Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#60150
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#60149
Köszönöm a választ.
Jobban megnézve azt az index cikket, és az angol wiki T-90 -rõl szóló cikkének bevezetõjét olvasva szerintem valószínû, hogy az EMT-7 elektromágneses aknamentesítõ rendszert fordították "elektromágneses impulzussal mûködõ fegyver" -nek.
Jobban megnézve azt az index cikket, és az angol wiki T-90 -rõl szóló cikkének bevezetõjét olvasva szerintem valószínû, hogy az EMT-7 elektromágneses aknamentesítõ rendszert fordították "elektromágneses impulzussal mûködõ fegyver" -nek.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#60148
Qtab986: Hiába nézem, nem értem mit látok. Gyors.
A lényeg az, hogy a zárszerkezet közvetlenül akkor old, amikor a kosár elhagyja a csõtorkolatot, a csõben a gáznyomás leesik, de még van annyi ereje, hogy a zárszerkezetet egy félig nyitott állapotba hozza.
A logikáját nem teljesen értem, oké, hogy így kevesebb erõ kell a pumpálós zárszerkezet mûködtetéséhez, és gyorsabban lehet egy újratöltési fázist elérni, de nekem tipikus amerikai fegyver-bogus átverésnek tûnik, mint a sok AR-15/M16 vagy Colt 1911 custom mod.
Ha gyors mûködést akarsz, végy automata sörétes puskát. Ha megbízható mûködést, akkor pedig végy pumpálósat.
bgabor:
Tisztázzuk, az, hogy az Indexnél nem egyértelmûen fogalmaznak, egy dolog. Elektromágneses impulzus az az EMP. Az elektromagnetikus gyorsító (EM) egy másik. Ennek két eltérõ megoldása van, a railgun, amelynél két sín között haladva gyorsul fel a lövedék, és a gauss vagy coil-gun, ahol gyûrû alakú elektromágnesek során haladva gyorsul fel.
Amennyire én tudom, harckocsira szerelhetõ EM ágyúval senki sem bír és rövid távon tervbe sincs, mivel az energiaszükséglete nem harckocsikra méretezett.
A lényeg az, hogy a zárszerkezet közvetlenül akkor old, amikor a kosár elhagyja a csõtorkolatot, a csõben a gáznyomás leesik, de még van annyi ereje, hogy a zárszerkezetet egy félig nyitott állapotba hozza.
A logikáját nem teljesen értem, oké, hogy így kevesebb erõ kell a pumpálós zárszerkezet mûködtetéséhez, és gyorsabban lehet egy újratöltési fázist elérni, de nekem tipikus amerikai fegyver-bogus átverésnek tûnik, mint a sok AR-15/M16 vagy Colt 1911 custom mod.
Ha gyors mûködést akarsz, végy automata sörétes puskát. Ha megbízható mûködést, akkor pedig végy pumpálósat.
bgabor:
Tisztázzuk, az, hogy az Indexnél nem egyértelmûen fogalmaznak, egy dolog. Elektromágneses impulzus az az EMP. Az elektromagnetikus gyorsító (EM) egy másik. Ennek két eltérõ megoldása van, a railgun, amelynél két sín között haladva gyorsul fel a lövedék, és a gauss vagy coil-gun, ahol gyûrû alakú elektromágnesek során haladva gyorsul fel.
Amennyire én tudom, harckocsira szerelhetõ EM ágyúval senki sem bír és rövid távon tervbe sincs, mivel az energiaszükséglete nem harckocsikra méretezett.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60147
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#60146
Hát én, mivel az indexes cikk "elektromágneses impulzussal mûködõ fegyver"-rõl beszél, egy elektromágneses gyorítású lövedéket lövõ ágyúra asszociáltam, olyanra amit a US Navy hajóira is terveztek felszerelni, talán railgunnak szokták nevezni.
#60145
Hiába nézem, nem értem mit látok. Gyors.
#60144
Ha jól értelmezem, a fegyver reteszelten tüzel, a lövés után reteszelõdik ki csak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60143
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Azt hittem, veszélyes reteszeletlenül 12-essel lõni.
#60142
Akkor ez inkább amolyan nem halálos cucc lehetne? Mert én nem szórakoznék azzal, hogy hk.-ra ilyennel lõjek. A "legnagyobbat" venném elõ ami van. Ellenben egy nyugisabb szituban jó lehet pl páncélozatlan jármû megállítására.
#60141
Harckocsi ellen egyáltalán mûködhet az EMP? Hiszen elvileg néhány száz méterrõl ki kell bírniuk egy atomrobbantást is.
