Haditechnikai Topic

Valóban.

Az MBDA meg nem feltétlenül megy szembe a trendekkel, az SM6 is aktív (lesz).

Viszont az SLAMRAAM jóval kompaktabb lehetne.

Egy kis méretû korvetten nyilván már el lehetne gondolkozni rajta, de ott meg sem jellemzõek az eféle megoldások.

Viszont az ASSM-et elnézve, megint nem értek valamit. A hajtómûve az láthatóan a Standard-bõl származik. Akkor viszont minek külön rendszer, miért nem egybõl az SM2-t vagy SM3-at alkalmazzák mindenhol?

Az SM-2 / SM-3 sokkal nagyobb, az ESSM törzsátmérõje 25,4 centi (10"), az SM-2 Block III.-é 34,3 centi, az SM-3 pedig csaknem fél méter átmérõjû. Az ESSM-ekbõl négy darabot helyeznek el egy Mk41-es VLS indítóban, amiben egyébként egyetlen SM-2 foglalna helyet.

Azt viszont elõre látom, hogy az MBDA majd isteníti magát az Aster-rel, mert az ugye aktív radaros.

Az Aster család bizonyos szintig enigma, megvannak a maga elõnyei, de egy kicsit szembe megy az általánosan használt desingnal... 😊

Ez mondjuk igaz. Viszont az SLAMRAAM jóval kompaktabb lehetne.

Viszont az ASSM-et elnézve, megint nem értek valamit. A hajtómûve az láthatóan a Standard-bõl származik. Akkor viszont minek külön rendszer, miért nem egybõl az SM2-t vagy SM3-at alkalmazzák mindenhol?

Azt viszont elõre látom, hogy az MBDA majd isteníti magát az Aster-rel, mert az ugye aktív radaros.

Nem olyan érthetettlen, ha összehasonlítod hogy mennyibe kerül az AMRAAM orrában lévõ aktív radar, és a Sparrow orrában lévõ passzív radar. 😉


Evolved Sea Sparrom Missile (ESSM) indítása

Egy vadászrepülõgép esetén ugye az aktív radarral szerelt rakéta hatalmas elõny, mert nem kell a célt "megfestenie" a gép saját radarjának egészen a rávezetés végéig. Egy hadihajó esetén viszont egyszerûbb (és olcsóbb) a hajóra egy elég korrekt radart felszerelni, amely képes a célt megjelölni, és a Sparrow máris rárepül.


SLAMRAAM norvég tájszólással: Norwegian Advanced SAM System (NASAMS)

Az SLAMRAAM egy másik megoldás, de szárazföldi telepítésre, és fontos volt a kis tömeg (könnyû légi szállíthatóság) és az egyszerûbb üzemeltetés (ugye a SLAMRAAM-nál nincs célravezetõ radar, csak a Raytheon AN/MPQ-64 felderítõ/azonosító radar).

A légvédelmi rakétáknál, még a nagy hatótávolságú változatoknál is ritka az aktív radarral szerelt megoldás, éppen a költségek miatt. A legtöbb nagy hatótávolságú rendszer un. TVM elven mûködik, tehát a rakéta orrában lévõ passzív radar veszi a célmegjelölõ radar célról visszaverõdõ rádióhullámait, a kapott jeleket visszasugározza az indító egységnek, amely kiszámítja a szükséges kormányparancsokat, és ezeket visszasugározza a rakétának. Ez a megoldás azért elõnyõs, mert a rakétában mégcsak komolyabb számítógépet sem kell beépíteni, amely kiszámolja a kormányparancsokat -> olcsóbb rakéta. Ilyen TVM elvû a Patriot vagy az Sz-300 is.

Kérdés persze, hogy azoknak a Tomcat-eknek hány százaláka képes harci feladatot is ellátni. Egy dolog, hogy tudnak repülni.

Arról lehet tudni valamit, hogy miért még mindig a Sea Sparrow-t használják és nem az SLAMRAAM-et? Számomra érthetetlen.

