2234
\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
K.András #434 :) -
#433
folyó vagy folyóval táplált hullámzó tó volt az, ami kialakította ezeket a nyomokat. -
#432
#428 
-
K.András #431 faxom kivan,semmi nem müxik rendesen,valaki tudositson már mi törpénik! -
#430
nagyjából arra sikerült jutni, hogy a réteges felület csak folyó, folyamatosan mozgó víztől alakulhatott ki... ebben nem voltak biztosak első körben -
#429
Jah, csak realplayerem nincs :D
Eddig kb miről volt szó? -
#428
ÚRISTEN, A FEHÉRINGES TAG ÁTALAKULT EGY OCSMÁNY, ZÖLD, GÜLÜSZEMŰ ALIENNÉ, ÉS MEGÖLT MINDENKIT A STÚDIÓBAN!!!!!! -
#427
realplayeren át van hang is -
#426
Nem értem mi van, a múltkori bejelentésnél tökéletesen működött 
-
#425
Egy fehéringes, jólfésült hamburgerzabábó ipse mutogat kegyetlenül. Szájról olvasni nem tudok sajnos :D -
#424
ha valamit megtudtok írjátok be ide! :) -
K.András #423 Nekem kép sincsen :( -
#422
Ehh, valamit nagyon elb@sztak, kép van, de hang nincs :( -
#421
Banyek, nektek sincs hang? -
#420
a zöld marslakók biztos megint megrongálták az egyik marsjárót. -
#419
Pillanatokon belül elkezdődik van most kiyrva, nézzétek! Link a #416ban. -
#418
A 2pm EST tuti hogy itteni este 8 óra? -
#417
Már elmúlt 8, de a NTV-n még semmi nem megy.. -
#416
Coming up on Nasa TV
March 23, Tuesday
2 p.m. - Major Mars rover finding, with NASA Administrator Sean O'Keefe
Valamit talált a róver.
NasaTV -
K.András #415 Gyerekek, europai idö szerint nyolckor a NASA valamit be fog jelenteni,pár perc és megtudjuk :) -
COFair #414 sg-ről egy régi cikk.. olyan túl sok köze nincs ehhez a témához, de nagyon érdekes sztem (illetve ha jobban belegondolunk, igenis van köze hozzá): GYORSABBAN A FÉNYNÉL -
#413
én úgy tudom, hogy az univerzumnak nincs külső felülete, mivel nem 3 dimenzióban tágul. Elméletileg tehát, ha elindulnál az egyik irányba, akkor egy idő után visszajutnál a kindulási helyedre. (de mivel az univerzum fénysebességgel tágul ezért neked fénysebességnél gyorsabban kell haladni, hogy ezt megtedd) -
#412
Meg azt olvastam, hogy az Univerzum fénysebességgel tágul ?
Akkor a külső felülete, jó sokkal nő 1 másodperc alatt is, többel, mint amit ésszel fel tudunk fogni. -
#411
azt már olvastam (és szédültem) :) -
#410
#261-est olavasd el megint és szédülj :D -
Cat #409 épp ezaz, hogy nem egyenletes az eloszlás, hanem megastrukturák vannak, de milyen alakban, miért pont olyanban, és hogyan hatnak ezek egymásra, milyen kölcsönhatások révén? ezek összesége milyen alakot formál (hogy néz ki az univerzum), és miért olyat? -
#408
Az Univerzum legnagyobb része ilyen sötét folt. -
#407
húú hogy én mennyire imádom ezt a témakört! na innen lesz mit csemegézzek :) -
#406
Hány fényév is az Univerzum átmérője ?
Egyszer a spektrumon láttam egy térképet, láttam, hogy a galaxisok nem mindenhol vannak benne egyneletesen elosztva, hanem vannak "sötét" foltok is. -
#405
érdekes téma. mindig beleszédülök, ha a az univerzum méreteit próbálom elképzelni. -
#404
-
Cat #403 Star trek topicban merült fel a téma, de gondoltam ide is átkopizom:
A naprendszer 28 ezer fényévre van galaxisunk középpontjától, de nemtudjuk a pontos helyzetünket, mivel a közepe mintegy 20%át kitakarja a látókörünknek. Ezért mindössze négy éve fedezték fel a legközelebbi galaxist, a saggitarius törpegalaxist. Mellettünk van még a Dwingeloo 1 galaxis (1994-ben fedezte fel egy holland rádiótávcső - ez átlát a porfelhőn) és az androméda csillagköd.
