94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Molnibalage
    #34142
    Ez korrekt?
  • Ren
    #34141
    Igen, infra vezérlésüek. A ködgránátok hatása jó kérdés, valószínüleg nem nagyon publikus adat hogy zavarja-e. Ha csak a kilövéskor észlelik, akkor már úgyis mindegy. Ha mondjuk egy egység egyik járművét kilövik és a többiek bőszen elkezdenek fütöt képezni, az segíthet esetleg. Persze jó kérdés, hogy pl fentről ahonnan a Javelin jön, mennyire zavaró a füst. Átütésre 600+ RHA-t írnak, de nyilván azt sem hangoztatják nagyon, ha többet. Ráadásul ugye az ERA-t negálja a tandem robbanófej. Gyakorlatilag a modern MBT-k frontpáncélját leszámítva átvsz mindent.
  • Skynet85
    #34140
    Sziasztok érdeklődnék, hogy a Javelin rakéták ugye infra vezérlésüek ezeket belehet zavarni ködgránáttal? ill mekkora átütő erejük van.

    Előre is köszi
  • JanáJ
    #34139
    Ez az, ezeket láttam. Bár így utólag nincs sok közük a bmp/BTR kettősömhöz. :-)
    És alánctalp probléma is megoldva, mert nem acél. :-)
    De én valami combosam üzem időre emlékeztem.
    Mondjuk Li-ion akksik vanak bennük, lehet a polimer turbósíthat rajtuk, ha mást nem mert könnyebb.
  • dara
    #34138
    Egy kerekes jármű esetén tulajdonképpen tényleg nem tűnik megvalósíthatatlannak. Esetleg könnyű lánctalpasnál is megoldható. Hk-nál viszont szerintem egyelőre esélytelen.

    Egyébként lánctalpas esetén a lánc zaja lehet nagyobb lenne, mint magáé a hajtásé...
  • Massari
    #34137
    E téren aktuális félkész/fejlesztés pld:
    http://www.defense-update.com/features/du-3-05/feature-HED-afv.htm
  • JanáJ
    #34136
    Az áramerősség tiszta sor, jogos. (Biztos a többi is az)
    De: te hibrid hk-ról beszélsz és én kicsit a gázturbinás M1-el adtam alád a lovat.
    Én anno egy kis animációt láttam valahol, ahol egy 6 kerek btr szerű felderítő osont, meg egy bmp-s alvázra épített rakéta vető jött, lőtt, futott. Azt már akor sem értettem, miért jó rakétavetővel közelebb menni néhány 10 kilómétert, de felderíteni, csapatot szállítani jó lehet.
    Az az én hibás álomképem volt (marad) hogy egy villany hk mozgékonyabb. Mondjuk gondolhattam volna, hogy már kitalálták volna, ha jó lenne.
  • dara
    #34135
    Úgy jön ide, hogy egy villanymotor induláskor az üzemi áramerősségének akár 5-10X-ét is felveszi. És ezt is ki kell szolgálnia az akkunak. Egy akku élettartamát úgy lehet a legjobban csökkenteni, hogy nagyobb áramot veszel ki belőle azonos teljesítmény mellett. Szóval egy hk-ba kerülő akkucsoportot gondosan meg kell tervezni. Azt a sok-sok cellát nem mindegy, hogy hogyan kötöd egymáshoz. Ha esetleg a motor váltakozó áramú lenne, akkor meg ugye ott a transzverter, a maga 60-70% körüli hatásfokával. Tehát az akkucsoport max teljesítményének 30-40%-ától lendületből el lehet búcsúzni. És utána ott a váltakozó áram sajátossága, a fáziseltérés, ami további veszteségeket okoz. Persze akkor felvetődik, miért nem használnánk egyenáramú motort. Azért, mert azonos teljesítmény mellett egy egyenáramú motor 1,5-2x méretű és tömegű. Emellett bár sokkal bonyolultabb a szabályzása, viszont ezzel párhuzamosan a szabályzóeszközön töredéknyi a veszteség. Az egyenáramú vezérlés a nem a fogyasztóra jutó teljesítményt egyszerűen elfűti. És bizony ez is az akkut terheli feleslegesen. Ráadásul egy korrekt egyenáramú vezérlés jóval megbízhatatlanabb. Nem véletlenül szoknak le a járműiparban az egyenáramú motorokról.

