92509
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • ghost cb
    #340
    Bazzee , nézd csak zsírfekák ülnek benne!
  • Yetike
    #339
    Gyönyörűen látszik a csőszájfék működése :). Amúgy szép, valami komolyabb ismertetőt tudsz hozzá mellékelni ?
  • traXion
    #338
    Büdös francia?
  • ghost cb
    #337
    HAhhahaha
    egyébként nem
  • traXion
    #336
    Német?
  • ghost cb
    #335
    No kíváncsi vagyok mitszóltok a következő önjáró löveghez. Nekem nagyon tetszik, tippeljetek melyik a gyártó ország!











    Na?
  • Adam II
    #334
    AZ is röhej amikor megáll a gőzkatapulton!
    Egy anyahajón ha lefújnek egy támadást de a gépek már a gőzkatapulton állnak és már az utánégetőt is bekapcsolták meg a CAT-be is befogták a futóműszáron lévő bigyót akkor már nem állhat le a felszállás mert egy gőzkatapultot nem lehet csak úgy leállítani, ha a támadás mégis sztornó a gépek felszállnak tesznek egy kanyart aztán leszállnak.
    Meg az is baromság ,hogy összvissz 2 gép volt a fedélzeten.Meg a fegyverek is változnak a különböző vágásoknál ,és mivel készítik a felvételeket a gépen egyszer sem láttam felderítőkamera konténert még Flir berendezések sem voltak rajta (vagyis voltak de néha eltűntek)
    Az egész egy nagy szar volt!
    Meg az a görényfejű faszi bosszút akart rajta állni egy kifogyhatatlan tárú AK47-essel VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
  • Punker
    #333
    igen, csak ezen a képen a páncélzat le van nyitva.
  • Yetike
    #332
    Erre gondolsz ?

  • Punker
    #331
    ezt tegnap láttam makett boltban, bár nekem a 2. világháborús verzió jobban tetszeik csak sajna nem volt pénzem rá :((((
  • ghost cb
    #330
    képzelem... ha ez eltalál valakit!
  • cifuatwork
    #329
    Kész, ez a topic is behalt :(

    Najó, azért felhúzom egy kicsit: egy balul elsült torpedóvetési gyakorlat

    További katonai humor
  • traXion
    #327
    Ők nagyon nem! :D
  • ghost cb
    #326
    A tunguska szerintem sokkal durvábban néz ki ennél. Ugy néz ki az oroszok még rosszabbul tűrik :





  • Yetike
    #325
    Azta mit találtam... úgylátszik a németek sem szeretik ha ba.sztatják a légterüket...

    FlakPanzer Gepard





  • [NST]Cifu
    #324
    Teljes két üzenet egy nap alatt - szomorú... :(

    Harcjárművek belső terének elsőosztályú ismertetése, I. világháborús tipusoktól a mai harckocsikig - Akit érdekelnek kicsit a harckocsik, kötelező darab! Nagyon látványos rajzok és képek, kitűnő magyarázó szöveggel - ebből értettem meg végre a T-72-es automata töltőberendezésének működését :))

    Pár szemezet:


    Egy Francia "Leclerc" hk. tüzérállása - mint egy űrhajóban :)


    Korábban már említettem az M60A2 "Starship" (ez egy túl szép, "propaganda" gúnynév, a legénysége simán: "Az a hulladék"-nak hívta) hk-t.


    Ezt látja egy T-72M1 sofőrje - hát nem túl otthonos...
  • ghost cb
    #323
    ez szép kett és mégegyszer kössz
  • Reaper
    #322
    Igen az orosz lovagok egyik Su-27-ese volt. A pilóta utána szépen kiszállt megnézte, hogy nem ért e le a gép orra majd futóra állították és másnap elrepült a többi géppel. "Csak" 2db indítósínt kellett cserélni. Amúgy mákja volt, hogy éppen rajta volt a sín ugyanis nem szokták a törzs alattit rárakni. Amúgy badarság amit mondtál Kata, hogy szándékosan akarta megmutatni, ugyanis ez nem játék. Senki nem kockáztatná az életét, vmint a karrierjét ilyesmiért, pláne egy 20-on millió dolláros gépet... Egyszerűen a tower is bealudt meg a pilóta is. Végül happy end lett. A közönség meg látványos "bemutatót" látott.

