Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#62366
"Ha mondjuk egy adag BTR-80 -assal (vagy Strykerrel) elindítunk pár embert egy falut elfoglalni, de õk összefutnak egy harckocsival, akkor elég jó esély van rá, hogy alulmaradnak, még akkoris, ha a harckocsi egy T-34 -es."
Nem kötözködésbõl, de ha BTR helyett Ikarus busszal mennek akkor is vinnének valami konzerv nyitót. Valami páncéltörõ már mindenkinél van és szerintem egy RPG-7 is felnyitja. :-)
Nem kötözködésbõl, de ha BTR helyett Ikarus busszal mennek akkor is vinnének valami konzerv nyitót. Valami páncéltörõ már mindenkinél van és szerintem egy RPG-7 is felnyitja. :-)
#62365
Köszi. Most kb ott tartok, hogy akkor nagyon nem is lehet lefaragni már a mai pisztolyokból súlyban. Mondjuk ez várható volt, hogy nem én találom fel a spanyol viaszt.
#62364
Pedig az elképzelés eredetijét is mérnökök találták ki.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#62363
Miért szerinted van olyan karabély jelen pillanatban amire megérné váltani?
Kinek? Magyarországnak? Valaki másnak? Magyarországnak nem. Az okokat nagyon nem járom körül. Legfontosabb ok, hogy a Gripen elvitte a pénzt, másra nem maradt. IMHO abból kell kihozni a legtöbbet, aztán jön a többi égetõ probléma, helikopterek, szállítógépek(?), földi csapatok jármûvei. Fel se tudom sorolni illetve rangsorolni fontosság szerint.
Most, hogy megittam a kávém kicsit jobban forognak a fogaskerekek. Ha még nem jártál utána a tömegzárnak, akkor megpróbálom kicsit szebben elmagyarázni.
Amikor elsül egy fegyver és elkezd égni a lõpor, akkor a nyomástól a hüvely kitágul, a hüvely fala feltapad a töltényûr belsejére, a lövedék elindul kifelé a csõbõl. Azért, mert a hüvely kitágul a nagy nyomású gázok nem tudnak más felé távozni, mint a csõszáj irányába és nyomják a lövedéket maguk elõtt. De a nyomás kitolná a hüvelyt is. A hüvelyt ott kell tartani addig, amíg le nem csökken a csõben a nyomás egy sokkal alacsonyabb szintre. Ez az érdeked, mert a lõpor elégésével keletkezõ gázokkal a lövedéknek akarsz mozgási energiát adni. Azért is érdeked, mert a hüvely fala nem arra lett tervezve hogy a lövéskor keletkezõ kb. 200 MPa-nál is nagyobb nyomásnak ellenálljon. A hüvelynek egy ideig a töltényûrben kell vendégeskedni.
A tömegzár annyit tesz, hogy a hüvely talpának a helyretolórugó nekinyom egy valamekkora tömeget. A Danuvia VD-01 pisztoly esetében egy fél kilógrammos zártömböt (ennek a pisztolynak nincs szánja, de ez most mellékes). Tehát lövéskor itt a hüvely egy fél kilógrammos zártömb tehetetlenségét és a rugóerõt (viszonylag gyenge) fogja legyõzni, mire a lövedék kilövése után a hüvely elhagyhatja a töltényûrt.
Ne változtassunk a lõszeren. Ha csökkented a tömeget, akkor a rugóerõt kell növelni, ami a tömeget a hüvely talpának nyomja. Természetesen a rugóerõt csak egy ésszerû határig növelheted. Amíg hátra bírja húzni a szánt/zártömböt a felhasználó.
De itt egy másik, érdekes dolog történik. Ha csökken a tömeg és nõ a rugóerõ és sorozatlövõ fegyverrõl beszélünk, akkor a tûzgyorsaság is növekszik. Ez elsõre jó dolognak tûnik, de vannak hátrányai. Például a tár rugója nem biztos, hogy képes olyan gyorsan feltolni a következõ lõszert, hogy azt a csõbe lehessen tölteni. Ez csak egy a felmerülõ problémák közül. Most ne kalandozzunk el.
Van itt egy dolog, amirõl még beszélni kell. A tömegzáras lõfegyvereket két csoportra oszthatjuk. Vannak, amik nyitott zárpozícióból tüzelnek és vannak olyanok, amik zárt zárpozícióból tüzelnek. Nyitott szánpozícióból és zárt szánpozícióból való tüzelésrõl azért nem érdemes beszélni, mert a pisztolyoknak van szánja és nyitott szánpozícióból tüzelõ pisztolyt csinálni szerény és egyre kopó tudásom szerint egyenlõre epic fail.
Ha nyitott zárpozícióból tüzel egy fegyver, az azt jelenti, hogy akkor tûzkész a fegyver, hogyha a zárt teljesen hátra húzzák, ami akkor megakad, a helyretolórugó meg összenyomódik. A tárt be lehet tenni, a csõben nincs lõszer. Ha az elsütõ billentyût meghúzzák, akkor a zártömböt a rugó elõre löki, a tárból betolja a csõbe és a Shpagin PPSh-41 esetében rögtön el is süti, mert a zártömbben benne van az ütõszeg. Aha, ha nem tévedek, nincs kakas, striker. Durr! Ebben a különleges esetben a szerencsétlen hüvelynek nem csak a zártömb tömegével és a rugóerõvel kell megküzdeni ha ki akar szabadulni lövés után a csõbõl, hanem a zártömb mozgási energiájával is. De nézhetjük úgy is, hogy a tervezõ kicsit lefaragott a zártömb tömegébõl/tehetetlenségébõl, amit mozgási energiával pótolt.
Nekem most el kell mennem dolgozni. Remélem így, egy kommentben még világosabban leírtam azt, amire kíváncsi voltál.
Kinek? Magyarországnak? Valaki másnak? Magyarországnak nem. Az okokat nagyon nem járom körül. Legfontosabb ok, hogy a Gripen elvitte a pénzt, másra nem maradt. IMHO abból kell kihozni a legtöbbet, aztán jön a többi égetõ probléma, helikopterek, szállítógépek(?), földi csapatok jármûvei. Fel se tudom sorolni illetve rangsorolni fontosság szerint.
Most, hogy megittam a kávém kicsit jobban forognak a fogaskerekek. Ha még nem jártál utána a tömegzárnak, akkor megpróbálom kicsit szebben elmagyarázni.
Amikor elsül egy fegyver és elkezd égni a lõpor, akkor a nyomástól a hüvely kitágul, a hüvely fala feltapad a töltényûr belsejére, a lövedék elindul kifelé a csõbõl. Azért, mert a hüvely kitágul a nagy nyomású gázok nem tudnak más felé távozni, mint a csõszáj irányába és nyomják a lövedéket maguk elõtt. De a nyomás kitolná a hüvelyt is. A hüvelyt ott kell tartani addig, amíg le nem csökken a csõben a nyomás egy sokkal alacsonyabb szintre. Ez az érdeked, mert a lõpor elégésével keletkezõ gázokkal a lövedéknek akarsz mozgási energiát adni. Azért is érdeked, mert a hüvely fala nem arra lett tervezve hogy a lövéskor keletkezõ kb. 200 MPa-nál is nagyobb nyomásnak ellenálljon. A hüvelynek egy ideig a töltényûrben kell vendégeskedni.
A tömegzár annyit tesz, hogy a hüvely talpának a helyretolórugó nekinyom egy valamekkora tömeget. A Danuvia VD-01 pisztoly esetében egy fél kilógrammos zártömböt (ennek a pisztolynak nincs szánja, de ez most mellékes). Tehát lövéskor itt a hüvely egy fél kilógrammos zártömb tehetetlenségét és a rugóerõt (viszonylag gyenge) fogja legyõzni, mire a lövedék kilövése után a hüvely elhagyhatja a töltényûrt.
Ne változtassunk a lõszeren. Ha csökkented a tömeget, akkor a rugóerõt kell növelni, ami a tömeget a hüvely talpának nyomja. Természetesen a rugóerõt csak egy ésszerû határig növelheted. Amíg hátra bírja húzni a szánt/zártömböt a felhasználó.
De itt egy másik, érdekes dolog történik. Ha csökken a tömeg és nõ a rugóerõ és sorozatlövõ fegyverrõl beszélünk, akkor a tûzgyorsaság is növekszik. Ez elsõre jó dolognak tûnik, de vannak hátrányai. Például a tár rugója nem biztos, hogy képes olyan gyorsan feltolni a következõ lõszert, hogy azt a csõbe lehessen tölteni. Ez csak egy a felmerülõ problémák közül. Most ne kalandozzunk el.
Van itt egy dolog, amirõl még beszélni kell. A tömegzáras lõfegyvereket két csoportra oszthatjuk. Vannak, amik nyitott zárpozícióból tüzelnek és vannak olyanok, amik zárt zárpozícióból tüzelnek. Nyitott szánpozícióból és zárt szánpozícióból való tüzelésrõl azért nem érdemes beszélni, mert a pisztolyoknak van szánja és nyitott szánpozícióból tüzelõ pisztolyt csinálni szerény és egyre kopó tudásom szerint egyenlõre epic fail.
Ha nyitott zárpozícióból tüzel egy fegyver, az azt jelenti, hogy akkor tûzkész a fegyver, hogyha a zárt teljesen hátra húzzák, ami akkor megakad, a helyretolórugó meg összenyomódik. A tárt be lehet tenni, a csõben nincs lõszer. Ha az elsütõ billentyût meghúzzák, akkor a zártömböt a rugó elõre löki, a tárból betolja a csõbe és a Shpagin PPSh-41 esetében rögtön el is süti, mert a zártömbben benne van az ütõszeg. Aha, ha nem tévedek, nincs kakas, striker. Durr! Ebben a különleges esetben a szerencsétlen hüvelynek nem csak a zártömb tömegével és a rugóerõvel kell megküzdeni ha ki akar szabadulni lövés után a csõbõl, hanem a zártömb mozgási energiájával is. De nézhetjük úgy is, hogy a tervezõ kicsit lefaragott a zártömb tömegébõl/tehetetlenségébõl, amit mozgási energiával pótolt.
