94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #33982
    Köszi
  • Lacusch69
    #33981
    Ha 1%-ára csökken a terjedési sebessége, akkor is 3000km/s. 100km esetén ez mennyire zavar?
  • [NST]Cifu
    #33980
    Noha az alapvető mondanivalóval egyetértek, pár apróságban tévedsz.

    A "legmodernebb" T-72-eseket pl. csak a Köztársasági Gárda hadosztályai kapták meg, a 72-esről a kicsit is értesült pedig tudja hogy a VSZ olcsó, "light" harckocsija volt kifejezetten a VSZ tagálommoknak, jelentős megszorításokkal pl. tűzvezető rendszer terén, pl. lézeres távolságmérő híján stb.

    Pardon, de optikai távolságmérője az első, alap T-72-es változatnak volt, a T-72A és utáni változatokon már lézeres távolságmérővel rendelkezett. Az iraki T-72-esek egy kisebb hányada (cirka 300db) volt csak az alap T-72 export változata, a nagyobb része fejlettebb T-72M és Asad Babil (irakban licencben gyártott/épített T-72M).

    SZU harckocsihadisztályai nem rendszeresítették, oda a fejlettebb T-64 és T-80-asok mentek.

    Tévedés, ugyan igaz, hogy a T-64 és a T-80 volt a jobb képességű harcjármű, ezek kapták meg először a technikai újításokat (lövegből indítható pct. rakéta, reaktív páncélzat, SHTORA-1 védelmi rendszer, stb.), de a legnépesebb típus ettől még a T-72-es volt, és marad is Oroszországban (a korábbi Csecsenföldi és a mostani Dél-Oszétiai képeken is rengeteg orosz T-72-est látni).
  • Kurfürst
    #33979
    "igazából mi számít komoly háborúnak? vietnam az volt? afganisztán az volt? "

    Ezek közül egyik sem volt "komoly", szimmetrikus háború. Asszimetrikus háborúk voltak, egyik oldalon (USA ill. SZU) lehengerlő anyagi fölénnyel, amelyek kis intenzitással, de hosszú hosszú évekig zajlottak. Tipikusan nem csaptak össze reguláris hadseregek, nagy csapattestek, nem volt igazán frontvonal, helyette volt elhúzódó gerillaháború, amit a korlátolt erőbevetés okán a reguláris hadseregek nem tudtak megnyerni, bár a képesség ott volt - csak épp nem érte volna meg.

    "90-ben az Iraki volt az egyik legnagyobb hadsereg a világon azóta is tele van a sivatag harckocsi roncsokkal, és a 2. VH óta nem adta meg magát annyi ember, na most kétlem hogy a ruszki kiskatonák morálja jobb lenne....."

    Ez nagyon nem igaz. Az iraki hadsereg 1991-ben is teljesen elmaradott volt, jórészt elavult T-5x szériával ami egyszerűen esélytelen volt. Irak egy kis ország, ha jól emlékszem akkor volt 10-15 millió lakosa, egy aránytalanul nagy "tömeghadsereggel", de hogy a számok mögött mennyi volt a tényleges haderő az irreguláris, felvonuláson mindenféle szent muszlim feliratokba burkolt "hitharcosokat", belügyiseket leszámítva az más kérdés.

    A "legmodernebb" T-72-eseket pl. csak a Köztársasági Gárda hadosztályai kapták meg, a 72-esről a kicsit is értesült pedig tudja hogy a VSZ olcsó, "light" harckocsija volt kifejezetten a VSZ tagálommoknak, jelentős megszorításokkal pl. tűzvezető rendszer terén, pl. lézeres távolságmérő híján stb. Nem ez volt a VSZ legtutibb típusa, bár a köztudatban valahogy így ragadt meg. A SZU harckocsihadisztályai nem rendszeresítették, oda a fejlettebb T-64 és T-80-asok mentek. Na ezt kapta az "elit" Köztársasági Gárda, el lehet képzelni a többit.

