Haditechnikai Topic

Azért mert az AMD-65 egy elbaszott konstrukció volt. Elvileg a harckocsizóknak, ejtõernyõsöknek, tüzéreknek, légvédelmi tüzéreknek számták, ahol a hosszú csõ akadályt jelenthet a tevékenység végrehajtása közben (pl. jármûbe ki és beszállás). Azonban az alkalmazott megoldások finoman szólva is kispályások voltak.

Egyrészt a váltámaszt alkotó acélrúd hihetetlenül gyenge minõségû acélból készült (orosz metóduas szerint a cuccnak nem kell 10-20 évet kibírnia a katona kezében). Nálunk menetrendszerûek voltak voltak a törések az acélrúdon kialakított csavarmenet és a tokba forgathatan illeszkedõ befogó elem találkozásánál (sry a körülményes fogalmazésért, de már több mint 10 éve nem foglalkozom részletekbe menõen a haditechnikával, bizonyos részegységek nevei már nem ugranak be).

Ezenkívül a rövidebb csõ miatt romlott a találati pontossága (röviden drasztikusan nõtt a szórása) már a 150-300 méteres távon is. Sorozat lövés esetén az elsõ utáni lövések már a lõszerpazalás kategóriába tartoztak.
A váltámasz acélrúdja is tört vonalvezetésû volt (nem esett egybe a csõ vonalával), ami szintén nem pozitív irányba befolyásolta a találati pontosságot.
Egyelövéssel még úgy ahogy megállta volna a helyét, ha az állomány 9 (sorállomány) illetve 20-30 (mûszaki fõiskola) lõszernél többet kapott volna évente gyakorlásra. Ezt tetézte, hogy csak hidegbelövésen mentek keresztül a fegyverek. A szabályzat által elõírt, lõszerrel történõ belövés a vágyálom kategóriába tartozott.

A melsõ markolat is erõsen ambivalens érzelmeket váltott ki, volt aki tudott úgy lõni, hogy azt markolta, más nem (én is mindíg elõtte fogtam rá a perforált köpenyre).

az a fa nyél nagyob morbid 😄 szocreál powahh! 😄

Ok, már ezt is megjegyzem!

A deutérium a hidrogén egyik izotópja. A természetben található hidrogén zömének magja egyetlen protonból áll, ezt az atomot 1H-val jelöljük . A maradék esetében a magot egy proton és egy neutron, vagy egy proton és két neutron alkotja. Az elõbbit deutériumnak, a magját deuteronnak hívjuk, jele 2H, vagy D. A nehézvízben a két 1H helyett egy-egy deutérium található. Az egy protonból és két neutronból álló atommagot, illetve atomot tríciumnak hívjuk. Jele: 3H, vagy T.

Nekünk nem AK/AKM/AKMS gépkarabélyaink vannak tudomásom szerint, hanem AK-63D/F/I, ezek magyar gyártású, kissé módosított változatok. Hogy miért nem az AMD-ket tartották meg? Nos csak feltevéseim vannak, de talán amiatt, mert az AK-63-at jobbnak tartják. A pontos választ sajnos nem tudom, csak találgatni, de talán a mûanyag részekkel voltak gondok...

Hali!

Miért van az, hogy a mai Honvédség az AK47/AKM47/AKS47/AKMS47-et használja, mikor van nekünk egy rakat AMD-65ünk is? Ennyivel rosszabb az AMD az origy AKnál?

"proton mellett egy neutron, a trícium magban pedig a proton mellett két neutron található"

Nem kettõ és három?

Jólvan sry, régen volt már kémiánk.

A nehézvíz a természetben is elõfordul, de a tengerekben csak igen kis arányban fordul elõ. Természetesen a Föld hatalmas vízkészlete miatt ez a kis arány is elég jelentõs mennyiséget jelent. Amennyire én tudom csak a nukleáris célú eszközökben használják.

Röviden, a nehézvíz a nagyobb "tömegû" hidrogén izotópok miatt nehéz (hogy laikusok is értsék, ne csak vegyészek).