Nekem most el kell mennem dolgozni. Remélem így, egy kommentben még világosabban leírtam azt, amire kíváncsi voltál.
#62362
Ha kilenc életem volna, akkor sem...
Ez a te saját európai kultúrkörben végbement szocializációd miatt van. Alábecsülöd (vagy csak félreértelek és nagyon is tisztában vagy vele) a kultúra, vallás, agymosás erejét. És még valamit egy másik korból, másik helyrõl. A vietnami háborúban az amerikaiak (állítólag) túl nagy jelentõséget tulajdonítottak a body count-nak. Közben meg egyszerûen figyelmen kívül hagyták a vietnami nõk méhének produktivitását. Pontosan nem emlékszem, hogy észak, dél vagy a két Vietnam együtt pótolni tudta a kommunista oldal veszteségét, vagy azon túl is teljesített. Amíg a béketábor (MUHAHA!!!) tolta be a hardvert meg a szakértõket a konfliktusba, addig esély nem volt a gyõzelemre (USA szemszögébõl).
Vannak helyek a földön, ahol a kínálati oldalon sok harcképes ember van. És ez lenyomja az értéküket. Ez mondjuk az én szememmel néha a hülyeség határát súrolja. Egy tévétársaság kedvéért valahol valamilyen gerillacsoport rendezett egy bemutatót, hogy néz ki egy rajtaütés. Éles lõszert használtak és véletlenül egyik társukat lelõtték. 1 darab ellenség nem volt ott, csak valamit bohóckodniuk kellett volna a tévéseknek és ez lett belõle. Körülbelül 6-ból 1 megsebesült. Úgy cipelték el. Mennyit érhet ezeknek a saját életük?
Ez a te saját európai kultúrkörben végbement szocializációd miatt van. Alábecsülöd (vagy csak félreértelek és nagyon is tisztában vagy vele) a kultúra, vallás, agymosás erejét. És még valamit egy másik korból, másik helyrõl. A vietnami háborúban az amerikaiak (állítólag) túl nagy jelentõséget tulajdonítottak a body count-nak. Közben meg egyszerûen figyelmen kívül hagyták a vietnami nõk méhének produktivitását. Pontosan nem emlékszem, hogy észak, dél vagy a két Vietnam együtt pótolni tudta a kommunista oldal veszteségét, vagy azon túl is teljesített. Amíg a béketábor (MUHAHA!!!) tolta be a hardvert meg a szakértõket a konfliktusba, addig esély nem volt a gyõzelemre (USA szemszögébõl).
Vannak helyek a földön, ahol a kínálati oldalon sok harcképes ember van. És ez lenyomja az értéküket. Ez mondjuk az én szememmel néha a hülyeség határát súrolja. Egy tévétársaság kedvéért valahol valamilyen gerillacsoport rendezett egy bemutatót, hogy néz ki egy rajtaütés. Éles lõszert használtak és véletlenül egyik társukat lelõtték. 1 darab ellenség nem volt ott, csak valamit bohóckodniuk kellett volna a tévéseknek és ez lett belõle. Körülbelül 6-ból 1 megsebesült. Úgy cipelték el. Mennyit érhet ezeknek a saját életük?
#62361
Városi harcban talán. Egyébként szerintem semmit.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62360
Mint tömeg talán igen. Mérnök szemmel eszembe nem jutna egy pickura rakni. Gyalogságot kifüstölni esetleg. Harkocsinak nekimenni? Ha kilenc életem volna, akkor sem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#62359
Mennyire gondolták komolyan azt a gépet és mit lehet tudni róla?
A Szu-19 nem a PFI tenderre készült (amibõl végül a MiG-29 és a Szu-27 született), hanem egy PVO vadászgép ajánlat volt a Szu-15 alapján, R-25-300 hajtómûvel, "szuperszínuszos" szárnnyal és további rakétapilonokkal. A tervet nem is vették úgymond komolyan, mert nagyon komoly volt a nyomás arra, hogy a PVO és a VVS azonos vadásztípussal legyen felszerelve.
A PFI-n a Jakojlev és a MiG indult csak eredetileg, Pavel O. Szuhoj nem tartotta lehetségesnek, hogy mindkét légierõ elvárásainak meg tud felelni egyetlen típus. Felsõ utasításra volt kénytelen benevezni. A T-10-esnek (a Szu-27 gyártói belsõ elnevezése) amúgy két verziója volt ekkoriban, az egyik hagyományos, a másik pedig 'integrált' elrendezésû volt (elõrenyúló orr, a két hajtómû gondolában a törzs végén pedig az orr síkja alatt, vagyis a késõbbi MiG-29 és Szu-27 elrendezés). Amúgy ekkoriban a MiG is még hagyományos elrendezésben gondolkodott, egy MiG-25-ösre emlékeztetõ típussal neveztek.
A másik ami érdekelne, a mig-31 M. Esznéletlen nagy felderítési hatótávot, 300+ km-ert olvastam a radarjáról, gondolom bombázó méretû célnél.
Szinte minden komolyabb modern radar képes egy több tíz négyzetméteres RCS értékû repülõgépet (mint egy Boeing 747 vay hasonló) észlelésére akár 300-400km-rõl. Csak kérdés, ennek így mi értelme. Viszont valós, megbízható értéket, RCS adatokkal aligha fogsz találni - ezek hétpecsétes titkok. 😊
Most akkor mi is a helyzet, mire képes?
Ha jó lenne a fórumkeresõ, akkor elég lenne begépelni, hogy MiG-31M, mert már volt szó róla, talán nem is egyszer.
A MiG-31M "újdonságai":
- Egyrészes szélvédõ (jobb kilátás)
- LERX a szárnyakra (nagyobb állásszögû repülést tesz lehetõvé)
- Légi utántöltõ csonk
- Nagyobb gerinctartály
- ECM konténerek a szárnyak végein
- Zaszlon-M radar
- Új IRST
- 6 x R-37 a törzs alatt
- 4 x R-77 a szárny alatt
- A gépágyút kiszerelték
- Mûholdas navigációs rendszer
- A hátsó pilótafülke mûszerfalára a régi kijelzõ helyett 3 színes többfunkciós (MFD) LCD panel kerül
- 9,000 kg fegyverterhelés
A MiG-31BM/FE egy 1999-es "csomag" lett volna, ami kb. a MiG-31M-en alapult, csak pl. nincs R-37 (mert ezt a rakétát törölték), illetve míg a MiG-31M még továbbra is kifejezetten elfogó vadász volt, a BM már egy többfeladatú gép, földi célok elleni irányított fegyverekkel.
Csak egy teljesen elméleti kérdés, mivel senki se ilyenre pazarolná a pénzét, de mondjuk ha felpakolna periszkópot, kommunikációs rendszert, lövegstabilizálót, reaktív robbanópáncélt arra a t-34-esre, és mondjuk valahogy beleraknák egy panther lövegét, vagy egy 17 fontost, ami a fireflyban volt (ahogy a shermanra is rárakták az izraeliek a francia löveget), esetleg egy belülrõl kezelhetõ géppuskát a torony tetejére, az érne valamit? Tudom, hülye kérdés, mert senki sem egy ilyen jármûvet toldozna foltozna ennyit, csak elméleti 😊
Ez esetben mi marad meg a régi harckocsiból? Egy teknõ, ami a mai pct. fegyverekkel szemben nem túlságosan ellenálló (mint említettem, egy IFV-nek se nagyon áll ellen), egy motor, ami gazdaságtalan, hangos, stb. és... kb. ennyi. Marad a küzdõtér is, amibe be kellene zsúfolni a sok új dolgot, és a többi-és-a-többi.
Magyarul szórakozásból, poénnak meg lehet csinálni, de gyakorlati haszna nem nagyon vann. Ha sok felesleges T-34-esed van, akkor lehet belõle mondjuk önjáró tarackot csinálni (a kubaiak csináltak ilyet, D-30-as ágyútarackokkal). 😊
A Szu-19 nem a PFI tenderre készült (amibõl végül a MiG-29 és a Szu-27 született), hanem egy PVO vadászgép ajánlat volt a Szu-15 alapján, R-25-300 hajtómûvel, "szuperszínuszos" szárnnyal és további rakétapilonokkal. A tervet nem is vették úgymond komolyan, mert nagyon komoly volt a nyomás arra, hogy a PVO és a VVS azonos vadásztípussal legyen felszerelve.
A PFI-n a Jakojlev és a MiG indult csak eredetileg, Pavel O. Szuhoj nem tartotta lehetségesnek, hogy mindkét légierõ elvárásainak meg tud felelni egyetlen típus. Felsõ utasításra volt kénytelen benevezni. A T-10-esnek (a Szu-27 gyártói belsõ elnevezése) amúgy két verziója volt ekkoriban, az egyik hagyományos, a másik pedig 'integrált' elrendezésû volt (elõrenyúló orr, a két hajtómû gondolában a törzs végén pedig az orr síkja alatt, vagyis a késõbbi MiG-29 és Szu-27 elrendezés). Amúgy ekkoriban a MiG is még hagyományos elrendezésben gondolkodott, egy MiG-25-ösre emlékeztetõ típussal neveztek.
A másik ami érdekelne, a mig-31 M. Esznéletlen nagy felderítési hatótávot, 300+ km-ert olvastam a radarjáról, gondolom bombázó méretû célnél.
Szinte minden komolyabb modern radar képes egy több tíz négyzetméteres RCS értékû repülõgépet (mint egy Boeing 747 vay hasonló) észlelésére akár 300-400km-rõl. Csak kérdés, ennek így mi értelme. Viszont valós, megbízható értéket, RCS adatokkal aligha fogsz találni - ezek hétpecsétes titkok. 😊
Most akkor mi is a helyzet, mire képes?
Ha jó lenne a fórumkeresõ, akkor elég lenne begépelni, hogy MiG-31M, mert már volt szó róla, talán nem is egyszer.
