Haditechnikai Topic

Ezek a rendszerek mindenképpen MI által irányítottaknak kell lenni mert lehetne akár biztonságos távból távirányítani is õket és akkor mindjárt veszélyesebbek lennének légiharcban is mivel nagyobb terhelést képesek elviselni mint az ember. Persze nyilván ha zavarják mit sem ér a távirányítás de mindenképpen az MI irányába akarnak fejleszteni?

Manõverezõ légiharca egy UACV alkalmatlan. Jelenleg nincs olyan MI és szenzorrendszer, ami a minimális követelményeket is megütné... Egy UACV ami bír egy vadászgép képességeivel olyan drága, hogy szerintem értelmetlen. Repbiztonsági mutatói mellett az áráva kombinával = pénzügyi öngyilkosság. Ha egy nagyságrenddel javulna a UACV gépek repbiztonsága, akkor is a '80-as évek végi jenki vadászokéhoz lenne hasonló...

Én továbbra is a 2020 körülrõl beszélek, vagyis per pillanat fejlesztés alatt álló gépekrõl, technológiákról beszélünk. Sem az F-35B, sem a lehetséges UCAV alternatívák nincsenek még készen.

Nem vitatom el, hogy ez per pillanat még inkább fikció, de a tendenciák ebbe az irányba mutatnak, a BAe is megfogalmazta a Tanaris esetében, hogy a levegõ-levegõ harcot is szeretnék a fejlesztési programba integrálni. A Boeing pedig eleve úgy áll neki az F/A-18E/F váltóprogram fejlesztésének, hogy egyaránt pilótás és pilóta nélküli technológiákat is alkalmaz. A légierõ FATE programját már fel se hozom.

Jól meg kell szûrni, hogy kinek adod a kezébe. Elég nagy kockázat csak úgy próbaképp civil kezébe adni, sok a hülye 😊 Én nem lennék ilyen rendezvényen LGYV.

Egy fejlesztés alatt álló gépet 10 éve rendszerben álló géppel összevetni elég vastagbõrõs szerintem. 😊

Az F-35B légiharcosként is elég jól helytáll. Tehát azért rendszeresíteni az USMC-ban bármt, hogy részlegesen helyettesítse a legdrágább harckeszközét az tökéletesen értelmetlen.

Légiharcra alkalmatlanok, légiharcfegyverzet én avionika nincs, nem szuperszonikusak, se aktív, se passzív zavarók.

Ezekbõl mennyire képes per pillanat az F-35B? Na ugye. Akkor nem a mai UCAV-ok képességeit kellene figyelembe venni.

A nem szuperszonikus kitételnél rámutatnék a Harrier-re. Az sem szuperszonikus. Mégis milyen jól elvan az LHD-k fedélzetén lassan negyven éve, nem igaz?

Én itt 2020 és az utánról beszélek, márpedig figyelembe véve a tendenciát (X-47B, Phantom Ray, nEURON, Tanaris) egyáltalán nem csodálkoznék, ha a közeljövõben az F-35B szintû feladatokat egyre inkább UCAV-okra bíznák.

Már több, mint egy évtizede létezik UACV, de jelenleg csak csapásmérésre alkalmasak. A "C" szó a combat szót takarja. Csak a lent felsorolt dolgok miatt nem képesek légiharca. Se avionika, se repteljítmény nincs hozzá...

A UACV tudtommal a légi-harcra tervezett pilóta nélküli repülõgép, ilyen tudtommal csak papíron létezik.

Egyébként az is fene érdekes kérdés, hogy a ÉK haderõ lõszerkészlete hány éves és milyen állapotban van...

Gõzöm sincs és kétlem, hogy nyilvános adat lenne. Viszont több tízezer régebbi Paveway kit készült, ahogy JDAM-bõl is folyamatosan zakatol a gyártósor. Nem véletlenül van az, hogy egy JDAM kit ára már alig 20k USD...

És ebbõl mennyi van Koreában?

A valóság nem ezt mutatja. Egy jenki CATOBAR hordozó áram kb. 6-6,5 milliárd. Nézd meg, hogy India mennyiért kapta meg az átgyányolt kisebb STOBAR hordozót és hogy a Kuznyecov mérete ellenére mennyire szerény harcértékkel bírt, a STOBAR kialakítás miatt.

Egyszerûen értelmetlen szenvedni ilyen katagóriával véleményem szerint. Nem éri meg. Kicsival többõl - ha a technológia megvan - akkor építhesz CATOBAR hordozót is, ahogy a franciák tették.

Szerintem azért, mert nagyságrendekkel olcsóbb a STOVL rendszerû repülõket üzemeltetõ hordozó mint a CATOBAR-os.

Õszintén szólva a VTOL gépnek szerintem sok érteme nincs. Marha drága, komplikált, repbiztonság szempontjából katasztrófa. Nem is értem, hogy miért nem haltak még ki.

Mondjuk az természetesen igaz, hogy mindez csak akkor áll, ha a jövõben egyáltalán igényt tartanak még pilóta vezette gépekre az amerikai fegyveres erõknél, tehát igazad van, Cifu, nem lehet tudni hogy mi lesz ha az UCAVokat fogják favorizálni.

Azt, hogy az a szerinted hat potenciális megrendelõ per pillanat három (USMC, RN és MM).

A probléma az, hogy te a jelenrõl beszélsz, én meg a következõ húsz harmic év lehetõségeirõl. Erre próbáltam utalni korábban.

De jól van, akkor fogalmazzunk még általánosabban.

Ha a nyugati világban a következõ húsz évben valakinek eszébe jut, hogy helybõl felszálló vadászgépre van szüksége(akár hajófedélzeti, akár más célból), akkor az F-35B az egyetlen gép a láthatáron. Éppen ezért biztosan végig fogják vinni a programot, bármilyen nehézségek is vannak vele pillanatnyilag.

Az UACV-k képességei köszönõviszonyban sincsenek egy vadászgépével. A jelek szerint sokáig nem is lesznek. Légiharcra alkalmatlanok, légiharcfegyverzet én avionika nincs, nem szuperszonikusak, se aktív, se passzív zavarók. Ehheu képest a komolyabb UACV-k ára lassan egy Super Hornet árát verdesik... A baleseti statjuk olyan, hogy az '60-as évek vadászgépek mutatóit verdesik. Alulról...

Köszönöm a választ.
Ezek szerint a realitás nincs túl messze az elvártaktól.
Kicsit úgy érzem,mintha fázis késésben lenne az F35 az UCAV-kal szemben.
HA az utóbbi továbra is így fejlõdik könnyen a Lightning fejére fog nõni.Enyhe Comanche feeling érzõdik.

@bgabor: Tehát akkor elõbb utóbb hat ország fogja majd megpróbálni megszerezni a kis hordozóikra az F-35B-t. Hiszen a Harrier életútja mindenhol a végéhez közeledik, és nyilván mindenki meg akarja õrizni a vadászkapacitást a kis hordozóin, az F-35Bn kívül pedig nincs más lehetõség.[

Ez hat potenciális megrendelõ, akik elõbb vagy utóbb(lehet hogy tíz év múlva) mind meg fogják rendelni az F-35Bt.

De nem tudom miért mondod mindezt, mit akarsz kihozni belõle.

Azt, hogy az a szerinted hat potenciális megrendelõ per pillanat három (USMC, RN és MM).

-India nem tervezi további Harrier-hordozók építését, a teljes értékû hordozókkal foglalkozik csak. Az egyetlen Harrier-hordozóját, az INS Viraat eredetileg 1953-ban bocsátották vízre, mint HMS Hermes. Eredetileg úgy volt, hogy a második (és elsõ saját építésû) Indiai hordozó, az INS Vikrant váltja majd, 2014-ben. A Vikrant azonban késik, így várhatóan 2018-2020-ig az INS Viraat rendszerben marad, ezért is újították fel 2011-ben.

-Spanyolország ugyan érdeklõdött az F-35B után, õk elvárták volna, hogy az USA valamiféle katonai segélyként bevonja õket a programba (mind gazdasági, mind katonai beszerzési oldalon erõsen egyoldalú a dolog, a spanyolok vásárolnak amerikai fegyvereket és fegyverrendszereket, de a fejlesztésekbe (ami ugye pénzt juttatna vissza Spanyolországnak) nem vonják be õket, ezt pedig a Spanyolok nem veszik jó néven). A jelenlegi hivatalos megállapítás szerint 2020 után kerülhet sor az F-35B esetleges beszerzésérõl. Errõl még késõbb.

-Ausztrália nem potenciális vásárló, az opciót meghagyták, ám nem szándékoznak a Canberra-osztályra merevszárnyú gépet telepíteni. Ennek oka, hogy partraszálló hajóként kívánják használni, ehhez pedig helikopterek kellenek. A Canberra-osztály (ahogy a Juan Carlos I. is) csak 8 helikopter méretû jármûvet képes szállítani a hangárban alaphelyzetben, szükség esetén a többi merev- vagy forgószárnyas gépeket az alsó hangárokban lehet tárolni, amelyek azonban eredetileg a partraszálló egységek jármûveinek tárolására szolgál. Szóval vagy partraszálló mûveletre használják, vagy "kis helikopter/repülõgép-hordozónak". Egyszerûen túl kicsi ahhoz, hogy az America-osztályhoz hasonlóan mindkét feladatot elláthassa egyszerre. Az Ausztrál doktrína szerint a Canberrák force projection egységek, a légvédelemrõl és az ASuW feladatról a Hobart-osztály, az ASW feladatokról pedig az Anzac-osztály és a Collins-osztály gondoskodna.

Csendben megjegyzem, hogy 2008 körül volt a RAN-nak egy terve, hogy egy harmadik Canberra-osztályú egységet (és plusz egy Hobart-ot, illetve további két kiszolgáló egységet) rendelne, a harmadik Canberra pedig már F-35B-kkel lenne felszerelve. A tervet mind szakmai, mind pénzügyi okokból kritizálták (még legénység terén is gondokkal küszködik a meglévõ egységek terén a RAN, a tervben szereplõ plusz négy hajó pedig több, mint 1000 új matrózt kívánt volna rövid ídõn belül).

-Ha az esetleges potenciális vásárlókat nézzük, Japán (Hyūga-osztály) és Dél-Koreai (Dokdo-osztály) még ott van a fordulóban, de kettõs probléma van mindkettõnél, elõször is a Canberra és Juan Carlos I.-hez hasonlóan vagy partraszálló, vagy repülõgép-hordozó módban mûködhet. Túl kicsik a kettõs feladathoz. Másfelõl mindkettõ per pillanat nem rendelkezik "ugrósánccal", tehát átépítés szükséges.

Szumma szummárium per pillanat még mindig csak három potenciális vásárló van, és ahogy említettem, már 2x felmerült annak a lehetõsége, hogy úgy, ahogy van, dobják az F-35B programot. Tökmindegy, hogy mit szól hozzá Anglia és Olaszország, a legnagyobb pénzügyi támogató az USA, szóval ha arról van szó, akkor övék a végsõ szó. Márpedig egy apróságot ne felejtsünk el, a sequestration miatt idén 46 milliárd dollárral kevesebb jut a DoD-nak. Úgy, hogy a jelenlegi becslések szerint az elsõ hat LOT-ba tartozó F-35-ösökön az eddig megtalálta tervezési/gyártási hibák kijavítása további 1,2-1,7 milliárd dollárral terheli a költségvetést. Persze tény, hogy a DoD "óvja" az F-35-öst, közvetlenül a sequestration bejelentése elõtt ítéltek oda plusz 334 millió dollárt a Lockheednek. 😊

Én sem tartom valószínûnek, hogy az F-35B programot lelõjék. Ám ha be kell áldozni valamit, nem kérdés, hogy ezt a verziót fogják...