    A villanymotor sem adja le csak úgy bármikor a teljesítményt. Egyrészt van neki felpörgési ideje, ami üresjáratban is igencsak érzékelhető, terhelés alatt meg még inkább. Egy villanymotorban sokkal nagyobb a forgó tömeg, és annak tehetetlensége (itt játszik be erősen, hogy egyen- vagy váltakozóáramú a motor), ráadásul a gyorsítást végző energia is jóval kevésbé dinamikusan kerül átadásra. Mindez már egy 30-40kW-os motor esetén is ~20-30s-nyi felpörgési időt jelent üresjáratban (ami egy hk esetén ugye nem létezik). Emellett nem mindegy milyen is az a motor felépítésileg, és tekercselésileg, ugyanis ez nagyban befolyásolja a nyomatékgörbéjét.

    A veszteségek pedig nem a motoron értendők, hanem az erőátvitelen. Egy autó esetén ez nem túl bonyolult, van ugye a motor -> tengelykapcsoló -> nyomatékváltó -> differenciálmű(vek) -> kerék -> út. Alapvetően mind kis ellenállású rendszer, a legnagyobb veszeteség pont a kerekeknél van.

    Hk esetén: motor/gázturbina -> (gázturbina esetén reduktor) -> tengelykapcsoló -> osztómű -> nyomatékváltó -> kormánymű -> lánckerék -> lánc -> út. Ráadásul ezek mindegyike jóval nagyobb ellenállású, mint az autókban, vagy akár kamionokban. Magán a láncon is van veszteség, az autók kerekén nincs (legfeljebb a bolygóműves kihajtásúakon és a portáltengelyeseken, de ez még mindig elenyésző a lánc saját ellenállásához képest). A lánc az útra megint csak sokkal rosszabb hatásfokkal viszi át a teljesítményt, mint a kerék, emellett a surlódási ellenállása is többszöröse. És akkor tegyük hozzá, hogy hibrid hajtás esetén azt is meg kell oldani, hogy váltani tudj a kétféle erőforrás között. Kisebb teljesítmény esetén ez megint jóval egyszerűbb és kisebb veszteségű. Egy hk esetén meglehetősen bonyolult szerkezetet igényelne.

    Mindezek fényében nem véletlen, hogy egy kerekes jármű sokkal alacsonyabb fajlagos teljesítmény mellett is nagyobb mozgékonyságú tud lenni úton. A laza talaj egy másik téma, ott a kerék ellenállása sokkal nagyobb, de ez alapvetően a jóval magasabb fajlagos talajnyomás következménye, ami épített úton nem probléma.

    Benzin/villany üzemű hk létezett már, pl a Porsche féle Tiger alváz volt ilyen. És meglehetősen megbízhatatlanra sikeredett. A DE hajtás pedig működik tengeralattjárók esetén. Akkuval igencsak alacsony sebességgel. És ott ugye van hely jó nagy akkucsoportnak. Egy hk-ban nincs. Ráadásul a meglevő testbe beépíteni csak úgy lehet, hogy kiszedsz belőle valamit. Emellett az üzemi hajtómű terétől is jól el kell szigetelni, mert az akkuk nem igazán díjazzák a magas hőmérsékletet.
  • Zenty
    #34134
    A boxer páncélzatáról részletesen nem volt szó, ezért kérdeztem. A hivatalos oldalakon se írnak róla részletesen.
  • degenerator
    #34133
    nem jármű volt, csak radartervezet, abba se vagyok biztos, hogy csaba névvel látták el. de valami ilyesmi volt.

