61665

udrvcsn9.jpg



Vélemények egyik legsikeresebb

csapatsportunkról.


  • Zóanagyvarázsló
    #47156
    Én pedig főként azért szurkoltam Montenegrónak, mert az eddigiek alapján jobban megérdemlik az 5-6. helyet, mint az oroszok. Mindenesetre éltek a lehetőséggel, és be is bizonyították ezt. Bár a román-oroszt nem láttam, de ha jól sejtem, keleti szomszédjaink "csöppet" kevésbé vették komolyan az utolsó csoportmérkőzést, mint a házigazdák.
  • kaloz174
    #47155
    "Ez azt jelenti, hogy a mostani Eb-n kilencedik vagy tizedik helyen záró csapat Németország, Szlovénia, Izland, Lengyelország, Csehország, Macedónia, Szerbia vagy Törökország közül kap ellenfelet."

    Elég széles a választék...
  • kaloz174
    #47154
    Én is nagyon szurkoltam Montenegronak. Több okból is. Egyrészt már nagyon uncsi a skandináv dominancia. Ráadásul, bár nagyon eredményesek, nekem annyira nem tetszik a stílusuk. Nem árt, ha néha kikapnak.
    Másrészt ugye Gabca miatt is.
    Popovics, azok közül a meccsek közül, amikor én láttam őt, most volt a legmeggyőzőbb.
    Gratulálok nekik a győzelemhez.

    Igen, nekem is nagyon unszimpi volt a dán publikum. Különösen nem kellett volna ezt csinálniuk egy számukra tét nélküli meccsen.
    Inkább tanulnának meg rendesen szurkolni.
  • kaloz174
    #47153
    Szinte mindenki mondott olyan dolgokat, amikkel egyet lehet érteni. Legkevésbé viszont RK véleményével tudok azonosulni, bár abban is vannak igazságok.
    Megmondom őszintén, őt szeretném a legkevésbé látni a válogatott szakvezetőjének. Számomra a legkevésbé hihető, hogy jól tudná azt csinálni, kétségtelen szakmai tudása ellenére.
    (Pedig a szavaiból azt érzem, nem bánná, ha felkérnék).

    Azt gondolom, változatlanul, sokakkal egyetértve, hogy ez az egész nem elsősorban személyi kérdés. De legalábbis nem a válogatott szakvezetője a legnagyobb gond.

    Amúgy már annyian leírták a véleményüket, megszólaltak. Remélem, lesz annyi hatása az egésznek, hogy tényleg lényegi változások indulnak el végre.
  • Zóanagyvarázsló
    #47152
    Azt azért nem is merném állítani, hogy ez a mostani a valaha volt legjobban védekező válogatott :) Ugyanakkor az évtizedben gyakran éltük át, hogy a saját védelmünket kell többé-kevésbé a kompenzálni, a 2007-es vb pedig valami egészen különös mélypont volt, ha volt egy-két ebből a szempontból már-már vállalható meccsünk is.
  • SZT
    #47151
    Baravóóóóó Montenegró!!!
    Ez egy gyönyörű, és élvezetes meccs volt, és komolyan szurkoltam a montenegrói csapatnak, mert iszonyú akarásal küzdöttek!!! Igaz a dán csapat is kitett magáért, mert nagyon színvonalas mérkőzést játszottak!
    Viszont a dán közönség azért tanulhatna egy kis sportszerűséget, és ellenfél tiszteletet! Nagyon nem tetszet, hogy mikor az elenfélnél volt a labda, elég rendesen csinálták a fütty koncertet, pedig az elenfél semmi mást nem tett, csak a lelkét kitette a pályán! Lehet, ha nem ők csinálják, akkor ez nagyon nem tetszik!
    Sok dologban nem értek egyet Ágaival, de most igaza volt, sajnos mi ettől a színvonaltól, bizony messzire kerültünk, sajnos!
    Remélem mindannyiunk érdekében, hogy nem sokáig!!

    Hajrá Magyar Kézilabda!!!!!!!!!!!
  • Zóanagyvarázsló
    #47150
    Az biztos, hogy Vincze Melindát sosem fogom elfelejteni, a 2004-2005-ös BL-szezonban elég meggyőző belépőt tett, de idén ősszel nem láttam meggyőzően játszani, a Telenor-kupán gyenge ellenfelek ellen viszont kellemes meglepetés volt, és megmondom őszintén, nálam jelenleg legfeljebb harmadik számú játékos a poszton. Ezzel együtt amikor pályára lépett nem okozott csalódást, és keveselltem a szerepeltetését, csak éppen többet tőle sem vártam volna.
  • Isthy
    #47149
    Montenegró-Dánia 30-29 (14-18)

    Nagyon nagyot játszottak a montenegróiak a szünet után!
    Megérdemelten verték a dánokat egy jó meccsen. A dánok pedig próbáltak nyerni és pörögtek is, egészen addig, amíg a szünet után megfogta őket egy jó védekezés és a tudatosan játékot lassító montenegrói csapat. Ezzel Gabiék játszanak a franciákkal az 5. helyért.
  • primavis
    #47148
    kár, kár, kár......üss a szádra! -:))
  • Zóanagyvarázsló
    #47147
    Ó, Misikétől elnézést, ő természetesen szándékomon kívül maradt ki a jobban teljesítők közül.
  • Isthy
    #47146
    Ahogy olvasom Farkas Ági megint nem sz*rozott:

