94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
59th LeFty #37305 Szerintem elegánsan nem, de nem vagyok szakember :)
Valóban, ez is a sok-sok előny egyike, de itt is vitatkoznék egy picit. Remélem nem keltek ellenszenvedt az állandó kötözködéssel :) Tényleg csak a tényfeltárás kedvéért:
A zavarás egy szép és jó dolog, de ha ezt a radarra bízzuk, illetve akár a gépbe eleve beépített rendszerre, akkor a következő próblémák állnak fenn:
-ha a radarra, akkor azt bizony eléggé leterheljük, és erősen kétlem, hogy a kis kimenő teljesítményt igénylő precíz zavarás (és ma már szinte csak ezt tekinthetjük hatékonynak) és a nagy kimenő teljesítményű pásztázás olyan kényelmesen megfér egymás mellett, de lehet tévedek. És nem elhanyagolható, hogy időben is leterheljük a radart, vagyis ha a rábízott sok dologgal párhuzamosan kell foglalkoznia, akkor egyre ritkább impulzlsokat képes csak kibocsátani, így minden egyes új feladat felére csökkenti az eddig futók hatékonyságát.
-Ha belső zavaród van (pl. F-15 ALQ-135) akkor meg ott a baj, hogy a gép maga igen nagy irányt leárnyékolhat, így lehetetlenné válik néhány irányba a zavarás. A radarral ugyanez a probléma, csak egy bizonyos irányba képes adni.
Megoldás: konténer. OK, több helyet foglal, meg légellenállás meg stb., de ezek autonóm, és a gép többi rendszerével párhuzamosan is üzemelhetnek, illetve attól teljesen függetlenül is, ráadásul bármelyik irányba. Ha kettő van, még jobb, mert van ott is munkamegosztás (párhuzamos adás és vétel, ugyanazon a teljesítményen, ráadásul bármilyen irányba) például SPS-171, A'la Szu-27, vagy bármelyik nyugati, szakosodott zavarógép (pl. EA-6)
Kíváncsi vagyok, a stealth gépek mivel vannak szerelve, de lehet ezért a tudásért golyó járna... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#37304
Ne felejtsd el, hogy általában minden katonai harcjárműnél van "Békebeli" és "Harci" teljesítmény. Az előbbi a hétköznapi dolgokra való (járőrözés, gyakorlatozás, stb.), magasabb élettartamot és kisebb elhasználódást jelent. Az utóbbi a teljes teljesítményt nyújt, de megkurtítja az élettartamot. Ez megvan a vadászgépeknél, helikoptereknél, harckocsiknál, hadihajóknál, stb. -
#37303
Nem AESA antennával meg lehetne oldani azt, hogy egyszerre működjön radarként és zavaróként (jammer)? -
Kurfürst #37302 262-esből inkább olyan 1400 körül volt a gyártás (2 hajtóműves ugye), meg volt asszem 210 Arado 234B gyártva 44-végéig (utána meg a jóistenke tudja mennyi). Ehhez kapásból kell vagy 3-4000 hajtómű, és persze kell tartalék is.
A 262-est relatíve kis számban használták, asszem olyan 150-200 körül mozgott a számuk - persze mihez képest kevés. A gyártott/hadrendbe állított arányszám megtévesztő, a többi, hagyományos gépnél sem volt nagyobb, egyik oldalon sem - gondolom inkább stratégia (pilóták-műszakiak átképzése, frontról kivonás stb) mint hadtáp okokból.
Egyébként az uccsó évben tényleg megdöbbentően felpörgött a német hadiipar, főleg vadászok/vadászbombázók/gyorsbombázók terén, bár ehhez hozzátartozik hogy a régi hagyományos kétmotos bombázókat gyakorlatilag megszüntették az üzemanyaghiány miatt, max. az éjszakai vadászok repültek bombázótípusokkal, és 1-2 megmaradt bombázóegység.
Van itt egy ábrám, remélem behozza, egy archív anyagból összeállított XLS táblázatból hoztam össze, csak Bf 109-es vadászok, és még ez is hiányos (csak az új építésű gépek, az "upgradelt"-ek nincsenek rajta)
Ha nem működne... -
#37301
Csak éppen az szovjetek egy apróságról elfeledkeztek. Arról, hogy atomháború esélye hálistennek kicsi. Viszont a haza védelmét mindig el kell látni. Ahhoz meg nem tesco gazdaságos vadász kell. Magyarán tökönszúrták az ellvel magukat, mert folyamatosan kellett gépet és alkatrészt gyártani...