    Cifu jó a topic, csak így tovább!

    Üdv!

    42nd_Reaper
  • Kata
    #321
    Belinkelve volt super flanker. A baleset sima 27-es volt, ami Szlovákiában történt. A kép csak illusztráció volt. Amúgy ha a 27-es leszállt úgy, a superflanker is tuti le tud. :)
  • [NST]Cifu
    #320
    Biztos, hogy Super Flanker (Szu-35/37) volt az? Nem tudtam, hogy az is szenvedett ilyen balesetett - egy Sz-27-es úgy két éve csinált ilyet Szlovákiában, arról tudok.


    Szu-37 "Super Flanker"


    Egy másik "Super", ezúttal egy "Super Cobra" ügyködik...
  • Kata
    #319
    Igen, egy superflanker volt, de nem értem miért tűnt el a kép, mikor belinkeltem, még megjelent egy darabig...
  • traXion
    #318
    ok :)
  • [NST]Cifu
    #317
    A filmben F/A-18F volt konkrétan (szögletes beömlőnyílás, meg ilyenek)

    De tessék, itt a bizonyíték:



    A kutyus az enyém, a sapka nem :)
  • traXion
    #316
    Öö nem teljesen igaz az első része, mert 1986 körül már létezet az F/A 18 Hornet, szerintem sima Hornet volt a filmben.

    Tiedé a kutyus? :D
  • [NST]Cifu
    #315
    Hát ez a topic is sűlyedni készül...

    Akkor rakok be addig is egy képet:


    Az Igazi Harci Eb
  • [NST]Cifu
    #314
    Az a bizonyos film egy teljesen szokványos hollywoodi akciófilm, ergo semmi köze a realitásokhoz. Kezdve ott, hogy az F/A-18E/F "Super Hornet" 2000-ben lépett szolgálatba, a film története pedig 1996-ban játszódik - hősünk mégis ilyen géppel vág neki az útnak, ráadásul a felszálláskor még nincs is semmiféle fegyverzet a gépen, aztán repülés közben hogy-hogynem egyszeriben csak ott a szárnyak alatt és végein feltünnek a rakéták - hiába, ezek az NAVY karbantartók csodákra képesek :)). Az a bizonyos lelövés is erősen nevetséges, egyfelől a ZRK-SD "Kub" rakétaindító járműhöz kellene egy "Kvadrant" radarjármű is, amit nem látunk. Aztán a rakéta gyorsítófokozatának kiégési ideje ~10 másodperc, ezután már csak a lendület viszi. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen légvédelmi rakéta sem képes újra ráfordulni egy repülőgépre - újabb hollywoodi csodafegyver....

    Viszont a sérülés része történetesen valóban így megy. A legtöbb légvédelmi és levegő-levegő rakéta harci feje nagy repeszhatású robbanótöltettel van ellátva, mivel a gépek külső burkolata papírvékony, nem nehéz azon áthatolni és végzetes sérülést okozni (a lyukakba belekap a menetszél, és szabályosan széttépik a repülőgépet).
  • traXion
    #313
    Nem tudom ki látta az "Ellenséges Vonalak Mögött" című filmet, de abban volt ilyen karátacső lövedék szerű rakéta, ment az F/A-18 Hornet után amikor viszonylag közel ért hozzá, kinyílt, és mintha puska lenne kilőtte a golyókat és szarrá roncsolta a repcsit.... Csak így eszembe jutott. :D
  • [NST]Cifu
    #312
    Sajnos a kép nem jelenik meg, de a szöveg alapján én a Szu-27-re tippelek :)
  • [NST]Cifu
    #311
    Na, akkor a nehezebb téma, a nagyűrméretű fegyverek lőszerei. Megjegyzem, hogy a 12,7mm illetve a feletti űrméretű lőszerek tartoznak ide, egészen a hajóágyúkig, szóval eléggé szerteágazó téma...