    [URL=http://www.origo.hu/sport/kezilabda/20101216-a-fejetol-buzlik-a-hal-valtozasra-var-a-magyar.html]"Fejétől bűzlik a hal"[/URL]

    Mit is mondhatnék? Bizony sok mindenben igaza van a megszólalóknak...
  • Isthy
    #47145
    Közben a mai eddigi eredmények:

    Oroszország-Románia 35-20
    Horvátország-Spanyolország 23-22

    A románok pihentek és a tarcsi játszott. A horvátok meg besegítettek az oroszoknak. Mert ha Montenegró nem szerez pontot a dánok ellen - ami nagyon valószínű - akkor az oroszok jönnek ki jól a 3-as holtversenyből és játszhatnak az 5. helyért.
  • Isthy
    #47144
    Majd megkapjuk a németeket
  • primavis
    #47143
    azért van biztató dolog is:
    http://sportgeza.hu/kezilabda/hirek/2010/12/16/kiemelt_a_noi_kezilabda-valogatott/
  • Isthy
    #47142
    Ahogy látom szinte minden dolgot hasonlóan látunk, mondjuk ezen nem csodálkozom.

    A védekezésünk valóban a jobb csapatainknál sem volt jobb, de ott a támadásbeli tudásunk messze ellensúlyozta azt. Bár anno 2001 előtt a védekezésünk sem volt rossz Simicsék idejében.
    Az utánpótlás dolog valóban évtizedes probléma, már a 2000-es évek legelején kezdődött. Azután a hatásai 2005 után kezdtek komolyabban jelentkezni és mára végleg kiteljesedett. Szerencsére mostanában vannak próbálkozások több helyen is, ami bíztató. De ez akkor lenne igazán jó, ha egy koncepció keretében tervszerűen összefogva sikerülni végigvinni, megfelelő támogatással mind anyagi, mind szakmai oldalról.
  • Gabess8
    #47141
    Alapvetően én főleg nem a játékosokat hibáztatom, inkább a körülményeket, mert ilyen körülmények között szerintem nem lehet egy ilyen fontos eseményre felkészülni. A szövetségi kapitány munkájával sem vagyok elégedett, szerintem nem jól cserélt sokszor, örök vesszőparipám Tóth, továbbra sem értek egyet behívásával, nem is igazolta, bár ez szerintem a sérüléséből adódott. De kérdezem miért nem játszott például Vincze, a másik vesszőparipám nem titkolom Tóthal ellentétben kedvenc játékosom, de lehetőséget alig kapott amikor kapott szerintem élt is vele, pedig szerintem tud már annyit mint Vérten. Itt felmerül bennem egy másik kérdés, vajon vannak e kötelezően válogatott játékosok akiknek szerepelni kell, felsőbb utasításra, tartok tőle, hogy vannak...
    Én egyébként a csapat szereplésen nem lepődtem meg, hasonlót vártam, mondjuk kisebb zakókkal, de lehet így jobb..., csak az a baj, hogy ettől semmi nem fog változni, a fent jó helyeken ülők továbbra is szarnak majd az egészbe, élen Sinkával, Ágaival és a többiekkel, mert valakik ebből nagyon is jól élnek, a balhét meg majd elviszi valamelyik játékos és persze a kapitány.
    Felvetődött itt a Győr kérdése, én sem értek vele egyet, de szerintem az Audit kibaszottul nem érdekli mennyi Magyar játékos szerepel, ő eredményt akar, és főleg azt, hogy minél kevesebb adót kelljen különböző trükkökkel fizetnie, hisz tudja azt csinál amit akar jelentős munkaerőt foglalkoztat, különben is az ország ezer szállal függ a németektől, pofáztok majd kihívjuk az aktuális vezért és elmondjuk neki mit tehet és mit nem.
    Kicsit elkanyarodtam a témától, vagy talán mégsem, mert ennek az egésznek szerintem sok összetevője van...
  • Isthy
    #47140
    Az én véleményem és meglátásaim:
    (látom közben már mások is írtak, kíváncsian fogom olvasni)

    Kezdeném ott, hogy igazából nem vártam túl sokat az EB-től, mint ahogy ezt itt le is írtam. Ennek fényében a 7-10. helyet gondoltam a csapatnak, amit leírtam itt is illetve azt is írtam, hogy az 5-8. hely már jó szereplésnek tekinthető. Mindezek után az EB-n a csapat a 9-10. helyen végzett. Úgy tűnik sikerült elég jól felmérnem a helyzetet előzetesen. Azt kell mondanom, hogy sajnos ez az EB-n szerepelt csapattal a jelenlegi helyzetben reálisnak is tűnik. Annak ellenére, hogy jó sorsolásunk volt, ami a szebb szereplés lehetőségét is magában rejtette, de nem a csapat jelenlegi helyzetében.

    Sajnos ismét meg kell állapítsam – mint ahogy azt már vagy 3 éve folyamatosan teszem – hogy a kézilabda világ élvonala fokozatosan távolodik tőlünk. Ez 2005 óta szépen megfigyelhető és mára egyre markánsabban jelentkezik. Ez több dologból tevődik össze, ezekről igyekszem majd részletesen is szólni.

