92535
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Yetike
    #325
    Azta mit találtam... úgylátszik a németek sem szeretik ha ba.sztatják a légterüket...

    FlakPanzer Gepard





  • [NST]Cifu
    #324
    Teljes két üzenet egy nap alatt - szomorú... :(

    Harcjárművek belső terének elsőosztályú ismertetése, I. világháborús tipusoktól a mai harckocsikig - Akit érdekelnek kicsit a harckocsik, kötelező darab! Nagyon látványos rajzok és képek, kitűnő magyarázó szöveggel - ebből értettem meg végre a T-72-es automata töltőberendezésének működését :))

    Pár szemezet:


    Egy Francia "Leclerc" hk. tüzérállása - mint egy űrhajóban :)


    Korábban már említettem az M60A2 "Starship" (ez egy túl szép, "propaganda" gúnynév, a legénysége simán: "Az a hulladék"-nak hívta) hk-t.


    Ezt látja egy T-72M1 sofőrje - hát nem túl otthonos...
  • ghost cb
    #323
    ez szép kett és mégegyszer kössz
  • Reaper
    #322
    Igen az orosz lovagok egyik Su-27-ese volt. A pilóta utána szépen kiszállt megnézte, hogy nem ért e le a gép orra majd futóra állították és másnap elrepült a többi géppel. "Csak" 2db indítósínt kellett cserélni. Amúgy mákja volt, hogy éppen rajta volt a sín ugyanis nem szokták a törzs alattit rárakni. Amúgy badarság amit mondtál Kata, hogy szándékosan akarta megmutatni, ugyanis ez nem játék. Senki nem kockáztatná az életét, vmint a karrierjét ilyesmiért, pláne egy 20-on millió dolláros gépet... Egyszerűen a tower is bealudt meg a pilóta is. Végül happy end lett. A közönség meg látványos "bemutatót" látott.

    Cifu jó a topic, csak így tovább!

    Üdv!

    42nd_Reaper
  • Kata
    #321
    Belinkelve volt super flanker. A baleset sima 27-es volt, ami Szlovákiában történt. A kép csak illusztráció volt. Amúgy ha a 27-es leszállt úgy, a superflanker is tuti le tud. :)
  • [NST]Cifu
    #320
    Biztos, hogy Super Flanker (Szu-35/37) volt az? Nem tudtam, hogy az is szenvedett ilyen balesetett - egy Sz-27-es úgy két éve csinált ilyet Szlovákiában, arról tudok.


    Szu-37 "Super Flanker"


    Egy másik "Super", ezúttal egy "Super Cobra" ügyködik...
  • Kata
    #319
    Igen, egy superflanker volt, de nem értem miért tűnt el a kép, mikor belinkeltem, még megjelent egy darabig...
  • traXion
    #318
    ok :)
  • [NST]Cifu
    #317
    A filmben F/A-18F volt konkrétan (szögletes beömlőnyílás, meg ilyenek)

    De tessék, itt a bizonyíték:



    A kutyus az enyém, a sapka nem :)
  • traXion
    #316
    Öö nem teljesen igaz az első része, mert 1986 körül már létezet az F/A 18 Hornet, szerintem sima Hornet volt a filmben.

    Tiedé a kutyus? :D
  • [NST]Cifu
    #315
    Hát ez a topic is sűlyedni készül...

    Akkor rakok be addig is egy képet:


    Az Igazi Harci Eb
  • [NST]Cifu
    #314
    Az a bizonyos film egy teljesen szokványos hollywoodi akciófilm, ergo semmi köze a realitásokhoz. Kezdve ott, hogy az F/A-18E/F "Super Hornet" 2000-ben lépett szolgálatba, a film története pedig 1996-ban játszódik - hősünk mégis ilyen géppel vág neki az útnak, ráadásul a felszálláskor még nincs is semmiféle fegyverzet a gépen, aztán repülés közben hogy-hogynem egyszeriben csak ott a szárnyak alatt és végein feltünnek a rakéták - hiába, ezek az NAVY karbantartók csodákra képesek :)). Az a bizonyos lelövés is erősen nevetséges, egyfelől a ZRK-SD "Kub" rakétaindító járműhöz kellene egy "Kvadrant" radarjármű is, amit nem látunk. Aztán a rakéta gyorsítófokozatának kiégési ideje ~10 másodperc, ezután már csak a lendület viszi. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen légvédelmi rakéta sem képes újra ráfordulni egy repülőgépre - újabb hollywoodi csodafegyver....

    Viszont a sérülés része történetesen valóban így megy. A legtöbb légvédelmi és levegő-levegő rakéta harci feje nagy repeszhatású robbanótöltettel van ellátva, mivel a gépek külső burkolata papírvékony, nem nehéz azon áthatolni és végzetes sérülést okozni (a lyukakba belekap a menetszél, és szabályosan széttépik a repülőgépet).
  • traXion
    #313
    Nem tudom ki látta az "Ellenséges Vonalak Mögött" című filmet, de abban volt ilyen karátacső lövedék szerű rakéta, ment az F/A-18 Hornet után amikor viszonylag közel ért hozzá, kinyílt, és mintha puska lenne kilőtte a golyókat és szarrá roncsolta a repcsit.... Csak így eszembe jutott. :D
  • [NST]Cifu
    #312
    Sajnos a kép nem jelenik meg, de a szöveg alapján én a Szu-27-re tippelek :)
  • [NST]Cifu
    #311
    Na, akkor a nehezebb téma, a nagyűrméretű fegyverek lőszerei. Megjegyzem, hogy a 12,7mm illetve a feletti űrméretű lőszerek tartoznak ide, egészen a hajóágyúkig, szóval eléggé szerteágazó téma...