A MiG-31M "újdonságai":
- Egyrészes szélvédõ (jobb kilátás)
- LERX a szárnyakra (nagyobb állásszögû repülést tesz lehetõvé)
- Légi utántöltõ csonk
- Nagyobb gerinctartály
- ECM konténerek a szárnyak végein
- Zaszlon-M radar
- Új IRST
- 6 x R-37 a törzs alatt
- 4 x R-77 a szárny alatt
- A gépágyút kiszerelték
- Mûholdas navigációs rendszer
- A hátsó pilótafülke mûszerfalára a régi kijelzõ helyett 3 színes többfunkciós (MFD) LCD panel kerül
- 9,000 kg fegyverterhelés
A MiG-31BM/FE egy 1999-es "csomag" lett volna, ami kb. a MiG-31M-en alapult, csak pl. nincs R-37 (mert ezt a rakétát törölték), illetve míg a MiG-31M még továbbra is kifejezetten elfogó vadász volt, a BM már egy többfeladatú gép, földi célok elleni irányított fegyverekkel.
Csak egy teljesen elméleti kérdés, mivel senki se ilyenre pazarolná a pénzét, de mondjuk ha felpakolna periszkópot, kommunikációs rendszert, lövegstabilizálót, reaktív robbanópáncélt arra a t-34-esre, és mondjuk valahogy beleraknák egy panther lövegét, vagy egy 17 fontost, ami a fireflyban volt (ahogy a shermanra is rárakták az izraeliek a francia löveget), esetleg egy belülrõl kezelhetõ géppuskát a torony tetejére, az érne valamit? Tudom, hülye kérdés, mert senki sem egy ilyen jármûvet toldozna foltozna ennyit, csak elméleti 😊
Ez esetben mi marad meg a régi harckocsiból? Egy teknõ, ami a mai pct. fegyverekkel szemben nem túlságosan ellenálló (mint említettem, egy IFV-nek se nagyon áll ellen), egy motor, ami gazdaságtalan, hangos, stb. és... kb. ennyi. Marad a küzdõtér is, amibe be kellene zsúfolni a sok új dolgot, és a többi-és-a-többi.
Magyarul szórakozásból, poénnak meg lehet csinálni, de gyakorlati haszna nem nagyon vann. Ha sok felesleges T-34-esed van, akkor lehet belõle mondjuk önjáró tarackot csinálni (a kubaiak csináltak ilyet, D-30-as ágyútarackokkal). 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62358
Csak egy teljesen elméleti kérdés, mivel senki se ilyenre pazarolná a pénzét, de mondjuk ha felpakolna periszkópot, kommunikációs rendszert, lövegstabilizálót, reaktív robbanópáncélt arra a t-34-esre, és mondjuk valahogy beleraknák egy panther lövegét, vagy egy 17 fontost, ami a fireflyban volt (ahogy a shermanra is rárakták az izraeliek a francia löveget), esetleg egy belülrõl kezelhetõ géppuskát a torony tetejére, az érne valamit? Tudom, hülye kérdés, mert senki sem egy ilyen jármûvet toldozna foltozna ennyit, csak elméleti 😊
Aki másnak vermet ás, az sírásó vagy földmunkás.
#62357
Egy harkocsilöveg reakcióerejétõl? Maga a löveg van vagy 1,5-2 tonna alsó hangon...
Megint a végletekben gondolkodsz csak. Nem lett konkretizálva, melyik 2.Vh-s harckocsiról lenne szó. Ha például az amúgy igen hatásos 57mm-es ZiSZ-4-est vesszük (T-34-57), még az is csak 1 tonnát nyomott, ennyit egy pick-up gond nélkül felvesz.
Eddig ok, de hol van ma 37 milis hk löveg? A Pz III elsõ változatán volt ilyen. A 50-es évek óta nincs 100 milis alatti hk, ami új, csak fejlesztett vagy vh-s maradékon.
Még egyszer: nem volt konkretizálva, melyik 2.Vh-s harckocsiról beszélünk. Egy példát hoztam csak fel, mert egy 37mm-es PaK 36-os is képes lehet arra, hogy átlõjjön egy modern hk.-t hátulról például. Az pedig egy viszonylag könnyû ~300kg-os löveg.
Itt a példa arról szólt, hogy akár egy 2.Vh-s harckocsi is veszélyes lehet (szélsõséges esetben) egy modern hk.-ra. Én erre írtam, hogy egy leleményesebb terrorista/gerilla/szabadságharcos inkább felrakná egy terepjáróra azt a löveget. 😊
Megint a végletekben gondolkodsz csak. Nem lett konkretizálva, melyik 2.Vh-s harckocsiról lenne szó. Ha például az amúgy igen hatásos 57mm-es ZiSZ-4-est vesszük (T-34-57), még az is csak 1 tonnát nyomott, ennyit egy pick-up gond nélkül felvesz.
Eddig ok, de hol van ma 37 milis hk löveg? A Pz III elsõ változatán volt ilyen. A 50-es évek óta nincs 100 milis alatti hk, ami új, csak fejlesztett vagy vh-s maradékon.
Még egyszer: nem volt konkretizálva, melyik 2.Vh-s harckocsiról beszélünk. Egy példát hoztam csak fel, mert egy 37mm-es PaK 36-os is képes lehet arra, hogy átlõjjön egy modern hk.-t hátulról például. Az pedig egy viszonylag könnyû ~300kg-os löveg.
Itt a példa arról szólt, hogy akár egy 2.Vh-s harckocsi is veszélyes lehet (szélsõséges esetben) egy modern hk.-ra. Én erre írtam, hogy egy leleményesebb terrorista/gerilla/szabadságharcos inkább felrakná egy terepjáróra azt a löveget. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62356
Igen, ezért is jöttem elõ a városi harccal, mert ebben az esetben az épületek takarása miatt nemigazán érvényesül a felderítési/tûzvezetési elõny.
Pont, hogy városban jön elõ, lévén egy 2.vh-s hk. esetében csak az apró kémlelõnyílások (esetleg periszkópok, típustól függõen) állnak rendelkezésre arra, hogy az ellenséget felderítsd, és a mozgását kövesd. Egy modern hk. esetében a parancsnok minderre 360°-os kamerarendszerrel rendelkezik. Ég és föld a különbség.
A 2.vh-ban városi hadviselésnél általános volt valamiféle trükköt bevetni erre, volt, hogy inkább "kigombolkozva" mentek, a gyalogság szoros kísérete mellett (sõt, ha lehet, akkor egészen addig nem is mutatkoztak, amíg a gyalogság fel nem derítette az ellenséget). De "begombolkozva" nagyon korlátozott információkkal rendelkeztek a külvilágról.
A pickupot abban múlja fellül egy világháborús harckocsi, hogy elég jó védelmet ad a kézifegyverek és repeszek ellen is (meg persze a terepet is jobban bírja, de ebben az esetben ez kevésbé fontos)
Viszont egy pickup vagy teherautó könnyebb, mozgékonyabb, gyorsabb, és gyorsabb reakcióra képes. Pont városi hadviselésben a terepképesség nem elõny, te jöttél ezzel a hadszíntérrel - itt pedig egy terepjáró elõnyben van ilyen téren.
Ha mondjuk egy adag BTR-80 -assal (vagy Strykerrel) elindítunk pár embert egy falut elfoglalni, de õk összefutnak egy harckocsival, akkor elég jó esély van rá, hogy alulmaradnak, még akkoris, ha a harckocsi egy T-34 -es.
A BTR-80A 30mm-es 2A72 gépágyú APFSDS-T lövedékével át tudja lõni a T-34-es frontpáncélzatát ~1000 méterrõl. Ráadásul sokkal jobb optikai irányzékkal rendelkezik.
Nem mernék én olyan bátran kiállni egy T-34-essel akár még csak egy Styker oszlop elé se. Ha van Stryker ATGM, akkor akár 3-4km-rõl is lazán kilõnek.
Fedésben, rejtve, álcázva, majd lövés után teljes fedésbe menekülnék én inkább...
Nem véletlenül félelmetesek még mindig az észak-koreai lövegek.
Háááttt... azért én jobban félnék a dél-koreai GPS irányítású tüzérségi lövedékektõl. 😊
Pont, hogy városban jön elõ, lévén egy 2.vh-s hk. esetében csak az apró kémlelõnyílások (esetleg periszkópok, típustól függõen) állnak rendelkezésre arra, hogy az ellenséget felderítsd, és a mozgását kövesd. Egy modern hk. esetében a parancsnok minderre 360°-os kamerarendszerrel rendelkezik. Ég és föld a különbség.
A 2.vh-ban városi hadviselésnél általános volt valamiféle trükköt bevetni erre, volt, hogy inkább "kigombolkozva" mentek, a gyalogság szoros kísérete mellett (sõt, ha lehet, akkor egészen addig nem is mutatkoztak, amíg a gyalogság fel nem derítette az ellenséget). De "begombolkozva" nagyon korlátozott információkkal rendelkeztek a külvilágról.
A pickupot abban múlja fellül egy világháborús harckocsi, hogy elég jó védelmet ad a kézifegyverek és repeszek ellen is (meg persze a terepet is jobban bírja, de ebben az esetben ez kevésbé fontos)
Viszont egy pickup vagy teherautó könnyebb, mozgékonyabb, gyorsabb, és gyorsabb reakcióra képes. Pont városi hadviselésben a terepképesség nem elõny, te jöttél ezzel a hadszíntérrel - itt pedig egy terepjáró elõnyben van ilyen téren.
Ha mondjuk egy adag BTR-80 -assal (vagy Strykerrel) elindítunk pár embert egy falut elfoglalni, de õk összefutnak egy harckocsival, akkor elég jó esély van rá, hogy alulmaradnak, még akkoris, ha a harckocsi egy T-34 -es.
A BTR-80A 30mm-es 2A72 gépágyú APFSDS-T lövedékével át tudja lõni a T-34-es frontpáncélzatát ~1000 méterrõl. Ráadásul sokkal jobb optikai irányzékkal rendelkezik.
Nem mernék én olyan bátran kiállni egy T-34-essel akár még csak egy Styker oszlop elé se. Ha van Stryker ATGM, akkor akár 3-4km-rõl is lazán kilõnek.
Fedésben, rejtve, álcázva, majd lövés után teljes fedésbe menekülnék én inkább...
