Haditechnikai Topic

Értem. CSak laikusként nekem a nagy hordozó rakéták plusz gyorsító lépcsõjéhez hasonlítottak. Mikor egy nagy rakéta köré pakolnak 4 picit. ilyesmi

A Hawk légvédelmi rakéta utódja Izraelben. Õ azt nem tudja mire vélni, hogy miért nem körszimmetrikus a rakéta orrésze.

Mi ez? Mert a gyorsító rakéták néznek ki így, de ezen magán is van alul egy gyorsító fokozat.

Semmi rendkívüli nincs abban, ha valaki bemutat egy mock-up-ot, mert ez is a fejlesztés része. A bibi az, mikor valaki egy ennyire kamuszagú cucc mellett kijelenti, hogy már több ezer órát repült...

Igaz amit az iráni repcsirõl hallani lehet?
Tényleg egy ennyire béna makettal próbálkoznak?
Én már azt se értem ha már makett miért nem csinálták meg rendesen? Hogy lehet hogy ennyire bénán sikerült? (feltéve hogy tényleg errõl van szó)

Görbe. De miért?

Jah, a szakszerû kifejezés elsütõbillentyû (bár mivel joystickrõl van szó, a tûzgomb is szóba jöhet)

kis ravasz

te is a vöröseket szereted? :D

És meghúztad? :)

THX

Itt a hatodik kép.

Itt pedig a második kép alatt van egy felsorolás ami úgy kezdõdik, hogy "1 Firing trigger. Top for machine gun, lower button for cannon, middle for combination."

Ez alapján, ha ezt a gombot felül nyomta a pilóta, akkor csak a géppuskákkal tûzelt, ha alul, akkor gépágyúval, ha középen, akkor mindkettõvel.
Me 109-ben meg azt olvastam máshol, hogy a bot tetején lévõ gombbal lõtt a gépágyú, és elöl volt a géppuska tûzgombja.

Akkor én tudom jól. Esetleg vmi link ahol le is írja? Én keresgettem össze vissza de nem jártam sikerrel.

Nem, lehetett külön is lõni a kétféle fegyverrel (ha géppuska és gépágyú is volt). Vagy két ravasszal, vagy volt egy választókapcsoló, amivel ki lehetett választani, hogy géppuska, gépágyú vagy mindkettõ.

Üdv emberek!

Kéne egy kis segítség. Jól tudom, hogy a ww2 repülõkön ahol két különbözõ kaliberû fegyver volt külön-külön is tudtak lõni vele? Spiti 7.7es és a 20assal vagy pl a zéó a 7.7es és ugyan csak 20assal.
Ha jól tudom akkor vki vmi linket tudni adni ahol le is van írva? Cimborámmal ezen vitáztunk. Szerinte egy ravasz volt és nem lehetet külön lõni a2 fegyverrel.

Ezeken a képeken se látok erõs páncélzatot. Esetleg a lövegpajzsot lehet valamennyire erõsnek nevezni, de csak nagy jóindulattal.
Azok ellen készült, de a páncélzata nem igazán volt elégséges azok ellen. De legalább ki tudta lõni õket.

Köszi a válaszokat.
A 20 mm.-t bíró páncél nekem erõsnek tûnt a korában. Se õt, se a 72-est nem becsmérelni akartam ezzel. Szvsz a 72-é bõven elég volt arra amire szánták.

Így már érthetõbb a dolog, csak nagyon megtévesztõ az örökös fröcsögés, hogy minden hk szar mert egy modernebb hordozható pc törõ is felnyitja. Ezért fel nem tudtam fogni miért "vadászok". :-)

Két kép, és utána lehet tovább vitázni:





Ne feledjük, hogy a T-54/55 ellen készült...