Elõször is egy nukleáris eszközbõl X energiamennyiséget szabadít fel az elektromagnetikus tartományban, ebbõl értelemszerûen a távolság növekedésével arányosan csökken az adott jármûvet érõ hatás. Vagyis ahhoz, hogy mondjuk egy 10kT-os robbanófejtõl 500 méterre mérhetõ értéket produkáljanak a jármûtõl 1 méterre, ahhoz bizony arányosan kevesebb energiát kell felszabadítani.
Másodszor is a kibírni nem feltétlen jelenti azt, hogy az elektronikája is sértetlenül átvészeli a hatást.
Egyébként arról van valakinek infója, hogy mégis milyen töltõberendezés lett volna az объект 450 -ben? Elég furcsának tûnik nekem ez a gép
Külsõ fegyverelhelyezéses, torony nélküli kivitel, ahogy a felsõ ábrán is látható, a töltést a harctesten kívül hajtja végre a rendszer, vagyis minden lövés után a fegyver egy semleges pozícióba áll, a töltõkar egy ajtón keresztül a löveggel egy szintbe emeli a lõszer (érdemes megfigyelni, hogy egybeszerelt lõszert mutat a rajz), a nyitott csõfaron keresztül az ûrbe továbbítja azt, a csõfart lezárja a rendszer, a töltõkar visszahúzódik a testbe, és a rendszer tüzelésre kész.
Elõször is egy nukleáris eszközbõl X energiamennyiséget szabadít fel az elektromagnetikus tartományban, ebbõl értelemszerûen a távolság növekedésével arányosan csökken az adott jármûvet érõ hatás. Vagyis ahhoz, hogy mondjuk egy 10kT-os robbanófejtõl 500 méterre mérhetõ értéket produkáljanak a jármûtõl 1 méterre, ahhoz bizony arányosan kevesebb energiát kell felszabadítani.
Másodszor is a kibírni nem feltétlen jelenti azt, hogy az elektronikája is sértetlenül átvészeli a hatást.
Egyébként arról van valakinek infója, hogy mégis milyen töltõberendezés lett volna az объект 450 -ben? Elég furcsának tûnik nekem ez a gép
Külsõ fegyverelhelyezéses, torony nélküli kivitel, ahogy a felsõ ábrán is látható, a töltést a harctesten kívül hajtja végre a rendszer, vagyis minden lövés után a fegyver egy semleges pozícióba áll, a töltõkar egy ajtón keresztül a löveggel egy szintbe emeli a lõszer (érdemes megfigyelni, hogy egybeszerelt lõszert mutat a rajz), a nyitott csõfaron keresztül az ûrbe továbbítja azt, a csõfart lezárja a rendszer, a töltõkar visszahúzódik a testbe, és a rendszer tüzelésre kész.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60140
A látványos jelenetek miatt raktam be.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60139
Harckocsi ellen egyáltalán mûködhet az EMP? Hiszen elvileg néhány száz méterrõl ki kell bírniuk egy atomrobbantást is.
Egyébként arról van valakinek infója, hogy mégis milyen töltõberendezés lett volna az объект 450 -ben? Elég furcsának tûnik nekem ez a gép.<#fejvakaras>
Egyébként arról van valakinek infója, hogy mégis milyen töltõberendezés lett volna az объект 450 -ben? Elég furcsának tûnik nekem ez a gép.<#fejvakaras>
#60138
jó kis vid kicsit PR szagú pláne hogy ha jól tudom eéép most targyalnak flotta bõvitésrõl
#60137
Nem feltétlenül kell Hk.-t lõni vele, bármit lehet vele lõni, amiben komolyabb elektronika van. A rádiótól kezdve a tûzvezetõ rendszeren át a motorelektronikáig mindenfélére hatással lehet, és nem pozitív irányban.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60136
köszi. aztg tudjuk mi az elmélete? Nem az EMP-nek, hanem hogy hk.-t lõnek vele.
#60135
Nem tudni, ilyen kis méretû EMP fegyvert még senki sem készített. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60134
És az milyen elven mûködik? Titkos? 😊
Mert gondolom nem nukleáris. Más hatékony EMP fegyvert ekkora méretben nem nagyon tudok elképzelni, de valszeg csak tudatlan vagyok.
Mert gondolom nem nukleáris. Más hatékony EMP fegyvert ekkora méretben nem nagyon tudok elképzelni, de valszeg csak tudatlan vagyok.
#60133
Nem impulzusfegyver, hanem 125mm-es Elektromagnetic-pulse (EMP) gránát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60132
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60131
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Pocsék a videó vágása. Elég gáz, ha ez a cég hivatalos csatornája.
#60129
Néhány orosz fejlesztésû fegyver. <#eljen>
http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=2707
http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php?readmore=2707
All great things are simple, and many can be expressed in single words: freedom, justice, honor, duty, mercy, hope. Winston Churchill
#60128
Hmmm, itt a link.