    Előzmények: A kézifegyvereknél már kitértem a lövedék stabilizásárára, itt ez megint előkerül: két fő metódus létezik, az egyik a forgásstabilizált, amikor a cső belső belületén kiképzett órmózat készteti forgásra a lövedéket (huzagoltcsövű fegyver), illetve a szárnystabilizált, amikor a cső belső felülete sima, és a röppálya stabilitását a lövedék végére szerelt szárnyakkal érik el (simacsövű fegyver) - ez utóbbi fajta lőszerek jelölésében mindig megtalálható az FS (Fin Stabilized - Szárnystabilizát) jelölés (pl.: APFSD). Mi az előnye ez utóbbinak? Nos eredetileg a középkori ágyúk egészen a Napoleoni időkig (XIX.sz.) sima csővel készültek, ekkor kezdtek el huzagolt csövű ágyúkat alkalmazni, amelyek sokkal pontosabbak voltak elődeiknél. Egészen a II.világháborúig a huzagolt cső egyeduralkodó volt, amikor a HEAT (erről később) lőszerek elkezdtek elterjedni. A HEAT lövedékek hatásfokát rontja a lövedék hossztengelykörüli forgása, így előnyösebb, ha a hosztengelye körül stabil - vagyis a forgásstabilizált megoldás. A simacsövű ágyú további előnye, hogy akár rakétát is lehet kilőni belőle, az első ilyen az eredetileg a M60A2 számára tervezett 152mm-es "Shielagh" rendszer, amit az M551 Sheridan könnyű harckocsi is használt - bár a rendszer olyan katasztrófálisan rossz volt, hogy az M60A2 egyálltalán nem állították rendszerbe, és a Sheridan-ból bár legyártottak több, mint 1500 darabot, csak korlátozottan használták, és alig 10 éves szolgálat után, már 1978-ban elkezdték kivonni, bár még ma is szolgál az "Agresszor" kiképzőegységnél. A szovjeteknél a T-62-vel, már a 60-as évek elején szolgálatba állt az első simacsövű ágyúval szerelt harckocsi, míg a NATO-ban elég lassan, csak a Rheinmetal 120mm-es ágyújával kezdett elterjedni - még az M1 Abrams első sorozatváltozata is azt a 105mm-es huzagoltcsövű ágyúval lett legyártva, amely a (a kései Centurion harckocsikban alkalmazott) brit L7 ágyú amerikai változata volt.

    Az ágyúk alapvetően háromfajta lőszert használhatnak:


    1 - Gyújtószerkezet; 2 - Lövedék; 3 - Hüvely; 4 - Meghajtótöltet; 5 - Csappantyú; 6 - Robbanótöltet


    Egyesített lőszert, osztott lőszert és hüvely nélküli lőszert. Az egyesített lőszer lényegében megegyezik kézifegyvereknél ismert lőszerrel - a lövedék a hüvelybe szerelt állapotban áll rendelkezésre, így a meghajtótöltet védve ven a külső behatásoktól és az időjárás viszontagságaitól. Ilyen a legtöbb kisebb kaliberű ágyú lőszer, és az összes gépágyúlőszer.


    1 - Lövedék; 2 - Gyújtószerkezet; 3 - Meghajtótöltet(ek); 4 - Hüvely; 5 - Csappantyú


    Az osztott lőszernél külön tárolják a lövedéket, és a meghajtótöltett magába foglaló hüvelyt. Ez abból a szempontból előnyös, hogy egy nagyobb űrméretű egybeszerelt lőszer méretei és tömege igen jelentős lehet, két kisebb darab pedig könnyebben kezelhető, szállítható. A másik előnye az, hogy bizonyos változatoknál meg lehet határozni mennyi meghajtótöltet használjanak fel, így alapjaiban lehet befolyásolni pl. a lőtávolságot.
    A hüvely egyébbként is sok problémát okoz, mivel egy harckocsi esetén pl. a harctérben elég kevés hely van, és ott is folyamatosan útban lennének az ellőt hüvelyek. Erre megoldást az teljesen vagy részben elégő hüvelyű lőszerek jelentenek, amelyek általában papírból vagy valami hasonló, könnyen elégő anyagból készülnek, és a tüzelés alatt teljesen elégnek, a részben elégő hüvelynél csak a csappantyúval szerelt hüvelyfenék készül fémből, és ezt már könnyebben el lehet távolítani a harctérből (ilyen részben elégő lőszert használ a Szovjet/Orosz 125mm-es 2A46 ágyúcsalád is).

    Léteznek még hüvely nélküli lőszert használó fegyverek is, ilyenek pl. a régi csatahajók hajóágyúi, ahol a lövedék után szépen beraktak x darab meghajtótöltetett, függően a kívánt lőtávtól.