Szüksége is van, hogy a védelmére kellj, mert nem tudja magát megvédeni, ahhoz túl gyenge a páncélzata. :)

Mint ahogy Freeda belinkelt képén is láthatod az alap Leopard 1 teljesen homogén páncélzatú. Lehet hogy tévedek, de úgy tudom a test egész végig az is maradt. Nem olvastam sehol, hogy a késõbbi verzióknál a test védelmét is növelték volna (talán reaktív páncélzattal igen), mindig csak a toronyról van szó. A torony volt üreges páncélzatú és az is az ék alakú kiegészítõ páncélzat miatt. Ezt a ’70-es évek közepe táján kapta meg. Szóval a kumulatív védelem csak akkortól teljesen pipa. Az újabb tornyok konkrét védelmi értékeirõl kevés információm van: csak egy táblázat, amit biztosan te is ismersz, mert már korábban linkelted és egy kép ami a Steel Beastbõl származik (talán az A3-ról). Én azt a táblázatot, ha lehet hanyagolom, szerintem a védelem része elég elnagyolt. A Steel Beast meg ki tudja mennyire pontos. Minden esetre mindkettõnél hasonló az újabb tornyok védelme: KE ellen 200-350 mm, CE ellen 250-550 mm, mindkettõnél attól függõen, hogy a torony mely pontját nézzük.
A mozgékonyság valamennyire hozzá tartozik a védelemhez. Nem igazán érdekelnek a rakéták, úgyhogy nem értek hozzájuk. De úgy tudom az irányítottaknak akkoriban meg kellett jelölni a célpontot. Ami távolságtól függõen 2-5 másodpercig is eltarthatott a rakéta célba éréséig. Ami elég sok, ha a célpont mozog. Ez esetben a nagyobb mozgékonysága valóban védelméhez is hozzá tartozik. A gyorsabb lövedékek ellen ez már kevésbé érvényesül.

Csak a védelemrõl volt szó. Szerintem a tûzvezetõ rendszert és a stabilizátort (alap verzióban nem volt) ne keverjük bele. Mint ahogy azt se hogy miért lett sikeres.

Én se a simacsövû lövegeket és APFSDS lövedékeket írtam elsõdleges veszélynek. Hanem a 100 mm-es orosz lövegekkel szerelt harckocsikat, mert ezek sokáig rendszerben voltak és elég sok is volt belõlük. És már ezek is átüthették szembõl, ahol a legnagyobb a védelme. Ráadásul a majd 20 évvel korábbi AP lövedékeikkel. Persze nem ideális körülmények közt lövöldöztek volna rá és mondjuk nagyobb oldalszög esetén elég védelmet nyújthatott volna a homlokpáncél is. Vagy valami íves részt talál el rossz szögben a lövedék és lepattan, vagy nem mûködik el a HEAT gyújtója stb. De ezek az esetek igazak más harckocsikra, ez nem nagyon lehet a mentsége a védelmére.
Véleményem szerint a védelme a megjelenésekkor (1965) az akkori harckocsik közt az egyik leggyengébb. A fejlesztésekkel javult, de azok már a ’70-es évek közepén vagy késõbb történtek. A ’70-es évek végén már bõven tesztelték az új generációs harckocsikat, amik a ’80-as évek elsõ éveiben rendszerbe is álltak. Azokhoz képest még a fejlesztett torony se erõs.
De ettõl még nem tartom rossz harckocsinak. A többi tulajdonsága miatt egy ideig szerintem is az élmezõnybe tartozott.

Janáj!

két dolgot hagysz ki véleményem szerint a számításaidból.

1. ezeknek a páncélvadászoknak többé kevésbé ugyan az volt a feladata, mint a második világháború alatt a Mardereknek és a Nashornoknak, amely úgyan úgy csak lesbõl való támadásra voltak alkalmasak, páncélvédelmük minimális volt, még is megfelelõ körülmények között beváltak.