Nem véletlenül félelmetesek még mindig az észak-koreai lövegek.
Háááttt... azért én jobban félnék a dél-koreai GPS irányítású tüzérségi lövedékektõl. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62355
Sziasztok! Nem igazán írtam még ide de régóta olvasgatom a fórumot. Bele is vágnék pár kérdésbe akkor, orosz elfogóvadászokkal kapcsolatban. A su-15-nek lett volna egy lehetséges alternatív utódtípusa, a su-19, ami mondjuk gondolom sehogy se vette volna fel a versenyt hagyományos felépítésével a szu-27-el. Csak egy makettképet és fekete körvonalrajzot láttam róla, hiába kerestem. Mennyire gondolták komolyan azt a gépet és mit lehet tudni róla? Készültek komolyabb tervek róla vagy elvetették hamar? A másik ami érdekelne, a mig-31 M. Esznéletlen nagy felderítési hatótávot, 300+ km-ert olvastam a radarjáról, gondolom bombázó méretû célnél. Azt írja a wiki, pénzhiány miatt befejezték. És hogy egy jelentõs mennyiségget bm változatra alakítanak, ami viszont a wiki szerint légvédelem elleni harcra terveztek. http://hu.wikipedia.org/wiki/MiG%E2%80%9331 Egy jetflyos cikk meg ennek ellentmond. http://www.jetfly.hu/rovatok/repules/katonai/tipusok/nincs_a_vilagon_hozza_foghato_mig31/ Most akkor mi is a helyzet, mire képes?
Aki másnak vermet ás, az sírásó vagy földmunkás.
#62354
Igen és?
Milyen pickup ok járnak felétek?
Milyen pickup ok járnak felétek?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#62353
Eddig ok, de hol van ma 37 milis hk löveg? A Pz III elsõ változatán volt ilyen. A 50-es évek óta nincs 100 milis alatti hk, ami új, csak fejlesztett vagy vh-s maradékon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62352
Egy harkocsilöveg reakcióerejétõl? Maga a löveg van vagy 1,5-2 tonna alsó hangon...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62351
Pickupra nem harckocsiágyút kell rakni természetesen, hanem "hátrasiklás nélküli löveget" (ez ugye a hivatalos magyar katonai terminológia, angolul recoilless gun (vagy rifle, ha huzagolt csövû), mint az M40 vagy az SZPG), vagy irányított pct. rakétát. Ott volt pl. a "Toyota háború" amikor a csádi felkelõk Toyota pickupokra tett MILAN rakétákkal megsemmisítettek egész líbiai T-55-ös harckocsioszlopokat, amelyek tehetetlenek voltak velük szemben, egyszerûen a célba venni sem tudták õket a lassan forgó torony, szar lövegstabilizátor stb. miatt, meg persze a személyzet sem lehetett túlképzett (többségük látva az esélyeit kiugrott a tankból és gyalog futásnak eredt). De 2003-ban Irakban is használták a TOW-val felszerelt Hummereket "harckocsivadásznak", sikeresen.
#62350
"Nos, azért itt is igaz, hogy nagyon-nagyon-nagy szerencse kell ahhoz, hogy a 2.vh-s harckocsi ilyen helyzetbe kerülhessen. A modern harckocsikon a parancsnoknak 360°-ban körbeforgatható periszkópja van, sõt, általában már adatkapcsolata is, sõt, a gyalogos katonák legalább egy telefonnal, vagy manapság inkább Wifi vagy rádiókapcsolat útján beszélhetnek a harckocsizókkal, így gyorsítva az információcserét.
Egy "életképes" rendszerben azt csinálná az egyszerri gerilla/terrorista/felkelõ, hogy a 2.Vh-s harckocsiból kioperálná a löveget, és rárakná egy pickupra vagy teherautóra. Sokkal mozgékonyabb lesz tõle, egyszerûbben kezelhetõ, és így tovább. 😊"
Igen, ezért is jöttem elõ a városi harccal, mert ebben az esetben az épületek takarása miatt nemigazán érvényesül a felderítési/tûzvezetési elõny.
A pickupot abban múlja fellül egy világháborús harckocsi, hogy elég jó védelmet ad a kézifegyverek és repeszek ellen is (meg persze a terepet is jobban bírja, de ebben az esetben ez kevésbé fontos). Azt nézve, hogy pl Líbiában milyen sok technikalt felpáncéloztak, lett volna létjogosultsága a valódi harckocsiknak (csak gondolom nem tudták karbantartani õket).
Persze az is fontos, hogy mit hasonlítunk össze mivel vagy mire. Ha mondjuk egy adag BTR-80 -assal (vagy Strykerrel) elindítunk pár embert egy falut elfoglalni, de õk összefutnak egy harckocsival, akkor elég jó esély van rá, hogy alulmaradnak, még akkoris, ha a harckocsi egy T-34 -es.
Amit még megemlíthettem volna, az a tüzérség, különösen az aknavetõk tekintetében. Nem véletlenül félelmetesek még mindig az észak-koreai lövegek.
Egy "életképes" rendszerben azt csinálná az egyszerri gerilla/terrorista/felkelõ, hogy a 2.Vh-s harckocsiból kioperálná a löveget, és rárakná egy pickupra vagy teherautóra. Sokkal mozgékonyabb lesz tõle, egyszerûbben kezelhetõ, és így tovább. 😊"
Igen, ezért is jöttem elõ a városi harccal, mert ebben az esetben az épületek takarása miatt nemigazán érvényesül a felderítési/tûzvezetési elõny.
A pickupot abban múlja fellül egy világháborús harckocsi, hogy elég jó védelmet ad a kézifegyverek és repeszek ellen is (meg persze a terepet is jobban bírja, de ebben az esetben ez kevésbé fontos). Azt nézve, hogy pl Líbiában milyen sok technikalt felpáncéloztak, lett volna létjogosultsága a valódi harckocsiknak (csak gondolom nem tudták karbantartani õket).
Persze az is fontos, hogy mit hasonlítunk össze mivel vagy mire. Ha mondjuk egy adag BTR-80 -assal (vagy Strykerrel) elindítunk pár embert egy falut elfoglalni, de õk összefutnak egy harckocsival, akkor elég jó esély van rá, hogy alulmaradnak, még akkoris, ha a harckocsi egy T-34 -es.
Amit még megemlíthettem volna, az a tüzérség, különösen az aknavetõk tekintetében. Nem véletlenül félelmetesek még mindig az észak-koreai lövegek.
#62349
erre gondoltam én is 😊
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#62348
Függõen attól, hogy milyen lövegrõl beszélünk. 😊
Azért nem a JagdTiger 128mm-es lövegére kell gondolni egybõl, akár egy 37mm-es löveg is bõven elég arra, hogy hátulról vagy oldalról (megfelelõ helyen persze) átlõjjön egy modern harckocsit.
Azért nem a JagdTiger 128mm-es lövegére kell gondolni egybõl, akár egy 37mm-es löveg is bõven elég arra, hogy hátulról vagy oldalról (megfelelõ helyen persze) átlõjjön egy modern harckocsit.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62347
Miért?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#62346
És az elsõ lövés után szétesne a pickup...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62345
A baj csak annyi, hogy a városban nem a nyílt terepen rohamozzák meg a célobjektumot. Egy jobban kiképzett/felszerelt egység kb. úgy csinálná ezt, hogy a harckocsi távolról szétlõné az épületet, majd a BTR-ek (APC-k/IFV-k) fedezékbe robognának, és ott tennék ki a gyalogságot.
Ezzel együtt persze az is tény, hogy ezeknél a "hadgyakorlatoknál" az ilyen "kiállítási" gyakorlatok célja az volt, hogy látvánnyal szórakoztassák a tribünön ücsörgõ vezéreket. Szóval nem a szakmai szem, hanem a laikus szem kiszolgálása volt a cél.
Ezzel együtt persze az is tény, hogy ezeknél a "hadgyakorlatoknál" az ilyen "kiállítási" gyakorlatok célja az volt, hogy látvánnyal szórakoztassák a tribünön ücsörgõ vezéreket. Szóval nem a szakmai szem, hanem a laikus szem kiszolgálása volt a cél.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62344
Minél összetettebb, újabb egy technika, jellemzõen annál nagyobb mértékben hagyja le az új változat a régit teljesítményben.
Ez egy nagyon jól megfogalmazott mondat, de egy picit ellentmondanék neki. Egy lándzsánál egyszerûbb fegyvert nehéz elképzelni, és mégis, egy hosszú lándzsa, megfelelõ taktikával (szoros alakzatban való támadás/védekezés) felülkerekedik a "modernebb" fém kardokon, buzogányokon. Persze itt az is tény, hogy ha viszont a lándzsás egységet oldalba kapja egy kardokat használó...
Egy 2. vh -s géppisztollyal még egész jó esélyem van egy mait használóval szemben is, lehet, hogy nehezebb, de kis távolságon a pontosságban nincs jelentõs eltérés, tûzgyorsaságban (típustól függõen) még annyi sincs, és azzal is ugya agyon lehet lõni akárkit.
Viszont ezek az apró elõnyök meglehetõsen sokat is jelentenek bizonyos helyzetekben. A könnyebb fegyverrel gyorsabban lehet célozni, egy ergonómikus kialakítású rendszerrel a katona gyorsabban tud tárat cserélni, tûzkésszé tenni a fegyverét, vagy elhárítani egy akadályt (pl. hátrahúzni a szánt, hogy egy besült lõszert kivegyen a töltényûrbõl).
Ezzel együtt tényleg jogos az észrevétel. Elég arra gondolni, hogy az MG42 a mai napig rendszerben van MG3 néven, vagy az M2 nehézgéppuska immár 80 éve "dolgozik" kisebb változtatásokkal. 😊
Ha egy 2.vh -s és egy modern harckocsit, akkor még van egy kis esélye az elõbbinek, ha például városi harcokban az elõbbi mögött/mellett köt ki és onnan tud rá tüzet nyitni.
