Haditechnikai Topic

Szerintem nevezzük simán Meteor-nak.

Egy dolog, hogy a magyar sajtó dilettánsan hogyan nevez egy eszközt. Ettõl még az nem az lesz, aminek õk nevezik.

A Cruise Missile szabatos magyar elnevezése: manõverezõ robotrepülõgép. Mint Cifu is rámutatott, a missile szó nem azt jelenti, hogy rakéta!

Az ICBM (InterContinental Ballistic Missile) és IRBM (Intermediate Range Ballistic Missile) minden esetben szárazföldrõl indul. Emellett egy tengralattjáró mindig az óceánok/tengerek felszíne alól indítják rakétáikat. A tengerek/óceánok viszont nem tartoznak egyik kontinenshez sem, ezért esetükben értelmezhetetlen az interkontinentális fogalom. A tengeralattjárófedélzetrõl indítható rakétákat emiatt SLBM-nek (Submarine Launched Ballistic Missile) nevezik. Ha megnézed, akkor láthatod, hogy a SkyBolt-ot sem nevezték sosem IRBM-nek, hanem ALBM-nek (Airborne Launched Ballistic Missile).

Terminológiai vita csírázik. 😉

Én az UAV-kre robotgép jelzõt is szoktam használni, mivel a robotrepülõgép sokszori ismétlésébe még az ember szeme is beletörik, hátmég a nyelve. Értelmezés kérdése persze, hogy helyes-e, hogy így cselekszem. 😊

Viszont érdekes kérdés, hogy minek soroljuk be például a Meteor levegõ-levegõ... izét. 😊)
A Meteor-ra a magyar szakorgánumok általában rakétaként hivatkoznak, pedig ugye egy torlósugárhajtómû adja a lelkét. Viszont a "levegõ-levegõ robotrepülõgép" kifejezéssel én még nem találkoztam sehol, és ami azt illeti, meglehetõsen szörnyen is hangzik. Ötletek?


Az MBDA Meteor, a törzs alatt látható két szögletes beömlõ és szívócsatorna, a torlósugárhajtómû jele

Ahhoz képest hogy nem léteznek, elég sok szó esik róluk mostanában.
Te már egyszer megpróbáltál kioktatni a tengeralattjárók által hordozott ICBM-ek kapcsán, de az is hasonlóan gyenge próbálkozás volt.<#szomoru2>

Ezt már én is kifejtettem korábban legalább egyszer a topic hasábjain. Az alapvetõ probléma, hogy sokan nem képesek megérteni, hogy terminológiákat nem lehet tükörfordítani, csak értelem szerint.

A missile esetén azért tegyük hozzá, hogy irányított reaktív hajtású önjáró lövedék. A sima irányított lövedéket, amit hajítótöltet indít és állít pályára (pl Copperhead) továbbra is projectile néven nevezik. Ahogy pl itt.

És további értelmezési kérdés, hogy ugye sok esetben a Predator-t, Global Hawk-ot is hibásan robotrepülõgépnek nevezik egyes sajtóorgánumok. Pedig nem azok, hanem UAV-ok, azaz pilóta nélküli repülõgépek. A robotrepülõgép ugyanis egyszer használatos.

Ez a cirkálórakéta (magyarítva a Cruise Missile-t) is jól bennemaradt a magyar nyelvben... 😄

Egy kis magyarázat:

Angol nyelvben, terminológiában a "rocket" annyit tesz, hogy nem irányított rakéta. A "missile" irányított lövedéket jelent.

A magyar terminologia a "rakéta" jelzõt a rakétahajtómûves (tehát nem a légkör oxigénjét felhasználó hajtómûvel rendelkezõ) lövedékre használatos. A légkör oxigénjét felhasználó hajtómûvel rendelkezõ lövedékekre (ahol a tolóerõt egy torlósugárhajtómû vagy egy gázturbinás sugárhajtómû adja) viszont a "robotrepülõgép" meghatározás használatos.