Jézusom! <#wow1><#wow3><#rinya><#shakehead><#schmoll2><#szomoru2><#falbav><#guluszem1><#conf><#wilting>
Most közbe kell szólnom, akár akarom, akár nem.

A nehézvíz nem attól nehéz, hogy 3 hidrogén atom kapcsolódik az oxigénhez (ami, mint állítás úgy ahogy van, baromság), hanem attól, hogy nem hidrogén atomok, hanem annak izotópjai -deutérium vagy trícium atomok- kapcsolódnak az oxigénhez.
A deutérium magban a proton mellett egy neutron, a trícium magban pedig a proton mellett két neutron található.

ok. tehát ennyire szennyezõ lenne a vízbe dobni hogy senki sem csinálja pedig olcsó módja lenne a tõle való megszabadulásnak. azért meglepõ nem? vagy csak nekem?

egyébként a nehézvíz a természetben nagymennyiségben elõfordul mint pl:ózon vagy csak mesterségesen hozható létre ?

és mire használható még a nukleáris szerepén kívül ?

"hogy valyon sugárfertõzötté tud e tenni elegendõ mennyiségû vizet a használt fûtõelem temetõ ahhoz hogy kimutatható változást okozzon"

Nem végeztek soha ilyen jellegû felmérést de elméletileg igen. De a radioaktív szennyezés nem olyan mint a fehérjefeldolgozó bûze vagy ha a sav a kezedre csöppen teljesen más hozzáállással kell kezelni mert ez nem lemosható vagy megtisztítható és nem múlik el... Ennek hatása nem azonnali hanem nehány nap/hét/hónap alatt teljesedik ki és belülrõl zabája fel az embert.

Mellesleg azokat a betonbunkereket se úgy képzeld el hogy elássák és akkor kalap kabát nem foglalkoznak vele... pont ezért hogy senki ne férjen hozzá hatalmas biztonsági felkészültséggel vigyázzák még a nukleáris szemetet is (kamerák biztonsági cégek fegyverrel néhol katonák) hogy terroristák nehogy hozzá juthasanak. Ha a tengerbe temetnék akkor is biztos lehetsz benne, hogy azonnali elérhetõségben lenne egy task force és folymatosa õrjárat alatt tartanák a területet.

Csak a nehéz víz nyeli el jól a sugárzást. Annyi a különbség a sima vízhez képest, hogy 3 hidrogén atom van egy vízmolekulában. Az atomreaktorokban ezzel az anyaggal (H3O) lassítják a neutronokat, hogy fönntartsák a szabályozott láncreakciót.

A tengerbe rengeteg szemét kerül (a nagyon sok tengerparti nagyvárosban a szemetett egész egyszerûen uszályokon kiviszik pár km-re a nyílt vízre, és a tengerfenékre borítják, ilyen pl. New York is). Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy milyen szintû szennyezõ anyagról van szó. A radioaktív anyagok igen súlyosan környezetszennyezõek, és éppen ezért nagyon ügyelnek erre, pl. az összes nyugati nukleáris meghajtású tengeralattjárónál követelmény, hogy bármilyen baleset esetén a reaktornak biztonságosan le kell állnia, és semmilyen körülmény között nem repedhet meg a reaktormag közvetlen burkolata. Emiatt aztán a nukleáris reaktor(ok) belseje a tengeralattjárók talán legbiztonságosabb pontja e tekintetben. Vagy érdemes visszagondolni arra, hogy mennyire ügyelnek például az elsülyedt K-278 (Komszomoletsz) esetén, amelynél például 1999-ben gyakorlatilag tatarozták a roncsot, hogy ne szökhessen semmi ki belõle, és hosszú távon (10-20 év) azt tervezik, hogy betonszarkofágot emelnek fölé.

