94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
horthy #35865 Szerintem nincs abba semmi különös hogy valaki Wermacht vagy Waffen SS egyenruhába vesz rész hadijátékokon , max a média kikezdi a holokauszt lobbi miatt de ahogy múlnak az évek ez is majd elcsendesedik egyszer ! Valahol olvastam de majd kikeresem hogy a német " rosszfiuk " a legnépszerübbek a II. vh szervereken COD sorozat , Red Orchestra stb . Ennek csak van valami oka lehet hogy nem mindenki gyülöli öket annak ellenére hogy a hivatalos média állandoan a csúnya náci bácsikról és rémtetteikről szól ??? Én például nem tagadom nagyon szeretem a II. vh-s német haditechnikát . -
#35864
Talán nem azért, mert minden küzdő felet be akarnak mutatni? Ki ellen harcoljanak a szövetségesek? Az oroszok ellen talán? -
#35863
Isten ments, azt egy teljesen fikcionális példának írtam a könnyebb "átélhetőség" kevéért, hogy náluk hogyan lenne látható a szóban forgó hozzáállás, HA olyan lenne, mint a lent említett. -
Zenty #35862 honvédség 2009 ügyeskedése -
Zenty #35861 ezt találtam (2009) ha még nem lett volna?
"c/2) A fejlesztési és egyéb programok a következők:
Fsz. Program megnevezése Kiadás
MFt-ban
1. Híradó, informatikai és EHV fejlesztési program 4.941,9
2. Páncélos és gépjárm ű program felhalmozási kiadásai 3.757,6
3. Mistral IFF beszerzés 926,6
4. AN-26 felújítás, üzemid ő hosszabbítás 824,0
5. Egyéb fegyverzeti programok 790,8
6. Vegyivédelmi felhalmozási kiadások 487,1
7. Üzemanyag szakági programok 310,0
8. Élelmezési szakági programok 298,2
9. Közlekedési szakági programok 284,4
10. M ű szaki fejlesztési program 283,8
11. Kiképzés, fejlesztés 270,7
12. Ruházati program 266,8
13. Humán nyelvképzés 101,0
14. Egyéb gépjárm ű programok 84,7
15. MANS program 15,0
Fejlesztési programok összesen: 13.642,6
A programok keretében beszerzésre kerülő eszközök, elérendő
képességek szakági feladatonként:
Fegyverzettechnikai szakági feladatok: GEPÁRD mesterlövész
puska, könnyű kézi pct. gránátvető , tábori tűzér eszközök és aknavetők,
repeszálló védő mellény, tűzvezető és tűztámogató rendszerek MISTRAL
rakéta, MISTRAL IFF, optikai és elektrooptikai eszközök beszerzése,
gépkarabély modernizáció, radar modernizáció, korszerűsítés és beszerzés.
Repülő műszaki szakági feladatok: MI-17, MI-24 helikopter és AN-26
repülő gép korszerűsítés és modernizáció; földi kiszolgáló berendezések,
ejtőernyők és vészrádiók beszerzése; TACMET meteorológiai rendszer
beszerzése.
Páncélos és gépjármű szakági feladatok: „A”, „B” és „C” kategóriás
gépjármű beszerzési program, BTR-80 harcjárművek modernizálása,
aggregátorok, motorok, pótkocsik beszerzése, haditechnikai konténer
program.
Elektronikai szakági feladatok: GAG híradás; híradó, informatikai
komplexumok hazai rendszerintegráló és beépítő program; URH és RH rádiók
beszerzése; tábori C2 vezetés irányítási, tábori informatikai képesség és tábori
információvédelem megteremtése; tábori területi híradó és informatikai
rendszer és vezetési pont híradó és informatikai központ elemek beszerzése;
távrobbantású aknák elleni védelem kialakítása; az MH-nál üzemelő mikrohullámú hálózat további fejlesztése a haderő struktúraváltozásának
függvényében; az MH egységes transzporthálózat kialakításának folytatása;
az MH objektumaiban helyi híradó és informatikai hálózat kialakítása, illetve
objektumok közötti távközlési optikai- és rézkábelek építése; az MH
objektumaiban kapcsolóeszközök telepítése, a meglévők bővítése; Egységes
Digitális Rádiótávközlő (EDR) szolgáltatás igénybevétele; az MH országos IT
üzemeltetési rendszerének kialakítása; az MH vezetési rendszerének
kialakítása, célrendszerek kialakítása; az MH egységes elektronikus
adatkezelő rendszer biztonságának korszerűsítése; az EKMS rendszer
továbbfejlesztése és IP alapú kiegészítő adatrejtjelző berendezés beszerzése;
csoportos rejtjelző eszközök beszerzése; FAX rejtjelző eszközök beszerzése;
integrált geoinformációs adatbázis létrehozása és fenntartása.
Élelmezés szakági feladatok: a tervösszeg lehetőséget biztosít többek
között raktérhűtő berendezés és nagykonyhai mosogató beszerzésére, tábori
élelmezési ellátás feltételeinek a kialakítására.
Ruházat szakági feladatok: a keretösszege biztosítja a bakancsváltási
program végrehajtását, a repülő hajózó állomány új típusú (NOMEX) ruházattal
történő ellátását, valamint a hivatásos állomány új köznapi ruházattal történő
ellátását.
Üzemanyag szakági feladatok: a tervösszegből 10 és 18 m 3 -es
üzemanyag töltő gépkocsi szakfelépítmény beszerzése, 25-50-100-300 m³-es
elasztikus tartály beszerzése, üzemanyag labor konténer beszerzése
valósítható meg.
Közlekedés szakági feladatok: anyagmozgató és szállító eszközök
beszerzése.
Kiképzéstechnika szakági feladatok: a MILES és MARCUS
kiképzéstechnikai rendszerek fejlesztésének végrehajtására nyújt lehetőséget.
Műszaki szakági feladatok: általános műszaki feladatokat támogató,
életképesség megóvását biztosító, mozgásakadályozó, mozgástámogató,
tűzszerész műszaki technikai eszközök fejlesztése és beszerzése, nemzetközi
tűzszerész feladatok képességfejlesztése.
Vegyivédelmi szakági feladatok: egyéni ABV felszerelések, ABV szűrő
szellőztető berendezések, mentesítő eszközök, ABV RIÉR eszközök, tűzoltó
eszközök és felszerelések beszerzése.
Térképészeti szakági feladatok: új típusú térképészeti szakanyag
ellátó konténer kialakítása; mobil terepelemző munkahely kialakítása.
Egyéb feladatok: meteorológiai mérő rendszerek egységesítése,
fejlesztése; Katonai Meteorológiai Információs Rendszer (KMIR) fejlesztése,Windprofiler beszerzése katonai repül ő terekre; MANS program; LIR fejlesztés;
nyelvképzés." -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#35860
Dara nem azt írta, hogy jó, hanem azt, hogy elég. Taktikai szempontból egy elsüllyedt hajó és egy harcképtelen hajó között nincs sok különbség - egyik sem jelent veszélyt. Természetesen a tenger fenekére került hajó később sem jelenthet problémát, míg a harcképtelen a kijavítása után ismét problémát okozhat. -
#35859
Nem tudom pontosan melyikre gondolsz, de ha a II.Vh-s hadi játékoknál nem igazán a hagyományőrzés a cél általában. A kétfedelű repülőgép nem túl soknál volt, ott especiel Számvéber Norbiék szerveztek egy ilyen hadi játékot. Ott emlékeim szerint hagyományőrzésről nem igazán volt szó, de nem is igazán lehetett, hiszen milyen hagyományokat őriznének egyáltalán?
Az más kérdés, hogy egyesek "hagyományőrzésként" SS ruhában paroláznak... -
dara #35858 Az csak arra vonatkozott, hogy a szükséges energia rendelkezésre áll a hajó oldalfalának átütésére még egy lassú robotrepülőgép esetén is. Még akkor is, ha az oldalfal mondjuk 200mm RHA egyenértékű. Ergo totál felesleges a hajókat vastag és nehéz páncélzattal ellátni. -
#35857
(Elsősorban az íjászatra, annak is csak egy szegmensére, és persze általánosítva. Rengeteg arany ember is van a "szakmában", de a köz sajnos nem őket látja, hanem a hangadókat. Úgy hat éve van szerencsém ebben a társadalomban mozogni, Ópusztaszeren az 1100 Íjász Ünnepen is tiszteletemet tettem; viszont előtte hét évig a néptánc és népi mesterségekben mozogtam, ebből ered az a nem túl nagymértékű tapasztalat, aminek hátterében hozzászóltam a dologhoz.) -
kiskorúbézoltán #35856 Igen, pont ezért volt furcsa az összehasonlítás a hk-k elleni pct.lövedékekkel. -
JanáJ #35855 a ahjóknál miért a harcképtenné tétel a jó? Ez olyan mint a katonáknál, hogy a sebesült ellen jobb mint a halott, mert azt ápoln, szállítani, ellátni kell? -
JanáJ #35854 Ez a véleményed magyar hagyományőrzésre vonatkozik általában? (tánc, ló, ijjász,stb) -
dara #35853 Igen, tisztában vagyok vele. Számít még a keresztmetszeti terhelés, szilárdsági jellemzők, alaktényező, becsapódási szög...
Viszont hajókra nem jellemző az olyan összetett és vastag páncélzat, mint a hk-kra, ergo azonos kinetikus energia mellett szinte biztosra vehető a hajótest átütése, akár több rekeszfalon keresztül. A Kormoran sem éppen egy gyors és erős építésű rakéta, mégis könnyedén áttöri egy romboló testét. -
#35852
Kassai egy kiváló sportember, aki rengeteget tet az íjászat hazai elterjedéséért. Ettől függetlenül, nem hagyományőrző. Kezdve a lóval, folytatva a páncéllal, a lövés módjával, az alkalmazott eszközökkel, és végezve a szellemiséggel. Emberileg is akad benne pár érdekes vonás, de ezekről nem írnék, tisztelem annyira, hogy "kívülálló" számára nehezen alátámasztható és magyarázható dolgokkal ne vádoljam. Inkább a szakmai oldalról, de innen is csak egy, vagy két példa, hogy mégse a levegőbe beszéljek: csatacsillagot dobnak. Ha elvonatkoztatok Kassaitól: kanásznadrágban lőnek. Hármashalmos zászlókkal rohangálnak. Fogalmuk sincs, hogy hívják a jurtának a felső nyílásának elzárására szolgáló nemez-lemezét. Sámándobolnak, miközben kígyót-békát kiabálnak a finnugor nyelv(hangsúlyozom: nyelv!)rokonságra. Abszolút megalapozatlan szabású kaftánokban osztják az igét. És legvégül: Hagyományőrzőnek nevezik magukat. Magyarországon hagyományőrző lehet pl. a néptáncos. Ő őriz hagyományt. A lovasíjász NEM őriz, mert nem maradt fent őrzendő hagyomány. Ő újrateremt, és nagyon sokszor a "maga képére" teremti újra, ívben sz*rva a realitásra.
"Igaz nem 100m-re csak 5-re, de lóról, úgy hogy egy társa tartja ki a célt."
Így van, lőtte is már meg tanítványát. A tanítványai meg, akik néha azt hiszik, hogy tudnak lovasíjászni, lőttek is már le(!) várandós anyát... erről ennyit.
Hogy kicsit témába vágjak: Ez felelősség. Másfelől, alázat. Ami nincs meg. Ez olyan, mintha igen sok magyarországi katonai hagyományőrző egyesületünk lenne, mondjuk a világháborút bemutatandó. És a falvak lakóinak, akik tátják a szájukat a pirotechnikára, nagy hévvel azt magyarázná a (magas lóról beszélő, elvégre ő "hagyományőrző") parancsnok, hogy "Most éppen tankok nyomulnak előre" (miközben teszem azt, Sd.Kfz 251/1-esek viszik a bokougrókat), meg "Támad egy Rata!", miközben egy szerencsétlen kétfedelű felderítő körözget odafent.
Hosszú évek után aztán már nem fogják érteni, ha valaki vonogatja a vállát, hogy "Nana, az nem tank, ez baromság." ;) -
JanáJ #35851 Én egy adott bemutatóra gondoltam, ahol 30cm átmérőjű köröket lődözött, ennél egy ember ugye nagyobb célpont... -
kiskorúbézoltán #35850 Biztosan tisztában vagy vele, hogy önmagában a becsapódó tömegből és sebességből páncélátütésre következtetni megtévesztő lehet bizonyos esetekben. Tehát a leírtak nem biztos, ebben a formában teljesen helytállóak lehetnek. -
dara #35849 Ha zárt térben felrobbantasz egy töltetet, akkor a kitáguló gázok olyan mértékű túlnyomást hozhatnak létre bent, hogy akár a hajó gerince is eltörhet. Emellett ha a tüzelőanyag- vagy lőszerraktárat éri találat...
Igen, nagyobb hajóhoz nagyobb töltet kell, ami nagyobb rakétát igényel. Az elektronika tömege állandónak tekinthető.
A csónak meg azért veszélyes, mert a vízvonalnál robban. Persze cellás hajótest esetén ez nem sokat ér.
Egyébként nem feltétlenül az elsüllyesztés a cél, hanem a harcképtelenné tétel. -
#35848
ott voltunk, és mind láttuk.
én inkább azt tartom elképzelhetőnek, hogy nagy csoportban haladtak lóval, és nyílzáport zúdítottak az ellenségre, nem pedig egyes nyilakat kilőve rájuk, pontosan célozva. (legalábbis a mongolok így csinálták.) -
#35847
Teljesen más tészta az, hogy víz alatt, vagy a víz felett történik robbanás. A hajó elleni torpedók esetén nem cél az, hogy a hajótestben robbanjanak. Ott a cél az, hogy a hajógerinc alatt robbanjanak fel, és a kialakuló felfele (robbanás ereje) majd lefele (a robbanás helyén kialakult "lyuk") ható erők megroppantsák a hajót. Ez persze ideális eset. A tengeralattjárók elleni torpedók más kérdés.
A hajók elleni robotrepülőgépek / rakéták esetén a cél az, hogy a hajó belsejében minél nagyobb kárt okozzanak, tehát a robbanás lehetőleg a hajó belsejében történjen. Pont ezért roppant veszélyesek a szovjet/orosz szuperszonikus robotrepülőgépek. Amerikában is tervezgetik jó ideje, hogy nagyobb sebességbe kapcsoljanak a hajó elleni rakéták / robotrepülőgépek. Az ezzel kapcsolatos HyFly program célja egy Mach 6-ra képes hiperszonikus teszt, ami mondjuk a célját nem érte még el, de a technológia (kettős működésű Scramjet) működik.
A Harpoon igazából egy elavult hajó-hajó elleni eszköz már, az Exocet-el és hasonló, szubszonikus konkurenseihez hasonlatosan. Ilyen téren mondjuk érdekes, hogy a norvégok az NSM programjukban mégis a szubszonikus sebesség mellett döntöttek, és inkább az alacsony észlelhetőség, illetve a megtévesztő manőverek mellett tették le a voksukat. No persze az is igaz, hogy az NSM nem annyira a nyílt tengerekre, mint inkább a part menti vizekre van inkább szánva, a norvég igényeknek megfelelően. -
JanáJ #35846 amúgy kicsit sok volt az amúgy és a lovas/gyalog íjjász dolog amúgy csak a kis személyes véleményem, amúgy -
#35845
Mikor lőttek őseink 5 méterről lóról?? soha...akkoriban is legalább 25-50 méterről lődöztek mozgócélokra... -
JanáJ #35844 Mond te láttad már Kassait lőni? Igaz nem 100m-re csak 5-re, de lóról, úgy hogy egy társa tartja ki a célt.
Amúgy a kettő ég és föld (lovas/gyalog íjjász)
amúgy erről is van egy őrbenledzsend, hogy a japó ijjászok eljöttek megmutatni mit tudnak lovon, Kassai meg felugrott a lóra és tartott egy rögtönzött bemutatót, majd a japók meghajoltak és hazamentek... (lehet nem igaz, de tetszik :-)))) -
#35843
Kíváncsivá tettél, hogy szerinted mik azok amik baromságok a mai magyar hagyományőrzésben.
Egyébként a magyar tradicionális íjászat ott kezdődik, hogy azt lovon illik művelni, mivel magyar gyalogos íjászok soha sem voltak(tudomásom szerint). -
#35842
Jepp, a yumi íjak, az íjászatukat úgy hívják, hogy kyudo. Viszont náluk inkább spirituálisan közelítik meg a lövést, nem annyira találatorientáltak.
@dege: Nem is hasonlítottam. Az íjászatot hasonlítottam. Amit viszont bizony lehet. Ha már a krachnál tartunk, akkor egyébként sem a társadalmat tenném "felelőssé" azért a hatalmas kupac baromságért, ami ma Magyarországon "hagyományőrzés" címén megy, hanem inkább a történelmünket.
Ja, öö, remélem ez itt nem off? -
#35841
a tradícionális japán íjászat is hasonló, nekik vannak azok a rohadt nagy 2 méteres íjaik, ugyanolyan harcművészetnek tartják mint az aikido-t, vagy kendo-t. -
#35840
össze nem lehet hasonlítani a két társadalmat. -
#35839
Nem akarok hülyeséget mondani, de erős a gyanúm, hogy nem japánok. Koreaiak. A koreaiak pedig TÉNYLEG lőnek így; elég megnézni a világversenyeket. Náluk az íjászat tradíciója fennmaradt, tehát ténylegesen "hagyományőriznek" (a dolog pl. ott kezdődik, hogy száztíz méterekre kihelyezett célokra lőnek nem BB, hanem tradicionális íjakkal. Nézz meg egy magyar hagyományőrző egyesületet... jó, ha húszon kint van a tábla.), ezen kívül az utánpótlásnevelésük ott áll, ahol nálunk sohasem fog. -
JanáJ #35838 Aham, én azt hittem a Harpon és társai is úgy működnek mint a torpedók, hogy a hajó közelében robbannak, nem pedig bennük. Feltételeztem hogy a hajó elsüllyesztése a cél, nem pedig a belső részek kipucolása. Ezért gondoltam, hogy egy motorcsónak többet árt.
A kinetikus energia jelentőségét nem értem, azt hittem azért kell ekora rakéta, mert a célpont nagysága, nagyobb robbanó töltetett igényel, ez több üzemanyagot, jobb elektronikát, ami nehezebb, stb,stb. Ha ezeket le tudnák csökkenteni és pl egy légi harc rakéta méretére, akkor max tennének a fejére valami kemény hegyet, hogy kisebb energiával is behatoljon. Vagy ez most tök hülyeség? (sosem izgatott a fizika :-S) -
#35837
Türelem csodákra képes. Meg a tartós akkumulátor a kamerában. -
#35836
Nagyrészt szerencse. -
#35835
tud valamit? -
#35834
Privátban jöhet a másik változata, de sejtem miről szólhat. :) -
dara #35833 Kisebb robbanótöltet, de messze nagyobb sebesség. Szóval egy rakétának/robotrepülőgépnek van egy nem kicsi kinetikus energiája.
AGM-84 Harpoon
indulótömeg: 519kg
utazósebessége: 240m/s
harcirész tömege: 221kg
ebből a kinetikus energia maximuma: 14,9472MJ
Ha csak a harci rész tömegével számolunk, akkor is 6,3648MJ kinetikus energia áll rendelkezésére a becsapódáskor. A hajtómű további 103lb (46,762kg), elektronika és egyéb "kisegítő rendszerek" ~ további 150kg. Az pontos mennyiségét nem találom, de az eddigi saccolás alapján 100kg körül lehet. Azaz az üzemanyag teljes kifogyasztása után ~12MJ-nyi kinetikus energiával rendelkezik a robotrepülőgép. Ezzel szép vastag páncéllemezt át lehet ütni. És utána bent robban a töltet, ami megint okos dolgokra képes. A kumulatív töltet hajók rombolására csak vízvonal alatt alkalmas igazán.
Csak összehasonlítás képpen:
M829A3 APFSDS-T
m0 = (jó kérdés, a teljes lőszer 56lb, a lövedék ~35lb (15,89kg) lehet)
v0 = 1780m/s
Ek0 = 25,172938MJ, ez viszont folyamatosan csökken, 2000m távolságban kb a fele lehet, max a 2/3-a, de még ott is elég 790mm-nyi RHA átütésére. -
#35832
A páncélozásnak azért nincs túl sok értelme, mert hogy hatásos védelmet nyújtson, ahhoz sok ezer tonnányi páncélzatra lenne szükség, ez pedig nem rentábilis. Csak gondolj bele, hogy megfelelő védelmet nyújtson, egy rombolónak 20.000-30.000 tonnásnak kellene lennie, de fegyverzet terén ugyanott lenne, mint 7.000-10.000 tonnás testvérei, csak másfélszer-kétszer erősebb gépekre lenne szüksége, hogy hasonló sebességre legyen képes, és a költségek is exponenciálisan nagyobbak lennének, mind az építés, mind az üzemeltetés terén.
Emlékezz, hogy a harckocsiknál milyen átütő erővel rendelkeznek az apró pct. rakéták, és hogy ezek ellen milyen vastag réteges páncélzatra van szükség. Elég sokat beszéltünk már erről. A hajók elleni rakéták robbanófeje általában formázott töltet, még egy gyengébb, kisebb rakétának sem okoz gondot 50-100mm-nyi acélpáncélzat átütése. Az egész hajót ilyen vastag páncélzattal ellátni pedig iszonyatos plusz sújt jelentene. A hajó elleni rakéták pedig vannak mindenféle méretben. A korábban említett P-700 Granit / NATO: Shipwreck rakétáknak még hagyományos töltet esetén is cirka 700kg-os robbanófejük van - vagy termonukleáris töltet. Utóbbi ellen jóóóó vastag páncélzatra lenne szükség. Kb. mint az Atlanti-fal erődjei. :)
A védelem terén inkább a csalik, aktív zavarás és az aktív védelem az alkalmazott eljárás. Könnyebb, biztosabb, hatékonyabb.
A HMS Sheffield-et 1982-ben, a Falklandi-háborúban az Argentinok támadták meg Super Etandard gépről, a USS Stark-ot 1987-ben egy Iraki Mirage F-1-es tévedésből, az Iraki-Iráni háború idején. -
Freeda Krueger #35831 A Stark-ot Iraki Mirage,a Sheffield-et Argentin Etandard. -
JanáJ #35830 és miért nem éri meg páncélozni őket? Már nem lenne kihívás a mai rakétáknak az sem? A USS Cole-ról olvastam, de az hittem, hogy egy robbanóanyagal telepakolt motorcsónak nagyobb pusztító erővel rendelkezik mint egy rakéta, mert annak sok tíz/száz km-t kell repűlnie a célig, ezért korlátozott súllyú töltetett vihet.
A másik két hajót az irakiak lőtték Exocettel? -
#35829
"Páncélról" nem igazán beszélhetünk. A hajók szerkezete általában acélötvözet, egyes esetekben aluminiumötvözet, kisebb hajóknál kompozit is előfordul (pl. a Svédek Visby-osztályú korvettjeinél). Elég ha megnézed a HMS Sheffield, az USS Stark vagy az USS Cole sérüléseit.
![]()
A HMS Sheffield sérülései, megjegyzés: az Exocet robbanótöltete nem robbant fel! A károkat a becsapódás és a becsapódás után is működő hajtómű végezte el...
![]()
USS Stark, szintén Exocet, de itt már felrobbant az egyik Exocet robbanótöltete
![]()
USS Cole, a sérülést egy motorcsónakban elhelyezett robbanótöltet okozta, érdemes megfigyelni a hajó oldalfal vastagságát...
A torpedók esetén a szekcionális felosztás továbbra is él, de nagy falvastagságról itt sem beszélhetük. -
JanáJ #35828 Ez a disztingvált változata a viccnek én nem így ismertem. 
Amúgy lenne megint egy láma kérdésem: a modern hadihajók milyen anyagú páncélt kapnak? Még mindig az acál hódít? Mitől kell védeniük? Értsd milyen módon pusztitják a rakéták a hajókat? Repesszel, légnyomással?
Mert gondolom a dupla hajófenék még mindig megvan, mert torpedók még vannak. -
Freeda Krueger #35827 ![]()
-
Freeda Krueger #35826 A Panzerkeil oldalon az MG-34 leirásánál leirják hogy müködött.
Ott van róla kép is.