Összesen négy SSBG kerül átalakításra SSGN feladatra (az elsõ négy Ohio osztályú) 194 BGM-109 Tomahawk-kal. Amik nem cirkálórakéták, azok ugyanis nem léteznek. A Tomahawk (és az AGM-86😎 manõverezõ robotrepülõgép. A többi Ohio viszont marad SSBN feladatkörben.

Méretre valamivel kisebb, de egyébbiránt kb. pariban van az UH-1-essel.

UH-1H:

Teljes hossza: 17,46 m
Magassága: 4,54 m
FõRotor átmérõje: 14,62 m

Üres tömege: 2365 kg
Max. felszállótömeg: 4310 kg
Max. hasznos teher: 1810 kg
Személyzet + szállítható személyek száma: 4 + 10

Max. vízszintes repülési sebesség: 222 km/h
Max. hatótávolsága: 512 km

UH-145:

Teljes hossza: 13,01 m
Magassága: 3,85 m
Fõrotor átmérõje: 11 m


Üres tömege: 1804 kg
Max. felszállótömege: 3585 kg
Max. hasznos teher: 1700 kg
Személyzet + szállítható személyek száma: 2 + 8

Max. vízszintes repülési sebessége: 245 km/h
Max. hatótávolsága: 670 km

Magyaországra EC-135 jön.Itt olvastam.

Magyarországra ugyanezen gépek Légimentõs váltouzatai érkeznek osztrák lízing formájában. Egyébként kicsit nagyobb mint az OH 58 Kiowa. szóval nem lesz vele gond😊

Az UH-1-eket hogy váltja ki? Messze nem tûnik akkorának kép alapján. Vagy én látom rosszul? 😊

Az US ARMY bejelentette, hogy az UH-1 és OH-58 helikoptereket kiváltó Light Utility Helicopter (LUH) programot az EADS és a Sikorsky közös gyermeke, az UH-145 nyerte, a megrendelés pedig 352 darab gépre vonatkozik. Az UH-145 az EADS EC145 helikopterének "amerikalizált" változata, és az USA-ban fogják összeszerelni õket. A hír csak azért érdekes, mert egy éven belül a második helikoptertendert nyeri "amerikalizált" európai vállalat. Az elnöki helikopter tenderét az angol-olasz AgustaWestland EH-101 nyerte a Lockheed-el és Bell-el együttmûködve (akkor a Sikorsky-t ütötték ki).

Errõl van szó, amikor én lent felsoroltam a "top 5. haditengerészetet" azonban mindent összevetve állapítottam meg egy sorrendet, és belevettem a stratégiai elrettentõ erõt is. Így kicsit talán unfair vagyok japánnal szemben, de hát az ilyen "legjobb 5-10-100" toplisták már csak ilyenek... 😊

stratégiai szempontból feltétlen. Más kérdés hogy japánnak nem számítanak a világhatalmi szempontok, mert nincsenek ilyen ambicioik, meg ugyis az usa kiterjesztett karjának számítanak.

Elsõre õk lettek volna a harmadikok, ám azért az angoloknál csak ott vannak az Invincible-osztályú STOVL hordozók, a franciáknál a Charles de Gaulle, illetve e két nemzet SSN/SSBN tengeralattjárói, és a tervezett két angol, valamint egy francia hagyományos meghajtású hordozó...
Ha megnézed, az elsõ négy rendelkezik a SSBN tengóival stratégiai elrettentõ erõvel, illetve képes bizonyos erejû tengeri erõt a világ másik felére elküldeni (pl. mint a Falkland-szigeteki háború vagy a franciák Afganisztáni inváziókor odaküldött flottacsoportja). Japán e téren korlátozottabb, noha vannak például partra szálló hajói, a nagy távolságokra nincs annyira felkészülve (persze ez inkább logisztikai kérdés).

