2234
\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#554
Életet nem írhattam, hiszen az egy folyamat, ami születéstől a halálig tart (emberre vonatkoztatva). Itt viszont maga a lét a tét (ehh), az emberiség jövője! -
#553
tetszenek a fantáziáid. :) csak kár, hogy mi max a belső naprendszer felfedezését érjük meg. :) -
#552
Ezt hipermpodern rabszolgaságnak nevezném. :) te elküldenéd a gyerekedet egy ilyen útra?
Másrészt gépekkel nem hiszem, hogy épeszű embereket lehetne az embriókból nevelni. -
#551
Márpedig az én vizióm szerint (jujj, ilyet leírni...:)) nem valószinű, hogy a warp-hajtómű (vagy bármilyen hasonló elv) belátható időben megvalósul. Tehát a sorrend valahogy így néz ki (szerintem):
-A belső naprendszer felfedezése, majd lassan meghódítása (bányák, űrállomások, űrgyárak, Marsi kolóniák)
-Külső naprendszer felfedezése majd az értékesebb holdak körül űrbázisok felépítése. A komoly űripar megteremtése.
-Első csillagközi felderítő jármű(vek) megépítése, a környező naprendszerek felderítése (feltehetően automata járművekkel). A szomszédos naprendszerbe útrakelő járművek még úgy is brutális méretűek lesznek, hogy csak odaútra kell üzemanyag. A célpont naprendszerbe érve a magával vitt kisebb műholdakkal felderíti a bolygókat és azok holdjait, majd az eredményeket egy óriási teljesítményű rádióantennával a föld felé sugározza.
-Csillagközi terjeszkedéshez szolgáló űrhajók megépítése, gigászi járművek, több kilométer hosszúak, a forgó lakóegységek legalább egy km átmérőjüek, hogy kellően konfortos mesterséges gravitációt legyenek képesek nyújtani. A fedélzeten akár több ezer ember és sok tízezer vagy százezer tonnányi felszerelés, amelyel a szomszéd naprendszerben bányászhatnak, építkezhetnek, stb.
Amíg nem találnak fel valamiféle warp-hajtóművet, féregjáratokat, vagy ilyesmit, addig ilyen iszonyú csigatempóval, lassan és asszimetrikusan (hiszen a különféle naprendszerek fejletségi foka akár jelentősen is eltérhet) fejlődik és terjeszkedik az emberiség...
Persze ez most csak gyors és céltalan fantáziálás volt... :) -
Prank #550 lol, elég negatív jövőkép:)
egyébként mi a lét fontos dolgai? -
#549
Örökre semmi esetre se. Nézz körül a világban, ha így haladunk, akkor valószínüleg nem sok van hátra a "Kis Bummig". Aztán mi marad? Semmi. Mi értelme volt az egésznek? Mi értelme volt kialakítani ezt az emberi civilizációt, majd formálni? Ez kb. olyan, mint az a duma, hogy "mi értelme tanulni, dolgozni, élni, ha úgyis meghalunk?", csak egy fokkal komolyabb, hiszen az emberek folyamatosan halnak, születnek, viszont ha ez a bolygó gondol egyet és megnyomja a "self destruct" gombot, akkor vége, finito. Ha aztán véletlenül erre járna egy zöld fejű, akkor csak a 2 marsszondából következtethetné ki, hogy valahol (na meg persze valaha) errefelé egy valamilyen szinten inteligens faj élhetett, akik valami ok folytán ismeretlen eredetű, anyagú tárgyakat dobálgatott a szomszédos bolygókra, állított pályára az űrben. Ennyi marad. Erre jó lenne már végre az egész emberiségnek rájönnie! De lehet, hogy ez a mi sorsunk. Aztán majd miután elpusztulunk, a világmindenség másik szegletében keletkezik egy bolygó, majd dinoszauruszok szaladgálnak rajta, jön egy jégkorszak, kifejlődnek az emberek, törzsekbe tömörülnek, elkezdik felfedezni, otthonossá tenni a világukat, kitalálnak maguknak dolgokat, amikkel lefoglalhatják magukat életük során (igen, a pénzre gondolok), gyilkolnak, háborúznak, majd egyebek közt egy mazsa user nevű srác a Supergamez fórumon filozofálgat a lét fontos dolgain... -
Prank #548 szvsz nem kellenek város méretű űrhajók...
