94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Ren #35745 Ráadásul a már megszűnt Professional Ordnance fejlesztette ki, a Bushmaster csak megvette és forgalmazza. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#35744
Éles lőfegyver terén nem létezik üres fegyver, max. ha szét van szerelve darabjaira, jól láthatóan kiterítve. Az üres. -
#35743
aha mer' ja . tudod melyik fegyver van mindig betárazva ? amelyik a gatyámban van 
-
#35742
a fehér SAFE jelzi a kibiztosítást, a piros a tűzkész. -
#35741
nem létezik üres fegyver alap dolog..... -
Freeda Krueger #35740 A bebiztositást a piros pötty jelzi? -
Freeda Krueger #35739 Köszönöm,engem valóban a fregyver érdekelt.
Első látásra azt hittem egy lecsupaszitot Ar15 verzio,vagy sufnitununig. -
#35738
és honnét tudod hogy a tárban van lőszer ? :D -
Ren #35737 Azért Carbon mert a tok és néhány más alkatrész szénszálas műanyagból készül. Van egy csomó variációja, 9 mm-es, 5,56-os és .223 Remington kaliberekben, változó csőhosszakkal (7,5, 14,5 és 16 inch) és felszereléssel (válltámasz, picatinny rail, stb). Rendvédelmi és katonai szerveknek van sorozatlövő változata is. Szerintem semmi extra nincs benne, sokadik AR15 utánérzés. -
#35736
AR-15 / M16 alapú "pisztoly", .223 remington (5.56x45) lőszert tüzel, és a tok szénszálas erősítésű kompozit műanyag. A kacskaringós amerikai jogszabályok miatt a fegyver hossza és a válltámasz hiánya miatt minősül pisztolynak egyes államokban.
Az azért bölcs dolog volt, hogy az alul öltözött hölgyike kezébe bebiztosítva adták oda a fegyvert (a mutatóujja egyből az elsütőbillentyűn van). :) -
#35735
Téged itt tényleg a fegyver érdekel? 
-
#35734
Ez a fegyver tényleg nem semmi! :))) Szép kockás terepminta... -
Freeda Krueger #35733 Erröl a fegyverröl lehet valamit tudni?
Bushmaster carbon 15 a tipusa,de semmit nem találtam többet róla,legalábbis magyarul.
![]()
-
#35732
Számszerű adatot sehol sem láttam én sem, de tudni kell, hogy itt nem is erről szólt a dolog. A cél az volt, hogy a Scramjet hajtómű működését bizonyítsák. Az X-43A-kat Pegasus rakéta gyorsította a célsebességre, a Scramjet hajtómű csak minimális ideig (~10 másodperc) működött, és a második tesztrepülés alkalmával kiderült, hogy Mach 7 "indulósebesség" esetén képes gyorsítani a tesztgépet, tehát a tolóereje nagyobb, mint a gép légellenállása. A harmadik teszterepülésnél Mach 10-nél stabil sebességet kaptak, tehát itt a hajtómű már nem tudta legyőzni az adott légellenállást, de nem is volt annyival kisebb, hogy a teszt ideje alatt jelentősen lassuljon az.
Mivel itt egy viszonylag kis méretű, igen áramvonalas és könnyű (cirka egy tonnás) tesztgépről van szó, ezért én inkább csak pár ezer Newton tolóerőre tippelnék. -
#35731
Lehet a Felhők felett... topikban előbb találsz szakértőt. -
Freeda Krueger #35730 Szerintem a tengeralattjárókra mondja hogy nem apritottak.
Azok eredményei valóban elég csekélyek voltak. -
#35729
Üdv! Egy kérdésem lenne: mekkora a tolóereje N-ban kifejezve az X43-as scramjet hajtóművének? Sajnos sehol sem találok erről információkat.
