Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#60396
Köszönöm a választ.
"Az I. világháborútól kezdve használja a tüzérség ezt a "felpattanó" tüzelési módot a repesz-romboló gránátoknál. A gyújtószerkezet késleltetett, és úgy van beállítva, hogy a "geller" után X idõvel, az ellenfél feje felett robbanjon, minél jobban beterítve a repeszfelhõvel."
Ez a módszer mitõl jobb mint a közvetlen tûzelés?
" harckocsik ellen már a finnek is komoly eredményeket értek el 1940-ben, pedig sokszor nekik is csak kézifegyvereik voltak. A páncéltörõ gránát vagy a molotov koktél is kézifegyver. 😊"
Valószínüleg a filmkészítõk tévedtek megint.Ha egy teljesen laikus nézte,most azt hiszi,hogy minden tank felrobban a géppuskatûzben.
Amúgy az említett kínai offenzívában milyen kézipct. fegyvert használtak a Lee-ék?
"Az I. világháborútól kezdve használja a tüzérség ezt a "felpattanó" tüzelési módot a repesz-romboló gránátoknál. A gyújtószerkezet késleltetett, és úgy van beállítva, hogy a "geller" után X idõvel, az ellenfél feje felett robbanjon, minél jobban beterítve a repeszfelhõvel."
Ez a módszer mitõl jobb mint a közvetlen tûzelés?
" harckocsik ellen már a finnek is komoly eredményeket értek el 1940-ben, pedig sokszor nekik is csak kézifegyvereik voltak. A páncéltörõ gránát vagy a molotov koktél is kézifegyver. 😊"
Valószínüleg a filmkészítõk tévedtek megint.Ha egy teljesen laikus nézte,most azt hiszi,hogy minden tank felrobban a géppuskatûzben.
Amúgy az említett kínai offenzívában milyen kézipct. fegyvert használtak a Lee-ék?
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#60395
Ahogy Molni mondja. A hideg önmagában még egyáltalán nem gond, hiszen a levegõ nedvességtartalma nagy hidegben ugye minimális. A gond vagy a fagypont körüli hõmérséklet és nagy levegõnedvesség-tartalom, vagy pedig a szél. A svédek sem fognak hóviharban gépeket üzemeltetni...
Ami a harckocsikat illeti, most már vagy 5 éve volt, hogy Tatán voltam éleslövészeten. Akkor is mindössze négy bevethetõ T-72-es volt... :\
Ami a harckocsikat illeti, most már vagy 5 éve volt, hogy Tatán voltam éleslövészeten. Akkor is mindössze négy bevethetõ T-72-es volt... :\
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60394
Az, hogy a földön már van hó, az nem számít. Ha már leesett a nagy hó, de egyébként utána alacsony a páratartalom, akkor a jegesedés igen valószínûtlen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60393
Köszi, nem gondoltam hogy még _ekkora_ probléma a hideg, elvégre elég sok olyan földrajzi terület van, ahol elég sûrûn szokott hosszú idõn át mínusz lenni, és a hó sem ritka közben.
Mellesleg, közben lehet számolni még mennyi az azonnali bevethetõ 😊 :
A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár harckocsi-zászlóaljának ....
....Egy T-72-es harckocsi a gyõri ipari parkba indult el, kettõ pedig Kocs-Nagyigmánd-Komárom útvonalon a 13-as számú fõúton próbálja meg kiszabadítani a hó fogságában rekedt autókat és az elakadt hókotrókat.
Mellesleg, közben lehet számolni még mennyi az azonnali bevethetõ 😊 :
A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár harckocsi-zászlóaljának ....
....Egy T-72-es harckocsi a gyõri ipari parkba indult el, kettõ pedig Kocs-Nagyigmánd-Komárom útvonalon a 13-as számú fõúton próbálja meg kiszabadítani a hó fogságában rekedt autókat és az elakadt hókotrókat.
Emancipate yourself from mental slavement!
#60392
Sokkal összetettebb kérdés ez ennél. Elõször is maga a havazás vagy esõ még bõven belefér dolog. A repülõgépek pedig ha a felhõk fölé emelkednek, simán repülhetnek bármeddig.
A gond a szél és a jegesedés. Meg van adva, hogy milyen típusnál milyen kereszt irányú szélsebesség felett nem lehet fel (és le) szállni, itt jellemzõen 50-80km/h körül mozog a határ. A hát- és szembeszél nem akkora faktor, bár a hátszél kellemetlenebb, hiszen a gép földhöz viszonyított sebességnek a szél sebességével nagyobbnak kell lennie ahhoz, hogy biztonságosan el tudjon emelkedni (tehát ha mondjuk a minimális elemelkedési sebesség 200km/h, és van egy 70km/h-s hátszél, akkor ugye minimum 270km/h-s (földhöz viszonyított) sebességet kellene elérni a felszálláshoz).
Erõs szélben a földközeli manõverek érthetõ okokból kerülendõek. Ezzel együtt a merevszárnyas gépek megfelelõ kiszolgálás (tiszta kifutó, földi irányító radar, stb.) esetén fel- és leszállhatnak, ha a szélsebesség megfelelõ szint alatt marad.
A helikoptereknél sokkal nagyobb a baj. A helikopterek fel- és leszállásánál (ill. pontosabban a rotorok beindításánál/leállításánál) van egy maximális szélsebesség, például a Blackhawk esetén 80km/h. A gond a jegesedés, 4°C alatti hõmérséklet esetén meghatározott levegõnedvesség tartalom felett a repülés bizonyos feltételekhez kötött (jégtelenítõ berendezések), illetve egy határ felett tiltott (ismét Blackhawk példa: 1g folyékony víz per légköbméter felett).
Az ilyen idõjárás, mint ami errefelé volt (akár 110km/h feletti széllökések, alacsony hõmérséklet és hóesés), a helikoptereknek no-go, vagyis nem repülhetnek.
A gond a szél és a jegesedés. Meg van adva, hogy milyen típusnál milyen kereszt irányú szélsebesség felett nem lehet fel (és le) szállni, itt jellemzõen 50-80km/h körül mozog a határ. A hát- és szembeszél nem akkora faktor, bár a hátszél kellemetlenebb, hiszen a gép földhöz viszonyított sebességnek a szél sebességével nagyobbnak kell lennie ahhoz, hogy biztonságosan el tudjon emelkedni (tehát ha mondjuk a minimális elemelkedési sebesség 200km/h, és van egy 70km/h-s hátszél, akkor ugye minimum 270km/h-s (földhöz viszonyított) sebességet kellene elérni a felszálláshoz).
Erõs szélben a földközeli manõverek érthetõ okokból kerülendõek. Ezzel együtt a merevszárnyas gépek megfelelõ kiszolgálás (tiszta kifutó, földi irányító radar, stb.) esetén fel- és leszállhatnak, ha a szélsebesség megfelelõ szint alatt marad.
A helikoptereknél sokkal nagyobb a baj. A helikopterek fel- és leszállásánál (ill. pontosabban a rotorok beindításánál/leállításánál) van egy maximális szélsebesség, például a Blackhawk esetén 80km/h. A gond a jegesedés, 4°C alatti hõmérséklet esetén meghatározott levegõnedvesség tartalom felett a repülés bizonyos feltételekhez kötött (jégtelenítõ berendezések), illetve egy határ felett tiltott (ismét Blackhawk példa: 1g folyékony víz per légköbméter felett).
Az ilyen idõjárás, mint ami errefelé volt (akár 110km/h feletti széllökések, alacsony hõmérséklet és hóesés), a helikoptereknek no-go, vagyis nem repülhetnek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60391
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#60390
Az I. világháborútól kezdve használja a tüzérség ezt a "felpattanó" tüzelési módot a repesz-romboló gránátoknál. A gyújtószerkezet késleltetett, és úgy van beállítva, hogy a "geller" után X idõvel, az ellenfél feje felett robbanjon, minél jobban beterítve a repeszfelhõvel.
A harckocsik ellen már a finnek is komoly eredményeket értek el 1940-ben, pedig sokszor nekik is csak kézifegyvereik voltak. A páncéltörõ gránát vagy a molotov koktél is kézifegyver. 😊
De ami a Koreai háborút illeti, az elsõ idõkben éppenséggel az Észak-Koreaiak voltak komoly fölényben, mivel több, mint 200 T-34/85-el és pár Szu-85/Szu-100/Szu-122 ill. néhány JSz-2 harckocsival is rendelkeztek. A velük szembenálló erõknek jó esetben is csak M8 Greyhound és M24 Chafee könnyû jármûveik voltak, amelyeket a T-34-esek lemostak. A hadiszerence gyorsan változott, mert az északiak tipikus hibát vétettek: a harckocsik sokszor lehagyták az õket kísérõ gyalogságot, amelyet a sebtiben M20-as Bazookákkal felszerelt déli és amerikai erõk kegyetlenül ki is használtak.