A japán viszonyokat figyelembe véve a japánok erõsebbek, mint az angol vagy a francia flotta (több és jobb rombolójuk van, például), mert alapvetõen "helyi" szintre vannak berendezkedve, Észak-Korea és Kína ellen. Erre vannak kihegyezve, és hagyományos erõben lepipálják a két európai nagyhatalmat, ám azoknak ugye ott vannak a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárói. Nehéz kérdés, de szerinted egy flotta erejét nem határozza meg jobban 4 darab SSBN tengó, mint 5-6 romboló?

a japán flotta ötödik helye számomra elég meglepõ: szigetország mint anglia, lakossága (azaz gazdasági ereje) annál jóval nagyobb, elektronika terén ugye a csúcsot teljesítik, és ráadásul kvázi fenyegetve is vannak (halászati és határviták oroszokkal, kinaiakkal, ráadásul ott van nekik az idegbeteg észak-korea). Helyükben nagyon ráfeküdnék a flottára.

Amúgy miért csak kettõ, Cifu? A globalsecurity táblázata szerint kettõ aktívan mûködik, egy a Bulava rakéta tesztjeit végzi, kettõ pedig tartalékban van(reserve). Vagy a 'tartalékban van' itt annyit tesz hogy 20 éve rohad a kikötõben?

A tartalékban lévõ egységek ilyen téren felejtõsek már, valószínûtlen, hogy újra hadrendbe állnak.

Úgy emlékeztem a Kurszk tragédiája kapcsán, hogy egy tábornokuk magyarázta a gránitok képességeit (kommunikálnak egymással, beosztják a feladatokat, körülmények változására inteligensen reagálnak, stb). Ezért is volt fontos számukra a körzet gyors lezárása.

A Gránitok pontos képessége nem ismert. A rendelkezésre álló információk alapján kétféle támadási sémájuk volt, az egyikben nagy magasságban repültek a cél felé, és egy Ka-31 "repülõ radar" adta meg a cél koordinátáit a robotgépeknek, ebben a formában a hatótávolságuk elérhette a 650km-et is. A másik támadási forma szerint a robotgépek alacsonyan közelítették meg a célpontot, a hatótávolság ez esetben 200km körül lehetett. Volt állítólag egy olyan séma is, mely szerint egy "vezér" P-700-as nagy magasságban a saját radarjával kutatja fel a célpontokat, és az adatokat megosztja az alacsonyan repülõ "megbúvó" társainak.


A P-700 alkalmazásának egyik kulcseleme a Ka-31 "repülõ radar"

Technológiai szempontból mekkora különbségek vannak a top5 ország között?

Nagy és sokrétû. 😊

Nézzük melyik a Top5 haditengerészet (saját vélemény!):

1.: US NAVY:


Az USS Ronald Reagan, a legújabb Nimitz-osztályú hordozó

A legnagyobb mennyiségû hadihajóval rendelkezik, és egyben a legmodernebbekkel is. Nagyon hatékony légvédelmi, érzékelõ és kommunikációs rendszerek. Elég friss, általánosságban nagyon jól karbantartott hajóállomány. A fedélzeti rendszerek folyamatos fejlesztés alatt. Csak õk rendelkeznek jelentõs számú, ráadásul nagy méretû hordozóval, amelyeken modern vadászgépek vannak. Tengeralattjáróflottájuk jelentõs méretû, viszonylag modern, csak nukleáris tengóik vannak.

2.: Oroszország:


Nagy és látványos - de kevés az elsõséghez

Noha hajói többsége ki lett vonva, vagy nem igazán tengerálló, még mindig igen jelentõs mennyiségû hadihajóval rendelkezik. Azonban a hajók többsége idõs, ami ugyan önmagában még nem akkora baj, de a karbantartás és a felújítások sokszor el lettek halasztva ill. nem lettek végrehajtva a szükséges idõben. A fedélzeti rendszerek a legtöbb hadihajón az 1980-as évek színvonalát képviselik, csak kevés egység rendelkezik valóban modern fegyverekkel, radarokkal. Egyes fegyverrendszereknek ugyanakkor még mindig nincs nyugati párja (pl. a P-270 és P-700 hajó-hajó osztályú robotrepülõgépek vagy VA-111 Szkvall szuperkavitációs torpedó, stb.). Egyetlen hordozójuk van, amely egy aféle mindent bele egység (jelentõs hajó-hajó (P-700-as robotrepelügépek), levegõ-levegõ és ASW (tengeralattjáró elleni) képesség, emellett közepes mennyiségû Szu-27K repülõgép, amelyek viszont elektronika terén elavultak. Tengeralattjáróflottájuk egy része elavult, és rossz állapotban van, ugyanakkor kb. felük viszonylag modern egység. Diesel-elektromos tengóik nem a legmodernebbek, egy generációval elmaradottak. Jelentõs számú új egység építése kezdõdött meg nemrégen.