    Igazából azt kell mondjam, hogy csak az történt, ami az utóbbi évek történései alapján várható volt. A csapat játéka korszerűtlen, dinamikátlan, lassú és körülményes. Ma már nem arról szól a kézilabda, mint 7-8 éve. Sokkal jobban és dinamikusabban védekeznek a csapatok és ennek az átjátszásához is sokkal dinamikusabb, gyorsabb játék szükséges. Na nekünk itt komoly lemaradásaink vannak. Köstner ezt nagyon jól megfogalmazta a handball.hu-n és igaza van. De ugyanez igaz a védekezésünkre is, ott is megvannak ugyanezen lábmunkával és dinamizmussal kapcsolatos problémáink, ezért „nyúlkálunk”és „rángatunk” állandóan mert le vagyunk maradva és kapjuk a kiállításokat érte. A labdabiztonságunk sem megfelelő, mert a futtában elkapott átadások még két kézzel is sokszor problémát okoznak. Az egy kézzel elkapott átadásokról már nem is szólva. Beállóban is látszik, hogy gondot okoz elkapni a bejátszásokat a beállóinknak két kézzel is, pedig ma már az egykezes elkapás is szükséges a világ élvonalában. A fentebb felsoroltak tanulhatók, fejleszthetők, gyakorlással jól elsajátíthatóak csak időt és energiát kell rá fordítani. Sok helyen ezt egyre inkább felismerik és ennek megfelelően képzik a játékosokat már egészen fiatal koruktól. Mert látják, hogy ezek nélkül a mai korszerű, dinamikus kézilabdában nem lehet jó eredményt elérni. Nem súlyzózni, medicinlabdázni kell orrba-szájba… Az is kell, de ma már nem arról szól a dolog. Ha ezek az alapok megvannak – gyorsaság, lábmunka, labdabiztonság – akkor lehet rá építeni a többit kinek-kinek a posztja és szerepe szerint a specifikusságoknak megfelelően. Majd azután a különböző csapattaktikákat és variációkat elöl és hátul is. Ezt kellene végigvinni a serdülő-ifi-junior korosztályon keresztül egészen felnőttig. Anno 2005. márciusában amikor Viborgban voltunk BL meccsen, láthattam élőben, hogy ezt a dánok, hogy csinálják. Kezdődtek az edzések a legfiatalabb korosztállyal délelőtt és tartottak délutánig a juniorokig. Ezeket csinálták elsősorban, amikről itt beszéltem. Azóta láthatjuk, hogy a dánok visszajöttek az élvonalba mostanra, mert felismerték, hogy erre van szükség az eredményességhez. Sztem ugyanezt a sémát követték a svédek is és ezen úton járnak a hollandok is. Készülnek a 2012-es EB-re, amit ugye ők rendeznek (mármint Hollandia).

    Következő dolog, hogy mivel a csapatrészek egymással nagyon összefüggenek és kellenek a begyakorolt mozgások és figurák is a támadójátékban. Persze szükség van az egyéni improvizációkra is bizonyos helyzetekben. Nálunk azonban sajnos nem nagyon fedezhetők fel tudatosan megkomponált támadások, leginkább az egyéni kezdeményezőképesség határozta meg a támadásainkat. Átlövőjátékunk nem nagyon volt, így a beállósainknak is nehezebb volt a dolga. De igaz ez fordítva is, mert beállóban sem nagyon sikerült zárnunk a lövőknek. A széleket szinte teljesen kikapcsoltuk a játékból, alig jutott el hozzájuk labda. Az átlövőink nem tudták bekapcsolni őket a játékba. A jobb szélre még néha mentek labdák, de a balszélre nagyon kevés. Magyarul nem igazán van tudatosan kialakított támadójáték. A lerohanásaink pedig nem működtek, mert nem volt meg a megfelelő gyorsaságunk hátul a védekezésben, hogy labdákat szerezzünk és indulhassunk. Illetve az általában induló Vérten Orsinkra meg felkészültek és figyeltek rá. Nem ártana a lerohanásokat is megkomponálni, akár több résztvevővel, több variációban és több lépcsőben felhozni a labdát. A védekezésünkben voltak bíztató jelek, leginkább a franciák ellen illetve a svédek elleni első félidőben. De amíg nem lesz meg hozzá a dinamikus lábmunka és gyorsaság, addig rendszeresen fogjuk kapni a lekésésekből adódóan a kiállításokat. Tehát elöl és hátul koncepcióra és sokkal több gyakorlásra lenne szükség. Nem beszélve arról, hogy nem kellene széthajtani a sorozatmeccseken a „húzó” játékosokat, hanem pihentetni őket és megfelelően használni a kiegészítő embereket. Máshol ez megy és bevállalják az időleges eredmény visszaesést is, de tudják, hogy hosszútávon ez kifizetődik. Sajnos nálunk ez már régóta nem divat, hogy a cseremberek is megfelelő lehetőséget kapjanak. Azután csodálkoznak, hogy elfáradnak és nem bírják végig. Ennek következményeként már megnyertnek tűnő meccseket veszítünk el. Mert a fizikailag fáradt játékos mentálisan sem tud megfelelően teljesíteni, így rossz döntéseket hoz, nem úgy lő ahogy előtte és hibázik. A tetejébe még ők a hibásak mert nincs megfelelő erőnlétük. Elképesztő… Tehát komoly szemléletváltásra lenne szükség szinte minden szinten. Meg ugye a fentebb említett másfajta képzésre az alapok kialakításához.

