Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#62216
Nem vitatom, hogy jó vagy rossz, de tudtommal ez a korábbi T-55 mentalitásból fakad, hogy a képzetlen legénység, nem érték. Ha kilövik befoltozzuk, kislagozzuk ivánt és megy a második kör. Direkt repül le a torony, ha robban a lõszer, mert gyengített pontok vannak a torony koszorún. Az más kérdés hogy ma már majd annyiba fáj a legénység, mint a hk.
#62215
Én leegyszerûsíteném. LEteszi a légvédelmi motyót és utána mi a tököt csinál a teherautó? Elmegy mobil budiért? Szerintem nevetséges a hordozó jármû értéke a komplett cucchoz képest. Az igazi spórolás az benne, hogy nem láncon fut, kevesebbet eszik üzemanyagból, alkatrészbõl, logisztikából.
Rába alapon láttam ilyen MH eszközöket, de mintha valami mobil lakhely lett volna, mint a lakókonténerek.
Rába alapon láttam ilyen MH eszközöket, de mintha valami mobil lakhely lett volna, mint a lakókonténerek.
#62214
Ukrajnától éppenséggel elképzelhetõ, hogy kaptak "mintadarabot", ahogy több máshoz is, ami már kitudódott (H-15 cirkálórakéta, Szu-33 proto stb.)
Na meg a szovjet hadiipari cégek jelentõs része ukrán területen maradt (pl. a szovjet ICBM-eket is nagyrészt ott gyártották - a 90-es évektõl érdekes módon nagy lendületet kapott a kínai ICBM fejlesztés) vagy pl. a Liaoning, ex Varjag hordozót is az ukrajnai Mikolajivban építették, a sólyán szétbontott Uljanovszkot is, ezek tervei bizonyára megértek némi aprópénzt a kínaiaknak. Szóval nem úgy tûnik, hogy túl nehéz lett volna hozzájutniuk bármihez, amit a volt SZU kifejlesztett, akár a nyilvánvalóan Szojuz-utánérzés ûrhajót is lehetne említeni. A 90-es években szinte mindent megkaptak "legális úton" is, amiért fizettek, esetenként akár magukat a tervezõ mérnököket is személyesen.
Probléma max. tényleg azzal van csak, hogy a kínai ipar még mindig nem képes mindent legyártani, pl. a hajtómûvek és más, komoly metallurgiai felkészültséget igénylõ cuccok ilyenek. Hajtómûvet sokkal nehezebb gyártani, mint sárkányt, vagy akár radart (elektronikában a kínaiak valszeg már az oroszok elõtt járnak szinte mindenben).
Na meg a szovjet hadiipari cégek jelentõs része ukrán területen maradt (pl. a szovjet ICBM-eket is nagyrészt ott gyártották - a 90-es évektõl érdekes módon nagy lendületet kapott a kínai ICBM fejlesztés) vagy pl. a Liaoning, ex Varjag hordozót is az ukrajnai Mikolajivban építették, a sólyán szétbontott Uljanovszkot is, ezek tervei bizonyára megértek némi aprópénzt a kínaiaknak. Szóval nem úgy tûnik, hogy túl nehéz lett volna hozzájutniuk bármihez, amit a volt SZU kifejlesztett, akár a nyilvánvalóan Szojuz-utánérzés ûrhajót is lehetne említeni. A 90-es években szinte mindent megkaptak "legális úton" is, amiért fizettek, esetenként akár magukat a tervezõ mérnököket is személyesen.
Probléma max. tényleg azzal van csak, hogy a kínai ipar még mindig nem képes mindent legyártani, pl. a hajtómûvek és más, komoly metallurgiai felkészültséget igénylõ cuccok ilyenek. Hajtómûvet sokkal nehezebb gyártani, mint sárkányt, vagy akár radart (elektronikában a kínaiak valszeg már az oroszok elõtt járnak szinte mindenben).
#62213
Amúgy nálunk volt ilyen konténer hadgyakorlaton a nullponti lõtéren, ez volt a lõszer és fegyverraktár. A fixen telepített vizesblokkok szintén konténerek, de azok csak daruzhatóak.
#62212
A csere-felépítményes gépjármûvek kiválóak, amennyiben vegyes szállítási módról beszélünk (közúti, vízi és kötött pályás). Jelentõsen megkönnyíti a logisztikai feladatokat. Technikai felhasználhatósága azonban korlátozott.
Az ár talán nem is az elsõdleges szempont. Abban az esetben ha kettõ tûzoltó technikát akarsz kiváltani egy ilyen rendszerrel, akkor a 2*80-100 millió forintból megspórolhatsz 1*20-30 milliót. Kérdés haditechnikánál hogyan módosul ez az arány?
A feladat az ami leginkább lényeges tényezõ. Mekkora logisztikai problémát jelent a kiesõ hordozó jármû a késõbbiek folyamán? Objektumok (erõmû, gátrendszer, talán a londoni olimpia?) védelmének ideiglenes megerõsítésére lehet talán alkalmas egy ilyen rendszer leginkább. Megéri-e ezért eltérõ technikát rendszeresíteni? Nem véletlenül rendezett hajtóvadászatot Az Ezred sem Irakban a scudok után háttérországi bevetésként.
A "száguldó tûzoltóautó" alapesetben 80km/h, megkülönböztetett jelzés használatakor 100km/h max. sebességre korlátozott általában. Csere-felépítményes jármûrõl csak egy infót találtam: 88km/h végsebesség.
Az ár talán nem is az elsõdleges szempont. Abban az esetben ha kettõ tûzoltó technikát akarsz kiváltani egy ilyen rendszerrel, akkor a 2*80-100 millió forintból megspórolhatsz 1*20-30 milliót. Kérdés haditechnikánál hogyan módosul ez az arány?
A feladat az ami leginkább lényeges tényezõ. Mekkora logisztikai problémát jelent a kiesõ hordozó jármû a késõbbiek folyamán? Objektumok (erõmû, gátrendszer, talán a londoni olimpia?) védelmének ideiglenes megerõsítésére lehet talán alkalmas egy ilyen rendszer leginkább. Megéri-e ezért eltérõ technikát rendszeresíteni? Nem véletlenül rendezett hajtóvadászatot Az Ezred sem Irakban a scudok után háttérországi bevetésként.
A "száguldó tûzoltóautó" alapesetben 80km/h, megkülönböztetett jelzés használatakor 100km/h max. sebességre korlátozott általában. Csere-felépítményes jármûrõl csak egy infót találtam: 88km/h végsebesség.
#62211
Pardon, de ez tévedés, a komolyabb konténerszállító hajókon van a fagyasztó konténerek számára 400/460V-os hálózati csatlakozási lehetõség. A diesel-generátorok feladata a kikötõben ill. a teherautós szállításkor való energiaellátás.
Pedig a nyakamat rá , hogy hónapokkal ezelõtt láttam egy ilyen konténerszáltóról szóló dok.filmet valamelyik ismeretterjesztõ csatornán, ahol mutatták, a napi rutin, hogy végignézik a hûtõkonténereket, hogy mennek-e a díezel generátorok. De tévedhetek.
Pontosan errõl beszélek. A rendszer elõnyeit én sem vitatom el, mindössze annyia baj, hogy cserébe az alváz és a felépítmény is drágább lesz. Szvsz ezért nem nagyon látni ilyen megoldásokat...
Pedig az Unimog tényleg egy svájci bicska. Mindenféle mezõgazdasági munkára jó, füvet nyír, utat sóz, utat söpör, porszívóz, dömper/billencs, locsolja az utat, ha leállítják egy helyben, akkor generátort haj, fûrészgépet, faaprítót, felsorolni is nehéz, mi mindenre használják. Rengeteg felépítménye lehet, amit könnyû kicserélni. Egy sikertörténet.
Pedig a nyakamat rá , hogy hónapokkal ezelõtt láttam egy ilyen konténerszáltóról szóló dok.filmet valamelyik ismeretterjesztõ csatornán, ahol mutatták, a napi rutin, hogy végignézik a hûtõkonténereket, hogy mennek-e a díezel generátorok. De tévedhetek.
Pontosan errõl beszélek. A rendszer elõnyeit én sem vitatom el, mindössze annyia baj, hogy cserébe az alváz és a felépítmény is drágább lesz. Szvsz ezért nem nagyon látni ilyen megoldásokat...
Pedig az Unimog tényleg egy svájci bicska. Mindenféle mezõgazdasági munkára jó, füvet nyír, utat sóz, utat söpör, porszívóz, dömper/billencs, locsolja az utat, ha leállítják egy helyben, akkor generátort haj, fûrészgépet, faaprítót, felsorolni is nehéz, mi mindenre használják. Rengeteg felépítménye lehet, amit könnyû kicserélni. Egy sikertörténet.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#62210
Ez így van, de a problémát igyekeznek kezelni. Legalábbis tervezõasztalon 😊
A Challenger 2 esetében így:
A pirossal jelölt részek a "gyenge" pontok, itt nem Dorchester, hanem sima RHA lemezek vannak
Az elsõ megoldás, ROMOR-A ERA blokkok az orron, illetve a test oldalán
Az elhíresült RPG-29 penetráció után az orron lévõ blokkokat Drochester (passzív) blokkokra cserélték, illetve a szoknya is új ERA modulokat kapott
A végsõ megoldással viszont a harckocsi tömege 68 tonnára nõt...
A Leopard 2 esetében igyekeznek csökkenteni a testben lévõ tároló méretét, így a Leo2A6 tárolója 5-el kevesebb lõszert tartalmaz, így egy fokkal kisebb a mérete (kisebb az esély, hogy eltalálják), illetve egy védõpanel került elé.
Az M1 Abrams és a Leo2 esetében felmerült az a lehetõség, hogy a toronyba számûzik az összes lõszert, ezt az Abrams Block III-ban vizsgálták.
[center]
A Block III tervében szerepelt egy 2x18-as revolvertár, a teknõben nincs lõszer
A TTB (Tank Test Bed) megoldása, a személyzet egy elkülõnített páncélkapszulában, a lõszer a torony alatt
A Meggit automata töltõ a Leopard 2A5-höz párosítva, végül az ár, illetve azon indok, hogy a töltõkezelõ megbízhatóbb, senki sem tartott igényt rá...
A Challenger 2 esetében így:
A pirossal jelölt részek a "gyenge" pontok, itt nem Dorchester, hanem sima RHA lemezek vannak
Az elsõ megoldás, ROMOR-A ERA blokkok az orron, illetve a test oldalán
Az elhíresült RPG-29 penetráció után az orron lévõ blokkokat Drochester (passzív) blokkokra cserélték, illetve a szoknya is új ERA modulokat kapott
A végsõ megoldással viszont a harckocsi tömege 68 tonnára nõt...
A Leopard 2 esetében igyekeznek csökkenteni a testben lévõ tároló méretét, így a Leo2A6 tárolója 5-el kevesebb lõszert tartalmaz, így egy fokkal kisebb a mérete (kisebb az esély, hogy eltalálják), illetve egy védõpanel került elé.
Az M1 Abrams és a Leo2 esetében felmerült az a lehetõség, hogy a toronyba számûzik az összes lõszert, ezt az Abrams Block III-ban vizsgálták.
[center]
A Block III tervében szerepelt egy 2x18-as revolvertár, a teknõben nincs lõszer
A TTB (Tank Test Bed) megoldása, a személyzet egy elkülõnített páncélkapszulában, a lõszer a torony alatt
A Meggit automata töltõ a Leopard 2A5-höz párosítva, végül az ár, illetve azon indok, hogy a töltõkezelõ megbízhatóbb, senki sem tartott igényt rá...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62209
Nem értek egyet. Légvédelmi/Tüzérségi rendszert lehet telepíteni egy táborban. Ha azt vesszük, hogy ezek a tüzérségi eszközök a becsapódó lövedékek illetve légitámadás ellen védenek, akkor kívánatos, hogy a táborban legyenek állandóan és azt védjék.
A kérdés, hogy ezért megéri-e az alvázakat függetleníteni. Ne feledjük, hogy ha letelepíted, és hirtelen el kell indítani, akkor alvázakat kell hirtelen odarendelni, a légvédelem, tüzérség, stb. mozgékonysága így késedelmet szenvedhet.
A könnyen megromló élelmiszert szállító konténereknek külön energiaforrása (diesel generátor) van. Ezek a tengeri hajóutakon is mûködnek. Ismereteim szerin nincsenek rákötve az óceánjáró teherhajók villamos rendszerére. Tehát ez nem probléma.
Pardon, de ez tévedés, a komolyabb konténerszállító hajókon van a fagyasztó konténerek számára 400/460V-os hálózati csatlakozási lehetõség. A diesel-generátorok feladata a kikötõben ill. a teherautós szállításkor való energiaellátás.
Ha egy száguldó tûzoltónak egy mûködõ rendszer, akkor sok probléma nem lehet. A hordozójármû persze kicsit drága. Hogy mi tett be neki? Talán az ára.
Pontosan errõl beszélek. A rendszer elõnyeit én sem vitatom el, mindössze annyia baj, hogy cserébe az alváz és a felépítmény is drágább lesz. Szvsz ezért nem nagyon látni ilyen megoldásokat...
A kérdés, hogy ezért megéri-e az alvázakat függetleníteni. Ne feledjük, hogy ha letelepíted, és hirtelen el kell indítani, akkor alvázakat kell hirtelen odarendelni, a légvédelem, tüzérség, stb. mozgékonysága így késedelmet szenvedhet.
A könnyen megromló élelmiszert szállító konténereknek külön energiaforrása (diesel generátor) van. Ezek a tengeri hajóutakon is mûködnek. Ismereteim szerin nincsenek rákötve az óceánjáró teherhajók villamos rendszerére. Tehát ez nem probléma.
Pardon, de ez tévedés, a komolyabb konténerszállító hajókon van a fagyasztó konténerek számára 400/460V-os hálózati csatlakozási lehetõség. A diesel-generátorok feladata a kikötõben ill. a teherautós szállításkor való energiaellátás.
Ha egy száguldó tûzoltónak egy mûködõ rendszer, akkor sok probléma nem lehet. A hordozójármû persze kicsit drága. Hogy mi tett be neki? Talán az ára.
Pontosan errõl beszélek. A rendszer elõnyeit én sem vitatom el, mindössze annyia baj, hogy cserébe az alváz és a felépítmény is drágább lesz. Szvsz ezért nem nagyon látni ilyen megoldásokat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62208
Ezen felül a Tu-22M és Tu-160 nem egy kateróia, összehasonlítani sem érdemes. A Tu-160 interkontinentális, a Tu-22 harcászati hatósugara jóval kisebb. Az Atlanti-óceán közepének és a Grönland-Izland-Anglia vona körülio tevékenységre méretezték még utántöltéssel is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62207
Attól függ, hogy mi és ki ellen. Egyébként erõsen kétlem, hogy cakk-pakk megszerezték a gép dokumentációját. Még, ha így is lenne, a gyártása akkor is vicces lenne. A Sz-27 lemásolása tartott úgy 10+ évig, hogy összeszerelõ üzemük van és tanulmányozhatták szabadon. Tu-22M-bõl egy darabhoz sem jutottak hozzá tudtommal.
A gép a variaszárny miatt problémás, szerintem nem éri meg.
A gép a variaszárny miatt problémás, szerintem nem éri meg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62206
Vagy 10 éve már írtak róla a Haditechnika újságba, hogy milyen jó lenne az ilyen a Honvédségnek. Persze itthon nem kapkodtak utána. Nyugaton viszont gyakran láni ilyet civil és katonai jármûveken egyaránt.
#62205
Lehet, ez az a megoldás.
#62204
Kínaiak mostani H-6 (Tu-16) bombázóihoz képest elõrelépés lenne. Bár azokat is modernizálták.
#62203
A jó öreg Tu-22M3 mennyire potens csapásmérõ repülõgép ? Állitolag Kina megszerezte a technikát ( egyedül a hajtómüvel bajlodnak ) annak ellenére hogy az Oroszok nem adják el nekik ! Ezt a tipust érdemes-e gyártani nem csak valami szocialista elavult õskövület ? Elektronikai modernizálással mennyire veszélyes ha egyáltalán gyártani fogják ? Vagy a tipus szóra sem érdemes ( nem egy Tu-160 ) !?!
#62202
Ha csak a tábor védelmére van szükség, akkor a vontatott változat is bõven megfelelõ, valószínûleg egyszerûbb, gyorsabban cserélhetõ, mint a dobozos megoldás.
De ez az állandó pontvédelem mostanában merült csak fel a gerillaháborúk miatt, az önjáró változatok a hagyományos hadviselés követelményei miatt kell, hogy folyamatosan mozgásképesek legyenek.
De ez az állandó pontvédelem mostanában merült csak fel a gerillaháborúk miatt, az önjáró változatok a hagyományos hadviselés követelményei miatt kell, hogy folyamatosan mozgásképesek legyenek.
#62201
Én úgy tudom, hogy a T-72 -esek elsõsorban nem a betárazott lõszerkészlet felrobbanása miatt "pukkadnak ki", hanem azért, mert a tartalék lõszer (az orosz doktrina által elõírt mennyiség nem fér bele a töltõberendezésbe) a toronyban található meg a személyzet mellett.
#62200
Azért ez nem teljesen igaz. 2003 -ban, baráti tûzben megsemmisült egy Challenger 2 harckocsi, a lõszerkészlet berobbant, két fõ a személybõl életét is vesztette.
Több helyen is olvastam, hogy a több nyugati harckocsinál csak a toronyban lévõ lõszerkészlet van teljesen elkülönítva, a vezetõ melletti rész még szét tudja vetni a jármûvet.
Több helyen is olvastam, hogy a több nyugati harckocsinál csak a toronyban lévõ lõszerkészlet van teljesen elkülönítva, a vezetõ melletti rész még szét tudja vetni a jármûvet.
#62199
Tûzoltóságnál egy "felépítmény nélküli tûzoltóautóból" nem lesz "létrás, fecskendõ, szerkocsi, folyadéktartályos (víz, üzemanyag, stb szállítására)". A terepjáró képesség miatt eleve magas súlypontot tovább rontaná egy ilyen megoldás ami a vonulásokat során problémát jelenthet. "Létrás"-nál a kitalpalást is veszélyeztetheti egy ilyen megoldás.
Magyarországon is van csere-felépítményes gépjármû rendszeresítve. Az egyik megoldás amikor mindenképpen telepítésre kerül a felépítmény pl. oltóközpont (nagy teljesítményû szivattyú és szerelvényei, nagy mennyiségû habképzõ anyaggal, esetleg egy komoly habágyúval szerelve). Ez ipari létesítmények védelmére szolgál. Nyugaton léteznek ilyen formában szociális konténerek is (wc, pihenõ). Van olyan felépítmény azonban amely nem kötelezõen telepítendõ, viszont nem kell kettõ különleges szert állomásoztatni. Ilyen a por-hab konténer. Ez lehet vegyes vagy két külön felépítmény. Riasztás során a megfelelõt vonultatják és így nagyobb kapacitás áll rendelkezésre a szükséges oltóanyagból. A Jedicsaba által linkelt videón is látható módon üzemelnek. Riasztási normaidejük 6 perc az alapvetõ 2 perc helyett.
Magyarországon is van csere-felépítményes gépjármû rendszeresítve. Az egyik megoldás amikor mindenképpen telepítésre kerül a felépítmény pl. oltóközpont (nagy teljesítményû szivattyú és szerelvényei, nagy mennyiségû habképzõ anyaggal, esetleg egy komoly habágyúval szerelve). Ez ipari létesítmények védelmére szolgál. Nyugaton léteznek ilyen formában szociális konténerek is (wc, pihenõ). Van olyan felépítmény azonban amely nem kötelezõen telepítendõ, viszont nem kell kettõ különleges szert állomásoztatni. Ilyen a por-hab konténer. Ez lehet vegyes vagy két külön felépítmény. Riasztás során a megfelelõt vonultatják és így nagyobb kapacitás áll rendelkezésre a szükséges oltóanyagból. A Jedicsaba által linkelt videón is látható módon üzemelnek. Riasztási normaidejük 6 perc az alapvetõ 2 perc helyett.
#62198
ilyesmire gondolsz?
#62197
Nem értek egyet. Légvédelmi/Tüzérségi rendszert lehet telepíteni egy táborban. Ha azt vesszük, hogy ezek a tüzérségi eszközök a becsapódó lövedékek illetve légitámadás ellen védenek, akkor kívánatos, hogy a táborban legyenek állandóan és azt védjék.
A fuvarozásban használt konténerek rögzítése nagyon rég megoldott, a rögzítés biztonságos. Egyaránt megfelel a tengeri hajózás követelményeinek és az úton történõ árufuvarozásnak. Egy rendõri/katonai/katasztrófavédelmi szektor elvárása a rögzítés erõsségét illetõen nem hiszem, hogy különbözne. Ha pedig fejleszteni kéne a kapcsolódást, akkor az nem hiszem, hogy nagy nehézséget okozna.
A könnyen megromló élelmiszert szállító konténereknek külön energiaforrása (diesel generátor) van. Ezek a tengeri hajóutakon is mûködnek. Ismereteim szerin nincsenek rákötve az óceánjáró teherhajók villamos rendszerére. Tehát ez nem probléma.
Hogy a hordozó jármûnek szüksége van hidraulika rendszerre, vagy a konténernek az egy fontos kérdés. De ahogy a konténer kaphat generátor úgy szerintem kaphat autonóm hidraulikát.
A tévében látott tûzoltóságnak kifejlesztett rendszer emlékezetem szerint rendelkezett komoly hidraulikával. Gondolom sokan ismerik a tûzoltók hidraulika roncs bontóját/vagdosóját. Ez sem probléma.
Azt hiszem úgy mûködött a rendszer, hogy vízszíntesten hátra csúszott a teherautó "platója" (hívjuk így, de nem plató volt), majd a vége lebillent, a teteje fel a magasba. A földön fekvõ konténert (?) (mert tûzoltó felszerelés volt benne, nem LCD tévék) megragadta a "plató/slot/hordozó platform". kb. 40%-ot zárt be a vízszintessel a plató, elkapta a konténert és sziklaszilárdan magához rögzítette, felhúzta a platóra. A "plató/slot/hordozó platform" visszatért az üzemi pozícióba.
Ha egy száguldó tûzoltónak egy mûködõ rendszer, akkor sok probléma nem lehet. A hordozójármû persze kicsit drága. Hogy mi tett be neki? Talán az ára.
De ha belegondolunk a dugókulcskészlet is kicsit hasonló. Kvázi svájcibicska. Egy racsnis kar és sok dugó, amit cserélhetünk. Anélkül élni se lehet. A fent leírt módszert meg elnyelte az idõ homálya. De vajon mért? Költõi kérdés.
A fuvarozásban használt konténerek rögzítése nagyon rég megoldott, a rögzítés biztonságos. Egyaránt megfelel a tengeri hajózás követelményeinek és az úton történõ árufuvarozásnak. Egy rendõri/katonai/katasztrófavédelmi szektor elvárása a rögzítés erõsségét illetõen nem hiszem, hogy különbözne. Ha pedig fejleszteni kéne a kapcsolódást, akkor az nem hiszem, hogy nagy nehézséget okozna.
A könnyen megromló élelmiszert szállító konténereknek külön energiaforrása (diesel generátor) van. Ezek a tengeri hajóutakon is mûködnek. Ismereteim szerin nincsenek rákötve az óceánjáró teherhajók villamos rendszerére. Tehát ez nem probléma.
Hogy a hordozó jármûnek szüksége van hidraulika rendszerre, vagy a konténernek az egy fontos kérdés. De ahogy a konténer kaphat generátor úgy szerintem kaphat autonóm hidraulikát.
A tévében látott tûzoltóságnak kifejlesztett rendszer emlékezetem szerint rendelkezett komoly hidraulikával. Gondolom sokan ismerik a tûzoltók hidraulika roncs bontóját/vagdosóját. Ez sem probléma.
Azt hiszem úgy mûködött a rendszer, hogy vízszíntesten hátra csúszott a teherautó "platója" (hívjuk így, de nem plató volt), majd a vége lebillent, a teteje fel a magasba. A földön fekvõ konténert (?) (mert tûzoltó felszerelés volt benne, nem LCD tévék) megragadta a "plató/slot/hordozó platform". kb. 40%-ot zárt be a vízszintessel a plató, elkapta a konténert és sziklaszilárdan magához rögzítette, felhúzta a platóra. A "plató/slot/hordozó platform" visszatért az üzemi pozícióba.
Ha egy száguldó tûzoltónak egy mûködõ rendszer, akkor sok probléma nem lehet. A hordozójármû persze kicsit drága. Hogy mi tett be neki? Talán az ára.
De ha belegondolunk a dugókulcskészlet is kicsit hasonló. Kvázi svájcibicska. Egy racsnis kar és sok dugó, amit cserélhetünk. Anélkül élni se lehet. A fent leírt módszert meg elnyelte az idõ homálya. De vajon mért? Költõi kérdés.
#62196
Ezzel az a gond, hogy ezek a légvédelmi, vagy tüzérségi rendszereknél miért "tenné le" a hordozójármû a felépítményt? Pont az állandó mobilitás a lényegük.
Ráadásul azért ne feledjük, hogy a cserélhetõ modulok egyébb problémákat is felvetnek, például egységesített csatlakozópaneleket az alvázhoz (elektromos, sûrítet levegõ, esetleg hidraulika). Ezek miatt pedig az alvázaknak is egységesnek kell lennie. Egy példával élve: bizonyos felépítményeknél szükség lehet hidraulikus erõforrásra, ami az alváz motorjára csatolt szivattyú lát el. Na most egy ilyen hidraulikarendszer könnyen szétcsatlakoztathatóra megcsinálni nem egyszerû. Azok a jármûvek, amelyek pedig sose találkoznak hidraulikus rendszert nem tartalmazó modullal, azokban pedig feleslegesen van ott a hidraulikus szivattyú és a csövek...
Ráadásul azért ne feledjük, hogy a cserélhetõ modulok egyébb problémákat is felvetnek, például egységesített csatlakozópaneleket az alvázhoz (elektromos, sûrítet levegõ, esetleg hidraulika). Ezek miatt pedig az alvázaknak is egységesnek kell lennie. Egy példával élve: bizonyos felépítményeknél szükség lehet hidraulikus erõforrásra, ami az alváz motorjára csatolt szivattyú lát el. Na most egy ilyen hidraulikarendszer könnyen szétcsatlakoztathatóra megcsinálni nem egyszerû. Azok a jármûvek, amelyek pedig sose találkoznak hidraulikus rendszert nem tartalmazó modullal, azokban pedig feleslegesen van ott a hidraulikus szivattyú és a csövek...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62195
Nincs irányítórendszer, két stabilizálórúd, illetve azok végén kis ernyõk nyílnak ki, de ilyen kis magasságban ezek hatása minimális, mert a katapultülés egybõl leválasztja magát, és a mentõernyõ kinyílik.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62194
5:15-tõl van egy katapultálás, az üléseket ezek szerint nem csak egyszerûen kilöki a pilótafülkébõl a padlóval ellentétes irányba, hanem kilökés után valami navigálást is végez a cucc hogy ne a földbe csapódjanak?
Emancipate yourself from mental slavement!
#62193
Még érdekesebb lenne, ha le is tudná tenni. Már réges régen felmerült az ötlet, hogy a teherautókon egy olyan felület legyen amire bármilyen felépítményt rá lehet húzni és rögzíteni. Én még a tûzoltóautókkal kapcsoltban láttam ezt az ötletet a tévében. Egy tûzoltóságnak van mondjuk pár ilyen teherautója amik segítség nélkül bármilyen felépítményt fel tudnak tenni maguknak percek alatt. Így lehet egy felépítmény nélküli tûzoltóautóból létrás, fecskendõ, szerkocsi, folyadéktartályos (víz, üzemanyag, stb szállítására), mobil mûtõ, stb. Ha a felépítményt leteszi ott, ahol szükség van rá, akkor mehet egy másikért és máshol is hasznossá teheti magát a gépjármû.
Leírva ésszerûnek tûnik. Akár katonai vonatkozásban is. Jobban ki lehetne használni a teherautókat, mert az életre rögzített felépítmény 1 feladatossá teszi a gépjármûvet. A cserélhetõ felépítményes megoldás még se jelent meg a piacon (legalábbis én nem láttam). Számomra talány, hogy lehet akkora ára a sokoldalúságnak katonai, tûzoldó, katasztrófaelhárító vonalon, hogy nem éri meg. Persze nem minden esetben. De vannak komoly elõnyei. Például a felépítmény nagyon értékes és kell, de a teherautó elromlott, akkor csak egy másikat kell alá rakni, amíg a rosszat javítják.
Ez a koncepció úgy eltûnt, hogy nyomát se találom a neten.
Leírva ésszerûnek tûnik. Akár katonai vonatkozásban is. Jobban ki lehetne használni a teherautókat, mert az életre rögzített felépítmény 1 feladatossá teszi a gépjármûvet. A cserélhetõ felépítményes megoldás még se jelent meg a piacon (legalábbis én nem láttam). Számomra talány, hogy lehet akkora ára a sokoldalúságnak katonai, tûzoldó, katasztrófaelhárító vonalon, hogy nem éri meg. Persze nem minden esetben. De vannak komoly elõnyei. Például a felépítmény nagyon értékes és kell, de a teherautó elromlott, akkor csak egy másikat kell alá rakni, amíg a rosszat javítják.
Ez a koncepció úgy eltûnt, hogy nyomát se találom a neten.
#62192
Az APU inkább az utolsó bekezdésbe kellett volna, kissé nagyon szét van esve az a hozzászólás, kb. mint amennyire én voltam a megírásakor. 😊
A SACLOS rakéták elleni aktív védelmi rendszer a szovjet/oroszoknál Shtora-1 néven ismerték, az Oplot-on lévõ rendszer ennek az ukrán továbbfejlesztése, "Varta" néven.
A Drozd egy aktív védelmi rendszer, teljesen más tészta.
A SACLOS rakéták elleni aktív védelmi rendszer a szovjet/oroszoknál Shtora-1 néven ismerték, az Oplot-on lévõ rendszer ennek az ukrán továbbfejlesztése, "Varta" néven.
A Drozd egy aktív védelmi rendszer, teljesen más tészta.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62191
Az oroszok azzal védik a régi töltõberendezést és elhelyezését, hogy hulldown / turretdown pozícióban ugye nem lehet rálátni, tehát elviekben sokkal jobban védett, mint a toronyban elhelyezett lõszer. Noha ebben van valami, ettõl függetlenül az iraki T-72-esek hulldown-ban (néhány a képek szerint turret-down-ban) voltak, mégis lerepült a tornyuk, tehát lõszerrobbanás történt...
Egy indiai T-72-es, amelynek egy a küzdõtérben, de nem az automata lõszertárolóban lévõ hajítótöltete gyulladt egy gyakorlaton. A személyzet odaveszett, a vizsgálat szerint nem követték megfelelõen az elõírásokat...
Egy indiai T-72-es, amelynek egy a küzdõtérben, de nem az automata lõszertárolóban lévõ hajítótöltete gyulladt egy gyakorlaton. A személyzet odaveszett, a vizsgálat szerint nem követték megfelelõen az elõírásokat...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62190
EA-8-as APU az Oplotnál is van. (Nem azt írtad, hogy nincs, hanem semmit, ebbõl következtettem arra, hogy azt róvod fel, hogy nincs)
Most ez a SACLOS rendszer a Drozd ukrán megfelelõje?
Most ez a SACLOS rendszer a Drozd ukrán megfelelõje?
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62189
Így nézve, akkor egész jó kis cucc. Ha én lennénk országunk vezetõje, aki nem szarna egy kis modern fegyverkezésre, valószínûleg a legújabb/legmodernebb gyártmányú harckocsik közül ezt választanám.
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#62188
Mármint a karusszel automata töltõberendezésre gondolok, ilyen van tudtommal a T-64/72/80/90 mindegyikében, az ezen lévõ lõszerek berobbanása találat esetén mindig látványos pusztulást okoz, ahogy képeken, videókon is látható.
#62187
A T-90 feletti szint mindenképp abban, hogy nem a küzdõtérben van a lõszer, az új torony és az automatikus töltõberendezés megvalósította azt, ami a nyugati harckocsiknál már régóta alap: találat esetén nem semmisül meg az egész hk a személyzettel együtt a lõszer berobbanása miatt, ami az összes orosz típusra jellemzõ. Az oroszok anyagi okokból, vagy büszkeségbõl (mert nem hajlandók elismerni ezt a szarvashibát, amit az összes hk-juk tervezésekor elkövettek) nem lépték meg ezt (a "Black Eagle"-nél igen, de az csak makett volt)
#62186
A Leo2A7-nek eddig egy vásárlója van, Quatar, aki 2,3 milliárdért vásárol 62db Leo2A7-est és 20db Pzh2000-est, plusz pótalkatrészeket, kiképzést, lõszer, stb. A pontos egységsár ebbõl nem igazán számolható ki, de nagyságrendileg 8-10 millió dollár körülre jöhet ki szerintem (a Leo2A6 papírára még 10 éve 5,5 millió volt, és az árakat nagyon lenyomta, hogy fél európa (németek, dánok, hollandok) eladásra kínálták / kínálják a leszerelt Leopard 2-eseiket.
Hogy mik a különbségek, azt nehéz megmondani. Elviekben a Leopard 2A7-nek nagyon jó éjjellátó rendszere van, és körkörös kamerarendszere (nem azonos a 360°-ban körbeforgatható parancsnoki periszkóppal), ami az Oploton tudomásom szerint nincs. Az adatkapcsolat megint egy ilyen dolog, a Leo2A6-tól kezdve megjelent a LINCE vagy a INIOCHOS BMS rendszer, aminek a része egy adatkapcsolat. Egyes A6-osoknál és az A7-nél már van APU is, így például "õrségadásnál" nem kell a motort járatni ahhoz, hogy a fedélzeti rendszerek, toronymozgatást, stb. ellássa energiával.
Sajnos nem tudni, hogy a Quatari Leók mivel vannak pontosan felszerelve, így nehéz okosakat mondani. Azt tudni lehet, hogy alapvetõen az alváltozatok felszereltsége között komoly eltérések is akadnak. A kanadai Leo2A6M CAN esetében például lecserélték a rádiókat és az antennákat, illetve beépítésre került egy ECM rendszer, aminek a része egy mobilfrekvenciás zavaró (hogy a körzetben ne lehessen mobiltelefonos gyújtót használni). A görög Leo2HEL-eknél egy titkosított WLAN kommunikációs hálózat lett beépítve, amely nem csak a személyzet intercomját váltja ki, de a környéken tartózkodó gyalogos egységekkel is ezen keresztül lehet kapcsolatot tartani. Szintén csak a Leo2HEL-eken van például keresztszél-mérõ szenzor.
Ugyanakkor az Oplot M-en van a SACLOS pct. rakéták (mint pl. a TOW) irányításának megzavarására alkalmas ECOMDAS rendszer, ilyen a Leopard 2-eseken nincs.
Amiben az Oplot M és a modern Leók úgymond "kitûnnek" mondjuk egy 10 évvel ezelötti harckocsitól az a fejlesztett NERA/ERA kiegészítõ páncélzat, a 360°-os panorámaperiszkóp a parancsnoknak, a toronykoszorún lévõ géppuska helyett független távirányított fegyverplatform, és az aknarobbanások elleni megerõsítések.
Hogy mik a különbségek, azt nehéz megmondani. Elviekben a Leopard 2A7-nek nagyon jó éjjellátó rendszere van, és körkörös kamerarendszere (nem azonos a 360°-ban körbeforgatható parancsnoki periszkóppal), ami az Oploton tudomásom szerint nincs. Az adatkapcsolat megint egy ilyen dolog, a Leo2A6-tól kezdve megjelent a LINCE vagy a INIOCHOS BMS rendszer, aminek a része egy adatkapcsolat. Egyes A6-osoknál és az A7-nél már van APU is, így például "õrségadásnál" nem kell a motort járatni ahhoz, hogy a fedélzeti rendszerek, toronymozgatást, stb. ellássa energiával.
Sajnos nem tudni, hogy a Quatari Leók mivel vannak pontosan felszerelve, így nehéz okosakat mondani. Azt tudni lehet, hogy alapvetõen az alváltozatok felszereltsége között komoly eltérések is akadnak. A kanadai Leo2A6M CAN esetében például lecserélték a rádiókat és az antennákat, illetve beépítésre került egy ECM rendszer, aminek a része egy mobilfrekvenciás zavaró (hogy a körzetben ne lehessen mobiltelefonos gyújtót használni). A görög Leo2HEL-eknél egy titkosított WLAN kommunikációs hálózat lett beépítve, amely nem csak a személyzet intercomját váltja ki, de a környéken tartózkodó gyalogos egységekkel is ezen keresztül lehet kapcsolatot tartani. Szintén csak a Leo2HEL-eken van például keresztszél-mérõ szenzor.
Ugyanakkor az Oplot M-en van a SACLOS pct. rakéták (mint pl. a TOW) irányításának megzavarására alkalmas ECOMDAS rendszer, ilyen a Leopard 2-eseken nincs.
Amiben az Oplot M és a modern Leók úgymond "kitûnnek" mondjuk egy 10 évvel ezelötti harckocsitól az a fejlesztett NERA/ERA kiegészítõ páncélzat, a 360°-os panorámaperiszkóp a parancsnoknak, a toronykoszorún lévõ géppuska helyett független távirányított fegyverplatform, és az aknarobbanások elleni megerõsítések.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62185
Szóval nyugati fejlettségi szintet ér. Mennyibe kerül egy darab legújabb rendszerekkel felszerelt Leo2, és mik a különbségek köztük?
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#62184
50db-ra adtak megrendelést, 2015-ig teljesítik, darabára ~4 millió US$.
Papíron lévõ képessége igen jó, igazából a T-90MSz körüli / feletti szint, az egyedüli elmaradás a legmodernebb nyugati Hk.-khoz képest az adatkapcsolat hiánya lehet, ám tudni kell, hogy a T-84 Oplot M verzió minden részlete nem ismert, tehát az sem kizárt, hogy valójában rendelkeznek adatkapcsolattal és harctéri információs rendszerrel. Hogy a minõsége milyen, azt nem tudni, az Ukrán Oplotokat dícsérték, a Pakisztáni T-80UD-k alapjában igen megbízhatóknak minõsültek, a motorjuk jobb, strapabíróbb volt, mint az orosz T-90Sz-eké Indiában. Ezek alapján várhatóan nem lesz minõségi probléma velük.
Papíron lévõ képessége igen jó, igazából a T-90MSz körüli / feletti szint, az egyedüli elmaradás a legmodernebb nyugati Hk.-khoz képest az adatkapcsolat hiánya lehet, ám tudni kell, hogy a T-84 Oplot M verzió minden részlete nem ismert, tehát az sem kizárt, hogy valójában rendelkeznek adatkapcsolattal és harctéri információs rendszerrel. Hogy a minõsége milyen, azt nem tudni, az Ukrán Oplotokat dícsérték, a Pakisztáni T-80UD-k alapjában igen megbízhatóknak minõsültek, a motorjuk jobb, strapabíróbb volt, mint az orosz T-90Sz-eké Indiában. Ezek alapján várhatóan nem lesz minõségi probléma velük.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62183
Teljesítmény/tömeg aránya jobb, mint a T-90-nek, ami nálam kitûnt. (Ezzel az aránnyal világszinten is jó)
49 darab az 7.155 mrd thaiföldi baht, kb 230 millió $-ba fájt. 1db kb 1 milliárd 36 millió Forint.
49 darab az 7.155 mrd thaiföldi baht, kb 230 millió $-ba fájt. 1db kb 1 milliárd 36 millió Forint.
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62182
Ára és minõsége?
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#62181
Ugyan kérlek... 😊
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62180
Ez még nyári felvétel, azóta már átadták az elsõ öt példányt is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62179
#62178
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62177
Valamit valamiért. Vakaródzok a témával kapcsolatban, mert kvázi a gyártók azt mondják, hogy nincs szükség a mostani konfliktusokban komoly terepjáró képességre. Ez amúgy általános dolog, az Orosz Pantsir SPAAG is így megy, meg a hirtelen-nem-tudom-mi-a-neve kínai SPAAG is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62176
Csak ezzel korlátozzák a mozgékonyságot terepen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62175
Egen, egyre inkább úgy tûnik, hogy a különféle rendszereket (tüzérség, légvédelem) gumikerekes terepjáró alvázakra szerelik. Feltehetõen leginkább az olcsóság és olcsóbb üzemeltethetõség miatt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62174
#62173
#62172
Katpolon van fent cikk orosz reformokról.
#62171
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#62170
Jó pár éve az MP.net "russia strong" gárdája értekezett a témáról. Abban maradtak, hogy Oroszország Oroszország, és nem változik. Alapból az, hogy rengeteg féle különleges erõ, különbözõ kezekben (belügy, határõrség, rendõrség, hadsereg, utóbbin belül még külön a haditengerészet és a légierõ), akik körmükszakadtáig ragaszkodnak a saját kis belterjességükhöz, addig nem lesz változás.
Említettek nevet is, hogy ki próbálta meg erõs kézzel központi szinten kézbe venni ezt, de csak ennyi sejlik fel a homályból, hogy mi lett a vége, azt nem tudom...
Egyébként e téren furi az Orosz kettõség, teljesen mindegy, hogy harckocsi, tengeralattjáró vagy vadászrepülõgép az eszköz, de így vagy úgy, fentrõl vezérelve elérték, hogy egy nagy kutya legyen a táborban. Ezzel szemben a kézifegyvereknél meg nagyon másik irány lett, számtalan kisebb-nagyobb gyár, tervezõiroda, sõt, magányos tervezõ szált síkra, és úgy tûnik "fentrõl" sem tudnak mit kezdeni a helyzettel...
Említettek nevet is, hogy ki próbálta meg erõs kézzel központi szinten kézbe venni ezt, de csak ennyi sejlik fel a homályból, hogy mi lett a vége, azt nem tudom...
Egyébként e téren furi az Orosz kettõség, teljesen mindegy, hogy harckocsi, tengeralattjáró vagy vadászrepülõgép az eszköz, de így vagy úgy, fentrõl vezérelve elérték, hogy egy nagy kutya legyen a táborban. Ezzel szemben a kézifegyvereknél meg nagyon másik irány lett, számtalan kisebb-nagyobb gyár, tervezõiroda, sõt, magányos tervezõ szált síkra, és úgy tûnik "fentrõl" sem tudnak mit kezdeni a helyzettel...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#62169
Nem értek hozzá, de az orosz gyártók jó pár pisztolytípussal jöttek elõ az elmúlt 20-25 évben PJa (Gracs), GS-18, SzR-1 Vektor, modernizált Marakov változatok stb. de egyik sem tûnik túl sikeresnek annyiban, hogy az orosz szerveken kívül senkinek sem kellettek. Sõt az orosz sereg és belügy is több típust kezdett el rendszeresíteni párhuzamosan, úgy tûnik egyiket sem túl nagy számban (gondolom pénzhiány is közrejátszott), de láthatólag eldönteni sem tudták, hogy melyik mellé tegyék le a garast, vagy pár évenként meggondolták magukat (gondolom mondjuk azért, mert változott a vezetés és más lett a "kedvenc"?)
#62168
Érdekes, hogy van pl. orosz GS-18, ami igen magas színvonalú fegyver és egyáltalán felmerül a Glock 😊
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#62167
Azért ez így nagyon kevés információ. Egyfelõl a kérdés az, hogy a forgalmazó ajánlotta-e az árakat. Ha igen, akkor klasszikus eset. A forgalmazó benyújt egy ajánlatott brutális áron, amibõl X százalék vándorol majd azok zsebébe, akik az állami pénzekrõl döntenek. Magyarul korrupció.
A másik változó az, hogy mi is tartozik az árba. Ha csak a fegyverek, akkor durván túlszámlázták magukat. Ha viszont benne vannak különféle szerelékek is (cseretárak, hangtompító, lézercélzó/fegyverlámpa, stb.)... akkor is persze, de azért már némileg érthetõbb, hogy nem csak egy pisztolyról beszélünk...
A másik változó az, hogy mi is tartozik az árba. Ha csak a fegyverek, akkor durván túlszámlázták magukat. Ha viszont benne vannak különféle szerelékek is (cseretárak, hangtompító, lézercélzó/fegyverlámpa, stb.)... akkor is persze, de azért már némileg érthetõbb, hogy nem csak egy pisztolyról beszélünk...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!