Pár érdekesség, röviden:

-Az F-35 elnevezése már hivatalosan is "Lightning II.". (afenébe, pedig én annyira drukkoltam a "Black Mamba"-nak... :Ð)

-Lent szó volt iránról és képességeirõl. Ezzel kapcsolatban egy érdekesség: egy E-3C Sentry AWACS a perzsa-öböl felett repülve észlelt egy 16 gépbõl álló iráni repülõgép-formációt - és mind a 16 darab gép F-14-es volt! Szóval legalább ennyi Tomcat még repülõképes náluk. 😉

-Kikerültek az elsõ képek a következõ amerikai hordozó végleges tervérõl. A CVN-78 lesz az elsõ valóban "új" amerikai hordozó, lévén az utóbbi idõben gyártott hordozók egytõl egyig a Nimitz-osztályba tartoztak, és csak kisebb különbségek voltak közöttük.


klikk a képre a nagy változatért

thx

minél tovább tart a háború annál több alkalmatlan ember fog oda kerülni.....

Lent már belinkelték a kézigránát típusát és ismertetõjét. Ez egy kumulatív (páncéltörõ) kézigránát. Pont az a lényege, hogy a robbanóerõt nem körkösen osztja szét, hanem egy adott pontba koncentrálja.

Van több, mint 100 000 amerikai katona irakban. Már csak matematikai szinten is "kötelezõ", hogy néhány közülük defektes legyen. Nem azt mondom, hogy nem elítélendõ, és megvetendõ az ilyen cselekedett, de adott esetben teljesen mindegy milyen ország katonáiról van szó.

Pár éve egy olasz katona történetei miatt pattant ki botrány, miszerint az egyik afrikai országban (most hagy ne keressek utána így hajnali kettõkor) szolgáló olasz békefenntartók fiatal lányokat erõszakoltak meg, gyanusnak vélt embereket kínoztak, sõt, csonkítottak meg, stb.

Sajnos az ilyen esetek szinte kötelezõ velejárói egy ilyen volumenû katonai akcióban. Megoldás (igazi megoldás) nincs, lehetõleg fel kell deríteni az eseteket, és el kell ítélni a bûnösöket...

http://www.heaven666.org/iraqi-kid-throws-grenade-at-us-vehicle-2177.php

megvan. na errõl beszéltem

nem tudom, hasonló de másik kameraállásból, tehát valószínûleg másik felvételrõl és eseményrõl van szó. megpróbálom megkeresni. de a lényeg hogy három méterrõl már nem sérül a 2-3 gyerkõc pedig valószínûleg a kocsiban igen komoly károkat okozott a gránát

Csavarkulcs, ami gondolom az amerikai (hadi)ipart jelképezi.

Parttalan vita kezdõdik.

Ez ugyanaz a sztori, ami már vagy két hete megy a neten. Ezek a részletek.
Egyébként mi az, hogy csöcselék nemzet?

Ha ugyanaz az apukájuk akkor nem lehetnek mostohatestvérek.

amúgy tipikus példája ha 1 csõcselék nemzet hosszú ideig vív háborút, egyre silányabb emberek kerülnek fegyverrel olyan helyzetbe amit nem képesek feldolgozni.

az oroszok szerinted nem kaptak el minden nõt 10-60 év között? 😞

ez lassan olyan lesz, mint a ruszkik a második világháborúban. Persze itt nem órákat, hanem nõket és olajat visznek 😊

Felkéne állítani egy katonai rendészetet, aminek pont az ilyen esetek megfékezése lenne a feladata.

Az ilyen akciók szerintem baromi sokat ártanak a megszállóknak. Így se nagyon tolerálják a megszállókat, hát még így, hogy tudják, hogy mit mûvelnek a polgártársaikkal.

Ennyire nincs morál a katonák közt 😞 Úgy tudtam, hogy sorozásnál van pszichológiai vizsgálat is, vagy az csak a különleges alakulatoknál van?