    Kicsit félreeső téma, de ide kivánkozik a meghajtótöltetett magába foglaló fegyverek esete: ilyen a legtöbb hátrasiklás nélküli ágyúk (Recoilless Guns), amelyeknél súlycsökkentés céljából elhagyják a nehéz lövegtalpat és a visszarúgást elnyelő- illetve helyretoló berendezéseket, és a reakcióerőt egy ellenreakcióval egyensúlyozzák ki - ami legtöbbszőr annyit jelent, hogy az ágyú zárszerkezetén nyilások vannak, és az itt kiáramlő égéstermék energiája ellensúlyozza a kirepülő lövedék energiáját. Ennek köszönhetően olyan könnyűre lehet építeni a fegyvert, hogy azt szétszerelve 3-4 ember is könnyedén elviheti a hátán. Az aknavetők esetén is maga az aknagránát tartalmazza a meghajtótöltetett.

    A nyomjelzős lövedékek jelzése "-T" a jelölés végén.

    A páncéltörő lőszereket két fő változatban különböztetjük meg, egyfelől a KE (Kinetikai Energiájú) lövedékek, amelyek a becsapódás fizikai erejével ütik át a páncélzatot, másfelől a HEAT (High Explosive, Anti-Tank) lövedékek, amelyeknél egy formázott robbanóanyag elött egy fém kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja, akár 10km/s sebességgel. A legtöbb páncéltörő rakéta ez utóbbi elvet használja.


    A HEAT lövedék működés közben


    Előre szólok, hogy a jelöléseknél irtózatos kavarások vannak (pl.: APDS-T lőszert simán AP-T-nek írják, HEFS lőszert simán HE-nek, stb.), úgyhogy kissé átláthatattlan lesz a dolog...

    AP - Armour-Piercing - Páncéltörő

    (nem találtam ilyen képet)

    Na ez az, ami alig létezik. A lövedék ez esetben egyetlen darab, tömör, nehéz és kemény fémből készült, hegyes orral. A két világháború között még létezett ilyen lőszer, azóta azonban nem használják.

    APHE - Armour-Piercing, High-Explosive



    Egy olyan AP lövedék, amelynek a fenékrészében kis mennyiségű robbanóanyag található. Becsapódás után néhány századmásodpercel robbant a gyújtószerkezet, így ideális esetben a páncélt átütve, a harckocsi belsejében robban fel, nagy pusztítást okozva. A második világháborűban általános páncéltörő lőszertipus.

    APC - Armour-Piercing, Capped - Lágyorrú Páncéltörő Lőszer



    Az USA által a második világháború elött kifejlesztett lőszer. Egy AP lövedék, amelynek orrát levágták és egy lágyabb fémből készült orr került a helyére, amely becsapódáskor eldeformálódott, és megvezette a lövedéket, így az kisebb esélyel pattant le a páncélzatról.

    APBC - Armour-Piercing Ballistic Capped - Szélsapkás Páncéltörő Lőszer



    Egy olyan AP lőszer, amelynek orrára egy kúpos, vékony fémből készült, üreges orr került, amely csökkentette a légellenállást.

    APCBC - Armour-Piercing, Capped, Ballistic Capped - Szélsapkás, Lágyorrú Páncéltörő Lőszer



    Az elöbbi kettő ötvözete. A keményfém lövedék elött egy lágyabb fém orr található, amely a lövedék lepattanását próbálja megakadályozni, azon pedig egy vékony fémlemezből készült, légellenállást csökkentő szélsapka található. Álltalánosan használt páncéltörő lőszer a második világháborúban.

    HVAP - High Velocity Armor-Piercing - Keményfémmagvas Páncéltörő Lőszer vagy Űrméret Alatti Páncéltörő Lőszer



    A lövedék egy szélsapkás (1), álltalában könnyűfém burkolatú (2), amelyek a kemény, nehéz (álltalában Wolframból készült) páncéltörő magot (3) veszik körbe. Becsapódáskor a mag kisebb átmérője adja át a mozgási energiáját a célpontnak, így nagyobb az átütőereje. 1941-től használták a németek, de megtalálható volt a legtöbb hadseregben a második világháborúban. Megnevezése körül vannak problémák, az orosz 30mm-es "AP-T STING" jelölésű lövedék (amelyet a BMP-2, BMP-3 vagy a Ka-50 gépágyúja használhat) is valójában egy HVAP lövedék, de nevezik még APCR-nek is (Armour Piercing Hard Core, Keményfémmagvas Páncéltörő Lövedék).

    APDS - Armour-Piercing, Discarding Sabot - Levállóköppenyes,(Űrméret Alatti) Páncéltörő Lőszer



    Az elöbbi továbbfejlesztett változata. A külső köppeny a csövet elhagyva levállik a magról, így annak kisebb a légellenállása. Az egyik legálltalánosabb páncéltörő lőszer huzagoltcsövű fegyverekhez.

    FAPDS - Frangible Armour-Piercing Discarding Sabot - Levállóköppenyes, Széttörő magvas Páncéltörő Lövedék



    Egy új jövevény, nemrég kezdte meg hódító útjátt a kisebb méretű gépágyúk esetén (20, 25, 27, 30 és 35mm-es gépágylőszerek készülnek tudtommal ilyen fajtából). Egy olyan APDS lövedék, amelynek nehéz magja becsapódáskor szabályosan szétmálik, széttöredezik, ezért becsapódás után viszonylag nagy területen fejti ki hatását. Előnye, hogy könnyebb páncélzott járművek, légi járművek és élerő (ember) ellen is nagyon hatékony.