    Akkor ezzel el is jutottam mindennek az alfájához és omegájához. Azokhoz akiknek ehhez a megfelelő hátteret és egyéb körülményeket biztosítani kellene. Azt gondolom megállapíthatjuk, hogy az ő „tevékenységük” igencsak messze áll attól ami szükséges lenne a sportágban. Nem kis felelősségük van abban, hogy a helyzet idáig fajult az elmúlt 5-6 évben. Kezdődött talán azzal, hogy kitalálták, nem kell nekünk főállású kapitány, szerintük az a pénz máshol jobb helyen lesz. Azután szép lassan sikeresen egyre lejjebb került a fontossági listán az utánpótlással történő foglalkozás. Csatlakozott ehhez a klubok helyzetére történő egyre kevesebb odafigyelés, meg is lett a következménye. A meglévő szakembereinket is magukra hagyták a klubokkal együtt. Semmi koncepció nem volt látható, hogy mit is akarnának kezdeni a sportággal. A válogatott körülményeiben is egyre több visszásság került felszínre. Kezdve a felkészülési körülményeik biztosítási problémáival, folytatva a megfelelő orvosi, mentális és technikai háttér hiányosságaival és még sorolhatnám. Nem a sportág érdekei lettek a fontosak, hanem mások. Nem a sportágat menedzselték, hanem a saját érdekeiket és magukat. Itthon és az EHF-ben egyaránt. Jöttek a gálák és a szakmailag egyre értéktelenebb Pannon (Telenor) kupák. Meg lehet nézni, hogy 2005 óta kik vettek részt rajta évről évre (a 2005-ös még igencsak színvonalas volt, a VB-n kamatoztattuk is, még utoljára). Szépen látszik a „fejlődés”… Teljesen PR rendezvényekké degradálódtak, aminek az lett a lényege, hogy a szponzorral megmutassák magukat és mi nyerjünk egyre gyengébb ellenfelek ellen. Szakmai értéke konvergált a nullához… A válogatott felkészülésére is egyre kevesebb idő jutott, a ráadásul másodállású kapitányoknak… Az Ágai féle „bohócgálákról” ne is beszéljünk… Másik teljesen felesleges PR rendezvény, ami nem kevés millióba kerül… Persze a lóvét szépen el lehet mutyizni… Igaz, hogy szakmai értéke semmi, de mindenféle degenerált celebet meg lehet hívni rá… persze nem ingyen… Biztos olyan jól áll a sportág, hogy már nincs mire költeni a pénzt és lehet ilyenekre áldozni… Népszerűsítés ezekkel? Ugyan már… És még folytathatnám az áldásosnál áldásosabb tevékenységeiket… Persze a tudatosan kialakított belterjes társaság jól elvan és mindig megfelelően kommunikálja a médiával karöltve az egyre súlyosabb problémák elkenését… Mert mindenféle haszontalan menedzser meg ilyen-olyan igazgató az van ám dögivel… A sportág meg szép lassan haldoklik…
    Sajnos amíg ezek nem tűnnek el a színről addig azt gondolom nem reménykedhetünk abban, hogy a sportág megmenekül a süllyesztőbe kerüléstől és a foci sorsára jutástól…

    Az EB teljesítményekkel kapcsolatban még pár szó. A csapatból azt gondolom a 2 kapussal nem volt probléma. Ahhoz képest sokszor milyen „védelem” volt előttük, jól teljesítettek. Zizi volt a csapat legjobbja és még Misivel elégedettek lehetünk. Meg némileg Bulival, de leginkább az akarása miatt, mert a játéka miatt már nem annyira. De ugye ő már teljesen kifacsarva érkezett az EB-re is, nincs min csodálkozni. Legfeljebb azon, hogy talpon maradt az EB végére. A többiek? Van aki szinte értékelhetetlen, mert alig játszott. Mások meg labda nélkül nem nagyon tudtak játszani, leginkább balszél… Meg vannak akik nagyon gyengén muzsikáltak… Eszter a franciákra jól felkészítette a csapatot, de a többi fontos meccsen nem tudott maradandót alkotni. Részben az egyéb körülmények és problémák, részben a saját nem megfelelő tevékenysége miatt.

    Ennyi az én véleményem, ami lehet eléggé szubjektív (meg hosszú is ) és biztos van amit nem jól látok, de azt gondolom valamennyire tükrözi a valóságot. Ami viszont sztem biztos, hogy komoly és drasztikus változásokra lenne szükség ahhoz, hogy megállítsák a zuhanást és sikerüljön talán 4-5 éven belül visszakerülni a világ élvonalába.
  • Gabess8
    #47139
    Így van azok nagy ívben basznak erre az egészre, mert kurva jól élnek belőle ennyi!
  • Gabess8
    #47138
    Hagyjuk már ezt a marhaságot, ő semmivel sem különb!
  • Gabess8
    #47137
    Nekem erre csak az jut eszembe, hogy Mátéfi ugyan olyan kapitány mint az összes többi, tehát itthon nincs kiváló edző szövetségi kapitány.
  • Zóanagyvarázsló
    #47136
    Nos, úgy döntöttem, nem állom meg, hogy kiírjam magamból a meglátásaimat, most maradt is rá idő, hogy sajnos már nem kell a csapatra koncentrálnom, csak semleges nézőként élvezni a hátralévő meccseket.