3.: Anglia:


Kicsi, de azért még ütõs - mint az Angol királyi flotta

Általánosságban viszonylag modern hajóegységek, fõleg angol és amerikai fegyverekkel, de az angol rombolók méretükhöz képest jellemzõen alulfegyverzettek. Az új (építés/tervezés alatt álló) egységeik már modern európai fegyverrendszerekkel vannak felszerelve. Három kis méretû STOVL hordozójuk van kis számú Harrier repülõgépekkel, amelyek nem túl modernek már. Két közepes-nagy méretû hordozójuk épül, F-35 vadászbombázókkal (legalábbis a jelenlegi tervek szerint). Tengeralattjáróik az amerikai tengókhoz mérhetõek.

4.: Franciaország:


Azért a Franciáknál sem kell a szomszédba menni egy kis innovációért - La Fayette-osztály

Viszonylag modern, szinte kizárólag európai (francia) fegyverrendszerekkel felszerelt flotta. Ezek egyes téren (mint pl. légvédelem) elmarad az amerikai vagy orosz rendszerektõl, a közeljövõben érkezû új egységek valamelyeset javítanak ezen. Egyes egységeik (pl. La Fayette-osztályú fregattok) látványosan alulfegyverzettek, igaz kialakításuknál figyelembe vették, hogy utólag felszerelhetõ fegyverrendszereknek megfelelõ mennyiségû kialakított helye legyen. Egy közepes méretû nukleáris meghajtású hordozójuk van, modern (de még nem 100%-osan harcképes) repülõgépekkel, egy másikat (hagyományos meghajtással) nemsokára kezdenek építeni. Tengeralattjáró flottájuk angliától elmarad mind mennyiségben, mind minõségben.

5.: Japán:


Kongo-osztály - modern, és jobb, mint az amerikai testvére

Viszonylag jelentõs számú felszini egység (e téren jobban állnak, mint az angolok vagy a franciák, leszámítva a hordozókat), egy részük abszolute modern szinten van (az amerikai hajóegységekhez mérhetõek), összeségében az amerikai szinvonalat képviselik, szinte kizárólag amerikai fegyverrendszerek vannak felszerelve. Viszonylag jelentõs számú hagyományos meghajtású tengeralattjáró, általánosságban modernek tekinthetõek.

Hát akkor egyfajta tanulmánynak szereték be. Bár szvsz még mindig olcsóbb felújítani ezt mint egy újat építeni.

A tengeralattjárókon nem. Valamilyen nukáris elrettentõerõnek mindig kilövésre készen kell állnia, hiszen ellencsapás mérésére bármelyik pillanatban szükség lehet, még ma is. A nukleáris elrettentés feladata ma már kizárólag a tengeralattjárókra hárul. (régen ez a feladat megoszlott a tegeralattjárók,bombázók,és szárazföldi indítású rakéták között)
Persze sok tengeralattjáró van, ami már nukleáris ballisztikus rakéták helyett tomahawk cirkálórakétákkal van felfegyverezve, de mindig lesz egy bizonyos mennyiség, ami atommal az indítócsöveiben sunnyog valahol a világtengereken.

"Ez most van, mert van olaj és magas az ára."

A jelen adatok szerint már nem is lesz olcsó, ugyanis a kereslet nagyobb mértékben nõ, mint a kinálat. Az olajkitermelõ helyek jórésze instabil (az északi tenger lassan kimerül, irak ugye olyan amilyen, dél amerikában politikai zűrök stb.). A kinai gazdaság fejlõdésével az energiaéhség drasztikusan nõ - fõként miattuk annyi az ár most, amennyi. Szóval a helyzet még évtizedekig ilyen lehet.

Tudtommal békeidõben az amerikai hordozókon is csak hagyományos fegyverzet van. A tengeralattjáróikkal mi a helyzet?

Ez õrült sok pénz, de emögött nem áll gazdasági erõ a szó szoros értelmében. Ez most van, mert van olaj és magas az ára. Oroszország termelékenysége, produktivitása ettõl egy szemernyit sem nõtt, sõt emiatt csökkenhet is. Minek gürizni, ha az olajból akkor is van pénz, ha semmit nem csinálunk?

Nyilvánvalóan a vevõ és az eladó fél is pontosan tudta, mire is fogják használni a hordozót. Kína okosan vásárolt, és ezzel megtette az elsõ lépést a hordozóflotta kiépítésére.

Ez nem ilyen egyszerû. Anno úgy adták el a Varjagot, hogy csak és kizárólag békés célra használható fel. Komoly bürokratikus munka, lobby, és valószinüleg kenõpénz kellett ahhoz, hogy a Varjag a Fekete-tengerrõl eljuthasson Kínába. Csak az több, mint egy évbe tellett, hogy a Boszporuszon átengedjék a törökök, és olyan abszurd bejelentések történtek, hogy például Kína 2 millió (!!!) turistát küld törökországba, "a turizmus fellendítéséért". Megjegyzés: hasonló bejelentés történt Egyiptommal kapcsolatban is, de az afrikai ország mégsem engedte át az saját erõbõl mozgásképtelen hajót, így kénytelenek voltak vele a Gibraltári szoroson át kihajózni az atlanti-óceánra, és megkerülni a jóreménység fokát dél-afrikánál.

A teljesértékû katonai felhasználás ellen leginkább az szól, hogy a jelentések szerint a hajótest szánalmas állapotban van. A hajó gyakorlatilag több, mint egy évtizede nem volt rendesen karbantartva, vagy rendesen lefestve. 2005-ben vontatták egy dokkba, ahol a hajótestet szépen homokfúvással elkezdték megtisztitani, fentrõl kezdve (elõször a sziget lett letisztitva, és sötétvörös (alapozó?) festéssel ellátva). A lenti képeken azt látni, hogy a fedélzet került sorra nemrég, és 2006 júniusára a fedélzet egy sárga (alapozó? cink-kromát?) festést kapott.

A vélemények többsége szerint a kínaiak inkább aféle tesztplatformnak szánhatják a hajót. Egyfelõl a tetejétõl az aljáig átvizsgálják a mérnökök, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a szovjetek egy repülõgéphordozó tervezése és építése terén. Ezeket a tapasztalatokat késõbb felhasználhatják a saját tervezésû és építésû repülõgép-hordozójuknál. A másik pedig a repülõgépek mozgatásának, üzemeltésének, a le- és felszállás gyakorlása egy hordozó fedélzetérõl. Ehhez nem kell a nyílt vízre kifutni, de még csak mûködõ hajógépek sem kellenek, pár vontatóhajó is megfelelhet.


A Varjag átvontatása a Boszporuszon


A Varjag vontatás alatt


A Varjag felépítménye miután megérkezett kínába


A Varjag felépítménye (szigete) még 2005 elején

Technológiai szempontból mekkora különbségek vannak a top5 ország között? Ugyan szoktam nézni a mûholdas csatornák filmjeit, de azok erõsen emlékeztetnek a szocialista propaganda filmekre, csak ellentétes irányban <#nyes> Ugye az USA õrült összegeket költ a "terrorizmus elleni harcra", de ezzel együtt pl az oroszok, kínaiak menyire vannak partiban vele? Egy komoly összecsapásnak mi lehetne a vége? Természetesen atom nélkül, annak ugye tudjuk a végét.
Esetleg egy ütésváltás Taiwan körül mit mutatna?

Akkor a gránitokkal kapcsolatban (is) nagyon le vagyok maradva. Úgy emlékeztem a Kurszk tragédiája kapcsán, hogy egy tábornokuk magyarázta a gránitok képességeit (kommunikálnak egymással, beosztják a feladatokat, körülmények változására inteligensen reagálnak, stb). Ezért is volt fontos számukra a körzet gyors lezárása.

A SZU fénykorához képest gondolom még így is le vannak maradva.

Csak nézd meg a #18959-es hsz.-ben a felsorolást, hogy mibõl mennyiük volt 1988-ban és 2006-ban. Látványos a hanyatlás.

A gránitokat miért cserélik le?

Pontosan nem tudom (hivatalos infot e téren nem láttam). De ha tippelnem kellene, akkor két indok is felmerülhet:

1.: A P-700 Granitok üzemideje lassan lejár. A legújabb Granitok is 15 év körül lehetnek, a régebbiek pedig 20-nél is idõsebbek. Miután a gyártásuk jó ideje szünetel, így utólag beszerezni belõle nem csak annyi, hogy újraindítsuk a gyártósort...
2.: A P-800 Onyx/Jakhont bizonyos téren jobb, modernebb, mint a Granit. Biztosan nem ezek közé tartozik a hatótávolság, vagy a robbanófej tömege persze. Hátrány, hogy az irányítórendszer feltehetõen nem kompatibilis, tehát új antennák és vezérlõrendszer kell a hajókra/tengeralattjárókra.
2.a: Egységesítés. Ahogy a ballisztikus rakéták terén a szárazföldi indítású Topol-M az alapja az új Bulava tengeralattjáróról indított rakétának, úgy a haditengerészet is igyekszik a különféle, azonos feladatkörû rendszereit egységesíteni. Eredetileg a P-800 Onyx a P-270 Moszkit robotrepülõgépeket váltotta volna (a P-800-ból van/lesz légi indítású változat), a P-500 Bazalt és P-700 Granit utódja a P-1000 Vulkan lett volna eredetileg, de a jelek szerint abból nem lett semmi.


P-700 Granit indítása a Kuznyecov fedélzetérõl


P-800 Onyx/Jakhont maketje 1997-ben

Én úgy tudtam, hogy nagyon új fejlesztésük, a Kurszkból is elsõként azokat mentették. A katonákat meg hagyták megfulladni "jó" orsoz szokás szerint

Ez badarság, fõleg azért, mert a Granitokat csak a szárazdokba vontatott roncsból tudták kiemelni.

Szerintem nincs szükség újabb fegyverkezési versenyre. Ami az oroszoknak van, iiletve lesz a mostani fejlesztésekkel, az bõven elég. Tudtommal támadni nem akarnak, védekezésre pedig bõven sok. Ki merné megtámadni az oroszokat?

Nagypolitika. Egy erõs orosz hadigépezet sokat nyomhat a latba. Oroszország például visszafogottan vett részt katonai akciókban az elmúlt években, márpedig az ilyen akciók kétségkívûl fontosak egy ország hatalmi státuszának kibizonyítására.

"Esetleg Kína szemet vethet a távol-keleti régiókra, mert ugye õk sokan vannak, az orsoz népesség meg nagyon kevés arrafelé."

Ez már most is zajlik keményen, békés eszközökkel: a kinai családok már elözönlötték mongoliát, és szibéria déli részét. Falukról van szó, vándorolgatnak, hisz nincs határ.

"Látszik, hogy ömlik a zseton az olajból."

Nem is képzelnéd hogy mennyire (ezek két-három napos hírek, így egybe nagyon impresszív):

1. Oroszország a hét végén eltörli a rubelre vonatkozó összes megmaradt korlátozást, demonstrálva ezzel nemzeti devizája erejét a G8-ak júliusi szentpétervári csúcstalálkozója elõtt.
2. Oroszország pénteken aláírta a megállapodást a Párizsi Klub hitelezõ országaival a klubbal szemben fennálló teljes, 22,3 milliárd dolláros adóssága idõ elõtti visszafizetésérõl.
3. Az IMF arra figyelmeztette Oroszországot: inflációs veszélyeket rejt azon gyakorlata, hogy túl sokat nyom olajbevételeibõl a gazdaságba, elsõsorban a bérek emelésével és az adók mérséklésével is. Az IMF európai igazgatóhelyettese szerint fennáll a veszélye, hogy az orosz kormányzat kompromittálja az infláció fékezésén munkálkodó jegybankot is. Poul Thomsen szerint a gazdaság növekedése nem igazán indokolhatja az elmúlt bõ egy év adókönnyítéseinek jó részét. Úgy becsüli, hogy az idén lesz egy 8,5 százalékos infláció és egy 6,5 százalékos GDP-növekedés Oroszországban.