A hattagu csoportunk (Tejut, Andromeda, Nagy Magellán felhő, Sagittarius, Dwingeloo 1 és 2) mintegy 600 kilométer/másodpercenkénti sebességgel halad (1.34 millió killométer/óra) a Hidra csillagkép felé. A Saggitarius törpegalaxis tőlünk 80,000 fényévre van, a második legközelebb pedig a Nagy Magellán köd, duplaekkora távolságra. A közelségét jól jellemzi, hogy a Saggitarius átmérője kábé 28,000 fényév. A mi galaxisunk átmérője ötször ekkora, és tömege ezerszer nagyobb nála - egymilliárd év múlva fel is fogjuk zabálni, erről bővebben itt.
A Dwingeloo 1 galaxis már jóval nagyobb, a tiz legfényesebb közé tartozik az égbolton, tömege csoportunk harmadik legnagyobbjává teszi (első a Tejút, második az Andromeda). Egyharmad fokkal arébb van a Dwingeloo 2 törpegalaxis, mely feleakkora átmérőjü mint az egyes, és tömege tizedakkora. Ez a kettő 10 millió fényévre van tőlünk.
A jelenlegi legnagyobb talányok egyike, hogy vajon mért van ez, hogyan szerveződnek a galaxisok csoportokba, és azok a csoportok még nagyobb rendszerekbe. A gravitációs erő nem lehet megoldás, mivel ugyan hatalmas a galaxisok tömege, de iszonyatos távolságokra vannak egymástól, de mégis együtt mozognak. Az is biztos hogy az elrendeződésük valamilyen szabályosságot követ, mivel arányosan sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint a bennük lévő csillagok távolsága. Ezeknek a megastrukturáknak a pontos feltérképezése révén talán megtudhatjuk hogy milyen kapcsolat áll fenn a galaxisok között.
Jelenleg galaxisunk, a Tejút síkjától 40 fényévre vagyunk, ez 15 millió éve 300 fényév volt, és mintegy 35 millió év múlva fogjuk keresztezni a síkot, és igy ki fogunk látni a másik oldalra is. Persze a csillagászoknak nincs idejük erre várni, és szerencsére a porfelhők nem teljesen blokkolják a kilátást. Számítógépes szoftverek fura modon nem használhatók, mivel az nem tud különbséget tenni az objektumok között (a közeli csillagok zavarják az automatikus felismerést), ezért saját szemükkel nézegetik a fényképeket - az utóbbi tiz évben mintegy 50,000 galaxist fedeztek igy fel.
Mi a Virgo szuperklaszter részei vagyunk. Néhány kép, hátha érdekel valakit:
-
K.András #402 Szedna, a Naprendszer legtávolabbi égiteste
NOL • 2004. március 15. 18:46
Amerikai csillagászok valószínűleg felfedezték a Naprendszer legtávolabbi égitestét, amely a Nap 10. bolygója lehet. A Földtől 13 milliárd kilométerre lévő égitestet tavaly novemberben pillantották meg a tudósok és ideiglenesen egy eszkimó istennőről, Szednáról nevezték el.
Cikk -
K.András #401 Megtalálták a sötét anyagot?
Index
2004. március 11., csütörtök 15:17
Egy brit kutató szerint elképzelhető, hogy megtalálták a fizika egyik legkeresettebb szubatomi részecskéjét, a Higgs bosont. Az erre mutató közvetett bizonyítékok azonban meglehetősen gyenge lábakon állnak.
Cikk -
#400
na igen, a Holdnál jobban lehet érzékelni.
-
#399
pedig milyen gyönörü amikor jön fel az aranyszinű telihold...bázzz attol kész tudok lenni...elképesztö -
#398
ez a helytől is függ nem? mármint a földrajzi helytől ahonnan nézed napot.
Mert pl én se látom nagyobbnak mikor lemegy, mint mikor délben felettem van. -
#397
bár most utánaolvastam pár helyen, és van ahol azt írják, hogy csak "ellaposodik" és "elvörösödik", de nem lesz nagyobb... hát, énnemtom :) -
#396
-
#395
igen. a légkör lencseként működik, ezért tűnik vörösebbnek is. a hold ugyanígy viselkedik, a láthatár felett közvetlen vöröses színe lesz, és óriásira "megduzzad"