    Egészen egyszerűen nem lehet levonni következtetéseket a Vörös Hadseregre az iraki csatlóshadsereg alapján. Nem vagyok ruszkifanatik, nem érdekelnek különösebben a ruszki cuccok sem, de a tényeket tisztelni kéne. A Vörös Hadsereg nem 2-3ad generációval ezelőtti harckocsival rendelkezett csak, és nem mindössze párszázzal, hanem több (tíz)ezerrel, kiskatonából sem csak párszázezer volt, hanem több millió, a légierő sem éppen apró, legfőképpen pedig iraki kollégájával ellentétben nem volt számára teljesen egyértelmű hogy egy 15 milliós ország sorozott katonájaként nem teljesen esélytelen az USA, UK és a koalíció többi tagjával szembeni harc. Persze hogy az irakiak megadták magukat amint lehetett, nem vot esélyük és ezt tudták..

    Nincs összevetés egyszerűen. Nem ugyanaz a mennyiség, minőség és doktrína.

    Nem ugyanaz a technika - irakban pl. milyen harckocsilőszerekket tüzeltek a hk-k? Legjobb esetben a 80-as évek óta tárolt, az akkori színvonalat képviseltek - az akkor szovjet APFSDS lövedékek pl. sima acélból készültek a várható nagy lőszerfelhasználásra tekintettel, ezt ne hasonlítsuk a két, három generációval későbbi NATO vagy orosz lőszerekhez. 80-as évek elején németeknél is csak a DM 33 volt, azóta volt DM43, DM 53 APFSD, azóta gondolom van újabb is, és még a DB 53-as is bő 20%-ot javított a páncélátütő képességen a korábbihoz képest. A 70-es, 80-as évek beli orosz lőszerek sem ugyanazt tudták irakban mint amit a legújabb fejlesztések az orosz lőtereken. Gondolom néhány évtized raktározás sem tett nekik túl jót. A lőszernek ugyanúgy lejár a szavatossága mint bármi másnak, veszít a teljesítményéből.

    Maga a hadjárat pedig emlékeim szerint állt vagy 3 hónapnyi bombázásból - az iraki légierő sehol nem volt, IIRC nagyon bölcsen vagy elásták a sivatagban, vagy internálta magát Iránban - és néhány nap szárazföldi "harcból", ahol az amerikai/brit erők, majd félmillió emberrel és nagy mennyiségű harckocsival felszámolták amit a légierő meghagyott.

    Nehogy már ebből olyan mély következtetéseket vonjunk le...

    Van egy régi NATO vicc arról, hogy mi lenne ha összecsapnának a VSZ és NATO harckocsik. Valahogy úgy szól hogy a T-80-asokkal megbírkóznának, mert jobbak a NATO nehézharckocsik, megritkítanák őket rendesen. A T-64esekkel is elbánnának. Amikor a T-54-esek jönnének, már kicsit gáz lenne a helyzet. A T-34-esek viszont meg sem állnának az Atlanti óceánig, mert addigra egész egyszerűen nem maradna NATO páncélos..