Azért érdekelne, mert nagyjából be akarom lőni, hogy egy katonai sugárhajtóműhöz (50~150 kN) vagy egy rakétahajtóműhöz (10~20 MN) képest mégis mit tud? Ha csak nagyjáboli értéket tud valaki, az is érdekelne. Köszi. -
#35728
mit értesz az alatt hogy nem aprítottak? nézd meg a háború első évében mennyi területet szereztek + nézd meg az összes elesett szövetséges katona létszámát a távol-keleten és a csendes óceáni hadszíntéren (kínaiakat nem kell hozzáadni) -
JanáJ #35727
A "letettek valamit az asztalra?"-t nem lenézésből írtam, csak csodálkoztam, hogy ha ilyen jók voltak, akkor miért nem aprítottak. -
#35726
Iparról volt szó, ezen a téren pedig Japán igencsak meghaladta a korát. Konkrétan a Japán tengeralattjárók voltak a legfejlettebbek a II.Vh elején. 1939-ben volt 56db tengeralattjáró a világon, ami 3000 tonnánál nehezebb volt - 52 ebből japán volt. Mivel a hatalmas csendes-óceánra szánták őket, ezért a nyíltvizi tengóik hatótávolsága iszonyú nagy volt, egyes típusoknál elérte a 20.000 tengeri mérföldet (egy tengeri mérföld = 1.816 km). Ehhez hasonló hagyományos meghajtású tengót azóta sem építettek, és olyat sem, amelyik 100 napig kint lehetett utánpótlás nélkül. A Sen Taka osztályú tengó pedig 19 csomós víz alatti sebességre volt képes, viszonyításul, a később etalonnak nevezett német Type XXI csak 17.5 csomót ért el - igaz ahhoz hasonlóan ez sem látott végül akciót.
A japán torpedók mindent ütöttek a háború kirobbanásakor, a hatótávolságuk kétszer-háromszor volt nagyobb, mint a német, brit vagy amerikai torpedóknak, köszönhetően az oxigén-kerozin üzemanyagú hajtóművüknek.
Hogy miért nem hallani átütő sikerükről? Nos leginkább a gyenge hadvezetésnek és a nem megfelelő alkalmazásuknak köszönhetően. A Japán admirálisok a Csuzimai ütközet bűvöletében éltek, úgy vélték, hogy egy mindent eldöntő, nagy ütközetet kell kiprovokálni, és ott legyőzni az Angol és Amerikai flottát. A tengeralattjárókat nem különálló hadnemként kezelték, hanem a nagy flottacsoportosulások felderítői és kísérői voltak, amelyek feladata az ellenség megtalálása, zaklatása, majd az ütközet ideje alatt hátbatámadása volt. Ez 1942-ben sikeres is volt, több hordozót elsüllyesztettek, megrongáltak, csatahajókat rongáltak meg, cirkálókat és rombolókat süllyesztettek el. Később azonban az amerikai fölény kezdett megmutatkozni. Itt első sorban a hírszerzési előny volt a kínos, több tengeralattjárót például a dekódolt üzenetváltások alapján találtak és semmisítettek meg. 1944 és 45 idején pedig a rombolókon egyre jobb radarok jelentek meg, amelyekkel éjszaka is megtalálhatták a felszínen haladó, gyanútlan japán tengókat. Az atlanti-óceáni tengeralattjáró háború vívmányai (konvoj, mélységi és reaktív mélységi bombák, szonár, ASW repülőgépek, stb.) is eljutottak a Csendes-óceánra. Japán számára pedig a tengeralattjárók fejlesztése nem volt kiemelt prioritású, így megfelelő választ sem tudtak adni ezekre. -
JanáJ #35725 A japán tengeralattjárók letettek valamit az asztalra? Én csak akkor hallottam róluk, mikor a felszíni hajókkal együtt támadtak, de külön akcióikról nem nagyon. -
JanáJ #35724 ? Nem értem mire gondolsz. -
JanáJ #35723 szvsz a lejjebb említet német/olasz cső dolog fajzott japán/német urban legend-be, de azé' jó story :-) -
#35722
ők alapvetően a hk-kat a gyalogság támogatására használták, nem pedig önálló fegyvernemként. -
Kurfürst #35721 Hozzáteszem, 1940-ben, amikor a Zerót rendszeresítették, a vadászgépeken még távolról sem volt általános a pilotát védő páncél vagy az öntömítő üzemanyagtartály, akkor kezdték el, többnyire utólag, beszerlni ezeket, a harci tapasztalatok alapján. Később a Zerora is került, öntömítő üzemanyagtartály is, sőt ha jól emlékszem unikum volt abban a tekintetben hogy a kései verziókra még tűzoltóberendezést is szereltek (bár szvsz ahol egy 4-500 literes benzintarály elkezd égni, ott már halottnak a csók).