igen, mint minden szennyezésnék számít a mértéke. bármilyen méregbõl sem mindegy mekkora mennyiség jut a szervezetbe hogy kifejtse a káros hatását (pl gombamérgezés, de egy bizonyos radioaktivitást is kibír a szervezet károsodás nélkül)vagyis kézenfekvõ hgoy okozhat e a tárolás iylen formája akkora vízszennyezést hogy az potenciálisan károsodást okozhasson az embereknek közvetve vagy közvetlenül bármilyen formában. ezért érdekes kérdés hogy valyon sugárfertõzötté tud e tenni elegendõ mennyiségû vizet a használt fûtõelem temetõ ahhoz hogy kimutatható változást okozzon(nem vitatom hogy igen ha már ennyien emellett foglaltatok állást nekem meg nincs rálátásom erre a témára, viszont a mértékére kíváncsi lennék)

modnjuk tegyük fel hogy meg lehet oldani hogy titokban beledobják a vízbe, vagy legalábbis évtizedekkel ezelõtt biztosan meglehetett csinálni a hidegháborús évek alatt.kérdés van e erre utaló bármilyen információ vagy sem?

mi az a nehézvíz pontosan , és mire használható még, illetve hogyan fejti ki a hatását?

cat-annak ellenére hogy én is nagy állatbarát és környezetvédõ vagyok és szimpatikus a hozzáállásod, azért azzal nem árt tisztában lenni hogy a politikusok leszarják hogy milyen kárt tesznek bizonyos dolgok a környezetben. csak akkor válik fontos tényezõvé, ha mondjuk megemelkedik a tengerszint és mondjuk hollandiában vagy londonban víz alá kerül pármillió lakos egy évtizeden belül. namár most így rögtön aktuális a téma, mert belátható idõn belül elég nagy volumenû ahhoz, hogy foglalkozni kelljen vele

azt hiszem nem nagyon kell ecsetelni hogy mekkora környezetszennyezés folyik a világban, szerencsére azért vannak bíztató jelek, fõleg itt európában, kérdés elégségesek e ezek az intézkedések. mert a savas esõkhöz és a szmogos városokhoz már hozzászoktunk, alkalmazkodtunk, tehát nem is életbevágó proglémaként jelnetkezik a politikában. ha a környezetszennyezés egy még társadalmilag elfogalható szinten van, akkor valójában nem is probléma a politika részérõl (ismét lásd kína, a fogyasztói piacra való átállás miatt a lakosok hajlandóak elviselni az nagymértékben romló környezeti feltételeket is)

a piszkos bomba azért nem jó érv, mert vajon hogyan tudnák kihalászni a tenger fenekérõl nemhogy a terroristák, hanem bárki?a célbajuttatást meg ua biztosítani lehet mint a szárazföld esetén.

Az hogy hány liter vizet szennyez be attól függ, hogy milyen mértékû áramlásnak tesszük ki a fûtõanyagot. Azaz mennyi szennyezhetõ felületet adunk neki. A víz meg folyik és ahova elér ott kifejti áldásos tevékenységét. Az óceáni és tengeri áramlásoknak köszönhetõen (ugyanúgy mint ahogy esetleg egy atomrobbanás során a szél a rádiaktív izotópokat) akár egytelen pontból elindulva ha nics gátja az egész világra kiterjedõ gondot okozhat. Északi sarktól az antarktikáig Spanyolországtól Kínáig.

Azért épült sok nukleáris erõmû mert energiaéhség volt és nagyjából a legtisztább energiaforrásnak számít nem beszélve arról, hogy a nukleáris fegyverkezésben felhazsnálták az erõmûveket urándúsításra és plutónium dúsításra is (pl manapság ezért akarják az Iráni atomerõmûvek építését akadályozni).

A földbe ásás lényege az hogy nagyon hosszú felezési ideje van a hasznalt fûtõelemeknek és elzárják hermetikusan a külvilágtól olyan helyre ahol nem szennyezi a talajvizet így nem juthat vissza élõvilágunkba és ott marad 200-300 évig és ha még ki is ássák nem lesz vele probléma mert egy idõ után teljesen kimerül és a hatása megszûnik. Annyi sugárzás lesz benne mint a kimerült uránlövedékeknek az A-10-esben vagy még kevesebb. De ez csak idõtõl függ. Ezzel nagyon régóta tisztában vannak (a németek sem véletlenül akarták norvágiára rátenni a kezüket (ugye nehézvíz ami képes kordában tartani a kibontakozó nukleáris láncreakciót)) úgyhogy soha fel smem erült a susmákolás ilyen téren. És ezt nemis civilek hanem nemzetközi és állami szervek felügyelik. A hasadóanyag minden grammjával el kell számolni (ezért volt veszéplyes ilyen szempontból a szovjetunió felbomlása mert egy csomó urániumnak nem lehetett tudni ki a gazdája és nagyon sok el is tánt)