2. A hidegháború alatt, mindkét fél úgy képzelte el, hogy a harcászati áttörést nukleáris fegyver bevetésével éri el. Ennek következtében a gépkocsizó gyalogság gépesítetté vált. Igazából nem a védelem fokozása volt csak a cél, hanem az is, hogy a szennyezett terepszakaszokon biztonságosan át tudjanak kelni. Ennek lett egyenes folytatása, hogy az APC-k IFV-ké váltak, amik már nem csak szállították a gyalogságot, hanem lehetõvé tették, hogy azon belûrõl vívják meg a harcukat. Igazából a rakétás páncélozott páncélvadászok elterjedésének az is oka, hogy hatásos ABC-védelemmel rendelkeztek, így gyakorlatilag akkor tudtak lecsapni, amikor az ellenség éppen a szennyezett terepszakaszon próbált áttörni, amikor a legkevésbé rendelkezett jó, kilátással.

Nagyon jó mindig hivatkozni pro és kontra a T-72-es páncélvédettségére, de mindig érdemes figyelembe venni, hogy mikor született, és akkor mik voltak vele szemben, és azt, hogy a ma lévõ elavultsága az többek között, a megjelenésnek köszönhetõ technikai fejlõdésbõl ered, de volt egy rövid idõszak (pár év), amikor a T-72 tömegesen elterjedt és az ellene való védekezés igen korlátozott volt. Az megint egy más kérdés, hogy Nyugat-Európa és a Német-Lengyel síkság éghajlati és földrajzi viszonyai miatt, az olyan relative gyengébb védettségû és fegyverzetû harckocsiknak, mint T-54/55, Leopard I, AMX-30, M48 is volt még keresni valójuk a harcmezõn.

TG

Nem az IFV-t akarom rakátás pc vadásznak használni, hanem egy ilyen teknõre raknám a rakétás cuccot. Nekem komolytalannak tûnik, hogy egy APC is szétcincálja a rakétás pc vadászomat.

Alapvetõ probléma a cél. A pct. rakéták megjelenésükkor alapvetõen védekezõ jellegû fegyverek voltak. Elbújik a pc.vadász, vagy legalábbis erõsen kihasználja a terep adottságait. Majd elindítja a rakétát a célra, ha megfelelõ távra van. Ez a harcmodor megegyezik a pácnélvadászok általánosan használt harcmodorjával. Nem cél az 1:1 küzdelem, mivel szemtõl szemben hátrányban vannak a harckocsikkal, de minden mozgó célponttal szemben.

Az idõk folyamán ez annyiban módosult, hogy az egység (jellemzõen század, esetleg dandár szinten) rendelkezik pár ilyen pc.vadásszal, és ha harckocsi tûnik fel, az õ dolguk azok elpusztítása. Jellemzõen ugyanolyan alvázra építik õket, mint amivel az adott egység rendelkezik, pl. a franciáknál a VAB, az amcsiknál a HMMWV, M113, vagy manapság az Stryker. Velük együtt mozognak, velük együtt harcolnak. Logisztikailag elõnyös, mert azonos az alkatrészbázis, és taktikailag is, hiszen ahol a többiek el tudnak menni, ott õk is el fognak tudni menni.

Érdemes megfigyelni, hogy olyan egységek rendelkeznek ilyen jármûvekkel, akik amúgy nagy tûzerejû harcjármûvekkel (IFV vagy MBT) nem bírnak. Ha minden egység rendelkezik TOW-al (pl. egy nehéz gépesített gyalogsági egységnél, amely IFV-ket használ), akkor oda feleslegesek.

Egy Stryker egységbe viszont bajos behejezni egy TOW-hordozó Bradley-t. Miért? Elõször is mert eltérõ jármû, mint a többi, vagyis plusz alkatrész és plusz karbantartók kellenek hozzá. Másfelõl mert nagyobb/nehezebb ami logisztikai problémát jelent. Harmadrészt pedig azért, mert egy Bradley nem tudná mûúton tartani a lépést a Strykerekkel. Hiába jobb a terepjáró képessége, a parancsnoknak folyton észben kell tartania, hogy a pc.vadásza más adottságokkal rendelkezik, mint a többi jármûve. Ha kiadja, hogy akkor most 80km/h-ás átlaggtempóval vonulnak... akkor a végén a Bradley jelentõs lemaradással követhetné õket majd... Nem véletlen a homogén jármûbázisra való törekvés.