Nos, azért itt is igaz, hogy nagyon-nagyon-nagy szerencse kell ahhoz, hogy a 2.vh-s harckocsi ilyen helyzetbe kerülhessen. A modern harckocsikon a parancsnoknak 360°-ban körbeforgatható periszkópja van, sõt, általában már adatkapcsolata is, sõt, a gyalogos katonák legalább egy telefonnal, vagy manapság inkább Wifi vagy rádiókapcsolat útján beszélhetnek a harckocsizókkal, így gyorsítva az információcserét.
Egy "életképes" rendszerben azt csinálná az egyszerri gerilla/terrorista/felkelõ, hogy a 2.Vh-s harckocsiból kioperálná a löveget, és rárakná egy pickupra vagy teherautóra. Sokkal mozgékonyabb lesz tõle, egyszerûbben kezelhetõ, és így tovább. 😊
Ha viszont vadászgépekrõl beszélünk, akkor ahhoz, hogy egy 2. vh -s felülkerekedjen egy mostanin légiharcban kb isteni közbeavatkozásra lenne szükség.
Itt viszont ismét a feladatkörttõl tenném függõvé a dolgot. Alacsony intenzitású harcban ha (tehát nem légiharcban) egy 2. világháborús csatagép (mint az Il-2 például) ugyanúgy képes akkor helyt állni, ahogy a 2.vh-s harckocsid, sõt, adott esetben jobban...
Ez egy nagyon jól megfogalmazott mondat, de egy picit ellentmondanék neki. Egy lándzsánál egyszerûbb fegyvert nehéz elképzelni, és mégis, egy hosszú lándzsa, megfelelõ taktikával (szoros alakzatban való támadás/védekezés) felülkerekedik a "modernebb" fém kardokon, buzogányokon. Persze itt az is tény, hogy ha viszont a lándzsás egységet oldalba kapja egy kardokat használó...
Egy 2. vh -s géppisztollyal még egész jó esélyem van egy mait használóval szemben is, lehet, hogy nehezebb, de kis távolságon a pontosságban nincs jelentõs eltérés, tûzgyorsaságban (típustól függõen) még annyi sincs, és azzal is ugya agyon lehet lõni akárkit.
Viszont ezek az apró elõnyök meglehetõsen sokat is jelentenek bizonyos helyzetekben. A könnyebb fegyverrel gyorsabban lehet célozni, egy ergonómikus kialakítású rendszerrel a katona gyorsabban tud tárat cserélni, tûzkésszé tenni a fegyverét, vagy elhárítani egy akadályt (pl. hátrahúzni a szánt, hogy egy besült lõszert kivegyen a töltényûrbõl).
Ezzel együtt tényleg jogos az észrevétel. Elég arra gondolni, hogy az MG42 a mai napig rendszerben van MG3 néven, vagy az M2 nehézgéppuska immár 80 éve "dolgozik" kisebb változtatásokkal. 😊
Ha egy 2.vh -s és egy modern harckocsit, akkor még van egy kis esélye az elõbbinek, ha például városi harcokban az elõbbi mögött/mellett köt ki és onnan tud rá tüzet nyitni.
Nos, azért itt is igaz, hogy nagyon-nagyon-nagy szerencse kell ahhoz, hogy a 2.vh-s harckocsi ilyen helyzetbe kerülhessen. A modern harckocsikon a parancsnoknak 360°-ban körbeforgatható periszkópja van, sõt, általában már adatkapcsolata is, sõt, a gyalogos katonák legalább egy telefonnal, vagy manapság inkább Wifi vagy rádiókapcsolat útján beszélhetnek a harckocsizókkal, így gyorsítva az információcserét.
Egy "életképes" rendszerben azt csinálná az egyszerri gerilla/terrorista/felkelõ, hogy a 2.Vh-s harckocsiból kioperálná a löveget, és rárakná egy pickupra vagy teherautóra. Sokkal mozgékonyabb lesz tõle, egyszerûbben kezelhetõ, és így tovább. 😊
Ha viszont vadászgépekrõl beszélünk, akkor ahhoz, hogy egy 2. vh -s felülkerekedjen egy mostanin légiharcban kb isteni közbeavatkozásra lenne szükség.
Itt viszont ismét a feladatkörttõl tenném függõvé a dolgot. Alacsony intenzitású harcban ha (tehát nem légiharcban) egy 2. világháborús csatagép (mint az Il-2 például) ugyanúgy képes akkor helyt állni, ahogy a 2.vh-s harckocsid, sõt, adott esetben jobban...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62343
Mi az akadálya hogy mûanyagból (?) gyártsanak maroklõfegyvert? Ha megoldható lenne mennyi elõnye/hátránya lenne?
Qtab986 nagyszerûen leírta a lényeget. Talán egyetlen dolgot hagyott ki, mégpedig hogy a fegyver tömegével sem érdemes a létezõ legjobban lemenni, ugyanis a fegyver tömege a visszarúgást is befolyásolja. Ez a PA-63 egyik rákfenéje, hiába kis erejû a lõszer, a pisztoly tömege is az, úgyhogy "nyugtalanul" viselkedik lövés közben. Miközben egy FÉG P9 meg relatíve kezelhetõ, mert nagyobb arányaiban a tömege még az erõsebb lõszerhez képest is.
Gondolok itt arra, hogy 20-25 éve mindenki istenítette a Glockot a markolat mûanyaga miatt.
Oszt' ez egy másik tészta, mert a HK még 1970-ben megcsinálta a mûanyag tokos VP70-est, amely kb. mindent tudott, amit a Glock 17, csak ráadásul még 3-as rövid sorozatra is képes (szemben a Glock 18-al, ami ugye korlátlan sorozatlövésre képes csak). Minden téren megelõzte a korát, és bár mai szemmel nézve egy csodálatos fegyver, elsikkadt a Glock 17 árnyékában. 1989-ben be is szüntették a gyártását, hogy pár évvel késõbb a HK USP-vel kiváltsa azt, és a HK P7-est. Az USP pedig sikeres lett...
Szóval magában egy jó elképzelés még nem garancia arra, hogy siker lesz valami...
Pl ha csak a csõ és a töltényûr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerõsítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lõni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lõszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
Vannak "nagyon" mûanyag fegyverek, de ahogy írva lett, ott trükköket kell bevetni a hátrasiklás késleltetésére (a HK USP esetén például részben ez a feladatuk a gumi gyûrûknek a csövön).
Mûanyag tokokat pedig lehet kapni a pisztolyokhoz is, de strapabíróság terén kevésbé nyerõek.
A pénz szerintem nem szempont, csak pont elég jó a mostani. Szvsz egy Zumwaltból átfegyvereznék a komplett ami fegyveres erõket. :-)
Most lehet oda és vissza kerülni a témát, de az USA például elég hosszasan rágta az oldalfegyver témát, mire a Beretta 92S-t kiválasztották. A HK P7M13 például azért bukott itt el, mert nem felelt meg a megbízhatósági és korrózió elleni elvárásoknak, a Walther P88 pedig azért, mert nem ment át a leejtési teszten, nagyobb volt az elvártnál a szórása, és nem felelt meg korrózió elleni elvárásoknak.
Szóval itt nem csak az a lényeg, hogy 1-2 dekával könnyebb-e a fegyver...
Pl ha csak a csõ és a töltényûr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerõsítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lõni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lõszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
Qtab986 nagyszerûen leírta a lényeget. Talán egyetlen dolgot hagyott ki, mégpedig hogy a fegyver tömegével sem érdemes a létezõ legjobban lemenni, ugyanis a fegyver tömege a visszarúgást is befolyásolja. Ez a PA-63 egyik rákfenéje, hiába kis erejû a lõszer, a pisztoly tömege is az, úgyhogy "nyugtalanul" viselkedik lövés közben. Miközben egy FÉG P9 meg relatíve kezelhetõ, mert nagyobb arányaiban a tömege még az erõsebb lõszerhez képest is.
Gondolok itt arra, hogy 20-25 éve mindenki istenítette a Glockot a markolat mûanyaga miatt.
Oszt' ez egy másik tészta, mert a HK még 1970-ben megcsinálta a mûanyag tokos VP70-est, amely kb. mindent tudott, amit a Glock 17, csak ráadásul még 3-as rövid sorozatra is képes (szemben a Glock 18-al, ami ugye korlátlan sorozatlövésre képes csak). Minden téren megelõzte a korát, és bár mai szemmel nézve egy csodálatos fegyver, elsikkadt a Glock 17 árnyékában. 1989-ben be is szüntették a gyártását, hogy pár évvel késõbb a HK USP-vel kiváltsa azt, és a HK P7-est. Az USP pedig sikeres lett...
Szóval magában egy jó elképzelés még nem garancia arra, hogy siker lesz valami...
Pl ha csak a csõ és a töltényûr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerõsítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lõni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lõszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
Vannak "nagyon" mûanyag fegyverek, de ahogy írva lett, ott trükköket kell bevetni a hátrasiklás késleltetésére (a HK USP esetén például részben ez a feladatuk a gumi gyûrûknek a csövön).
Mûanyag tokokat pedig lehet kapni a pisztolyokhoz is, de strapabíróság terén kevésbé nyerõek.
A pénz szerintem nem szempont, csak pont elég jó a mostani. Szvsz egy Zumwaltból átfegyvereznék a komplett ami fegyveres erõket. :-)
Most lehet oda és vissza kerülni a témát, de az USA például elég hosszasan rágta az oldalfegyver témát, mire a Beretta 92S-t kiválasztották. A HK P7M13 például azért bukott itt el, mert nem felelt meg a megbízhatósági és korrózió elleni elvárásoknak, a Walther P88 pedig azért, mert nem ment át a leejtési teszten, nagyobb volt az elvártnál a szórása, és nem felelt meg korrózió elleni elvárásoknak.
Szóval itt nem csak az a lényeg, hogy 1-2 dekával könnyebb-e a fegyver...
Pl ha csak a csõ és a töltényûr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerõsítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lõni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lõszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62342
Magyarul visszatértünk arra a problémára, hogy egy elfogó vadászgépre olyan feladatot erõszakoltak rá, ami kegyetlenül nem neki való volt... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62341
Amennyire én tudom, tankokkal kb így szokás harcolni. Az amerikai páncélosok is vonalban vonultak be Bagdadba az országút közepén. http://www.youtube.com/watch?v=ANjZ_jtBGmY
Egyébént máshogy nem is nagyon lehet tankokkal támadni, nemigazán megvalósítható itt a fedezékbõl-fedezékbe menetelés, de ha mégis igen, akkor sem jelent sokat egy modernebb nyíllövedéknek pár centi beton meg tégla.