Az elme az önmaga saját helye és önmagában alkothat Mennyet Pokolból, Poklot Mennyből.
#60127
És ennek a komplexumnak mi a neve?
Ez közel volt.
<iframe width="640" height="360" src="http://www.liveleak.com/ll_embed?f=92e4970fc3b0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Ez közel volt.
<iframe width="640" height="360" src="http://www.liveleak.com/ll_embed?f=92e4970fc3b0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Az elme az önmaga saját helye és önmagában alkothat Mennyet Pokolból, Poklot Mennyből.
#60126
Még jobb, mert akkor még jó is lehet és ugyan úgy a sivatagba kell.
#60125
Én egy sima 4x4 vagy 6x6-os alvázhoz viszonyítottam. :-)
#60124
A rakéta-sorozatvetõknél nem elvárás a rendkívüli terepjáró képesség, noha általában terepjáró-teherautó alvázakra telepítik õket (ritkák az olyan rakéta-sorozatvetõk, mint a Bradley alvázra telepített MLRS).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60123
Az Egyesült Arab Emirátusok ban gyártják.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#60122
Kuitalálom: iráni? Oda lehet hogy jó, de mondjuk Európában ezzel terepen közlekedni...
#60121
Egyszerû, mégis zseniális: rakéta-sorozatvetõ komplexum félutánfutóra telepítve.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60120
Én azt gondoltam, hogy ezek azért hülyebiztosak és nem lehet õket túlhúzni. Úgy fest, hogy mégsem 😊
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#60119
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60117
Axallp 2012. Más témában is eszméletlen jó képek vannak fent.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60116
XB-47D
A face-n került szóba,hátha itt elõbb bukkan fel a kérdezõ....
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#60115
Nem a kivitelezés nehézsége a probléma, hanem az életképessége. A 20120 nem aktív harci tengó, hanem egy tesztplatform, ahol új technológiákat és fegyvereket lehet tesztelni a nélkül, hogy aktív harci egységeket vonjanak ki a hadrendbõl tesztelés céljára.
Feltehetõen alapvetõen a Kilo hagyományos D/E gépészetét örökölte, csak mellé beépítettek egy reaktort, amivel lehet az aksikat tölteni (ie.: a hajócsavart nem is gõzturbina tekeri, mint az SSN-ek esetében). A reaktorról semmit sem tudni, de a kis méret miatt feltehetõen nem nagy teljesítményû, és csak arra lehet elég, hogy kis sebességnél vagy állás közben töltse az aksikat.
Feltehetõen alapvetõen a Kilo hagyományos D/E gépészetét örökölte, csak mellé beépítettek egy reaktort, amivel lehet az aksikat tölteni (ie.: a hajócsavart nem is gõzturbina tekeri, mint az SSN-ek esetében). A reaktorról semmit sem tudni, de a kis méret miatt feltehetõen nem nagy teljesítményû, és csak arra lehet elég, hogy kis sebességnél vagy állás közben töltse az aksikat.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60114
"A feltételezések szerint nukleáris és D/E hibrid meghatása van"
Ez érdekesen hangzik. Ezek szerint lehet, hogy a ruszkik képesek voltak egy használható megoldást csinálni? Mármint pont errõl szólt itt a diskurzus, hogy ezt elég nehéz kivitelezni.
Ez érdekesen hangzik. Ezek szerint lehet, hogy a ruszkik képesek voltak egy használható megoldást csinálni? Mármint pont errõl szólt itt a diskurzus, hogy ezt elég nehéz kivitelezni.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#60113
@Molni: A vontatás macerás, például azért, mert nagy sebességgel nem lehet vontatni, ~15 csomós sebesség (a hasamra csaptam, de sokkal nagyobb sebességrõl nem hiszem, hogy beszélhetnénk egy vontatásnál) pedig azért nem gyors...
@Pluskat: A Lada-osztály (677) eléggé problematikus, az elsõ egység évek óta küzd az átadással, de az AIP rendszere (ami nem hidrogéncellás) gyenge, sõt, az egész meghajtása gyenge, a gyártás minõsége pedig kritikán aluli. Az orosz flotta egy ideig azt is fontolta, hogy visszaküldi a gyártónak, és nem veszi át. A problémák miatt rendeltek inkább hat továbbfejlesztett Kilo-t (636.3). A legutóbbi információk szerint az egyetlen kész Lada tesztelése tovább folyik, a két testvérhajó építését pedig folytatják. Az oroszok és kínaiak tárgyalnak négy AIP tengóról, de hol Lada, hol AMUR (1650) osztályként hivatkoznak rájuk, az ára a négy tengónak viszont 2 milliárd dollár lenne (ie.: 500 per darab, vagyis a Type-214-el azonos).