    APFSDS - Armor-Piercing Fin Stabilized Discarding Sabot - Levállóköppenyes Szárnystabilizált Páncéltörő Lőszer



    Csak most térek ki külön a Szárnystabilizált lőszerekre - ugyanis jelenleg ez a legálltalánosabban használt páncéltörő lőszer harckocsiknál. A lövedék végülis egy nyílszerű, vékony, nehéz és kemény anyagból készült mag, amit egy keskeny köppeny vesz körül, és ez a köppeny a csőből való távozás után levállik róla.

    APDU - Armour-Piercing, Depleted Uranium - Kimerült Uránium Páncéltörő Lőszer

    (nincs kép)

    Ez is egy kivétel. Ezt a megjelölést a kimerült uránból készült páncéltörő lövedékekre szokták használni (helyesebben így: APFSDS-DU, APDS-DU, stb.). A téma külön megér egy misét, de egy általános tévhitet el kell oszlatni: a kimerült urán az U-238-ast jelöli, és azért kimerült, mivel a rádióaktív U-235-östől meg van "tisztitva". Rádióaktivitása minimális, de ellenben nagyon mérgező nehézfém, emiatt erősen környezetszennyező. Van még egy csúnya szokása: a becsapódáskor keletkező hőtől begyullad, és iszonyatos tűzet okoz (elég az iraki tankokra gondolni - mindegyik csontra ki volt égve). További probléma vele, hogy becsapódás után keletkező finom uránpor (urán-oxid pontosan, ha jól tudom) könnyen belélegezhető, és erősen mérgező mivolta miatt ez nem túl egézséges.

    API - Armour Piercing, Incendiary - Páncéltörő-Gyújtó Lövedék



    Elsősorban géppuskákhoz, gépágyúkhoz használatos lőszer. A páncéltörő mag elötti rész üreges és valamilyen tűzkeltő (álltalábab magnézium vagy cirkónium alapú) anyaggal van feltöltve, amely a becsapódáskor keletkező hőtől meggyullad.

    HE - High Explosive - Robbanó Lövedék



    Hagyományos robbanólövedék. A lövedék testében elhelyezett nagy mennyiségű általában becsapódáskor felrobbannó robbanótöltetett látták el. A repeszhatást a lövedéktest kiképzésével (előre meghatározott gyengítésével) érik el - ezt szokták PFHE (Pre-Fragmented High Explosive - Repesz-Robbanó Lövedék) jelöléssel is illetni, vagy simán FRAG lövedéknek nevezni.

    HEI - High Explosive, Incendiary - Robbanó-Gyújtó Lövedék



    Robbanólövedék, amely gyúlékony (általában magnézium tartalmú) töltetett kapott.

    HEAT - High Explosive, Anti-Tank - Kumulatív Páncéltörő Lövedék



    A II. Világháboróban debütáló, a Monroe-effectre építő páncéltörő lövedék. A lényeg: egy formázott robbanóanyag elött egy fém (álltalában réz) kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja. A HEAT lövedékkel két probléma van: egyfelől a lövedéktest forgása csökkenti a hatásosságot (a centrifugális erő "széthordja" a robbanás erejét), ami miatt a huzagoltcsövű ágyúkból használt lövedékekben legtöbbször egy csapágyazott "ágyban" feküdt a belső rész, amely így a röppálya alatt viszonylagos nyugalomban volt. A másik probléma, hogy a hatásossága arányban áll a robbanótöltet (és a fémkúp) átmérőjével, vagyis minél nagyobb az ágyúcső, annál hatásosabb lehet a belőle kilőtt HEAT lövedék (ugye rakétáknál az átmérő nem szokott problémát okozni). Mivel a 80-as években feltüntek a HEAT lövedékek elleni védekezésül az úgynevezett reaktív páncélzatok (amelyek gyakorlatilag formázott robbanótöltetek a páncélzat külsején, és egy HEAT lövedék becsapódásakor felrobbanva a "fémtűskét" más irányba terelik el), létrehozták a "Tandem-Charge HEAT" lövedéket, amelyben az első, még kisméretű "fémttüske" csak a reaktív páncélzatott süti ki, majd ezután robban fel a fő töltet, amelynek "fémtüskéje" már akadálytalanul hatolhat át a páncélzaton.

    HEDP - High Explosive, Dual Purpose - Kettős Feladatkörű Robbanólövedék



    Alapjában véve egy HEAT lövedék, de a robbanótöltete úgy van kiképezve, hogy jelentős repeszhatást végezzen. Némileg kisebb a páncéltörő képessége, viszont a kettős cél miatt a harckocsi mégis jobban kihasználhatja lőszerkészletét, hiszen egyfelől a lövedék felhasználható régebbi tankok, vagy kevésbé páncélozott járművek, épületek ellen, másfelől gyalogság ellen is jól használható. Olykor HEAT-MP (High Explosive, Anti-Tank -Multi Purpose) vagy MPAT (Multi-Purpose Anti-Tank - Többcélú Tankelhárító Lövedék) jelöléssel is illetik.