nem csak a hajtóművek fognak fejlődni, hanem minden más is..
pl.: kilőnek egy házméretű kapszulát, mi van benne? 1000 lakos, több tonnányi élelem, többezer éves tudás, stb...
hogyan?
a lakosok még embrió szinten vannak hibernálva, az élelem szintén (növények, esetleg állatok), a tudást gépekben raktározzák, amik majd tanítják az embereket és ellátják csecsemőkorukban, a kijelölt bolygón leszállva hozzákezdenek a növények, állatok, emberek termesztéséhez, tenyésztéséhez, tanításához...
elég morbid mi?
a mai kor emberének lehet, de én már most el tudom képzelni...
-
#547
Akkor mivel lehetne megoldani a galaxis benépesítését? Hatalmas, város méretű, önfenntartó űrhajókkal, amelyek sok száz v. ezer év alatt találnának lakható bolygót? Nem hiszem, hogy ez megvalósítható lenne.
Tehát szerintem vagy feltalálják a Warp-hajtóművet, vagy örökre itt fogunk rohadni a Földön. :) -
#546
Csak nagyjából tudják, hogy hogyan alakulhatott ki az élet, ugyanis ezzel kapcsolatban még számos megválaszolatlan kérdés van: pl miért van az, hogy az élőlényekben található mind a 20 biológiailag aktív aminosav balkezes, amikor laboratóriumban szintetizálva 50-50%-ban keletkeznek jobb-, illetve balkezes aminosavak?
Szerintem lehetséges amit mondasz az univerzumról, de az, hogy létezhetnek mondjuk 1000 Mrd fényévre lévő civilizációk is, nem biztos, hogy nekünk valaha számítana akármit is.
A kozmikus háttérsugárzás eddigi legpontosabb mérései alapján az univerzum korát 13.7 milliárd évre becsülik. Jelenleg tehát egy 13.7 milliárd fényév sugarú gömben történt eseményeket érzékelhetünk, ugyanis a legtávolabbi objektum fényének maximum ennyi ideje volt, hogy ideérjen.
Azt nem tudjuk, hogy a teljes univerzum végtelen-e, de a mi szempontunkból ez teljesen mind1. Ugyanis, ha az univerzum tényleg gyorsulva tágul (maga a tér tágul), akkor bizonyos távolságon (az eseményhorizonton) túl lévő objektumok tőlünk fénysebességnél gyorsabban távolodnak, ezért róluk sohasem szerezhetünk információt, akármennyit várunk a fényére, hogy ide érjen. Ha jól emléxem, az eseményhorizont sugarát 16 Mrd fényévre becsülik, de ez függ a tágulás mértékétől is. Egy szóval Univerzumról csak cca. 16 Mrd sugarú gömbben érdemes beszélni, mert ami azon túl van, az számunkra nem létezik.
Amúgy szívesebben születtem volna 100 évvel később, mert valószínűleg akkor sokkal több érdekes kérdésre lesz meg a válasz. -
#545
ta nem csak sim ekkel foglalkozol??:D -
K.András #544 Láttunk e már életet?Igen hiszen mi élünk,ezen az alapon aki azt feltételezi, hogy ez máshol nem alakulhatott ki az saját létét kérdöjelezi meg valamilyen modon,a végtelen számu lehetöséget,de a kutatok körében sem az a kérdés, hogy van e élet máshol hanem milyen élet az,lehet bakteriálistol kezdve a hihetetlen fejlettig akármi!