A Szarov (20120), mintegy 4000 tonnás kísérleti egység az, ami a hidrogéncellás AIP-megoldást teszteli, ez egy kényszerpálya, a 20120 törzsét (ami feltehetõen egy megtoldott 887 Kilo) eredetileg különleges (kémkedés, szabotázs) akciókra tervezték, de nem készült el, a félkész testet végül mint tesztjármû fejezték be. A feltételezések szerint nukleáris és D/E hibrid meghatása van, és a standard 6x533-as torpedóvetõ-csövekkel rendelkezik a Kilo-örökségbõl.
@Pluskat: A Lada-osztály (677) eléggé problematikus, az elsõ egység évek óta küzd az átadással, de az AIP rendszere (ami nem hidrogéncellás) gyenge, sõt, az egész meghajtása gyenge, a gyártás minõsége pedig kritikán aluli. Az orosz flotta egy ideig azt is fontolta, hogy visszaküldi a gyártónak, és nem veszi át. A problémák miatt rendeltek inkább hat továbbfejlesztett Kilo-t (636.3). A legutóbbi információk szerint az egyetlen kész Lada tesztelése tovább folyik, a két testvérhajó építését pedig folytatják. Az oroszok és kínaiak tárgyalnak négy AIP tengóról, de hol Lada, hol AMUR (1650) osztályként hivatkoznak rájuk, az ára a négy tengónak viszont 2 milliárd dollár lenne (ie.: 500 per darab, vagyis a Type-214-el azonos).
A Szarov (20120), mintegy 4000 tonnás kísérleti egység az, ami a hidrogéncellás AIP-megoldást teszteli, ez egy kényszerpálya, a 20120 törzsét (ami feltehetõen egy megtoldott 887 Kilo) eredetileg különleges (kémkedés, szabotázs) akciókra tervezték, de nem készült el, a félkész testet végül mint tesztjármû fejezték be. A feltételezések szerint nukleáris és D/E hibrid meghatása van, és a standard 6x533-as torpedóvetõ-csövekkel rendelkezik a Kilo-örökségbõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60112
Tényleg ha már a type 212-t említetted. Ugye elvileg ez a hajó képes a hidrogéncellás meghajtásra (bocsi a pontatlan fogalmazásért). Az oroszok nem kísérleteztek ilyen hajóval? Konkrétan a Lada osztályra gondolok. Azzal mi lett nem tudsz róla esetleg valamit?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#60111
Lehet, hogy retro és elvetemült ötlet a vontatás, de ha úgyis csak hordozó védelemre kell, akkor tényeg, miért nem lehet a tengót vontatni a célkörzetig az SSK-s tengót? Maga a CBG nem tud rejtõzködni viszont nyílt titok, hogy tengó kísérete van. A tengó a leválás után szépen el tud tûnni és bárhol leválhat...
A zizis inkább a hazaút, mert egy CV akár hónapokra távol van mindentõl, ki vontatja haza a tengót ekkor?
A zizis inkább a hazaút, mert egy CV akár hónapokra távol van mindentõl, ki vontatja haza a tengót ekkor?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60110
Errõl a hajtásrendszerrõl, a hajótest stabilitásáról már kértek valami tanulmányt, vagy csak a hajóépítõk pezsegnek még?
Már méretarányos modellekkel dolgoztak, de konkrétabb tervek (pl. méretarányos, önálló hajtással rendelkezõ modell) nincsenek tudtom szerint.
Van még értelme hogy az USN ragaszkodik a nukleáris hajtáshoz?
Ez egy õsi vita. Az US NAVY vezetése évtizedek óta ragaszkodik a nuki tengóhoz. Ahogy a légierõ a multi-role vadászokhoz. Számukra alapelvárás a 60 (akár 90) napos járõrözés illetve a világ másik végén való bevetés. Egy SSK sem képes erre, jellemzõen 4000-8000 tengeri mérföldes hatótávval bírnak, márpedig az US NAVY-nek alsó hangon az utóbbi kellene hatósugárnak. Ugyanez a helyzet a CBG kísérettel. Egy Arab-öböl béli kíséretnek jó lenne egy SSK is, de egy nyílt óceánon egy SSK egyszerûen nem képes lépést tartani a hordozó flottacsoporttal. Az SSK nagyszerû arra, hogy megtámadjon egy CBG-t, de megvédeni már nem lenne képes õ sem, hacsak a hordozó nem egy lezárt területen körbe-körbe rohangál.