"egy év alatt hány liter vizet szennyez meg"

számít? a mai hajokon már a sima hulladékot sem dobják az oceánba, hanem mindent a hajón tárolnak. Ezek után nem értem a kérdés felvetését sem.

van egy másik egyszerû ok is: biztonsági probléma. Simán létrehozható belõle piszkos bomba, azaz fegyverként is használható. Ilyeneket még Kína sem dobna csak ugy el, szerteszét. Aztán azt is felvehetjük, hogy hol tenné. A mariana árok felett? azok már nemzetközi vizek, nem teheti meg - ENSZ ügy lenne belõle, mint egy olajtankerbalesetbõl. A felségvízek pedig a talapzattól pár kilométerre véget érnek, és nem fogja a saját partvonalán kidobni.

lehet arra vmilyen statisztika hogy egy év alatt hány liter vizet szennyez meg mondjuk egy bedobott fûtõelem? illetve azok mennyire lesznek szennyezettek, és milyen mértékben szennyeznek tovább?

illetve hogyan lehetséges hogy a víz ennyire sugárszennyezetté váljon, hiszen igen jó szigetelõje a sugársázoknak?

nem kötekedésként kérdezem, mielõtt vki lehurrog, tényleg érdekel a dolog

õserdõk: komplex probléma, olyan, mint pl. hogy miért lopják a máv vasutak mellõl a kábelt, vagy a hid alól a teljes bérelt vonali szakaszt. Nem a fakitermelés a lényeges, hanem ott vannak a parasztok, kimerül a földjük, mennek arrébb, különben éhenhalnának

jégsapkák: ez meg bonyolutabb annál, hogy bárki érthetné pontosan.

szóval ha tudjuk valamirõl hogy biztosan mérgezõ (sugárzó), akkor nem dobjuk ki, ennyi.

amúgy ha igazad van és tényleg csak ennyi az oka akkor bocsesz. csak furcsa hogy lassan nem lesznek õserdõk meg jégsapkák, és pont erre figyelnének, fõleg hogy írtam hogy nem csak a jelen állapotokról beszélek , hanem mondjuk a (60-70-80 ?) -as évekrõl, amikor is sok nukleáris erõmû épült

Meg különben is hogyan hogyha kérdést sem teszel fel jóformán???

"illetve lehet e oka a tengeri állatok védelme (több ezer méteres mélységrõl beszélünk, ahol már igen ritka, vagy egyáltalán nincs életforma) és a godzillák megjelenésétõl való félelem arra, hogy nem ezt teszik"

Nem az ember állatot védik csak ezen intézkedésekkel!!

"az elhasznált fûtõelemek óceánbaöntése okozhat e vízminõségben változást, lévén szinte elhanyagolhatóan kicsi az általa besugárzott víz mennyisége a tengervízhez képest."

Igen mert a sugárzás nem úgy mûködik mint a ciánszennyezés. A radioaktív sugárzásnak felezési ideje van és nem képes felszívni semmi maximum gátolni a terjedését ha hermetikusan körbeveszed

"vagy netán gazdasági megfontolások miatt, hiszen a villamos energia árába be lehet építeni a használt fûtõelemek tárolási költségeit is, amit nyilván magasabban állapítanak meg mint a tényleges költség, tehát profitorientált intézkedés lenne mint mondjuk az olajbiznisz sok aspektusát tekintve?"

Ez annál veszélyesebb téma ugyanis a radioaktív szemét nem csak régiót terhel hanem könnyen a teljes Földgolyót bárhol is legyen lerakva a világon.