Egyébént máshogy nem is nagyon lehet tankokkal támadni, nemigazán megvalósítható itt a fedezékbõl-fedezékbe menetelés, de ha mégis igen, akkor sem jelent sokat egy modernebb nyíllövedéknek pár centi beton meg tégla.
#62340
Hogy érted?
Mondjuk a légierõ oltalmazó szárnya alatt nyomulnának elõre?
Mondjuk a légierõ oltalmazó szárnya alatt nyomulnának elõre?
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#62339
Ez nem így müködik.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62338
Hú, megnéztem a Duna 85 nevû hadgyakorlatról készült videót, hát elég durva ahogy a tankok és a gyalogság, 1 vonalban rohamoz a nyílt mezõn. Nem hiszem, hogy sokáig húzták volna a nyugati egységekkel szemben, ha konfliktusra került volna sor.
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#62337
Nah, igazából Fjodorov lenne szegény, csak van ez az orosz "jo" hang, amit e-vel írnak (illetve két pont van a tetején ё😉, és a nyugati átírásokban is e-nek (lásd: Gorbachev, Khrushchev stb.)
#62336
"Következõ: felhúzókar a csõ fölött. És ha a csõ forró?"
kesztyû és kitartás a katona barátjai 😊
kesztyû és kitartás a katona barátjai 😊
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62335
Szerintem ez két dologra vezethetõ vissza.
Az egyik, hogy kevésbé képzett személyzet számára gyártják a kevésbé összetettebb eszközöket. Õket nyilván zavarja, hogyha mondjuk naponta kétszer tíz percet kell tisztogatni a fegyvert ahhoz, hogy használható legyen heti 10 perc helyett, de a több évig képzett pilóták és mûszakiak nem fognak azon mérgelõdni, hogy egy repült órára nem 19, hanem 20 munkaóra jut, hiszen ez csepp a tengerben a sok nehézség közepette. Ha minden bokorugrónál F-15 -s lenne, akkor arra is panaszkodnának, hogy miért nem megy a radar, csak azért, mert beleöntöttem egy vödör homokot, bezzeg a Szuhoj...<#taps>
A másik, hogy nem annyira fontos. Minél összetettebb, újabb egy technika, jellemzõen annál nagyobb mértékben hagyja le az új változat a régit teljesítményben. Egy 2. vh -s géppisztollyal még egész jó esélyem van egy mait használóval szemben is, lehet, hogy nehezebb, de kis távolságon a pontosságban nincs jelentõs eltérés, tûzgyorsaságban (típustól függõen) még annyi sincs, és azzal is ugya agyon lehet lõni akárkit. Ha egy 2.vh -s és egy modern harckocsit, akkor még van egy kis esélye az elõbbinek, ha például városi harcokban az elõbbi mögött/mellett köt ki és onnan tud rá tüzet nyitni. Ha viszont vadászgépekrõl beszélünk, akkor ahhoz, hogy egy 2. vh -s felülkerekedjen egy mostanin légiharcban kb isteni közbeavatkozásra lenne szükség.
Egy harmadik is eszembe jutott idõközben, ami az lenne, hogy kevésbé tudják összehasonlítani. Kalasnyikovot könyebb lelõtt ellenségtõl zsákmányolni (vagy akár a feketepiacon beszerezni) és helyben letesztelni, mint egy MiGet.
Az egyik, hogy kevésbé képzett személyzet számára gyártják a kevésbé összetettebb eszközöket. Õket nyilván zavarja, hogyha mondjuk naponta kétszer tíz percet kell tisztogatni a fegyvert ahhoz, hogy használható legyen heti 10 perc helyett, de a több évig képzett pilóták és mûszakiak nem fognak azon mérgelõdni, hogy egy repült órára nem 19, hanem 20 munkaóra jut, hiszen ez csepp a tengerben a sok nehézség közepette. Ha minden bokorugrónál F-15 -s lenne, akkor arra is panaszkodnának, hogy miért nem megy a radar, csak azért, mert beleöntöttem egy vödör homokot, bezzeg a Szuhoj...<#taps>
A másik, hogy nem annyira fontos. Minél összetettebb, újabb egy technika, jellemzõen annál nagyobb mértékben hagyja le az új változat a régit teljesítményben. Egy 2. vh -s géppisztollyal még egész jó esélyem van egy mait használóval szemben is, lehet, hogy nehezebb, de kis távolságon a pontosságban nincs jelentõs eltérés, tûzgyorsaságban (típustól függõen) még annyi sincs, és azzal is ugya agyon lehet lõni akárkit. Ha egy 2.vh -s és egy modern harckocsit, akkor még van egy kis esélye az elõbbinek, ha például városi harcokban az elõbbi mögött/mellett köt ki és onnan tud rá tüzet nyitni. Ha viszont vadászgépekrõl beszélünk, akkor ahhoz, hogy egy 2. vh -s felülkerekedjen egy mostanin légiharcban kb isteni közbeavatkozásra lenne szükség.
Egy harmadik is eszembe jutott idõközben, ami az lenne, hogy kevésbé tudják összehasonlítani. Kalasnyikovot könyebb lelõtt ellenségtõl zsákmányolni (vagy akár a feketepiacon beszerezni) és helyben letesztelni, mint egy MiGet.
#62334
M14-et nem értem. Nem vitázok, hogy a FAL a jobb, de maga a lõszer már elcseszte a dolgot.
Ez független a lõszertõl. Addig csaltak a lõtéri és csapatpróbákon, amíg az amerikai fegyver elég jó nem lett. Mert a próbák közben az amerikaiak "csiszoltak" rajta. Az FN FAL meg már kész volt. Aztán elmentek vietnámba és az M14 fa ágyazása nem bírta a trópusokat, deformálódott, elrontotta a pontosságot. Ha nincs csalás, nincs M14. Az amerikai katonák meg évekkel elõbb kapnak új fegyvert.
Hogy sikerült egy MP5 után KGP-9-et alkotni?
A kérdés akkor lenne érdekes, ha a KGP-9-et is a HK csinálta volna. De így ez teljesen normális. Magyar, megcsinálták, hozta az elvárható színvonalat.
Ez független a lõszertõl. Addig csaltak a lõtéri és csapatpróbákon, amíg az amerikai fegyver elég jó nem lett. Mert a próbák közben az amerikaiak "csiszoltak" rajta. Az FN FAL meg már kész volt. Aztán elmentek vietnámba és az M14 fa ágyazása nem bírta a trópusokat, deformálódott, elrontotta a pontosságot. Ha nincs csalás, nincs M14. Az amerikai katonák meg évekkel elõbb kapnak új fegyvert.
Hogy sikerült egy MP5 után KGP-9-et alkotni?
A kérdés akkor lenne érdekes, ha a KGP-9-et is a HK csinálta volna. De így ez teljesen normális. Magyar, megcsinálták, hozta az elvárható színvonalat.
#62333
Szán tiszta. :-)
Fedorov forog a sírjában, hogy Federovozom. :-(
M14-et nem értem. Nem vitázok, hogy a FAL a jobb, de maga a lõszer már elcseszte a dolgot. Sokat nem számított melyik puskával küzdenek.
Az emberi hülyeségen meg ne borulj ki. Hogy sikerült egy MP5 után KGP-9-et alkotni?
Fedorov forog a sírjában, hogy Federovozom. :-(
M14-et nem értem. Nem vitázok, hogy a FAL a jobb, de maga a lõszer már elcseszte a dolgot. Sokat nem számított melyik puskával küzdenek.
Az emberi hülyeségen meg ne borulj ki. Hogy sikerült egy MP5 után KGP-9-et alkotni?
#62332
Bár azt nem értem a kisebb súlyú szántól miért kell erõsebb helyretoló rugó.
Mert tömegzáras fegyverrõl beszélünk. Itt nincs reteszelés, ezek így mûködnek. Newton 3. axiómáját kell tanulmányozni. Ha lõsz, akkor a szán rögtön elkezd hátra mozogni. Elõször lassan aztán gyorsan. A hüvely ki akar jönni a töltényûrbõl. De te nem akarod, hogy olyan hamar kijöjjön, hogy felrobbanjon, az el nem égett lõpor pocsékba menjen, esetleg megégessen. A szán tömegét és a helyretolórugó erejét(?) úgy kell beállítani, hogy a fegyver mûködjön, öntöltõ legyen, ne okozzon sérülést. Ha a pisztoly valamilyen Browning reteszeléses, akkor a szán tömegéhez hozzá jön a csõ tömege is, ettõl már bonyolódik a magyarázat. A lényeg, Browning reteszeléseknél a csõ nem mozog akkorát, mint a szán. A speciális esetekre is kitérhetnénk, de a lényeghez azt hiszem ennyi már elég. Valamivel a hüvelyt a csõfarban kell tartani egy ideig a lövés után.
A fém tárat nem tudom felfogni, tiszta haszon lenne még egy full fém fegyverben is. szerintem.
Lehet. Ehhez nincs több hozzá tennivalóm.
A Federovval mire célzol? Nem vagyok képben. Hogy már akkor kitalálták amit csak a II.VH után vezettek be?
en.wiki
world.gun.ru
http://guns.wikia.com/
Gondolom M16-ot akartál írni.
Nem, M14-et akartam írni. Ha minden tisztességesen ment volna, az USA FN FAL-okat rendszeresít. M14 soha nem is létezik.
Miért, milyen az ergonomikus fegyver? A repülõs példa sántít, mert a külsejét nem lehet megváltoztatni a fizika szabályai miatt, ellenben mondjuk a pilóta fülke ergonómiájára lehet tojni, max szenved a pilóta. Az oroszok meg ugye nem az ergonomikus jármûveikrõl híresek. De pl. az AMD-t sem tartom egy ergonómia bajnoknak.