Szóval a gond az, hogy az USN-nek nincs választása, SSN mindenképpen kell, a kérdés, amivel folyton bombázzák a kritikusok, hogy ezek mellett SSK-ra is szükség lenne-e. Megjegyzés, hogy ez "nyugati" szemlélet, a britek és franciák is csak SSN-el rendelkeznek, bár utóbbiak ráadásul saját gyártású SSK-val is bírnak (Scorpéne osztály). Az oroszok és kínaiak mindig is párhuzamosan használtak SSK és SSN osztályokat, egyedül a ballisztikus rakéta hordozó tengóknál kötelezõ érvényû az atomreaktor (ebbe a csapatba jött be India egy "saját" tervezésû SSBN-el, illetve lizingelt orosz SSN-ekkel, orosz és francia SSK-kal).
Tudnál mondani költségeket?
SSN:
Virginia-osztály {27/12}: 2,6 milliárd US$ / darab
Astute-osztály {38}: 2,1 milliárd US$ / darab (1,38 milliárd £😉
Barracuda-osztály {32}: 1,94 milliárd US$ / darab (1,45 milliárd euro)
SKK:
Type-214 {24}: 500 millió US$
Type-212A {12}: 550 millió US$ (a nem mágnesezhetõ acéltörzs és pár "nem részletezett megoldás" miatt drágább elsõ sorban, hiába kisebb)
Scorpéne-osztály {18}: 450 millió US$ (~550 millió US$ ha AIP-s)
Gotland-osztály {16+4}: 350 millió US$
636 (Improved Kilo) osztály {18}: 350 millió US$
A viszonyításhoz hozzá kell tenni, hogy mennyi torpedót / robotrepülõt tud vinni a hajó (az zárójelben az elsõ szám a torpedóvetõcsövekhez való, az esetleges per jel után pedig a VLS indítókban lévõ robotrepülõgépek száma).
A legelõremutatóbb fogalma nehezen megfogható, az U212A kétségkívül a legjobbak közül való, és az energiacellás AIP-je is a jobbak közé tartozik. De itt sincs olyan dolog, amire azt lehetne mondani, hogy igen, ez elõrébb jár minden másnál...
Már méretarányos modellekkel dolgoztak, de konkrétabb tervek (pl. méretarányos, önálló hajtással rendelkezõ modell) nincsenek tudtom szerint.
Van még értelme hogy az USN ragaszkodik a nukleáris hajtáshoz?
Ez egy õsi vita. Az US NAVY vezetése évtizedek óta ragaszkodik a nuki tengóhoz. Ahogy a légierõ a multi-role vadászokhoz. Számukra alapelvárás a 60 (akár 90) napos járõrözés illetve a világ másik végén való bevetés. Egy SSK sem képes erre, jellemzõen 4000-8000 tengeri mérföldes hatótávval bírnak, márpedig az US NAVY-nek alsó hangon az utóbbi kellene hatósugárnak. Ugyanez a helyzet a CBG kísérettel. Egy Arab-öböl béli kíséretnek jó lenne egy SSK is, de egy nyílt óceánon egy SSK egyszerûen nem képes lépést tartani a hordozó flottacsoporttal. Az SSK nagyszerû arra, hogy megtámadjon egy CBG-t, de megvédeni már nem lenne képes õ sem, hacsak a hordozó nem egy lezárt területen körbe-körbe rohangál.
Szóval a gond az, hogy az USN-nek nincs választása, SSN mindenképpen kell, a kérdés, amivel folyton bombázzák a kritikusok, hogy ezek mellett SSK-ra is szükség lenne-e. Megjegyzés, hogy ez "nyugati" szemlélet, a britek és franciák is csak SSN-el rendelkeznek, bár utóbbiak ráadásul saját gyártású SSK-val is bírnak (Scorpéne osztály). Az oroszok és kínaiak mindig is párhuzamosan használtak SSK és SSN osztályokat, egyedül a ballisztikus rakéta hordozó tengóknál kötelezõ érvényû az atomreaktor (ebbe a csapatba jött be India egy "saját" tervezésû SSBN-el, illetve lizingelt orosz SSN-ekkel, orosz és francia SSK-kal).
Tudnál mondani költségeket?
SSN:
Virginia-osztály {27/12}: 2,6 milliárd US$ / darab
Astute-osztály {38}: 2,1 milliárd US$ / darab (1,38 milliárd £😉
Barracuda-osztály {32}: 1,94 milliárd US$ / darab (1,45 milliárd euro)
SKK:
Type-214 {24}: 500 millió US$
Type-212A {12}: 550 millió US$ (a nem mágnesezhetõ acéltörzs és pár "nem részletezett megoldás" miatt drágább elsõ sorban, hiába kisebb)
Scorpéne-osztály {18}: 450 millió US$ (~550 millió US$ ha AIP-s)
Gotland-osztály {16+4}: 350 millió US$
636 (Improved Kilo) osztály {18}: 350 millió US$
A viszonyításhoz hozzá kell tenni, hogy mennyi torpedót / robotrepülõt tud vinni a hajó (az zárójelben az elsõ szám a torpedóvetõcsövekhez való, az esetleges per jel után pedig a VLS indítókban lévõ robotrepülõgépek száma).