A többi okát meg leírtam csak baromira nem tudsz olvasni...

ok. tehát akkor kijelenthetõ hogy olcsóbb megoldásként csak azért nem dobják a vízbe, mert annyira szennyezõ hogy még a viláóceán szintjén is mérhetõ szennyezõ hatása lenne? elfogadom hogy így van, csak számomra furcsának tûnik a méreteket összehasonlítva. azért az óceán elég nagy.

másik kérdés hogy még az olyan nyomorult országok is mint mondjuk kína (tényleg nekik van nukleáris erõmûvûk, mert ha nincs akkor rossz a kérdésem) nem lehet hogy titokban õk mégis tengerbe süllyesztenek fûtõelemeket? mert õk nem a környezeti ártalmaktól való félelmükrõl híresek

Én is tõled hogy néha a nyilvánvalót sem fogod fel... Pedig magyarul beszélek.. de a személyeskedést hagyjuk megint te kezdted...

Roppant egyszerû: az urán nehézfém, ami ugye nem túl egészséges, tehát ha leszóród a tenger fenekére, akkor szépen összeszenyezed - nem a sugárzás tehát az egyetlen probléma.

A másik probléma az, hogy a kiégett üzemanyagrudakban nem csak urán van, hanem sok más, igen veszélyes izotóp, ami elég kemény.

ez megint nem a kérdésre válasz, de mindegy. ha van vki aki ért is hozzá és veszi a fáradtságot hogy értelmesen válaszoljon, azt megköszönöm. részemrõl téma kimerítve.

18314 - "... víz minõségében"

a csacska kis véleményrõl annyit, hogy sztem te nem értetted meg mit írtam az elõzõ hozzászólásban. én nem azt mondtam hogy simán a tengerbe kellene dobni a cuccot hanem az volt a kérdés, hogy miért nem oda dobják. mint ahogy nem tartják be a légszennyezési kvótát sem, ahogy még mindig ciánnal bányásszák az aranyat sokhelyen, ahogy a gyárak, fõleg kínában simán a folyóba engedik a mérgeiket, ahogy sok helyen európában tisztítatlanul ömlik a városi szennyvíz a folyókba, tavakba és tengerekbe...

amúgy az ilyen nagyszabású hozzászólásokat tõled már megszoktam.

tehát a kérdésem mégegyszer:

az elhasznált fûtõelemek óceánbaöntése okozhat e vízminõségben változást, lévén szinte elhanyagolhatóan kicsi az általa besugárzott víz mennyisége a tengervízhez képest.

illetve lehet e oka a tengeri állatok védelme (több ezer méteres mélységrõl beszélünk, ahol már igen ritka, vagy egyáltalán nincs életforma) és a godzillák megjelenésétõl való félelem arra, hogy nem ezt teszik?

vagy netán gazdasági megfontolások miatt, hiszen a villamos energia árába be lehet építeni a használt fûtõelemek tárolási költségeit is, amit nyilván magasabban állapítanak meg mint a tényleges költség, tehát profitorientált intézkedés lenne mint mondjuk az olajbiznisz sok aspektusát tekintve?

vagy más oka van ?

NEm tudom lehet nem értetted amit megpróbáltam leírni az elõbb. Azért mert fokozottan sugárzó a sûrített rádioaktív hulladék. Olyan koncentrációjú a sugárzás hogy ha szabadon van hagyva jó pár kilométeren minden megdöglik és ez visszaforogva az élõvilágba ez ránk is kihat. nem véletlenül nem vadásznak vadra csernobil kornyékén. Pedig ott azt a kevés urániumot ami megmaradt az erõmûben igen tekintélyes méretû betonkoporsóval fedték el. Azért ássák a föld mélyére betonkuckóba mert így lehet elnyomni a sugárzás hatását. Különben 90-100 kilométerekre el lehet érezni az ilyen anyag hatását...

Mióta az elsõ atombomba elkészült tisztában vannak azzal a tudósok, hogy a láncreakcióra nem lépett sûrített uránium milyen fokozottan veszélyes. ÉS éppen ezért nem is dobják ki akárhova mint a laposelemet. Szerinted az atomerõmûvekben a fûtõrudak hûtõvize miért zárt rendszerben van? miért nem keverik vissza a folyóba ahonnan kivették?? mert valószínûleg símán megölne mindent lévén fokozottan sugárzó...

