94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#36985
Azzal kapcsolatban nem találtam információt, hogy pontosan mi is az, ami miatt ez a helyzet, de úgy tűnik, hogy az amerikai "belföldi" verzió rendelkezik valami plusszal, amit nem akarnak nagy dobra verni. Az export F-35 még így is a legkisebb radar-keresztmetszetű vadászgép a piacon, tehát a vásárlók ill. a programban részt vevő Level 1/2/3 szinten lévő országoknak nincs jobb opciójuk. De például az Ausztráloknál némileg kicsapta a biztosítékot a hír anno. Viszont jobb opció nem nagyon van hosszú távon a saját szakértőik szerint... -
#36984
"az F-35 export verziója butított, a radarkeresztmetszete mintegy 10x nagyobb, mint az amerikai verziónak"
Na, azért ez már így tényleg meredek...
-
#36983
További pár dolog: az F-35 export verziója butított, a radarkeresztmetszete mintegy 10x nagyobb, mint az amerikai verziónak. Ausztrália ezért is gondolkozott el azon, hogy kiszáll az egészből. Az F-22A-t egyébként komolyabban csak Japán akarta rendszeresíteni, de ezt végül elkaszálták.
Az F-35 lopakodó képessége amúgy jelentősen elmarad az F-22A-hoz képest. -
#36982
1. Az F-22-es gépre több ország is bejlentkezett. Nem adják senkinenk. A techológia védelme fontosabb.
2. Az F-35 pár területen nem éri el az F-22 képességeit.
3. A gépek árát sokféleképpen lehet számolni Itt van egy kis összefoglalás. Alapvetően arról van szó, hogy sokszor csak a gyártási költséggel számolnak. Na ez ami csúsztatás. A norális ember úgy számolja, hogy egy adott programra vax X keret. Ebből Y rész megy fejlesztésre, a többi a gyártásra. A Raptornál a fejlesztés kegyetlenül elhúzódott és sokba került. Nagyon sokáig még a csökkentések után is 360 db környékét akartak gyártani. Nem jött össze. Aztán már csak 270 db környékén lett a cél. Most asszem 180 környéke. Namármost, ha egy 60 milliárdos porgramnál 40-45 elment a fejlesztésre és 20 maradar a gyártásra akkor az azt jelenti, hogy fajlagosan drágább lesz a gép. Mert 20 milliárdból kevesegbb gépet gyárthatsz le, mintha 20 lett volna a fejlesztés és a maradék 40-ből gyártanál. Ezért az F-22 estén megadott 120-130 millás ár az kissé félrevezető. Az tejes program költésgére vetítve ez 300 milla környéként van már. A B-2 is azért bír olyan rendkívül magas "elméleti" árral. Eredetileg 160 db-ot akartak belőle. Az idősebb Buhh egyik utolsó tette az volt, hogy a 19-dik gyártásánál elkaszálta az programot és még a proto gépből is asszem bevethető gépet csináltak. Így lett húsz db. Abból egy lezuhant. Akkor a Raptor darabszám csökkenést és ár növekedést vetítsd rá a B-2 példájára... -
JuzoGB #36981 Hmm, igazad van... -
#36980
Rossz a matekod.
Ez a teljes programon belül az egy előállított gépre jutó darabköltség.
F22 lesz kb 300-400 max míg F-35 akár 2000 is. Akkor melyik is kerül többe?? ahogy csökkken a darabszám úgy fog növekedni az F35 darabára is.
A teljes programra van előirányzott összeg (fejlesztés + gyártás együtt). azokat keresd elő és hasonlítsd össze.
IMO nagyságrendnyi különbségek vannak... -
JuzoGB #36979 Nem tudom melyik a fejlettebb, de az F-22 140m$-ba, az F-35 viszont csak 80m$-ba kerül. Sztem ez elmond valamit a fejlettségükről:) -
Banderas1990 #36978 Megtudja nekem valaki mondani, hogy mi ez a sok kavarodás az F-22 és F-35 export között. Ugye, mert az F-22-est nem nagyon akarják exportálni, amikor aztán úgy döntöttek, hogy bizonyos országoknak exportálnak, akkor se engedélyezték a külföldön való gyártást. Aztán voltak olyan híresztelések, hogy mégis csak engedélyezik a külföldi gyártást(pl. Japánban), márcsak a gép magas fejlesztési költségei miatt is, de nem tudom, hogy erről az ügyről hogy döntöttek.
Voltak olyan okok, hogy nem szeretnék, hogy ezek a technológiák(pl stealth) ellenszenves országokhoz kerüljenek, azután meg azt(miután csak kelett a bevétel), hogy legalább a gyártási technológiát ne adják át senkinek.