A legelõremutatóbb fogalma nehezen megfogható, az U212A kétségkívül a legjobbak közül való, és az energiacellás AIP-je is a jobbak közé tartozik. De itt sincs olyan dolog, amire azt lehetne mondani, hogy igen, ez elõrébb jár minden másnál...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60109
Errõl a hajtásrendszerrõl, a hajótest stabilitásáról már kértek valami tanulmányt, vagy csak a hajóépítõk pezsegnek még? Van még értelme hogy az USN ragaszkodik a nukleáris hajtáshoz? Persze egy SSBN esetében ez magyarázható, vagy egy hordozó csoport kísérõnél, de egy önállóan tevékenykedõ (pl SEAL team kirakás, hírszerzés) nem lenne költséghatékonyabb egy modern de hagyományos? Tudnál mondani költségeket? Mennyibe került mondjuk az utolsó Los Angeles (a Sea Wolfot hagyjuk😊 és mennyibe kerülne egy olyan pl amiket az európai országok használnak? Közülük melyik a legelõremutatóbb? Bocs a sok kérdésért 😊
#60108
Atomreaktornál nagyon gázos az indítás / leállítás, nagy az energiaigény, és hosszú a lefutási idõ (amíg a reaktormag lehül), illetve amíg újra üzemi hõmérsékletre hevül, és a gõznyomás a szekunder körben a megfelelõ lesz. Márpedig a reaktort le kell állítani az általad javasolt megoldásnál, lévén a zajforrás a hûtõrendszer. További hátránya az elképzelésnek, hogy a reaktor brutális tömegû, ami így holt teher lenne, továbbá hatalmas akkutelepekre is szükség lenne, lévén az SSN-ekben csak egy minimális mennyiségû akkutelep van a vészhelyzetekre. Summa summarium, a hibrid meghajtás a jelenlegi szinten nem életképes.
A kisebb méretre a franciák a Rubis, a szovjetek az Alfa osztályal már bemutatkoztak. Lehetséges kisebb hajót építeni, ez nem vitás, de ezért áldozatokat kell hozni (az Alfa speciális reaktora vagy a Rubis kis sebessége és korlátozott fegyverzete a példa).
A zajcsökkentésre próbálnak ehelyett rámenni, például mechanikus pumpa nélküli keringtetéssel. A fõ gond, hogy a tengeralattjáró harcnemnél nem lehet egyszerûen megoldani a "multi-mission" képességet. Márpedig mostanában "divat", hogy egy tengeralattjáró legalább 6-10 "kommandós" búvárt is magával vigyen partközeli küldetésekhez. Az US NAVY fõ gondja ez: kell neki egy "Blue Water" és "Brown Water" képességû hajó, ami ugyanakkor képes akár 60 napig is távol lenni a hazai kikötõtõl, és 10.000 tengeri mérföldre lévõ harctérre is eljutni, de közben képes legyen egy 20 csomó feletti átlagsebességû CBG kísérése is. Ez egyszerûen túl sok.
A mérnökök persze futószallagon szállítják a megoldásokat, mint alant a Forwardpass, és itt mondjárt belinkelem a mindössze 1000 tonnás SMX-26-ost, de ezekre érdekes módon nem vevõ senki.
Az SMX-26 persze francia, a DCNS dolgozta ki (úgy tûnik minden évben szállítanak most már egy új radikális tengó elképzelést. 1000 tonna, nincs AIP (olcsó), tud a tengerfenéken állni, a diesel-motorjait úgy mûködteti, hogy a kipufogó és a friss levegõ flexibilis megoldással jön, sõt, a periszkóp is így van megoldva. A sekély vízben pedig úgy tud manõverezni, mint egyetlen más katonai tengó. Két nehéz és 8 könnyû torpedó pedig nem utántölthetõ csövekben van. Bemutatják a Mistral-alapú légvédelmet is mûködésben (van egyébként torpedóvetõ csõbõl indítható MICA is).
A kisebb méretre a franciák a Rubis, a szovjetek az Alfa osztályal már bemutatkoztak. Lehetséges kisebb hajót építeni, ez nem vitás, de ezért áldozatokat kell hozni (az Alfa speciális reaktora vagy a Rubis kis sebessége és korlátozott fegyverzete a példa).