Végezetül pedig van még egy nyomós indok: miért akarnál a pc.vadásznak nagyobb védelmet, mint az egységed többi jármûvének? Azonos bázis esetén azonos a védelem is. Ha egy APC kiszedi, akkor minden jármûvedre veszélyesek az APC-k. Ez megint taktikai döntéseknél fontos. Ha neked jó védelmi képességû jármû kell, akkor harckocsira van szükséged. Ne akarj egy pc.vadászt harckocsiként kezelni, mert nem az. Egy adott specifikus célra készült (az ellenfél harcjármûvei ellen) és arra alkalmas. A név ne tévesszen meg, a páncélvadász nem fog magányosan graszálni, ellenséges harckocsikra vadászva. Pont.

Amennyire tudom, pl a BRDM huzalos rakétát használt, azzal csak egyet tudsz célra vezetni és ha az nem nyírja ki az ellent akkor reszeltek neki. Meg ugye a hk-k sem egyedül kószálnak a pusztán.

Ez esetben ugye jogos a feltételezés, hogy nem csak egy páncélvadászod van, ugye? Tehát innentõl kezdve taktikai kérdésrõl beszélünk. Az a cél, hogy lassítsuk a támadás sebességét? Oké, idõrõl idõre egy-egy beásott BRDM, ami képes megakasztani a támadás lendületét, és óvatossá teszi az ellenfelet.
Ha a támadás megállítása a cél? Akkor koncentálva vannak, és lehetõleg kihasználják a rakéták nagy lõtávját, bízva abban, hogy ez elég a védelmükre.

a 20 mm.-es körkörös védelem jónak számított a korában? Mert a 30 mm-es még a T-72-t is nyitja a hazai tesztek szerint.

Megint egy harckocsival vetsz össze egy könnyû jármûvet. A T-72 tömege bõ 40 tonna, még a Jaguar 2-é is csak 23-24 tonna volt vele szemben. A 20mm-es körkörös védelem kielégítõ volt az 1960-as és 70-es években, hiszen a legtöbb APC/IFV max. ilyen kaliberû gépágyúval bírt - ahogy a légi platformok is. Vagyis a jármûre legfeljebb az ellenséges harckocsik és persze az ellenséges pct. rakéták jelentettek veszélyt (meg a tüzérség, meg a bombázók, stb.). De ahhoz elég vastag volt, hogy a könnyû gyalogságtól ne kelljen egybõl hátraarcot csinálniuk.

a 20 mm.-es körkörös védelem jónak számított a korában? Mert a 30 mm-es még a T-72-t is nyitja a hazai tesztek szerint.

A 2.VH-s pc vadászokat azért hoztam fel, mert azoknak értem a "miértjét". A hidegháborús rakétás pc vadászoknak a felhasználási módját viszont nem.

Nem az IFV-t akarom rakátás pc vadásznak használni, hanem egy ilyen teknõre raknám a rakétás cuccot. Nekem komolytalannak tûnik, hogy egy APC is szétcincálja a rakétás pc vadászomat.

Az megint más, ha egy Bradleyre raknak 2 rakétát "tartalékba"/vészforgatókönyvnek. De azt nem értem ha a vékonyabb bõrû pl BRDM-emmel akarok hk.-ra vadászni.

Amennyire tudom, pl a BRDM huzalos rakétát használt, azzal csak egyet tudsz célra vezetni és ha az nem nyírja ki az ellent akkor reszeltek neki. Meg ugye a hk-k sem egyedül kószálnak a pusztán.

Szóval most nulla harcászati (?) tudással szeretném megérteni mire jó a rakétás pc-os vadász.