    Először is a játék. Nem tisztem taktikai elemzésekbe bonyolódni, nem a kézilabda a szakmám, ráadásul a lényeget nálam hozzáértőbbek már gyakran megfogalmazták. Ezzel együtt említést érdemel, hogy a hullámzó teljesítményünk, a lassú adogatásunk, az enerváltabb meccseken különösen lassú lábaink, a néhány fellángolástól eltekintve szinte nem létező szélsőjátékunk, a lerohanások hiánya (holott az ETO-ban vagy a roppant "színvonalas" Telenor Kupán még nagyon jól működött a Pálinger-Vérten kapcsolat, ehhez képest élesben kihagyott ziccerek, labdaeladások, sőt Katitól erőltetetten bevállalt indítási kísérleteket láthattunk), a nemzetközi szintű beállósok hiánya és a kritikán aluli átlövések jellemezték az egész kontinensviadalt, ezt csak a vak nem látta. E felsorolás után már-már jónak tűnik a 9-10. hely. Annyival azért kiegészíteném mindezt, hogy bár láttam sokkal jobb magyar válogatottat, nem is egyszer, de a védekezés a bárkire nagyon is veszélyes korábbi csapatainknál sem túl gyakran érte el azt a szintet, mint a mostani jobb meccseinken.

    Bizonyos dolgok pedig minden már lesüllyedt vagy lesüllyedő csapatsportágunkban előkerülnek, de ezek is említésre kerültek már sok helyen, itt is. Szóval a kulcsjátékosainkba való túlzott kapaszkodás, az ő terhelésük vagy éppen az erőnléti edzések eltúlzása az alapozás során - éppen ez az, ami a skandinávokra nem jellemző. Egyetlen komoly csapat sem engedheti meg magának, hogy egy-egy mezőnyjátékosát akár 45-50 percig pályán tartsa egy mérkőzésen.

    A sportági szakszövetség felelőssége régóta megkerülhetetlen. Immár mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem biztosít megfelelő körülményeket a válogatottak számára, és a csapatok élére szakvezetőket sem Marit Breivik-i távlatokkal rendelkező megfontolásból nevezik ki, vagy támogatják őket utána ennek megfelelően. A magyar csapat szereplését tekintve megkerülhetetlenül említendő, hogy nem sikerült a lányoknak kellő időt, kellően komoly felkészülési mérkőzéseket biztosítani az utóbbi években sem, sőt a Világkupán még a többi kieső válogatottal sem vívhattak edzőmeccseket a lányok, ami óriási szégyen a vezetésre nézve. Ezzel szemben a méltán négy közé jutott svéd csapat erős ellenfelek sorával játszhatott, szabotálás helyett a szövetség támogatását élvezik, egyáltalán elegendő időt tölthetnek együtt, ami szükséges a jó szerepléshez, és akár még az esetleges gyengébb képességű játékosok is hatékonyabb részei lehetnek a CSAPATNAK.

    Ideje lenne helyre tenni az elvárásokat. Nem kizárólag arról van itt szó, hogy még mindig a kelet blokk (arany)éremgyáraként, követelőzően áll hozzá a közönség az eredményekhez, nem is csupán arról, hogy a többség nincs tisztában a valós erőviszonyokkal, és továbbra is nagyhatalomként vesz számításba minket. Hanem arról is, hogy a lányaink is ebben élnek, és erőt adó önbizalom helyett egy elvárt teljesítménykényszeres képnek látszanak alárendelni magukat. Talán rosszul látom, de úgy érzem, hogy ők sem ott helyezik el a csapatot, ahová való. A hit, az önbizalom és az akarat nem zárja ki a szerénységet és a reális helyzetértékelést. Nem egy évtizedes, mára elavulttá vált képnek kell megfelelni. Hozzáteszem, a legjobb nyolcba kerülés mint célkitűzés nem feltétlen volt a túlzó a csoport ismeretében, de egy stabil német, valamint egy jobban kezdő francia csapat mellett mindenképpen bravúrt igényelt volna, de legalábbis jóval kiegyensúlyozottabb teljesítmény tőlünk.

    Az utánpótlásról keveset tudok, így csak kiigazítandó véleményként írom a következőket, ugyanakkor az tény, hogy jó ideje nyögjük ebbéli lemaradásunkat, és ha változás nem lesz, akkor az út csak lefelé vezet. Jellemző, hogy a már "veterán" Görbicz és Pálinger nincs újabb világklasszisunk, legfeljebb Zácsik képességei ígérnek hasonlót, de őt sem mi neveltük, bizonyos posztokon pedig komoly, nemzetközi szinten jegyzett játékost is bajosan tudunk csak előhúzni a cilinderből. Már 10 évvel ezelőtt se lehetett mást hallani, mint hogy más országokban mennyivel tudatosabb programokat indítottak be ezen a fronton (Franciaország, Hollandia), a skandinávok pedig mintha már jóval korábban leelőzték volna ebből a szempontból a világot. Ezzel szemben itthon azt lehetett látni, hogy az általam nagyra becsült Dunaferr többnyire a hazai játékosokat csemegézte őket, az ETO-nál ugyan valóban minőségi utánpótlás-képzés folyik, de az utóbbi években azt a rossz üzenetet mutatják, hogy a saját tehetségek helyett légiósokra van szükség, ha bármit is akarunk. Félreértés ne essék, nagyon szorítok az ETO-nak a BL-nek, nagyszerű csapatuk van, de nem tudom a sikereiket annyira magaménak érezni, mint durván 1995 és 2005 között a Fradiéit vagy Kohászéit (ráadásul annak idején méltán jutott három csapatunk az EHF-kupában a négy közé, vagy szerepelt két magyar csapat a BL-ben a legjobb 8 között, ettől a világszínvonalú Győr ellenére manapság messze vagyunk - de legalább klubszintne van okunk bizkaodni a következő évadokat tekintve). Ha már Fradi, jó látni, hogy néha korosztályos szinten valaki sikeresen felveszi a kesztyűt a hegemón győriek ellenében, de egy-egy korosztályos arany nem ér semmit, ha a keret nagy része később nem fér be az NBI-be, szemben a riváliséval. Azt már tényleg jó látni, hogy időnként beindul egy-egy próbálkozás, afféle kézilabda-akadémiával az utánpótlás fellendítésére, de partizánakciók helyett már régóta jóval komolyabb központi igyekezetnek kellett volna jelentkeznie, és nem csupán a sportági vezetők felől, hanem akár még feljebbről is. A vízilabda mellett talán ez az utolsó csapatsportágunk, amely még mindezek ellenére világszínvonalúnak mondható, és releváns nézőközönséget tud vonzani, így addig kell neki segítőkezet nyújtani, amíg nem késő.

