2234
\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#514
ki mondta? :DD -
#513
Igen, de azóta már mondták azt is hogy nem teljesen igaza relativitás elmélet... -
#512
nem igaz.
Elvileg lehetséges, hogy két tárgy fénysebességnél gyorsabban távolodjon egymástól, ám ez nem jelenti azt, hogy ne látnák egymást.
Ha mondjuk egy pontból, egymással ellentétes irányba elindítanak két űrhajót a fény sebesség 80%-val, akkor csak egy külső szemlélő szerint távolodnak egymástól a fénysebesség 160%-val. Az űrhajóban lévők akkor is úgy érzékelik, mint ha a fénysebességnél lassabban távolodnának egymástól. -
#511
az inkább csak amolyan körbejárhatósági probléma feloldása :) -
#510
és ha görbe a tér akkor miért is lenne sötétség?
ha csak maga a tér görbe, akkor a foton mint részecske pályája térrel együtt görbülne.. -
#509
*bejátszik -
#508
Igen ez is egyfajta magyarázat lehet. Hisz egyre inkább azon a véleményen vannak a tudósok, hogy a világegyetem az eddig hittnél jóval nagyobb sebességgel tágul...
De szerintem a tér-görbület is - ha igaz - bejáttszik... -
#507
vagyis akkor ez:
"
egy galaktikában olvastam róla, és kezdtem el gondolkodni rajta. és ez tényleg paradoxonnak tűnik.
Az egy dolog hogy az 1929 es Hubble elv szerint a távoli csillagok / galaxisok távolságával egyenesen arányban nő a távolodási sebesség. Azt is kimutatták ( ~ tapasztalat ) hogy a 6 mrd fényévnyire lévők nagyjából fél fénysebességgel távolodnak. Így a 12 re lévők már fénysebességgel. Amikről sugárzás már nem jut el a földre semmilyen mértékben. Tehát a "belátható" univerzumot vehetjük végesnek, de ebben a véges térben is vehetjük a csillagok számát végtelennek, mivel elég nagy :)
---> Tehát éjszaka világosnak kéne lennie ( nem a SARKOKON !!! ), nappal meg még világosabbnak, hisz a fehér háttér előtt lenne a napunk.." -
#506
az igaz hogyha fénysebességgel távolodik valami akkor abból nem jut el sugárzás? -
#505
Erre a kérdésre nem hiszem, hogy megnyugtató választ fogsz kapni...
Amúgy a végtelent nem úgy kéne elképzelni, hogy minden irányban sosincs vége...inkább úgy mint mondjuk egy leírt 8-ast, vagy magát a végtelen jelét... -
#504
szal:
akkor miért is van éjszaka sötét? -
Cat #503 Az elegáns univerzum
A kérdést, hogy "mit csinált Isten, mielőtt megteremtette a világot", Szent Ágoston elhárította, bár nem dicsérte azt a tréfás választ sem, hogy "előkészítette a poklot azok számára, akik túl sokat kíváncsiskodnak". De a tudomány már csak olyan, hogy nincs az a kérdés, amit fel ne tenne, ha eljött az ideje. Amikor aztán úgy érzi a kutató, hogy beleshet a teremtés előtti és a végítélet utáni pillanatokba, nehéz ellenállni a kíváncsiság kísértésének. Ám ezen a szinten már a kérdésfelvetés is nagyon nehéz, amit L. Lederman Nobel-díjas amerikai fizikus meghökkentő aforizmája fejez ki: "Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem?" Pontosan ezzel a kérdéssel foglalkozik Stephan Hawking A világegyetem dióhéjban (Akkord 2002) és a Brian Green Az elegáns univerzum (Akkord 2003) című könyve. Vannak, akik kételkednek a racionális válasz lehetőségében, és elbizakodottnak tartják a tudományt. A szerzők a tudomány tapasztalatára hivatkozva - amely Einsteint arra a megállapításra késztette: "a világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága, hogy megérthető" - bizakodók.