Elveszel a részletekben. Az emberi anatómia ismert. Akár roncsolni akarjuk, akár olyan szerszámot akarunk adni az ember kezébe, amivel könnyen végzi el a feladatát, ahhoz már rég megvannak az adatok.
Ahogy a pilóták egyre modernebb avionikát(?) kaptak megszületett a HOTAS. A lõfegyvereken sosem volt sok kezelõszerv, de azt a keveset is annyi helyre el tudták tenni, ahová csak tudták.
Epic fail következik: tárkioldó a markolat alján
Következõ: felhúzókar a csõ fölött. És ha a csõ forró?
Mert tömegzáras fegyverrõl beszélünk. Itt nincs reteszelés, ezek így mûködnek. Newton 3. axiómáját kell tanulmányozni. Ha lõsz, akkor a szán rögtön elkezd hátra mozogni. Elõször lassan aztán gyorsan. A hüvely ki akar jönni a töltényûrbõl. De te nem akarod, hogy olyan hamar kijöjjön, hogy felrobbanjon, az el nem égett lõpor pocsékba menjen, esetleg megégessen. A szán tömegét és a helyretolórugó erejét(?) úgy kell beállítani, hogy a fegyver mûködjön, öntöltõ legyen, ne okozzon sérülést. Ha a pisztoly valamilyen Browning reteszeléses, akkor a szán tömegéhez hozzá jön a csõ tömege is, ettõl már bonyolódik a magyarázat. A lényeg, Browning reteszeléseknél a csõ nem mozog akkorát, mint a szán. A speciális esetekre is kitérhetnénk, de a lényeghez azt hiszem ennyi már elég. Valamivel a hüvelyt a csõfarban kell tartani egy ideig a lövés után.
A fém tárat nem tudom felfogni, tiszta haszon lenne még egy full fém fegyverben is. szerintem.
Lehet. Ehhez nincs több hozzá tennivalóm.
A Federovval mire célzol? Nem vagyok képben. Hogy már akkor kitalálták amit csak a II.VH után vezettek be?
en.wiki
world.gun.ru
http://guns.wikia.com/
Gondolom M16-ot akartál írni.
Nem, M14-et akartam írni. Ha minden tisztességesen ment volna, az USA FN FAL-okat rendszeresít. M14 soha nem is létezik.
Miért, milyen az ergonomikus fegyver? A repülõs példa sántít, mert a külsejét nem lehet megváltoztatni a fizika szabályai miatt, ellenben mondjuk a pilóta fülke ergonómiájára lehet tojni, max szenved a pilóta. Az oroszok meg ugye nem az ergonomikus jármûveikrõl híresek. De pl. az AMD-t sem tartom egy ergonómia bajnoknak.
Elveszel a részletekben. Az emberi anatómia ismert. Akár roncsolni akarjuk, akár olyan szerszámot akarunk adni az ember kezébe, amivel könnyen végzi el a feladatát, ahhoz már rég megvannak az adatok.
Ahogy a pilóták egyre modernebb avionikát(?) kaptak megszületett a HOTAS. A lõfegyvereken sosem volt sok kezelõszerv, de azt a keveset is annyi helyre el tudták tenni, ahová csak tudták.
Epic fail következik: tárkioldó a markolat alján
Következõ: felhúzókar a csõ fölött. És ha a csõ forró?
#62331
ktg= költség, reflexbõl rövidítettem, bocs.
Az elsõ mondatoddal megfejtetted, a súly lehet az. Bár azt nem értem a kisebb súlyú szántól miért kell erõsebb helyretoló rugó.
A fém tárat nem tudom felfogni, tiszta haszon lenne még egy full fém fegyverben is. szerintem.
A Federovval mire célzol? Nem vagyok képben. Hogy már akkor kitalálták amit csak a II.VH után vezettek be?
Gondolom M16-ot akartál írni. Miért szerinted van olyan karabély jelen pillanatban amire megérné váltani?
Miért, milyen az ergonomikus fegyver? A repülõs példa sántít, mert a külsejét nem lehet megváltoztatni a fizika szabályai miatt, ellenben mondjuk a pilóta fülke ergonómiájára lehet tojni, max szenved a pilóta. Az oroszok meg ugye nem az ergonomikus jármûveikrõl híresek. De pl. az AMD-t sem tartom egy ergonómia bajnoknak.
Az elsõ mondatoddal megfejtetted, a súly lehet az. Bár azt nem értem a kisebb súlyú szántól miért kell erõsebb helyretoló rugó.
A fém tárat nem tudom felfogni, tiszta haszon lenne még egy full fém fegyverben is. szerintem.
A Federovval mire célzol? Nem vagyok képben. Hogy már akkor kitalálták amit csak a II.VH után vezettek be?
Gondolom M16-ot akartál írni. Miért szerinted van olyan karabély jelen pillanatban amire megérné váltani?
Miért, milyen az ergonomikus fegyver? A repülõs példa sántít, mert a külsejét nem lehet megváltoztatni a fizika szabályai miatt, ellenben mondjuk a pilóta fülke ergonómiájára lehet tojni, max szenved a pilóta. Az oroszok meg ugye nem az ergonomikus jármûveikrõl híresek. De pl. az AMD-t sem tartom egy ergonómia bajnoknak.
#62330
Lehet hogy a szánt mûanyagosítani nem éri meg, mert aránytalanul magas ktg-ek mellett minimális súlyt spórolsz.
Mi az a ktg?
Egyébként az öntöltõ tömegzáras és késleltetett tömegzáras meg a Browning reteszeléses pisztolyoknál a szán tömege felel a biztonságos és megbízható mûködésért. (A Desert Eagle-nél se érdemes változtatni.) Változtathatod az anyagát, ha az új anyag nem zárja ki a biztonságos és megbízható mûködést, de a tömeghez nem nyúlhatsz.
Tulajdonképen hozzányúlhatsz a tömeghez, de ekkor meg a helyretolórugóhoz kell hozzányúlni. Esetleg eléred azt, mint a spanyol Astra, hogy lesz egy pisztoly, akinek a szánját alig tudod hátrahúzni. Olyat nem sokan vennének.
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
A Glock gyárt mûanyag tárakat. Ha jól emlékszem csak mûanyag tárakat. Korábban írtam, a Glock helyretoló rugó vezetõrúdja is mûanyag és az irányzékok. De látod, iparág épült rá, hogy fémre cseréljék õket. Ilyen az ember.
Az FN F2000 a mûanyagok terén azt hiszem nagyon messzire ment el. Nem 100% és most nem fogok utánakeresni annak videónak, de az egész elsütõszerkezetben néhány rugón és csapon kívül minden, még a kakas is mûanyag. Azt nem értettem/nem emlékszem rá, hogy az egész kakas mûanyag, vagy esetleg az a felület, amivel üt az fém betét. Érdekes látvány volt, ahogy a kezében mutogatta az elsütõszerkezetet.
Az, ahogy a gyalogság fegyvere fejlõdött, az egy nagy talány. A Fedorov-nál látni lehetett, hogy a rendszer megvalósult. A konkrét fegyver nem volt hibátlan, de amit tudott a fegyver és a lõszer is az megmutatta az utat. És hátat fordítottak.
Az elsõ világháború akkora esetszámot adott a statisztikusoknak, hogy ebbõl az irányból megközelítve is meghatározták, milyen fegyverre/lõszerre van szüksége a gyalogságnak. Nem csinálták meg.
Állítólag a Kínai birodalom valamikor régen megépítette a világ legnagyobb, legerõsebb, legmodernebb flottáját. Kicsit körbehajóztak, aztán szétszedték az egészet és a késõbbiekben mûszakilag fejletlenebb hajókat használtak.
Az M14 és változatainak léte csupán az amerikai korrupció/túlzott patriotizmus/hülyeség/stb.
Végül is annyit mondhatunk, hogy az élet telis-tele van érhetetlen dolgokkal.
Ami biztos, az ember, az anatómiája az nagyon régóta nem változott. A fegyverek meg nem nõttek fel ergonómiában az emberhez, pedig szerintem elég idõ volt.
Rá kell nézni egy USA és egy SU/Orosz repülõgépre azonos kategóriában. A kinézetük között nincs sok különbség, mert a fizika törvényei mindenhol azonosak. Az ergonómia is.
Mi az a ktg?
Egyébként az öntöltõ tömegzáras és késleltetett tömegzáras meg a Browning reteszeléses pisztolyoknál a szán tömege felel a biztonságos és megbízható mûködésért. (A Desert Eagle-nél se érdemes változtatni.) Változtathatod az anyagát, ha az új anyag nem zárja ki a biztonságos és megbízható mûködést, de a tömeghez nem nyúlhatsz.
Tulajdonképen hozzányúlhatsz a tömeghez, de ekkor meg a helyretolórugóhoz kell hozzányúlni. Esetleg eléred azt, mint a spanyol Astra, hogy lesz egy pisztoly, akinek a szánját alig tudod hátrahúzni. Olyat nem sokan vennének.
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
A Glock gyárt mûanyag tárakat. Ha jól emlékszem csak mûanyag tárakat. Korábban írtam, a Glock helyretoló rugó vezetõrúdja is mûanyag és az irányzékok. De látod, iparág épült rá, hogy fémre cseréljék õket. Ilyen az ember.
Az FN F2000 a mûanyagok terén azt hiszem nagyon messzire ment el. Nem 100% és most nem fogok utánakeresni annak videónak, de az egész elsütõszerkezetben néhány rugón és csapon kívül minden, még a kakas is mûanyag. Azt nem értettem/nem emlékszem rá, hogy az egész kakas mûanyag, vagy esetleg az a felület, amivel üt az fém betét. Érdekes látvány volt, ahogy a kezében mutogatta az elsütõszerkezetet.
Az, ahogy a gyalogság fegyvere fejlõdött, az egy nagy talány. A Fedorov-nál látni lehetett, hogy a rendszer megvalósult. A konkrét fegyver nem volt hibátlan, de amit tudott a fegyver és a lõszer is az megmutatta az utat. És hátat fordítottak.
Az elsõ világháború akkora esetszámot adott a statisztikusoknak, hogy ebbõl az irányból megközelítve is meghatározták, milyen fegyverre/lõszerre van szüksége a gyalogságnak. Nem csinálták meg.