A zajcsökkentésre próbálnak ehelyett rámenni, például mechanikus pumpa nélküli keringtetéssel. A fõ gond, hogy a tengeralattjáró harcnemnél nem lehet egyszerûen megoldani a "multi-mission" képességet. Márpedig mostanában "divat", hogy egy tengeralattjáró legalább 6-10 "kommandós" búvárt is magával vigyen partközeli küldetésekhez. Az US NAVY fõ gondja ez: kell neki egy "Blue Water" és "Brown Water" képességû hajó, ami ugyanakkor képes akár 60 napig is távol lenni a hazai kikötõtõl, és 10.000 tengeri mérföldre lévõ harctérre is eljutni, de közben képes legyen egy 20 csomó feletti átlagsebességû CBG kísérése is. Ez egyszerûen túl sok.
A mérnökök persze futószallagon szállítják a megoldásokat, mint alant a Forwardpass, és itt mondjárt belinkelem a mindössze 1000 tonnás SMX-26-ost, de ezekre érdekes módon nem vevõ senki.
Az SMX-26 persze francia, a DCNS dolgozta ki (úgy tûnik minden évben szállítanak most már egy új radikális tengó elképzelést. 1000 tonna, nincs AIP (olcsó), tud a tengerfenéken állni, a diesel-motorjait úgy mûködteti, hogy a kipufogó és a friss levegõ flexibilis megoldással jön, sõt, a periszkóp is így van megoldva. A sekély vízben pedig úgy tud manõverezni, mint egyetlen más katonai tengó. Két nehéz és 8 könnyû torpedó pedig nem utántölthetõ csövekben van. Bemutatják a Mistral-alapú légvédelmet is mûködésben (van egyébként torpedóvetõ csõbõl indítható MICA is).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60107
Nem is pikk pakk kell. A hadmûveleti zónáig több ezer km lehet a táv. Az új nagyon csendes nem nuki tengók is elmennek több ezer km-re. Tehát ott, ahol bizotsan nem számítanak ellenre, ott mehetne a reaktor aztán közeledve a forró övezethez átállnak a másik erõforrásra. Viszont ehhez mekkora hajótest kellenne...? Ja, meg mibe kerülne...?
Vagy mi lesz? Lesznek nuki vontatótengók amik a sima tengót elviszik a célkörzetbe? 😊
(Igen, tudom, állatság.)
Vagy mi lesz? Lesznek nuki vontatótengók amik a sima tengót elviszik a célkörzetbe? 😊
(Igen, tudom, állatság.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60106
Szerintem nem lenne, tudtommal egy reaktort nem lehet csak úgy pikk-pakk leállítani aztán újraindítani ha kell. Ha meg a hûtés megy, az is zajt generál, nem csak a turbinák.
#60105
Kombinált hajtású tengónak lenne értelme? Atomreaktor a hosszútávra, de harci övezetben átállnának a másikra. Vagy igralmatlanul nagy lenne tõleg a hajó? Ha limitálják az utazósebességet, akkor talán kisebb reaktor is elég lenne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60104
A hajó orrában látható, hogy három szintes a személyzeti rész, ezek alapján a hossza ~80 méter, átmérõje ~10 méter lehet. Hogy ezek váltják-e a Virginiákat? Nos ki tudja. A 30 éves tengeralattjáró-fejlesztési terv szerint a Virginiákat 2042-ig gyártják. Persze a tervek változhatnak, a lent látható elképzelés arra vonatkozna, hogy egy új, radikális megoldásokat használó típust kezdenének el gyártani a Virginia helyett. Az elsõdleges cél azonban nem az, hogy jobb legyen a tengó, hanem az hogy gyorsabban (olcsóbban) lehessen gyártani. "Mellékesen" pedig a tengók ezt olyan megoldásokkal érnék el, mint például hogy nincs torpedóvetõ csõ, ezáltal torpedóterem sem, vagyis a nyomásálló hajótesten ennyivel kevesebb "lyukat" kell vágni például.
Persze érthetõ, hogy óvatosak az ilyen tervek reális sikereivel kapcsolatosan a vélemények. Az új technológiák magukba hordozzák a kudarc esélyét és azt, hogy esetleg a fejlesztés elhúzódik, illetve túlköltekezik. Ez pedig azt jelentené, hogy az elsõdleges célt nem sikerül elérni...
Persze érthetõ, hogy óvatosak az ilyen tervek reális sikereivel kapcsolatosan a vélemények. Az új technológiák magukba hordozzák a kudarc esélyét és azt, hogy esetleg a fejlesztés elhúzódik, illetve túlköltekezik. Ez pedig azt jelentené, hogy az elsõdleges célt nem sikerül elérni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60103
Köszi. Ez a kis jószág amit beraktál képen, mekkora lenne? mint kb a mai nukleáris eszközök? Szép terv. Õk váltják a Virginiákat meg a Sea Wolfokat? 😊
#60102
Nem Nimitz osztály, de mégis annak alapjaira építkezik. Persze amit lehet, megváltoztatnak.