Fõleg azért, mert egyre nagyobb a bizodalom az UCAV-okban. Éppen ezért azt elõre látni, hogy 2020 környékén lesz-e létjogosultsága az F-35B-nek az LHD-ken, vagy inkább az UCAV-ok felé fordul a világ, nem lehet megmondani...

YukapoppSimon: Jelenleg mit hazudnak? Mikor lessz hadrendben?

F-35A: 2016 (reális jelenleg: 2017-2018)
F-35B: 2015 (reális jelenleg: 2018+)
F-35C: 2015 (reális jelenleg: 2018-2019)

Amen.

Elnézést az OFFért:

Nézd/Nézzétek meg ezt a dokumentumfilmet ÉKról. Félelmetes. A végén elgondolkodtam azon mennyit panaszkodunk az életünk során...

Ja akkor elírás volt a páncél, értem.

Ezek kb. politikai zsarolásra jó eszközök, katonai szempontból nem sokra jó, ha néhány üteg lövi Szöult. Számottevõ kárt nem tudnak okozni, az angolok fél német városokat radíroztak le a térképrõl miközben a haditermelés az egekbe szökött és csak jobban felszívták magukat a frontkatonák.. ezek az ágyuk addig érnek valamit, amíg nem sütik el õket szerintem.

Nem tudom a wiki cikk mennyire hihetõ, de az Észak korei sereg nagyon szarul fest. Papíron van kb. 2000-3000 egyébként is totál elavult harckocsi, T-55-ösök többnyire meg mutatóba T-62-es, kb. esélyük nincs.

Már ha még megvannak és még mûködõképesek, gyanítom se üzemanyag, se alkatrész egy olyan országban ahol gyakorlatilag folyamatosan éheznek, a Jane's szerint a nagyját már valószínûleg egyszerûen eladták, amit alátámaszt hogy kb. 130 ex-észak koreai harckocsit találtak egy kínai ócskavastelepen... nem nehéz elképzelni egy olyan országban, ahol a gyalogság fejadagja napi 550 (ötszázötven!) kalória, a DMZ-ben pazarló 650 - ennél még Auschwitzban is többet adtak, el lehet képzelni a nyomorultakat. Ezek a "fanatikus" katonák szédelegve éheznek és jó eséllyel csak azt várják hogy megadhassák magukat és elõtte tarkón lõhessék a komisszárt...

Az észak koreai harckocsikat az 1500 dél koreai, Abrams/Leopard 2 kategóriába tartozó K-1, légierõ stb. napok alatt ledarálnák, onnantól kezdve arról szólna a történet, hogy a dél koreai gépesített gyalogság egy-egy támogató harckocsipárral együttmûködve egyenként felszámolja azt a néhány hülyét aki AK-kal meg RPG-kel próbál még bohóckodni. Akkor van csak esélyük, ha belekezdenek egy gerillaháborúba, mert akkor a gyalogság szarakodhat velük többé-kevésbé egyenlõ esélyekkel, mint vietnámban, ahhoz viszont motiváció kellene (ami viet congnak volt, és nem azért mert komik voltak, hanem mert ki akarták rúgni a fehéreket meg a déli bábjaikat).

Gyanítom a dél csak azért nem lépte ezt meg eddig mert nem akarja a nyakába venni ezt az egész csõdtömeget, hogy aztán 30 millió embert etethessen. Az észak meg kihasználja ezt, idõként bezsarolnak kicsit, akkor a következõ segélyszállítmány egy kicsit vastagabb lesz, a csésze rizs mellé jár majd egy kanál zsír is..

A betont penetrateli át, nem a páncélt. Bunkerromboló bomba, másképpen megfogalmazva. Penetrate = áthatol
Molni kicsit elírta.