Ugyanakkor az olajjövedelmekbõl képzett stabilizációs alapban már 66 milliárd dollárnak megfelelõ pénz van, és Putyin elnök mindenkit a szociális kiadások növelésérõl biztosított ebben az évben, de a pénz felhasználása vita tárgya, mert a jelek szerint a kormány inkább az inflációra játszik. A kormányra ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a jövõ évi választásokra tekintettel az alapból mind többet költsön el.

-----------

66 milliárd dollár! ebbõl hány repülõgép hordozot lehet építeni? 😊

Nem az a lényeg, hogy pillanatnilag ki jöhetne szóba a oroszország támadójaként, hanem az, hogy eszébe se jusson ilyesmi senkinek, mert különben mennek a rakéták. Ezért hatalmas öngól szerintem nyilvánosságra hozni, hogy a typhoonok közül csak kettõ mûködik, és azok is majdnem teljesen fegyvertelenek.

Amúgy miért csak kettõ, Cifu? A globalsecurity táblázata szerint kettõ aktívan mûködik, egy a Bulava rakéta tesztjeit végzi, kettõ pedig tartalékban van(reserve). Vagy a 'tartalékban van' itt annyit tesz hogy 20 éve rohad a kikötõben?

Nyilvánvalóan a vevõ és az eladó fél is pontosan tudta, mire is fogják használni a hordozót. Kína okosan vásárolt, és ezzel megtette az elsõ lépést a hordozóflotta kiépítésére.
Azt sajnálom, hogy az oroszoknak gyakorlatilag nincs hordozóflottájuk. (lévén hogy az egy szem kuznyecov gyakorlatilag csak vegetál)

Hát akkor Putyin különösen jól tette, hogy megfogta a folyamatot.
A számokat elnézve tényleg brutális a visszaesés.
A másik, amit nem értek, hogy hová a fenébe lettek a rakéták a typhoonokról.
A másik dolog meg az, hogy ha nincs is rakéta a typhoonokon, vagy csak kevés, mégis ki az az idióta aki szándékosan kiszivárogtat ilyen információt?
Hiszen ha az oroszok nem árulják ezt el, senki se mondta volna meg, hogy egy kivételtõl eltekintve fegyvertelenül hajóznak az SSBN tengóik. Hiszen így pont azt a hatást veszítik el, amiért az egész SSBN flotta szolgálatban van, az elrettentést!
Lehet hogy oroszország katonailag (is) iszonyatosan leépült az utóbbi idõszakban, de azért ki mertne leállni kötekedni egy olyan országgal, akinek három (vagy akárcsak kettõ) ilyen tengeralattjárója van üzemben, hajónként 20 rakétával és 200 atomrobbanófejjel. Egy ilyennel egész kínát el lehet törölni a föld színérõl. És ha kínát el lehet, akkor az összes többi országot is.
(még amerikát is, a két tengóról indított 40 rakétából 10-15 egészbiztosan célbatalálna, az elhárítófegyverek ellenére is)
Szóval mûködne ez az elrettentés dolog, ha nem tudná a fél világ hogy a két tengón összesen 10 darab rakéta van.

Szerintem nincs szükség újabb fegyverkezési versenyre. Ami az oroszoknak van, iiletve lesz a mostani fejlesztésekkel, az bõven elég. Tudtommal támadni nem akarnak, védekezésre pedig bõven sok. Ki merné megtámadni az oroszokat? Esetleg Kína szemet vethet a távol-keleti régiókra, mert ugye õk sokan vannak, az orsoz népesség meg nagyon kevés arrafelé. Bár szerintem nem mernék megkockáztatni. Ráadásul az orsozok biztos úgy gondolkodnak, ha vesztésra áll a csata hagyományos változata, akkor indítanak néhány nukleáris rakettát. Már nekik úgyis minden mindegy.
Vélemény?