Ezzel szemben az F-35-öst több országba is exportálni fogják. Tudom, hogy ebben az esetben alapból nemzetközi programról van szó, ez érhető, de ezzel máris ki lehet húzni azt az okot az F-22 mérsékelt exportálásával kapcsolatban, hogy a technológia esetleges "rossz" kezekbe kerülése miatt döntöttek így. Hisz amennyire én tudom, az F-35-ösbe rengeteg az F-22-esnél kifejlesztett technológiát szereltek.
Az F-22 mégis csak fejletebb lenne néhány téren, esetleg jogi okokból gondolkodnak ilyen mérsékelt exportálásban?
Lehet hülye kérdés, de csak kíváncsi vagyok.
Előre kösz! -
#36977
A Virginia-osztályból jelenleg 30db-ot terveznek építeni, a Block V. (elvileg az utolsó négy egység 2017 és 2019 között) már új toronnyal, nagyobb merülési mélységgel és a nyomásálló testen kívül tárolt fegyverzettel.
Amint említettem van egy teszt-tengó program, ami új technológiák próbapadja lesz majd, de hogy mikor, az jó kérdés... -
#36976
A Virginiák gondolom kevesebb darabszámban lesznek mint a Loszik, nem? De a csúcstechnika a Sea Wolf, csak hát az ára :) Most ha gonosz lennék akkor a virginiára azt mondanám hogy olyan teszkó gazdaságos Sea Wolf :) Ami persze nem igaz, de jól esett :) A Virginákat meddig fogják rendszerben tartani? Az ő váltó tipusáról van valami pályázat már kiirva? Persze csak elképzelés szinten, hiszen a virgácsok még vagy 30 évig maradnak :) -
Zenty #36975 A bercsényiék hivatalosan felderitők voltak. Nem hivatalosan persze lehettek akkor is rambók :D. Tény hogy a HM-nél mindig is az egyik legjobb alakulat pozíciót töltik be.
Egyébként KGP9 az egész honvédségre kiterjed. Nem számít specko cuccnak :)
A volt egriek pedig jelenleg is felderitők a Bocskai ezrednél. -
#36974
Jak-41, majd Jak-41M 1991-től, az M arra utal, hogy már nem kifejezetten légiharcra szánt változat (szerény csapásmérő képességgel, nulla integrált preciziós fegyverrel), hanem több feladatú vadászgép. Az 1992-es leállításakor jött a Jak-141 jelölés, mintha továbbfejlesztették volna (talán a baleset miatti rossz hírt is negálni akarták), ugyanakkor egyes források szerint a megmaradt prototípus jelölése azért (is) lett Jak-141, mert ez egy rekordrepülésekre felkészített változat volt (mint a kikönnyített F-15 és Szu-27 rekord gépek).
Nem, a Jak-41 inkább a Sea Harrier kategória, egy 30mm-es gépágyú, 4db pilon, legfeljebb 4 R-77 (terv szintén persze, akkor még RV-AAE), vagy 4 R-27, vagy 2 R-27 és 2 R-73. Itt megláthatóak az adatai, beleértve a tömegadatok, hasznos teher adatokat is. -
#36973
Na ja. Nem Jak-141?
A Jak-141-es képességei elérték volna legalább egy F/A-18A-ét? Felszálhatott volna bármiféle korlátozás nékül? -
#36972
Azért ez így nem teljesen igaz. A Kuznyecov eredetileg csak Jak-41-es STOVL vadászgépekkel bírt volna, csak a Szuhoj és a MiG nem akart kimaradni az üzletből. A vége az lett, hogy Jak-41 teljesen kimaradt az 1991-es balesete után a tervből, és a sísáncos MiG-29K és Szu-27K közül választották a Szu-27K/Szu-33-at. -
#36971
Oroszországban van egy új SSN/SSGN (Szeverodvinszk osztály, 2db?) és egy SSBN (Borej osztály, 3db eddig) építése, de mindkettő 1990-es fejlesztés, amit többször átterveztek már, pontos képességeik éppen ezért nem ismertek.
Kínában a Type 93 SSN (kb. Akula I. szint, 6db?) és a Type 94 SSBN (a Delta IV. és a Borej osztály közötti szint, 4db), ezek is inkább csak beállnak a sorba, sok újdonság nincs rajtuk (pl. nincsenek oldalra néző szonárok, mint a modern nyugati hajókon).
Angliában az Astute osztályú SSN-ek jönnek, ezek modern, a Virginia-osztály közeli szintű tengók.
Amerikában a Virginia SSN-ek váltják az LA osztályú tengókat, a Virginia kb. a mostani csúcs, technikai szinten (oldalra néző szonár rendszer, teljesen elektronikus rendszerek, stb.), de például kisebb a legnagyobb merülése, mint a Szovjet/Orosz tengóknak.
Az USA-nak van egy kis méretű kísérleti tengó programja, ami viszont csak évek múlva készül el. Ez a korábbiaktól merőben eltérő kinézetű tengó, amelynél a meghajtás teljesen kikerül a nyomásálló burkolatból, és teljesen körbeforgatható lesz (mint a Z hajtás a hajóknál), a fegyverzet szintén kikerül a nyomásálló testből, különálló torpedócsövek lesznek (aféle VLS, csak itt vízszintesen), stb. -
#36970
Teljesen más, mint egy tengeralattjáró, fogalmazzunk így. A francia példa arra jó, hogy lássuk milyen hihetetlenül összetett dologról van szó, bár hozzá kell tenni, hogy ott sok más probléma is volt a háttérben, lásd például a hajócsavarok esetét.
Egy több milliárdba kerülő hajóból nem gyárthatsz le tucatnyit, hogy tapasztalatokat szerez. Ezért is állt neki a két feltörekvő hatalom, India és Kína a saját programjuk mellett inkább Orosz hajókra és technológiára támaszkodni. -
#36969
Nagy része annak is biztos licensz... Cifu a kezdetekről beszélt és hogy teljes elszigeteltségben történt mindez. Szovjetek inkább azt az utat járták amiben már elértek valamit vagy volt min elindulni. Űrkutatás meg még összetettebb nem? érdekes dolog ez, de szerintem az van hogy drága és költséges lett volna szovjet hordozót létrehozni azzal a tudattal hogy ha gebasz van akkor könnyű célpont lett volna... -
#36968
Kapaszkodj meg. A gőzkatapult fejlesztés az egyik legkeményebb dolog. Azt én sem értem nagyon, hogy miért. Viszont emiatt (pontosabban a katapult hiánya miatt) olyan teljesíményű a Kuznyecov amilyen... -
#36967
Napjainkban nincs valami új tengeralattjáró fejlesztés? Valami rémlik a hozzászólásodat olvasván.... -
JanáJ #36966 Egy hordozó összetettebb dolog mint egy atomtengeralattjáró?
Az hogy nagyobb, meg drágább az ok, meg hogy kell mellé még egy rakás hajó, de azt nem gondoltam volna hogy ekkora kihívás. A franciák is összedobtak egyet, mégha olyan is amilyen. -
#36965
soha nem "sima" felderítők voltak, azok az egriek, ott is felderítő és mélységi felderítő volt, a szolnokiaknak már akkor is volt "spec" fegyverzete KGP9 meg ilyenek, nem csak az alap AK..... -
#36964
A szovjetunió anno a II.Vh után a tengeralattjárókra fektette a hangsúlyt, mivel nem volt képes a NATO erőkhöz mérhető félszíni flottát létrehozni rövid időn belül. Ez egy egyszerű stratégiai döntés volt, és az adott körülmények között nagyon is racionális. Ugyan az 1960-as évektől kezdve lassan elkezdték a felszíni flottát is felfejleszteni, egy hordozó kifejlesztése nem egyszerű dolog, főleg egy olyan országnak, aki sose birtokolt ilyet. Az USA és Anglia már a II.Vh előtt is rendelkezett hordozókkal, folyamatosan építették őket, gyűjtötték a tapasztalatokat velük kapcsolatban. Az oroszoknak viszont se tapasztalatuk, se megfelelő repülőgépük. Amikor elkezdték a Szuper-repülőgéphordozó programjukat (Orel), szembesültek ezzel, és azzal, hogy a hajóépítő kapacitásuk nem képes az egyik pillanatról a másikra megbírkózni a kihívással az amúgy is csúcsra járatott tengeralattjáró-építési program mellett. Ennek köszönhető a Kijev-osztály, mint átmeneti megoldás, és a kvázi következő lépcsőfok, a Kuznyecov osztály, amely a fejlesztés alatt többször is át lett tervezve, és a hozzá való gépek is változtak az idők folyamán, ezek kifejlesztése pedig szintén lassan haladt, lévén hagyományos szárazföldi gépekből fejlesztették ki őket. Érdemes megjegyezni, hogy mind a Kijev, mind a Kuznyecov esetében a repülőgép-hordozás és indítás mellett kiemelt szerepet kapott a hajó-hajó osztályú fegyverzet, szemben a nyugati hordozókkal, amelyeknél csak önvédelmi fegyverzetben gondolkodtak. -
Zenty #36963 ? az átszervezést követően kaptak jobb cuccokat is. Az előtt sima felderitők voltak -
#36962
Mert technikailag nem voltak többet képesek megalkotni. Ha megnézed a Kuznyecov képességei messzre elmaradnak még a Kitty Hawk képességitől is, holott a kettő közt majdnem 40 év van... Mire eljutott arra a szitra a SZU, hogy legalább egy ilyen hajót megalkosson, addigra már szétesett. -
#36961
értem, szerintem kötni fogják az ebet a karóhoz még lehetséges, azt nem hiszem hogy ha végképp nem lesz pénz akkor nem újítanák fel az említett tartalékot, mert nehéz lenne háborúzni gépek nélkül :D -
#36960
ne az átszervezéseket nézd hanem azt hogy eredetileg mikor kezdték el felszerelni őket "spec" cuccokkal. -
Zenty #36959 mint különleges erők nem rég óta működnek. Azthiszem 2006 óta -
JanáJ #36958 Lehet hogy láma kérdés de a volt SZU-nak miért csak másfél hordozója volt? Amiből az egyik félig szétrohadt, a másik el sem készült és tudtommal a kínaiak vették meg.