    Az általam is nagyra becsült, sőt kifejezetten kedvelt szövetségi kapitányunkat nem kívánom bántani, és a leváltása alighanem csak tüneti kezelés lenne. Ezzel együtt érdemes lehet foglalkozni az ő teljesítményével is. Míg bizonyos szempontból már-már túl mereven következetes volt (Tomorihoz való ragaszkodás), addig más szempontból a szavak mást mutattak, mint a gyakorlat (nincsenek egyéniségeink, csapatunk van, aki kinn van, az magyar válogatott). Ehhez képest ugyanis mégis lettek húzójátékosaink, akikbe a racionálisan túlmenően kapaszkodtunk, így fáradtak el már az EB-n idejekorán, ahogy az utolsó meccsen is. Sopronyi talán már a korábbi meccsek mindegyikén sem kapott annyi cserelehetőséget a rövid oldalon, amennyit érdemelt volna, és amennyivel valóban tehermentesíthette volna a többieket, az utolsó meccsen kockázatos, nagy támadási felületet nyújtó hiba volt lehetőséget sem biztosítani neki. A csodafegyverként behívott Tóth pedig a mérkőzés jó részében csak Tomori vergődését nézhette, noha benne még mindig inkább benne lehetett volna, hogy megtalálja a lövőformáját egy-két gól erejéig, mint a folyamatosan középre és gyengén lövöldöző kollégája esetében. Nem mintha Sopi ukrán meccsen nyújtott teljesítménye meggyőzött volna, de így utólag az még az EB egyik legjobb magyar átlövő-teljesítménye volt, ami hihetetlenül szomorú. Részemről abban reménykedtem, hogy a hollandok ellen jól felkészülve, jól visszarendeződve akár játszhatunk egy önbizalomnövelő meccset is, ahol a lövőink - főleg a frissen csatlakozott Tóth - formát foghatnak. Sajnos ez nagyon nem sikerült, és az ellőtt labdáival ő is hozzájárult a hamar kialakuló csapatot még demotiváltabbá kerülő különbséghez. Persze éppen a válogatás kapcsán nehéz kritizálni a magyar kapitányt: ugyanis elképesztő, de a magyar mezőny "valamirevaló" átlövőinek és irányítóinak a többsége most is sérült vagy lábadozik (egyébként Görbe valóban rengeteget jelenthetett volna, nem csupán egyéni klasszisa okán, de az így kizsigerelt Zizi tehermentesítése miatt is), és ez még részben a kerettagokra is igaz. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy Szekeres és Temes nem csupán a kontinenstornán bizonyult betlinek, de már előbb is látszott, hogy helyettük másra lett volna szükség. Ez pedig nem ez a világverseny volt, ahol a közeledő, olimpiai kvalifikációs lehetőség miatt megengedhettük véleményes játékosok beépítését, ez az EB inkább eredménykényszeres volt, nem csapatépítéses. De semmiképp nem ez volt a legnagyobb gondunk, ez valójában egy légypiszoknyi eleme a kirakósnak.

    Akikkel elégedett voltam: Szucsánszki, Bulath (ha nem is folyamatosan játszott jól, Zizihez hasonlóan a lelkét kitette, és nála nagyobb terhelést talán az egész EB-n nem kapott mezőnyjátékos), Pálinger (bár ő egy erős csapatban ennél többet tud), Herr, Sopronyi (amiért elvittük, azt ő megoldotta, aki ennél többet várt tőle, az nem ezen a bolygón él)
    Akikkel nem: Tomori, Szekeres, Temes, Kovacsicz, Bódi, Vérten (Orsinak még volt egy-két jó pillanata a betliző szekcióhoz képest, de ő ennél sokkal többet tud, tehát sokat is várok tőle)

    Tóth Tímeát nem említettem az utóbbiak között sem, mert ő minden elismerést megérdemel azért, hogy vállalta csatlakozást a csapathoz, és mint már említettem, ha a hollandok ellen a bizonyítási vágya nem is jött jól, a saját magához képest átlag alatti teljesítménye az ukránok ellen alighanem kellett a két ponthoz. Ha sokat nem is tudott segíteni a csapaton, a behívása abszolút racionális döntés volt. A többieket pedig nem helyezném el egyik serpenyőben sem.