    a lényege az volt, hogy bőven felülmúlta az orosz társát, de nem rendszeresítették.
  • JanáJ
    #34132
    ezt értsem úgy hogy két külön jármű is fut Csaba néven?
    Az "új"-ról van bármilyen információd, linked?
  • JanáJ
    #34131
    Nem értem, hogy jön ide az áramerősség. A dolog működik, csak erősebb (értsd nagyobb kapacitású) akksikat szeretnének bele.
    A villanmotor hatásfoka töbszöröse a benzin/disel motoroknak és ezt késlekedés nélkül bármikor leadja. A gázturbinás M1-hez képest nem tom mennyire jó vagy nem jó.
    Az airsoftot, meg azért hoztam fel, mert egypolimer akksi 2x, 3x erősebbnek tűnik a sima akksikhoz képest, kisebb méret mellett, ezenkívűl asszem mint a gyurma hajlítható, tehát szinte bárhova betehető.
    Így egy sima disel/villany jármű szerintem jó ötlet lehet.
    Azt nem tudom milyen kész/félkész fejlesztések vannak ilyen téren.
  • degenerator
    #34130
    ez inkább az elnevezők szegényes fantáziájára utal.

    egyébként de.
  • dara
    #34129
    Azért egy hk megmozgatásához sokkalta nagyobb áramerősség kell (a messze nagyobb gördülési ellenállás és a hajtómű többszörösen alacsonyabb hatásfoka miatt), mint akár egy sportautóéhoz. Nem lennének hosszú életűek azok az akkuk.

    Az airsoft-os akkukkal telepakolhatnál egy Abrams-et, még csak a torony mozgatásához szükséges energiamennyiséget sem bírnák előállítani.
  • JanáJ
    #34128
    lehet hogy az a jövő, de köztes lépcsőfoknak szerintem jó ötlet a hibrid
    Itt csak annyi a cél, hogy fél-másfél órát tudjon halkan közlekedni, míg megközelítí az ellent.
    Amúgy meg az új polimer akksik brutálisak, legalábbis ami autók, vagy akár airsoft terén mutatkozik. Csak pöttyet tűzveszélyesek. viszont bárhova besuvaszthatóak és nem is nehezek.
  • dara
    #34127
    Az akkumulátor mindig is szűk keresztmetszet lesz. A megoldás az üzemanyagcella.
  • JanáJ
    #34126
    A Csaba az nem egy második VH-s magyar kerekes felderítő jármű?
  • degenerator
    #34125
    volt valami magyar fejlesztés a 90es évek elején, tán csaba névvel, nem?
  • JanáJ
    #34124
    Cifu vagy bárki más a témában okos: mit tudtok hibrid harci járművekről?
    Értem ez alatt az elektromos hajtást, mint halk "lopakodós" meghajtást.
    Állítólag az amik komoly pénzeket ölnek akkumulátor fejlesztésekre, mert ugye ez a szűkkeresztmetszet a hibrid autóknál is.
  • JanáJ
    #34123
    Köszönöm! Asszem tiszta a dolog.
    Azt én is láttam valami ami kampány filmben, hogy a szakértők véleményével szemben a hk gyönyörűen szerepelnek, az új csodakerekeseik meg hullanak iraq városaiban.
  • [NST]Cifu
    #34122
    Sajnos a magyar hadvezetés olyan, amilyen. Szerintük nincs jövője a harckocsiknak - ehhez képest Afganisztánba és Irakba egymás után küldik a felupgradelt harckocsikat (M1A2 TUSK, Leopard2A5/A6, stb.). Nyilván ők nem tudják, hogy a harckocsik elavultak...

    De hallottam hasonló történeteket a légierő és a tüzérséggel kapcsolatban is. Pl. tüzérségi radar beszerzéséről még csak mendemondákat se nagyon hallani (pedig a Svédek bemutatták az Arthurt).
  • [NST]Cifu
    #34121
    Elvben az ideális hadsereg alapvetően mindenféle járművel rendelkezik, harckocsikkal, amik elegendő tűzerővel rendelkeznek, hogy az ellenség páncélosait/harckocsijait le tudja küzdeni, és elegendő védelemmel, hogy az ellenséges harckocsik ne tudják megsemmisíteni. Vannak lövészpáncélosai, APC-i, forgó és merevszárnyas légiereje, tüzérsége, stb.

    Nem létezik elpusztíthatattlan harcjármű. Csak olyan, amit nehezebb elpusztítani. Egy hk. a harcmezőn elég decens célpont, de elég decens páncélzattal is rendelkezik, hogy az ellenfélnek komoly tűzerőt kelljen ahhoz produkálnia, hogy le küzdje.

    A lent említett példát (katona -> lőszer) lehetne sorjázni. Minek repülőgép-hordozó, ha egy sokkal olcsóbb tengeralattjáró ki tudja lőni, minek páncélozott jármű, ha van olyan fegyver, amivel ki lehet lőni, stb.

    A cél az, hogy minden esetben a szükséges védelemmel rendelkezzen az ember, és az adott feladatra a lehető legjobb járművet vesse be. Harckocsit leküzdeni azért nem egyszerű feladat, és noha lehetséges "viszonylag" olcsó fegyverekkel, a kard és a pajzs elve működik (reaktív páncélzat, passzív védelem (ködgránátvetők), aktív védelem (elhárító töltetek), stb.). A harckocsi egy olyan harcjármű, ami komoly tűzerővel, védelemmel és mozgékonysággal rendelkezik, ezért az ellenség egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül. Ez olyan, mint a német csatahajók a második világháborúban. Noha igazán komoly harci sikereket nem értek el, azzal képesek voltak komoly erőket lefogni, hogy veszélyt jelentettek, noha nem is hagyták el a kikötőt.

    Ha egy harckocsit meglátsz a harcban, nem tudod figyelmen kívül hagyni.
  • [NST]Cifu
    #34120
    Ismét: 33 tonnás. Kerekes APC-től ez elég komoly tömeg, ennek nagy része a védelemre megy el. Sok IFV megirigyelheti azt a passzív védelmet, amit a Boxer nyújt a bent ülőknek.
  • [NST]Cifu
    #34119
    Tisztázni kell, hogy most mi a cél. Egy APC esetén a feladat az, hogy a harci körzetbe juttassa a katonákat, miközben kellő védelmet képes nekik nyújtani a szállítás közben, vagyis nem fogják őket szitává lőni egyszerű gépkarabélyokkal, géppuskákkal. Az APC-nek alapvetően nem feladata a komoly tűztámogatás, könnyű fegyverzettel szerelik fel őket általában, hogy azért ha beleütköznek valami kisebb fegyveres csoportba, akkor képesek legyenek maguk megoldani a helyzetet. Ha komolyabb erővel találkozik, akkor hátra arc, és rábízza a munkát a nehezebb fiúkra, vagy a kopterekre/repülőgépekre.

    Az IFV komolyabb jármű, a gyalogsággal akkor is együtt mozog, ha már a harci területre értek, aktívan támogatja őket, és ehhez kellő fegyverzettel is felszerelték, illetve megfelelő védelemmel is rendelkezik hozzá.
  • Massari
    #34118
    Ne sértegessük ok nélkül szegény Panhard-ot, nem akarják ők ránksózni a Zulu technikájukat. /Épp most nézegettem a VBL jeep-jüket 20mm-es gépágyúval :))azt már inkább bevállalnám/

    Szó volt az előbb MGM-166 LOSAT-ról.
    Ez hasonló és úgy néz ki létezik, bár nem Kinetikus vagy 6 Mach-os, viszont a hatótáv már elég tisztességes < 50-60km :
    http://www.globalsecurity.org/military/systems/munitions/net-fires.htm (PAM)
    http://www.defense-update.com/products/n/netfires.htm
  • MuldR
    #34117
    Majd bevasarolunk ERC 90 Sagaie-bol. A francia szar megveteleben mar ugyis jok vagyunk :)
  • Massari
    #34116
    Szerintem inkább az a kérdés hogy mekkora lenne, a nehéz és könnyű tankság aránya ?
    3 - századnyi nehéz / 5 század könnyű. A könnyű olcsóbb mozgékonyabb (de jobb kvalitású mint a kerekes) - és 60 tonna körüli tankokat, meg tudni kell mikor érdemes mozgásba hozni. A kerekesek emberszállításra jók, de elég nagy batárok, esetlenek, amúgyis + :) pláne löveggel. :)"Ha".. "szembe"..kerülnek harckocsikkal vsz. jóval nagyobb veszteségeik lesznek ár/érték arány szerint, mint amennyivel Ócsóbbak.
  • lopbisz
    #34115
    sry ezt másra akartam írni :)
  • lopbisz
    #34114
    harci helikopter jelentőségét itthon is elismerik, mivel az ország mérete miatt a legideálisabb eszköz, mert az egész területet gyorsan védheti a szárazföldi erők, és az ellenséges helikopterekkel szembe stb.
    Csak hát erre aztán tényleg nincs pénz, vagy nem akarnak rá teremteni.. Már az nagy szám lesz ha egyáltalán a mi-24-ket felújítják.
  • Garga Pitic #34113
    Inkább mert tényszerűen nézve zsákutcák voltak és sose léptek túl a kísérleti fázison, bár a próbálkozások tiszteletreméltóak voltak.
    Az első Sikorskyk mellé viszont valóban beférne az első pár Focke-Achgelis említése.
    És különben is Iszhotoff :)
  • PrasCo
    #34112
    Szomorú viszont, hogy a magyar vonatkozások gyönyörűen ki vannak maradva a forgószárnyasok történeténél. Persze, helyszűke, stb...
  • dara
    #34111
    De moért nem lehet már elfelejteni ezt au "UV blook" baromságot? És miért kell az Izatov-ot Iszotov-nak írni?
  • degenerator
    #34110
    egy remek összefoglaló cikk a csodaszarvasról.
  • dara
    #34109
    És hány éves az a tábornok?
  • lopbisz
    #34108
    A nehéz tankságot nagyon fikázza az MH. Elavult elefánt koncepciónak nevezte az egyik tábornokunk.
    Szerintem ezért sem fogják újítani a t-72 ket. Majd amikor lejár az üzemideje annak a 15 darabnak akkor maximum bevállalnak pár új olasz centaur 120-as gépeket.
    Mivel más nagyon nincs kerékbe.. Esetleg még a patria hasonló változata. Bár mivel a honvédségről beszélünk az Unimog platóra szerelt 120 ágyú is szóba jöhet :D:D:D:D:D
  • horthy
    #34107
    Ja , ja nem árt egy kis " nehézlovasság " is , pláne ha az ellenfél is azzal támad . Mert a végén mi is ugy járunk mint a " Könnyü lovasság támadása " cimű könyvben .
  • bardocz
    #34106
    Hát azt gondolom,sosem egészséges az,ha a kipufogóból nem gáz,hanem láng jön:D Köszi!
  • Lacusch69
    #34105
    A legjobb barátom BTR-80 pk. volt Baján. A 100 körüli sebességet ő is mondta, meg azt is, hogy nem nagyon örült neki a járgány...
  • degenerator
    #34104
    egy kerekes jármű nem a legalkalmasabb terepen való harcra. bár igaz, hogy a jövő háborúi nagyrészt városokban fognak lezajlani, nade mindig jól jön egy lánctalp, mondjuk átgázolni egy romon.

    egyébként a harckocsi alapvetően áttörésre lett kitalálva, az ellenfél erőinek szétszakítására, megzavarására, ilyesmire.
  • bardocz
    #34103
    A bmp-vel vagy a btr-el lehet menni aszfalton 100 körül úgy,hogy már lángol a kipufogó?(tudom,hogy valamelyikkel lehet,apám mesélte,hogy mentek úgy,csak már nem emlékszem melyik volt az)