Rossz a megközelítés. A "vékony" bõrû pct. rakétahordozó elõnye az, hogy olcsó, és nem azért vékony bõrû, mert a harckocsik ellen készült, hanem azért, mert a kézifegyverekkel szemben kell csak védjen. Ez az elvárás, ennél több nem kell. Legyen olcsó és jó a terepjáró képessége: ez viszont elvárás.

Az ilyen pct. rakétahordozók erre készültek, és ennek tökéletesen meg is feleltek, nem csak keleten, de nyugaton is (a TOW-ot M113-asokra pakolták). Európában az S.11 és HOT rakétákat elsõ körben gumikerekes hordozójármûvekrõl indították, az S.11-est legtöbbször ráadásul még csak nem is VAB szintû APC-krõl, hanem például páncélzat nélküli VLRA teherautókról.

Egyetlen kivételrõl tudok, ami persze német, ez pedig a német Raketenjagdpanzer-1/-2 és Jaguar széria, de az sem harckocsihoz méltó páncélzatot kapott, hiszen az elõbbi az SPz-12 alvázára épült, vagyis 20mm-es gpá. lõszertõl védett. Késõbb kiegészítõ páncélzattal látták el, de így is csak a 30mm-es gpá. szintû védelemmel rendelkezett. A második széria már a Marder alvázára épült.


Rakatenjagdpanzer-1 francia SS.11 pct. rakétával

Meg kell védjem a Leo1-est. A "papír" fogalma elég nevetségesen hat egy harckocsi esetében, a "Standard Panzer" kiírásban szerepelt, hogy körkörösen 20mm-es gpá. tûznek kell ellenállnia, növelni kell a kumulatív védelmét (üreges páncélzat: pipa), és a prioritás mozgékonyság > tûzerõ > páncélzat. A Leo 1 volt a legmozgékonyabb nyugati harckocsi (~20 lóerõ per tonna), de a szovjet hk.-khoz képest is igen mozgékony volt. A tûzereje "standard NATO" volt, de hatékony lövegstabilizátorral és tûzvezetõ rendszerrel. Nyilván a németek is rájöttek, hogy a frontális védelme az APDS/APFSDS lövedékekkel szemben elégtelen, ezért kezdték aztán az ék alakú kiegészítõ páncélzatot alkalmazni.

A Leo 1 tervezésekor egyszerûen még a kumulatív lövedékek és pct. rakéták jelentették az elsõdleges veszélyt, és nem a simacsövû hk. ágyúk APFSDS lövedékekkel.

Hogy, hogynem, mégis a Leopard 1 lett a legelterjedtebb nem-amerikai NATO harckocsi az érában, messze lekörözve az AMX-30-ast és a Chieftaint. E mögött pedig aligha a mindent elsöprõ német diplomáciai rásegítést kell sejteni, az sokkal inkább volt a francia és angol módi.

1:58 a második videón egy kicsit morbid :)

Döntöttpáncélzat, szerintem ez egész jól összefoglalja páncélvastagság és a döntött páncélzat kapcsolatát.

#60009: A modern páncéltörõ-lövedékek igen ritkán pattannak le a páncélzatról, de tudtommal a 2.vh alatt sem volt túl jellemzõ.

A második világháborús páncélvadászok jól néznek ki, de maga a koncepció elavult, már a hideg háború alatt is az volt. A korszerû rakéták már top-down elven mûködnek, a gyalogság által használtaknak durván 600mm-rõl indul a páncélátütésük, a nagyobb jármûvekre szerelhetõek mint pl. Spike-ER vagy Spike NLOS pedig 1000mm RHA-t is könnyedén átüt. A mai harckocsik tetõpáncéljai nemigen állnak ellen ezeknek a rakétáknak, és szerintem éppen ezért nincs értelme olyan aktív védelmi rendszernek ami nem véd a felülrõl érkezõ rakéták ellen.