    Természetesen a leírt véleményem akkor is ez lenne, ha továbbjutottunk volna, sőt ha aranyat nyernénk, akkor is. Egy kirakateredmény önmagában nem írná azt felül, amit látni szeretett sportágam háza táján. Viszont a mostanii eredmény beleillik a sormintába, és bár a holland válogatottnál papíron továbbra is jobbnak tartom mienket, az elért eredmény nem a véletlen műve, mondhatni körbeverések, helyenként fura eredmények ide vagy oda, minden csapat odakerülni látszik ezen az EB-n, ahová a mutatott produkció alapján való. Mindenesetre bármilyen elvárton aluli egyéni teljesítményt is láttam, semmiképpen nem a játékosok legnagyobb felelősök a tornán elért eredmény miatt sem, nemhogy a nagyobb összefüggések miatt.
  • Isthy
    #47135
    Már évek óta sz*rnak az egészbe, mert nekik más a prioritás...
    Az jön, hogy már ki sem jutunk majd világversenyekre és szép lassan a foci szintjére kerül a sportág.

    Nekünk ezzel véget ért az EB. Azért kíváncsi lennék a véleményetekre a csapat szereplésével kapcsolatban. Esetleg az okokról és minden egyéb másról is várom az észrevételeket. Én is meg fogom írni a "kisesszémet"
  • Isthy
    #47134
    Nagyon sok igazság van benne... Meg maradt is ki belőle dolog, de ugye a "nagyjaikat" nem lehet bírálni...
    De van olyan is amin azért nagyot néztem. Pl. A teherbíróképesség fokozása... Naaaaa... Sztem meg inkább nem 3-4 játékost kellene széthajtani végig a meccseken folyamatosan... Akkor talán nem köpnék ki a tüdejüket és nem látszanának fáradtnak... Sztem nem a teherbírásukkal van leginkább a baj, hanem azzal ahogyan széthajtják őket... A szemléleten kellene változtatni, minden szinten! A mai kézilabdában már nem lehet egy játékosnak végigjátszani a meccset. Főleg nem sorozatterheléssel világversenyen. Sokkal dinamikusabb, erőpróbálóbb a játék, nem lehet bírni végig. Ezt már normálisabb helyeken régen észrevették és folyamatosan cserélgetik, pihentetik a játékosokat. Akár a pillanatnyi eredményesség rovására is, de hosszabb távon ez kifizetődik. De itt meg mi a megoldás? Még tovább edzzük szét a játékosokat... Elképesztő... És 2-3 év alatt tönkremegy a szervezetük... Erre talán az egyik legékesebb példa Görbe... Nem véletlen, hogy már egyre sűrűbben sérül meg...
    De ez csak egy szegmens a sok közül ahol probléma van. Viszont amíg ez a senkiházi "háttér" van addig csak egyre lejjebb fogunk sűllyedni... Elkezdett a kézi is azon a lejtőn lefelé zuhanni, amit a fociban láthattunk...
  • Duby
    #47133
    Azért ez egész más volt, mint a hollandok ellen, de még az ukrán meccshez képest is. Szvsz így ki lehet kapni.
    Az meg hogy immár hosszú évek óta fantasztikus kézilabdanemzetként olyan soha nem jegyzett országok hosszú sora mögé szorulunk, ahol a mi egykori legendáink mozdulatain tanulták meg ezt a sportot, egy súlyosan elgondolkodtató tény. De nem vagyok naiv. Pont akiknek rohadtul magukba kéne nézni, pont akik a legjobban felelősek ezért, és sürgősen tehetnének valamit, azok szarnak az egészbe, azoknak tökéletesen jó így minden.
    Hol vagyunk a 2 évvel ezelőttihez képest? Pedig már akkor is hol voltunk a 4 évvel azelőttihez képest! És félelmetes belegondolni mi jön 3-4 év múlva!!!
  • kaloz174
    #47132
    Köstner véleménye, még meccs előtt

    Bár ő adta a nevét hozzá, de mint mondja is, ezt átbeszélték a kint lévő többi élvonalbeli edzővel is. Így nagyon figyelemre méltó és tanulságos álláspont.
    Remélem, a tanulság nem marad eredmény nélkül.
  • Isthy
    #47131
    Ja és amit elfelejtettem, ezzel a svéd győzelemmel dán-norvég elődöntő lesz szombaton a dániai Herningben.
  • kaloz174
    #47130
    Önmagában nézve ezt a meccset, tényleg nem értettem én sem, hogy miért nem cserélt Eszter, akkor, amikor már egyértelmű volt, hogy a kezdősor elfáradt.
    Mindenképpen meg kellett volna próbálnia ezt a lehetőséget, legfeljebb ugyanaz történik, mint így.
  • Isthy
    #47129
    45 perc után elfáradtunk és utána svédek behúzták a meccset. A középső embereink felőrlődtek, mert a szélsőinket nem nagyon sikerült bevonni a játékba. A cserék - leginkább Sopronyi - nem tudom miért ülték végig a meccset, mikor támadásban Tomori nagyon gyenge volt végig és mégis rengeteget volt fenn. Ha nem játszatjuk a cseréket, persze hogy elfáradnak a húzóembereink és kikapunk. Ez történt most is, így végül a 9-10. helyen zárta az EB-t a csapat.
  • Breki33
    #47128
    ezt nem hiszem el
  • Gabess8
    #47127
    Egy félidőnyi feltámadás, aztán győzött a realitás, ennyit tudunk nincs itt mese. Erre az eredményre számítottam.
  • Gabess8
    #47126
    Félve kezdek szemezni vele,(mármint az üveggel) csak még nem tudom, hogy bor vagy pálinka legyen...
  • Isthy
    #47125
    Ahogy várható volt.

    Azért kíváncsi vagyok miért pont román páros fújja a mi meccsünket. Mert ugye ha a svédek nyernek, biztos csoportelsők és velük játszanak a románok az elődöntőben, nem a norvégokkal. Azért nem mindegy...
  • Breki33
    #47124
    hát a franciák simán nyernek újra
  • Breki33
    #47123
    Tomori: Életre szóló leckét kaptam

    Játszhat a svédek elleni, szerda esti Európa-bajnoki középdöntős kézilabda-mérkőzésen a kedden piros lappal kiállított Tomori Zsuzsanna, mivel nem tiltotta el őt a sportág kontinentális szövetségének fegyelmi bizottsága.

    A fegyelmi bizottság azért foglalkozott Tomori ügyével, mert a játékvezetői jelentésben külön kitértek arra, hogy a magyar átlövő megrúgta a ráfekvő Diane Lameine-t. A két játékos a 27-19-es holland sikerrel zárult találkozón többször is összekülönbözött, kétszer páros kiállítást kaptak, egyszer pedig Lameine - a bíró háta mögött - arcon csapta Tomorit. A holland játékos szintén piros lappal bűnhődött, de ő azért, mert a meccsen háromszor is kétperces büntetést szabtak ki rá.

    Tomorit végül nem tiltotta el a fegyelmi bizottság a svédek elleni találkozótól, melynek komoly tétje van. Ha a magyarok nyernek, és utána a norvégok nem kapnak ki a hollandoktól, akkor Mátéfi Eszter szövetségi kapitány csapata bejut a szombati elődöntőbe. Minden más esetben az együttes nem kerül a négy közé, és legrosszabb esetben akár a tizedik helyen is végezhet.

    A magyar játékos szerint tettét annak előzményei sem mentik: "Már a szabálytalanságomat követő pillanatban tudtam, hogy óriásit hibáztam, akkorát, amekkorát pályafutásom során még soha, és többé nem is fogok. Tettemet az sem menti, hogy megvoltak az előzményei, a mérkőzés légkörének elfajulásához mindkét fél hozzájárult. Így persze semmilyen körülmények között nem szabadott volna reagálnom, a sportpályán ez megengedhetetlen. A piros lap, csapatunk veresége, a bennem lévő önvád és a szabálytalanságom után hozzám érkezett reakciók így összességében nagyon súlyos büntetést és életre szóló leckét jelentenek számomra."

    Szántó András csapatvezető, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke kijelentette: az átlövő vétsége egyedi marad: "Tomori vétsége a nemzetközi és a magyar kézilabdázás hagyományaihoz, általánosan sportszerű légköréhez egyaránt méltatlan, mindannyian értetlenül állunk előtte. Nem mentségként vagy magyarázatként, csupán adalékként jegyezzük meg, hogy a zaklatott, feszült légkörű mérkőzésen Tomori folytonos és kölcsönös provokáció részese volt. A magyar csapat és annak vezetősége mélységesen sajnálja és elítéli e sportszerűtlen cselekedetet, ugyanakkor tudja és kijelenti, hogy a vétség egyedi volt és marad is, mind a magyar kézilabdázás története, mind Tomori Zsuzsanna pályafutása során."
  • Breki33
    #47122
    Két brutális kézivereség után is elérhető az Eb-elődöntő


    Bár a magyar női kézilabda-válogatott nyolc góllal és kritikán aluli játékkal kikapott Hollandiától, még mindig van esélye arra, hogy négy közé jusson a dán-norvég közös rendezésű Európa-bajnokságon. Ehhez szerdán 18.15-től le kell győznie a szinte hazai pályán szereplő svédeket, és bíznia kell abban, hogy a norvégok ezúttal nem tesznek keresztbe a magyar csapatnak. A keddi mérkőzés egyébként nem osztott, nem szorzott a elődöntő tekintetében: ha győztünk volna a hollandok ellen, a svédeket akkor is verni kell a négy közé jutásért.

    http://www.origo.hu/sport/kezilabda/20101214-aki-negy-koze-vagyik-ilyen-rosszul-nem-jatszhat-meg.html
  • Isthy
    #47121
    Azért egy 5-ös holtverseny a csoportunkban nagyon durva lenne. Azt hiszem ilyenre még sosem volt példa. Mondjuk a valószínűsége is elég kicsi, de megtörténhet. Remélem a csapat is tesz majd valamit ennek elkerülése érdekében.
  • Zóanagyvarázsló
    #47120
    Egyetértek, és ha svédeket megverjük, akkor mindenképpen örülni fogok, de a négy közé jutásra még nem fogok inni. A sportban csak akkor mehetünk biztosra, ha minden a képletben érintett meccset lefújtak. Ennyiről szólt a hozzászólásom, nem többről.
  • primavis
    #47119
    a norvégok nem vállalhatnak fel még egy vereséget, mellesleg ahogy ma játszottak ez valószinütlen is.
  • Isthy
    #47118
    A dánok meg 31-19-re elverték a horvátokat és ezzel megvan a 2 elődöntős a csoportból. A dánok a csoportelsők, a románok a csoportmásodikak.
  • Zóanagyvarázsló
    #47117
    Szerintem se, de ha a svédek ellen csodát is teszünk, akkor is meg kell várni a norvég meccs végét. Biztos vagyok abban, hogy a hollandok fognak jobban hajtani,a norvégoknak meg alaposan ki kéne kapniuk az első helyről lecsúszáshoz. Mondjuk ha az északiak olyan fejetlenül is kezdik a meccset, mint ma, holnap alighanem megint lesz egy játékosuk, aki átLöki őket ezen a perióduson.