Szerintem nagyjábol tudják a kutatok hogyan alakult ki az élet,hiszen megértettük az atomok viselkedését,létre jött egy anyag ami elkezdte magát másolni,mindez az ürben mindenhol megtalálhato anyagokbol, söt igazábol nem látunk el csak egy bizonyos szintig ,igy közel nem lehetünk biztosak az ür méretében-nagyságában.Lehetséges,hogy az egész univerzumunk amit belátunk,az csak egy icic pici pont a nagy egészben,lehet kisebb mint a mi szintünkön az atom,aztán ott megint van 100 milliárd ilyen nagy galaxis és az máshol lehet ,hogy szintén csak egy icic pici pontként jelenik meg és ez igy megy a végtelenségig akár, kicsiben és nagyban egyaránt.
Az evolucios kérdésben egyetértek veled!Egy idö után a mostani kor valami olyasminek fog számitani,mint amikor az öseink kimásztak a vizböl,az evolucio része,nem fognak vele fogalkozni,csak tudni fognak rola ahogy mi tudunk arrol a régi korokrol egy csomo dolgot... -
Cat #543 és mennyi pár évezred a Föld 5 milliárd éves korához képest? -
#542
en csak egy valamit nem ertek...na jo, tobb mindent se:) szoval ugye a szerves, es a szervetlen anyagokat is ugyanazok az elemi reszecskek epitik fel, ugye? Igen, scak a szervesben olyan kombinacioval, hogy az eletre kel... ez elegge erthetetlen... Szerintem az elkovetkezo par 100 evre le fog lassulni picit a fejlodes... mar ami a csillagkozi utazast illeti... Eleg csak abba belegondolni, hogy az univerzum 70%at kitevo anyagrol, a sotet anyagrol semmit sem tudunk, nem tudjuk erzekelni, csak a letezese bizonyitott... szoval itt van az elso olyan dolog, ami tudasanak hianya komoly problemakat okoz... Hozzateszem ha belegondolunk a nagy felfedezeseket 50 eve megtettek nagy emberek, amiket ma meg nem is tudunk igazan bizonyitani, es kicsit korrigaltuk is oket azota, de semmi igazan uj, semmi... s sztem az agykapacitas is beleszolhat abba, hogy mit tudunk megvalositani, es mit nem... fejlodnie kell bizony meg sokat az emberisegnek, hogy igazan erdemben elore lephessen... Ami viszont lehet egy nuclear warban elpusztul... Jah, es meg valmit nem ertek...: Ha nem jon az az aszteroida, akkor ugye az ember mint olyan(gondolkodo) sem letezne... Ez is eleg fura... Kinek koszonhetjuk ezt? No one knows... Abban meg sajna ne remenkedjen senki, hogy eleteben az urben fog kikotni... az urturizmus meg legalabb 300 ev( mar olyan ertelemben, hogy 50-100 ezer Hufnak megfelelo osszegert felvigyenek... ahhoz meg rengeteget kell fejlodnie a techunjnek... Egyfelekeppen gyorsulhatna fel igazan a fejlodes, ha egy idegen faj esetleg megmutatna par dolgot... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#541
Szerintem be kell látni, hogy ilyen méreteknél (vagy inkább távolságoknál) csak lassú és körülményes megoldások léteznek. Nem vitás, hogy sokkal elegánsabb lenne Warp 6-al átruccani a szomszédba, de ha ez nem megy, akkor marad a csigatempó.
A mi galaxisunk méreteit figyelembe véve amúgy még Warphajtóművel is évszázadokba, évezredekbe tellene, mire a teljes galaxist benépesítenénk... :) -
#540
Ezek a földön kívüli életre vonatkozó becslések szerintem nem megalapozottak, mert még azt sem tudjuk, hogy mekkora eséllyel alakulhat ki élet egy bolygón. Ehhez előbb pontosan kéne tudni, hogy a Földön hogy történt mind ez. Lehet, hogy megfelelő feltételek esetén viszonylag nagy az esély, de az is lehet, hogy olyan kicsi, hogy az unverzum történetében mindössze egyszer forul elő.
Evolúció: szerintem nem biztos, hogy az evolúció következő szintjén az emberek genetikai leszármazottai fognak állni. Lehet, hogy inkább a teremtményei. Ha belegondolunk, az emberi test csak egy teher: sérülékeny, halandó. Ismerve az embert, ha egyszer ezen képes lesz változtatni, akkor azt meg is fogja tenni. Így talán egy olyan új faj jön majd létre, ami testileg ugyan "gépi" (esetleg emberi-mesterséges hibrid), de szellemileg az emberi kultúrát örökíti tovább. Ennek az előjelei már most kezdenek körvonalazódni: nanotechnológia-->nanorobotok, amik az emberi testet javítják, inplantátumok, stb. -
K.András #539 Csak feltételezés volt,ha van akkor meg kapd be... :DDDD -
K.András #538 Nem szavad elfelejteni,hogy az ürkutatás gyerekcipöben jár,de még 100 év mulva is ezt fogják mondani,ha belegondolunk 2000 éves a civilizácionk...
A Földön kivüli életröl:Ha az univerzum korát vesszük figyelembe,akkor létezhettek már akár többszázezer éves civilizáviok is,és nem biztos hogy nem léteznek ma is,csak a létezés formája lehet annyira extrém hogy soha nem fogjuk felfedezni.anno láttam egy nagyon jo müsort,és abban valoszinüsitették hogy a világürben hihetetlenül fejlett és intelligens gépek "szaladgálhatnak".
Van egy másik tényezö is nem biztos, hogy mi nem vagyünk gépek,bizonyos mértékig azok vagyünk ahogy a többi állat is,automatikusan müködünk,és pusztán 2-3%-at fogjuk fel annak ami történik,a többi automatika,tehát az evolucio nem lehet tudni hova vezet,de vezethet akár a halhatatlansághoz is,amikor a tudosok megvizsgálnak egy legyet,rájönnek hihetetlen teremtmény,az ereje a méreteihez képest egy 500 köbcentis motoréval vetekszik,fogalmunk sincsen rola hogyan kéne ilyet mesterségesen elöállitani,huhh nem is tudom minek irkáltam ezeket de már nem törlöm mert leirtam,csak egy kis filozofálgatás volt :DDD -
#537
honnan tudod, hogy nekem nincs 20 millió dollárom? :) -
K.András #536 Mi nagy valoszinüséggel soha nem jutunk fel az ürbe(sajna,hiszen ki nem szeretne?),hacsak nincsen 15-20 millio dollárunk,márpedig nincs és nagyon ugy néz ki annyi nem is lesz :DDD -
#535
Hát, hibernálással és a jelenlegi technológiák fejlesztésével valamennyire ki lehet tolni a távolságokat, de ez még közel sem elegendő a galaxisunk (nem beszélve az univerzum) beutazásához.
Ha egyszer az emberek úgy fognak utazni a naprendszerek között, mint mondjuk jelenleg Budapest London között, azt olyan technológiával fogják tenni, amiről mi még nem is álmodunk.
Egy Start Trek-es Warp drive-val már elégedett lennék. :)
-
#534
Ami azt illeti, én is. :)
Méghozzá minél hamarabb!
A csillagközi utazásnál szerintem nem kell vészharangokat kongatni még akkor sem, ha a fénysebesség megközelítése nem megoldható, és a féreglyukak/térugrások sem lesznek megvalósíthatóak az elkövetkező párszáz évben.
A megoldás a lassú, de határozott terjeszkedés. A Proxima Centauri 4 fényév, a jelenlegi technológiákkal kb. 50 év alatt oda lehet érni. Ez két generáció, egy kellően nagy, és önellátó űrhajóval semmi akadálya a csillagközi utazásnak. Persze a mostani rohanó világban nehezen emészthető, hogy az ember, aki elindult 20 évesen a földről csak 70 évesen ér a célhoz, de azért ez nem olyan vészes összeségében. Elég a tengerhajózás hőskorára gondolni, amikor Nagy-Brittaniából Indiába eljutni jó esetben egy év volt. Mégis kiéptettek egy működő kereskedelmet...
Alternatíva lehet még a hibernálás is. -
#533
reméljuk igazad lesz és a fejlődés üteme nem lassul
egyszer majd fel akarok jutni az űrbe. -
#532
igen - erre a kedvenc példám az Egyesült Államok találmányügyi minisztere, aki 1800as évek végefele lemondott tisztségéről, mert "már nincs mit feltalálni" -
Cat #531 ha belegondolsz, az emberiseg soha nem fog tudni kijutni a Naprendszerebol, mert az szinte elvi keptelenseg lenne
folyamatosan olyan dolgokat állítgatsz, hogy mik nem lehetségesek
képzeld azt hogy te egy 1870ben élő emberke vagy, lóval közlekedsz mindennap, de mindössze száz éven belül jön a tévé, autó, rádió, repülő, atombomba, a számítógép, sőt, még a holdra is lép az ember
ugyanezt helyettesítsd be 2004be, és próbáld elképzelni mi lesz 2104ig - kizártnak tartom hogy menni fog, felfoghatatlan :) -
Cat #530 kizártnak tartom -
#529
"ha belegondolsz, az emberiseg soha nem fog tudni kijutni a Naprendszerebol, mert az szinte elvi keptelenseg lenne..."
Ezt ma még nem lehet biztosan kijelenteni. A fizika még tartogathat magában érdekes lehetőségeket. -
#528
Én a miatt aggódok, hogy nehogy kiderüljön, hogy nem lehetséges a csillagközi utazást forradalmasító technológiát kifejleszteni. Akkor az emberiség örökre a Naprendszer rabja marad. -
#527
`a földönkivüliek nem létezésének egyik közvetett bizonyítéka hogy még nincsenek itt - elméletben, ha egy faj kifejleszt egy olyan technológiát, amivel lehetővé válik a csillagközi utazás, akkor mindössze pártizezer év alatt simán meghóditja az egész galaxist`
Ezt nem igazan ertem... En nem errol beszeltem, ill. te nem erted a foldonkivuli elet fogalmat... Ha nem jon az az aszteroida, lehet ma pikkejes lenne a borod, es a szellemi szinvonalad ma igen topa lenne... attol meg lehet elet a Foldon kivul, mert nem jottek el hozzank, sot mi tobb, csak erre van esely... ha belegondolsz, az emberiseg soha nem fog tudni kijutni a Naprendszerebol, mert az szinte elvi keptelenseg lenne... hacsak nem gorbiti meg a teret annyira, hogy zero mozgassal tobb millio fenyevet repul... de a teret sose fogjuk tudni gorbitgetni, mert az esetleg valami fekete lyukas technologiaval sikerulne, mert ugye csak annak a kornyezeteben gorbul a ter, de akkora energiat soha az eletben nem fogunk tudni szerezni... -
Cat #526 a földönkivüliek nem létezésének egyik közvetett bizonyítéka hogy még nincsenek itt - elméletben, ha egy faj kifejleszt egy olyan technológiát, amivel lehetővé válik a csillagközi utazás, akkor mindössze pártizezer év alatt simán meghóditja az egész galaxist
A fejlődés olyan gyors, hogy az emberi faj létszáma mindössze egy évszázad alatt a többszörösére ugrott, tehát agressziv expanzióval - ha technikai lehetőség lenne - nagyon gyorsan (az évmilliárdokhoz képest ez a pártizezer év semmi) elterjednénk az egész galaxisban. -
#525
hozzateszem egyesek azt mondjak, az univerzum tagulasanak sebessege napjainkban kb 90 % a fenysebessegnek, de vannak bizonyos elmeletek, ami alapjan nagyobb lehet a sebessege, mint a fenynek...
A Foldon kivuli eletrol: a Fold kb 4-5 milliard eves... az univerzum meg kb 15 milliard... -Feltetelezesek szerint-
En ugy erzem, az is lehet, hogy az egesz univerzumban mi vagyunk az elsok, akik elunk... Ha belegondol az ember, nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy bolygo ugy alakuljon ki, hogy
szerves anyag keletkezhessen... es persze hosszu idore is szukseg van hozza... lehet mi vagyunk az elsok, bar ki tudja:) -
#524
erre annyit mondanek, hogy igaz, igy van, pontosan azert, mert ha barmely reszecsket fenysebesseg ozelebe gyorsitunk, akkor drasztikusan megno a tomege... ha elerne a fenysebesseget, vegtelenne valtozna a tomege...ez pedig ugy a vilagegyetem veget eredmenyezne, de ekkora energiamennyiseget soha nem is tudnank szerezni... Az pedig, hogy a fotonnak nincs nyugalmi tomege azt is jelenti egyben, hogy nyugalmi kiterjedese sincs, tehat csak ha mozog, akkor letezik...:) hulyen hangzik nem? Meg asztan rengeteg minden van meg, amirol sejtesunk sincs, ezert nem ertunk sokmindent... Jah, es elvileg egy valami lehet nagyobb mint a fenysebesseg: Az univerzum tagulasa... -
#523
Sikeres ledobási teszten esett túl a ESA "Phoenix" teszt-siklója. A gépet mintegy 2600 méter magasról, egy helikopter alól indították útnak. A Phoenix az ESA tervezett űrsiklójának, a HOPPER-nek az 1/6 arányú tesztmodelje. A HOPPER sajnos a magas költségek (és viszonylag kis anyagi támogatás) miatt csak valamikor a következő évtized vége fele fog elkészülni.
A Phoenix közvetlen a kioldás után. -
#522
"nem lehetséges... a sebességek összeadására nagyon szép képletek vannak fénysebesség közelében (bizonyított, "kimért" képletek részecskegyorsítókban) amik nem engedik, hogy bármely nyugalmi tömeggel rendelkező tárgy ne gyorsulhasson fénysebesség fölé vagy akár elérje azt"
Én nem is állíottam ennek az ellenkezőjét. :)
A relativitás csupán azt mondja ki, hogy semmilyen információ vagy hatás sem haladhat c-nél gyorsabban. Az űrhajós példa ezzel nincs ellentmondásban ugyan is, itt egyik vonatkoztatási rendszerhez képest (űrhajó ill. külső szemlélő) sem halad semmi a fénynél gyorsabban. Az űrhajósok azért láthatják egymást, mert az ő saját idejük -a külső szemlélőhöz képest- lelassul ezért úgy érzékelik, hogy c-nél lassabban távolodnak egymástól. -
#521
(kieg.: a foton nem egyetlen, de az egyetlen ami könnyedén érzékelhető és előállítható) -
#520
"Elvileg lehetséges, hogy két tárgy fénysebességnél gyorsabban távolodjon egymástól"
nem lehetséges... a sebességek összeadására nagyon szép képletek vannak fénysebesség közelében (bizonyított, "kimért" képletek részecskegyorsítókban) amik nem engedik, hogy bármely nyugalmi tömeggel rendelkező tárgy ne gyorsulhasson fénysebesség fölé vagy akár elérje azt. az egyetlen 'anyag' ami elérheti ezt az a foton, annak viszont nincs nyugalmi tömege, csak az aktuális közegben mért fénysebességhez mérhető fénynyomása, és minden pontból kisugározva (haladjon az bármilyen sebességgel) fénysebességgel terjed minden irányba.
(persze mindez csak a relativisztikus világegyetem területén működik, az erősen görbült területeken problémák adódnak ezzel, ott a relativitáselmélet se teljesen áll)
plusz mégegy apró kitétel az 'éjszakasötétvan' dologhoz - az univerzum nagyon nagy sebességgel tágul jelenleg, a távolabbi dolgok tőlünk nézve még nagyobbal, és ebből adódóan hatalmas vöröseltolódást szenved a fényük -> láthatatlanná válik, és lassacskán beleolvad a háttérsugárzásba/csak rádióteleszkóppal lesz érzékelhető, szabad szemmel nem. ezért (is) sötét az éjszaka. -
#519
Miért? E gondolatmenet szerint ha valami hangsebességgel távolodik, akkor annak hangját sem haljuk meg soha? :) -
#518
saját korlátain belül a Rel. Elmélet is tökéletes.
:) -
Prank #517 és ha Einstein csak kitalálta, hogy titokban tartson egy még szuperebb elméletet?:) -
#516
lol :D
A Relativitás Elméletet 1000+1 féle kísérleti tapasztalat igazolja és még nem volt, olyan ami ellentmondott volna neki. -
#515
én :D