A kései japán vadászok, Ki 84 pl. bármely tekintetben megállták a helyüket a "nyugati" típusokkal szemben. A harckocsijaik valóban szerény képességűek voltak, de amellett ami már elhangzott (hk.-hk összecsapások hiánya), hozzátenném azt is hogy piciny dzsungelszigeteken a könnyű hk.ik sok szempontból előnyösebbek a terepadottságok miatt. -
#35720
Igen, a mentalitás volt más, nem a technika. Minek a Zerora páncél? A mozgékonyság volt a fő cél , amit el is értek. Az amerikaiak ott az északon az aleut sziegeteken kényszerleszállt zerón csodálkoztak el, hogy nem az a hajtogatott papirrepcsi mint gondolták, hanem nagyon sok ötletes dolog van benne. Persze a reptetése során előjöttek a hibái is. (a páncélzat hiánya, az öntömitő űa tartály hiánya stb stb) -
#35719
"A második vh-ban a japán ipar még sehol se volt."
hmm Yamato , Musashi ....ezeket akkor mégis hogy a fenébe csinálták ? lepottyant az égből az ölükbe ? -
#35718
Az a "sehol sem volt" japán ipar a 1940-ben még világszinten is csúcskategóriás volt. Ők építették a Yamato és Musashi óriás-csatahajók (legnagyobbak a maguk idejében), 1940-ben nekik volt a legtöbb repülőgép-hordozójuk, és 1944-ben a legnagyobb (Shinano, Yamato-osztályú csatahajónak indult, repülőgép-hordozó lett belőle), tengeralattjáró építésben is az élen jártam (felszínen 5220 tonnás I-400 osztályú tengók, a nukleáris meghajtású tengókig a legnagyobb megépített tengeralattjáró osztály). Repülőgépek terén a II.Vh elején az A6M nagyon is jó képességű gép volt, és a bombázóik sem voltak rosszabbak, mint az átlagos nyugati bombázók - de az igazi nehézbombázók hiányától ők is szenvedtek később, mint a németek. Harckocsik terén ők a saját igényeiket vették figyelembe. A minőségük nem volt szánalmas, a képességeik igen, de ne feledjük el, hogy ők alapvetően nem harckocsi-harckocsi küzdelemre készültek - egyszerűen azért, mert erre a távol-keleten nem igazán lehetett akkoriban erre számítani. A kisebb méret ellenben jobban megfelelt a várható igényeknek.
Szóval a helyzet az, hogy Japán nagyon is az élvonalban volt ár a II.Vh idején is... -
#35717
A japán tankokat nem európai csataterekre tervezték. Ennyi. A tengeri szállítás és rakodás követelményeinek kellett megfelelni meg az inváziós szigetről-szigetre ugrálunk dolognak. A jenki oldalon az M4 ott már nehézfiúnak számított ezzel szemben Európában olyan lepkesúylú harcos volt még a Panher-ral szemben is, hogy ehaj... -
#35716
Az USA olajembargót hirdetett ellenük, hogy megfojtsa az iparukat, szóval valami fenyegetést kellett, hogy lássanak. -
#35715
A .45 GAP hogy áll most? A wikin írnak róla keveset. Pár állami szerv rendszeresítette. Meg 3-an gyártanak hozzá fegyvert. -
#35714
azért nem voltak annyira szánalmasak azok a repülők, hajók. A tankok valóban viccesek voltak, de ott inkább tervezési gondok voltak (hasonlók mint nyugaton akkoriban) -
bgabor #35713 Nyilván városi legenda. A második vh-ban a japán ipar még sehol se volt.
Elég megnézni a korabeli(szánalmas minőségű) japán harckocsikat és repülőgépeket. Az a folyamat, ami a mai világ vezető ipari és technológiai országává tette japánt, a '70-es években kezdődött. -
JanáJ #35712 Nem ismerem az akkori ipari hátterük, de tudtommal a háború kitörésekor modernebb repcsijeik voltak mint amiknak, az meg ugye ipar. (Vagy nem?) -
JanáJ #35711 Szvsz lehet alapja, de ez a hajszálnál 3x vékonyabb pöttyet erős. -
#35710
Kínaiak is ezt csinálják csak náluk nem háború van hanem éhínség:) -
#35709
a japánok rakás embert elküldtek külföldre tanulni külföldre (értsd több ezer főt) a háború előtt, gyakorlatilag akik túlélték építették újra az országot. -
dara #35708 Dél-Afrikában kb így működött. -
#35707
Igen, de ez az iparnal annyira nem igy van szerintem. Ipar iszonyat nagy szellemi/human toket is igenyel, amit nem lehet csak ugy a nullarol elkezdeni.
Kicsit lesarkitva: olyan, mintha afrikaban elkezdenel high-tech ipart epiteni. Eddig rendben is lenne, csak ki fog ezekben a letesitmenyekben dolgozni? Vendegkutatok? -
#35706
Néha könnyebb a nulláról felépíteni valamit, mint folyamatosan fejlesztgetni, és váltogatni a technológiákat...