Hozzá kell tenni, hogy az USMC-nek 1950-ben például mindössze 5 (öt) harcképes harckocsija volt a durva leszerelések miatt (vége a világháborúnak, nincs már veszély! felkiáltás). Az US ARMY-tól kaptak Pershing-eket és Shermanokat, amelyek személyzete néha mindössze 6 (hat) órás képzés után lettek bedobva az ellenséges erõk közé.
A Koreai háború második felében a harckocsik egyre kevesebb szerepet kaptak, az igazság az, hogy az átszedett, hol mocsaras, hol õserdõs, hol sziklás terep nem kedvezett a harckocsi-hadviselésnek. Incson után nem is volt több komolyabb harckocsi vs. harckocsi küzdelem, és ott is jellemzõen max. század szintû (ie: 10-20 harckocsikból álló) erõk harcoltak egymással.
A harckocsik ellen már a finnek is komoly eredményeket értek el 1940-ben, pedig sokszor nekik is csak kézifegyvereik voltak. A páncéltörõ gránát vagy a molotov koktél is kézifegyver. 😊
De ami a Koreai háborút illeti, az elsõ idõkben éppenséggel az Észak-Koreaiak voltak komoly fölényben, mivel több, mint 200 T-34/85-el és pár Szu-85/Szu-100/Szu-122 ill. néhány JSz-2 harckocsival is rendelkeztek. A velük szembenálló erõknek jó esetben is csak M8 Greyhound és M24 Chafee könnyû jármûveik voltak, amelyeket a T-34-esek lemostak. A hadiszerence gyorsan változott, mert az északiak tipikus hibát vétettek: a harckocsik sokszor lehagyták az õket kísérõ gyalogságot, amelyet a sebtiben M20-as Bazookákkal felszerelt déli és amerikai erõk kegyetlenül ki is használtak.
Hozzá kell tenni, hogy az USMC-nek 1950-ben például mindössze 5 (öt) harcképes harckocsija volt a durva leszerelések miatt (vége a világháborúnak, nincs már veszély! felkiáltás). Az US ARMY-tól kaptak Pershing-eket és Shermanokat, amelyek személyzete néha mindössze 6 (hat) órás képzés után lettek bedobva az ellenséges erõk közé.
A Koreai háború második felében a harckocsik egyre kevesebb szerepet kaptak, az igazság az, hogy az átszedett, hol mocsaras, hol õserdõs, hol sziklás terep nem kedvezett a harckocsi-hadviselésnek. Incson után nem is volt több komolyabb harckocsi vs. harckocsi küzdelem, és ott is jellemzõen max. század szintû (ie: 10-20 harckocsikból álló) erõk harcoltak egymással.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60389
Épp az aktualitása miatt eszembe jutott egy kérdés ami csak részben kapcsolódik:
Van olyan légi jármû ami képes ilyen viszonyok között( nagy szél, erõs havazás, kis látótávolság stb) biztonságosan feladatot végrehajtani? Vagy a levegõben már mindegy miújság, felmegy nagy magasságba (helikopterek kizárva?mikor lehet vele menteni?) és csak a fel és leszállás a veszélyes?
Van olyan légi jármû ami képes ilyen viszonyok között( nagy szél, erõs havazás, kis látótávolság stb) biztonságosan feladatot végrehajtani? Vagy a levegõben már mindegy miújság, felmegy nagy magasságba (helikopterek kizárva?mikor lehet vele menteni?) és csak a fel és leszállás a veszélyes?
Emancipate yourself from mental slavement!
#60388
Az elõbb ment a tv-ben a"nagy tankcsaták" címü mûsor.A koreai háborúról szólt és volt benne egy érdekes eljárás,nevezetessen az,hogy amikor jött a kínai gyalogság,a repeszromboló lövedéket nem közvetlenûl az ellenre lõtték,hanem eléjük a fõldre és az onnan pattant föl a katonák
fölé és ott robbant fel.Errõl tud valaki valamit?
Mondjuk a film szerint a kínaiaknál csak kézifegyverek voltak,mégis nagy pusztítást vittek véghez a tankok kõzõtt.Semilyen tank elleni fegyverrõl nem volt szó,csak géppuskákról.
fölé és ott robbant fel.Errõl tud valaki valamit?
Mondjuk a film szerint a kínaiaknál csak kézifegyverek voltak,mégis nagy pusztítást vittek véghez a tankok kõzõtt.Semilyen tank elleni fegyverrõl nem volt szó,csak géppuskákról.
#60387
köszönöm
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#60386
Nem, igazából az F-16C/D-nél vezették be az aranyozott fülketetõt, és az elsõ idõkben az F-16A/B gépeket is elkezdték ellátni vele (sok képen látható, hogy a fülketetõn van bevonat, a hátul lévõ kis ablakon nincs - és olyan is, hogy fordítva, hátul volt, elõl nincs...). A vége még is az lett, hogy mindegyik verziónál elkezdtek kikopni ezek az aranyozott kabintetõk, mert az éjjellátó szemüveg használatakor nagyon tükrözõdtek belülrõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60385
Értem
A/B verzióknál nagyobb számban látni ilyesmit?
A/B verzióknál nagyobb számban látni ilyesmit?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#60384
Az F-16-osok egy jelentõs részének arany bevonat került a kabintetõre. A bevonat három célt szolgál, egyfelõl véd a nap sugárzásától/fényétõl, másfelõl Faraday-ketrecként mûködik, tehát nem engedi ki a pilótafülkébõl a rádiójeleket, és nem engedi be kívülrõl a rádiójeleket (ez nem haszontalan, ha kW teljesítményû radarzavaró van pl. esetleg a szárnyaid alatt) és egyben állítólag csökkenti a RCS-t is, illetve atomvillanásnál elfeketedik, így óvja a pilótát a sugárzástól és a fénytõl.
A vékony aranybevonat ugyanakkor roppant kényes, így idõvel leszoktak a használatáról, kevésbé hatékony, de egyben sokkal kevésbé kényes (de szintén fémes bázisú) "szürke" bevonatot használnak helyette.
A vékony aranybevonat ugyanakkor roppant kényes, így idõvel leszoktak a használatáról, kevésbé hatékony, de egyben sokkal kevésbé kényes (de szintén fémes bázisú) "szürke" bevonatot használnak helyette.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60383
Amelyiknek "sárga" a kabinteteje annak miért?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#60382
Nem is tudtam, hogy duplán is felrakható a LAU-10. Köszi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60381
Az US NAVY és az USMC a mai napig használja az Mk71 Zuni-t, LAU-10-es indítókból (4x 127mm-es irányítattlan rakéta). Az USAF inkább csak az A-10A/C gépeken, de ugye az F-16-os is képes a hordozására, ám azokon nem nagyon látni manapság.
USMC F/A-18C két LAU-10 poddal 2012 októberében
Amennyire én tudom az 1970-es évek óta csak ez a kettõ (Hydra és Zuni) irányítattlan rakéta használatos az amerikai erõk által.
USMC F/A-18C két LAU-10 poddal 2012 októberében
Amennyire én tudom az 1970-es évek óta csak ez a kettõ (Hydra és Zuni) irányítattlan rakéta használatos az amerikai erõk által.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60380
A jenkik a '80-as és '90-es években használták még a Zuni rakétát? A Navy és az USAF is? Jól látom, hogy csak a Zuni és a 2,75" hüvelykes (70 mm) rakétán kívül nem is volt másuk, vagy legalábbis nem volt elterjedt?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60379
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Valami hiányzik.
#60378
Az inverz inga a szabályozástechnika egyik állatorvosi lova; a BME-n (nem az én asztalom, úgyhogy nem tudom, mennyire nyilatkozhatok egyáltalán 😄 ) van/volt egy olyan téma, ami pl. nagyjából ugyanezt modellezte segwayen. (Vagy az ráadásul még kettõs inga is volt, nem emlékszem rá.)
Nem mondom tehát, hogy nem zseniális a dolog, de azt sem, hogy ez egy hatalmas lépés volna - inkább csak látványos. Az agyamat én még mindig magától az eszköztõl és az irányíthatóságától dobom el. 😊
Nem mondom tehát, hogy nem zseniális a dolog, de azt sem, hogy ez egy hatalmas lépés volna - inkább csak látványos. Az agyamat én még mindig magától az eszköztõl és az irányíthatóságától dobom el. 😊
#60377
Hoppá retikül,ovónéni bilin ül!
Ilyenkor kicsit elbizonytalanodom a jövõt illetõen.
Nemrég még csak kötelékben repültek a szobában,most meg tessék.
Tényleg dúrva.
Ilyenkor kicsit elbizonytalanodom a jövõt illetõen.
Nemrég még csak kötelékben repültek a szobában,most meg tessék.
Tényleg dúrva.
#60376
"Arra nem gondoltak a fejlesztõk, hogy az MI nem tudja, hogy mik a nem annyira etikus/erkölcsös vagy sértõ, vulgáris szavak, szófordulatok, így az MI-jük rövid úton tajparaszt szóhasználatot kezdett el használni - hiszen az interneten vele érintkezõk közül sokan így kommunikáltak vele..."
Ez a bulvár miatt lett felfujva. A fejlesztõi nagyonis számítottak ilyesmikre. Nem csoda, az emberi tanulást vették alapul, mi is ha olyan környezetbe kerülünk fõleg gyerekként akit még nem tanítottak meg arra, hogy a vulgáris szavak csúnyák hát csúnyán fogunk beszélni.
Kiváncsi vagyok egészségügyben hova jut a program, mindenesetre nesze neked skynet. 😊
Ez a bulvár miatt lett felfujva. A fejlesztõi nagyonis számítottak ilyesmikre. Nem csoda, az emberi tanulást vették alapul, mi is ha olyan környezetbe kerülünk fõleg gyerekként akit még nem tanítottak meg arra, hogy a vulgáris szavak csúnyák hát csúnyán fogunk beszélni.
Kiváncsi vagyok egészségügyben hova jut a program, mindenesetre nesze neked skynet. 😊
#60375
Aztarohadt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60374
Olyan napom volt, amit?l Assziszi szent Ferenc gyerekeket rugdosna. M?kutyától, m?krokodiloktól nem kell megijedni, mindegyikben ember van.
#60373
Igazad van,azonban ez a probléma fennállhat élõ katonánál is.
Bár kétség nem fér hozzá ha robot követi el ua.a hibát,nem ua. lessz a visszhangja.
Kérdés a politikusok,hogy súlyoznak majd.Hiszen az elõnyök nem elhanyagolhatók.Viszont a kockázat is óriási,és azt nem nagyon szeretik.
Végül is UCAV ritkán fog gyerekekkel találkozni,a probléma azért itt is felmerûlhet.
Na a feleségemet felébresztettem ugyhogy jó éjt mindenkinek,holnap folyt.köv.
Bár kétség nem fér hozzá ha robot követi el ua.a hibát,nem ua. lessz a visszhangja.
Kérdés a politikusok,hogy súlyoznak majd.Hiszen az elõnyök nem elhanyagolhatók.Viszont a kockázat is óriási,és azt nem nagyon szeretik.
Végül is UCAV ritkán fog gyerekekkel találkozni,a probléma azért itt is felmerûlhet.
Na a feleségemet felébresztettem ugyhogy jó éjt mindenkinek,holnap folyt.köv.
#60372
Ezek szerint még messze nem jött ez össze.
Inkább támogatói, mint ellenzõi vannak, de ismételten rámutatnék a legnagyobb problémájára: ha mindenki rászokik a használatára, aztán az ellenség éles helyzetben így vagy úgy, de kilövi, akkor mit fognak a katonák csinálni nélküle?
Valahol olvastam-maradva a robotikánál-,hogy bár mindenki félne bevetni robotott a civilek miatt,megvan az az elõnye,hogy nem hergelhetõ esetleg kövekkel stb.nem fogja azonnal felperzselni a falut azért mert valaki rálõtt.Ezt csak a morális kérdéskörhöz írttam.Ez is egy szempont szvsz.
Ez nem így mûködik. A robotoknál a fõ kitétel a programozás. Egy robot esetében két féle megoldás van a "nevelésre", az elsõ, és jelenleg inkább használt megoldás az, hogy elõre beprogramozod, hogy egy-egy szituációra hogy reagáljon a robot. A gond az, hogy iszonyú sok féle szituációra kell felkészítened, és Murphynek mindig igaza van: az elsõ éles csatában biztos, hogy olyan szituációba fog keveredni a robot, amelyre egyik beprogramozott eset sem illik -> nem fog tudni megbírkózni a feladattal, vagy épp ellenkezõleg, hibás döntést fog hozni.
A példáddal élve beprogramozod, hogy ha fegyverrel tüzet nyit a robotra irányába, akkor onnantól kezdve az adott irányban lévõ összes, fegyverrel rendelkezõ embert ellenségnek tekintsen. Aztán a robot belebotlik egy csapat gyerekbe, akik már csak heccbõl is elkezdik a (láthatóan robotot) lõni. A robot pedig visszalõ, és megöli a "támadóit". Erre hogy programozod be a robotot?
A másik megoldás ami még gyerekcipõben jár, ez a tanulás alapú MI fejlesztés, amikor a program megpróbálja értelmezni a szituációt, és a korábban tapasztaltak (tanultak) alapján a legmegfelelõbb reakciót választja. Ezzel is az a gond, hogy nehéz megmondani, miként fog éles helyzetben viselkedni. Élõ példa a kommunikálni tanuló MI, amely az interneten keresztül lehetett "beszélgetni", és így fejlesztette volna a kommunikációs képességét. Arra nem gondoltak a fejlesztõk, hogy az MI nem tudja, hogy mik a nem annyira etikus/erkölcsös vagy sértõ, vulgáris szavak, szófordulatok, így az MI-jük rövid úton tajparaszt szóhasználatot kezdett el használni - hiszen az interneten vele érintkezõk közül sokan így kommunikáltak vele...
Szóval ez egyáltalán nem ennyire egyszerû dolog...
Inkább támogatói, mint ellenzõi vannak, de ismételten rámutatnék a legnagyobb problémájára: ha mindenki rászokik a használatára, aztán az ellenség éles helyzetben így vagy úgy, de kilövi, akkor mit fognak a katonák csinálni nélküle?
Valahol olvastam-maradva a robotikánál-,hogy bár mindenki félne bevetni robotott a civilek miatt,megvan az az elõnye,hogy nem hergelhetõ esetleg kövekkel stb.nem fogja azonnal felperzselni a falut azért mert valaki rálõtt.Ezt csak a morális kérdéskörhöz írttam.Ez is egy szempont szvsz.
Ez nem így mûködik. A robotoknál a fõ kitétel a programozás. Egy robot esetében két féle megoldás van a "nevelésre", az elsõ, és jelenleg inkább használt megoldás az, hogy elõre beprogramozod, hogy egy-egy szituációra hogy reagáljon a robot. A gond az, hogy iszonyú sok féle szituációra kell felkészítened, és Murphynek mindig igaza van: az elsõ éles csatában biztos, hogy olyan szituációba fog keveredni a robot, amelyre egyik beprogramozott eset sem illik -> nem fog tudni megbírkózni a feladattal, vagy épp ellenkezõleg, hibás döntést fog hozni.
A példáddal élve beprogramozod, hogy ha fegyverrel tüzet nyit a robotra irányába, akkor onnantól kezdve az adott irányban lévõ összes, fegyverrel rendelkezõ embert ellenségnek tekintsen. Aztán a robot belebotlik egy csapat gyerekbe, akik már csak heccbõl is elkezdik a (láthatóan robotot) lõni. A robot pedig visszalõ, és megöli a "támadóit". Erre hogy programozod be a robotot?
A másik megoldás ami még gyerekcipõben jár, ez a tanulás alapú MI fejlesztés, amikor a program megpróbálja értelmezni a szituációt, és a korábban tapasztaltak (tanultak) alapján a legmegfelelõbb reakciót választja. Ezzel is az a gond, hogy nehéz megmondani, miként fog éles helyzetben viselkedni. Élõ példa a kommunikálni tanuló MI, amely az interneten keresztül lehetett "beszélgetni", és így fejlesztette volna a kommunikációs képességét. Arra nem gondoltak a fejlesztõk, hogy az MI nem tudja, hogy mik a nem annyira etikus/erkölcsös vagy sértõ, vulgáris szavak, szófordulatok, így az MI-jük rövid úton tajparaszt szóhasználatot kezdett el használni - hiszen az interneten vele érintkezõk közül sokan így kommunikáltak vele...