Látszik, hogy ömlik a zseton az olajból. A SZU fénykorához képest gondolom még így is le vannak maradva. A gránitokat miért cserélik le? Én úgy tudtam, hogy nagyon új fejlesztésük, a Kurszkból is elsõként azokat mentették. A katonákat meg hagyták megfulladni "jó" orsoz szokás szerint<#boxer>

köszönöm!! <#worship><#worship>

Amerikai tengók a kezdetektõl @ navsource
Submarine.id.ru
Submarine World
Tengók @ naval-technology
US NAVY submarines pictures.
USS Topeka @ Photovault

Ha figyelmesen nézed a képeet ez inkább egy opel találkozón készült mint hadi bemutatón vagy kiállításon.

mindenesetre elég érdekes látvány. én gyûjtöm az ilyen képeket, engem teljesen lenyûgöznek ezek a hatalmas tengeralattjárók..
tudtok adni vmi linket ahol ilyen képek vannak? 😊

Ha már itt tartunk, a Varjag-on történik valami (ugye õ a Kuznyecov testvére, amelyet egy civil (?) kínai társaság megvett, hogy kaszinóként üzemeltessek, csak aztán ebbõl nem lett semmi). A Tajvaniak mûholdfotókra hivatkozva azt jelentették be, miszerint Kína katonai célú eszközként akarja rendszerbe állítani (magyarul hordozóként), amit Kína hevesen cáfolt:

ez ugye vmi homemade vicc és nem igazi fegyverbemutatón készült?

Az oroszoknak ezek a fejlesztések azért kellenek, mert különben még lejjebb csúsznak a katonapolitikai "ranglétrán". Gondolj bele: a következõ évtized közepére kiöregednek véglek a 667-es osztályú tengóik (Delta III. és Delta IV.), utána marad a 3 (valójában jelenleg csak kettõ) 941-es (Typhoon) típusuk, és slussz. Vagyis SSBN-ek terén ott lesznek az új Borej osztály nélkül, ahol Anglia és Franciaország van!

Nézzük számokban:

Aktív egységek 1988 / 2006:

SSBN: 85 / 13
SSGN: 73 / 6
SSN: 70 / 21
SSK: ~120 / 18

CV: 0 / 1
CGN: 3 / 2
CG: 28 / 3
DDG: 45 / 19
FFG: 32 / 14

Szóval az egykor az US NAVY-vel egyedül valamennyire pariban lévõ haditengerészet nem egész 20 év alatt árnyéka lett egykori önmagának, no persze még így is jelentõs erõ, de ha figyelembe vesszük az állapotokat, az orosz haditengerészet rövid úton Kína mögött is elmaradna, és a "közepes" tengerészeti országok, mint Anglia, Franciaország vagy Japán környékén találná magát 10-15 év múlva...

Ami azt illeti, ez az erõ azonban még így sem jelent igazán komoly veszélyt az US NAVY-re, csak gondoljunk bele, hogy van nekik 12db hordozójuk, 22 cirkálójuk, 62 rombolójuk és többi...

Ezt a két cikkedet még nem olvastam! No majd pótolom.

Viszont az orosz tendencia határozottan bíztató.
(örülök neki, hogy valaki ellensúlyozza a kínaikat és az amerikaiakat)

Norfolk

számolj úgy, hogy a hajó hossza 175 méter, ebbõl kilátszik kb. 150.

Egy ekkora dög messzirõl is nagynak tûnik.

Szerintem azért túl közel sincs, ránézésre legalább 500-700 méterre saccolom a partvonaltól mért távolságot.

hát ez valami hihhetetlenül durva!
kb milyen távolságra lehet a parttól?!.. nincs túl messze...

És miért egy lapát a kormány? Amúgy szerintem gagyi.