Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#62312
sárga béka
#62311
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62310
köszi
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#62309
mivel normális magyar fordítást még nem találtam rá
Nem is fogsz, még Haditechnikás cikkben is láttam azt, hogy meghagyták angolul. 😊
Nyugati gépeknél ez a terület 600-700/800-1000 mmm RHA, közel egyenértékû (némelyik típusnál még jobb is) mint a homlokpáncélal.
A Chally 2 esetében itt kellett a durva megerõsítés ugyebár...
Nem nagyon értem miért nem erõsítik.
Csak tippelek, de az egyik ok a lövegstabilizátor lehet. Ennek a reakcióidejét ugyebár eléggé befolyásolja a löveg tömege, márpedig egy nehéz lövegpajzs jelentõsen növeli a tömeget, ezzel pedig a tehetettlenségét, és ezáltal romlik a reakcióidõ. A másik az lehet, hogy ugye mindenképpen a felfüggesztés (csap) elõtt lesz, így pedig eléggé orrnehézzé teszi az egészet - hacsak nem állnak neki a lövegfart valahogy megnehezíteni, hogy kiegyensúlyozzák a lövegpajzs tömegét.
Aztán lehet tévedek...
Nem is fogsz, még Haditechnikás cikkben is láttam azt, hogy meghagyták angolul. 😊
Nyugati gépeknél ez a terület 600-700/800-1000 mmm RHA, közel egyenértékû (némelyik típusnál még jobb is) mint a homlokpáncélal.
A Chally 2 esetében itt kellett a durva megerõsítés ugyebár...
Nem nagyon értem miért nem erõsítik.
Csak tippelek, de az egyik ok a lövegstabilizátor lehet. Ennek a reakcióidejét ugyebár eléggé befolyásolja a löveg tömege, márpedig egy nehéz lövegpajzs jelentõsen növeli a tömeget, ezzel pedig a tehetettlenségét, és ezáltal romlik a reakcióidõ. A másik az lehet, hogy ugye mindenképpen a felfüggesztés (csap) elõtt lesz, így pedig eléggé orrnehézzé teszi az egészet - hacsak nem állnak neki a lövegfart valahogy megnehezíteni, hogy kiegyensúlyozzák a lövegpajzs tömegét.
Aztán lehet tévedek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62308
A Szu-25T rendelkezett volna már beépített ECM-mel vagy konténerben vihette csak volna? Melyik konténer volt feltehetõ rá?
Nincs beépített ECM.
Szárny alá függeszthetõ konténer:
-MSzP-410 Omul / Gardeniya RF
-MSzP-418K
-Sziren-F / SPS-141
-SATELLITE
Forrás
Satellite ECM
A beépített, valós képességû ECM a Szu-25SzM-ben jelent meg (Vitebszk-25)
A USMC ugye nemrég kapott levedlett M1-eket ugye? Ha igen, akkor milyen változatokat is?
Nem tudom, pontosan milyen "levedlett" M1-esekrõl lenne szó. Az USMC továbbra sem rendelkezik "dedikált" M1A2-esekkel. Van nekik M1A1HD (M1A1HC + Battle Management System, többé-kevésbé egy utánlövés az M1A2SEP-nek), M1A1HD TUSK (önmagáért beszél a név), M1A1 FEP (az US ARMY AIM v.2 programjával megegyezõ felújított M1/M1A1 változatok, 3. generációs DU páncélzattal).
1985 és a Sivatagi Vihar idején milyen M60 változatokkal bírt az USMC?
1985: M60A1 RISE, 1988 után: M60A1 RISE Passive, az ODS alatt ERA kiegészítõ páncélzattal felszerelve.
Nincs beépített ECM.
Szárny alá függeszthetõ konténer:
-MSzP-410 Omul / Gardeniya RF
-MSzP-418K
-Sziren-F / SPS-141
-SATELLITE
Forrás
Satellite ECM
A beépített, valós képességû ECM a Szu-25SzM-ben jelent meg (Vitebszk-25)
A USMC ugye nemrég kapott levedlett M1-eket ugye? Ha igen, akkor milyen változatokat is?
Nem tudom, pontosan milyen "levedlett" M1-esekrõl lenne szó. Az USMC továbbra sem rendelkezik "dedikált" M1A2-esekkel. Van nekik M1A1HD (M1A1HC + Battle Management System, többé-kevésbé egy utánlövés az M1A2SEP-nek), M1A1HD TUSK (önmagáért beszél a név), M1A1 FEP (az US ARMY AIM v.2 programjával megegyezõ felújított M1/M1A1 változatok, 3. generációs DU páncélzattal).
1985 és a Sivatagi Vihar idején milyen M60 változatokkal bírt az USMC?
1985: M60A1 RISE, 1988 után: M60A1 RISE Passive, az ODS alatt ERA kiegészítõ páncélzattal felszerelve.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62307
Ezt lejtõmászó képességnek hívják. A mai harckocsik esetében majdnem mindegyiknél 30° talán a Merkaváknál 35°, mivel ennyi a követelmény. A 2. vh-s gépeknél is 30° körüli értékek vannak.
A 30° is már nagyon jó. Ha nyolc méter magasra kéne felmennie akkor ugye tangens szögfüggvénnyel ki lehetett volna számolni, hogy 30° esetén ~13,85 méter a vízszintes távolság. Ami nem valami sok. Ez 57%-os lejtõnek felel meg. Szóval ha nem extrém a terep akkor igencsak jó a mászóképességük.
De az hogy milyen tömegû harckocsi mekkora emelkedõn tud felmenni sok mindentõl függ. Pl a lejtõ felületétõl, egy jeges, lefagyott emelkedõn nem biztos hogy tudná teljesíteni a 30°-ot. A lánctalp típusa se mellékes. Illetve maga a motor és az erõátvitel is kérdéses lehet. Egy kicsit alulmotorizált harckocsi is fel tud menni teszem azt a 35°-os lejtõn, csak épp lehet hogy kétszer annyi idõ alatt szenvedi fel magát. Nem mindegy a motor teljesítménye (bár szerintem ebben az esetben a forgatónyomaték a fõ befolyásoló) és az erõátviteli egységben az áttételek.
A 30° is már nagyon jó. Ha nyolc méter magasra kéne felmennie akkor ugye tangens szögfüggvénnyel ki lehetett volna számolni, hogy 30° esetén ~13,85 méter a vízszintes távolság. Ami nem valami sok. Ez 57%-os lejtõnek felel meg. Szóval ha nem extrém a terep akkor igencsak jó a mászóképességük.
De az hogy milyen tömegû harckocsi mekkora emelkedõn tud felmenni sok mindentõl függ. Pl a lejtõ felületétõl, egy jeges, lefagyott emelkedõn nem biztos hogy tudná teljesíteni a 30°-ot. A lánctalp típusa se mellékes. Illetve maga a motor és az erõátvitel is kérdéses lehet. Egy kicsit alulmotorizált harckocsi is fel tud menni teszem azt a 35°-os lejtõn, csak épp lehet hogy kétszer annyi idõ alatt szenvedi fel magát. Nem mindegy a motor teljesítménye (bár szerintem ebben az esetben a forgatónyomaték a fõ befolyásoló) és az erõátviteli egységben az áttételek.
#62306
A lower glacis (nálam ez a teknõ frontpáncélzata, mivel normális magyar fordítást még nem találtam rá) fõleg az orosz T-64/72/80/84/90 harckocsiknál nagyon gyenge, úgy tudom ott 250/300 mm-es (KE/C) RHA-val rendelkeznek, ami harmada a homlokpáncélnak. Egy komolyabb lövedék/rakéta könnyedék átcsapja még viszonylag nagy oldalszög esetén is. Nyugati gépeknél ez a terület 600-700/800-1000 mmm RHA, közel egyenértékû (némelyik típusnál még jobb is) mint a homlokpáncélal.
A lövegpajzs csak a modern harckocsiknál gyenge pont, mivel tudomásom szerint ez még mindig nem rétegelt. A "long rod penetrator" és a rétegelt/üreges páncélzat megjelenéséig, tehát a '60-as éveg végéig többnyire az volt a legerõsebb pontja a harckocsi védelmének. Nem nagyon értem miért nem erõsítik. Ha tudnak moduláris páncélzatot csinálni a harckocsitestre (pl Leclerc) akkor ide is lehetne kb 800-1000 mm RHA-nak megfelelõ modul. Persze nyilván nem lenne olcsó. Csak azt tudom elképzelni, hogy a löveg mozgató mechanikáját nem akarják leterhelni a löveg tömegén kívül még +1 tonnával. Illetve ha más módosítás nincs akkor talán kiegyensúlyozatlan is lehetne a torony a plusz tömeg miatt.
A lövegpajzs csak a modern harckocsiknál gyenge pont, mivel tudomásom szerint ez még mindig nem rétegelt. A "long rod penetrator" és a rétegelt/üreges páncélzat megjelenéséig, tehát a '60-as éveg végéig többnyire az volt a legerõsebb pontja a harckocsi védelmének. Nem nagyon értem miért nem erõsítik. Ha tudnak moduláris páncélzatot csinálni a harckocsitestre (pl Leclerc) akkor ide is lehetne kb 800-1000 mm RHA-nak megfelelõ modul. Persze nyilván nem lenne olcsó. Csak azt tudom elképzelni, hogy a löveg mozgató mechanikáját nem akarják leterhelni a löveg tömegén kívül még +1 tonnával. Illetve ha más módosítás nincs akkor talán kiegyensúlyozatlan is lehetne a torony a plusz tömeg miatt.
#62305
Asszem már volt téma. A USMC ugye nemrég kapott levedlett M1-eket ugye? Ha igen, akkor milyen változatokat is?
1985 és a Sivatagi Vihar idején milyen M60 változatokkal bírt az USMC?
1985 és a Sivatagi Vihar idején milyen M60 változatokkal bírt az USMC?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62304
A Szu-25T rendelkezett volna már beépített ECM-mel vagy konténerben vihette csak volna? Melyik konténer volt feltehetõ rá?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62303
Nekem úgy tûnik, a 8m magasság leküzdéséhez tartózó maximális emelkedõt már nem mászóképességnek hívják.
#62302
Azért kérdeztem hogy ne kelljen keresni, azt hittem itt valaki tudja ezeket fejbõl, de azért köszi<#smile>
#62301
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62300
Egy olyan járgány ami a 80 tonnát közelíti, milyen meredeken tud felmenni?
Egy 65 tonnás tank mekkora emelkedõt bír?
(Ha mondjuk min 8 méter magasra kell felmennie, álló helyzetbõl indulva.)
Egy 65 tonnás tank mekkora emelkedõt bír?
(Ha mondjuk min 8 méter magasra kell felmennie, álló helyzetbõl indulva.)
#62299
Egy korai ("csõrös" felépítményû) ATS-59 lánctalpas vontató, az alváza a T-54/55-ösén alapul.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62298
Ami furcsa, hogy alig látok IED-t a szíreknél. Talán egy rémlik, de az is hk akna volt.
#62297
És mi az a teherautó hátul?
#62296
Piros: A test elülsõ páncélzatának alsó része (lower glacis), ez általában gyengébben páncélozott.
Sötétkék: A test elülsõ páncélzatának felsõ része (upper glacis), ez általában elég jól páncélozott.
Zöld: Ágyúpajzs (Gun mantle vagy csak mantle), általában a torony leggyengébb része szembõl, a T-72-es esetében egy 14,5mm-es géppuska is át tudja lõni például.
Világoskék: A torony elülsõ páncélzata (turret face), ez legtöbbször a harckocsi legerõsebb páncélzata.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62295
"lower glacis"
Harckocsi anatómia kezdõknek FAQ please<#banplz>
Harckocsi anatómia kezdõknek FAQ please<#banplz>
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62294
Egy Szíriai T-72-es esete. A harckocsit szembõl egy RPG találat érte a test alsó-elülsõ részén (lower glacis). A sofõr meghalt, így a jármû mozgásképtelen lett. A felkelõk ezután kilõtték a harckocsi periszkópjait és az irányzórendszert, megvakítva azt. Végül egy VT-72-es kimenekítette a jármûvet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62293
Ultrahang? Nem tudok róla, de értelmetlen is lenne. Az a frekvencia nem éppen ideális erre. Az általánosan elterjedt a mm hullámhosszon mûködõ radar, esetleg infravörös tartományban mûködõ érzékelõk.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62292
Van olyan tankelhárító rendszer, ami ultrahanggal operál (vagy kiegészítõ rendszerként van hangvisszaverõdéses-alakfelismerésen alapuló rávezetése)?
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62291
Még egy kis harckocsi.
GALIX rendszer bemutató a sivatagban, elõször HE gránátokkal (gyalogság ellen), majd füstgránátokkal.
Koreai Soft-kill (füstgránát / elfedés) és Hard-kill (wolfram repeszes aktív védelmi rendszer) APS:
Lengyel Spike éleslövészet, és a rakéta orrán lévõ érzékelõ képe:
GALIX rendszer bemutató a sivatagban, elõször HE gránátokkal (gyalogság ellen), majd füstgránátokkal.
Koreai Soft-kill (füstgránát / elfedés) és Hard-kill (wolfram repeszes aktív védelmi rendszer) APS:
Lengyel Spike éleslövészet, és a rakéta orrán lévõ érzékelõ képe:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62290
Érdekesség:
Ez a VT-2000 (1990), egy kísérleti német Leo2, ahol azzal kísérleteztek, hogy a négy fõs személyzetet 2+2-re cseréljék. A harckocsi tornyát kioperálták, és egy tesztplatformot szereltek rá, amelyben két fõs személyzet foglalhatott helyet. Mindkettõnek azonos kezelõszervek álltak rendelkezésre, mindketten tudták vezetni a tesztjármûvet (igaz csak az egyik széket lehetett 180°-al elfordítani, és így hátrafele vezetni), és mindkét fõ tudta kezelni a szimulált fegyverzetet. A 2+2 úgy jön ki, hogy egy harckocsihoz két váltás személyzet tartozik, amíg az egyik páros a jármûben ül, a másik páros a frontvonal mögött pihen. A négy fõs összesített személyzet miatt a jármû karbantartása nem okoz plusz nehézséget (anno az Strv-103 esetében volt említve ugye, hogy a 3 fõs személyzetnek a kötelezõ karbantartások, takarítás, olajozás, lánctalpcsere, stb. nehézséget jelentett a korábbi négy fõs Centurion-okhoz képest - gyakorlatilag hiányzott az a két kéz...).
A két fõs szermélzetnek saját elektronoptikai / éjjellátó periszkópja volt (az a két szintes szörnyûség a tesztplatform tetején).
A tapasztalat azt mutatta, hogy bár kivitelezhetõ a koncepció, és életképesnek is lehet tekinteni, a nehézségek nem könnyen félresöpörhetõek. A két fõs személyzet munkamegosztása sehogy sem jött ki. Az egyiknek kizárólag a jármû vezetésével kellett foglalkoznia, míg a másiknak a környezetet szemmel tartani, a célpontokat felderíteni, azonosítani, majd a fegyverzetet is kezelni. Ez túl soknak bizonyult, ha a szimulált fegyverkezeléssel foglalkozott a második fõ, akkor beszûkûlt a környezetrõl való visszajelzés, vagyis nem, vagy csak késõn vett észre új célpontokat, veszélyforrásokat.
A végsõ elszámolás szerint automatikus célfelderítés, azonosítás és kategorizálásra lenne szükség, ez pedig az 1990-ben még nem volt megvalósítható...
Ez a VT-2000 (1990), egy kísérleti német Leo2, ahol azzal kísérleteztek, hogy a négy fõs személyzetet 2+2-re cseréljék. A harckocsi tornyát kioperálták, és egy tesztplatformot szereltek rá, amelyben két fõs személyzet foglalhatott helyet. Mindkettõnek azonos kezelõszervek álltak rendelkezésre, mindketten tudták vezetni a tesztjármûvet (igaz csak az egyik széket lehetett 180°-al elfordítani, és így hátrafele vezetni), és mindkét fõ tudta kezelni a szimulált fegyverzetet. A 2+2 úgy jön ki, hogy egy harckocsihoz két váltás személyzet tartozik, amíg az egyik páros a jármûben ül, a másik páros a frontvonal mögött pihen. A négy fõs összesített személyzet miatt a jármû karbantartása nem okoz plusz nehézséget (anno az Strv-103 esetében volt említve ugye, hogy a 3 fõs személyzetnek a kötelezõ karbantartások, takarítás, olajozás, lánctalpcsere, stb. nehézséget jelentett a korábbi négy fõs Centurion-okhoz képest - gyakorlatilag hiányzott az a két kéz...).
A két fõs szermélzetnek saját elektronoptikai / éjjellátó periszkópja volt (az a két szintes szörnyûség a tesztplatform tetején).
A tapasztalat azt mutatta, hogy bár kivitelezhetõ a koncepció, és életképesnek is lehet tekinteni, a nehézségek nem könnyen félresöpörhetõek. A két fõs személyzet munkamegosztása sehogy sem jött ki. Az egyiknek kizárólag a jármû vezetésével kellett foglalkoznia, míg a másiknak a környezetet szemmel tartani, a célpontokat felderíteni, azonosítani, majd a fegyverzetet is kezelni. Ez túl soknak bizonyult, ha a szimulált fegyverkezeléssel foglalkozott a második fõ, akkor beszûkûlt a környezetrõl való visszajelzés, vagyis nem, vagy csak késõn vett észre új célpontokat, veszélyforrásokat.
A végsõ elszámolás szerint automatikus célfelderítés, azonosítás és kategorizálásra lenne szükség, ez pedig az 1990-ben még nem volt megvalósítható...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62289
A Ka-50/52 esetében a robotpilóta automatikusan korrigálja a gép mozgását a tüzelés közben. Ott ugye szintén asszimetrikus a reakcióerõ az oldalt elhelyezett gépágyú miatt, ami ráadásul kis mértékben ki is téríthetõ.
Mi-24P esetében ilyesmirõl nem tudok.
Az viszont új nekem, hogy a Mi-24V képes az Ambasa által leírt rögzített géppuskás megoldásra.
Mi-24P esetében ilyesmirõl nem tudok.
Az viszont új nekem, hogy a Mi-24V képes az Ambasa által leírt rögzített géppuskás megoldásra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62288
Ja, én is keresgéltem a témában valahol azt olvastam, hogy csak a Mi-24V-nél van így, a Mi-24D-nél még nem. Aztán ki tudja.
A Mi-24P gépágyúja azért elég brutális visszarúgást produkálhat, és nem a törzs középvonalában van, szóval gondolom csak nagyon rövid sorozatok esetén lehet beszélni pontos célzásról, különben tuti elmászik a célról. Mondjuk elképzelhetõ hogy pilóta ennek a pedálra lépve ellen tud tartani, sõt ez történhet automatikusan is, bár sehol nem olvastam ilyesmit (mármint a 24-es vonatkozásában, mintha valamelyik másik helirõl olvastam volna ilyet valahol).
A Mi-24P gépágyúja azért elég brutális visszarúgást produkálhat, és nem a törzs középvonalában van, szóval gondolom csak nagyon rövid sorozatok esetén lehet beszélni pontos célzásról, különben tuti elmászik a célról. Mondjuk elképzelhetõ hogy pilóta ennek a pedálra lépve ellen tud tartani, sõt ez történhet automatikusan is, bár sehol nem olvastam ilyesmit (mármint a 24-es vonatkozásában, mintha valamelyik másik helirõl olvastam volna ilyet valahol).
#62287
Azért van egy kivétel, emlékeim szerint, a lõtoronynak van egy fixen rögzíthetõ üzemmódja, és ebben az esetben a helikoptervezetõ, akárcsak a NIR-ek esetében tudja használni.
TG
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#62286
Egy 9x19-es sorozatlövõ géppisztolyt, amely alig több, mint 1kg még a 33-as tárral is, és te fél kézzel akarod fogni? Hát attól nem lesz jobb, pontosabb. 😄
A Glock 18C-rõl egy Glock alkalmazott mondta: Greatest marketing tool ever invented.
A Glock 18C-rõl egy Glock alkalmazott mondta: Greatest marketing tool ever invented.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62285
Igen ez így rendben, csak akkor minek létezik? A Berette legalább - tudtommal - hármas sorozatokkal operál. Esetleg ott lehet értelme ahol fél kézzel kell operálni. Mondjuk pajzs mellé.
#62284
Világos!
Egyszerûbb lett volna, úgy feltennem a kérdést, hogy a pilóta tüzelhet-e a fix rögzítésû gépágyúval.<#circling>
Egyszerûbb lett volna, úgy feltennem a kérdést, hogy a pilóta tüzelhet-e a fix rögzítésû gépágyúval.<#circling>
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62283
Szerintem kevered a P-t és a VP-t. A P-nek van fixen beállított 30mm-es ikercsövû gépágyúja. Itt a gépágyút mind a pilóta, mind a fegyverzetkezelõ kezelheti, ahogy az irányítattlan fegyvereket is, az irányított pct. rakétát viszont csak a fegyverzetkezelõ. Mivel a célzás itt a teljes géptörzzsel történik, az, hogy ki lõ vele a személyzet döntése.
A VP esetében egy toronyba van szerelve a 23mm-es gépágyú, ezt csak a fegyverzetkezelõ tudja irányítani, itt a pilóta csak a szárny alá függesztett irányítattlan fegyverekkel operálhat.
A VP esetében egy toronyba van szerelve a 23mm-es gépágyú, ezt csak a fegyverzetkezelõ tudja irányítani, itt a pilóta csak a szárny alá függesztett irányítattlan fegyverekkel operálhat.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62282
Mindkettõ ugyanattól a problémától szenved: könnyû és hatalmas a tûzgyorsasága (~1100 lövés/perc). Nehezen kontrolálhatóak, szóval túl sok értelme nincs. Egy "teljes méretû" géppisztoly egyetlen szempontot leszámítva agyonüti mindkettõt harcérték szempontjából. Az egyetlen kivétel a rejtve viselhetõség, egy pisztoly méretû géppisztoly e téren nehezen überelhetõ...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62281
"a kis magasságú, egy átrepüléses, szarrá lövünk mindenkit taktikán alapul."
Amennyire én láttam nem repülnek át a cél fölöt, hanem amint lehet kiválnak a támadásból. Puha/terület célnál csak annyira mentek közel, hogy a nem irányított rakéták után megkerregtették egy kicsit a géppuskát és már fordultak is ki.
Amennyire én láttam nem repülnek át a cél fölöt, hanem amint lehet kiválnak a támadásból. Puha/terület célnál csak annyira mentek közel, hogy a nem irányított rakéták után megkerregtették egy kicsit a géppuskát és már fordultak is ki.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#62280
A J-31-bõl jelenleg hivatalosan egyet sem akarnak rendszerbe állítani, csak exportra kínálnák (mint a JF-17-et). A J-20-at viszont megerõsítették hogy 2017–2019-ben szeretnék rendszeresíteni (darabszám nélkül). Kínaiul nem tudok, szóval kínai sajtóanyagot nem kerestem, a fentieket a típusok angol wikipédiás oldalai alapján írtam. 😄
#62279
Van arról valahol, valamilyen kínai sajtóanyaggal alátámasztott hír, hogy hány darab J-20 és J-31-est akarnak rendszerbe állítani Kínában?
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62278
És milyen meglepõ, hogy a 2037 Bomber se nagyon került még le a tervezõasztalról... 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62277
majd szólok nekik <#banplz>
Egyébként én úgy tudom a Mi-24 támadása a kis magasságú, egy átrepüléses, szarrá lövünk mindenkit taktikán alapul. Az hogy deszant célokra is jó az másodlagos.
Ezeknek az 'új' export változatok gépágyúinak ergonómiája nyilván jobb, mint V-jé, amivel kisebb mûvészet irányozni.
Egyébként én úgy tudom a Mi-24 támadása a kis magasságú, egy átrepüléses, szarrá lövünk mindenkit taktikán alapul. Az hogy deszant célokra is jó az másodlagos.
Ezeknek az 'új' export változatok gépágyúinak ergonómiája nyilván jobb, mint V-jé, amivel kisebb mûvészet irányozni.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62276
Miért nem szólsz a sok amatõr mérnöknek meg pilótának, hogy hülyeséget csinálnak? 😛
Amennyire én tudom a 24-es inkább egy lassú repülõre hasonlít - repülési profilt tekintve - így, gondolom, nem olyan problémás, hogy repülõhöz hasonlóan a teljes géppel irányozzák a célra.
Amennyire én tudom a 24-es inkább egy lassú repülõre hasonlít - repülési profilt tekintve - így, gondolom, nem olyan problémás, hogy repülõhöz hasonlóan a teljes géppel irányozzák a célra.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#62275
Francia speciális alakulatoknál bevált a 93R. Anno találtam egy francia honlapot, amin csupa pozitívumot írtak róla.
Glock 18-ról nem tudom, hogy mik a vélemények.
Glock 18-ról nem tudom, hogy mik a vélemények.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62274
A VP-nél ki kezeli a gépágyút? Mert az számomra elég fura, hogy a helikoptert kell ugyebár irányba állítani. Nem irányított rakétánál még csak-csak, mert másabb a szórásképe, repeszhatás usw..., gépágyút úgy irányítgatni, hogy "most kicsit jobbra,... most egy kicsit felfelé az orrát" hát ez elég hülye megoldás. (vsz)
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62273
Azért 6 Mach sebességgel, 40 km feletti magasságon hasító, alacsony RCS-û és manõverezésre is képes céltárgyat szerintem elég kevés rendszer tudna ma is leszedni. Az SR-71 anno gyakorlatilag sérthetetlennek bizonyult a korabeli légvédelmi rendszerekkel szemben (indítottak rá párszor...) Azóta volt fejlõdés, de ez is 'csak' kétszeresével repülne, mint a Blackbird.
#62272
Szerintetek a Glock 18-asnak (vagy pl a 93R Berettának ?) mennyi értelme van? A gunpornon kívül jó bármire is?
#62271
Mihez képes könnyû lelõni? Egy repülõhöz képest? Szvsz 3 állam tud mûholdat ledörrenteni. Légvédelmet csak könnyebb venni.
#62270
pl mûhold fixen kering, nem lehet vele mindent lefedni, kiszámítható a pályája könnyû lelõni.
btw a 2037bombernél anno nagyon hasonló dolgokat terveztek.
btw a 2037bombernél anno nagyon hasonló dolgokat terveztek.
#62269
Alapvetõen az összes ilyen koncepció baja, hogy mégis mi a frászkarkára kellene a gép? A mai multifunckiós királykategóriás ABM renszerek már bizony kis HMZ-vel, de talán még ezt leszedék.