Szóval ez egyáltalán nem ennyire egyszerû dolog...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60371
Köszönöm!
#60370
Köszönöm a kimerítõ választ.
"Gyakorlatilag a fõ gond az, hogy kellene egy közös "háló", amely tudja hogy hol vannak a saját erõk."
Utóbbi 15 év legtöbbször emlegetett kifejezése:"hálózat alapú hadviselés".Ezek szerint még messze nem jött ez össze.
És a leírt problémát nem is nagyon lehet megoldani,ugyhogy...
Valahol olvastam-maradva a robotikánál-,hogy bár mindenki félne bevetni robotott a civilek miatt,megvan az az elõnye,hogy nem hergelhetõ esetleg kövekkel stb.nem fogja azonnal felperzselni a falut azért mert valaki rálõtt.Ezt csak a morális kérdéskörhöz írttam.Ez is egy szempont szvsz.
"Igen, a NATO erõknél a saját erõket jellemzõen kék, az ellenségeket piros színnel azonosítják a térképeken. Innen ered a blue-on-blue, vagyis kék-a-kéket szófordulat arra, amikor egy saját egység egy másik saját egységre nyit tüzet."
Rosszúl tudom,hogy eredetileg Napoleon katonáira mondták,hogy bleu?
Valami zsineg volt túl szoros és attól kékültek.
" A kérdés az, hogy az A2A hadászatban mikor jön el az UCAV-ok ideje...
A 30 éven belül,nagyon elrugaszkodott?
"Gyakorlatilag a fõ gond az, hogy kellene egy közös "háló", amely tudja hogy hol vannak a saját erõk."
Utóbbi 15 év legtöbbször emlegetett kifejezése:"hálózat alapú hadviselés".Ezek szerint még messze nem jött ez össze.
És a leírt problémát nem is nagyon lehet megoldani,ugyhogy...
Valahol olvastam-maradva a robotikánál-,hogy bár mindenki félne bevetni robotott a civilek miatt,megvan az az elõnye,hogy nem hergelhetõ esetleg kövekkel stb.nem fogja azonnal felperzselni a falut azért mert valaki rálõtt.Ezt csak a morális kérdéskörhöz írttam.Ez is egy szempont szvsz.
"Igen, a NATO erõknél a saját erõket jellemzõen kék, az ellenségeket piros színnel azonosítják a térképeken. Innen ered a blue-on-blue, vagyis kék-a-kéket szófordulat arra, amikor egy saját egység egy másik saját egységre nyit tüzet."
Rosszúl tudom,hogy eredetileg Napoleon katonáira mondták,hogy bleu?
Valami zsineg volt túl szoros és attól kékültek.
" A kérdés az, hogy az A2A hadászatban mikor jön el az UCAV-ok ideje...
A 30 éven belül,nagyon elrugaszkodott?
#60369
ondolom valami ilyesmi fog történni UCAV ügyben is.Mármint,hogy ember robot együtt mûködik a harcban.
Az US NAVY ezen ügyködik évek óta. Effektíve ezért is csökkentették drasztikusan az F-35C megrendelésállományt. Úgy döntöttek, hogy helyette inkább az X-47B programra (és annak utódjára) koncentrálnak. Az X-47B elsõ sorban lopakodó-csapásmérõ gép (csak hogy keverjük az általam használt UCAV és a Molni által használt UACV jelölést, ezt szokták emlegetni UCAS-nak (Unmanned Combat Air System)), de kiválóan képes lehet a csapásmérésre, az F-35 meg maradna légvédelmi feladatkörben. 2018-ra már ilyen UCAS-okat akarnak a hordozókra.
Na ezért kell a robotarmy,hiszen ha nincs saját katona a területen
nincs FF😊
Gyakorlatilag a fõ gond az, hogy kellene egy közös "háló", amely tudja hogy hol vannak a saját erõk. Ez az IFF / saját-ellenség azonosítás rákfenéje. Két fõ verzió van, az egyik a jelenleg elterjedt decentralizált rendszer, ahol a támadó küld egy rádiójelet a célpontnak, hogy "hahó, ki vagy?", és ha az ellenfél nem a megfelelõ választ küldi vissza, akkor ellenségnek minõsíthetik. A gond az, hogy nem csak az ellenség, de a civil gépek sem válaszolnak, illetve hát adott esetben a csatlós erõk sem feltétlenül. Az IFF meg is hibásodhat, vagy nem megfelelõ kóddal lehet ellátva. Viszont ezt leszámítva mégis megbízhatónak tekinthetõ és jó megoldás.
A centralizált rendszer esetén minden gép konstans kapcsolatot tart, és közli a helyzetét, az adott régióban lévõk baráti erõk pedig láthatják ezt egy képernyõn. Ez a rendszer még jobb elméletileg, mert szó szerint bolondbiztos. Lenne. Csak két plusz egy nagy gond van vele. Az egyik, hogy minden baráti egységen ott kell legyen egy ilyen adónak, ami ugye árulkodik az ellenség felé is. A másik, hogy a centralizáltságából fakadóan sérülékeny, tehát ha mondjuk lelövik, vagy bedöglik a mûhold, amely az adatokat továbbítja, akkor a rendszer használhatatlanná válik. A plusz egy probléma, hogy a civileknél még mindig nem lesz ilyen eszköz, tehát ezzel sem tudod õket megvédeni.
A fõ gond, mint mindig, a centralizáltság elleni "harc" a haderõkön belül. Az US ARMY például nem bírhat elvileg merevszárnyú géppel, ezek a légierõ alá tartoznak (mégis van kis szállítógép-flottája, mert az USAF nem akart velük veszõdni), ugyanez mûködik UAV-k/UCAV-ok terén. Papíron minden 3000 lábnál magasabban szálló UAV/UCAV a légierõ fennhatósága alatt lenne. De nincs, mert a hadsereg megunta még Irakban, hogy három Predator felderítés/CAS támogatási kérésbõl egyet tudott a légierõ teljesíteni a Predatorok és személyzetük hiánya miatt. Ezért inkább fogták magukat, és megrendelték a Warrior-t, ami ugyanazt tudja, de hivatalosan csak 3000 láb alatt...
Az USAF meg eszi a kefét, mert így a légtérben olyan UAV/UCAV is van, amirõl õ nem feltétlenül tud, tudhat...
Egyébként a "Blue on blue" is ezt jelenti?
Igen, a NATO erõknél a saját erõket jellemzõen kék, az ellenségeket piros színnel azonosítják a térképeken. Innen ered a blue-on-blue, vagyis kék-a-kéket szófordulat arra, amikor egy saját egység egy másik saját egységre nyit tüzet.
Anno azt hiszem a repülõrõl sem feltételezték sokan,hogy háborúban nagy haszna lessz.
Azt senki sem vonja kétségbe, hogy az UCAV-oké a jövõ. Nézd meg a katonai kiállításokat, tizenöt éve az vadászgépekrõl szólt, az F-16, Mirage 2000, a Szu-27/30 és a hasonló gépek voltak a sztárok, és a statikus sorokon is õk vitték a prímet. Nézd meg ma, szinte minden gyártónál már legalább egy, de inkább több UCAV van kiállítva.
A kérdés az, hogy az A2A hadászatban mikor jön el az UCAV-ok ideje...
A helik elleni légi harc is manõverezõnek számít?Ez megint más perspektíva.
Nem, de a lent említett Predator/Reaper esetén is a légiharc rakéták elsõ sorban a "lassú" célok elleni harcot szolgálják, úgy mint helikopterek, szállítógépek, ellenséges UAV-k.
Az US NAVY ezen ügyködik évek óta. Effektíve ezért is csökkentették drasztikusan az F-35C megrendelésállományt. Úgy döntöttek, hogy helyette inkább az X-47B programra (és annak utódjára) koncentrálnak. Az X-47B elsõ sorban lopakodó-csapásmérõ gép (csak hogy keverjük az általam használt UCAV és a Molni által használt UACV jelölést, ezt szokták emlegetni UCAS-nak (Unmanned Combat Air System)), de kiválóan képes lehet a csapásmérésre, az F-35 meg maradna légvédelmi feladatkörben. 2018-ra már ilyen UCAS-okat akarnak a hordozókra.