8000 db hajtóművet gyártottak le? Az igen. Ezt nem is tudtam. (Ez tuti:) Me-262 összesen, ha 800 db készült el és még ennyit sem vetettek be, mert pilóta nem volt hozzá vagy még szállítás során vagy egyéb okokból pusztultak el. -
Kurfürst #37300 Katonai szempontból egyébként nem tartom hülyeségnek az orosz hozzáállást - anyag azért mindig volt elég, olyan konvencionális háborúban, mint amire ők készültek a hidegháborúban meg minek több száz órás hajtómű élettartam, amikor magának a vadászgépnek a statisztikai élettartalma a legjobb esetben alig néhány tucat óra lesz, mert közben egyszerűen lelövik..?
Az élettartam sugárhajtóműben nem kis részben az felhasznált magas hőállóságot biztosító ötvözőanyagokon múlik. Ezek mennyisége mindig korlátozott, stratégiai anyagoknak számítanak.
Ha teszem azt 3 egység nikkel felhasználásával tudok csinálni egy olyan hajtóművet, ami 300 órát bír ki, 2 egység nikkellel meg olyat ami 100 órára van tervezve, a vadászgépet meg átlagban 40 óra üzemidő után lelövik... akkor célszerűbb inkább 50%-al több hajtóművet/vadászt építeni ugyanannyi nyersanyagból.
Kb. a németek is ugyanezt csinálták a Jumo 004B-vel. Volt a 004A előszéria, ebben használtak mindent amit kell, 250 órát bírt ki. A sorozatgyártott 004B-ből viszont kihagytak amit csak lehetett, papíron is csak 25 órát bírtak az első példányok, gyakorlatban még kevesebbet. De pót-ötvözőanyagokkal, kevésbé ötvözőanyag-intenzív anyagok és és jobb technológia bevezetésével ezen tudtak javítani (pl. üreges turbinalapátok bevezetése a jobb hűtésért). Az érem másik oldala volt hogy így viszont le tudtak gyártani vagy 8000-et a 004-esből a háború uccsó évében, ezek nagyjából kitartottak addig amíg a vadászgép veszteséglistára került egyéb okokból. Ha nem, előkaptak egy új hajtóművet és fél óra múlva már az dübörgött a szárnyak alatt, a régi meg ment a szemétdombra.
Békeidőben persze más a helyzet. Ott jobban számít a repülésbiztonság illetve a üzemeltetési költségek. -
#37299
Ez majdnem biztosan így van. -
#37298
Gondolom az állapot szerinti üzemeltetés, és az időszakos javítási kultúra között is adódik némi különbség. Bár lassan, mintha kezdenénk elmozdulni mi is az előbbi felé. -
Kurfürst #37297 Én esetleg arra tudok gondolni, hogy a MiG 29-esnél esetleg (szigorúan csak tipp!) a hajtómű élettartama kevesebb, így gyakrabban van komplett csere, és ugye rögtön két hajtómű is megy a kukába. Vki előbb bedobott egy 7 millió dolcsi/hajtómű adatot, ebből kiindulva simán lehet a negyede az üzemeltetési költség egy olyan típusnál, amelyik csak egy hajtóműves, és mondjuk a hajtóművek élettartama is kétszeres. -
59th LeFty #37296 Pontosan arra gondoltam, és pontosan erről beszélek. Mert tök jó az az AESA, de nem feltétlen kéne mindenbe azt pakolni :) -
Scharnhorst #37295 Mint egy betanított kutya aki utasításra hason kúszik v megfigyel 
Nem piskóta dolgokat találnak ki ezek a mérnökök akik ezekkel foglalkoznak. Köszönöm a fejtágítást Cifu
-
#37294
ellenben általában 30 percet utasoznak... -
#37293
az igaz -
Putyin #37292 te figy, ha 8000$-ért utasoznak vele az oroszok, akkor nem lesz az 2.5 -
Putyin #37291 na, amit tudok rákérdezek -
#37290
2-2,5-re emlékeztem a nagyvasnál, a griffosnál valóban 5,5 milla/óra -
Putyin #37289 ez ugyanaz, mint az új autó. olcsó üzemeltetés, gondozásmentes, extrák, stb stb. hazudoznak, és megtehetik, mert igazán nem mérhető, nem szétválasztható egy vadászgép üzemeltetése. -
#37288
Számszerűleg ez mennyi? Mert akkor itt valami nem stimmel. A '90-es évek statisztikái szerint egy F-16C átlagosan 4500 dollár / órába fájt. Az eltérések az adott országok bérezése és üzemeltetési kutúrájából adódtak.