Állítólag a Kínai birodalom valamikor régen megépítette a világ legnagyobb, legerõsebb, legmodernebb flottáját. Kicsit körbehajóztak, aztán szétszedték az egészet és a késõbbiekben mûszakilag fejletlenebb hajókat használtak.
Az M14 és változatainak léte csupán az amerikai korrupció/túlzott patriotizmus/hülyeség/stb.
Végül is annyit mondhatunk, hogy az élet telis-tele van érhetetlen dolgokkal.
Ami biztos, az ember, az anatómiája az nagyon régóta nem változott. A fegyverek meg nem nõttek fel ergonómiában az emberhez, pedig szerintem elég idõ volt.
Rá kell nézni egy USA és egy SU/Orosz repülõgépre azonos kategóriában. A kinézetük között nincs sok különbség, mert a fizika törvényei mindenhol azonosak. Az ergonómia is.
#62329
Nem gondolnám, hogy több gond lenne vele, mint mondjuk egy F-35 bevezetéssel. :-)
Szerintem itt az a gond, hogy nincs mire. Mert amire cserélnél, az mondjuk 10-20% pluszt ad.
Szerintem itt az a gond, hogy nincs mire. Mert amire cserélnél, az mondjuk 10-20% pluszt ad.
#62328
Egy Zumwalt ára kb. 1-1,25 milliárd USD. Egy totál csupasz karbély ára meg olyan 2000 USD asszem. Szóval igen, jó sok kijön belõle, de azért ez jár egy-két dologgal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62327
Szerintem ezt az autó kártyás mentalitás az oka. Az AK jobb, mert 5 téglát lõ át, az M4 meg csak kettõt. Az Eagle szar, mert a MIG-31-es gyorsabb.
A másik meg, hogy maroklõfegyverekhez, de akár a katonai karabélyok öntöltõre butított civil változatához több ember jut hozzá, mint ahány repült mondjuk F-15-el és Szu-27-el is. Vagy mondjuk egy gép különbözõ modernizált változataival. Azt most hagyjuk, hogy ha repült akkor sem mondhat semmit.
Szerintem a maroklõfegyverek már nem számítanak annyira. Mindent próbálnak messzirõl, robottal megoldani. Ha meg be kell menni abba a rohadt házba, akkor többet számít a mellény, NV, hõkamera, KIKÉPZÉS. Mint hogy mint fog a baka.
A pénz szerintem nem szempont, csak pont elég jó a mostani. Szvsz egy Zumwaltból átfegyvereznék a komplett ami fegyveres erõket. :-)
A másik meg, hogy maroklõfegyverekhez, de akár a katonai karabélyok öntöltõre butított civil változatához több ember jut hozzá, mint ahány repült mondjuk F-15-el és Szu-27-el is. Vagy mondjuk egy gép különbözõ modernizált változataival. Azt most hagyjuk, hogy ha repült akkor sem mondhat semmit.
Szerintem a maroklõfegyverek már nem számítanak annyira. Mindent próbálnak messzirõl, robottal megoldani. Ha meg be kell menni abba a rohadt házba, akkor többet számít a mellény, NV, hõkamera, KIKÉPZÉS. Mint hogy mint fog a baka.
A pénz szerintem nem szempont, csak pont elég jó a mostani. Szvsz egy Zumwaltból átfegyvereznék a komplett ami fegyveres erõket. :-)
#62326
Az utolsó érvre szoktam azt mondani, hogy akkor hogyan lehetséges, hogy egy olyan komplex valamt megcsináltak, de egy rakás fegyvert a sárga földig lehord mindenki és még mindig régi vackokat toldozgatnak? Számomra megdöbbentõ és kicsit fura, hogy egy jól mûködõ harci gépet megcsinálnak, de a gyalogsági fegyverekkel egyesek szerint mindig gond van.
Most tényleg gond van, vagy csak sok a fikázó? Vagy egyszerûen azért nem cserélik le a fegyvereket és azért nem fejleszenek, mert hiába olcsó egy darab, ha a csere esetén több tíz/százezret kell cserélni? Inkább használják a problémásat?
Nemrég asszem Cifu írt itt egy hosszabb szösszenetet a jenki géppuska vagy gépkarabély fejlesztésrõl.
Most tényleg gond van, vagy csak sok a fikázó? Vagy egyszerûen azért nem cserélik le a fegyvereket és azért nem fejleszenek, mert hiába olcsó egy darab, ha a csere esetén több tíz/százezret kell cserélni? Inkább használják a problémásat?
Nemrég asszem Cifu írt itt egy hosszabb szösszenetet a jenki géppuska vagy gépkarabély fejlesztésrõl.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62325
Én sem vagyok, ezért kérdezek. :-) Én súlycsökkentés miatt gondolkodtam el. Anno a glockra olvastam, hogy pl a rendõrök szerették hogy 10-20 dekával könnyebb volt mint egy full fém. Lehet hogy a szánt mûanyagosítani nem éri meg, mert aránytalanul magas ktg-ek mellett minimális súlyt spórolsz.
A relaxálást nem tudom értelmezni egy mûanyagnál.
Azért egy F-15 kicsit összetettebb mint egy pisztoly. :-)
A relaxálást nem tudom értelmezni egy mûanyagnál.
Azért egy F-15 kicsit összetettebb mint egy pisztoly. :-)
#62324
XM-8-nál mi lehetett a fém-mûanyag arány?
#62323
Nem vagyok szakértõ, de nekem pl. a hõtágulással lenne problémám meg az alakváltozással. Hiába kellõen szilárd ma a kompozit, azonos erõ hatására többszörösen alakváltozik. Ez gondolom igencsak hatással lehet a pontosságra, ezen felül a bibi az, hogy a mûanyagok még relaxálnak is, a rugalmas alakváltozásuk hosszútávon egészen más, mint a fémeké.
A legegyszerûbb ok a konzervatizmus. Az F-15 gépeket a '70-es évek óta gyártják. Akkor még nem voltak menõk a kompozitok, ma már igen. Ennek ellenére tudtommal még a borítás szerinten sem használnak kiterjedten az F-15E leszármazott gépeknél (F-15K, F-15SG, F-15I) kompzitot, a bevált recepten ne változtossan elv szerint.
Ha nincs elég racionális/gazdasági/praktiussági érv, akkor minimális elõnyökért nem töri magát senki egy totálisan új technológia bevezetése mellett.
A legegyszerûbb ok a konzervatizmus. Az F-15 gépeket a '70-es évek óta gyártják. Akkor még nem voltak menõk a kompozitok, ma már igen. Ennek ellenére tudtommal még a borítás szerinten sem használnak kiterjedten az F-15E leszármazott gépeknél (F-15K, F-15SG, F-15I) kompzitot, a bevált recepten ne változtossan elv szerint.
Ha nincs elég racionális/gazdasági/praktiussági érv, akkor minimális elõnyökért nem töri magát senki egy totálisan új technológia bevezetése mellett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62322
Mi az akadálya hogy mûanyagból (?) gyártsanak maroklõfegyvert? Ha megoldható lenne mennyi elõnye/hátránya lenne? Gondolok itt arra, hogy 20-25 éve mindenki istenítette a Glockot a markolat mûanyaga miatt.
Pl ha csak a csõ és a töltényûr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerõsítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lõni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lõszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
Pl ha csak a csõ és a töltényûr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerõsítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lõni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lõszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a mûanyag, pisztolyba miért nem.
#62321
A 17 ezer óra a flotta méretéhez képest nem irreleváns.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62320
Egyébként a MiG-21 vagy a MiG-23 statisztikája sem lehetett jobb mint az F-104-esé, sõt. Nem tudom van-e hiteles statisztika, mondjuk a magyar gépekrõl.
Indiaiaknál pl. sok 21-es repült elég sokat, potyogtak is rendesen.
Indiaiaknál pl. sok 21-es repült elég sokat, potyogtak is rendesen.
#62319
Mondjuk a spanyol gépek olyan keveset repültek (viszonylag), hogy az statisztikailag szinte irreleváns. Meg persze õk sem alacsonytámadást gyakoroltak velük, az olaszokhoz hasonlóan elfogóvadásznak tartották.
#62318
<#eljen>
#62317
Rendszeresítés kezdeti problémái, a karbantartást részben sorozottak látták el. Egy néhány hetes intenzív idõszak nem okoz ekkora borulást. A rendszer nem volt egyszerûen felkészülve a gép kezelésére. Az általad említett évek a statisztikai kakukktojások, nem olyan ritka az ilyan, a civil légiközlekedés halálozásában is volt pár ilyen év a '80-as években.
Az F-104 nem mindehol volt pilótagyilkos. A spanyoloknál 17 ezer óra alatt egy sem zuhant le, pedig a Luftwaffe fajlagos statisztikája szerint ott ennyi idõ alatt legalább 3-4 vágta oda magát még a jó években is, amikor 18-20 gép / 100k óra jött ki. Az olasz veszteségek a teljes szolgálatra kiátlagolva 14 gép / 100k óra táján jönnek ki, tehát nagyon rövid idõszakok leszámítva az LW sem volt sokkal rosszabb. A kicsitvel rosszabb stat amiatt van, hogy az olaszok a legmodernebb F-104S-t is használták, ezen felül nem alacsonytámadó csapásmérõként, mint az F-104G-t.
Az F-104 nem mindehol volt pilótagyilkos. A spanyoloknál 17 ezer óra alatt egy sem zuhant le, pedig a Luftwaffe fajlagos statisztikája szerint ott ennyi idõ alatt legalább 3-4 vágta oda magát még a jó években is, amikor 18-20 gép / 100k óra jött ki. Az olasz veszteségek a teljes szolgálatra kiátlagolva 14 gép / 100k óra táján jönnek ki, tehát nagyon rövid idõszakok leszámítva az LW sem volt sokkal rosszabb. A kicsitvel rosszabb stat amiatt van, hogy az olaszok a legmodernebb F-104S-t is használták, ezen felül nem alacsonytámadó csapásmérõként, mint az F-104G-t.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM