94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
TakyL #35785 \0
Valóban elsősorban keresőradarkén működött, viszonylag pontatlan volt. de ezekre a távolságokra, amelyekről a csata folyt nem olyan lényeges a radar.
A Bismarck páncélzatánál azt elosztás volt a legnagyobb probléma. Létezett nála pl. az 1 vh-ra jellemző felső övpáncél, amely a nagyobb kaliberű lövedékek ellen nem védett, viszont jelentősen növelte a páncélzat tömegét. Ami a fedélzet védelmét illeti átlagosnak mondható, viszont a tornyok páncélzata szemből nem nevezhető kiemelkedőnek (azzal együtt, hogy az ekkor már túlhaladott lapos pályán érkező lövedékekre készítették fel)
Ami a 14" főfegyverzetet illeti a britek igyekeztek a korlátozások közé bevenni a főfegyverzet űrméretének maximálását ekkorában. Amikorra kiderült, hogy ezzel az igyekezetükkel egyedül maradtak, már annyira előrehaladott volt a projekt, hogy nem igazán maradt más választásuk.
Maguk a 14" lövegek nem voltak rossz konstrukciójúak, de a tornyokra mint ahogy előbb is írtam ez nem volt igaz.
A lapos röppálya problémájával szembekerült a Duke of York is az északi-foki csatában. A fegyverzete csak akkor volt képes a Scharnhorstnak kritikus jellegű kárt okozni, amikor már meredek szögben csapódtak be a lövedékei. -
#35784
A Pearl Harborban elsüllyesztett hajók nagy része finoman szólva nem voltak éppen az ificsapat tagjai. A North Carolina már egy eégszem más dolog volt, az Iowa osztállyal meg max. a Yamato és testvérhajója ért fel. Nem védem én a jenki technikát csak azért tessék már megnézni azt a pár esetet amikor a radar bebizonyította, hog mekkora előny. 1942. november 15-én a radaros South Dakota 7 perc alatt ronccsá lőtte, pedig addig a japánokat az éjszakai harc mesetereinek tartották. Igaz, hogy közel volt a dolog, de ekkora tűzvezetési fölénnyel szemben mit lehet tenni?
Az amcsi technika védéséről, hogy én azt "védem" ami tényleg jobb volt. Egy szóval nem mondom, hogy pl. az F4F vagy Buffalo jobb volt, mint a Zero és, hogy a Vindicator vagy Devastator jobb volt bármelyi hasonló társánál. Csak azért nem kell elbővölve lenni a Yamato-tól pusztán a löveget nagy száma és a szép nagy vízkiszorítása miatt. Tele volt tűzdelve légvédelemmel a jenki hajókhoz képest mégis összesen 10 gépet, ha sikerült leszedni vele. Mennyiség vs. minőség. Lásd. US NAVY közelségi gyújtós légvédelme. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#35783
Ha jól rémlik, egyes csatahajók esetén volt rá példa, hogy utólag lecserélték a tornyaikat és / vagy a lövegeiket, de fejből nem tudom, hogy melyek voltak ezek. A japánoknál rémlik, hogy a 14"-os lövegű Ise és Kongo osztályoknál is felmerült a csere lehetősége, de végül a fő fegyverzet cseréje helyett inkább mást csináltak, pl. az Ise osztályból vegyes Csatahajó / Vizirepülőgép-anyahajó lett. -
Freeda Krueger #35782 Ezt régebbi hajókkal nem lehetett megtenni?
csak a North Carolina osztálytól?
Vagy túl drága és anyagigényes lett volna a régebbi osztályok esetében? -
#35781
Úgy, hogy a legtöbb haditengerészet még ha eredetileg 14" lövegekkel is gyártotta le a csatahajóit, de meghagyták a lehetőséget, hogy később 15" vagy 16" lövegekre cserélték le ezeket. Példa erre a North Carolina osztályú csatahajó, amiket 14" lövegekkel kezdtek el építeni, de mikor Japán kilépett a fegyverzetkorlátozási egyezményből, egyszerűen átfegyverezték 16"-os lövegekre. -
#35780
\o Taky!
A Bismarck radarja ha jól tudom csak keresőradarként üzemelt, távolságmérésre nem volt alkalmas, így a tűzvezetésben igazából nem lehetett normálisan használni.