Nem értem a megjegyzésedet. A páncéltörõ bombák standardja a 2000 fonots GBU-10 és GBU-24 volt, ami pontosan az Mk-84 kategória. A GBU-31/PEN is pontosan ez... Miért is overkill? Kellett a Sivatagi Vihar alatt az iraki betonbunkerek ellen. A 5000 fontos GBU-28 is okkal létezik nem beszélve a szupernehéz kategóriáról.

Mármint ilyen bunker-buster? Mert páncéltörõnek erõsen overkill lenne egy Mk. 84

Jelenleg mit hazudnak? Mikor lessz hadrendben?

Tehát akkor elõbb utóbb hat ország fogja majd megpróbálni megszerezni a kis hordozóikra az F-35B-t. Hiszen a Harrier életútja mindenhol a végéhez közeledik, és nyilván mindenki meg akarja õrizni a vadászkapacitást a kis hordozóin, az F-35Bn kívül pedig nincs más lehetõség.

Ez hat potenciális megrendelõ, akik elõbb vagy utóbb(lehet hogy tíz év múlva) mind meg fogják rendelni az F-35Bt.

De nem tudom miért mondod mindezt, mit akarsz kihozni belõle.

Elfelejtitek hogy észak és dél egy nép. Nem gondolnám, hogy célja lenne egyiknek a másik megsemmisítése. Valamint, hogy nem lehet elõre tudni mit reagál a világ két legerõsebb hatalma. Vietnám sem a vietnámi oldalak tudásán és eszközein dõlt el.

Valami betüszóra tippeltem volna elsõ körben,de ma már semmi sem megbízható 😊

Penetrator =~ páncéltörõ. A JDAM és Paveway lézerbomba családnak van ilyen változata, de a mezei Mk-84 bomba is létezik pct. fejjel. (BLU-117)

Harrier üzemeltetõk? USMC, Indiai haditengerészet, Olasz haditengerészet, Spanyol haditengerészet... és vége.

F-35B megrendelõk: USMC, Royal Navy, Olaszország.

Spanyolország még potenciális megrendelõ, de jelenleg nem engedhetik meg maguknak, így az egyetlen Juan Carlos I hajójukon maradnak még egy ideig az AV-8B-k. (Ausztrália a Juan Carlos I alapján tervezett Canberra-osztályú LHD-kbõl kettõt rendelt, ám nem tervezik merev szárnyú gépek alkalmazását a fedélzetükrõl).

Bocsi csak poén volt.

Ez alig néhány löveget jelent és kettõt találhatsz, hogy mire meg az elsõ BGM-109 és PEN PG salvo...

Asszem erre gondolhattál.

Nagyon bírom, amikor más nyilakozik az én nevemben. Sehol nem írtam, hogy pár perc, mert égbekiáltó marhaság lenne...

Ha DK-nak van egy kis esze, akkor nem támad, csak védekezik egy hónapig. 50 karácsonya után, amikor az amcsik összeszedték magukat, simán tartották a demarkációs vonalat, de politikai okokból nem támadtak fel északnak. Már akkor, ott ment a hentelés, ott lett fogalom a "ravaszfáradtság", de a kínai önkéntesek már nem tudtak áttörni.

DK ezt a harcot folytatja azóta is, nagyon rá van készülve. De ha egy kis eszük van, nem támadnak.Max sebészeti támadásokat mérnek fontosabb pontokra (nukleális arzenál, raktárak, vezetés). A felkészült, beásott, fanatizált, "hazáját védõ" sereget azon a terepen nehéz legyõzni. De ÉK-nak nincs annyi tartaléka, hogy egy elhúzódó háborút megvívjon, és a fanatizmus is elpárolog hamarabb a támadás alatt, meg ha a gonosz agresszorok, az istennek sem akarnak agresszorkodni. Aztán 1-2 hónap alatt magától összeomlik az egész, kb mint Oroszország 1917-ben.

Összességében én is a 3+ hónapra fogadnék.

Ja, Szöul északi külvárosai vannak 30-40 km-re a DMZ-tõl elvileg, illetve persze északabbra is vannak városok.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

ez a M-1989 asszem

Persze van akik szerint az északi tüzérségi fenyegetés inkább pszichológiai. Azért pánikkeltésre alkalmas lehet, lásd a múltkori sziget elleni tüzérségi támadást jóval nagyobb méretben.

Külföldi fórumokon azt szokták felhozni, hogy Szöul az északi nehéztüzérség lõtávolságán belül van. Állítólag az északiak minden ilyen eszközüket a DMZ-nél vonták össze (nem most, folyamatosan), hogy adott esetben össztüzet zúdítsanak Szöulra.
Milyen eszközök ezek?
Pl. M-1978 (KOKSAN) (170 mm-es önjáró löveg) és a fejlesztett változata az M1989 a DMZ mentén 36 jármûves ütegekben vannak telepítve. Ezek általában homokkal vagy földdel fedett, öt méter magas vasbeton szerkezetek mögött(?) vannak elrejtve (a wiki cikk szerint). Hatótávolság 40-60 km.
BM-21 Grad ez közismert fegyver, 122 mm-es katyusa, hatótávolság 20 km (de újabb fajta rakétákkal 30–40 km is lehet, ÉK is rendelkezhet ilyenekkel).
Vannak nagyobb, 200mm, 240mm-es sorozatvetõik is, de ezek régiek és kisebb hatótávúak elvileg (20 km alatt).
Ezenkívül ott vannak persze a ballisztikus rakéták
FROG 24 indító, hatótávolsága 70 km
OTR–21 Tocska - 30 indító (?), 120 km hatórávolságú.
Aztán ott vannak a nyugaton "Scud"-nak nevezett rakéták különbözõ változatai, Hwasong-x, Rodong-x (Nodong) néven 300-700 km-re repülnek.
Az ennél nagyobb hatótávolságúak, amikkel kísérleteznek, nyilván nem a déli célok ellen vannak szánva.

Nem tippelek mert a "jóslás humbug",és úgyis eltalálnám 😊

Összegezve:
bgabor=5nap
molni=pár perc
részemrõl= kb.3hónap
F1End=? Csak hasra ütve.
Freeda Krueger=?

A végeredmény tekintetét kivéve semmi mást nem lehet elõre látni belõle,arra céloztam,kicsit frazmotikusan.

Azért, ha összeeresztesz egy mai gyalogosszakaszt egy csapat római légióssal szemben a végeredmény elég jól megjósolható...

Ekkora történelmi távlat nincs ÉK és a világ között, de a csúcstechnológiát képviselõ HT-ben kis túlzással ekkora szakadék van köztük és potenciális ellfelükkel szemben...

Szóval a végeredményhez nem kell jósnak lenni, hacsak ÉK nem vet be tömegpusztító fegyvert, de annak olyan következémnye lenne, amibe inkább bele sem szeretnék gondolni.

Érdekes vélemények,mintha elõre lehetne látni bármit is egy ilyen konfliktusból 😊

Na ez az, ami nem igaz. A régebbi PGM-ek tízezres nagyságrendben állnak rendelkezésre csak a jenkiknél. Egyébként meg nem kell mindenhez PGM...

Igen, csakhogy ebben az esetben sokkal több megsemmisítendõ célpont van, mint ahány nagy erejû irányított bomba.

Azért nem kell teljesen leírni a fegyverzetet. Nyilván a légierõ felszámolás egyszerû lõgyakorlat lenne, de az a több ezer tüzérségi eszköz még ma is minden szárazföldi harceszközre komoly fenyegetést jelent. Nem hiszem, hogy létezik olyan IFV, ami egy 152 mm -s tüzérségi gránát közvetlen találatát túlélné, de még egy harckocsit is megállíthat átmenetileg. Az AK pedig még mindig több helyen tudja kilyukasztani a bokorugrót, mint ahol nem.

Akkor még nem létezett PGM és PGM + PEN kombináció. Ma igen...