Az pedig hogy a rakétás-páncélvadászokat lövészpáncélosokkal(IFV) kell helyettesíteni szerintem abszurd. A lövészpáncélosnak az a dolga hogy A-ból B-be vigye a katonákat, és ott támogassa õket ahogy tudja, ha tankkal találkozik esetleg, és nincs vele baráti tank aki szerencsés esetben felveszi vele a harcot, vagy gyalogság rakétával, akkor valóban jól jöhet a rakéta, de ha azonos generációba tartozó harckocsival találná szembe magát egy lövészpáncélos...szerintem elég rosszak az esélyei. Ezek a kerekes páncélvadászok meg nem magányos farkasok, õk az elõrenyomuló csapatok után mennek, ha nem tévedek. Az meg hogy nincsenek páncélozva... a modern pc. vadászoknak az elõbb említett okokból nem is kell a vastag páncélzat, inkább a mobilitás, mivel a rakéta hatótávolsága 8km, de akár 20-25km is lehet.

http://www.youtube.com/v/pXw9SqnXqZQ&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

http://www.youtube.com/v/XjAJPST5_MQ&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Nekem olyan 60-65 páncélosról van páncél felépítéses képem. Egyik felét innen-onnan szedtem össze. Azokhoz nincs linkem. A másik felét a pedig a narod2.ru-ról.
A védelem résznél az elsõ rész a nyugati hidegháborús harckocsikat tartalmazza. Azok az MBT-70-ig vannak. A WoT-os fórumozók is innen szedhették a képeket. Majdnem végig kell kattintgatni az egész részt mert nincsenek külön a képek.
Az orosz közepes harckocsik és prototípusok, pedig alul vannak, ahol látni a neveiket. A legtöbbhöz van páncélzatos kép, de nem mindegyikhez. Azt hiszem ezt is végig kell kattintgatni.

Szerintem nagyon jó oldal. Érdekes, nagyon részletes, kiváló képekkel (amelyek jók lehetnek a másik topikba :)). Amúgy az 1. ponttól az 1.1-ig terjedõ rész egy konkrét könyv. Nekem meg is van pdf-ben darabolva is és az elsõ fele egyben is. Az 1.1 a könnyû harckocsik és az 1.2 közepes harckocsik nem tudom megvannak-e könyvként.

Úgy értettem, hogy én egy rakétás pc-os vadásznak egy IFV-t küldenék, nem egy APC-t, pláne nem egy BRDM-et. Ezek a APC-nél is vékonyabb bõrû kerekes cuccokat max mobil páncélelhárítónak tudnám elképzelni egy gépesített egységnél. Vagy konvojt kísérni vagy ilyesmi. De arra amire a WW2-es pc vadászok, arra szvsz alkalmatlanok.

Az jó lenne ha még volnának ilyen képek,igazából én is véletlenül akadtam rájuk.
Reméltem hogy te is ránézel a témára :)

Nem igazán. Mind a kettõ fontos volt. A forma azért fontos, mert kisebb az esélye annak, hogy a lövedék számára kedvezõ szögben találja el a felületet. Ezáltal lecsúszhat a felületrõl.
A vastagság pedig akkor válik fontossá amikor a lövedék számára kedvezõ szögben találja el a páncélzatot. Minél vastagabb annál több anyagon kell áthatolnia a lövedéknek.

Az elméleti, számításos páncélátütésnél mindenféle multiplikátorok vannak a páncélzatra. (A WW2 Ballistic: Armor and Gunnery-ben megtalálhatóak.) Az egyik ilyen a T/D arány, ami a páncélvastagság és a lövedék átmérõjének hányadosa. Már ennél is egy kicsit számít a vastagság. Nem olyan sokat de azért számít.

Tehát alapvetõen a forma határozta meg a páncévédettséget és nem a vastagság?

Egyértelmûen gyenge a páncélzata a Leo 1-nek, ezért nevezhetjük papírnak. Pláne hogy 1965-ben állt szolgálatba. A 70 mm vastag 30°-os (vízszintestõl) homlokpáncél nagyon gyenge az akkori lövegekhez képest. Ezt még az orosz 100 mm D-10T lövegcsalád (tehát az összes T-54, T-55 harckocsi) is átüti a BR-412D lõszerrel (szembõl, oldalszög nélkül). De ekkora már kaptak APDS lõszert is, ami sokkal erõsebb volt mint a BR-412D. A torony a kialakítása valamivel jobb, de azt se mondanám erõsnek.

A ’60-as évekre valóban erõs kumulatív gránátok álltak rendszerbe. Elvileg mindent át tudtak ütni szembõl a homlokpáncélon keresztül. (Két olyan harckocsiról tudok 1960-ig amelyeknek a homlokpáncéljához kevesek voltak az addig használatban lévõ kumulatív gránátok, de mindkettõ csak prototípus volt.) De ezek a HEAT lõszerek se voltak mindenhatóak. Mint ahogy Buren is írta ha rossz szögben éri a páncélzatot akkor nem jön létre a kumulatív hatás. Erre jó példák voltak a közel-keleti háborúk. Az izraeli M48-asok hiába lövöldözték az IS-3-asokat HEAT lõszerrel (az 90 mm M431 elméletileg 380 mm-es függõleges és 190 mm-es 30°-os homogén acélt üt át) nem voltak eredményesek, mert a csuka orr kialakítású homlokpáncélt és a tornyot rendre rossz szögben érte a gránát. Kénytelenek voltak ~500 méterre megközelíteni õket és oldalról kilõni. Az olyan szép íves toronykialakítást, mint ami az M47, M48, M60, M103, T-54 és testvérei, IS sorozat és késõbbi Object nehéz harckocsiké volt még HEAT lõszerekkel se volt egyszerû penetrálni. Az amerikaiak simán rendszeresítették az M60-ast, pedig páncélvédelem tekintetében nem olyan nagy a különbség a majd 10 évvel korábbi M48-hoz képest. Elhagyták az elliptikus orrt és kapott egy jobb kialakítású tornyot. És ez is elég volt. Konkrétan az M60-asokat 1961-ben egyetlen rendszeresített orosz páncéltörõ löveg se tudta átütni AP(CBC) lõszerrel. Még a T-10M se. A HEAT a testet oldalszög nélkül átüti, a torony már húzósabb. Ugyanez igaz az M103 és Conqueror nehéz harckocsikra is, csak azokból kevés volt. Emiatt fejlesztettek ki a ’60-as években APDS és újabb HEAT lõszereket a régi D-25T, D-10T lövegeikhez és ezért rendszeresítették a 115 mm U5TS löveget is. Illetve elkezdtek kísérletezni különbözõ 122, 125, 130, 140, 152 mm-es sima és huzagolt csövû lövegekkel.
A kumulatív gránátok ellen az elsõ fejlesztés az üreges páncélzat és a rétegelt páncélzat volt. Mindkettõ nagyon jól látható például az Obejct 432 (késõbbi T-64) páncél felépítését szemléltetõ képen. Nem tudom WoT fórumon fenn vannak-e ezek a szovjet proto közepes harckocsik páncél felépítéses képei, én nem onnan szerzem be õket. Ha kell tudok berakni róla képet.

A 20 fontos az háború utáni. A saját löveges táblázatomban 1948-at írtam, mert a Centurion Mk3-ban és a Charioteer páncélvadészba építették be elõször. Gondolom pár évvel korábbi fejlesztés.

A 32 fontos az 2. vh-s löveg. Az A39 Tortoise páncélvadászba lett beépítve, de ezt nem rendszeresítették. A löveg is maradt kísérleti/teszt löveg, késõbb se rendszeresítették.

