94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • steweee
    #1039
    érdekes a törvényi megfogalmazás. gáz-riasztóra eddig sem kellett pszichológia vizsgálat, csak élesre
  • Cat #1038
    Nem kötnék engedélyhez a gáz- és riasztópisztolyokat

    A tervek szerint május elsején lép érvénybe az új fegyvertörvény, mely az eddigi gyakorlattal ellentétben a gáz- és riasztófegyverek tartását nem, azonban a flóbertpisztolyok birtoklását engedélyhez kötné.

    Engedélyhez kötné a flóbertpisztolyok megszerzését az új fegyvertörvény, melyet a kormány pénteken nyújtott be a parlamentnek. A törvényjavaslat indoklása szerint a flóbertpisztolyok alacsony csőtorkolati energiájuk miatt ugyan élet kioltására nagy valószínűséggel nem alkalmasak, ám az uniós irányelvek értelmében lőfegyvernek minősülnek. Magyarországon körübelül kétszázezer ilyen típusú fegyvert tartanak, melyek egy része még azonosítószámmal sincs ellátva.

    Ha a törvényt elfogadják, akkor a flóbertpisztolyok további tartásához legkésőbb május 31-ig engedélykérelmet kell benyújtaniuk az eddigi tulajdonosoknak (az ügyintézés ideje legfeljebb 180 nap). Ennek költsége, akárcsak az egyedi azonosítószámmal való ellátás, a kérvényezőt terheli. A lehetséges flóberttulajdonosok körét majdan kormányrendelet szabályozza, de a fegyver alacsony veszélyessége miatt a megszerzését feltehetőleg nem fogják szigorú feltételekhez kötni.

    Gáz- és riasztópisztolyt bárki kérhet

    A jelenlegi szabályozás szerint fegyvertartási engedélyt magánszemély sportvadászat, sportlövészet és lövészeti oktatás céljából, valamint szolgálati és önvédelmi célból kérhet. Utóbbi esetben maroklőfegyvert külön indok nélkül fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, pénzügyi nyomozó, országgyűlési képviselő, a kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, minisztériumi főosztályvezető, polgármester, illetve főpolgármester kaphat.

    Emellett lőfegyverhez juthat az is, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel. A törvénytervezet szerint azonban gáz- és riasztópisztolyhoz ezentúl bárki engedély nélkül hozzájuthat, így az eddigi gyakorlattal ellentétben a leendő tulajdonosok pszichológiai alkalmasságát sem fogják vizsgálni.

    Európai lőfegyvertartási engedély

    Az uniós csatlakozás az európai lőfegyvertartási engedély bevezetését is megköveteli. Ez azonban nem jár együtt a jelenleg érvényes engedélyek cseréjével, a fegyvertulajdonosoknak csak akkor lesz rá szükségük, ha lőfegyverüket az unió más tagállamába is magukkal kívánják vinni. Az európai lőfegyvertartási engedély kiadására a rendőrség jogosult. Az új törvény május elsején, az ország uniós csatlakozásának napján lépne érvénybe. Addig még az Országgyűlés illetékes bizottságainak is meg kell tárgyalniuk, hogy parlamenti vitára, majd szavazásra bocsáthassák.

    Fogalmak a fegyvertörvény tervezetében

    Tűzfegyver: a törvény mellékleteiben meghatározott gépszerkezet, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve: ha külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították; riasztásra, jelzésre, életmentésre, állati vágóhídon történő leölésre vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják; muzeális fegyvernek tekinthető.

    Légfegyver: a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver.

    Lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki.

    Flóbert lőfegyver: olyan tűzfegyver, amely kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas.

    Flóberttöltény: olyan egybe szerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert.
  • harcu
    #1037
    "légpuska minek számít amúgy?"