    Elég jól visszadja szerintem hogy a ruszkik milyen háborúra is készültek fel. ;) Ők mindíg bespájzolnak mindenből, van annyi mint a szemét régi cuccból raktáron, ha valami rosszra fordulna a fronton, mert ember mindig lesz bele..
  • dara
    #33978
    Rosszul emlékszel. A tétel eleve csak vákuumban igaz, és csak ideális esetben.
  • Lacusch69
    #33977
    Emlékeim szerint (RTV műszerész szakma) a rádióhullámok fénysebességgel terjednek. A probléma a hatótávolsággal, illetve a jelszint csökkenésével van.
  • dara
    #33976
    NOTAR
  • JanáJ
    #33975
    Cifu: Áruld el léci mitől marad egyenesben ez a helikopter? Nem értem mi pótolja a farok rotort.
  • JanáJ
    #33974
    "Nagy hatotav, iszonyat programozhatosag, es korlatlan eszkozt lehetne egyszerre vezerelni."
    Az irodai Wi-finek kb pont ez a 3 a gyengéje. A sivatagban a Bluetooth is 1.5km-t visz el, de a házban már a közfal megfogja. Mint már írta valaki elöttem a wifi szűk keresztmetszete, hogy szoftveresen gyenge (volt) és a sok eszköz rontja a sebsséget és megbízhatóságot. És az se jó, hogy az antennák kioltják egymást. Meg gondolom az seha olyan hullámhosszon használsz egy katonai kütyüt amin a fél világ netezik. :-)
  • dara
    #33973
    Persze, hogy nem adakoznak, lévén magukat is alig bírják ellátni ilyesmivel.
  • dara
    #33972
    Mert a WLAN hatótávolsága meglehetősen hurka ehhez. (A Wi-Fi pedig csak egy tanúsítvány, nem egy szabvány.) A programozhatóság meg nem szükséges, lévén egy adott gép képességei adottak, csak azt kell tudnia a távirányításnak. Gyakorlatilag csak kormányozni kell, plusz az az egy kamera amit még ki-be kapcsolgatni.
  • [NST]Cifu
    #33971
    Nagyon sokat segít, ha például egy útvonalat akarnak előre megnézni. Lehet látni a mozgást előre stb. Nem véletlen, hogy manapság az US ARMY-nál is szinte minden századnak van ilyesmije...
  • Bucser
    #33970
    "leendő sógorom" elektromérnökként pont ezen témában írja a PHD-ját, hpgy hogyan lehetne esetlegesen kiküszöbölni az ultrarövidhullámú sugarak terjedési sebességkorlátját. Ugyanis az a probléma, hogy nagyon nagy a késés a terjedési sebesség miatt.

    egy 2-3 méteres térben még tök mindegy hiszen kis távról van szó, de képzeld el ugyanazt a mértékú késést egy kicsit nagyobb területen és távon (pl 100 km).

    Az ultrarövidhullám az átvihető adatmennyiség miatt kell míg magas "ping" re az adatátvitel hatékonnyá tételéhez.

    Lehet rosszul értettem ugyanis németül mondta el és neki az megy jobban nekem meg az angol:)
  • Zenty
    #33969
    1. ez politikai kérdés ( saját vélemény nem)

    2. Úgy látszik ilyenbe nem adakoznak amcsiék. Ezért sajátott vesznek, és használnak.
  • Punker
    #33968
    olvasgass sokat gúgli segít, lehet kérni segítséget csak mikor 10 perced van és legközelebb 1 hét múlva kaphatsz kapacitást az nem feltétlenül jó megoldás.....
  • Torzonborz
    #33967
    igen komolyan kérdeztem s igen tudom hogy kell felderítés de

    1.: a mi srácainknak kell e a feladataik elvégzéséhez ?