😄

Te most komolyan a fegyverekkel kapcsolatos másoláshoz hasonlítottad teljesen más kulturáju, értékrendû, stb országok közigazgatásának átvételét? 😄DD

Igazából az a gond, hogy ugye ott van egy valamivel több mint 250 éves államszövetség (USA), amely kiépített egy egészen jól mûködõ szövetségi rendszert, közigazgatást... Na most itt van az EU, ami mindent homlokegyenest ellentétesen akar megvalósítani. Meg sem próbálja átvenni a már mûködõ és bizonyított rendszert, még csak részleteiben sem. Pedig bevált dolgok átvétele (vagy ha úgy jobban tetszik másolása, lopása) nem szégyen (pl a HK sem csinált problémát az AK szerkezetének alapvetõ lemásolásából (G36). De Kalasnyikov sem tagadta soha, hogy az AK szerkezetét a Garand-éból kiindulva tervezte meg. Azaz az AK és az M14 mostohatestvérek, ugyan az az apukájuk).

Azzal egy percig sem vitatkozok, hogy a szállítások legalább 90%-a tengeren vagy vasúton jut el a cél közelébe. Viszont ha gyorsan kell átdobnod csapatokat közepes/nagy távolságra, ha gyorsan kell nagy mennyiségû utánpótlást eljuttatnod valahova, akkor csak a szállítórepülõgépek jöhetnek szóba (nagyon korlátozottan szállítóhelikopterek is). Szárazföldön belül a hajózás nehézkes lehet (gondoljunk csak a délszláv válság idején a medrek tele voltak lerombolt hidakkal, amik nagyon hosszú ideig szinte lehetetlenné tették a hajózást pl a Dunán), vasút nincs mindenhol. Errõl az oroszokat kellene megkérdezni, errõl õk tudják a legtöbbet. Nem véletlenül fejlesztették ki a Mi-6-ot és a Mi-26-ot! És nem véletlenül van/volt akkora légiszállítási kapacitásuk és az Aeroflot kiterjedt háború esetén közismerten hadi célokra hivatott.

Az A330 MRTT és társainak meg van az a komoly problémája, hogy nem rendelkeznek rámpával, azaz a ki/berakodás mindenképpen segédeszközöket igényel (tisztában vagyok vele, hogy a KC-10-et ugyan ez sújtja, de az nem is alkotja a gerincét a szállítóflottának, csak kiegészítõ szállítási feladatokat lát el, alapvetõen utántöltõgép). Nem véletlenül vetették el az amerikai katonai vezetõk a C-33 tervezetét, pedig annak az orrésze nyitható lett volna.

Arra sem lehet számítani, hogy egy komoly háborúban, ahol egyenrangú féllel szemben kell harcolni, semmi sem garantálja a szárazföldi szállítási útvonalak (a könnyen felderíthetõ utak, vasutak, leszámítva Ho Shi Minh ösvény, de az annyira nem volt azért egyszerû eset) biztosítása nem éppen egyszerû feladat, a csomópontoké szintén problémás. Itt megint csak a helikopterek és repülõgépek játszanak (utóbbiaknál fõleg a C-130, C-17 jellegû, gyengén elõkészített területen is leszállni képesek).

mi van a kezébe?

szerintem életképtelen, az eu túl bürokratikus ehhez.

Ez a közös EU hadsereg remek hír. Remélem nem sajnálják majd rá a pénzt.

Nemreg volt egy ilyen hir, hogy az EU egy kozos gyorsreagalasu hadsereget akar felallitani. Meg letszamot is mondtak, de mar nem emlexem. szoval hamarosan lesz (ha atmegy a burokracian)

Az India-Kina dologhoz, ugyancsak kb 1 eve volt hir, hogy strategiai partnerseget kotottek, megallapitottak, hogy a mostani hatarok serthetetlenek, es nincs egymassal szemben teruleti kovetelesuk. Ergo mindkattonek bebiztositva a hatorszaga. Lehet pakisztan es tajvan fele terjeszkedniuk 😊

Emellett OK, hogy vannak olyan európai országok, amelyek tényleg fel tudnak mutatni használható erõt, de nagyrészük képtelen azt eljuttatni a bevetés helyszínére (nem meglepõ, a hidegháború idején a harcok házhoz jöttek volna, nem kellett volna menni utánuk). A britek rendelkeznek egyedül valamirevaló légiszállító flottával, és azt fejlesztik is. A többi ország meg vár az A400M-re, amibõl még mindig nem biztos, hogy lesz-e egyáltalán valami, és ha lesz is mikor.