A Bismarck 3db FuMO 23-asából ráadásul az összecsapás előtt csak a hátsó működött, kellemetlen módon a két első radart a saját fő lövegeinek tűzkiváltása tette működésképtelenné, amikor a HMS Norfolk-ra adott le sorozattüzet. Emiatt is cserélt helyet a két hajó, és haladt elől a Prinz Eugen, mivel az ő előre néző FuMO 27-ese rendben működött. Vagyis a Prinz Eugen "előre", a Bismarck "hátra" figyelt, mikor a HMS Hood és HMS Prince of Wales-el összecsapott, és ennek a cserének köszönhető, hogy VADM Holland összekeverte a német hajókat, és azt hitték, hogy a Bismarck vezeti a német sort. A Prince of Wales tüzér tisztje noha eredetileg a vezérhajót kellett volna lőnie, mikor észrevette, hogy a hátsó hajó a Bismarck, arra kezdett el tüzet vezetni.
A németeknél a páncélzat esetén ha jól rémlik a Jütlandi csata képe lebegett a tervező mérnökök előtt, és alapvetően a rövid távú, lapos pályán érkező lövedékek ellen készítették fel a hajót. A II.Vh-ra jellemző nagy távolságból kilőtt, nagy szögben, felülről érkező lövedékek ellen nem rendelkezett valóban hatásos védelemmel... -
Freeda Krueger #35779 Azt hogy kell érteni hogy csak a brittek vették komolyan a 14" es löveget?
-
#35778
2002 Lowestoft air show, RAF Harrier GR7. A pilóta egyszerre használta a tolóerő-szabályzó kart, és a forgatható kiömlő nyílásokat irányító kart, vagyis megszűnt az az erő, ami addig a levegőben tartotta a gépet. Gyakorlatilag pilótahiba történt, de a pilótát nem szankcionálták miatta, 2003-ban már újra repült. A gépet pár nap múlva kiemelték a tengerből, de ha jól tudom, nem repült többé. -
TakyL #35777 A Bismarck elsüllyesztéséhez néhány adalék:
A Bismarck a kormánylapátot ért találat után nem tudott semmilyen fix irányt tartani, ez főként igaz a végső csatára. Bár a csathajók folyton igyekeznek manőverezni a csata közben, legalább a tűzkiváltásnál kiszámíthatónak kellene lennie (legalább a saját tűzvezetés számára) a mozgásuk. Amennyiben nem az, akkor az egész átvált szerencsejátékká.
Ebben az időszakban mint a brit, mint a német hajók radaros tűzvezetéssel rendelkeztek A Bismarck esetében ez a FuMO 23-as típusú volt.
Az sem igaz, hogy csak 1 v 2 torony vált üzemképtelenné. Az A B és D torony esetében csak elárasztással tudták elkerülni a lőszerraktár-robbanást, a C torony mozgatását pedig egy találat tette tönkre, amely nem ütötte át a páncélt.
A kitűnő brit tűzvezetéshez elég talán Tovey admirális mondását idézni: Akkor is nagyobb valószínűséggel találnám el a Bismarckot, ha a távcsövemet próbálnám hozzávágni. Komolyra fordítva a szót a találatok legtöbbje 10 km jóval belül történt (leginkább 3-5 km között) ami nagyon jó páncélátütést eredményezett, de a hajó elsüllyesztését nem lehetett így elérni, hiszen a lapos becsapódás miatt a fedélzet páncélzatát ezek a találatok nem voltak képesek átütni, ergo képtelenek bármilyen vízvonal alatti kárt okozni...
A német hajótervezés csatahajók szempontjából mesze nem volt világelső, pl. elég ha megnézzük a Bismarck arra az időszakra szinte teljesen elavult páncélzatkiosztását. Inkább hasonlít egy 1 vh-s csatahajóra, mint egy 2. vh-ra.
A KGV osztály 14"-os főtüzérségének achilles sarka a 4-es torony volt. A 2-es tornyok szinte minden sortűzben benne voltak, csak nagyon ritkán lépett náluk fel akadály. A Rodneyn használt 16"-kal bevezetésük idején legalább annyi, ha nem több probléma volt, csak azoknak volt idejük kiforrni magukat(nem jött közbe a háború) A 14" egyébként is a Washingtoni egyezmény melléktermékei voltak, amit a briteken kívül senki nem gondolt komolyan. -
#35776
na ez mitől?
-
#35775
Rossz az érved. Szerinted ki izgult jobban a Bismarck kapitánya vagy az angol flotta admirálisai miután világossá vált, hogy nem tud fordulni a Bismarck?
Igaz a lőszere a Hood-nak robbant be.
Egyébként nem értem, hogy miért kell ennyire agresszívan védened az angol amerikai technikát.
Amit a japánok 30-44 között elértek haditechnikában és csatahajókban az világelső volt. A németek vetekedtek velük.
Az amcsik meg csatahajók terén sehol sem voltak... vagyis igen. Pearl harbour fenekén. -
#35774
A Prince of Wales-t 4x találta el a Bismarck, 3x a Prinz Eugen az első harcérintkezéskor. A találatok és a műszaki hibái miatt gyakorlatilag harcképtelenné vált, ezért is kellett elmenekülnie. A Bismarck tüzérségét és tűzvezetését nem érhette kritika e téren. -
#35773
Ehhez képest az amerikaiak is az N1K1-J, majd a N1K2-J-től féltek a legjobban, legalábbis amennyire én tudom. Teljesítmény adatokban a Ki-84 mondjuk tényleg jobb volt... -
#35772
A lőszere meg nem robbant be. A hajótest szinte töléletesen egy darabban ért le a tengerfenékre. Az egyik nagy lövegtorony lett kampec (vagy kettő?), a többi szimplán kiesett a helyéről. A felépítményt tényleg szétkapták. -
#35771
Csak egy dolgot felejtesz el. Mivel a B. stabil irányt tartott neki is könnyebb volt célozni az ellenre. Mégesm ér el egytlen találatot sem. A Hood-ot piszok mázlival elsüllyesztette, de nagyjából ennyi telt tőle. -
#35770
Csak a Prince of Wales lövegeinek fele nem működött jószerivel. Egyetlen sortűzben sem vett a felénél több részt. Egy kész hajó volt, de jószerivel a próbaútja volt az első bevetése. -
#35769
Igaz. A Prinz Eugen ami a kisérő hajója volt meg is lépett. Ha a kormányt nem találják el (lehet nem jól emlékszem de repülő által ledobott torpedó) akkor ő is elmegy úgy hogy a briteknek esélye nem lett volna megfogni. -
Lacusch69 #35768 Megnéztem: a Hoodon az akkor legmodernebb (Type 284) tűzvezető radar volt, de az adatok feldolgozása I.vh-s Dreyer-asztalon történt. -
Lacusch69 #35767 Hmmm... a B. első összecsapáskor is optikai tűzvezető rendszerrel rendelkezett, a Hoodon (bevallom) nem tudom, de a Prince of Wales-en radaros tűzvezetés volt. Eredmény?
Természetesen a háború végi amerikai rendszerek sokkal fejlettebbek voltak a háború eleji angoloknál, de azért én nem tenném az összes pénzem az US. Navy győzelmére (természetesen hasonló erőket feltételezve) -
#35766
kicsit el vagy tévedve.. a Bismarckot nem a tűzvezető rendszert ért találat tette harcképtelenné, hanem hogy szétment a kormány. Ha egy hajó nem tud manőverezni akkor tulajdonképpen céllövölde az egész. Amíg volt lőszere (tudtommal utána az is berobbant) addig nem tudtak túl közel menni hozzá az angolok.
Másrészt a Yamato_hoz nem hinném, hogy nem az ágyúk hatótávolságában pontosan célzó célzókészülék lett volna a hajón...