    2.: ehhez mindenképpen saját felderítő eszköz kell ? nem tudjuk , akarjuk másét használni ? ( ottani szövetséges erőkét ? )
  • MuldR
    #33966
    Regota gondolkozom, hogy a modelleket miert nem sima wifivel iranyitjak? Nagy hatotav, iszonyat programozhatosag, es korlatlan eszkozt lehetne egyszerre vezerelni.
    Valami hatranya biztos van, csak meg nem jottem ra mi. :)
  • Punker
    #33965
    a rendes irányítás (hogy a PMR-ek se zavarjanak be) lenne a legdrágább 15 éve is az volt drága mikor benzines koptert nézztem :D
  • MuldR
    #33964
    Modellrepulo, wireless kamera, notebook, lada niva. Megcsinaljuk airsoftra? Nagyon jol jonne :)
  • Punker
    #33963
    ez most komoly kérdés?
    szerinted háborús övezetben szükség van felderítésre?
  • Torzonborz
    #33962
    köszi :) tényleg olyan nagy szüksége van erre a kinti srácoknak ?
  • a.carkey
    #33961
    A svédeké pedig nagyon jól néz ki.
  • MuldR
    #33960
    Egy MBT sem sokkal konnyebb.
  • [NST]Cifu
    #33959
    Ez inkább az adott ország katonai doktrinájától, igényeitől függött. A német, angol, amerikai és izraeli doktrína inkább nehéz harckocsi irányultságú, az 50-65 tonnás MBT-ikkel. A francia, szovjet/orosz doktrína inkább a közepes tömegű, 35-50 tonnás régióban mozognak, és a mozgékonyságot illetve az automatizáltságot tartják fontosnak. Könnyű harckocsinak ott van most a svéd CV90-120, de egyenlőre nem sokan jelentkeznek érte...
  • harcu
    #33958
    A nehéztankok korszaka akkor járt le, mikor 70 tonna környékére kúszott a tömegük, ezeket mozgatni, hidakon átvinni, vasúti szállítást megoldani eléggé lehetetlen. Ráadásul az áttörés közben sem ér már sokat az erős páncélozottságuk, amikor egy mezei baka egy páncéltörő rakétával kiiktathatja egy pillanat alatt. Az MBT egy kompromisszum eredménye, de valószínűleg nem lehet akkora marhaság, ha a világ minden állama ezirányba megy.
  • MuldR
    #33957
    Ez rendben, de ez csak elnevezes kerdese. Most nem light tankok, hanem IFV-k vegzik a feladatot. Attol meg ugyanugy mas tipus. Az MBT csak a mediumok tomeget es a heavy-k erejet tudja kivaltani (persze ha van az adott orszagnak annyi penze, hogy tomegben tudja termelni).
  • [NST]Cifu
    #33956
    Más hadseregben sem találsz könnyű / közepes / nehéz harckocsi besorolást... A Franciáknál pl. az AMX-13 volt az utolsó könnyű harckocsi, utána inkább a gumikerekes felderítő járműveikre koncentráltak a könnyű harckocsik helyett (AMX-10RC), a szovjeteknél a PT-76 úszóharckocsi sem igazán a könnyű harckocsinak felel meg, az ASzU-57 és ASzU-85 légideszantra szánt harcjármű, stb.
  • MuldR
    #33955
    Hat ez marhasag. Egy L/M/H tank nem ugyanazt a feladatot latja el. Ilyen ostobak nem lehetnek az amik.
  • Lacusch69
    #33954
    Húúú... remélem nem lesz probléma belőle...

    Szóval a "nem szabad kimondani" honlap keresőjébe írd be a Dél-Afrika szót, és elég nagy cikket találsz róla...
  • [NST]Cifu
    #33953
    Sajnos nem tudok semmi részleteset, eddig 6 db "Sofar" mini-UAV-ot vettük a Lengyel WB Electronics-tól, ami részben Izraeli eredetű. A vételárról itthon nem nagyon látta információkat, de a WB oldala szerint 400.000 euró alatt volt, tartalmazta a Mini-UAV-okat, és két terepjárót, ami fel van szerelve az irányítópultal.

    [center]







  • [NST]Cifu
    #33952
    Ez már egy továbblépés, hiszen az MBT "csak" egy adott eszköz, de igen, ideális esetben arra törekszenek, hogy minél több közös alapú rendszer legyen. Amerikai esetben pl. az M1 és az M2/M3 alváz volt a 'közös'. M1-en alapult a M1 Grizzly utász jármű, az M1 Panther II aknamentesítő jármű, az M104 Wolverine hídvető jármű. Az M2/M3 alvázára épült a Warhammer Bradley (TOW helyett Javelin pct. rakéták), az M6 Linebacker (TOW helyett Stinger légvédelmi rakéták, igaz ez a változat kivonulóban van, a HMMWV Avenger váltja), M7 Bradley Fire Support Vehicle (tüzérségi megfigyelő jármű).
  • Torzonborz
    #33951
    Erről lehet tudni valami ? Mármint hogy mit és mennyiért ?
  • Freeda Krueger
    #33950
    És ez azt jelentené ideális esetben hogy ugyanazon az alvázon futhat szinte minden?
    Müszaki páncélos,hidvető,rakétahordozó,stb?
    Vagyez túl idealista elképzelés?
  • Zenty
    #33949
    leamortizálódott mivel az összes fehér menekül. Pl a pilóták 90% fehér, és ezek most Ausztráliába menekülnek. A 26 gripenjük meg rohad mert nincs aki vezesse, sőt még szervizesek sincsenek hozzá. mert azok is fehérek voltak :D

