Haditechnikai Topic

A másik kis probléma, hogy a kisebb kaliberû lövedék kisebb sebet okoz. Próbálkoztak minden félével, pl. Fletchete lõszerrel, ami kis "nyilacskákat" jelent. Az eredmény? Nem éri meg.
Ez érdekes probléma. Rengeteg videót találni arról, ahogy egy amerikai katonát lelõnek Irakban vagy Afganisztánban, aki elesik, aztán felpattan és elszalad, mert olyan jó a testpáncélja, hogy megáll benne a lövedék. Ugyan nem derül ki a videókból, hogy 7.62x39mm-es vagy 7.62x54mmR-es lõszert használtak és természetesen nem lehet lõszereket megítélni csak videók alapján, de azért még is elgondolkodtató, hogy ezek az orvtámadások szinte kizárólag településeken történtek, ezért azt gondolom, nem sok száz méteres lõtávolságokról van szó. Szerintem egy orvlövész számára már érdemesebb lenne flechette-t lõni. Talán nem sebez annyira, mint egy 7.62mm-es lövedék, de a flechette legalább számottevõen nagyobb valószínûséggel hatol át a testpáncélon (feltételezem).A 7.62mm-es lövedék sebzése sokat csökken, ha nem képes a testpáncélon áthaladva az emberi testbe hatolni. Valószínûleg a megállított 7.62mm-es sebzése alulmúlja a flechette-t.
Az orvlövészek sokat kockáztatnak és kevés lövés leadására van lehetõségük. Azt hiszem ha a tevékenységük hasznosságát akarják maximalizálni, akkor olyan fegyver és lõszer kombinációját kell használniuk, ami a lövedék áthatolóképességére helyezi a hangsúlyt, miközben a fegyver nem gátolja a mozgást és nem mellesleg a rejthetõséget, tehát térbeli kiterjedése és tömege nem magas, például biztos nem esik egybe egy robolópuskáéval. A hírekben még nem találkoztam azzal, hogy eszerint az elgondolás szerint lennének felfegyverezve. A Juba orvlövészes videókban legtöbbször SVD, vagy SVD klónnal pózolnak. Mondjuk ezek vágóképek, nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna az akcióban használt fegyvert.

Nem különösen nehéz, de több idõt és alaposabb munkát kíván a fegyvercsõ karbantartása.

Egen, és a mûanyag szépen beleolvad a huzagolásba, szóval aztán állhatsz neki takarítani a ráolvadt anyagot a csõbõl.
Ez különösen nehéz? A sörétes puskák mûanyag kosárral lövik ki a söréteket. Bár a sörétes puskáknak a csövében nincs huzagolás. De a .410-es revolvereknek van huzagolásuk.

Köszönöm a választ,így már tisztább a kép.

szeretünk nagyon <#eljen>

A Lubalox egy fekete színû, oxidációs felületkezelés, ilyenbõl van még pár, mint pl. a Moly. A lényege, hogy lövedék köpenye kevésbé surlódik, így kevesebb hulladékot hagy a csõ falán, emiatt a tisztítás kevésbé sûrûn szükséges és egyszerûbb. A Lubalox kis mértékben csökkenti a súrlódást, de cserébe nem tömít olyan tökéletesen, így némileg kisebb a töltényûri nyomás is. Szumma-szummarium nagyon minimális az elõnye a nem kezelt lövedékköpenyhez képest. Az 1990-es években több gyártó is rákapott a Lubalox/Moly és hasonló felületkezelésekre, ám aztán a többség ott is hagyta. Az ok roppant egyszerû: növeli a gyártási költséget, ám igazán komoly változásokat nem hoz.

Azonban ahogy meg is jegyeztem, a Lubalox egy felületkezelés, tehát továbbra is sárgarézrõl köpenyrõl beszélünk...

Azt hiszem vadász lõszereknél fordul elõ,hogy nem réz a bevonat.
Pl.:Win.Fail safe-nél a Lubalox nevü anyag,amirõl dunsztom sincs,hogy
pontosan mi az,de a súrlódást is csökkenti.

Meg az orromat is tiszticcsa

Akkor már miért nem alapból egy megfelelõ kaliberû / lõszertípusú fegyvert választasz? Miért használnál 7.62x51mm Acceleratort, ha akkor csak feljebb kéne lépni a kaliberben, és használhatnál .338 Lapua Magnumot?