    7.5 J alatt szabadon tartható, felette engedélyköteles. Ez minden fegyvernek látszó tárgyra fennáll.
  • [NST]Cifu
    #1036
    Ott reagáltam :)
  • [NST]Cifu
    #1035
    Ghostnak lehet igaza. A videó valójában két képsorozatot tartalmaz, az elsőnél nem igazán lehet kiveni a tipust, de valószinüleg egy Pz III. vagy IV., a második képsorozatnál szerintem egy kései Pz III.-ast látunk, amit egy IL-2 sorozza éppen. A jármű hátulján lévő üzemanyaghordók (?) érdekesek, eddig nem nagyon láttam olyan képet, ahol így tárolták volna az üzemanyagot - de ez nem jelent semmit, annyira nem vagyok otthon a II.VH-ban... :)
  • [NST]Cifu
    #1034
    Családi vállalkozásban dolgozom, ami ugye "rugalmas" munkaidőt jelent (amúgy a kiskereskedelemben dolgozom). :)))
  • Cat #1033
    exoskeleton - személyi mech?
  • Cat #1032
    mi a francot dolgozol te vasárnap?
  • ghost cb
    #1031
    Nem. Szerintem ez egy Pzkpfw. 3 vagy 4. Csak kicsit gyanús rajta hátul az üzemanyagtartály, ami az orosz tankokon szokott lenni.

  • traXion
    #1030
    Talán egy Nikolaus? :D
  • ghost cb
    #1029
    Ez egy orosz tank lesz, de várj picit utánanézek.
  • cifuatwork
    #1028
    Hát sajnos ez valami codecet használ, ezen a gépen meg semmi ilyen nincs, szóval majd csak késő este tudom megnézni...
  • Yetike
    #1027
    Megvan http://airforce.users.ru:8080/nvi/forum/files/Nikolaus/attack1.avi
  • cifuatwork
    #1026
    Nálam az airforce.users.ru oldal a wwww.companies.ru oldalra vezetett... A videót nem tudod belinkelni közvetlenül?
  • cifuatwork
    #1025
    Érdekes, de én is a szkeptikusok közé tartozom az ilyen dolgokkal kapcsolatban. Az emberi viselkedés nehezen előre jelezhető dolog...
  • Tikal #1024
    kösz
  • Yetike
    #1023
    Na ezért ne vegyetek skodát !
  • Yetike
    #1022
    :)



  • Yetike
    #1021
    Tudja valaki, milyen típusú harckocsit szórnak ebben a videóban ? airforce.users.ru
  • Cat #1020
    Hadakozó ágensek

    Megszűnt a kétpólusú világrend; szétszóródott, láthatatlanná vált a korábban oly könnyen definiálható ellenség. A váratlan és mindenhol jelenlévő fenyegetés reakciójaként, háttérbe szorulnak a hagyományos – valószínűségi, statisztikai jellegű – háborús játékok. Az ágensalapú modellezés komplexebb kimenetekkel kecsegtet.

    érdemes beleolvasni
  • Cat #1019
    na, most olvastam végig, sztorno
  • Cat #1018
    Ez a Shkval érdekes, miért nem használják tengeralattjárók esetén is, pl menekülésre? kilőnek rá egy torpedót, vagy vadásznak rá helikopterek, és akkor elhuz 300km/h sebességgel akkor nem tudják követni se hajók, se vizibombák se semmi, és kormányozni se kell
    20-30 kilométerre eltávolodik, ami az életet jelentheti
  • [NST]Cifu
    #1017
    Akkor először is egy kis áttekintés. Jelen korunkban a tengeralatjárókat (jelölés első betüje: SS) két fő módszerint osztályozzuk: egyfelől vannak a "hagyományos meghajtásúak", amelyek legtöbbször dizel-elektromos meghajtásúak (jelölésük: utolsó betü K), és vannak a "nukleáris meghajtásúak" (jelölésük: utolsó betű N), a másik mód a feladatkörük. A "vadásztengeralatjárók" feladata az ellenség vízalatti vagy vízfelszini járműveinek leküzdése (nincs külön jelölése, ez a 'hagyományos' feladatkörük), a "rakétahordozó tengeralatjárók" nevüknek megfelelően stratégiai csapásmérésre készültek, ballisztikus rakétáikkal több ezer kilométerre lévő nagyvárosokra vagy katonai célpontokra is képesek nukleáris csapást mérni (jelölése: középső betű B), az utolsó feladatkör pedig a "robotrepülőgép-hordozó tengeralatjáró", amelyek legtöbbször az ellenséges vízfelszini célok leküzdésére vagy ellenséges szárazföldi célpontok elpusztítására alkalmas robotrepülőgépeket indíthatnak (jelölésük: középső betű G), itt jegyezném meg, hogy az utóbbi időben sok vadásztengeralatjárót képessé tettek robotrepülőgépek hordozására és indítására, de nem ez az elsődleges céljuk, ennek megfelelően nem kapják meg a "G" jelölést. A nemzetközi jelölés a fentiek alapján áll össze, tehát egy hagyományos meghajtású vadásztengeralatjáró jelölése SSK (SS mint tegeralatjáró, és K, mint hagyományos meghajtású), egy nukleáris meghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralatjáró jelölése pedig SSGN (SS, mint tengeralatjáró, G mint robotrepülőgéphordozó, és N, mint nukleáris meghajtású).