Akkora volt az ország területileg, hogy nem volt szükség úszó repterekre? Vagy miért? Amiknak van, pedig annyi baráti ország területén lévő repterük van hogy csak na. -
#36957
Az USAF elkényelmesedett, ha innen nézzük. Azt akarják továbbra is, hogy az övék legyen a legfejlettebb, legmodernebb légierő. Hidegrázást kapnak attól, hogy racionálisan nézve embertelenül túlköltekeznek, és ezt az orruk alá dörgölik. Ez megfigyelhető ott is, hogy amíg a Dél-Koreai légierőnek például tökéletesen megfelel az F-15K, az Izraeli légierőnek az F-16I, addig ők hallani sem akarnak arról, hogy "átmeneti" megoldásként a géphiányra való hivatkozással az AMARC-ban tárolt F-16-osokból felújítsanak pár százat (elegendő repidő lenne bennük szerintem). Az indok valahol érthető, ha a politikusok azt látják, hogy töredékáron tudná a légierő pótolni a kiöregedő gépeit, akkor jogosan emelhetik fel a bozontos szemöldöküket, hogy hát kérem, hogy van az, hogy milliárdokat kérnek új gépekre, mikor a feladat elvégzésére alkalmas gépekhez juthatnának sokkal olcsóbban.
Azokra a feladatokra, amit most ellát az USAF Irak és Afganisztán felett, illetve azokhoz a feladatokhoz, amit egy esetleges várható konfliktusban (Irán, Észak-Korea, esetleg Kína) meg kell oldania, arra az F-16-osok is alkalmasak lennének, legalábbis addig, amíg a légierő kellő számú F-35-öst nem kap. De ez nem várható 2020 előtt. Szóval 2017-2018 körül visszaesik a bevethető gépek száma ~1700-ra, ha a jelenlegi adatokat nézzük. Ez a probléma az, amire a lenti cikk felhívja a figyelmet. Azt, hogy ez valóban probléma-e, illetve lesz-e rá megoldás, már más kérdés... -
#36956
értem, de ha jók a meglátásaim, egyenlőre a konkurencia gépei sem jobbak, de igaz, ez nem indok a stagnálásra. -
#36955
Egyenlőre folyik a felújítás, lásd az F-15-ösök is kapnak új radart, sisakcélzót, stb. De hiába, mert a gépek sárkányszerkezete lassan elöregszik, azt pedig nem lehet a végtelenségig kitolni. -
#36954
Hmm, erre szerintem közvetlen megfelelő kifejezés nincs. Földi egységek légi támogatása, talán így lehetne jellemezni. -
#36953
kaptunk még 30 HMMW-t -
#36952
kockázatos ugyan, de szerintem nem rossz taktika, a meglévő 15 és 16 osok felújításán sem gondolkoznak? ha véletlenül nem jön be a válság után a fellendülés akkor abba még talán kapaszkodhatnak, hogy felújítják a meglévőket, vagy az kivan zárva? -
#36951
:o
Szerintem nem ugyanarról beszélünk, én erre gondoltam:
Air interdiction (AI) is the use of aircraft to attack tactical ground targets that are not in close proximity to friendly ground forces. It differs from close air support because it does not directly support ground operations and is not closely coordinated with ground units. Unlike strategic bombing, air interdiction is not meant as an independent air campaign; its ultimate purpose is still to allow ground operations rather than to defeat an enemy by air power alone.
Wikipediából -
#36950
Köszi a gyors választ! -
#36949
illetve, a honvédségi páncéltörés, nem a fejlődéstörténet:) -
#36948
a páncéltörő tüzérség fejlődése. -
#36947
Igen, vannak kézifegyverek (pisztolyok, gépkarabélyok, egyes típusoknál vállról indítható légvédelmi rakéták), de alapvetően ezek elzárva pihennek.
Egyes tengeralatjárókon lehetőség van arra, hogy speciális erőket (SEAL) tegyenek partra, ezeknél a standard kézifegyverek szintén megtalálhatóak (gépkarabélyok, könnyű géppuskák, vállról indítható fegyverek, stb.). -
#36946
Elfogás / Elfogó.