Milyen lõnye van az Acceleratornak? Nagyobb az elérhetõ torkolati sebesség (kb. 30%-al). Ez ugye két okból jó, az egyik a rövidebb repülési idõ, másfelõl a kisebb átmérõ és nagy sebesség miatt adott távon még mindig nagy a becsapódási sebesség.

Hátránya? Valamivel pontatlanabb, ami miatt mesterlövész fegyverbe alapból nem jó választás. A könnyebb lövedék miatt pedig kisebb a sebzés mértéke, és kisebb a célpontnak leadott energia. A Remington is eredetileg úgy marketingezte, hogy a szarvas szezonban használt vadászpuskád (.30-06, .300 Win, stb.) az Accelerator lõszerrel ideális kártevõ-elleni puska lehet (amire kisebb, .222 Rem v. 5.56x45, stb. kaliberû fegyvereket szoktak használni).

5.56x45 NATO:
Lövedék: 5.7mm
Ormózat: 5.56mm
Huzagolás: 5.69mm

7.62x51 NATO:
Lövedék: 7.82mm
Ormózat: 7.62mm
Huzagolás: 7.8mm

de ha mégsem jön össze az-az egy lövés akkor második már pontatlanabb lenne sztem a kosz miatt, vagy lassabb akár, elõbb esne, állítgatni kéne a távcsövet stb, arra meg nincs idõ.

"Egen, és a mûanyag szépen beleolvad a huzagolásba, szóval aztán állhatsz neki takarítani a ráolvadt anyagot a csõbõl."

A következõ kaliberes lövés majd kitisztítja. ;)

Akinek csak egy lövére van szükség(Pl rendõrségi mesterlövészek) azoknak akár az-az egy lövéses mûanyag borítású sabot is megérné,nem?
Mármint utána õk ráérnek takarítgatni,elvileg megérné az pár százalékot ami plusszt jelent,csak egy emberéletrõl van szó.

Egy sabot lövedék van a lõszerben. A lövedék mûanyag köpenyben van

Egen, és a mûanyag szépen beleolvad a huzagolásba, szóval aztán állhatsz neki takarítani a ráolvadt anyagot a csõbõl.

Nem próbálkoztak mûanyagokkal?Valamelyik csak bírja a gyûrõdést,
legalább arra a kis idõre.Vagy nem is lehetne sok m/s-ot nyerni vele?
Fejlõdni kéne itt is szvsz.

Egyfelõl, ahogy fent is írtam, nem ok nélkül nem terjedtek el a mûanyag sabot-ok. A másik probléma, hogy a sabot növeli a lövedék sebességét. Hurrá, de az energiát nem feltétlenül, ugyanis egy része elveszik a Sabot által. A másik kis probléma, hogy a kisebb kaliberû lövedék kisebb sebet okoz. Próbálkoztak minden félével, pl. Fletchete lõszerrel, ami kis "nyilacskákat" jelent. Az eredmény? Nem éri meg. Plusz hibalehetõségek, nem várt problémák, és közben jellemzõen minimális elõnyök.


Flechete lõszer, az 1970-es évekbõl


A lent említett Remington Accelerator, szintén 1970-es évek

Úgy tudom,hogy ezek nem túl pontosak,mert nem ugyanakkor válik le a köpeny a csö után.

Nem próbálkoztak mûanyagokkal?Valamelyik csak bírja a gyûrõdést,
legalább arra a kis idõre.Vagy nem is lehetne sok m/s-ot nyerni vele?
Fejlõdni kéne itt is szvsz.

értem már, és ezért lehet a kilõtt fegyvert beazonosítani, mert belemarja rögtön lövésnél. ma is tanultam valamit, még nem láttam ilyen pontos méreteket mint amit ma megadtál. esetleg ha tudsz a standard 5.56, 7.62 nél is ha írnál hasonlót, tetszene. mert azok mégis nagyobb energiájú lõszerek.

A hír elég furcsa, az õsrégi Szu-25 változatnek is volt "radargyilkos rakétája", bár nem túl nagy HMZ-vel.

Korszerûsített Szu-25: Vad menyét (Gyikaja laszka) az orosz légierõ számára?
Az orosz Légierõ már 2014-ben megkapja a Szu-25 csatarepülõgép egy speciális változatát, amely arra hivatott, hogy felvegye a harcot a légvédelmi rendszerekkel. Az új repülõgép olyan jelentõs egységeket is képes észlelni és megsemmisíteni, mint az amerikai Patriot.
hungarian.ruvr.ru

Ott van például a .30-06 Remington Accelerator. Most nem tudom, hogy a lõszer neve, vagy a lövedéké. Egy sabot lövedék van a lõszerben. A lövedék mûanyag köpenyben van

A hossztengely körüli forgás biztosítja a stabilitását a levegõben. Sokkal jobban meg lehet így forgatni a lövedéket, hogy belesajtolódik a huzagolás.

A lövedék köppenye viszonylag lágy sárgaréz, ez bevált erre a célra. A lényeg, hogy a lövedék mögött fenntartsa a nyomást, és tömítsen, amíg a csõtorkolatot el nem éri. Nyilván ha mindezt tökéletes méretezéssel el lehetne érni, a lövedék által elérhetõ csõtorkolati sebesség nõne. Csak éppen ilyen gyártásminõséget senki sem vár el.

surlódás nem lassítja túlságosan le? ha meg lötyögne, gondolom mégnagyobb baj lenne és 100 méteren belül lenne érdekes, jobb napokon :D

@Janáj: Elvi síkon ez rohadt jó lenne egy hajóra, nem? Nincs "lõpor" az ágyúhoz, ennyivel kevesebb robbanhat fel. Amíg van üzemanyag, meg lövedék, addig tud lõni.

Elvileg. Gyakorlatilag rengeteg energia kell neki, a méret és tömegigénye pedig sokszorosa a hagyományos lövegnek (kondenzátorok), és még mindig kipróbálatlan technológiáról beszélünk.

Újabb félhülye kérdésem van. Egy kézifegyverben a kilõtt lövedék mellett elszökik a lõporgáz, vagy tökéletesen zár? A lõszer a csõhöz képest mekkora? Pl van egy 10mm fegyvercsövem, amibe huzagolás gyanánt belemarok 2 mm-es hornyokat. Akkor mekkora lõszer kell bele? 10mm vagy 12, vagy 11?

A kulcsszó ormózat és horony.


1.: ormózat, 2.: Huzagolás

A lövedék huzagkaliber átmérõjû, és ugye az ormózat ebbe sajtolódik bele. A 9x19mm-es kalibernél a lövedék átmérõje 9,02mm, az ormózat 8,82mm átmérõjû.

mert 2 szer több légterelõ lappal rendelkeznek?

Üdv all!

Meg tudja nekem mondani vki, hogy a két fedelû repülõk miért manõvereznek jobban mint az 1 fedelesek?

Egy kézifegyverben a kilõtt lövedék mellett elszökik a lõporgáz, vagy tökéletesen zár?

Elszökik. Egy kevés.

Újabb félhülye kérdésem van. Egy kézifegyverben a kilõtt lövedék mellett elszökik a lõporgáz, vagy tökéletesen zár? A lõszer a csõhöz képest mekkora? Pl van egy 10mm fegyvercsövem, amibe huzagolás gyanánt belemarok 2 mm-es hornyokat. Akkor mekkora lõszer kell bele? 10mm vagy 12, vagy 11?

Elvi síkon ez rohadt jó lenne egy hajóra, nem? Nincs "lõpor" az ágyúhoz, ennyivel kevesebb robbanhat fel. Amíg van üzemanyag, meg lövedék, addig tud lõni.

Egy aknamezõn gyors és hatékony átjáró nyításra szolgáló eszköz. Egy rakéta egy robbanókábelt húz ki, ezt a videón is jól lehet látni. A kábel miután földet ért, felrobbantják, ami az aknákat egy kb. 5x100 méteres területen aktiválja (felrobbantva azokat), így átjárót nyit rajta.

Az a gond, hogy a 2006-os videó is kb. ugyanezt mutatta. Annyi persze látható, hogy sokkal kisebb és "fegyver-szerûbb" a mostani tesztlöveg, de az elérhetõ információk alapján még mindig rengeteg idõ kell, amíg ebbõl bevethetõ fegyver lesz. A legfõbb probléma pedig továbbra is az, hogy nem tudni, lesz-e valódi értelme, például egy hajó fedélzetén. Helyigény, energiaigény, elérhetõ torkolati sebesség, elérhetõ lõtáv, stb.

Viszonyításúl a 2006-os videó:

http://www.youtube.com/v/y54aLcC3G74&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Elnézést a tudatlanságomért, de mi a francot lõ ki 1:42-nél? Vagy mi az? <#idiota>

http://www.youtube.com/v/c839FBFKyiw&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Nagyon kemény ez az ágyú! Kíváncsi leszek mikor lõnek hajókról valami qvantumizommeteoritsugárfertõzött lövedékkel oO

pici off sorry érte :) (szíriai sufni tuning)

A TF-30 tudtommal nem passzolt volna az F-15-be.

A Golden Eagle az F-15-re vonatkozik, nem kell új F-15-öt venni, a flotta egy komoly részét megtartják. Ez kb. 180 gépet jelent. A ~300 db F-16 korszerûsítésének és élettartam kitolásának nincs neve, de jellegében hasonló a dolog.

F-100 vs. TF30: Én itt arra akartam rámutatni, hogy volt alternatíva. Most nincs. Nem az, hogy egy-két téren gyengébb, hanem egyáltalán nem felelnek meg az elvárásoknak.

F-35 képességek és elvárások: Én erre utaltam már párszor: az F-35 egy olcsó, tömegvadásznak indult, ehelyett egy méregdrága csúcstechnikás szörnyeteg lett. És még csak opció sincs olcsóbb verzióra (pl. EOTS és/vagy DAS nélkül). Igen, az F-35 egy csúcskategóriás gép lesz technikai szempontból. De emiatt a költségek el is szaladtak, és máig kérdéses, hogy fogják a problémák egy részét (pl. éjjellátó felbontása vagy a sisakkijelzõ lagját) orvosolni.

Az F-35 azért szükséges már, mert az F-22 és az JSF is elindított egy olyan lavinát, hogy minden nehézfiú ilyet fejleszt.

Sem a PAK-FA, sem az J-20, sem a J-31 nem ér fel az F-22-essel és kb. 10 év elmaradással követik az F-35 fejlesztését. De még ha el is készülnek, érdekes kérdés lesz, melyikbõl készül legalább annyi, mint az F-22-esbõl.

F-16 Golden Eagle: Lemaradtam valamirõl? O.o

Zumwalt: Egyszer meg kéne írnom a Zumwalt történetét, fordulatos és érdekes.

Tömören: az 1980-as évek végén a hajótervezõk problémába ütköztek: nem tudták, hova fejlõdjön a felszíni hadihajók osztálya. Az összes hajóterv gyakorlatilag megegyezett a "régi" iskolával, hagyományos felépítés, és a hajó felépítménye elé és mögé VLS indítókat szereltek. Az 1990-es évek elején a franciák forradalmasítottak egyet a La Fayette-osztályal. Ez lett a "lopakodó" hajó koncepció, amit azóta mindenki átvett. A másik a VLS-hajók koncepció, amibõl azonban a Zumwalt lesz az elsõ egység. A koncepció lényege, hogy egy egyszerû (és olcsó) nagy (a francia terv 20.000 tonnás volt) hajóra raknak bõdületesen sok VLS indítót (õk 512-õt), majd pár CIWS-et, önvédelemre. Mindent a VLS indítókkal intéznek, a hajó-hajó (exocet), hajó-szárazföld (kocepcionális AMPS vagy Tomahawk), hajó-tengeralattjáró (subroc) és hajó-levegõ (SM-2) rakétákkal.


Az Arsenal-ship koncepciója

Szóval erre lecsapott az USN, és erre építve kitalálták az SC-21 (Surface Combatant-21) programot. De persze nem bírták ki, és minden modern technológiát bele akartak építeni, ahogy az USAF az F-35-ösbe. Permamens mágneses elektromotortól kezdve a railgunig mindent. Itt kezdõdtek a bajok, az eredeti Arsenal Ship koncepció olcsó, gyakorlatilag alig több, mint egy ömlesztett árút szállító teherhajó, amelynél a rakodóteret VLS indítókkal töltik ki, és a felépítményre felszerelnek pár radart. Oké, erõsen sarkítva, de errõl van szó. No, a DD-21 lett volna a "szárazföldi" célok elleni hajó, két függõleges beépítésû railgunnal, elõször 500, majd 256, végül az ágyúk beépítésével 128 VLS indítóval. A hidegháborús csatahajó-felhasználás utódja, effektíve, az ágyúkkal a partközeli célokat, a Tomahawk-okkal pár ezer km-en belül pedig bármilyen célt leküzdhet. Ja, és szabad-elektronos lézert használó CIWS-el.

E mellé jött volna a Ticondegora-utód CG-21, amelynél azonos hajótest, meghajtás lett volna, de nincsenek ágyúk, viszont van erõsebb légvédelmi radarrendszer és az SM-2 utód rakéták. Akár 512 VLS indítóval felszerelve egyetlen ilyen egység nagyobb légvédelmi potenciállal rendelkezett volna, mint egy Tico és négy Burke.

Csakhogy jött a Clinton-éra, és a megszorítások. Az USN menteni próbálta a menthetõt, ezért a ~16.000 tonnás DD-21-est lekicsinyítették a ~12.000-14.000 tonnás DD(X) programra. A legtöbb technikai vívmányt megõrizték volna, csak a lövegeket cserélték le toronyba épített 155mm-es AGS-re, kidobták az ALAM (tomahawk-utód) rakétaprogramot, a 128 VLS helyett pedig maradt 80 darab. Megmaradt a Permamens Mágneses Motor (PMM), a két hullámhosszon mûködõ radar, az automatizáció, stb.

A CG-21-est a CG(X) váltotta volna, ugyanez a test, meghajtás, radar, de AGS nincs, viszont 512 VLS lett volna rajta.

És itt a gépezetben újabb homokszem került. A PMM kudarc lett, így hagyományos indukciós elektromotort kapnak a Zumwaltok. Az AGS az eredeti képességhez képest kisebb hatótávval bír, a kettõs radarrendszer kifejlesztése is bonyolultabb lett. A költségek elszabadultak, így még a visszavágott DD(X) is meginogni látszott. Végül (részben a hajóipar megmentése céljából) nem állították le a programot, de alaposan visszavágták, "cserébe" újabb Burke-ok kerülnek megrendelésre.

Nagyobb gond a CG(X) likvidálása, amelyre 2016 után se lesz pénz. A probléma az, hogy a Zumwalt ugyan képes az SM-2 és SM-3 hordozására és indítására, de az anti-ballistic missile (TDM) rendszert az új fedélzeti rendszerbe nem integrálták - ezt a CG(X) költségvetésébe számûzték.

A Zumwalt állatorvosi ló lett. Arsenal shipnek készült, de kevesebb VLS lesz rajta, mint egy Burke-on, és amíg a Burke ABM/TDM képes, addig a Zumwalt nem. A PMM motor kudarc lett, az AGS pedig nem úgy tûnik, hogy képes lesz tartani a 160km-es hatótávot.

Maga az elképzelés jó volt, csak a technológiák kifejlesztése drágább és lassabb lett, mint gondolták...

Pontosan errõl beszélek. A mai köpködõ szemmel az F-15 már akkor "bukott volt", amikor a gép alig szállt fel.

Az F-14 mint alternatíva az F-15 helyett elég vicces lett volna, amikor az F-14 is hasonlóan súlyos hajtómûhibával küszködött, mint az F-15 az F100-zal. Sõt, inkább súlyosabbakkal, ezen felül a gép semelyik paramétere nem ütötte meg azt, amit a DCP elvárt a hatósugarat leszámítva.

Az F100 helyett a TF-30 gyak nem volt alternatíva, mert a pompázsérzékenysége még az F100-nál is szarabb volt. Az F100-nál sikerült javítani már a FADEC-es F100-PE-220 elõtt is, a Tomcat TF hajtómûve hiába lett erõsebb, a pompázsérzékenységgel tudtommal nem tudtak érdemben mit kezdeni. Nem véletlen volt bevált és megbízható az F-111-en és még a legutolsó variánsa is pokolba kívánt az F-14 flottán. A GE hajtómû volt az igazi, de még azzal is erõtlenebb volt egy F-15-nél a cicus.

Az F-35-nek több a problémája, de egy "picit" többre lesz képes majd, mint amit az F-15A valaha is képes lett volna...

Az F-35 azért szükséges már, mert az F-22 és az JSF is elindított egy olyan lavinát, hogy minden nehézfiú ilyet fejleszt. Ezen felül most leállni már elég vicces lenne. Egyébként meg az USAF Golden Eagle programja az mi...? Asszem tavaly döntötték el, hogy 300 db F-16C/D élettartamát tolják ki brutálisan és kapnak Golden Eagle szerû fejlesztéseket.

A Zumwalt hajók számomra örök rejtélyek, soha nem értettem, hogy mi a péklapátot akartak velük.