Még, ha ettõl eltekintük a felderítsen kívül semmiféle alternatívája nincs. 30 mrd dollárból olyan és annyi felderítõ hold penethetõ ki, hogy akkor erre mi szükség is van...? <#fejvakaras>
Még, ha ettõl eltekintük a felderítsen kívül semmiféle alternatívája nincs. 30 mrd dollárból olyan és annyi felderítõ hold penethetõ ki, hogy akkor erre mi szükség is van...? <#fejvakaras>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62268
Pont a napokban hozta fel a témát egyik barátom, elkezdett beszélni az Aurora-ról, hogy az milyen jó, meg über gyors stb.
Én csak annyit kérdeztem tõle, hogy mit tud egy olyan felderítõgép, amit a mûholdak nem?
Én csak annyit kérdeztem tõle, hogy mit tud egy olyan felderítõgép, amit a mûholdak nem?
IL-2 Cliffs of Dover: mijki World of Tanks: mijki Win7 x64 Ultimate ; Gigabyte P41T-ES3G ; Core 2 Duo E6750 2,66Ghz ; 4GB DDR3 ; GT 240 1GB driver 304.79 ; Samsung HD321KJ, HD103SJ ; Saitek X52Pro
#62267
Igazából ez nem egy felderítõ lenne elsõsorban ha jól értem, az, hogy SR-72-nek nevezik, az megtévesztõ, de egyértelmû, hogy itt a csapásmérõ képesség lenne a "unique selling point" (bocs, erre nem tudok frappáns magyar kifejezést).
#62266
Hmmm... Ez úgy tûnik, mint egy marketing portfolio, ami támogatást szeretne szerezni.
"The SR-72 hypersonic demonstrator aircraft could be operational by 2030"
Vagyis mûködõképes lehet 2030-ra. Ha valaki fizeti a fejlesztést. 😊
Apró probléma, hogy arról halgat a Lockheed, hogy mire is használnák az SR-72-õt. A mai, és közeli jövõben érkezõ UCAV-ok és felderítõ mûholdak mellett egy drága hiperszonikus felderítõgépek nem nagyon van létjogosultsága. Azért meg aligha fogja kifizetni bárki is a várhatóan több milliárdos fejlesztési költséget, hogy elmondhassák, van egy Mach 6 képes repülõgépünk... 😊
"The SR-72 hypersonic demonstrator aircraft could be operational by 2030"
Vagyis mûködõképes lehet 2030-ra. Ha valaki fizeti a fejlesztést. 😊
Apró probléma, hogy arról halgat a Lockheed, hogy mire is használnák az SR-72-õt. A mai, és közeli jövõben érkezõ UCAV-ok és felderítõ mûholdak mellett egy drága hiperszonikus felderítõgépek nem nagyon van létjogosultsága. Azért meg aligha fogja kifizetni bárki is a várhatóan több milliárdos fejlesztési költséget, hogy elmondhassák, van egy Mach 6 képes repülõgépünk... 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62264
Fantáziarajz, még 2006 körül röppent fel a hír, hogy a Lockheed Martin egy Mach 6-ra képes UAV-n dolgozik, a project "hivatalos" neve HTV-(1/2/3)X Blackswift, de a média SR-72 néven kezdte el hívni. Ezzel az erõvel amúgy akár az Aurora is lehetne, az is elvégre egy feltételezett hiperszonikus repülõgép.
A Blackswift programot amúgy lelõtték 2010 körül, most High Speed Aircraft a program neve, a legutóbbi roadmap szerint 2021 körül kellene a tesztgépnek repülnie.
A lényeg az, hogy nem SR-72 a hivatalos elnevezés...
A Blackswift programot amúgy lelõtték 2010 körül, most High Speed Aircraft a program neve, a legutóbbi roadmap szerint 2021 körül kellene a tesztgépnek repülnie.
A lényeg az, hogy nem SR-72 a hivatalos elnevezés...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62263
Ez vajon kamu? A gizmodo-n láttam:
