-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#84937
Ez a kijelentés is téveszme.
Az Sz-300 család körökörös felderítő radar (Big Bird család, RLO) 2GHz az üzemi frekis, tehát dm-es sávban van, nem méteresben. Ebben üzemelt a kőkorszaki Volhov rávezető állomása, de a Patriot RS-e is 3GHz-es, tehát a Big Bird pusztán nagy, de hullámhossz táján semmi különleges.
Az agyonhypolt Nebo van méterseben, de azzal tűzveztést nagyon elvi szinten tudnál csak adni, erről még orosz marketing adat sincs. Idézek meg nem jelent írásomból.
A P-18 távoli leszármazottjának tekinthető z 55Zh6ME Nebo (mellékletben marketing anyaga angol nyelven megtalálható) méteres hullámhosszú felderítő radartól kapott adatok alapján az Sz-300/400, illetve azokkal egy hálózatban levő légvédelmi rakéta-rendszereknél felmerül több lehetőség is az alacsony észlelhetőségű célok elleni hatékonyabb küzdelemre. Ehhez első körben az szükséges, hogy a P-18-nál említett oldalszög mérés pontossága 12 szögmásodperc, tehát 0,2 fok 1 fok helyett, azonban még ezzel is 175 méteres a mérési hiba 50 km-es távolságban. Ekkora távolságban már nem feltétlen biztosított a célpont megsemmisítése a hatalmas harci résszel sem még ekkora, nemhogy nagyobb távolság esetén. Még, ha képes a Nebo is felderíteni a célpontot pusztán a Nebo mérési adataival nem lehetséges rádió-parancsvezérelt rávezetés, aminek kb. 55 km a távolsági korlátja, afelett nem is alkalmazták soha, csak nukleáris harci résszel. (Lásd később.)
A Nebo három féle módon képes üzemelni, teljes 360 fokos körbeforgatás esetén békeidőben 10, háborús üzemmódban 5 másodpercenként fordul körbe, illetve képes szektoros keresési üzemmódra is. Ez utóbbi esetben az antenna nem forog, ad adott irányban van beállítva, csak elektronikus nyalábeltérítéssel üzemel és keres, 90 fokos oldal és 80 fokos helyszög korlátozással. (Tehát a 360 fokos pásztázás helyett a légtérnek csak egy kis szeletét, egy szektorát tapogatja / pásztázza le.)
Ezzel elvileg elérhető az, hogy kellő gyakorisággal frissüljön az információ úgy, hogy az Sz-300/400 rávezető állomás „vakon” indíthasson akár aktív radaros, akár SARH/SAGG/TVM vezérlésű rakétát úgy, hogy a rávezető állomás nem képes érzékelni a célt, hanem csak a Nebo-tól kapott célkoordinátával számol, a rendszer és arra területre sugároz a tűvezető radar. Bár maga a rávezető állomás adott estben soha nem lesz képes az a stealth célpontot érzékelni, de a megfelelő irányba haladó rakéta kellő távolságba érve érzékelheti a visszaverődést és képes magát rávezetni. Ilyesféle utólagos célbefogásra a korábbi légvédelmi rendszerek is képesek voltak, az Sz-200 Vega a céljel elvesztése és ismételt felbukkanása után a rakétát képes volt a célpont felé irányítani.
A probléma az Sz-300/400 esetében az, hogy körkörös keresés esetén csak 5 másodpercenként frissül a céladat, ezzel lényegben a meglevő rakétákkal nem lehetséges még a nem manőverező célpontokat sem eltalálni a több száz méteres mérési hiba miatt, emiatt szükséges a Nebo szektoros keresése, viszont ezzel nincs 360 fokos lefedés. 4 db Nebo radar szükséges egyetlen légvédelmi osztály esetén is a 360 fokos lefedéshez, ha szektoros keresés alkalmaznak, ez nyilvánvalóan irreális.
Az F-35 esetén továbbra is probléma a vontatott csali főleg, hogy a rávezető állomás nem is látja a célt, a rakéta sikeres kúpos keresés esetén a legerősebb visszhangra fogja magát rávezetni, mást mérni a hatalmas relatív sebesség miatt nemigen van másra lehetőség, ezen a fázisvezérelt vevővel vagy fázisvezérelt aktív radaros rakéta segíthetne elsősorban.
Tehát alacsony észlelhetőségű repülőgép felderítésére a Nebo alkalmasabb és képes „repedéseket találni a páncélon”, de korántsem az csodafegyver, mint amennyire beállítják egyesek, erre rakódik rá az F-35 ellen a „rétegzett” védelme. (DAS figyel, az F-35 radarja távolságot is mérhet és vontatott csali használható ARH/TVM/SAGG vezérlésű légvédelmi rakéták ellen).
A vadászrepülőgépeken a helyhiány miatt nem lehetséges méteres hullámhosszú radar alkalmazása a kis antennaméret miatt lehetetlen, még a dm-es hullámhosszú radar léte is megkérdőjelezhető azon tényezők miatt, ami a vonatott csaliknál és radaroknál már kifejtésre került, nyaláb és teljesítmény paraméterei a radaroknak.
Elvi szinten a lehetséges megoldás a kombinált vezérlésű infravörös rakéta használata lenne, amit viszonylag pontatlan távolság- és irányméréssel is a cél közelébe lehet vezérelni annyira, hogy az infrafej indítás után be tudja fogni a célpontot. A hátránya módszernek, hogy időjárásfüggő ennek az alkalmazása, előfordulhat olyan eset, hogy a végfázisban az infravörös érzékelőt korlátozza az időjárás. (Nagy magasságú célpontoknál ritkán.) Ilyen rendszer jelenleg nem létezik marketing anyagokban szerepel a tervek között ehhez hasonló, ami még meg is haladja ezt a koncepciót, ez lenne a Skyceptor.
A Skyceptor rakéta-rendszer kétfokozatú, 300 km hatótávolságú rakétája milliméteres hullámhosszú aktív AESA radar, illetve képalkotós infravörös érzékelővel rendelkezne, lehetőséggel TVM rávezetési móddal kiegészítve. Ez a jelenleg összes ismert védelmi módszer áttörésére képes elméleti szinten, bár nyugaton az alacsony észlelhetőségű gépek felderítésére a méteres hullámhosszú felderítő radar hiányzik a repertoárból, de a rendszer a Patriottal ellentétben rendelkezne körkörös felderítő radarral.
(Moszkva körül körkörösen 10 db Nebo van jelenleg telepítve jelenlétének szerintem sok értelme nincs, lévén a harcászati repülőgépek hatótávolságán kívül esik...)
A Nebo széleskörű exportja évtizedes távlatban lehet és a szükséges mennyiségben nagyon kevés állam képes azok rendszeresítésére, tehát az elkövetkező évtizedekben a potenciális proxy konfliktusokban ezzel jelen állás szerint nem kell amúgy sem szembenéznie az F-35-nek és más alacsony észlelhetőségű repülőgépnek sem, tehát ebből a szemszögből nézve a fenti gondolatmenet jelenleg erősen elméleti és a távoli jövőre vonatkozik.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 11:57:41