"amúgy nem valószínû hogy pár a világóceánhoz képest porszemnél is kisebb sugárzó elem bármilyen észlelhetõ elváltozást okozna a víz minõségében"

Ez legyen csaka saját véleményed és ne tényként állítsd. egyébként meg valószínû, hogy igen méretes változást okozna a tengervilágban csak még éppenséggel gõzünk sinc, hogy mit. ÉS jobb ha soha nem jövünk rá de valszeg a többfejû sok lábú természetellenesen mutálódó utódok ide tartoznak.

egyetértek hogy a környezetszennyezést a lehetõ legkisebbre kellene csökkenteni, de a kérdésem elméleti volt. a politikai vezetés általában kevés országban fektet hangsúlyt a környezetvédelemre, ha az magas költségekkel jár. ha nem így lenne, akkor nem irtanák ki az õserdõket, nem haltak volna a ki állatfajok, nem lennének ilyen mértékû mérgesgázkibocsátás és folyóvízszennyezés, nem vadásznák a bálnákat sé a fókákat és még lehetne sorolni.

és a probléma sem újkeletû, holott akár csak 10-15 évvel ezelõtt közel nem volt ilyen elõtérben a környezetvédelem, hiszen nem volt ennyire látható és közvetlen veszélyt jelentõ az éghajlat és klímaváltozás, a tengerszint emelkedése, a szennyezett levegõvel kapcsolatos problémák. tehát ez nem magyarázat rá.

szóval mi lehet a valódi nyomós indoka hogy betonsilókba temetik az elhasznált fûtõelemeket ahelyett, hogy tengerbe süllyesztenék?

amúgy nem valószínû hogy pár a világóceánhoz képest porszemnél is kisebb sugárzó elem bármilyen észlelhetõ elváltozást okozna a víz minõségében

Csak a litoszféra 50-70-90 km-es attól fûggõen, hogy szárazföldi kéreg, vagy óceáni. A föld sugara kb 7ezer km. Ebbõl levnjuk a belsõ magot, akkor is legalább 5ezer km. Ez a réteg azért csak elnyeli a sugárzást 😊

lásd ruszki tengók esete az északi vizeken..... 😞

egy viziturás mondást tudnék idézni: "a folyóba szarunk, a szart megeszik a halak, a halakat mi, majd ismét a tengerbe szarunk..."

Szóval az ott több száz, több ezer évig aktív, beépül a kagylók, rákok, kis halak szervezetébe, majd azokat megeszik a nagy halak, azokat meg mi.

Talán mert nem volna jó, ha a világra támadna egy godzilla?

Szerintem azért mert a víz felszíne alatt is van élet még 3-4 ezer méteres mélységben is. És igen a föld magja sugároz csakhogy nem ugyanilyen módon és a föld magjának azért jó vastag (párszáz kilométeres) fém/föld/közet védõburka van. Tulajdonképpen a betonozott ódú ugyanazt a célt szolgálja mint a földmag védõburka. elszigeteli a sugárzást a élõktõl (nem beszélve arról, hogy a tengerben a víz sugárszennyezetté válik és az áramlatok segítségével ez szépen elterjed az egész felszínen... Ez a saját véleményem.

nem igazából haditechnikai kérdés, de talán belefér, úgysem nagyon pörög a topic. szóval a kérdés az lenne, hogy a kiöregedett urán fûtõelemeket miért nem lehet egyszerûen a tengerbe süllyeszteni, mondjuk egy olyan helyen ahol legalább 3-4000 méter mélység van a tengerfenékig. az a sugárzás onnan még feljöhet ? illetve mivel maga a föld magja is sugároz, ez miért nem jó megoldás? miért kell drága földalatti betontárolókat építeni neki ?