A Gripent azzal reklámozták, hogy 3000-3500-ból is repülhet. A MiG-29-re akkor 12-16 ezer dollárt írtak (mikor mennyit...). Akkor itt most valami nem kerek. Persze az lehet, hogy magyar viszonyok között ez jön ki, mert a MiG-ekre kis túlzássalcsak annyit költöttek, hogy ne essenek szét. A semmihez képest meg így lehet, hogy kijön a dolog.
Ez tényleg zavaros. Valakik nagyon játszadoznak itt a számokkal. Azt lehetett tudni, hogy a svédeknél nem nagyon realizálódott a terv és nem tudják annyira olcsón üzemeltetni, mint tervezték. -
Putyin #37287 hát nem egészen, mert az egyik 1.5 a másik meg 5.5. de a másik a bérleti díjal együtt. és most tedd fel magadnak a kérdést, vajon a rádiós sztárpilóta mennyit repült el az elmúlt évek alatt, míg vadászpilóta lett?? :) -
#37286
Csak a miheztartás végett a plastic fantastic (gyk. Gripen) 1 repült órája 2x annyiba kerül, mint a 29-esé... -
Putyin #37285 ez rettenetesen sok, főleg, hogy 98-ban volt egy E költsége. Persze, az anyag és a ember. de gondolom úgy alakították, hogy legyen indok megvenni a craptort -
#37284
Hát erről van szó. Látszik, hogy a '70-es évek gyermeke, ha ezt a C típusra értetted. Az E-ről van valami konkrét infód? Mondjuk azért képességei sok helyen enyén szólva meghaladják a másik két említett típusét. Az viszont érdekes, hogy 1 repórára csak 5 munkaóra jut. Ez nem is olyan vészes. Akkor az "anyagköltség" és USA bérek miatt fáj ennyibe? -
Putyin #37283 Molni, 1998-ban volt 15 000$ az F-15 óradíja, ami az elmúlt 5 évben megkétszereződött. Jelenleg 3ok$ az F-15 egy repült órája, és arra jut 5 óra karbantartás. Ez több, mint egy Gripen és egy MiG óradíja együtt. -
JanáJ #37282 "Ehhez a manőverhez szükségesek az erős erőátviteli berendezések"
Mihez? A fékezéshez?
"A fegyverek széles skálájával szemben hatékonyan véd a páncélzat, még a felülről támadó páncéltörő rakéták esetében is (pl. BILL 2)."
Anno itt valaki azt írta képtelenség ilyen erős tetőpáncélt készíteni. Mégsem?
Nem a cikkhez kapcsolódóan, de mivel köszöbölik ki azt hogy a hk akna által a hk-ra kifejtett erőt a hk ne adja át a személyzetnek és ne kenje szét őket a hk-ban? Van egyáltalán ilyen erő elnyelő ülésük, mint pl a helikoptereknél? -
JanáJ #37281 Az ugye elírás hogy egy 7.62-es géppuska van az egészen? -
JanáJ #37280 
a válaszokat, a radaros részt már elkezdtem kiszótárazni 
Amúgy nem értem hogy lehet valaki olyan idióta, hogy azt gondolta, hogy nem árt a gépeknek a homok. Még egy AK-t is kinyírna, nemhogy egy repcsit. :-s -
dara #37279 "Az ágyút takaró Vidco thermal burkolat csökkenti a cső eltörésének vagy görbülésének esélyét, melyet a terepviszonyok okozhatnak."
Itt már teljesen komolytalan a cikk. (Bár mit is várjunk az AoW-tól...) A hőkiegyenlítő burkolatnak egyáltalán nem ez a feladata, hanem a cső hőtágulásának szabályzása az által, hogy a cső egy hőburokba kerül, amelyen belül a cső hőmérséklete konstans. Ezáltal a cső nem görbül számottevően.
Persze a "cikkíró" nem vállalja a nevét... Nem is csodálom. -
#37278
[URL=http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/fegyverek/pancelosok/merkava4/]egy kis összefoglaló a közel-kelet "királyáról"[/URL] -
#37277
Az Ericson NORA alapú PS-05/A Mk.5-re gondolsz? Ott azért vegyük figyelembe, hogy nincs helyük oldalirányú antenna beépítésére, ezért kénytelenek egyetlen antennával megoldani mindent. -
#37276
Az AESA mechnikus mozgatása gondolom akkor nem olyan pásztázó teljsen tartományban, mint a hagyományos radaroknál. Kitérítok egy irányba és aztán ott keresnek vele. Mivel a pásztázás villámgyors ez a hátrány még mindig messze kisesbb, mint a hagyományos radaroknál ahol 6-8 másdoperc is lehet míg végigmegy a radar a több sávon (bar) letapogatás közben. -
59th LeFty #37275 Az AESA és PESA elve nem új egyáltalán, csak a repülőgépeken kezdett el mostanában elterjedni, mert kis méret mellett is hatékonyak már.
Azért az AESA és PESA radarokról a legtöb helyen nem esik szó azok nyilvánvaló gyengéiről, melyeket nyilván minden fejlesztő megpróbál különböző módokon enyhíteni. Például a fázisvezérlés nagy baja, hogy minél nagyobb az oldalszög, az antennaerősítés annál kisebb. Innentől fogva 60°-nál nagyobb oldalszögben látott célokat alig lát. Nyilván nem éles a határ, vagyis a 60° közelében is már igen kicsi a felderítési képesség. Csak hogy egyet mondjak, és ez már a szinte "tökéletes" üzem, ugyanis az oroszok a Barsz radar kezdeti szakaszában még csak °+/-45-ra voltak képesek hatékony célfelderítés mellett, pedig az a radar hatalmas teljesítménnyel bír. Hogy ezek, és egyéb gyíkjait megszüntessék, vagy plusz mechanikus kitérítést adnak (Barsz, vagy statikus, földi felderítő lokátorok, ahol általában egy tengely mechanikus térítésű, x, vagy Y) vagy egyszerűen többet(3,4) raknak egymás mellé (AEGIS cirkálók, földi felderítők, 360° lefedéssel, vagy a Raptorban ha jól emlékszem három van)
Viszont vannak gyártók, akik a ló túloldalára estek át, és ezeket a hiányokat nem kompenzálják semmivel, például a Gripen következő generációs radarja egy egyszem, fix AESA lesz.
Ugyanakkor kétségkívül ez a fejlődés iránya, a sok-sok előnyös tulajdonság miatt.
A Molni által említett cikk valóban hasznos anyag! -
#37274
" miiért ásták a homokba az iraki gépeket, miért nem egy ponyvára lapátoltak homokot, mert gondolom így a gépek tönkre mentek"
Igen. Annyi lett nekik. Valakinek ez a fantasztikus ötlete támadt. Csak éppen nem tudta, hogy mit csinál.
----
"miért menekítették a gépeket a volt ellenfélhez Iránba"
Mert Irán közölte, hogyha Izrael részt vesz Irak ellen bármiféle hadműveletben akkor Irak oldalán belép. Szaddam azt hitte, hogy egy lesz, de nem következett be. Iránban addig biztosnásban voltak a gépek. Így viszont utána is. :)
-----
"a radarok fejlődése a mai napig töretlen, vagy már csak csiszolják a teknikát? (picit messzebb lát, picit több célt követ, picit kisebb, picit olcsóbb, a hangsúly a piciten)"
Az AESA és PESA radarok lassan, de biztosan elterjednek. Az AESA radar egy új fejezetet nyit az alaklamzásban, mert messze többet tud a hagyományos mechanikus kitérítésű antennás radaroknál. Mivel sokezer kis blokkból épül fel ezért csak annyit használsz amennyi feltétlenük kell. Kisebb kisugárzás, nehezebb észelni. Ezek működhetnek eltérő frekvencián és üzemmódban is. Tehát egyszerre tud pl. térképező üzemódot is és mellette (persze csökkentett kapacitással) akár légicélt is kereshet. Egyéb eddig meg nem nevezett csak elvi szinten felmerült dolgokra is képest lehet.
A PESA az kicsit más. Ott egy forrás bontanak szét több irányba. Az AESA többet tud, de lényegesen bonyolultabb. PESA radar közül az első a MiG-31 Zalszlod radarja volt. Így megoldható volt a villágyors track képzés is és SARH elv ellenére lehetséges volt a párhuzamos célravezetés.
Zord Gábortól ajánlom figyelmeda "Ha rövid a karod..." cikksorozatot. Az Aranysas 2003 évfolyamában jelent meg. A honalpomon elérhető. -
#37273
A hagyományos lap vagy csavarrugós megoldás helyett nagynyomású gázt (általában nitrogént) használ rugózó közegként (ezért pneumatikus). Az egyszerű rugókkal szemben a futógörgők függőleges mozgását nem mechanikus kapcsolat, hanem folyadék közvetíti a gáztér felé (ezért Hidro-, vagyis a mozgási energiát folyadék viszi át): a két közeget membrán választja el egymástól. A Hidropneumatikus rugózásnál nincs szükség különálló lengéscsillapítóra, a folyadék mozgását átvivő csővezetékbe fojtást szerelnek, ez látja el a feladatot.
Mivel minden futógörgőt külön-külön lehet mozgatni, ezért egy elektromos rendszerrel nagyon széles skálán lehet csinálni minden félét, például bólintó mozgást végezni, vagy az egyik irányba oldalra dőlni. Hátránya, hogy összetett és bonyolult rendszer, ami sok meghibásodható elemet jelent. Ettől függetlenül az előnyei (a harckocsitest simábban halad egyenletlen terepen, ami előnyös, ha például mozgás közben akarsz pontosan tüzet vezetni) miatt a legtöbb modern harckocsi ilyen felfüggesztéssel bír.
A Koreai XK2-ről egy videó, 1:15-től látható a futómű képességeit bemutató rész. -
JanáJ #37272 Köszi a történet ismerős. A motor használatáról nem tudtam, de nem is értem hogy jön ide. Ott kb azért volt motor mert kevés helyet foglalt és kb arra a fél órára kellett. Tudom hogy az amik használnak dizel (!) crosmocikat. Én a motor+rpg combót nem értettem, de megoldódott. -
JanáJ #37271 akkor a motor+rpg már pszihó hadviselés kösz a válaszokat
-
Scharnhorst #37270 Cifu erről hidropneumatikus futóműről esetleg egy kicsit bővebbet tudnál mesélni?
Scottt igen észrevettem azt h Cifu itt az egyik ész és okítja a tudatlanokat mint engem
-
#37269
Keveset tudni róla még. Ez lesz az új Japán harckocsi, ami váltja a Type 90-est. Leginkább a francia Leclerchez lehet hasonlítani, ahhoz hasonlóan 3 fős személyzet, 120mm-es löveg (még nem tudni, hogy L/44 vagy esetleg L/50 lesz a csőhossza), automata töltőberendezés. A páncélzata nyugati viszonylatban szerény, moduláris rendszerű kompozit páncél, tehát csavarkötéssel rögzíthető plusz páncélpanel, ha plusz védelemre van szükség, de ezek nélkül gyorsabb és mozgékonyabb lehet. Egy 1200 lóerős diesel-motor az erőforrása, és a Koreai XK-2-höz hasonlóan hidropneumatikus futóműve van, tehát le tud "hasalni", vagy ki tud emelkedni egy fedezék mögül, illetve igen jó terepjáró képességet biztosít. Egy fejlett adatkapcsolattal bír, így a harckocsi parancsnoka látja a többi baráti egység helyzetét, illetve a feltételezett ellenséges egységek pozicióját.
A Type 10 protopéldányának bemutatkozása tavaly év elején -
JanáJ #37268 Pár kérdés az elhangzottak után:
- miiért ásták a homokba az iraki gépeket, miért nem egy ponyvára lapátoltak homokot, mert gondolom így a gépek tönkre mentek
- miért menekítették a gépeket a volt ellenfélhez Iránba
- a radarok fejlődése a mai napig töretlen, vagy már csak csiszolják a teknikát? (picit messzebb lát, picit több célt követ, picit kisebb, picit olcsóbb, a hangsúly a piciten) -
#37267
zaklatás? érezze az ellen, hogy nincs egyedül. -
#37266
Egy konkrét példa a Saskarom hadművelet (LINK), hogy mire is lehet használni (itt LAW-t). A Kivitelezést olvasd el.
Véletlenül ennek is van iráni vonatkozása.