Úgyhogy a bandzsítós hasonlatod erősen sántít... -
JanáJ #35765 A NG-on azt mondták róla hogy mivel nem kapott kellő légvédelmet, ezért szabad préda volt az ami gépeknek, de ennek ellenére asszem 3-4 torpedó kellett neki. Az jó páncél védetséget jelent nem? (nemtom) -
#35764
A Yamato esetén az elavult tűzvezető rendszer az egész hajót avíttá tette az újabb csatahajókkal szemben a US NAVY-ban. Hiába a szép és nagy ágyú, ha kancsal ember pontosságával lőnek egy jenki hajóhoz képest. Azt kell mondjam, hogy szerintem az első találat / találatok nagy súllyal esnek latba a csata kimenetelébe. A Bismarckot is a végén elsőnek érte találat és a központi tűzvezetést tette harcképtelenné. Onnantól fogva semmi volt a hajó. Még találatot sem ért el egy ellenfelén sem tudtommal. A Csendes-óceánon is ez lett volna. 2-3 gyors találat az jenkiktől és utána már nem számított volna sokat a Yamato. -
Lacusch69 #35763 Az N1K bő 100km/h-val lassabb volt, mint a Póni "D". (Gondolom, a csillagmotor miatti nagyobb légellenállás volt a ludas)
Ha a japán gépeket kell rangsorolni, én a Ki-84 Hayate-t teszem az első helyre, annak is a B29-esek ellen épült "C" változatát. 9000m alatt bohócot csinált bármelyik US gépből. -
#35762
Feljuttatják mondjuk 300-400km magasra. És? Egy párszáz kT-ás robbanófej legfeljebb pár km-es körzetben fejthet ki elektromagnetikus hatást. Kb. mintha egy kézigránátot vágnál az óceánba. Ilyen alacsonyan legfeljebb a kémműholdak mászkálnak, de azok esetleges elvesztése (mert valljuk meg, iszonyú idióta ember, aki nukleáris robbanófejjel akar műholdra vadászni) nem vágná hasra az USA-t... -
#35761
Most konkrétan melyikre gondolsz?
Yamato/Musashi?
A Japán szuper-csatahajók tűzerő, páncélzat, sebesség és hatótávolság terén is nagyon jó volt. A tűzvezető rendszere az, amit esetleg kritizálni lehet - hiába volt nagyszerű optikai távolságmérője/tűzvezetője, az 1944/45-ös amerikai tűzvezető radarokkal szemben az optikai tűzvezetés idejétmúlt lett. Ez az egyetlen faktor, ahol a Japán szuper-csatahajók technikailag igazából kritizálhatóak. Ezt leszámítva viszont modernek voltak.
Hogy a csatahajók jelentősége semmis lett a tengerészeti repülőgépek miatt, az más kérdés.
A Shinano? Szegény elég problematikus volt, valóban, főleg azért, mert Csatahajóból vedlett át Hordozóvá, és az átalakításnak komoly kompromisszumai voltak, így mindössze 55 vadász és torpedóbombázó gépet vihetett csak magával. Az Akagi viszonyításul 91 gépet...
Ettől függetlenül a hajó minden téren modernnek számított, mégis az pecsételte meg a sorsát, hogy félkész állapotban hajtották ki, és egy amerikai tengó megtorpedózva a tenger fenekére küldte - mivel nem voltak befejezve a vízhatlan rekeszei...
A repülőgépek terén nem értem a páncélzat dolgot. Az Il-2-őt páncélozták, oké. De a vadászgépeken viszont legfeljebb a pilóta testi épségét vigyázta páncélzat, ami relatíve szerény volt (egy acéllemez a pilóta háta mögött, és vastagabb üvegből készült szélvédő). Ha a jpán gépeken mégis vadászgéphez mérten keresel páncélzatot, nos, ilyet is találsz, a Kawanishi N1K típuson. De ő már túl későn és túl kis számban érkezett, hogy befolyásolni tudja a harcokat - pedig a P51D-hez mérhető képességekkel bírt...
1941-ben a Japán haditengerészet légiereje volt a krémek krémje. Az akkori kor egyik legjobb gépével repültek, rengeteg bevetésen voltak túl (ugyebár Ázsiai tekintetben a II.Vh nem annyira 1941-ben, hanem inkább 1933-ban kezdődött), és nagyon jól képzettek voltak.