Közben a Militaryphotos-on kinyomozták a hír forrását: Ria Novosti orosz hírûgynökség.

délután kettõ, és sehol semmi.
http://news.google.com/news?hl=en&ned=us&ie=UTF-8&q=Ronald+Reagan

Már az is durva szvsz, hogy a közelébe férkõzött USA egyik legmodernebb/legbikább hordozójának 😄

Egyelõre nem láttam a megerõsítését sehol... várjuk a híreket...

ezt hivják propagandának 😊 kérdés mennyi a valóságalapja 😊

Részben igazat adok. Viszont a jelenleginél kevesebb szolgálati állománnyal nehézkes lenne bármiféle NATO v. más békefentartó missziót felvállalni. Jelenleg úgy tudom háromforgásos rendszer van a missziók terén. Még tavasszal beszélt Lippai alez. arról, hogy már akkor felvetõdött a kétforgós eset - vagyis a hat hónapos forgás, amit te feltételezel. Ezzel annyi a gond, hogy hat hónap távol a családtól, foggal-körömmel, majdcsak... és itt kezdõdik a probléma. Elvileg jelenleg eltávot kapnak a visszatérõ katonák, és van idõ még arra, hogy a következõ misszióra is kiképezzék õket. Ezt úgy valósítják meg, hogy mindenféle egység meg missziókba. Errõl írtam már korábban: a tatai harckocsizók is mentek, noha igazából õk eredetileg nem éppen erre kaptak kiképzést, azt a misszió elött kapják meg, aféle gyorstalpaló módon. Az Index topicban J Dagain vetett fel ezzel kapcsolatban egy jó kérdést: õ mint szerzõdéses gyalogos, aki a jelenleg, ottan felmerülõ feladatokra készül gyakorlatilag az elejétõl, hogy bízzon meg egy társában, amikor az illetõ lehet, hogy évekig egy íróasztal mögött ült, de jelentkezett misszióba, kiválasztották, és megkapta a kiképzést - no de akkor sem az a kifejezett gyalogos.

A másik probléma ez a bizonyos 2000 képzett, harcedzett ember. Nem szeretnék semmi rosszat mondani a katonákra, mert hiszem, hogy a többség minden tiszteletett megérdemel. De szintén J Dagain az, aki mesél arról, hogy a raj géppuskása nem bírja cipelni a fegyverét egy gyakorlaton, hogy az alig húszéves õrmester kiképzés közben nem figyel alaki dolgokra (egyenruha, menetelés, stb.) és a többi.

A harmadik probléma, hogy egy hadsereget nem lehet úgy felépíteni, hogy holnap azt mondjuk, hogy na, kovács kettõ sándort és még x ember az utcáról behívunk, kapnak két hónap kiképzést, kezükbe adjuk az kalát, aztán "ha zûr van, akkor arra fele kell futni" parancsal elintézni. Nemcsak testileg, de szellemileg is fel kell készíteni azt az embert a feladatára. Kell egy jól kiépített kiképzõrendszer, kell a megfelelõ logisztika, amely adott esetben egy sokszorosára duzzadó létszámot is képes kiszolgálni és nem utolsó sorban kell az a tiszti kar, amely képes ezt az embertömeget megfelelõen vezetni, tisztában van annak képességeivel, és ennek megfelelõ döntéseket hozni. Lassan a felsõ vezetésnél is rájönnek, hogy az, hogy nincs tartalékosképzés, de még csak tartalékos rendszer sem, egyszer nagyon visszaüthet. Ilyenkor jönnek a civil kezdeményezések, a lelkesedés, mint amilyen a nemzetõrség, vagy a MATASZ. Csakhogy ez nem jó. Ezt fentrõl is támogatni kell, megteremtve a szükséges jogi alapokat a mûködéshez, és biztosítani a feltételeket. Az egyesült államokban ez úgy néz ki, hogy a tartalékost bármikor behívhatják szolgálatba, és ha kell, akár irakba is elküldhetik, illetve bizonyos idõnként kiképzésre kell megjelennie, de ugyanakkor adókedvezményt kap, és ha kiképzésen vagy behíváson van, akkor nem lehet elbocsátani (azt most hirtelen nem tudom, hogy ilyenkor mi a pontos státusz, talán az állam fizeti addig a kiesett bérét). A felszerelés, a kiképzés és minden egyébb az állam kontójára megy. Egy idõben még B-1B bombázók is voltak a légierõ nemzetõrség-parancsnoksága alatt.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzeten is változtatni kellene, amire viszont kicsi az esély. Nehéz ügy, annyi szent.