Már most mûködik a SALIS, ami ugyan félmegoldás, de mégiscsak elõrelépés. A légi szállítás egyébként szerintem egy kissé túl van misztifikálva jelenleg. Tény, hogy igen hasznos képesség, de egy iraki misszióhoz hasonló küldetésnél a harceszközök és az utánpótlás 95%-át a tengeren juttatták el Kuvaitba és más kikötõkbe, és onnan mentek tovább. Szintén aféle átmeneti megoldásként ott van az A310 és A330 MRTT (Multi-Role Tanker Transporter), amibõl az A310-est rendszeresítette a Luftwaffe (mégha kis mennyiségben is), az A330-ast a britek rendszeresítik a közeljövõben.

Egyébként ha az A400M elkészül, akkor az kétségkívûl az EU hadsereg gerince lesz. Mind a Franciák (VBCI jármûcsalád), mind a németek (PUMA lövészpáncélos és Boxer gumikerekes szállítójármû), mind az európai együttmûködések (pl. VL Mica SHORAD, MEADS légvédelmi rendszerek) úgy készülnek, hogy az A400M-be beférjenek.

A gond az, hogy te a több száz éves Egyesült Államokat hasonlítod az alig tinédzserkoru EU-hoz. Alig pár év alatt közös pénz, közös határellenörzés, közös szabályozások születtek, és a belsõ anomáliák ellen kemény felszólítások, perek mennek.

Az európai országok tényleg rendelkeznek komolynak mondható erõkkel, viszont maga az EU nem. Márpedig haxoror az EU-t említette.

Emellett OK, hogy vannak olyan európai országok, amelyek tényleg fel tudnak mutatni használható erõt, de nagyrészük képtelen azt eljuttatni a bevetés helyszínére (nem meglepõ, a hidegháború idején a harcok házhoz jöttek volna, nem kellett volna menni utánuk). A britek rendelkeznek egyedül valamirevaló légiszállító flottával, és azt fejlesztik is. A többi ország meg vár az A400M-re, amibõl még mindig nem biztos, hogy lesz-e egyáltalán valami, és ha lesz is mikor.

Az EU-ból nem csak az egységes felelõsségvállalás, hanem szinte minden egységes dolog hiányzik (bár szabványokat gyártani azt tudnak). Se egy egységes pénzügypolitika (amíg nem lesz bevezetve minden EU tagországban az Euro, addig nem is lesz), se egységes külpolitika, se egységes hadügy. Pedig a föderációk/konföderációk esetén ezt a három területet mindig egységes irányítás alá szokás vonni (ahogy volt az pl az Osztrák-Magyar Monarchiában is, ami alapvetõen minta lehetne az EU számára strukturális szempontból).

A legszebb példa az európai egységre a Mars Express/Beagle 2 esete. Ugy a hírekben mi szerepelt:

-Fellõtték a közös európai Marskutató szondát
-Mars körüli pályára állt a közös európai Marsszonda
-Megkezdte a leszállást a közös európai Marsjáró, a Beagle 2
-Elvesztették a kapcsolatot a Beagle 2-vel
-Valószínûleg a Marsba csapódott a brit Beagle 2

Egybõl nem közös európai, hanem brit! Mint ahogy mindig hagsúlyozták, hogy milyen egységes az európai piac és gazdaság. Aztán egyszercsak felütötte a fejét a kergemarhakór(járvány). USA reakció: nem hozunk be marhahúst az EU országaiból. Erre az európai reakció: hogyhogy az egész EU területét vonták "embargó" alá, miért nem csak Nagy-Britanniát?