    HESH - High Explosive, Squash Head - Rogyókupos Robbanólövedék

    (nincs kép)

    Egy újabb kettős célú lövedék. Egy olyan robbanólövedék, amelynek orra berogy találatkor, és ekkor robban a töltet. A robbanás által keltett lökéshullámoknak köszönhetően a harckocsi páncélzatának belső részei leszakadnak, ezek repeszhatása a harctérben teszi harcképtelenné a személyzetett (ez szép kerek mondat volt ). Az USA fegyveres erőinél HEP (High Explosive, Plastic) jelöléssel illetik.

    TP - Target Practice - Gyakorlólövedék



    Robbanótöltet nélküli, de éles gyakorlólövedékek céllövészeti gyakorlatokhoz.

    SAPHEI - Semi-Armour Piercing, High Explosive Incendiary - Félpáncéltörő, romboló-gyújtó Lövedék

    (nincs kép)

    Elsősorban gépágyúkba való lőszertipus, amely kemény külső köppenyt és késletetett gyújtószerkezetett kapott. Robbanótöltete gyúlékony töltetű. Könnyen páncélzott célok és élerő ellen használatos többcélú lőszer.

    Canister - Kartácslövedék



    Eléggé brutális lőszer. A lövedék maga egy vékony fémtartály, amelyben akár ezernyi fémgolyó is lehet, amelyet a cső elhagyása után nem sokkal szabadjára eneged. Elsősorban nem vagy csak könnyen páncélzott célok ellen, illetve élerő (ember) ellen használatos. Hatótávolsága viszonylag kicsi (az M1A1-hez szánt kartácslövedé esetén a hatásos lőtávolság 500 méter), de a pusztító ereje elementális...


    Nos nyilván kihagytam pár lőszertipust, de bevallom kissé nagyon elfáradtam (nem kevesebb, mint 4 órája kezdtem el írni...), úgyhogy egyenlőre ennyi, ha valami kimaradt, akkor egy szó, és máris pótlom :)
  • ghost cb
    #310
    És mégegy:

  • ghost cb
    #309
  • ghost cb
    #308
    Itt egy pár kép, szerintem tecceni fog:



    http://kep.tar.hu/trax/images/pic4304156.jpg
  • traXion
    #307
    Bazze...
  • traXion
    #306
  • Kata
    #305
    Imádom a repülést, egyik expasim révén egész közel is kerültem hozzá, és van lövésem pár dologhoz, úgyhogy kéretik nem lehurrogni, mit keresek itt. :P
    Ez a kedvenc gépem, egyik bemutatón leszállt a hajtóműgondolákra erősített rakétasínekre. Szikrázott mint a fene. Mikor megállt, felemelték, kiengedte a kerekeit és szépen elgurult, mintha mi sem történt volna. Az oroszok azt mondták, hogy műszaki hiba volt, de mindenki sejtette, hogy a pilóta csak meg akarta mutatni: a gép ezt is tudja.

  • harcu
    #304
    kiegészítés: több oldal helyett több tíz oldal. Szerepel ott egy magyar katona beszámolója a szovjet gyalogsági támadások taktikáiról 1944-ben.
  • harcu
    #303
    Kis kiegészítés a 2. világháborús témához.

    1. A német morál
    1942-ben kb. 16000 katonáról tételezték fel, hogy átszökött az ellenséghez, és kb. 3000-et ítéltek el emiatt.
    1944-re ez a szám 10.000 / 216.000-re változott. Azaz 3-szor annyi embert ítéltek el bíróságokon, de kb 13-szor annyi esetben gyanították, hogy nem eltűnt, hanem átállt az ellenhez.
    2. A JSZ1-et először 1944 februárjában vetették be, a JSZ-2-t pedig 1944 áprilisában.
    3. Érdekes módon a szovjet veszteségek élőerőben és harckocsikban nagyjából ugyanakkora értéket mutatnak a háború elején ,mint 1945-ben. A különbség csak az az, hhogy mindezt sokkal szélesebb arcvonalon tették.
    4. Nem akarom most beidézni A keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945 című könyvet, aminek Számvéber Norbert az egik szerzője. Annak a végén van egy több oldalas összefoglaló a magyar, német és a szovjet hadseregről, fegyverzetéről, felépítéséről, létszámáról, veszteségeiről, taktikáiról. Azt hiszem, ami témában eddig hozzászóltam itt, azt ott pontosan le van írva, akit érdekel, ott mindenre megtalálhatja a választ, mennyire voltak érzéketlenek az szovjetek az emberveszteségekre, mennyire voltak überászok a németek, mennyire voltak jók, avagy rosszak az egyes fegyverzetek, és egyáltalán hogyan voltak ellátva. Azt hiszem, a könyv adatai hitelesnek tekinthetők, aki ismeri a szerzőket kicsit is, tudja, hogy mindig hiteles dokumentumok alapján írnak.
  • ghost cb
    #302
    Cifu! tank lövedékek lesznek? pliiiz
  • cifuatwork
    #301
    Az "amik" csak két kisérleti gépet csináltak (X-29A és X-29B), amelyek 1984-től 1992-ig repültek. Ezek a gépek kizárólag az előrenyilazott szárnnyal kapcsolatos, illetve néhány más áramlástani kisérlethez használták fel. Jelenleg mindkét gép múzeumi kiállítási tárgy.