    Az SSN-774 USS Virginia, a legújabb amerikai vadász-tengeralatjáró



    A fegyverzetüket a feladatkörük határozza meg, minden tengeralatjáró rendelkezik torpedóvető csövekkel, amelyek a legtöbb esetben ezek 533mm-esek, és általában max. 7 méter hosszú torpedókat képesek indítani. A 70-es évek vége óta a szovjet tengeralatjárókon feltüntek a 650mm-es torpedóvető csövek, amelyekből ilyen átmérölyű torpedókat lehet indítani, illetve az amerikai Seawolf-osztályon 660mm-es torpedóvetőcsöveket használnak, de ezekből jelenleg továbbra is 533mm-es torpedókat lőnek ki. A nagyobb torpedóvető csövek értelme az, hogy a legtöbb hagyományos töltetű tengeralatjáró-elleni torpedó robbanófeje kumulatív elven működik (ezt már körberágtam a tüzérségi lőszereknél), és a nagyobb átmérő hatásosabb átűtöerőt jelent.

    A hajók ellen használt torpedóknál a lényeg az, hogy a hajó gerince alatt robbanjon, mivel az ekkor létrejövő erőhatások szabályosan kettétörik a hajót.

    Egy, a hajógerinc alatt robbanó torpedó hatása képekben

    A torpedók meghajtására három fő mód létezik, az egyik az elektromos meghajtás, mikor akumulátorokról táplált villanymotor forgatja a hajócsavarokat, szintén hajócsavaros megoldás amikor valamilyen gáz-meghajtású (általában hidrogén-peroxid) turbina- vagy dugattyú-meghajtást alkalmaznak, a harmadik megoldás pedig a reaktív meghajtás, ami egy víz alatti rakétahajtó-szerűség, és egy kémiai reakció hozza létre a tolóerőt. A torpedók legtöbb esetben kétféle sebességre képesek, egy gyors (tipustól függően 50-70 csomó (1 csomó = 1,852km/h)) és egy lassú (30-50 csomó) sebességre, és a hatótávolságuk ennek megfelelően ~50 vagy ~30km körül van (persze ezek most nagyon durva adatok, és főleg a nyugati tipusokra igazak).
    Egy kivétel akad, mégpedig a VA-111 "Shkval", amely egy torpedóvető csőből kilőhető speciális... valami... A Shkval ugyanis egy szuperkavitációnak nevezett jelenséget használ ki, amelynek a lényege, hogy a vízbe merült test körül létrejövő gőzbuborékok jelentősen lecsökkentik a test ellenállását. Ez a jelenség hajócsavarok esetén jelentkezik pl., és ott káros, mivel a hajócsavar nem tudja átadni a mozgási energiáját a víznek. A Shkval viszont ezen jelenlség segítésével képes döbbentes sebességek elérésére (pontos adat nem ismert, de 200 és 300 csomó (!!!) közé teszik). Ennek persze ára van - a Shkval egyszerűen túl gyorsan és túl zajosan halad ahoz, hogy irányítani lehessen, ezért csak "egyenesen előre" elv érvényes rá - cserébe létezik nukleáris robbanófejjel ellátott változata, amely 2-3kT robbanóerejével elég nagy terültre hat ahoz, hogy ne kelljen tökéletes találat. (érdekesség: 1995-ben az oroszok "piacra dobták" a Shkval butított verzióját, Shkval-E néven, amelyből a Kína, Irán és Franciaország is vásárolt. Az oroszok szerint a technológia nem visszafejthető....)


