Informatika és tudomány

10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!

[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #88666
    Melyik BMP és milyen kontexusban? :)

    Ha a BMP-1-re gondolsz, akkor alapvetően egy könnyű, de zárt beltérrel ellátható harcjárműnek készült, amely a gyalogosokat és a személyzetet megóvhatja a sugárszennyezett harctéren való áthaladás járulékos terheitől. Legalábbis a legalapvetőbbektől.
    A BMP-1 ilyen szempontból a következő előnyökkel bírt:

    -Relatíve kis méret
    -Zárt beltér / küzdőtér (szemben a nyitott BTR-152-el)
    -Erős fegyverzet, amivel a gyalogságot támogathatja (73mm-es löveg, pct. rakéta)
    -Tüzelőnyílásokon keresztül a szállított gyalogság is tudott harcolni a beltérből
    -Úszóképes

    Hátrányok:

    -Gyenge páncélzat, amit oldalról/hátulról a 12.7mm-es NATO nehézgéppuskával simán, a 7.62mm-es géppuskákkal / puskákkal pct. lőszerrel közelről, ill. 7.62mm-es NATO lőszerrel fentről át lehetett lőni.
    -A harckocsiaknák és egyáltalán az aknák elleni védelme igen gyenge volt, de ez mondjuk minden korabeli járműnél így volt (ez Afganisztánban lett nagyon fájdalmas, mert ha a bal lánctalp alatt robbant az akna, akkor a sofőr és a parancsnok kb. instant pacalpörkölt lett)
    -Az 1973-as Jóm-Kipurri háborúig a 73mm-es löveghez csak kumulatív fejű lőszer volt, mert hát azzal számoltak, hogy járművek ellen lesz leginkább szükség. A repesz-romboló gránát (OG-15V) csak 1974-ben jelent meg, a tapasztalatok alapján.
    -A Maljutka pct. rakéta hatékonysága erősen kérdőjeles volt (ezt ugye kézzel, egy kis botkormány segedelmével vezérelte repülés közben az irányzó)
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 15:10:25