De ez már politika, úgyhogy abbahagyom.

és amig anglia tag, hiányozni is fog...

Hát azért ez erõs túlzás. Az tény, hogy az USA-hoz nem fogható, de az 1991-es irak elleni invázióban azért Franciaország csak ott volt 30 000 emberrel, Németország most csak ott a balkánon, egy idõben csaknem 10 000 emberrel. Francaországnál ott van az idegenlégió, amit azért elég komoly katonai erõnek tartanak.

Inkább azt gondolom, hogy az egységes politikai felelõsségvállalás az, ami még hiányzik az EU-ból.

Az EU leginkább azért szokta passzolni a katonai beavatkozást, mert:

1. Mindenképpen különbözni akar mindenben az USA-tól.
2. Köztudottan az EU semmiféle mérhetõ katonai erõvel nem rendelkezik. Azaz csak az albán légvédelem szintjén tud háborút viselni (rázza az öklét és átkozódik).
3. Meg akarja játszani a jófiút, az eminenst, mert azt hiszi, hogy ezzel védett mindenféle terrorcselekmény ellen.
4. Nem tanulnak az európai országok a XX. század során elkövetett hibáikból.

Nem beszélve arról, hogy mivel indokolná meg az akciót az USA? Ha egyáltalán meg akarja indokolni.

Irak esetén indokolta azzal, hogy Szaddamnak vegyi fegyverei vannak. Nem találtak semmit. Az elsõ idõk kínos újságírói kérdései után lecsengett a téma.

Irán esetén viszont a nemzetközi atomenergetikai ügynökség is pattogot amiatt, hogy irán bizony nem mûködik együtt, és a programjai bizony legalábbis gyanusan katonai jellegûek. Teszem hozzá ugyanaz az ügynökség, akik 2002-ben irak esetében a Bush kormányzattal szembehelyezkedve állították, hogy iraknak nincs élõ atomprogramja.

Tudtommal az Irániak nagyon okosan szétszórták a létesítményeiket, hogy ne lehessen azt egy beavatkozással megsemmisíteni.

Az USA-nak van 21 darab B-2A Spirit lopakodó bombázója, több, mint 100 darab B-52H és B-1B nehézbombázója, több, mint 2000 darab vadászbombázója, és akkor még nem szóltunk a manõverezõ robotrepülõgépekrõl. Szerinted tényleg szét lehet szórni annyira azokat a létesítményeket, hogy az USA ne tudja egyetlen összetett beavatkozással elpusztítani õket?

Iránnak van komoly fegyverzete jelenleg?

Jelentõsnek nevezném, de nem olyan rendkívûl veszélyesnek, ha az ellenfél az egyesült államok hadigépezete. Egy szigorúan hagyományos összfegyvernemi invázió (mint amilyen irak ellen volt 2003-ban) esetén nyilván sokkal nagyobb veszteségeket szenvednének, mint irak ellen szenvedtek, de összességében nem lehet kérdéses, hogy legyõznék az iráni hadsereget.

Olvastam valami komoly tengeralattjáró-elhárításról, amit kimondottan a Perzsa-öbölre "élesítettek".

Irán több dolgott is állított már, ami leginkább veszélyes lehet, az az, hogy lezárja a Perzs-öböl bejáratát aknákkal. Viszont az garantált, hogy ennek a legkisebb jelére is beindulna a perzsa-öbölben állomásozó amerikai haditengerészeti flottacsoport.

...vagy átmentek Pakisztánba. ;] :\

Indok kell? :| Terroristákat bújtat, támogatja a terroristákat, nem harcol eléggé a terrorizmus ellen. Ennyi bõven elég Sam bácsinak, hogy háborút indítson. Ha meg bemasíroztak és mindent porig bombáztak (az olajkutakat leszámítva) és valaki megkérdezné, hogy hol vannak a terroristák, akkor azt válaszolnák, hogy azokat közben mind kinyírták/felszámolták.

Ez volt?

Animefox - VIP hozzászólása 2006. jún. 07. 08:52 #18454
RKG-3 Humvee Attacked 2006 June

angol wikipedia az RKG-3 anti-tank gránátról

Addig meg elég védelem nekik hogy a ruszkik és Kína nagyon nem örülne egy Irán elleni akciónak, amerika egyedül pillanatnyilag képtelen lenne támadni legfeljebb bombázhatna (persze ha tudná egyáltalán hogy hol vannak a célpontok), lenne egy csomó civil áldozat, az EU simán passzolna a részvételt illetõen szal...

Indok? Indokra van az USÁnak legkevésbé szüksége. Kreálnak azok seperc alatt indokot, aztán gond nélkül lenyomják a dolgot az amerikai nép torkán, ahogy Irak esetében is tették. Hamás nem, valamelyik titkosszolgálat hamisít néhány jelentést, mint a Vietnámi háborúba való belépéskor.

Iránt is csak azért nem támadja meg, mert tudja jól hogy jóval keményebb dió lenne, mint irak volt, és a jelenlegi katonai kapacitása nem elég hozzá.

Továbbá az is igen jelentõs visszatartó erõ az amerikaiaik számára, hogy irán olyan ellenfél, aki esetleg még védekezni is tudna.

láttam egy videót iraki gyerekek dobnak a pólójuk elõl kirántott kézigránátot egy mellettük az úton elhaladó humvee-ra, ami becsapódáskor azonnal robbant is. sajna a linket már nem találom. kérdés a következõ lenne:

magyarországon is rendszerben vannak e ütésérzékeny kézigránátok, illetve van e azonkan is gyújtási késleltetésük?

hogyhogy nem sérültek meg a tõlük 3 m re lévõ robbanásban?

illetve a kézigránátok típusairól lehetne ezzel összefüggésben egy komolyabb ismertetõt, ha jól emléxem még nem lett kivesézve a téma

Iránnak van komoly fegyverzete jelenleg? Olvastam valami komoly tengeralattjáró-elhárításról, amit kimondottan a Perzsa-öbölre "élesítettek". Meg ugye ott lesz az oroszoktól vásárolt légvédelem majd valamikor õsszel. De addig?

Nem beszélve arról, hogy mivel indokolná meg az akciót az USA? Ha egyáltalán meg akarja indokolni. A cikk szerint a titkosszolgálatok egyelõre nem találnak bizonyítékot arra, hogy atomfegyvert akarnak elõállítani. Tudtommal az Irániak nagyon okosan szétszórták a létesítményeiket, hogy ne lehessen azt egy beavatkozással megsemmisíteni. És akkor még ott van az olaj és földgáz, amivel tuti visszavágna Irán. Nagyon nehéz kérdés az, ami biztos az egészben az, hogy mi csak a negatív hatásait leszünk kénytelenek elviselni.

A lap értesülései szerint a Pentagon tervezõit nagyban befolyásolja az iraki kudarc, ahol egyrészt nem találtak tömegpusztító fegyvereket, másrészt a tervezett, sebészi pontosságú gyors akció helyett harmadik éve tart a háború.

Nem igazán bölcs hasonlat. Irakban magát a háborút megnyerték cirka egy hónap alatt. A problémát az utána következõ helyzet okozta, tehát a megszállt területekken a stabilitás biztosítása. Ez pedig rögtön kettõs probléma. Egyfelõl Irakban ma is legalább 100 000 amerikai katona állandó jelenléte szükséges, amelyek kiesnek az esetleges katonai akcióból (a felszerelésükrõl nem is szólva). Másfelõl ha iránban is maradni akarnak, akkor további katonai erõkre lenne szükségük, amivel egyszerûen nem rendelkeznek.

Szóval maga az irán elleni katonai akció valószinûleg sikerrel járna, a problémát az ezt követõ helyzet jelenti...