    VA-111 "Shkval"


    A torpedók irányítására két fő változat létezik, az önírányító torpedó saját szonárral rendelkeznek, és magukat vezetik célra, míg a távírányított torpedók dróton keresztűl kapják az utasítást a tengeralatjáróról.

    A tengeralatjárók (főleg a nukleáris meghajtásúak) másik fő fegyvere a robotrepülőgépek, amelyeket vagy a torpedóvető csőből indítanak, vagy pedig külön vetőcsövük van (pl.: a Los Angeles-osztályú tengeralatjárók második fele már 15db függőleges indítócsővel rendelkezik, amelyekben Tomahawk robotrepülőgépek vannak). A robotrepülőgépek elsődleges használata a szovjet/orosz stratégiában az ellenséges felszini flotta leküzdése, alapvetően hagyományos (de természetesen szükség esetén nukleáris) robbanófejű robotrepülőgépek alkalmazásával - nem is titkoltan ennek lényege az USA repülőgép-hordozói által vezetett hadműveleti csoportok (Battle Group) elpusztítása. Erre a feladatra csúcsosodott ki az Oscar I. és II. osztály, amelybe a nemrég katasztrófát szenvedett Kurszk is tartozott.
    Az amerikaiak inkább a szárazföldi célok ellen bevethető robotrepülőgépeket tekintik hasznosnak, ennek megfelelően a START II. korlátozásai miatt leszerelni kényszerült 4db Ohio-osztályú SSBN-eket SSGN-ekké alakították, amelyek nem kevesebb, mint 154db Tomahawk robotrepülőgépet képesek hordozni és indítani.

    A robotrepülőgépekről most nem kívánok bőven írni, mivel magukban megérnek egy külön misét (illetve már kissé fáradt vagyok :)).

    A harmadik fő fegyverzetük a ballisztikus rakéták, amelyek jellemzően közepes (néhány ezek km) és nagy (interkontinentális, vagyis akár 7000km-nél is nagyobb) hatótávolsággal rendelkeznek. Ilyen tengeralatjáróik jelenleg az Oroszoknak, az USA-nak, Angliának, Franciaországnak és Kínának van (Kína jelenlegi SSBN-je viszont rövid hatótávolságú, vagyis alig egy-két ezer km hatótávolságú rakétával felszerelt SSBN-el rendelkezik).


    A tengeralatjárók felderítése több módon is törénhet, de még mindig a legáltalánosabb a halgatózás, tehát a passzív szonár alkalmazása. Mivel a víz igen jól vezeti a hangot, ideális esetben egy kellően érzékeny hidrofon akár több száz km-re is "elhallhat". Ez ellen csak úgy lehet védekezni, hogy a tengeralatjáró olyan csendes marad, amennyire csak lehet. Az összes fedélzeti gépet, lehetséges zajforrást olyan csendesre tervezik, amennyire csak lehet, és a nagyobb rezonanciát keltő gépeket gumibakokra helyezik. Az orosz hajók külső burkolatára rugalmas "táglákat" rögzítenek, amelyeknek a hangelnyelés a feladata. Érdemes tudni, hogy a NATO egy, a világ összes tengerére kiterjedő víz alatti lehalgató-hálózatott telepített, így (elvileg) ami a vízben történik, arról ők tudnak (feltehetően ez nem teljesen így van persze).

    A másik fő módszer a mágneses-anomália érzékelése. A tengeralatjárók többszáz, vagy több ezer tonna acélból készülnek, és egy ekkora fémtömeg már megfeleően érzékeny műszerekkel kimutathatóak - mivel a föld mágneses mezejét minimális mértékben befolyásolják. Az ilyen érzékelőket általában repülőgépekre vagy helikopterekre telepítik, mivel csak így lehet kellően hatékonyan átfésülni egy területett. Ez ellen is létezik védelem, mégpedig ha a fémtestet vagy nem mágnesezhető acélötvözetből készítik, illetve ha demagnetizálják azt. Mindkét eljárás elég drága, és a második ráadásul nem is hoz tartós eredményt.


    Egy P-3 Orion tengeralatjáró-elhárító repülőgép. A gép farkán lévő "nyúlván" rejti a mágneses-anomália detektort. A tengeralatjáról felderítésére továbbá ledobható szonárbójákat visz magával.


    Meghajtás terén jelenleg két fő igéretes megoldás van, az egyik az MHD (Magneto-Hidrodinamika), amelynek lényege egy cső, amelynek falában (folyékony) fémet keringtetnek (bár pontosan nem tudom, mi módon), és az emiatt létrejövő mágneses mező mozgatja a csőben áthaladó vizet. Ez a megoldás teljesen hangtalan lenne, ám jelenleg csak igen szerény mértékű tolóerőt sikerült kisajtolni ebből a megoldásból.
    A másik megoldás lényege pedig az, hogy a jármű orra és fara között elektromos feszültséget hoznak létre, és ez a hajótest mentén vízáramlást hoz létre - előre hajtva a tengeralatjárót. E megoldás is inkább kisérleti szinten van.

    A harmadik, még felmerülhető megoldás a szuperkavitáció kiterjesztése a tengeralatjárókra. Mindenképpen nagy dobás lenne egy olyan víz alatti harcjármű, amely akár többszáz km/h sebességel haladhatna - ám igen komoly technikai akadályai lehetnek, és eddig látványos sikert ilyen meghajtással csak az oroszok értek el.

    A hagyományos meghajtás kiváltására szintén vannak ötletek. Az egyik az üzemanyagcella, amikor a tengeralatjáró oxigén és hidrogén reakciójából nyerne energiát akumulátorok alkalmazása helyett. Egy ilyen tengeralatjáró már készült az 1980'-as években, mégpedig egy nyugatnémet hajógyárban, de úgytünik nem hozott áttörést, mivel nem követte több. A svédek a zárt-működésű Stirling-motorral kisérleteztek, át is építették egyik tengeralattjárójukat, és úgytünik ez a megoldás bevált, mert az új, közös Dán-Svéd tengeralatjárót a tervek szerint ilyen rendszer fogja a víz alatt hajtani.


    Az egyenlőre még csak tervezőasztalon létező Viking-osztályú tengeralatjáró.
  • sniper
    #1016
    Huh, mar megijedtem hogy a fe'nykardomra is engedely kell... :)
  • Tikal #1015
    fegyverzetük, hogyan lehet őket levadászni, tehát a gyengéik, és ha van vmi info az ujabb fajta hajtomuvekről :)
  • [NST]Cifu
    #1014
    Úgy tudom, a törvénytervezet nem foglalkozik vele, szóval nem lesz változás.
  • Punker
    #1013
    most, de később? mert én nem fogok a papírokkal szarozni az tuti.....
  • [NST]Cifu
    #1012
    Én úgytudom simán tarthatod, nincs semmilyen különösebben rá vonatkozó szabály.
  • [NST]Cifu
    #1011
    Majd összedobok valamit - amúgy konkrétan mi érdekel? :)
  • Punker
    #1010
    légpuska minek számít amúgy?
  • Tikal #1009
    Cifu, tengeralatjárokrol nincs valami jo kis anyagod? Főleg az orosz és usa dobozok érdekelnének :)
  • [NST]Cifu
    #1008
    Az a nagy baj, hogy egy annyira szedet-vedett a fegyvertörvény, hogy az valami katasztrófa, ráadásul sok-sok kiegászítő rendelettel van megbolondítva az egész (ugye az erősorrend: Alkotmány > Törvény > Rendelet). Így aztán vannak néha igen érdekes furcsaságok.

    De a téma "csodája" az, hogy úgy beszélnek a bolitikusok, mint egységesek lenne az EU-ban a fegyvertartásra vonatkozó törvények - na ez messzemenően nem igaz...
  • Tikal #1007
    hirekben most nézem ezt a flobertes dolgot.... azt mondja az egyik egyesulet hogy a belugyminisztérium rosszul értelmezi az unios szabályozást, és az unioban nem kell engedély rá.
    Kérdés: mi az hogy rosszul értelmezik? Én ezt ugy képzelem hogy vannak bizonyos szabályok amik le vannak irva, hogy lehet ezt félreértelmezni? le van irva hogy kell rá engedély vagy nincs le irva? az ilyenektől falra tudok mászni...
  • Punker
    #1006
    jó kis csúzli :)
  • [NST]Cifu
    #1005
    A Francia hadsereg "kontrázott". 796 millió Eurós áron megrendeltek 22.600+9.000 darab FELIN (Fantassin à équipements et liaisons intégrées; Integrált Katonai Felszerelés és Kommunikáció) rendszert a SAGEM francia cégtől.
    A FELIN "tartalma":

    -Kézifegyver (FAMAS G2 gépkarabély, Minimi könnyű géppuska és FRF2 mesterlövészpuska), speciális optikai rendszerrel ellátva, amely infravörös v. fényerősítő módban éjjel is használható. A FAMAS fegyver optikai egysége egyben egy videókamerát is tartalmaz, amely képet közvetít a katona sisak-kijelzőjére.

    -A sisak a védelmi funkciókon kívűl el van látva egy "egyszemes" kijelzővel, amin vagy a fegyver kamerájának képe, vagy a sisakon lévő infravörös kamera, vagy pedig feljebbvalók által küldött információk jeleníthetőek meg.

    -A kommunikációs rendszer raj- vagy zászlóalj szinten képes majd titkosított és zavarás ellen védett módon többszintű adat-, hang- és képtovábbításra.

    -A FELIN központi egysége a katona hátán, vagy derekán foglal majd helyet, a rendszert egy nagysebességű adatbusz (tessék figyelni: USB 2.0! :)) köré építették fel, amely egyfelől energiát biztosít a különféle alrendszereknek (fegyverkamera, sisakrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb.), másfelől biztosítja az adatforgalmat ezek között. Ez az egység fogja tartalmazni az akumulátort is, amely a tervek szerint 24 órás folyamatos használatra elegendő.

    -A ruházat desingja nem változik különösebben, de víztaszít, ugyanakkor jól szellőző anyagból készül, a katona felsőtestét pedig egy könnyű, de igen ellenálló golyóálló mellény védi majd.

    A rendszert 2007 közepén kezdik el szállítani, és a tervek szerint 2008-ra a francia gyalogság 2/3-a ezzel lesz felszerelve.

    Érdekesség, hogy nem esik szó a Giat PAPOP-ról (PolyArme POlyProjectiles), amely a "Francia OICW", és vérmes reményeket fűztek hozzá. A fegyver az OICW-hez hasonlóan egy 5,56mm-es gépkarabélyból és egy gránátvetőből áll, amely azonban 35mm-es (az OICW gránátvetője ugye csak 20mm-es), és 3 lőszert befogadó csőtára van. A PAPOP is rendelkezik egy beépített optikai egységgel, és a tervek szerint egy kis ballisztikai számítógéppel is.


    GIAT PAPOP
  • [NST]Cifu
    #1004
    Lenne egy-két tippem :)))
  • Madmaxx
    #1003
    Francba most akkor mit csináljak az MP5K-mal?
  • [NST]Cifu
    #1002
    Ami érdekes:
    -Mi lesz a sok flóbert-pisztolyal? Kötve hiszem, hogy a tulajok majd nekiállnak fegyvervizsgát tenni...
    -Gáz- és Riasztófegyver téma. Önvédelemre egy gázfegyver mindenképpen ideális, de csak akkor, ha az ellenfélnek nincs valódi lőfegyvere. Ezen kívűl előre látom az újsághíreket, hogy XY bár elött két csoport hülyére lőtte egymást gázpisztolyal...
    -És mi lesz az elektromos sokkolókkal, gázspray-kel, viperákkal, stb., stb. ?
    -Eledig lehetett bármely civilnek is engedélye automata lőfegyverre, más tárgynak álcázott tűzfegyverre, páncéltörő- v. robbanólőszerre vagy hangtompítóra?
  • cyrus #1001
    hehe ! :)
  • cyrus #1000
    1000