94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84895
A .30-06 M2 AP felépítése tényleg primitív, és ugye csak acél magvas. Évtizedek óta vannak wolfram-karbid magvas pct. lövedékkel szerelt lőszerek, az US ARMY-nál is. Ezek pontos hatásossága viszont általam nem ismert a kellő mélységben. Úgy tudom, hogy a 7.62x51mm-es kaliberben létezik olyan pct. lőszer, amely képes lehet átütni az E-SAPI panelt is. De 5.56x45mm-esben nincs ilyenről tudomásom.
A másik probléma az ár. Az, hogy létezik wolfram-karbid magvas pct. lőszer, az szép dolog, de minden baka ilyet tárazzon be? Az egy picit drága mulatság lenne. -
#84894
Szerintem 5.56mm és 7.62mm kaliberekben az AP lövedékek felépítése elég primitív. A kemény mag egy nagyon széles henger, majdnem olyan széles mint a lövedék. Ha keskenyebbre csinálnák akkor elvileg javulnia kellene az átütési képességnek. -
#84893
A testpáncél alatt nem tudom mit értesz. Ha a ballisztikai mellényt, akkor az US ARMY-nál most az Improved Outer Tactical Vest (IOTV) mellények vannak használatban, E-SAPI betétekkel (elől-hátul 1-1 és két kisebb oldalt a vese magasságában). A mellény magában 9x19mm-es FMJ lőszert képes megfogni. Az E-SAPI-val védett területeken (a mellény és a betét együtt) 3db .30-06-os M2 AP lőszert kell megállítson.
![]()
![]()
A gond ahogy fade2black is írta az, hogy az M2 AP torkolati energiája ~4200 joule körül mozog. Na most akármilyen trükkös 5.56x45mm-es AP lövedékkel próbálkoznak, ezt a szintet nem tudják elérni. Pont ezért vakarom a fejem, amikor mégis azzal jön az US ARMY, hogy nem létfontosságú a kalibercsere, mert új AP lőszerekkel kezelni tudják a helyzetet... -
fade2black #84892 Hol? USben jóval komolyabb mint a 200$os Kínai, de Oroszoknál is terjed. Máshol nem tudom.
Leginkább semmit. Cifu leírta, ott tartunk hogy .338 Lapua Magnum kéne. Ami sorozatlövésre alkalmatlan. -
#84891
Most milyen testpéncélok vannak a talpasoknak?
És mit tudnak átütni az AP lövedékek? 5.56, 7.62 (7.62x39mm, 7.62x51mm, 7.62x54mmR) -
#84890
Sz-300V Hpasp-tól. -
#84889
MiG-29M már Egyiptomban
![]()
-
#84888
Őfelsége hatodik Muhhamad, Marokkó királya is bejelentkezett az Sz-400-asért.
(képen középen)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.10.13. 17:44:08 -
#84887
(bár kérdés hogy Fire & Forget rakéta volt-e, és ott kellett-e maradnia a célontartás miatt).
A legtöbb harcjármű nem f&f rakétát indít. A többség SACLOS / ACLOS irányítású, esetleg félaktív. Pár kivétel van csak, mint a Spike, NAG vagy a Kornet-EM. Utóbbi nincs hadrendben tudomásom szerint. -
JYeti #84886 Promó videó a Trophy-ról:
- látszik, hogy a rendszer elvileg azonosítani tudja, hogy honnan érkezik a fenyegetés, és abba az irányba fordítja a tornyot (az nem derül ki, hogy milyen távolról kezdi érzékelni a fenyegetést);
- látszik az újratöltés is;
- az nem látszik, hogy ha a kicsit bénán megrajzolt BMP helyett egy RPG-30-al lőnek, akkor mi lett volna a történet vége :)
- az sem látszik, hogy mi lett volna, ha a BMP mondjuk nem egy rakétát indít, hanem kettőt :) Meg esetleg indítás után egyből visszatolat a domb mögé, és nem marad ott még fél percig, amíg a Merkava szépen ráfordítja a tornyát (bár kérdés hogy Fire & Forget rakéta volt-e, és ott kellett-e maradnia a célontartás miatt).
- egyébként a Merkavákban elvileg Rheinmetall eredetű simacsövű ágyú van, nem huzagolt, ahogy a videón szerepel.
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.10.13. 16:48:03 -
#84885
1.: Nem, ők az 1899-es Hágait írták alá, amelybe átemelték ezt a pontot. -
savaz #84884 Elvileg emiatt van, hogy a hadi fegyverekbe nem hasznalnak a vadaszloszerekben hasznalatos gombasodo lovedekeket, csak teljes kopenyeset.
Papiron az nato .223 (M-16) lovedeke ezt teljesiti, de amugy ugy terveztek, hogy a testbe becsapodva szetessen es tobb, nagyobb sebcsatornat vagjon. Reklamalt erre a tobbi allam? (nem nagyon hallottam rola.)
Az oroszok jobban 'betartottak' papiron, ert az 5.45 lovedeke teljes kopenyes es egyben is marad, de kialakitasa miatt (ureges a hegye, hatul a sulypont) a testbe csapodva keresztbe fordul es pont ugy viselkedik, mint egy vadaszloszer (dum-dum golyo). -
JanáJ #84883 1, Én is úgy tudom, hogy az amcsik nem írták alá, de ha igen akkor is ki lehet lépni.
2, Én pont azt látom, hogy egyre kevésbé fontos a repesz védelem. Egyre kisebbek a mellények. Egyre inkább Plate carrier közeliek. A soft armour kopik ki. Gondolom most éppen nem szempont és a könnyű gyalogság könnyűségét meg ismerjük.
3, Ez tény. Ahogy a nem repesz képzőknél is.
Esetleg még az okos (?) távcsövek, amivel a pontosságon lehet javítani. -
JYeti #84882 Robbanó esetleg repesz hatást kifejtő lövedék? A hard plate csak kis felületen véd, ha azon elműködik az arcot akkor is sebzi.
Azok elvileg be vannak tiltva az 1868-as Szentpétervári Deklarációval (nemzetközi egyezmény).
Persze ez sokat nem jelent, mivel
a) ez egy nemzetközi egyezmény, melyet mindenki eltérően értelmez, csak akkor kikényszeríthető, ha a nagyhatalmak állnak szemben a kishatalmakkal (fordítva nem működik);
b) papíron csak az aláíró, illetve az egyezményt elfogadó feleket ('civilizált nemzetek') kötelezi, így például az USA-t, Kínát nem (legalábbis az iratokból nem derül ki, hogy ők aláírták vagy elfogadták volna);
c) van egy csomó kivétel az egyezményben, egyrészt az egyezmény csak az egymás közötti háborúban alkalmazandó, így, ha az aláíró állam valami nem aláíró ('barbár') állammal háborúzik, akkor nem alkalmazandó, vagy, ha eredendően az aláíró ('civilizált') államok ölik egymást, de valamelyik félhez egy nem aláíró ('barbár') állam is csatlakozik, akkor megint nem alkalmazandó;
d) az egyezmény alapján a 400 gramm tömeg alatti robbanó és éghető (anyaggal töltött) lövedékekre vonatkozik, itt el lehet veszni annak értelmezésében, hogy mi tekinthető ilyen lövedéknek.
Az egyezmény szövege amúgy érdekes, az aláíró felek alapvetően abban állapodtak meg, hogy a civilizáció előrehaladta megkívánja, hogy a háború okozta szenvedést csökkentsék. Emiatt az aláíró felek célja kizárólag az lehet, hogy egymás haderejét gyengítsék, melyhez elegendő az, ha 'kivonják' a harcokból az ellenséges katonákat (gondolom megsebesítik őket, nem megölik). Ezen célt azonban szükségtelenül meghaladja az, ha olyan eszközöket vetnek be, amely a harcokból kivont katonák szenvedését megnöveli, vagy a halálukat elkerülhetetlenné teszi (értsd 400 gramm alatti robbanó - éghető lövedékek alkalmazása).
Y -
#84881
1.: 10mm alatt űrméretnél tilos robbanós és/vagy expandáló lövedéket használni a Szentpétervári egyezmény alapján. Lehet, hogy ma elavult, és esszenciájában nem tartják be, de attól még szigorúan véve senki sem törekedett a megszegésére.
2.: A ballisztikai mellény alapvetően repeszálló feladatnak megfelel a nem plate-el védett részen is.
3.: Az, hogy a repeszek hol sebeznek, függ a becsapódás helyétől és szögétől. -
JanáJ #84880 Robbanó esetleg repesz hatást kifejtő lövedék? A hard plate csak kis felületen véd, ha azon elműködik az arcot akkor is sebzi. -
#84879
Mi a megoldás erre? Már a 7.62x51 / 7.62x54R kaliber sem éppen sorozatlövésre van kitalálva, legalábbis nem karabély méretű fegyverből. Azok a mellények a védőpanelekkel pedig ezeket is megfogják. A sima baka is .338 Lapua Magnum kaliberű fegyver kap, amely ~1,5x akkora torkolati energiával rendelkezik, mint a fenti puskakaliberek? Oké, de akkor is max. öntöltő fegyverként kerülhet szóba, automata fegyverként kizárt... -
fade2black #84878 Sztem ami változásokat kéne, hogy hozzon az az, hogy a jelenlegi 5.45/5.56/7.62t már a Kínai 200$os Body armorok is védenek és rohamosan terjednek. Amikor az US, Orosz katona 3at belelő a szabadságharcos/terroristába aztán az visszalő az azért kellemetlen. -
Kurfürst #84877 Negyven éves konstrukciójú fegyvereknél azért ne felejtsük el, hogy a fegyverek maguk is többnyire 40 évesek, elhasználódnak idővel, nem is annyira a harcászati-technikai jellemzőkkel van a baj mert teszik a dolgukat.
A németeknél lásd Marder, G3 stb. Igazából vígan ellennének vele. A FAMAS, AUG szintén nem mai gyerek és ha már úgyis újat gyártanak, érdemes elgondolkodni esetleg egy új konstrukció rendszeresítésén.
Más kérdés hogy szerintem kézifegyverekkel terén pont nem érdemes, mert nincs igazán újdonság, pláne nem egy korai AR-15 klónra. A G36 csere számomra a full érthetetlen kategória, max tényleg annyi értelme van hogy most kicsi a Bundeswehr és a franciák is cserélnek épp, ilyenkor lenne érdemes (mellesleg mintha a G36 / AR15 tárak eleve kompatibilisek, nem?) -
#84876
Az General Dynamics bemutatta elképzelését az MQ-25 Stingray tenderre. Az javaslatuk az Avenger drónra épül, de annál nagyobb, a főfutók is a testbe húzódnak be, és a szárny alatt két függesztési pontra lehet a buddy-tanking rendszer felszerelni. A NAVY elvárása ~6,8 tonna üzemanyag áttankolási képessége 500 tengeri mérföldre a hordozótól. A gép ugyanakkor már előre láthatóan többfeladatú lesz - alapértelmezésben lesz rajta egy EO/IR érzékelőtorony, és a NAVY kérte a tenderezőket, hogy a drónt lehessen radarral felszerelni.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
JYeti #84875 Nekem csak az nem fér a fejembe, hogy annyi fegyver van, ahol az ergonómiát tovább vitték az AR-15 alapokról messze-messze (Steyr AUG, G36, SCAR, F2000, XM8, stb.), most mégis minden (európai) gyártó, aki hajdan büszkén mutatta, hogy mennyivel jobbat tudnak ők az AR-15-nél, most mászik vissza az AR-15 felé. Az elején azt hittem (még írtam is a topicba), hogy ez a sok AR-15 klón biztos az amerikai piac miatt került elő. Erre nem sokkal rá megvették a norvégok a HK416-ot. Paff az elméletemnek. :)
A kézifegyver fejlesztés nem igazán tud újat mutatni, vagy kitörni a 40-60as években megalkotott alapvető konstrukcióktól (Stoner féle AR-15, illetve a Kalasnyikov féle AK-47 és társai). Az ígéretes újításokkal (pl. G11) sajnos nem lett igazán semmi, még egy kaliber váltást sem sikerült megugrani, például az 5.56-ról a 6.5-ös Grendelre (bár itt megoszlanak a vélemények, hogy érdemes-e áttérni erre vagy más kaliberre).
Én azt hittem egyébként, hogy az új, modern fejlesztések (SCAR, ACR, Cz-805 Bren stb.) elviszik a boltot az AR-15 és klónjai elől, de nem igazán ez a tendencia. Az US SOCOM például korábban rendszeresíteni akarta a SCAR MK16-ot (5.56-os verzió), de aztán megköszönték és visszaadták a fegyvereket azzal, hogy szép-szép, de a korábban használt M4-esekhez képest sokkal többet nem tud, ami indokolná a kiadásokat (a 7.62-es SCAR-H-t viszont rendszeresítették).
Sőt, az ukránok pl. most tesztelik a saját fejlesztésű AR-15 klónjukat (WAC-47), ami még működésében is a 60-es évek M-16-osát idézi (direct impingement -
DI - rendszerű, ezt még az igényesebb AR-15 klónok is kukázták már és gas piston rendszert használnak).
![]()
WAC-47
Szóval még az ukránok is kidobják az egyébként kiváló AK-74-eseiket egy DI elven működő AR-15 klónért, remek (bár ennek lehet politikai okai is vannak).
Az AUG, F2000-errel szerintem az a baj, hogy a bullpup-ok kezdenek visszaszorulni, pl. a Franciaország is lecserélte a FAMASt a HK416F-re, pedig a tenderen részt vett a horvátok bullpup rendszerű üdvöskéje, a VHS-2 is.
![]()
FAMAS vs. HK416
Y
Utoljára szerkesztette: JYeti, 2017.10.13. 01:30:31 -
aksurv2 #84874 1 másodperc ki a gyorsabb... -
aksurv2 #84873 https://www.liveleak.com/view?i=7c1_1463323477 -
aksurv2 #84872 Igen. -
#84871
Oké, jogos a kritika. :D -
kiskorúbézoltán #84870 Azé' ennyire szőrszálhasogatóan ne menjünk le kutyába... :D
A fű zöld, az ég kék, a zágyúgolyó meg gyorsabb mint a raketta. Most komolyan, milyen gyakori lehet az az eset amikor a ki látja meg a másikat játékban az a szűk két másodperc lesz a döntő? A mai rendszerben lévő járművek 99%-ban akkor veszik észre az érkező rakétát amikor az csapódik. Akkor is ha 10+ másodpercig közeledik. Mindamellett, hogy a cél észlelésétől a tűzkiváltásig eltelő időnek csak a kezelőtől eredően van egy olyan szórása ahol ez a 2 másodperc nem feltétlenül értelmezhető. Nem látom realitását annak, hogy egy tankra kilőnek egy rakettát, az meg visszalő abban a reményben, hogy az ágyúgolyó majd gyorsabban ér oda. De mond ha te reálisnak látod. -
#84869
Ez aktív védelemtől majdnem teljesen független. Aki hamarabb veszi észre a célt az nyer, akár rakéta akár gépágyú akár ágyú.
Azért nem teljesen. Egy Ataka pct. rakétának mintegy 2 másodperc az útja a célig, ha az 1km-re van.
Egy APFSDS lövedéknek cirka hat tized másodperc... -
#84868
Nekem csak az nem fér a fejembe, hogy annyi fegyver van, ahol az ergonómiát tovább vitték az AR-15 alapokról messze-messze (Steyr AUG, G36, SCAR, F2000, XM8, stb.), most mégis minden (európai) gyártó, aki hajdan büszkén mutatta, hogy mennyivel jobbat tudnak ők az AR-15-nél, most mászik vissza az AR-15 felé. Az elején azt hittem (még írtam is a topicba), hogy ez a sok AR-15 klón biztos az amerikai piac miatt került elő. Erre nem sokkal rá megvették a norvégok a HK416-ot. Paff az elméletemnek. :)
Nekem azért nem világos az egész, mert pont a németek voltak azok, akik vagy 4 évtizedig elvoltak a G3-al, és azt mondták, hogy csak akkor cserélnek, ha egyértelműen jobb az elődnél. Megcsinálták a G11-et, de drága volt, jöttek a politikusok, dobták. Oké, ezt az US ARMY már vagy háromszor eljátszotta (ACR, AICW, XM8), de akkor sem hinném, hogy valóban nyújt annyival többet a HK416, HK433 vagy bármelyik tenderező a G36-nál, ami miatt alátámasztott a fegyvercsere.
Ha legalább más kaliberű lenne a tender. Ha innováció kerülne elő, lásd US ARMY LSAT programja a hüvely nélküli / teleszkópos lőszerrel.
De nem. Ugyan az a kaliber...
Kár, hogy csak 5 percig lehet szerkeszteni, és már akkor se fogadja el a szerkesztést, ha 5 percen belül megnyitod, csak az 5 perc leteltével nyomsz rá a küldésre, pár typo-t javítottam volna :)
Írsz priviben mi bántja annyira a szemedet, és kijavítom. :Đ
A formázást javítottam, gondolom így szeretted volna (center tag-ok).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.12. 20:21:22 -
kiskorúbézoltán #84867 Ez aktív védelemtől majdnem teljesen független. Aki hamarabb veszi észre a célt az nyer, akár rakéta akár gépágyú akár ágyú.
A majdnem itt annyi, hogy a távolság növelésével a rakéta van előnyben (általában) a gépágyús megoldás viszont pont ezt nem engedi.
Bele lehet menni a harcászati részletekbe is, de igazából már a lövészeti/technikai része is messze túl van azon a szinten amin én valaha is okos voltam. Vagy legalább szép. :D Szóval tőlem a témában ne várj többet mint hasraütés, tippelgetés meg ámélkodás. ;) -
JYeti #84866 Kár, hogy csak 5 percig lehet szerkeszteni, és már akkor se fogadja el a szerkesztést, ha 5 percen belül megnyitod, csak az 5 perc leteltével nyomsz rá a küldésre, pár typo-t javítottam volna :)
Y -
JYeti #84865 Az AR-15, illetve a klónjai egyre inkább a reneszánszukat élik.
A KSK a korábbi G36-ait HK416 A7-re cseréli (1.745 db fegyver).
![]()
HK416 A7, elvileg a színben és a biztosítóban van eltérés a HK416 A5-höz képest (nem 90 fokban áll, hanem 45-ben)
Egy német tartományi rendőrség több száz SIG MCX-et rendszeresít az MP5-ösök cseréjére. Az MCX annyiban kakukktojás, hogy felépítésében lényegesen eltér az AR-15-től (a rúgó nem a válltámaszban folytatódik, így az behajtható).
![]()
SIG MCX
Kérdés, hogy a mostani Bundeswehr tenderen a G36-os leváltására melyik fegyvert hozzák ki győztesen. A résztvevők a HK433, HK416, Steyr-Rheinmetall RS-556 és a Sig MCX.
A HK-nak jó esélyei lennének a tenderen, bár ezt némileg árnyalja, hogy korábban a G36 miatt elég rendesen összerúgták a port a német védelmi minisztériummal. A német védelmi minisztérium a HK-val szemben veszített (a nap végén egy bírósági ítélet mondta ki, hogy a G36 az eredeti előírásoknak megfelelt, amely a HK-t igazolta), most lenne lehetősége visszavágni neki azzal, hogy a tenderen konkurens terméket választ.
A HK pozícióját erősíti még azonban, hogy technikailag elég potens termékeket tett le az asztalra. Egyrészt ott a HK416, amely elég jól sikerült és elég népszerű is lett, azonban az újabb trendeknek megfelelően (illetve, mert elvileg a német minisztérium jelezte, hogy a HK416 túl drága nekik) kifejlesztette a HK433-at is, amely a HK416 és a G36 ötvözeteként minden szempontból jobb, mint a HK416 (így például olcsóbbnak ígérik, megbízhatóbbnak, ergonomikusan is jobb, stb.).
Másrészt a politikai is beleszólhat a dologba, mivel a francia hadsereg nem olyan rég a HK416F rendszeresítése mellett döntött (a FAMASt cserélve), és most a britek EU-ból való kilépésével a francia-német tengely nagyon szeretne együttműködni, így például a haditechnikai fejlesztéseket is racionalizálni (minél több közösen használt eszköz, a párhuzamos fejlesztések megszüntetése, stb.).
Emiatt kézenfekvő lenne, ha a németek - a franciákhoz hasonlóan - a HK416-ot rendszeresítenék.
Y
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.12. 20:21:02 -
#84864
Én úgy gondoltam, hogy amikor elkezdik bontani gépágyúval egy olyan HK oldalát amit reaktív páncél véd APS-el kiegészítve és sok idő nincs, mert már gyün is a rakéta akkor amolyan utolsó mentsvárként talán a torony odaforgatás esetleg testtel együtt még segíthet valamit.
HK alatti járgányoknál, meg marad a kereszt vetés.
Pro és kontra.
Ha tovább gondoljuk az APS-t, akkor az érzékelő meg tudja határozni az indító jármű helyzetét hozzávetőleg, tehát az sem lehetetlen, hogy már a löveget is rá irányítja (ez egyébként ugye a Shtora-1 esetében félig megvalósul, hiszen a beérkező veszélyforrás irányába fordul a torony, csak a függőleges vektor nincs meg). Az irányzónak a feladata persze, ha van elég hidegvére, hogy a végső finomhangolást végrehajtsa. Esetleg a rendszert úgy programozni, hogy automatikusan megpróbálja azonosítani az irányban lévő veszélyforrásokat (alak-felismerés) és akár automatikusan tüzet is nyithat rá.
A HK alatti járműveknél még mindig ott van a rácspáncélzat, mint opció... Oké, a gpá találatok eleve vagy a páncélzatot is lebontották már, vagy kárt tettek benne, de a lehetőség adott, hogy megvédje a járművet a pct. rakétától... -
#84863
A gond a szememben a reakcióidő és a harctéri tényező.
Ha a gpá. + löveg vagy pct. rakéta kombós jármű fedezte fel előbb a célpontot, akkor van a megoldásnak rációja. Jó esetben az előtt sikerül a célpontot harcképtelenné tenni, mielőtt el tudná sütni a fő fegyverét.
Ha a célpont vette előbb észre a BMP-T szintű járművet, vagy egyszerre veszik észre egymást, akkor ő van helyzeti előnyben, hiszen a gépágyú csapás és a pct. rakéta célba éréséig akár kétszer is lőhet szvsz.
Plusz tegyük hozzá, hogy a BMP-T (és T-14) szintű járművek hátrányban vannak a passzív védelem terén, tehát találat esetén könnyebben kaphatnak be olyan sérülést, ami valódi harcképtelenséget okoz. -
savaz #84862 Nem ilyenkor kellene egy padlogaz+kodgyertya kombot elebgedni? Ha van 1-2 mp elokeszites, meg lehet ido is a focsapas kivedesere.
Amugy anno igen elterjedten hasznaltak a belovogeppuska koncepciot hsn lovegeknel, es harckocsiknal is. Egy modern tuzvezeto rendszerrel kombinalva 1000 m folott is meg lehet kuldeni egy sorozatot, akar akkor, amikor a fo csomag mar uton van.
-
#84861
[NST]Cifu #84859
A mesterlövész kilövi az optikát, mint a pinty-re hoztam fel a páncéllemezes takarást, mint lehetőséget.
Azt nem tudom, hogy az APS tud-e ilyen kis kalibert is érzékelni, de ha igen akkor repeszfelhőt nem indít csak jelzi az irányt és az adott irányban bevédi a sérülékeny érzékelőket egy darab lemezzel ami kibírja .50cal-t.
--------------------------------------------
kiskorúbézoltán #84858
Én úgy gondoltam, hogy amikor elkezdik bontani gépágyúval egy olyan HK oldalát amit reaktív páncél véd APS-el kiegészítve és sok idő nincs, mert már gyün is a rakéta akkor amolyan utolsó mentsvárként talán a torony odaforgatás esetleg testtel együtt még segíthet valamit.
HK alatti járgányoknál, meg marad a kereszt vetés. -
kiskorúbézoltán #84860 Ááá... azt én se gondolom, hogy direkt az aktív rendszer elemeit céloznák meg. Inkább úgy tudnám elképzelni, hogy úgy általában a járművet célozzák meg. Innentől matek és ballisztika és harcászati elv kérdése a dolog.
Hasamra ütök.
Azt mondom, hogy ha az esetek 75%-ban működjön a dolog. Onnantól ha megvan az aktív rendszer mérete, elhelyezkedése és sérülékenysége (közvetlen találat kell vagy elég a 30-as repesze is. stb) akkor nagyjából meghatározható, hány találatnak kell érnie a járművet. A cél mérete, távolsága stb adja, hogy ennyi találathoz hány lövés kell gyakorlatilag. Nagyon nagy vonalakban talán így meg lehetne határozni, hogy életképes lehet-e a kombinált gá. rakétás lövészet aktív védelemmel rendelkező cél ellen.
Vagy legalábbis a'szem. :)
-
#84859
Az se tartana sokból kivitelezni, hogy ha az APS egy nagy sebességű tárgyat érzékel a torony irányába, akkor az optikákat és érzékelőket arra a 1-2-3 másodpercre bezárnak, a legtöbb kereső optikán van ilyen páncéllemez védelem amúgy is vagy kifordítsa ..ect.
Azért azok a védőlemezek jellemzően csak a kézifegyverek tüzével szemben védenek, már egy nehézgéppuska is esélyesen átüti / tönkreteszi őket. Ez ellen alapvetően a redundanciával védekeznek, adott esetben az irányzó a parancsnok EO/IR periszkópjának a képével is tud dolgozni, értelemszerűen a löveggel párhuzamosított üzemmódban. -
kiskorúbézoltán #84858 Igen, ha nem fölülről támad a rakéta vagy olyan a fej páncél viszonya, hogy a páncél képes megfogni akkor működhet. Bár jellemzően csak a harckocsiknak van olyan homlokpáncélja mi képes egy járműfedélzeti méretű rakéta robbanófejét megállítani és ugye még ott a lehetőség, hogy nem a beforgatott tornyot éri a találat. A többi járműnél nem nagyon van jelentősége a forgásnak. -
#84857
A BMP-T elemzéseknél nem egy helyen olvastam, hogy a koncepció részben az egyre fejlettebb ERA / NERA és APS rendszerek ellen is készült. Aztán lehet, hogy ez már utólagos belemagyarázat... :)
A gondolatmenet terén azért tétel, hogy el is kell találni az APS érzékelőit és/vagy effektorait, hogy a rakéta beérkezésekor már ne legyen védelmi képesség. Azért ezt már 1km távolságból is nehezen hiszem el, hogy egy mozgó célponton tenyérnyi felületeket ilyen pontosan képes eltalálni... -
Erre max olyat lehet lépni, mint az orosz toronyforgató rendszer ami, veszély esetén szembe fordítsa a tornyot, mivel ott a legvastagabb.