Na ezért kell a robotarmy,hiszen ha nincs saját katona a területen
nincs FF😊
Gyakorlatilag a fõ gond az, hogy kellene egy közös "háló", amely tudja hogy hol vannak a saját erõk. Ez az IFF / saját-ellenség azonosítás rákfenéje. Két fõ verzió van, az egyik a jelenleg elterjedt decentralizált rendszer, ahol a támadó küld egy rádiójelet a célpontnak, hogy "hahó, ki vagy?", és ha az ellenfél nem a megfelelõ választ küldi vissza, akkor ellenségnek minõsíthetik. A gond az, hogy nem csak az ellenség, de a civil gépek sem válaszolnak, illetve hát adott esetben a csatlós erõk sem feltétlenül. Az IFF meg is hibásodhat, vagy nem megfelelõ kóddal lehet ellátva. Viszont ezt leszámítva mégis megbízhatónak tekinthetõ és jó megoldás.
A centralizált rendszer esetén minden gép konstans kapcsolatot tart, és közli a helyzetét, az adott régióban lévõk baráti erõk pedig láthatják ezt egy képernyõn. Ez a rendszer még jobb elméletileg, mert szó szerint bolondbiztos. Lenne. Csak két plusz egy nagy gond van vele. Az egyik, hogy minden baráti egységen ott kell legyen egy ilyen adónak, ami ugye árulkodik az ellenség felé is. A másik, hogy a centralizáltságából fakadóan sérülékeny, tehát ha mondjuk lelövik, vagy bedöglik a mûhold, amely az adatokat továbbítja, akkor a rendszer használhatatlanná válik. A plusz egy probléma, hogy a civileknél még mindig nem lesz ilyen eszköz, tehát ezzel sem tudod õket megvédeni.
A fõ gond, mint mindig, a centralizáltság elleni "harc" a haderõkön belül. Az US ARMY például nem bírhat elvileg merevszárnyú géppel, ezek a légierõ alá tartoznak (mégis van kis szállítógép-flottája, mert az USAF nem akart velük veszõdni), ugyanez mûködik UAV-k/UCAV-ok terén. Papíron minden 3000 lábnál magasabban szálló UAV/UCAV a légierõ fennhatósága alatt lenne. De nincs, mert a hadsereg megunta még Irakban, hogy három Predator felderítés/CAS támogatási kérésbõl egyet tudott a légierõ teljesíteni a Predatorok és személyzetük hiánya miatt. Ezért inkább fogták magukat, és megrendelték a Warrior-t, ami ugyanazt tudja, de hivatalosan csak 3000 láb alatt...
Az USAF meg eszi a kefét, mert így a légtérben olyan UAV/UCAV is van, amirõl õ nem feltétlenül tud, tudhat...
Egyébként a "Blue on blue" is ezt jelenti?
Igen, a NATO erõknél a saját erõket jellemzõen kék, az ellenségeket piros színnel azonosítják a térképeken. Innen ered a blue-on-blue, vagyis kék-a-kéket szófordulat arra, amikor egy saját egység egy másik saját egységre nyit tüzet.
Anno azt hiszem a repülõrõl sem feltételezték sokan,hogy háborúban nagy haszna lessz.
Azt senki sem vonja kétségbe, hogy az UCAV-oké a jövõ. Nézd meg a katonai kiállításokat, tizenöt éve az vadászgépekrõl szólt, az F-16, Mirage 2000, a Szu-27/30 és a hasonló gépek voltak a sztárok, és a statikus sorokon is õk vitték a prímet. Nézd meg ma, szinte minden gyártónál már legalább egy, de inkább több UCAV van kiállítva.
A kérdés az, hogy az A2A hadászatban mikor jön el az UCAV-ok ideje...
A helik elleni légi harc is manõverezõnek számít?Ez megint más perspektíva.
Nem, de a lent említett Predator/Reaper esetén is a légiharc rakéták elsõ sorban a "lassú" célok elleni harcot szolgálják, úgy mint helikopterek, szállítógépek, ellenséges UAV-k.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60368
"Vannak végtelen viták a fegyverek terén is, például hogy revolver vagy öntöltõ-e a jobb maroklõfegyver, vagy például hogy az átütõképesség vagy a stopping power számít-e jobban egy gépkarabélynál."
A példád tökéletesen lefedi vitát,hiszen az öntöltõ sem szorította ki a forgókat,de nem is kétséges,hogy viszont sem történhet meg.Gondolom valami ilyesmi fog történni UCAV ügyben is.Mármint,hogy ember robot együtt mûködik a harcban.
"A légiharc esetében ez az örökös vita a BVR vs. Fordulóharc. Már egyszer, az 1950-es évek végén elkezdték temetni a fordulóharcot, és az irányított rakétafegyverzet felé indult mindenki. Aztán jött a Vietnami háború, és kiderült, hogy pusztán IFF/Radar/Rádió megoldásokkal nem tudnak még mindig biztos célazonosítást végezni. Szóval optikai célazonosításra van szükség, mielõtt tüzet nyitnak bármire. Nagy pofon volt ez az amerikai fegyveres erõknek, és átvitt értelemben mindenkinek, hiszen ugyanerre jutottak a szovjet mérnökök is, õk is sorban hozták ki a pusztán rakétafegyverzetû, és nem fordulóharcra tervezett gépeiket.
Mind a mai napig nincs kõbe vésve olyan megoldás, ami 100%-os garanciát adna a célazonosításra, az 1991-es Öböl-háború ha nem is olyan feltûnõen, de hasonló pofon volt, pedig aktív AWACS támogatással voltak a szövetségesek megtámogatva. Mégis megtörtént az, hogy egy F-4G Wild Weasel gép HARM rakétája ráfogott egy B-52-es bombázó farokradarjára. "
Na ezért kell a robotarmy,hiszen ha nincs saját katona a területen
nincs FF😊 Csak vicc volt. Egyébként a "Blue on blue" is ezt jelenti?
" A maradék a köztes megoldás, akik úgy vélik, hogy ártani nem árthat, ha egy UCAV bizonyos szintû önvédelmi képességgel rendelkezik."
Hát én is a maradék vagyok.
Anno azt hiszem a repülõrõl sem feltételezték sokan,hogy háborúban nagy haszna lessz.
A helik elleni légi harc is manõverezõnek számít?Ez megint más perspektíva.
A példád tökéletesen lefedi vitát,hiszen az öntöltõ sem szorította ki a forgókat,de nem is kétséges,hogy viszont sem történhet meg.Gondolom valami ilyesmi fog történni UCAV ügyben is.Mármint,hogy ember robot együtt mûködik a harcban.
"A légiharc esetében ez az örökös vita a BVR vs. Fordulóharc. Már egyszer, az 1950-es évek végén elkezdték temetni a fordulóharcot, és az irányított rakétafegyverzet felé indult mindenki. Aztán jött a Vietnami háború, és kiderült, hogy pusztán IFF/Radar/Rádió megoldásokkal nem tudnak még mindig biztos célazonosítást végezni. Szóval optikai célazonosításra van szükség, mielõtt tüzet nyitnak bármire. Nagy pofon volt ez az amerikai fegyveres erõknek, és átvitt értelemben mindenkinek, hiszen ugyanerre jutottak a szovjet mérnökök is, õk is sorban hozták ki a pusztán rakétafegyverzetû, és nem fordulóharcra tervezett gépeiket.
Mind a mai napig nincs kõbe vésve olyan megoldás, ami 100%-os garanciát adna a célazonosításra, az 1991-es Öböl-háború ha nem is olyan feltûnõen, de hasonló pofon volt, pedig aktív AWACS támogatással voltak a szövetségesek megtámogatva. Mégis megtörtént az, hogy egy F-4G Wild Weasel gép HARM rakétája ráfogott egy B-52-es bombázó farokradarjára. "
Na ezért kell a robotarmy,hiszen ha nincs saját katona a területen
nincs FF😊 Csak vicc volt. Egyébként a "Blue on blue" is ezt jelenti?
" A maradék a köztes megoldás, akik úgy vélik, hogy ártani nem árthat, ha egy UCAV bizonyos szintû önvédelmi képességgel rendelkezik."
Hát én is a maradék vagyok.
Anno azt hiszem a repülõrõl sem feltételezték sokan,hogy háborúban nagy haszna lessz.
A helik elleni légi harc is manõverezõnek számít?Ez megint más perspektíva.
#60367
Within Visual Range
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60366
"A mai UACV gépek egyike sem alkalmas légiharca a méretük és teljesíményük miatt. A radar önmagában akkora tömegû és méretû, hogy ez új UAV sárkányt és hajtómûvet igényel..."
Értelek,de nem a mai UCAV-kra gondolok,hanem a 15-30 év múlva gyártottakra.
"A BVR egy szép dolog, és mi van, ha nem sikerül...? Lásd F-15 cikk légiharcait. A cikkben emelegetett légiharcok nagy részében olyan ritka légtér volt, hogy ihaj és mégis WVR volt nem egyszer a történet vége..."
Evvel nem lehet vitába szállni.Mit jelent a WVR? Köszi.
Értelek,de nem a mai UCAV-kra gondolok,hanem a 15-30 év múlva gyártottakra.
"A BVR egy szép dolog, és mi van, ha nem sikerül...? Lásd F-15 cikk légiharcait. A cikkben emelegetett légiharcok nagy részében olyan ritka légtér volt, hogy ihaj és mégis WVR volt nem egyszer a történet vége..."
Evvel nem lehet vitába szállni.Mit jelent a WVR? Köszi.
#60365
MQ-1 Predator: Stinger
MQ-9 Reaper: Sidewinder
MQ-9 Reaper: Sidewinder
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60364
Fáradás ettõl még valós tényezõ extrém hosszú etapokat a pilóták sem bírnak.
#60363
A2A képes UCAV-oknak (miközben mint említettem, már több, mint 10 éve van rendszerbe ilyen képességgel bíró UCAV).
Ez melyik is lenne...?
Ez melyik is lenne...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60362
A jelenlegi G ruhák mellett a pilóták képesek a gépek képességeinek kihasználására. Tartósan 8-9G-s manõvert csak földközelben AA konfigban képesek a gépek elõadni. Ide viszont nem nagyon ajánlatos menni, a AAA, MANPAD és SHORAD miatt. Közepes magasságban 6-7G-s kitarott manõver a plafon 8-10 km magasságban meg 4-5G, de ehhez már hangsebesség felett kell repülni.
Csapásmérõ konfigban még a 4. gen gépek is totál erõtlenek közepes magasság felett. Nézegesd pl. az F-16CJ gép performance envelope görébit és a valóság felfedi magát. A HT összefoglaló melléklete között megtalálod.
Csapásmérõ konfigban még a 4. gen gépek is totál erõtlenek közepes magasság felett. Nézegesd pl. az F-16CJ gép performance envelope görébit és a valóság felfedi magát. A HT összefoglaló melléklete között megtalálod.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60361
Vannak végtelen viták a fegyverek terén is, például hogy revolver vagy öntöltõ-e a jobb maroklõfegyver, vagy például hogy az átütõképesség vagy a stopping power számít-e jobban egy gépkarabélynál.
A légiharc esetében ez az örökös vita a BVR vs. Fordulóharc. Már egyszer, az 1950-es évek végén elkezdték temetni a fordulóharcot, és az irányított rakétafegyverzet felé indult mindenki. Aztán jött a Vietnami háború, és kiderült, hogy pusztán IFF/Radar/Rádió megoldásokkal nem tudnak még mindig biztos célazonosítást végezni. Szóval optikai célazonosításra van szükség, mielõtt tüzet nyitnak bármire. Nagy pofon volt ez az amerikai fegyveres erõknek, és átvitt értelemben mindenkinek, hiszen ugyanerre jutottak a szovjet mérnökök is, õk is sorban hozták ki a pusztán rakétafegyverzetû, és nem fordulóharcra tervezett gépeiket.
Mind a mai napig nincs kõbe vésve olyan megoldás, ami 100%-os garanciát adna a célazonosításra, az 1991-es Öböl-háború ha nem is olyan feltûnõen, de hasonló pofon volt, pedig aktív AWACS támogatással voltak a szövetségesek megtámogatva. Mégis megtörtént az, hogy egy F-4G Wild Weasel gép HARM rakétája ráfogott egy B-52-es bombázó farokradarjára.
Azóta persze újabb változások és új technológiák jöttek, de egy nagyobb volumenû légiharc kellene ahhoz, hogy kiderüljön, valóban kiforrott-e már az új technológia.
A probléma egyébként itt is részben morális jellegû, bármennyire is szomorú és félelmetes, a baráti (vagy civil) tûz fogalma nem kopott ki továbbra se a szótárból.
Hogy van-e jogosultsága egy BVR UCAV-nak, vagy sem, az idõk majd eldöntik. Per pillanat van egy nagyon akkurátus hangú többség (jellemzõen a pilóták és a pilótás repülés hátterében mozgók), amely elveti még csak a lehetõségét is az A2A képes UCAV-oknak (miközben mint említettem, már több, mint 10 éve van rendszerbe ilyen képességgel bíró UCAV). Van egy másik, sokkal szerényebb létszámú véglet, amely minden téren jobbnak tartja az UCAV-okat légiharcra. A maradék a köztes megoldás, akik úgy vélik, hogy ártani nem árthat, ha egy UCAV bizonyos szintû önvédelmi képességgel rendelkezik.
A légiharc esetében ez az örökös vita a BVR vs. Fordulóharc. Már egyszer, az 1950-es évek végén elkezdték temetni a fordulóharcot, és az irányított rakétafegyverzet felé indult mindenki. Aztán jött a Vietnami háború, és kiderült, hogy pusztán IFF/Radar/Rádió megoldásokkal nem tudnak még mindig biztos célazonosítást végezni. Szóval optikai célazonosításra van szükség, mielõtt tüzet nyitnak bármire. Nagy pofon volt ez az amerikai fegyveres erõknek, és átvitt értelemben mindenkinek, hiszen ugyanerre jutottak a szovjet mérnökök is, õk is sorban hozták ki a pusztán rakétafegyverzetû, és nem fordulóharcra tervezett gépeiket.
Mind a mai napig nincs kõbe vésve olyan megoldás, ami 100%-os garanciát adna a célazonosításra, az 1991-es Öböl-háború ha nem is olyan feltûnõen, de hasonló pofon volt, pedig aktív AWACS támogatással voltak a szövetségesek megtámogatva. Mégis megtörtént az, hogy egy F-4G Wild Weasel gép HARM rakétája ráfogott egy B-52-es bombázó farokradarjára.
Azóta persze újabb változások és új technológiák jöttek, de egy nagyobb volumenû légiharc kellene ahhoz, hogy kiderüljön, valóban kiforrott-e már az új technológia.
A probléma egyébként itt is részben morális jellegû, bármennyire is szomorú és félelmetes, a baráti (vagy civil) tûz fogalma nem kopott ki továbbra se a szótárból.
Hogy van-e jogosultsága egy BVR UCAV-nak, vagy sem, az idõk majd eldöntik. Per pillanat van egy nagyon akkurátus hangú többség (jellemzõen a pilóták és a pilótás repülés hátterében mozgók), amely elveti még csak a lehetõségét is az A2A képes UCAV-oknak (miközben mint említettem, már több, mint 10 éve van rendszerbe ilyen képességgel bíró UCAV). Van egy másik, sokkal szerényebb létszámú véglet, amely minden téren jobbnak tartja az UCAV-okat légiharcra. A maradék a köztes megoldás, akik úgy vélik, hogy ártani nem árthat, ha egy UCAV bizonyos szintû önvédelmi képességgel rendelkezik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60360
+ egy gép nem fárad és "végtelen" ideig tud a levegõben maradni.
#60359
Viszont az emberi szervezet nem képes hosszú távon ezt a terhelést elviselni a gép meg nem fárad folyamatosan hajthat végre nagy G terheléssel járó manõvereket.
#60358
A mai UACV gépek egyike sem alkalmas légiharca a méretük és teljesíményük miatt. A radar önmagában akkora tömegû és méretû, hogy ez új UAV sárkányt és hajtómûvet igényel...
A BVR egy szép dolog, és mi van, ha nem sikerül...? Lásd F-15 cikk légiharcait. A cikkben emelegetett légiharcok nagy részében olyan ritka légtér volt, hogy ihaj és mégis WVR volt nem egyszer a történet vége...
A BVR egy szép dolog, és mi van, ha nem sikerül...? Lásd F-15 cikk légiharcait. A cikkben emelegetett légiharcok nagy részében olyan ritka légtér volt, hogy ihaj és mégis WVR volt nem egyszer a történet vége...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60357
Na ezek azok a viták amiktõl nagy ez a topic.
A BVR képesség lényege nem az,hogy ne keljen manõverezõ lég.har.-ot
folytatni?Gondolom az orosz gyártmányú gépeket messzirõl látná az UCAV és indíthatna.Ebben a helyzetben sincs létjogosultsága?Tehát a 4.gen gépek ellen.
A BVR képesség lényege nem az,hogy ne keljen manõverezõ lég.har.-ot
folytatni?Gondolom az orosz gyártmányú gépeket messzirõl látná az UCAV és indíthatna.Ebben a helyzetben sincs létjogosultsága?Tehát a 4.gen gépek ellen.
#60356
Nem, 7-8 G táján az a plusz egy G nem sok.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60355
Továbbra is csak manõverezõ légiharcban gondolkodsz, ilyen célra nyílván a DAS-hoz hasonló rendszerre van szükség egy UCAV esetében. Hozzáteszem, az F-35 esetében éppen a DAS problémái miatt került elõ, hogy hátra nem lehet kilátni a gépbõl, vagyis az összes "legacy" tinédzser F- gép jobb ebbõl a szempontból, mint az elvileg õket váltó F-35-ös...
Az F-15/16 gépek "A" osztályú eseménye 100k óraként 2 alatt van.
Ez teljes életút alatti érték. Az F-22-esé pedig 6 felett van. Mit mutat ez? Azt, hogy egy idõs, bejáratott, kiforrott típus esetén ez a szám alacsonyabb...
Az UAV gépeknél ez 10-20 vagy magasabb.
FY2011-ben az összes UAV-k éves értéke 5.13 volt. FY2012-es számot még nem találtam. Ahogy az F-15 és F-16 esetében is az elsõ években magasabb szám volt. Majd ha a Predator vagy a Global Hawk eléri a rendszeresítés utáni 30 évet, akkor lehet összevetni a teljes élettartam alatti értéket.
A 15% tömegdifi az azonos tolóerõ mellett kb. 1G-vel magasabb kitartott fordulót jelent 7-8G táján.
1G pedig elég komoly eltérés, nem igaz?
Az F-15/16 gépek "A" osztályú eseménye 100k óraként 2 alatt van.
Ez teljes életút alatti érték. Az F-22-esé pedig 6 felett van. Mit mutat ez? Azt, hogy egy idõs, bejáratott, kiforrott típus esetén ez a szám alacsonyabb...
Az UAV gépeknél ez 10-20 vagy magasabb.
FY2011-ben az összes UAV-k éves értéke 5.13 volt. FY2012-es számot még nem találtam. Ahogy az F-15 és F-16 esetében is az elsõ években magasabb szám volt. Majd ha a Predator vagy a Global Hawk eléri a rendszeresítés utáni 30 évet, akkor lehet összevetni a teljes élettartam alatti értéket.
A 15% tömegdifi az azonos tolóerõ mellett kb. 1G-vel magasabb kitartott fordulót jelent 7-8G táján.
1G pedig elég komoly eltérés, nem igaz?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60354
Az F-35-bõl is még valamikor rohadt régen, 10 éve vagy több, azt olvastam, hogy UCAV változat is készül majd, és hogy pl. a hollandok azt tervezik, hogy a vásárlandó gépeik fele pilóta nélküli lesz. De azóta nem olvastam semmi ilyesmirõl.
#60353
Miféle szenzorral rendelekzik egy UAV ami az emberi szemhez mérhetõ? Lehet, hogy az IR kamera képes nagy zoomot adni és fantasztikus tracking képessége van, de manõverezõ légiharc nem errõl szól. Gyors mozgás, gyors fókusz. Még az F-35 DAS szenzora is kevés szerintem ahhoz, hogy UACV-t alapozz rá.
Célazonosítási képesség? Áh...
A pilótavezette gépnél a pilóta kiképzése, és a rep.státuszhoz szükséges költségeket is beleszámolod?
Igen. Az F-15/16 gépek "A" osztályú eseménye 100k óraként 2 alatt van. Az UAV gépeknél ez 10-20 vagy magasabb. 20 év alatt a legyártott Predator gépek több, mint 50%-a odaveszett. A legyártott F-16 gépek 10%-a sem veszett oda majdnem 40 év után sem. Ordító a difi.
A 15% tömegdifi az azonos tolóerõ mellett kb. 1G-vel magasabb kitartott fordulót jelent 7-8G táján.
A negatív G terhelés sem túl lényegs, mert a gépek közel sem képesek akkora felhajtóerõt termelni negatív állásszögben. Erre tervezni kellene a gépek, míg a modern gépeknél ez tudtommal gyak. off design point. Annyit tud, amennyit tud...
Célazonosítási képesség? Áh...
A pilótavezette gépnél a pilóta kiképzése, és a rep.státuszhoz szükséges költségeket is beleszámolod?
Igen. Az F-15/16 gépek "A" osztályú eseménye 100k óraként 2 alatt van. Az UAV gépeknél ez 10-20 vagy magasabb. 20 év alatt a legyártott Predator gépek több, mint 50%-a odaveszett. A legyártott F-16 gépek 10%-a sem veszett oda majdnem 40 év után sem. Ordító a difi.
A 15% tömegdifi az azonos tolóerõ mellett kb. 1G-vel magasabb kitartott fordulót jelent 7-8G táján.
A negatív G terhelés sem túl lényegs, mert a gépek közel sem képesek akkora felhajtóerõt termelni negatív állásszögben. Erre tervezni kellene a gépek, míg a modern gépeknél ez tudtommal gyak. off design point. Annyit tud, amennyit tud...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60352
Manõverezõ légiharca egy UACV alkalmatlan.
Egyfelõl miért rögtön manõverezõ légiharcnál kezdünk, másfelõl pedig mi okból lenne alkalmatlan?
Jelenleg nincs olyan MI és szenzorrendszer, ami a minimális követelményeket is megütné...
Szenzorrendszer? MI? A mai vadászgépek pilótája alapvetõen mire támaszkodik? Egy radarra, amely automatikusan észleli, azonosítja, kategorizálja és veszélyességi fokuk szerint sorrendbe rakja az érzékelt jármûveket. A gép fedélzeti számítógépe képes az ellenség mozgását követni, és ha csak egy tizedmásodpercre, de elõre megjósolni a mozgását, a gépágyúk tûzparancsát csak ekkor fogadja el az F/A-18C is, ha a találati esély megfelelõen nagy. Harminc éve. Az F-16 pedig ugye már teljesen FBW rendszer, ahol a pilóta csak közli, hogy mit szeretne, de a számítógép mondja meg a vezérsíkoknak, hajtómûnek, és a többi kormányfelületnek, hogy hát mégis mit csináljon. A pilóta dolga mindössze a döntés, hogy mikor mit csináljon. A számítógép ugyanerre képes korlátozottan, hiszen csak azok közül választhat, amelyeket beleprogramozták, ám ugyanakkor képes arra, hogy kiszámolja, az adott szituációban melyik döntésnek milyen következményei lehetnek.
Én nagyon is úgy látom, hogy effektíve nincs akadálya egy akár manõverezõ légiharcra is képes pilóta nélküli gép kifejlesztésére. Az egyetlen visszatartó erõ a morális okok és az, hogy nem merik emberi felügyelet nélkül hagyni a gépeket.
Amúgy a mihez tartás végett: a Predatorhoz már ma is rendszeresítve van a Stinger, a Reaperhez pedig a Sidewinder. Már az elsõ légiharcra is sor került ember vezett és pilóta nélküli gép között. Tizenegy éve. 2002 decemberében egy Predator Irak felett "összefutott" egy MiG-25-össel. Mindketten rakétát indítottak a másikra. A Stinger keresõfejét azonban összezavarta a közeledõ rakéta hõje. A MiG rakétája megsemmisítette a Predatort. Ha a Predator egy AMRAAM-al lett volna felszerelve, az egész kicsit másképpen ért volna véget.
Amúgy a távirányítású gépeknél én úgy tudom, hogy az 1970-es években az USAF tesztelte a QF-4-eseket légiharcban rendes, ember vezette F-4-esekkel szemben. Az elsõ idõkben a QF-4-eseket irányító pilótáknak meg kellett szokniuk a gépek irányítását, tehát folyamatosan vesztettek. Idõvel az arány javult, és a küzdelmek kiegyenlítettebbeké váltak, fõleg, mivel a pilóta nélküli gépek sokkal hosszabb ideig tartó, nagy G terhelésû manõvereket tudtak bevállalni. Az USAF azonban a programot folytatás nélkül hagyta. Az 2000-ben volt egy felvetés, hogy az F-16-osokból UCAV verziót csináljanak, megõrizve a teljes fegyverzetet (AMRAAM és HARM included).
Repbiztonsági mutatói mellett az áráva kombinával = pénzügyi öngyilkosság
A pilótavezette gépnél a pilóta kiképzése, és a rep.státuszhoz szükséges költségeket is beleszámolod?
Egyébként a nagyobb G túlterhelés is elég elméleti, mert ahhoz tolóerõ is kellene. Egy ember nélküli vadászgép alig lenne könnyebb, mint egy nem emberes, a légellenállása lenne picivel jobb. Tehát sem az átmeneti forduló szögesebesség sem lenne sokkal nagyobb, sem az állandósult.
Egy átlag egy személyes vadászgép üres tömegébõl mintegy 15%-ot tesz ki a pilótafülke, kabintetõ, a kabintetõ mozgató mechanizmusa, a légkondicionáló, a katapultülés, a mûszerfal, maga a pilóta, stb. 15% pedig azért nem elhanyagolható tömeg.
Még egy apróságot tegyünk hozzá: mivel nincs pilóta a fedélzeten, ezért a negatív G terhelést is ki lehet tolni, és ez az, amit ember vezette gépeknél nem lehet igazán kitolni, mert még a modern G-ruhák sem tudnak mit kezdeni vele.
Egyfelõl miért rögtön manõverezõ légiharcnál kezdünk, másfelõl pedig mi okból lenne alkalmatlan?
Jelenleg nincs olyan MI és szenzorrendszer, ami a minimális követelményeket is megütné...
Szenzorrendszer? MI? A mai vadászgépek pilótája alapvetõen mire támaszkodik? Egy radarra, amely automatikusan észleli, azonosítja, kategorizálja és veszélyességi fokuk szerint sorrendbe rakja az érzékelt jármûveket. A gép fedélzeti számítógépe képes az ellenség mozgását követni, és ha csak egy tizedmásodpercre, de elõre megjósolni a mozgását, a gépágyúk tûzparancsát csak ekkor fogadja el az F/A-18C is, ha a találati esély megfelelõen nagy. Harminc éve. Az F-16 pedig ugye már teljesen FBW rendszer, ahol a pilóta csak közli, hogy mit szeretne, de a számítógép mondja meg a vezérsíkoknak, hajtómûnek, és a többi kormányfelületnek, hogy hát mégis mit csináljon. A pilóta dolga mindössze a döntés, hogy mikor mit csináljon. A számítógép ugyanerre képes korlátozottan, hiszen csak azok közül választhat, amelyeket beleprogramozták, ám ugyanakkor képes arra, hogy kiszámolja, az adott szituációban melyik döntésnek milyen következményei lehetnek.
Én nagyon is úgy látom, hogy effektíve nincs akadálya egy akár manõverezõ légiharcra is képes pilóta nélküli gép kifejlesztésére. Az egyetlen visszatartó erõ a morális okok és az, hogy nem merik emberi felügyelet nélkül hagyni a gépeket.
Amúgy a mihez tartás végett: a Predatorhoz már ma is rendszeresítve van a Stinger, a Reaperhez pedig a Sidewinder. Már az elsõ légiharcra is sor került ember vezett és pilóta nélküli gép között. Tizenegy éve. 2002 decemberében egy Predator Irak felett "összefutott" egy MiG-25-össel. Mindketten rakétát indítottak a másikra. A Stinger keresõfejét azonban összezavarta a közeledõ rakéta hõje. A MiG rakétája megsemmisítette a Predatort. Ha a Predator egy AMRAAM-al lett volna felszerelve, az egész kicsit másképpen ért volna véget.
Amúgy a távirányítású gépeknél én úgy tudom, hogy az 1970-es években az USAF tesztelte a QF-4-eseket légiharcban rendes, ember vezette F-4-esekkel szemben. Az elsõ idõkben a QF-4-eseket irányító pilótáknak meg kellett szokniuk a gépek irányítását, tehát folyamatosan vesztettek. Idõvel az arány javult, és a küzdelmek kiegyenlítettebbeké váltak, fõleg, mivel a pilóta nélküli gépek sokkal hosszabb ideig tartó, nagy G terhelésû manõvereket tudtak bevállalni. Az USAF azonban a programot folytatás nélkül hagyta. Az 2000-ben volt egy felvetés, hogy az F-16-osokból UCAV verziót csináljanak, megõrizve a teljes fegyverzetet (AMRAAM és HARM included).
Repbiztonsági mutatói mellett az áráva kombinával = pénzügyi öngyilkosság
A pilótavezette gépnél a pilóta kiképzése, és a rep.státuszhoz szükséges költségeket is beleszámolod?
Egyébként a nagyobb G túlterhelés is elég elméleti, mert ahhoz tolóerõ is kellene. Egy ember nélküli vadászgép alig lenne könnyebb, mint egy nem emberes, a légellenállása lenne picivel jobb. Tehát sem az átmeneti forduló szögesebesség sem lenne sokkal nagyobb, sem az állandósult.
Egy átlag egy személyes vadászgép üres tömegébõl mintegy 15%-ot tesz ki a pilótafülke, kabintetõ, a kabintetõ mozgató mechanizmusa, a légkondicionáló, a katapultülés, a mûszerfal, maga a pilóta, stb. 15% pedig azért nem elhanyagolható tömeg.
Még egy apróságot tegyünk hozzá: mivel nincs pilóta a fedélzeten, ezért a negatív G terhelést is ki lehet tolni, és ez az, amit ember vezette gépeknél nem lehet igazán kitolni, mert még a modern G-ruhák sem tudnak mit kezdeni vele.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60351
Semmit nem ér a nagyobb G túlterhelés, ha fogalmad sincs, hogy mi zajlik körülötted... Egyébként a nagyobb G túlterhelés is elég elméleti, mert ahhoz tolóerõ is kellene. Egy ember nélküli vadászgép alig lenne könnyebb, mint egy nem emberes, a légellenállása lenne picivel jobb. Tehát sem az átmeneti forduló szögesebesség sem lenne sokkal nagyobb, sem az állandósult.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60350
Ezek a rendszerek mindenképpen MI által irányítottaknak kell lenni mert lehetne akár biztonságos távból távirányítani is õket és akkor mindjárt veszélyesebbek lennének légiharcban is mivel nagyobb terhelést képesek elviselni mint az ember. Persze nyilván ha zavarják mit sem ér a távirányítás de mindenképpen az MI irányába akarnak fejleszteni?
#60349
Manõverezõ légiharca egy UACV alkalmatlan. Jelenleg nincs olyan MI és szenzorrendszer, ami a minimális követelményeket is megütné... Egy UACV ami bír egy vadászgép képességeivel olyan drága, hogy szerintem értelmetlen. Repbiztonsági mutatói mellett az áráva kombinával = pénzügyi öngyilkosság. Ha egy nagyságrenddel javulna a UACV gépek repbiztonsága, akkor is a '80-as évek végi jenki vadászokéhoz lenne hasonló...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60348
Én továbbra is a 2020 körülrõl beszélek, vagyis per pillanat fejlesztés alatt álló gépekrõl, technológiákról beszélünk. Sem az F-35B, sem a lehetséges UCAV alternatívák nincsenek még készen.
Nem vitatom el, hogy ez per pillanat még inkább fikció, de a tendenciák ebbe az irányba mutatnak, a BAe is megfogalmazta a Tanaris esetében, hogy a levegõ-levegõ harcot is szeretnék a fejlesztési programba integrálni. A Boeing pedig eleve úgy áll neki az F/A-18E/F váltóprogram fejlesztésének, hogy egyaránt pilótás és pilóta nélküli technológiákat is alkalmaz. A légierõ FATE programját már fel se hozom.
Nem vitatom el, hogy ez per pillanat még inkább fikció, de a tendenciák ebbe az irányba mutatnak, a BAe is megfogalmazta a Tanaris esetében, hogy a levegõ-levegõ harcot is szeretnék a fejlesztési programba integrálni. A Boeing pedig eleve úgy áll neki az F/A-18E/F váltóprogram fejlesztésének, hogy egyaránt pilótás és pilóta nélküli technológiákat is alkalmaz. A légierõ FATE programját már fel se hozom.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#60347
Jól meg kell szûrni, hogy kinek adod a kezébe. Elég nagy kockázat csak úgy próbaképp civil kezébe adni, sok a hülye 😊 Én nem lennék ilyen rendezvényen LGYV.