tévedés, magyarországon nincs, ha gáz lenne kiabálnánk a natonak vagy az eu-nak szvsz... 😛
és az hogy meg msot nem akarják gáze? hát tulképp nem ez a gáz hanem az hogy ezzel a mentalitással soha nem is fogják akarni...

most kövezzetek meg, de én egyáltalán nem félnék még akkor se, hogy nehéz lesz ujraépíteni a magyar hadsereget, ha a jelenlegi felére csökkentenék, nagyon egyszerû okból: folyamatosan ezer feletti állomány van külföldön, idegen katonákkal karöltve, békefenntartás címén kvázi háborús körülmények között, folyamatos készültségben (lásd most Afganisztánt). Ez félévenkénti váltással számolva legalább 2000 képzett, harcedzett embert jelent, akik nem a sorkatonai kiképzést és az itthoni laktanyák körülményeit tapasztalták meg, és látják, hogy másoknál hogy mennek a dolgok. Ha ehhez hozzáveszem a széleskörü NATO kapcsolatokat (fõtiszti szinten), az a véleményem, hogy ha Magyarország, a magyar kormány fejleszteni akarja a hadseregét, simán meg tudja tenni. Ha egy évtizedig is a jelenlegi állapotok uralkodnak, akkor sem "veszik el" a tudás, és legalább nem az van, hogy egy morálisan leépült állományt kell felépíteni, hanem egyszerûen új embereket toborozni. (ez utóbbi szerintem jóval könnyebb, mint kiábrándult, fásult, változásokra képtelen, rosszul szocializálodott társaságot gatyába rázni).

A külföldi kapcsolatok miatt bármikor van lehetõség akár külföldi hadgyakorlatokra is, közös képzési programok vannak, megfigyelõként bárhol részt vehetnek a magyarok, stb. Szóval van mire alapozni, van mire építeni - ha akarják. És baj hogy most nem akarják? az ország jelenlegi állapotát, a kormány elõtt álló teendõket elnézve a hadsereg a sokadik a sorban, alacsony prioritása van. Ha ez változna (isten ne adja), akkor azon a véleményen vagyok, hogy 4-5 éven belül fel tudnák tölteni, sokszorosára tudnák duzzasztani az állományt, a technikai felszereltség pedig csak pénz kérdése: ha gáz van, mindig van pénz bármire.

Roppant jó pofi volt.

Ebben igazad van, persze. És persze nyugaton sem biztos, hogy kirúgják az ilyet, nem ismerem igazából részletesen hogy mûködik ez ott. Visszatérve oda, ahonnan a vita elindult, mondjuk amíg volt "remény" arra, hogy a haderõcsökkentés csak átmeneti, a gazdasági nehézségek miatt, addig volt értelme megtartani a "vízfejet", és az aránytalanul magas létszámú tiszti, fõtiszti, tábornoki állományt, de ma már nyilvánvalóan nincs. Politikai vezetõink ideológiai (katonaság=rossz, erõs hadsereg="magyarkodó" nacionalizmus, a szomszédok fenyegetése) és gazdasági okokból a kislétszámú hadsereg mellett kötelezték el magukat, és a közvélemény sem támogatna egy nagyarányú (létszám)fejlesztést, tulajdonképpen érthetõ módon.

Úgy tudom a FÉG-et felszámolták már sajna, szóval gondolom már nem fognak több KGP-9est gyártani, így rendszeresíteni sem.

Édes Istenem, könyörgöm, köze nincs az egészhez, egyszerûen jópofiból használtam a szót. Bátyám... báá-tyááám. Kapis? Hoppá-e...? <#wilting>

Legalább annyira elképzelhetõ, mint hogy egy UFO csapódott bele.