A kísérletezés és a matematika folyamatosan finomodó eszközeivel a tudomány egyre újabb és újabb szinteket fedezett fel a lét struktúráiban. A kis méretek felé haladva felbontotta a molekulákat, majd az atomokat, végül az elemi részecskéket is. A nagy távolságok irányában pedig felfedezte a Tejutat, annak társait, majd a galaxishalmazok egyre sokasodó csoportjait. És a természet jelenségeiben mindenütt fenségességet és szépséget tükröző mintákra bukkant. A kutatások az elmúlt évtizedekben elérték a világ fundamentumának azt a szintjét, ahol már Isten gondolatai látszanak feltárulni. Ez a különös metafora arra utal, hogy az elméletek, a jelenségek kapcsolatainak leírásán túllépve, rákérdeztek a végső miértekre. Miért éppen ilyen a tér szerkezete, miért éppen ezek a részecskék léteznek, miért éppen azok a fizikai állandók értékei, mint amelyek a kísérletekben megmutatkoznak? Az ember az őt kezdettől fogva érdeklő kérdésre két irányban kereste a választ. Az egyik a színes és meseszerű teremtéstörténet, hősei pedig az adott korok társadalmát tükröző istenek. A másik lehetőség: a matematikai képletek formájában megírt, folyamatosan változó, de az ellenőrzés próbáját vállaló tudományos modellek. A tudomány három magyarázattípust kínál a miértre: a véletlent, a végső elmélet képletét és az evolúciót. Ha a teremtéstörténetet a legkönynyebben befogadható magyarázatnak tekintjük, akkor a véletlen a legtriviálisabb, az evolúció a legmeggyőzőbb, a végső elmélet pedig a legelegánsabb megoldás.
A két szerző - korunk tudományának világhírű képviselői - az elegáns megoldás esélyét kutatja. A klasszikus fizika és az elektrodinamika ellentmondása késztette Einsteint a speciális relativitáselmélet kidolgozására, majd a speciális relativitáselmélet és a gravitációs elmélet ellentmondása vezette tovább az általános relativitáselmélet megalkotásához. A kvantummechanika és az általános relativitáselmélet ellentmondása szinte nyomja a kutatókat a nagy egyesítés felé. A kihívás óriási: ne csupán a "születést" - a Big Banget - követő percektől kezdve legyen képes a tudomány leírni a történéseket, hanem a "fogantatás" folyamatát is értelmezhetővé tegye. Ehhez azonban egyesíteni kell az eddig csak egymástól szigorúan elkülönítve működőképes kvantummechanikát és az általános relativitáselméletet. De a XXI. század tudománya már nem elégszik meg azzal, hogy - mint az ún. standard elmélet - a kiszámolt képletekbe behelyettesítse a kimért kísérleti adatokat, és leírja, miként működik a világ. A mindenki által elérni vágyott "Szent Grál" egy olyan elmélet - a Minden Elmélete -, amely matematikai szükségszerűség formájában képes megadni az erők és a részecskék - a kísérletekben ténylegesen feltáruló jellemzőinek - értékeit. Ez a szükségszerűség késztette Einsteint arra, hogy a kérdésre, "Vajon teremthette-e volna Isten másmilyennek a világot?" nemleges választ adjon. A kutatók az Isten számára is kikerülhetetlen kényszereket jelentő struktúrákat keresik.
Mindkét könyv világsikert aratott, mindkettőt a szakma kimagasló képviselője jegyezte, és mindkettő ismeretterjesztő céllal íródott. Hawkingé szubjektívebb, csapongóbb, de képileg színesebb. Élvezet forgatni. B. Green könyve teljesebb áttekintés ad a fizikáról, és mélyebb bepillantást enged - a "Szent Grál" - a szuper-húrelmélet kutatásának állásába. Elgondolkoztató azonban, hogy e kimondottan ismeretterjesztő céllal íródott könyvek megértése nagy figyelmet és további - még populárisabb - könyvek segítségét igényli. Olyan érzéssel forgathatjuk mindkét alkotást, mint a középkori kódexek tengeri kalandokról szóló beszámolóit, amelyek furcsa szörnyekről, egzotikus lényekről adtak hírt. E történetek arra voltak jók, hogy felgyújtsák az olvasó fantáziáját, és arra ösztönözhették, induljon el maga is megtapasztalni a sokféle csodát. Az, hogy ma jól ismerjük glóbuszunkat, annak köszönhető: sok nemzedék legkiválóbbjai elindultak a felfedezés útjára. A régi kódexek mintájára kell olvasni e két könyvet is. Ne zavarjon, ha valamit nem értünk pontosan meg benne. A felfedezők egy olyan világról tudósítanak, amely hétköznapi fogalmainkkal nem írható le. De egy olyan új világkép ígéretét hordozzák, amelyben a világmindenség összes jelensége racionálisan értelmezhetővé válik. -
#502
http://einstein.stanford.edu/content/education/EducatorsGuide/Page16.html
egy érdekes cikk a giroszkóp golyókról amiket nemrég lőttek ki az űrbe - olyan számokkal dobálóznak, mint "ha 90milliószorosára nagyítanánk a golyókat, hogy akkorák legyenek mint a Hold, a legnagyobb magasságkülönbség a felszínén kevesebb, mint 60 centi lenne"...