Azt elfelejtettem írni, hogy tesztnél a 20 fontosnál sajnos nem írják, melyik APDS lõszerrel teszteltek. Mivel két fajta volt az Mk1 és az Mk3. Az Mk3 volt az erõsebb amiett lett "híres" a 20 fontos. Azzal tudta átütni a T-54/55 harckocsik 100 mm 30°-os homlokpáncélját. Az Mk1 az nagyon gyenge volt.

Lõtéri teszten sok minden elõkerülhet amit nem vetnek be amúgy.
32 fontos a Tortoise ban volt azt hiszem.

20 meg 32 pontos...? Én azt hittem, hogy az angol pct. lövegek királya a 17 fontos volt. Vagy ezek már háború utáni cuccok?

Mert az APC/IFV elsõdleges feladata nem az, hogy páncélosokkal konfrontálódjon, csak legvégsõsoron. Ezek a dedikált páncélvadászok meg olcsók, kicsik, könnyûek, gyorsak, és nagyjából más dolguk nincs, csak az ellenséges jármûvek likvidálása. Bár ma már ez sem igaz, ezek az egységek is "multirole"-ok lettek, már ahol még van ilyen.

Az 57 mm ZiS-2 se tudta átütni a Királytigris homlokpáncélját. Még az APCR lövedékkel se. Legjobb esetben is csak a teknõ elejét üthette át vagy a tornyot.

A Királytigris homlokpáncélja igencsak túl volt méretezve. Az angol teszteken a 20 fontos löveg APDS lövedékének is ellenállt, de még a jóval erõsebb 32 fontos APDS-e se tudta átütni.

Te Laca, azért nem volt annyira szörnyû Attila bátyánk cikke.
Néhol átemelt bekezdéseket, de ha nagyjaink diplomamunkája ennyit tartalmazott volna mások írásaiból, nem lettek volna plágiumbotrányok...

97-ben volt a Hartmann cikk, Tobak Tibor írta a Nagy háború nagy vadászai sorozatban

Én nem ismerem a könyvet. Azt mondod, hogy szó szerinti átvétel van? Mert azért az tényleg meredek.

(Az F-15 mûvemben én feltüntettem azt, ahol gyak. levelezést átszerkesztve emeltem be.)

Félre vagyok értve. Én nem pár mondat átvételére gondolok.Hanem az egészre.
Persze a terjedelme nem engedi,hogy az egész könyvet bemásolja valaki, de hogy alig legyen benne saját megfogalmazás ,na az nekem nem jön be.
Na de témát fejezzük be:) Béke:)

Ez tény. Csak mondjuk az AS híroldalánál egy 5 soros hírnél mi értelme van egy ugyanolyan hosszú online forrásra mutató karaktersorral feltölteni? Semmi. Az újság fele link meg hivatkozás lenne. Igen, az AS pengeélen egyensúlyoz, de eddig megúszta. Egyébként meg kétlem, hogy a legtöbb offline/online forrás feltüntetné, hogy honnan van a hír. Egyetlen sajtóorgánumban sem látom a hivatkozást az MTI/egyéb híroldalra és forrásra. Nem vagyok jogász, de bizonyos szöveghossznál a fordítás asszem külön elbírálás alá esik, mert különben lehetetlen lenne bármi leközölni...

Az én mûveim egészen más kategóriát képeznek, csak semmiféle megkötés nem vonatkozik rájuk, csak a saját vastag arcbõrõm szab határt annak, hogy mit rakok bele és mit hivatkozok meg. A F-15 cikk röntgenrajza pl. igencsak jogvédett, de a forrása is fel van tüntetve emlékeim szerint, meg ugyebár le is fordítottam (némi segítséggel).

Te se örülnél szerintem, ha oldalakat tennének közzé a neved megemlítése nélkül.

Az AS írásai elég keményen támaszkodnak a nemzetközi sajtóban megjelent hírekre és anyagokra, mégsincs ott a forrás minden cikknél / hírnél, mert az újság terjedelmét venné el. Ez nem diplomamunka...