    Elég jó független hadi ipara volt Dél Afrikának. Saját harci helikopter, topos önjáró löveg( G6) stb.
    De ezek is többnyire fehér kéz alatt működtek... szóval sajnos kérdéses a további gyártás, fejlesztés stb.
  • horthy
    #33948
    Bocsi mi a fene történt a Dél Afrikai hadsereggel ? Tán menekülnek a fehérek az országból ? Ne haragudjatok de ezekkel a hirekkel nem nagyon foglalkoztam . De azt tudom hogy az 1980-as években Nelson Mandela hatalomra jutása előtt Afrika legjobban képzett hadserege volt és komoly tapasztalatokat szereztek az Angolai harcokban a Kubaiak stb ellen .
  • Gundark
    #33947
    Köszi a választ!
  • [NST]Cifu
    #33946
    A NOTAR rendszernek sok előnye van, kisebb zaj, kisebb vibráció. Az elképzelést az US ARMY támogatásával valósították meg először, egy OH-6-oson. A Hughes (később McDonnal-Douglas, még később MD Helicopters Inc.) mérnökei az 1990-es években tökéletesítették, de a fejlesztés, tesztelés és az engedélyezés elég időigényes (gondolj bele, hogy a Bell és az AugustaWestland mennyit nyűglődik a billenőrotoros civil gépükkel). Az MD-nek három NOTAR családja van, az MD520N (N=NOTAR), MD600N és az MD900 család, vagyis az MD Explorer. Utóbbi angliában éppen most lett földre parancsolva, miután egy Légimentő MD Explorernél súlyos műszaki problémára derült fény. Ezt leszámítva a NOTAR változatokból már több száz áll rendszerben szerte a világon.

    [center]
  • Gundark
    #33945
    Ismét hozzád fordulok Cifu :) Még mindig helikopterek : Egy időben nagy divat volt a NOTAR rendszer. Emlékszem sorban jelentek meg a tervek mindenkitől hogy milyen lesz az élet farokrotor nélkül. De ahogy elnézem az összes új konstrukció ilyen vagy olyan módon, de farokrotorral készül. Azt megértem hogy egy harci helikopternél nem szeretnék hogy szép nagy infrasugárzás áradjon hátul. De a polgári gépeknél miért lett mellőzve?
  • [NST]Cifu
    #33944
    Az MBT elgondolás lényege az, hogy nem terveznek/építenek/üzemeltetnek egyszerre 3-4 fajta harckocsit, amelyek többnyire azonos feladatot látnak el, hanem egy 'mindenes' jármű látja el a feladatokat. Hasonló dolog, mint a dedikált elfogó vadász / CAS támadó repülőgép / könnyű bombázó helyett egy több feladatú vadászbombázót rendszeresítenek inkább.
  • [NST]Cifu
    #33943
    Anno visszautasítottam azt a felajánlást, hogy ne csak "kisadmin" legyek (törlés az adott fórumon belül), hanem büntetőpont osztogatásra is legyen jogom. Az elv az volt, hogy általában amilyen topicokat látogatok sűrűbben, ott nem volt akkora probléma, hogy indokolt legyen. Olykor úgy érzem, hiba volt... ^^

    Úgyhogy marad az, hogy törölgetek. Egyenlőre. Aztán megunom, és szólok, hogy osszanak ki pár felkiáltójelet az arra érdemeseknek...