    Ime:

  • PREMIERE1
    #300
    Az amik is csinéltak ilyet.
    A "G.I. Joe"-ban el is sütögették!
  • cifuatwork
    #299
    Hát ennek is vannak előnyei és hátrányai. Vannak előnyös tulajdonságai aerodinamikai részről, de szerkezetileg sok a probléma vele, és az oroszoknak sem úgy sikerült megvalósítani, ahogy eredetileg akarták. Az első terveken még "Teljes Cannard"-elv érvényesült volna, tehát az előrenyilazott szárny a gép hátsó részén, az orron pedig egy kacsaszárny (vezérsík) - valami olyasmi, mint az X-29 volt. Aztán annyi probléma lépett fel a tesztek során, hogy a végén egy ilyen vegyesfelvágott lett: elöl a kacsaszárny, "középen" az előrenyilazott szárny és a gép farkán van két csökevényes vizszintes vezéssík.

    Mindenestre ha sikerül végigvinni a tervet (amiben a magas költségek miatt én nem vagyok biztos), akkor ez lehet az első rendszeresített előrenyilazott szánryú repülőgép (a német légierőben is kisérleteztek előrenyilazott szárnyú gépekkel, de azok megrekedtek a tesztgépek szintjén, mivel egy előrenyilazott szárny esetében nem működnek a hagyományos irányítási metódusok - az X-29 esetén pl. 3 számítógép feladata volt a különféle kormányfelűletek irányítása).

    Mindenestre nem túl népszerű az előrenyilazott szárny koncepció, a jelenlegi gépeknél a hagyományos hátranyilazott szárny, vagy a deltaszárny mellett döntöttek - a JSF tenderre sem neveztek be előrenyilazott szárnyú gépet...
  • Blasta
    #298
    Előrenyilazott szárny rulez!
    Annyira teszik ez a koncepció. És ha jól tudom sokkal jobban is működik a gyakorlatban ez a szárny mint a hátranyilazott
  • cifuatwork
    #297
    Úgy látom a moderátorok kijavították az elgépelésemet a topic alcímében, köszönet érte! ;)
  • cifuatwork
    #296
    A world.guns.ru-t ismertem, de Tikal képei között van pár, amit még nem láttam :)

    Ha már úgy is képdömping van, akkor pár szép kép az oroszok 5. generációs gépéről, a Szuhoj Szu-47-ről:





  • Tikal #295
  • Tikal #294



    és ha már volt rola szo:
  • Tikal #293

  • Yetike
    #292
    A kézifegyverekhez (meg egykét nagyobb tömegoszlatóhoz :) itt egy elég jó link, bár angol, nem tudom ismered e:

    http://world.guns.ru/machine/mg17-e.htm
  • [NST]Cifu
    #291
    Ha ilyen sikeres volt a kézifegyverlövedékek ismertetése, akkor megéri belevágni a nagyűrméretű fegyverekébe is - na majd ha sikerül időt szorítani rá :)

    Addig is egy kis szemezgetnivaló: aki még nem ismeri, azoknak kötelező megnézni: HKPro.com

    Néhány izelítő:


    Ki csúnyán néz (HK53)....


    HK G36 akcióban (a cső alatt AG36 gránátvető)...


    HK MP7


    SWAT egység MP5/10-es géppisztolyokkal
  • ghost cb
    #290
    Thx
  • Yetike
    #289
    Elismerésem, kiváló jellemzés.
  • Guest
    #288
    Wow... :) Szép munka! :)

  • [NST]Cifu
    #287
    Na, akkor Ghost kérésére egy kis lőszerismertető, először is a kézifegyverekről:

    Elővezetés: a kézi lőfegyverek szinte kizárólag huzagolt csővel rendelkeznek, ami annyit tesz, hogy a csőben lévő (általában 6, arányosan elhelyezett) órmózat van, amelyek adott csőhosszon bizonyos számú menettel rendelkeznek (tehát mondjuk 500mm-en egy teljes fordulatot végeznek az órmózat által megvezett lövedékek), amelyekbe a lövedék belepréselődik, így azt megvezetve forgó mozgásra kényszeríti. Ezt hívják forgásstabilizált lövedéknek. A lövedék a csövet elhagyva forgó mozgást végez hossztengelye körül, így röppályája stabilizált, ha nem így lenne a lövedék orra elfordulna, bukdácsolni kezdene, amely nemcsak a lőpontosságra van káros hatással, de a hatásos lőtávolságot is jelentősen csökketni.

    Kézi lőfegyverknél ugye még ott van a sörétespuska, amelynél nincs huzagolás, mivel a sörétrajt (a kilőtt sörétszemek összesége) az nem lenne képes megvezetni, ezt a cső csőszáj felé nézve bizonyos (kis) mértékű szükülése végzi, amelyet a csőszájnál lévő úgynevezett "choke" fejezi be (ez a sörétraj végső röppályáját határozza meg), amely sok sörétes puskánál cserélhető is, így az adott körülményekhez legjobban illő choke-al lehet felszerelni a fegyvert. A különféle choke-ok különféle sörétmérethez készülnek, illetve alakjuk befojásolja a sörétraj alakját, szóródását (pl. ha közeli célpontra akarnak lőni, akkor a choke nem szűkűl egyáltalán, így nagyobb felületen szóródnak szét a sörétszemek, ha távolira, akkor a choke jelentősen szűkűl, így a sörétraj egyben marad). A sörétespuskák egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg féle lőszert lehet kilőni belőle, kezdve a "slug"-ig, ami egyetlen nagy lövedék (értelemszerűen jelentős pusztítóerővel), át a különféle gázlövedékekig (pl: könygáztöltetű) egészen a gumilövedékekig.

    Még a XIX. század végén az orosz cár látva a robbanó- és repeszehatású kézifegyverlövedékek hatását, kezdeményezte azok háborús tiltását. Az erről szóló nemzetközi egyezmény 1899 július 29.-én lett aláírva, Hágában, ez az első Hágai egyezmény (amit sokan a Genfi egyezményel kevernek, amit 1925-ben az I. világháború tapasztalatai alapján a harci gáztámadások tiltására hoztak tető alá). A szöveg pontosan így szól:

    "Declaration on the Use of Bullets Which Expand or Flatten Easily in the Human Body..."

    "Nyilatkozat az olyan lövedékek (használata ellen), amely az emberi testbe (csapódva) könnyen kiterjeszkedik vagy szétlapul (magyarul "gombásodik")."

    Ennek a feltételnek az FMJ (erről később), vagyis a teljesköppenyes lövedék felel meg. Tudni kell még, hogy a Hágai egyezmény csak abban az esetben kötelező érvényű, ha az aláíró nemzetek közül kettő vagy több egymással háborús állapotban van.

    A 60-as években mind a NATO, mind a Varsói szerzőségben olyan lövedékeket kezdtek tervezni, amelyek ugyan betartják a Hágai egyezmény szövegét, de a testbe csapódva mégis jelentősen nagyobb kárt képesek okozni, mint korábbi társaik. Az új, kis űrméretű lőszerek ugyanis kisseb energiával csapódnak a célba, vagyis kevésbé lennének hatásosak, mint a régi lőszerek, így 7N6 jelű 5,45x39,5 mm-es lőszer (AK-74 család) különleges kiképzésű lett: a lövedék egy rézzel futatott acél burok volt, melynek az első 3 mm-en része üreges, az ezt követő, szintén 3mm-es rész ólommal van kitöltve, míg fennmaradó mintegy 12 mm-t acél tölti ki. Ennek eredményeképpen a lövedék a stabilitása alsó határán repül a cél felé, és az első szilárdabb tárgyba csapódva bukdácsolni kezd, igen hosszú és girbe-gurba sebcsatornát hoz létre és így a méretéhez képest rendkívül súlyos sebet képes okozni. Persze az amerikai lőszer is hasonló jellemzőkkel bír: az 5,56x45 mm-es M855 NATO lőszer lövedéke is a stabilitás határán repül a cél felé, és a célba érve szilánkosodásra hajlamos, ami újabb sebcsatornákat jelent. További érdekesség, hogy az egyesült államok SOCOM (Special Operations COMmand - Különges Műveletek Parancsnoksága) egységeinél rendszeresített MK23 Mod 0 (a HK USP .45ACP űrméretű, kifejezetten a SOCOM számára készülő változata) részére 1993 óta JHP lőszert használnak.

    Olykor lehet látni "-T" jelölést egy lőszertipusnál, ez annyit tesz, hogy nyomjelzővel ellátott lövedékkel szerelt lőszer.

    Pisztolylövedékek:

    FMJ - Full Metal Jacket - Teljesköppenyes lövedék



    A belső (álltalában) ólommagot egy kemény (álltalában sárgaréz) burkolat veszi teljesen körül. Becsapódáskor nem gombásodik, így nagy átűtőerővel rendelkezik, amiből következik, hogy egy ilyen lőszer viszonylag könnyen képes átűtni mondjuk egy ajtót vagy akár egy embert. Ezzel a fajta lőszerrel megbízhatóan működik minden öntöltő pisztoly/géppisztoly, míg az üreges hegyű lőszerekkel egyes fegyverek megbízhatattlanúl működnek.

    JHP - Jacketed Hollow Point - köppenyes-üregesorrú lövedék



    Alapjaiban megegyezik az FMJ lőszerrel, de a lövedék orra "le van vágva" és egy furat van az ólommag elején. Becsapódáskor emiatt a lövedék szétnyilik, gombásodik, jelentős sebet okozva. Átütőereje kicsi, mivel energiáját nagyobb mértékben adja le célba csapódva.

    SJHP - Semi-Jacketed Hollow Point - Félköppenyes-üregesorrú lövedék



    A JHP-hoz képest a rézköppenyének első része hiányzik, így nagyobb a gombásodás mértéke.

    SP - Soft Point - Puha orrú lövedék



    Mint egy FMJ lövedék, amelynek az orrán hiányzik a köppeny. Kevésbé hajlamos a gombásodásra, mint az üreges orrú lövedékek, de azoknál nagyobb átütőerővel is rendelkezik.

    FMC - Full Metal Cone, Truncated Cone - Teljesköppenyes csonkakúp orrú lövedék



    Alapjaiban egy FMJ lövedék, amelynek az orra azonban egy csonkakúpra emlékeztet, legtöbbször kissé a csonkított rész után homorú, de ez a rész is köppenyezet. Az FMJ lövedéknél jobban, a JHP lövedéknél kevésbé gombásodik, viszont nagyobb az átütőereje, mint az SP lövedéknek.

    LWC - Lead Wadcutter - (nincs rá rendes magyar szó)



    Csaknem teljesen tömör ólomhenger. Sportlövészetnél céllövészetre használják, mivel a lőlapon nagyon szép kerek lyukat csinál. Formájából adódóan azonban nem a legjobb a lőballisztikája...

    LSWC - Lead Semi-Wadcutter - (nincs rá rendes magyar szó)



    Hasonló a Wadcutter lövedékhez, de az orra némileg kúposra van kiképezve, némileg jobb lőballisztikát nyújtva.

    RNL - Round Nosed Lead - Gömbölyűorrú ólomlövedék



    A régi XIX.sz.-i revolverek lövedéke, olykor ma is használják revolverekbe, mert igen olcsó.

    Puska- és Közteslőszer-lövedékek

    FMJ - Full Metal Jacket - Teljesköppenyes lövedék



    A belső (álltalában) ólommagot egy kemény (álltalában sárgaréz) burkolat veszi teljesen körül (az előzményekbe leartakból látható, hogy azért itt már messze másféle megoldások is vannak). Becsapódáskor nem gombásodik, így nagy átűtőerővel rendelkezik. Standard katonai lövedék.

    FMJBT - Full Metal Jacket Boat Tail - Teljesköppenyes, elkeskenyedővégű lövedék



    Az FMJ-k fejlesztésének eredménye, a lövedék vége kúpos kiképzésű, ami csökkenti a légellenállást, így jobb ballisztikai teljesítményt biztosít nagy lővtávon. Mesterlövészfegyverekhez szinte csak ilyen lövedéket használnak - vagy a következőt:

    HPBT - Hollow Point Boat Tail - Puhaorrú elkeskenyedővégű lövedék



    Alapjaiban megegyezik az FMJBT-vel, de az orra üreges, így gombásodásra hajlamos. Mesterlövészek kedvelt lövedéke.

    SP - Soft Point - Puhaorrú lövedék



    Akár az FMJ, csak az orra vége "le van vágva", így kilátszik az ólommag. Gombásodásra erősen hajlamos lövedék, viszont átütőereje kisebb annál. Létezik ennek is elkeskenyedőfarú változata is.


    Sörétes puskába való lövedékek

    Megjegyzés: a legtöbb "nem hagyományos" sörétespuskába való lőszert kézi működtetésű sörétespuskából ("pump shotgun") szokták kilőni, az félautomata sörétespuskáknak legtöbbször gondot jelentenek ezek a lövedékek, nincs megfelelő gáznyomás ahoz, hogy a töltés-űrítés fázis végbemenjen.

    Regular Shotgun Cartridge - Hagyományos Sörétes lőszer



    Általánosan használt lőszer vadászatra, céllövészetre illetve ritkán de használják rendfentartói/katonai célra is. Különféle méretű söréttel lehet tölve (Általánosan 2.03mm és 5,59mm közötti sörétméret fordul elő).

    Buckshot Cartridge - Szarvassörét



    Nagyméretű sörétszemmekel töltött lőszer (a sörétek mérete 6.1 és 9.14mm közötti), vadászok a nagytestű emlősök ellen (pl. Szarvas) használják. Katonai célra a duppla nullás jelzésű lőszert szokták használni, amely 9db 8.38mm-es sörétszemmel van töltve. Közelharcban döbbentes sebeket képes ejteni.

    Sabot Slug - Űrméret alatti lőszer



    Ennél a változatnál a cső űrméreténél alig valamivel kisebb, egyetlen darab lövedék hagyja el a csövet. Nagy pusztitóereje van, katonai célra is használják.

    Rifled Slug - Huzagolt lőszer



    Forgásstabilizált lövedék, amelynél a hossztengely körüli forgást a lövedék köppenyén lévő ferde kiképzésekkel éri el. Szintén megtalálható katonai egységeknél.

    Flechette - Szárnystabilizált nyíl(?)



    A löszerben bizonyos számú szárnystabilizált nyílacskák vannak, amelyek viszonylag nagy lőtávot biztosítanak, és igen jó átütőképességgel rendelkeznek (pl. golyóálló mellénnyel szemben. Anno a Steyr egy ACR nevű kisérleti fegyvert épített ezen elv köré, de a programra nem tartott igényt az US Army. Az USA fegyveres erőinél rendszeresített 12-es űrmétretű Flechette lőszerben 32db kis nyilacska van.


    QB 8

    (sajnos nem találtam képet róla)

    Az USA fegyveres erői által használt 12-es űrméretű sörétes puskába való "páncéltörő" lőszer. 8db sokszögletű (nem tudom a matematikai megnevezését, de aki játszott már szerepjátékkal, akkor képzeljen el egy 8 oldalú kockát) rész-lövedéket lő ki, amelyek acélból készültek. Ezek a rész-lövedékek igen jó átütőerővel rendelkeznek, így akár könnyen páncélzott járművet is harcképtelenné tehet.

    Ferret Round - "Vadászmenyét" lőszer



    Szárnystabilizált lövedék, amely nagy lőtávolságra is viszonylag pontos (itt olyan 100-150 méterre kell gondolni). Elsősorban különféle gáztöltettel gyártják, mint pl. könnygáz.


    Remélem nem maradt ki semmi :)))
  • Punker
    #286
    ez nézzétek meg:
    http://www.fabulis.hu/magazin/rovat1/cikk74/_falke.php