Lássuk be, hogy azért a kettõ nem teljesen egy kategória. Az F-15 1972-ben repült elõször, vagyis a balesetnél még a berepülési fázis elején tartottak. Az F-35 viszont már hat éve repül, és már két tucat gépet átadtak.

Régen egy gép kifejlesztése és rendszeresítése arányaiban nem vitt el ennyi pénzt, és arányaiban nem volt ilyen hatása mindenre. Ha az F-15 kudarcot vall, az USAF még mindig nyúlhatott volna az F-14-esért, és két fejlesztés (F-XX/ADF/LWF és az F-X/TFX) lógott a levegõben. Most ha az F-35 kudarcot vall, nincs miért nyúlni, és amennyire én tudom, a Boeing saját házon belüli fejlesztése van csak alternatívának (amely ráadásul papírkutya lesz feltehetõen, hiszen valószínûtlen, hogy az US Navy pilóta vezette gépet akar majd 2020-ban az F/A-18E/F helyére).

Hajtómûvek terén ugya ez a helyzet, hány erõs hajtómû volt még talonban akkoriban? F-100, F-110 és a TF30, most gyakorlatilag az F-135-ön túl nincs más.

Szóval igen, egyfelõl egyetértek, hogy itt megy a médiahack ezerrel, másfelõl nem, mert megértem, hogy a szakmai oldalak is miért helyeznek az ilyesmiknek kiemelt figyelmet.

A hasonlatodra visszatérve, pont azt írod, hogy a lent említett hajtómû-robbanáson túl nem volt komoly galiba az F-15-el. Az F-35 esetében hozzávetõleg immár tucatnyi galiba volt/van, amelyek mind alapvetõ képességeket érintettek (APU áttervezés, éjjelátó-probléma, túlmelegedési problémák, szoftveres problémák, stb.). Az F-15 nem szenvedett komoly késedelmet, és az elõzetes elvárásoknak (amelyek menet közben folymatosan nõttek és nõttek) meg tudott felelni. Az F-35, amely elõzetes elvárások terén szintén folyamatosan nõ és nõ, ellenben egyre több szinten kénytelen szembenézni az ilyen jellegû problémákkal.

Érdemes egyébként megnézni az USAF és a többi fegyvernem fõbb beszerzéseit. Az USAF-nak ott volt a drága és csúcstechnikás F-22 programja. Tíz körömmel ragaszkodtak hozzá, nem fogadták el igazából soha, hogy az F-35-el kiváltható adott esetben.
Az US Navy ugyanezt eljátszotta a Seawolf esetén. Amikor túl drágának találták, simán indítottak egy NSSN programot, és megalkották a Virginia-osztályt. Mikor a Virginia-osztály terén sokasodtak a kérdõjelek, elindították az Virginia block update-programokat, illetve a lent említett Fastforward és Renegade-1/-2 programokat az esetleges Virginia-kiváltásra.
Szintén az USN bár harcolt a Zumwalt-osztályért, beletörõdtek a megcsorbításba, és abba, hogy további Burke Flight III./IV. osztályú rombolókat vegyenek inkább. (Ha ellenpéldát akarsz, akkor az LCS esetében viszont kibontakozni látszik egy masszív fiaskó, kiváncsi leszek, ott mikor fog kiborulni a bili).

Az US Army hasonlóan van ezzel. Szerették volna az FCS programot, és harcoltak érte, fújták egyre nagyobbra. De azért beletörõdtek abba, hogy nem lesz belõle semmi, és az Abrams/Bradley utódlás késõbb lesz megoldva.

Az USAF ebbõl a szempontból szörnyû rugalmatlannak tûnik nekem... Az US Navy aligha kapna agyvérzést, ha az F-35 helyett F/A-18E/F-ekkel kellene rövid távon kiváltania a közeljövõben a vadászait. Az USMC kényszerpályán van, de ugye felmerült már az a lehetõség, hogy az egész F-35B verzió megy a kukába (ez esetben az LHD-k helikopterhordozók maradnak, és az USMC elveszti vadászerejének kétharmadát). Az USAF-nál nincs alternatív ötlet. Sose láttam/hallottam olyan felvetést, hogy további F-15 vagy F-16 vadászokat vegyenek. Hallani sem akarnak errõl...

A baj az, hogy felfújják az ilyen eseteket manapság. Probléma? Igen. Megoldhatatlan? Valószínûleg nem.