    Előzmények: A kézifegyvereknél már kitértem a lövedék stabilizásárára, itt ez megint előkerül: két fő metódus létezik, az egyik a forgásstabilizált, amikor a cső belső belületén kiképzett órmózat készteti forgásra a lövedéket (huzagoltcsövű fegyver), illetve a szárnystabilizált, amikor a cső belső felülete sima, és a röppálya stabilitását a lövedék végére szerelt szárnyakkal érik el (simacsövű fegyver) - ez utóbbi fajta lőszerek jelölésében mindig megtalálható az FS (Fin Stabilized - Szárnystabilizát) jelölés (pl.: APFSD). Mi az előnye ez utóbbinak? Nos eredetileg a középkori ágyúk egészen a Napoleoni időkig (XIX.sz.) sima csővel készültek, ekkor kezdtek el huzagolt csövű ágyúkat alkalmazni, amelyek sokkal pontosabbak voltak elődeiknél. Egészen a II.világháborúig a huzagolt cső egyeduralkodó volt, amikor a HEAT (erről később) lőszerek elkezdtek elterjedni. A HEAT lövedékek hatásfokát rontja a lövedék hossztengelykörüli forgása, így előnyösebb, ha a hosztengelye körül stabil - vagyis a forgásstabilizált megoldás. A simacsövű ágyú további előnye, hogy akár rakétát is lehet kilőni belőle, az első ilyen az eredetileg a M60A2 számára tervezett 152mm-es "Shielagh" rendszer, amit az M551 Sheridan könnyű harckocsi is használt - bár a rendszer olyan katasztrófálisan rossz volt, hogy az M60A2 egyálltalán nem állították rendszerbe, és a Sheridan-ból bár legyártottak több, mint 1500 darabot, csak korlátozottan használták, és alig 10 éves szolgálat után, már 1978-ban elkezdték kivonni, bár még ma is szolgál az "Agresszor" kiképzőegységnél. A szovjeteknél a T-62-vel, már a 60-as évek elején szolgálatba állt az első simacsövű ágyúval szerelt harckocsi, míg a NATO-ban elég lassan, csak a Rheinmetal 120mm-es ágyújával kezdett elterjedni - még az M1 Abrams első sorozatváltozata is azt a 105mm-es huzagoltcsövű ágyúval lett legyártva, amely a (a kései Centurion harckocsikban alkalmazott) brit L7 ágyú amerikai változata volt.

    Az ágyúk alapvetően háromfajta lőszert használhatnak:


    1 - Gyújtószerkezet; 2 - Lövedék; 3 - Hüvely; 4 - Meghajtótöltet; 5 - Csappantyú; 6 - Robbanótöltet


    Egyesített lőszert, osztott lőszert és hüvely nélküli lőszert. Az egyesített lőszer lényegében megegyezik kézifegyvereknél ismert lőszerrel - a lövedék a hüvelybe szerelt állapotban áll rendelkezésre, így a meghajtótöltet védve ven a külső behatásoktól és az időjárás viszontagságaitól. Ilyen a legtöbb kisebb kaliberű ágyú lőszer, és az összes gépágyúlőszer.


    1 - Lövedék; 2 - Gyújtószerkezet; 3 - Meghajtótöltet(ek); 4 - Hüvely; 5 - Csappantyú


    Az osztott lőszernél külön tárolják a lövedéket, és a meghajtótöltett magába foglaló hüvelyt. Ez abból a szempontból előnyös, hogy egy nagyobb űrméretű egybeszerelt lőszer méretei és tömege igen jelentős lehet, két kisebb darab pedig könnyebben kezelhető, szállítható. A másik előnye az, hogy bizonyos változatoknál meg lehet határozni mennyi meghajtótöltet használjanak fel, így alapjaiban lehet befolyásolni pl. a lőtávolságot.
    A hüvely egyébbként is sok problémát okoz, mivel egy harckocsi esetén pl. a harctérben elég kevés hely van, és ott is folyamatosan útban lennének az ellőt hüvelyek. Erre megoldást az teljesen vagy részben elégő hüvelyű lőszerek jelentenek, amelyek általában papírból vagy valami hasonló, könnyen elégő anyagból készülnek, és a tüzelés alatt teljesen elégnek, a részben elégő hüvelynél csak a csappantyúval szerelt hüvelyfenék készül fémből, és ezt már könnyebben el lehet távolítani a harctérből (ilyen részben elégő lőszert használ a Szovjet/Orosz 125mm-es 2A46 ágyúcsalád is).