Az amerikai gépek fordulóharcban esélytelenek voltak az A6M-el szemben, ezért inkább a magasság / sebesség fölényt használták ki. A taktika, megerősítve az F6F Hellcat és az F4U Corsair gépekkel teljes siker volt már, amihez viszont az is hozzájárult, hogy a Japán pilóta utánpótlás nem volt képes a veszteségekkel tartani a lépést. A gépek terén a kései A6M7 gép is versenyképes volt többé-kevésbé az amerikai gépekkel, a pilóták nem. A japánoknak is volt olyan gépe, amely igazán komoly kihívás lehetett volna, az A7M2, de hátrasorolt prioritás miatt (a hadvezetés úgy látta, hogy az A6M tökéletesen megfelel a célra, nem sürgős a váltótípus) ez a gép már nem látott harcot. -
#35760
Azt hiszem a Fat Man plutónium hasadóanyagot használt.
A Little boy -nak meg uranium 235 volt. -
Lacusch69 #35759 Bocsi, figyelmetlen voltam: az USS.Indianapolis cirkáló szállította az uránt, és azt süllyesztette el a tengó. -
Lacusch69 #35758 A Yorktown hordozót is egy tengó süllyesztette el Midwaynél (igaz, előtte megszórták bőven), sőt az egyik tengó kevés híján megváltoztatta a történelmet. A Japánra ledobott atombombák (vagy az egyik, vagy mindkettő, forrástól függ) urántöltetét szállította Tinianra, és a visszaúton süllyesztette el az I-58. -
#35757
Fleet-in-Being elgondolas pont errol szol :D -
#35756
Ez az pusztán a jelenléte jelentős erőket kötött le,pedig nem is csinált semmit csak séta hajókáztak vele^^ -
#35755
A rakétáik nem tudják elég magasra feljuttatni a töltetet? Mondjuk a világűrbe. -
#35754
"Tudtommal ezek a hajok, amikor elkeszultek mar nem nagyon szamitottak modernnek."
Azért ez igen erős kijelentés... kb mintha azt mondanád, hogy a Bismarck nem jelentett fenyegetést az atlanti óceánon... Mégis egy teljes flotta kellet a kiiktatásához. -
#35753
Tudtommal ezek a hajok, amikor elkeszultek mar nem nagyon szamitottak modernnek.
Repuloik is azert voltak csak folenyben, mert mindent felaldoztak a sebessegnek. Alig volt pancelzata. -
#35752
Annyit ér el, hogy saját magával kitol, mert a terültére visszahull a radioaktív anyag. Egy bomba felrobbanása nem okoz tartós rádióelektronikai zavart, csak az elektromagnetikus 'lökés' lesz probléma, de az meg relatíve rövid hatósugarú ahhoz, hogy komolyabb problémát jelentsen. -
#35751
És erre senkinek sincs válasza?
2008. okt. 28. 15:29 | privát | válasz erre | #35671
Ha a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a magasban robbant nukleáris robbanótöltetet akkor miket tud elérni? Nem gazdaságilag hanem katonailag, praktikusan. Például meddig nem lehetne GPS vezérlésű bombákat használni ellene, vagy meddig meg milyen problémák lennének a rádiókommunikációban? -
JanáJ #35750 A wiki szerint igen: "France tested a neutron bomb at the Mururoa Atoll on June 24, 1980."
innen -
JanáJ #35749 Nem a Japánokra, hanem a Japán tengeralattjárókra értettem. Én eddig úgy tudtam, hogy a Csendes ó.-i térségben az ami teng.j-k voltak főlényben. -
#35748
voltak próbarobbantások neutronbombákkal? -
harcu #35747 De ha abban a tárban pl. 9 mm-es Parabellumok voltak, és a hölgyike 9 mp alatt beapplikálta úgy, hogy a fegyver működött is vele, akkor tényleg profizmusról lehet beszélni :) Egyébként, amióta megtudtam a TV2-n, hogy a B52 az vadászrepülő, az F16 pedig bombázó, azóta igen sokszor szembesülök azzal a ténnyel, hogy az általam eddig biztosnak hitt tudásom igen felületes és hiányos. -
#35746
erről a képről jut eszembe. úgy hajnali egy körül volt egy műsor a tv2őn strucc címmel. a katonai pályát választó fiatalokkal foglalkoztak, köztük a zrínyisekkel. egy szőke hölgyemény próbált berakni egy ak-63asba egy tárat, 9 másodperc alatt sikerült neki. közben a hivatástudatról, és a profizmusról beszélt egy háttérhang:P