kellemes kis mese :) -
#501
ja tényleg ez a kozmosz topik :D -
#500
Itt a lényeg - de mostmár vagy vigyük át a témát a haditechnikai topicba, vagy hagyjuk abba az OFFolást :) -
#499
azt hiszem itt van a kutya elásva 
-
#498
2001/6
első fázisban megszuletett az A-12 jelu felderitő repulogép, amely azonban egyfős személyzetel csak fotooptikai eszkozoket hordozott a fedélzetén. Első felszálására 1962 április 29-én kerult sor. Az A-12-bol készitették el a kétfos személyzettel repulo, már komplex felderitőfelszerelést hordozo sr-71-est.... -
#497
Igy nagy hirtelen ennyit találtam (2001/2)
A blackbirdit eredetileg RS-12 illetve B-71 néven csapásmérő feladatra szánták.... -
#496
1. nem tudom mi az igazság
2. ez az oldal jött be elsőre
3. én is az sr rs felcserélésérol hallottam még régebben
4. mindjárt utánanézek a top gun archivumomban :D -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#495
Vazzeg, legalább megnézted a #492-es hozzászólás linkjét? 
Amúgy a tömegmédiát ilyen téren nagyon nem bírom. Egy-két éve volt olyan, azt hiszem pont az RTL-en, hogy a hír szerint indul az ISS-re a következő Szojuz. Az alá bevágott képanyag pedig egy Proton hordozórakéta indulását mutatta...
-
Cat #494 a fellövés animációját! csodálkoztam is hogy nem az igazit mutatják hanem egy számgépábrát -
K.András #493 Hiradoban mutatták a fellövést :) -
#492
Apropó, én is csak most nézem, hogy csak fel lőtték volna, mivel a nagy szél miatt egyenlőre 24 órával elhalasztották a fellövést.
Az indítás lapja @ Space.com -
K.András #491 Mit akarsz alig most volt 5x2-3 napja :DDD -
#490
A hír dátuma Április 5... :))) -
K.András #489 Ugy 2-3 naponta szoktam :D -
#488
Látom olvasod az SG tudományos híreit... :))) -
K.András #487 Láttátok RTL-en ezt a kisérletet?Felöttek egy szondát ami vizsgálni fogja valoban hajlik e a tér,csak müszer 700 millio dolcsi volt! -
#486
érdekes lehet.
most megyek is haza, hogy meg tudjam nézni! :) -
#485
ahá, megnézem
A tegnapi filmben padig az tettszett, hogy olyan látványos volt.
Az első atombomba felrobbanásának helyén még mindig magas a sugárzás, a normális érték 10 szerese.
50 év után is. -
#484
vagy URL=http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/fizika/vassy/html/schrodi.htm]IDE -
#483
ha ezekről akarsz olvasni, akkor nézz be ide! :)
cosmo.supernova.hu -
#482
Hú, ha ismétlik, akkor felveszem videóra.
Az is baromira érdekes volt, hogy kiderült, hogy a gravitáció is fénysebességgel terjed.
De ugyebár még mindig nem tudjuk mi is az a gravitáció pontosan.
Meg aztán mi is tartja össze a protonokat és a neutronokat?
Az is nagy kérdés. -
#481
jah, de valószínű... -
K.András #480 Vagy nem :D -
#479
...előbb-utóbb úgyis bekövetkezik, amikor az univerzum ismét egyetlen rohadt kicsi ponttá tömörödik össze... 
-
K.András #478 Néztem,ma lesz az ismétlése 4 orakor ha jol tom. -
#477
Tegnap nézte valaki a Spektrumot ?
a négy erőhatás egyesítését magyarázták, amit Einstein is
meg akart oldani.
-
#476
Az Alfa űrállomás (ISS) 9-es legénységét.
Cikk a Space.com-on -
#475
OFF
Bocs, de ez egy ökörség. Johnson elnök A-12-őt mondott, nyugodtan nézz utána (ne ilyen szinvonalu site-okon), akkoriban az SR-71 elnevezés még nagyban titkolva volt...
Amúgy anno a TopGun újság is kitért erre az elnevezés-malórre...