    Léteznek még hüvely nélküli lőszert használó fegyverek is, ilyenek pl. a régi csatahajók hajóágyúi, ahol a lövedék után szépen beraktak x darab meghajtótöltetett, függően a kívánt lőtávtól.

    Kicsit félreeső téma, de ide kivánkozik a meghajtótöltetett magába foglaló fegyverek esete: ilyen a legtöbb hátrasiklás nélküli ágyúk (Recoilless Guns), amelyeknél súlycsökkentés céljából elhagyják a nehéz lövegtalpat és a visszarúgást elnyelő- illetve helyretoló berendezéseket, és a reakcióerőt egy ellenreakcióval egyensúlyozzák ki - ami legtöbbszőr annyit jelent, hogy az ágyú zárszerkezetén nyilások vannak, és az itt kiáramlő égéstermék energiája ellensúlyozza a kirepülő lövedék energiáját. Ennek köszönhetően olyan könnyűre lehet építeni a fegyvert, hogy azt szétszerelve 3-4 ember is könnyedén elviheti a hátán. Az aknavetők esetén is maga az aknagránát tartalmazza a meghajtótöltetett.

    A nyomjelzős lövedékek jelzése "-T" a jelölés végén.

    A páncéltörő lőszereket két fő változatban különböztetjük meg, egyfelől a KE (Kinetikai Energiájú) lövedékek, amelyek a becsapódás fizikai erejével ütik át a páncélzatot, másfelől a HEAT (High Explosive, Anti-Tank) lövedékek, amelyeknél egy formázott robbanóanyag elött egy fém kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja, akár 10km/s sebességgel. A legtöbb páncéltörő rakéta ez utóbbi elvet használja.


    A HEAT lövedék működés közben


    Előre szólok, hogy a jelöléseknél irtózatos kavarások vannak (pl.: APDS-T lőszert simán AP-T-nek írják, HEFS lőszert simán HE-nek, stb.), úgyhogy kissé átláthatattlan lesz a dolog...

    AP - Armour-Piercing - Páncéltörő

    (nem találtam ilyen képet)

    Na ez az, ami alig létezik. A lövedék ez esetben egyetlen darab, tömör, nehéz és kemény fémből készült, hegyes orral. A két világháború között még létezett ilyen lőszer, azóta azonban nem használják.

    APHE - Armour-Piercing, High-Explosive



    Egy olyan AP lövedék, amelynek a fenékrészében kis mennyiségű robbanóanyag található. Becsapódás után néhány századmásodpercel robbant a gyújtószerkezet, így ideális esetben a páncélt átütve, a harckocsi belsejében robban fel, nagy pusztítást okozva. A második világháborűban általános páncéltörő lőszertipus.

    APC - Armour-Piercing, Capped - Lágyorrú Páncéltörő Lőszer



    Az USA által a második világháború elött kifejlesztett lőszer. Egy AP lövedék, amelynek orrát levágták és egy lágyabb fémből készült orr került a helyére, amely becsapódáskor eldeformálódott, és megvezette a lövedéket, így az kisebb esélyel pattant le a páncélzatról.

    APBC - Armour-Piercing Ballistic Capped - Szélsapkás Páncéltörő Lőszer



    Egy olyan AP lőszer, amelynek orrára egy kúpos, vékony fémből készült, üreges orr került, amely csökkentette a légellenállást.

    APCBC - Armour-Piercing, Capped, Ballistic Capped - Szélsapkás, Lágyorrú Páncéltörő Lőszer



    Az elöbbi kettő ötvözete. A keményfém lövedék elött egy lágyabb fém orr található, amely a lövedék lepattanását próbálja megakadályozni, azon pedig egy vékony fémlemezből készült, légellenállást csökkentő szélsapka található. Álltalánosan használt páncéltörő lőszer a második világháborúban.

    HVAP - High Velocity Armor-Piercing - Keményfémmagvas Páncéltörő Lőszer vagy Űrméret Alatti Páncéltörő Lőszer



    A lövedék egy szélsapkás (1), álltalában könnyűfém burkolatú (2), amelyek a kemény, nehéz (álltalában Wolframból készült) páncéltörő magot (3) veszik körbe. Becsapódáskor a mag kisebb átmérője adja át a mozgási energiáját a célpontnak, így nagyobb az átütőereje. 1941-től használták a németek, de megtalálható volt a legtöbb hadseregben a második világháborúban. Megnevezése körül vannak problémák, az orosz 30mm-es "AP-T STING" jelölésű lövedék (amelyet a BMP-2, BMP-3 vagy a Ka-50 gépágyúja használhat) is valójában egy HVAP lövedék, de nevezik még APCR-nek is (Armour Piercing Hard Core, Keményfémmagvas Páncéltörő Lövedék).

    APDS - Armour-Piercing, Discarding Sabot - Levállóköppenyes,(Űrméret Alatti) Páncéltörő Lőszer



    Az elöbbi továbbfejlesztett változata. A külső köppeny a csövet elhagyva levállik a magról, így annak kisebb a légellenállása. Az egyik legálltalánosabb páncéltörő lőszer huzagoltcsövű fegyverekhez.

    FAPDS - Frangible Armour-Piercing Discarding Sabot - Levállóköppenyes, Széttörő magvas Páncéltörő Lövedék



    Egy új jövevény, nemrég kezdte meg hódító útjátt a kisebb méretű gépágyúk esetén (20, 25, 27, 30 és 35mm-es gépágylőszerek készülnek tudtommal ilyen fajtából). Egy olyan APDS lövedék, amelynek nehéz magja becsapódáskor szabályosan szétmálik, széttöredezik, ezért becsapódás után viszonylag nagy területen fejti ki hatását. Előnye, hogy könnyebb páncélzott járművek, légi járművek és élerő (ember) ellen is nagyon hatékony.

    APFSDS - Armor-Piercing Fin Stabilized Discarding Sabot - Levállóköppenyes Szárnystabilizált Páncéltörő Lőszer



    Csak most térek ki külön a Szárnystabilizált lőszerekre - ugyanis jelenleg ez a legálltalánosabban használt páncéltörő lőszer harckocsiknál. A lövedék végülis egy nyílszerű, vékony, nehéz és kemény anyagból készült mag, amit egy keskeny köppeny vesz körül, és ez a köppeny a csőből való távozás után levállik róla.

    APDU - Armour-Piercing, Depleted Uranium - Kimerült Uránium Páncéltörő Lőszer

    (nincs kép)

    Ez is egy kivétel. Ezt a megjelölést a kimerült uránból készült páncéltörő lövedékekre szokták használni (helyesebben így: APFSDS-DU, APDS-DU, stb.). A téma külön megér egy misét, de egy általános tévhitet el kell oszlatni: a kimerült urán az U-238-ast jelöli, és azért kimerült, mivel a rádióaktív U-235-östől meg van "tisztitva". Rádióaktivitása minimális, de ellenben nagyon mérgező nehézfém, emiatt erősen környezetszennyező. Van még egy csúnya szokása: a becsapódáskor keletkező hőtől begyullad, és iszonyatos tűzet okoz (elég az iraki tankokra gondolni - mindegyik csontra ki volt égve). További probléma vele, hogy becsapódás után keletkező finom uránpor (urán-oxid pontosan, ha jól tudom) könnyen belélegezhető, és erősen mérgező mivolta miatt ez nem túl egézséges.

    API - Armour Piercing, Incendiary - Páncéltörő-Gyújtó Lövedék



    Elsősorban géppuskákhoz, gépágyúkhoz használatos lőszer. A páncéltörő mag elötti rész üreges és valamilyen tűzkeltő (álltalábab magnézium vagy cirkónium alapú) anyaggal van feltöltve, amely a becsapódáskor keletkező hőtől meggyullad.

    HE - High Explosive - Robbanó Lövedék



    Hagyományos robbanólövedék. A lövedék testében elhelyezett nagy mennyiségű általában becsapódáskor felrobbannó robbanótöltetett látták el. A repeszhatást a lövedéktest kiképzésével (előre meghatározott gyengítésével) érik el - ezt szokták PFHE (Pre-Fragmented High Explosive - Repesz-Robbanó Lövedék) jelöléssel is illetni, vagy simán FRAG lövedéknek nevezni.

    HEI - High Explosive, Incendiary - Robbanó-Gyújtó Lövedék



    Robbanólövedék, amely gyúlékony (általában magnézium tartalmú) töltetett kapott.

    HEAT - High Explosive, Anti-Tank - Kumulatív Páncéltörő Lövedék



    A II. Világháboróban debütáló, a Monroe-effectre építő páncéltörő lövedék. A lényeg: egy formázott robbanóanyag elött egy fém (álltalában réz) kúp található, és a becsapódáskor felrobbanó töltet a fém kúpot megolvasztja és összesűríti egyfajta olvadt fémtüskévé, és ezt nagy erővel előre nyomja. A HEAT lövedékkel két probléma van: egyfelől a lövedéktest forgása csökkenti a hatásosságot (a centrifugális erő "széthordja" a robbanás erejét), ami miatt a huzagoltcsövű ágyúkból használt lövedékekben legtöbbször egy csapágyazott "ágyban" feküdt a belső rész, amely így a röppálya alatt viszonylagos nyugalomban volt. A másik probléma, hogy a hatásossága arányban áll a robbanótöltet (és a fémkúp) átmérőjével, vagyis minél nagyobb az ágyúcső, annál hatásosabb lehet a belőle kilőtt HEAT lövedék (ugye rakétáknál az átmérő nem szokott problémát okozni). Mivel a 80-as években feltüntek a HEAT lövedékek elleni védekezésül az úgynevezett reaktív páncélzatok (amelyek gyakorlatilag formázott robbanótöltetek a páncélzat külsején, és egy HEAT lövedék becsapódásakor felrobbanva a "fémtűskét" más irányba terelik el), létrehozták a "Tandem-Charge HEAT" lövedéket, amelyben az első, még kisméretű "fémttüske" csak a reaktív páncélzatott süti ki, majd ezután robban fel a fő töltet, amelynek "fémtüskéje" már akadálytalanul hatolhat át a páncélzaton.

    HEDP - High Explosive, Dual Purpose - Kettős Feladatkörű Robbanólövedék



    Alapjában véve egy HEAT lövedék, de a robbanótöltete úgy van kiképezve, hogy jelentős repeszhatást végezzen. Némileg kisebb a páncéltörő képessége, viszont a kettős cél miatt a harckocsi mégis jobban kihasználhatja lőszerkészletét, hiszen egyfelől a lövedék felhasználható régebbi tankok, vagy kevésbé páncélozott járművek, épületek ellen, másfelől gyalogság ellen is jól használható. Olykor HEAT-MP (High Explosive, Anti-Tank -Multi Purpose) vagy MPAT (Multi-Purpose Anti-Tank - Többcélú Tankelhárító Lövedék) jelöléssel is illetik.

    HESH - High Explosive, Squash Head - Rogyókupos Robbanólövedék

    (nincs kép)

    Egy újabb kettős célú lövedék. Egy olyan robbanólövedék, amelynek orra berogy találatkor, és ekkor robban a töltet. A robbanás által keltett lökéshullámoknak köszönhetően a harckocsi páncélzatának belső részei leszakadnak, ezek repeszhatása a harctérben teszi harcképtelenné a személyzetett (ez szép kerek mondat volt ). Az USA fegyveres erőinél HEP (High Explosive, Plastic) jelöléssel illetik.

    TP - Target Practice - Gyakorlólövedék



    Robbanótöltet nélküli, de éles gyakorlólövedékek céllövészeti gyakorlatokhoz.

    SAPHEI - Semi-Armour Piercing, High Explosive Incendiary - Félpáncéltörő, romboló-gyújtó Lövedék

    (nincs kép)

    Elsősorban gépágyúkba való lőszertipus, amely kemény külső köppenyt és késletetett gyújtószerkezetett kapott. Robbanótöltete gyúlékony töltetű. Könnyen páncélzott célok és élerő ellen használatos többcélú lőszer.

    Canister - Kartácslövedék



    Eléggé brutális lőszer. A lövedék maga egy vékony fémtartály, amelyben akár ezernyi fémgolyó is lehet, amelyet a cső elhagyása után nem sokkal szabadjára eneged. Elsősorban nem vagy csak könnyen páncélzott célok ellen, illetve élerő (ember) ellen használatos. Hatótávolsága viszonylag kicsi (az M1A1-hez szánt kartácslövedé esetén a hatásos lőtávolság 500 méter), de a pusztító ereje elementális...


    Nos nyilván kihagytam pár lőszertipust, de bevallom kissé nagyon elfáradtam (nem kevesebb, mint 4 órája kezdtem el írni...), úgyhogy egyenlőre ennyi, ha valami kimaradt, akkor egy szó, és máris pótlom :)
  • ghost cb
    #310
    És mégegy:

  • ghost cb
    #309
  • ghost cb
    #308
    Itt egy pár kép, szerintem tecceni fog:



    http://kep.tar.hu/trax/images/pic4304156.jpg
  • traXion
    #307
    Bazze...
  • traXion
    #306
  • Kata
    #305
    Imádom a repülést, egyik expasim révén egész közel is kerültem hozzá, és van lövésem pár dologhoz, úgyhogy kéretik nem lehurrogni, mit keresek itt. :P
    Ez a kedvenc gépem, egyik bemutatón leszállt a hajtóműgondolákra erősített rakétasínekre. Szikrázott mint a fene. Mikor megállt, felemelték, kiengedte a kerekeit és szépen elgurult, mintha mi sem történt volna. Az oroszok azt mondták, hogy műszaki hiba volt, de mindenki sejtette, hogy a pilóta csak meg akarta mutatni: a gép ezt is tudja.

  • harcu
    #304
    kiegészítés: több oldal helyett több tíz oldal. Szerepel ott egy magyar katona beszámolója a szovjet gyalogsági támadások taktikáiról 1944-ben.
  • harcu
    #303
    Kis kiegészítés a 2. világháborús témához.

    1. A német morál
    1942-ben kb. 16000 katonáról tételezték fel, hogy átszökött az ellenséghez, és kb. 3000-et ítéltek el emiatt.
    1944-re ez a szám 10.000 / 216.000-re változott. Azaz 3-szor annyi embert ítéltek el bíróságokon, de kb 13-szor annyi esetben gyanították, hogy nem eltűnt, hanem átállt az ellenhez.
    2. A JSZ1-et először 1944 februárjában vetették be, a JSZ-2-t pedig 1944 áprilisában.
    3. Érdekes módon a szovjet veszteségek élőerőben és harckocsikban nagyjából ugyanakkora értéket mutatnak a háború elején ,mint 1945-ben. A különbség csak az az, hhogy mindezt sokkal szélesebb arcvonalon tették.
    4. Nem akarom most beidézni A keleti hadszíntér és Magyarország 1943-1945 című könyvet, aminek Számvéber Norbert az egik szerzője. Annak a végén van egy több oldalas összefoglaló a magyar, német és a szovjet hadseregről, fegyverzetéről, felépítéséről, létszámáról, veszteségeiről, taktikáiról. Azt hiszem, ami témában eddig hozzászóltam itt, azt ott pontosan le van írva, akit érdekel, ott mindenre megtalálhatja a választ, mennyire voltak érzéketlenek az szovjetek az emberveszteségekre, mennyire voltak überászok a németek, mennyire voltak jók, avagy rosszak az egyes fegyverzetek, és egyáltalán hogyan voltak ellátva. Azt hiszem, a könyv adatai hitelesnek tekinthetők, aki ismeri a szerzőket kicsit is, tudja, hogy mindig hiteles dokumentumok alapján írnak.
  • ghost cb
    #302
    Cifu! tank lövedékek lesznek? pliiiz
  • cifuatwork
    #301
    Az "amik" csak két kisérleti gépet csináltak (X-29A és X-29B), amelyek 1984-től 1992-ig repültek. Ezek a gépek kizárólag az előrenyilazott szárnnyal kapcsolatos, illetve néhány más áramlástani kisérlethez használták fel. Jelenleg mindkét gép múzeumi kiállítási tárgy.

    Ime:

  • PREMIERE1
    #300
    Az amik is csinéltak ilyet.
    A "G.I. Joe"-ban el is sütögették!