-Új reaktor, amely kisebb, mégis több energiát termel, és közben kevesebb karbantartást illetve személyzetet igényel.
-EMALS és AAG, amivel gyorsabb lehet az indítás és fogadás.
-Új fedélzet, jobban optimalizált gépmozgatást és felszerelés.
-Új, integrált X- és S-hullámhosszon mûködõ radar
-Magas fokú automatizáltság, ami összesen mintegy 1200 emberrel kevesebbet igényel a fedélzeten.
-Kisebb radarkeresztmetszet.
Hogy mit gondolok róla? Õszintén szólva érdekes, hogy a Capitoliumban azért támadják, mert túl sok újdonság van rajta. Persze ha azt nézzük, hogy ebbõl a pénzbõl lassan két Nimitz-et is lehetett volna építeni...
A hajón bár sok újdonság van, drasztikus váltás nincs. Egy szép evolúciós lépés, de semmi több. Érdemes megnézni, hogy a Queen Elizabeth osztály esetén az 1990-es években milyen terveket mutogattak. Azokban sokkal több volt a spiritusz (pl. trimaran hajótest vagy kétszintes fedélzet).
A GRF egy kellemes elõrelépés, ám ennél nem több, és ha innen nézzük, akkor tényleg meglepõ az árcédula. De hát melyik katonai programnál maradnak mostanság kereten belül?
Egy apróságra kitérnék azért: nagyon tetszik, amikor "lopakodó" kialakításúnak nevezik a GRF-et. Mekkora lehet a radarkeresztmetszete? Pár száz négyzetméter? Mégis, mi elõl akar bújkálni így? 😄
Visszatérve a tengókra, az elõbb még oda akartam szúrni, hogy vannak most is elõremutató elképzelések, mint a Forwardpass és a Renegade-1/-2 elképzelés.
Ezek lényege a minimális, vagy nem is létezõ torony, az új, vízsugárhajtásos meghajtás, a torpedóvetõ csövek helyett külsõ vagy kibocsátható fegyverelhelyezés és hasonlóak...
-Új reaktor, amely kisebb, mégis több energiát termel, és közben kevesebb karbantartást illetve személyzetet igényel.
-EMALS és AAG, amivel gyorsabb lehet az indítás és fogadás.
-Új fedélzet, jobban optimalizált gépmozgatást és felszerelés.
-Új, integrált X- és S-hullámhosszon mûködõ radar
-Magas fokú automatizáltság, ami összesen mintegy 1200 emberrel kevesebbet igényel a fedélzeten.
-Kisebb radarkeresztmetszet.
Hogy mit gondolok róla? Õszintén szólva érdekes, hogy a Capitoliumban azért támadják, mert túl sok újdonság van rajta. Persze ha azt nézzük, hogy ebbõl a pénzbõl lassan két Nimitz-et is lehetett volna építeni...
A hajón bár sok újdonság van, drasztikus váltás nincs. Egy szép evolúciós lépés, de semmi több. Érdemes megnézni, hogy a Queen Elizabeth osztály esetén az 1990-es években milyen terveket mutogattak. Azokban sokkal több volt a spiritusz (pl. trimaran hajótest vagy kétszintes fedélzet).
A GRF egy kellemes elõrelépés, ám ennél nem több, és ha innen nézzük, akkor tényleg meglepõ az árcédula. De hát melyik katonai programnál maradnak mostanság kereten belül?
Egy apróságra kitérnék azért: nagyon tetszik, amikor "lopakodó" kialakításúnak nevezik a GRF-et. Mekkora lehet a radarkeresztmetszete? Pár száz négyzetméter? Mégis, mi elõl akar bújkálni így? 😄
Visszatérve a tengókra, az elõbb még oda akartam szúrni, hogy vannak most is elõremutató elképzelések, mint a Forwardpass és a Renegade-1/-2 elképzelés.
Ezek lényege a minimális, vagy nem is létezõ torony, az új, vízsugárhajtásos meghajtás, a torpedóvetõ csövek helyett külsõ vagy kibocsátható fegyverelhelyezés és hasonlóak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60101
Köszönöm! 😊 Az USS Gerard R. Fordról mesélnél még? Mert nem Nimitz osztály lesz, más a felépítmény, stb stb. Mitõl lesz jobb vagy hatékonyabb mint a Nimitz osztályú szuperhordozók? Kevesebb ember több automatizálás, nincs gõzkatapult.. De te mit gondolsz róla?