Régen a gépek fejlesztése során ezt teljesen természetesnek vették az ilyen gikszereket, ma meg minden ilyen vagy ennél kisebbeknél verik a tamtamot.

Az F-15-nél az egyik hajtómû a földi tesztelés során szanaszéjjel szállt az egyik hajtómû. Idézek magamtól.

A berepülések és a kijelölt mérföldkövek teljesítése során egyedül a hajtómû okozott galibát, de az meglehetõsen nagyot. 1972 februárjában gépbe építéshez szükséges teszteken átment, azonban 1973 februárjában az egyik hajtómû-kompresszor ventilátorfokozatának egy lapátja kiszakadt a földi tesztelés közben, ezzel gyakorlatilag teljesen tönkretette a hajtómû elsõ szekcióját. Ennek ellenére a Légierõ belement a hajtómû elsõ szériájának gyártásába azzal a feltétellel, hogy májusig 150 óra problémamentes tesztet el kell érni.

Ehhez képest az F-35 problémája kis túlzással mínuszos. Nem szétszállt a hajtómû, nem 150 óránál kevesebb üzemidõ elõtt és földön, ezen felül észrevették a hibát, még a baj elõtt. Anno az F100 is egy nagy ugrás volt elõre, ahogy most az F135. Azzal is voltak gikszerek - ez enyhe kifejezés - és biztosan lesznek még az F135-tel is. Az F-15 ezen hiba ellenére egy szar vadász letet? Nagyon nem. Ellenben kezd a könyökönöm, hogy az F-35-öt minden ilyen hírnél temetik meg köpdösik...

A teljes F-35 flotta földre küldve, miután egy F-135 hajtómûvön az egyik alacsony nyomású fokozat lapátján repedést találtak. Szegény Lightning II.-õt még az ág is húzza.

Közben a Lockheed bemutatta a CUDA-t, egy apró (1,78m-es) levegõ-levegõ rakétát, amely a várakozások szerint kiválthatja majd a Sidewinder-t, a rakéta közepes hatótávval bír, a célt pedig közvetlen fizikai kontaktussal semmisíti meg. A lényege, hogy az F-35 és F-22 belsõ fegyverterhelésénél az A2A fegyverzetet jelentõsen megnövelje.


A Lockheed CUDA, és egy F-35 makett, 12db CUDA rakétával a belsõ fegyvertérben

Köszönöm a választ.



Jobban megnézve azt az index cikket, és az angol wiki T-90 -rõl szóló cikkének bevezetõjét olvasva szerintem valószínû, hogy az EMT-7 elektromágneses aknamentesítõ rendszert fordították "elektromágneses impulzussal mûködõ fegyver" -nek.

Qtab986: Hiába nézem, nem értem mit látok. Gyors.

A lényeg az, hogy a zárszerkezet közvetlenül akkor old, amikor a kosár elhagyja a csõtorkolatot, a csõben a gáznyomás leesik, de még van annyi ereje, hogy a zárszerkezetet egy félig nyitott állapotba hozza.
A logikáját nem teljesen értem, oké, hogy így kevesebb erõ kell a pumpálós zárszerkezet mûködtetéséhez, és gyorsabban lehet egy újratöltési fázist elérni, de nekem tipikus amerikai fegyver-bogus átverésnek tûnik, mint a sok AR-15/M16 vagy Colt 1911 custom mod.
Ha gyors mûködést akarsz, végy automata sörétes puskát. Ha megbízható mûködést, akkor pedig végy pumpálósat.

bgabor:

Tisztázzuk, az, hogy az Indexnél nem egyértelmûen fogalmaznak, egy dolog. Elektromágneses impulzus az az EMP. Az elektromagnetikus gyorsító (EM) egy másik. Ennek két eltérõ megoldása van, a railgun, amelynél két sín között haladva gyorsul fel a lövedék, és a gauss vagy coil-gun, ahol gyûrû alakú elektromágnesek során haladva gyorsul fel.
Amennyire én tudom, harckocsira szerelhetõ EM ágyúval senki sem bír és rövid távon tervbe sincs, mivel az energiaszükséglete nem harckocsikra méretezett.

Hát én, mivel az indexes cikk "elektromágneses impulzussal mûködõ fegyver"-rõl beszél, egy elektromágneses gyorítású lövedéket lövõ ágyúra asszociáltam, olyanra amit a US Navy hajóira is terveztek felszerelni, talán railgunnak szokták nevezni.