61665
Vélemények egyik legsikeresebb
csapatsportunkról.
-
#29
megint ugyanazt a szar hibat fogjak elkovetni. hihetetlen, ha lassan mar 4 eve nem tudjak megoldani ezt az igen kicsinyes problemat, akkor nem erdemlik meg az aranyat. a masik meg, hogy en biraktol hallottam, hogy kene egy uj edzo -
#28
láthatták a drámát decemberben, amikor Zágrábban egy megnyertnek hitt világbajnoki döntőt vesztettek el női kéziseink. Az okokat azóta is mindenki kutatja, de a szakemberek sietve szögezik le, a megszerzett második hely nagyon jó eredmény. Ilyen előzmények után sokan aranyat várnak Athénban, de a szövetségi kapitány óva int mindenkit attól, hogy nyomást helyezzen fiatal csapatára. Szerdán 14 órától az egyik legilletékesebb, a női kézilabda válogatott szövetségi kapitánya, Mocsai Lajos válaszol az olvasók kérdéseire.
Mocsai Lajos (10) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 14:54:20
A kérdéseire konkrétan válaszolnék, hiszen rendkívül fontos problémákört érint. Az időkérés lehetősége félidőnként egy perc, mindösszesen két perc a mérkőzés folyamán az edző számára. Sajnos a kommunikáció során annak véletlen vagy szándékos elferdítése során megjelentek olyan tudósítások, amelyek tévesen ezt sugallták. A végjátékban három góllal a befejezés előtt döntő percekben kértem időt, és ott két konkrét taktikai tanácsot, utasítást adtam a játékosoknak, és megfelelő nyugalomra, körültekintő játékra kértem őket. Az alapvonalra történő kifutásomat a szabályok tiltják, miután a cserepad mögötti vonalig hagyhatom el a meghatározott területet, valamint a figyelmeztetések, a sárga lapok kiosztásával ebben a helyzetben a pályára való belépésem (amit hosszasan mérlegeltem) kétperces büntetést jelenthetett volna a csapat egy játékosa számára. Köszönöm kérdését.
rvs (9) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 12:06:47
kedves Mocsai úr! először is szeretnék gratulálni a második helyezéshez, szép volt. :-) ám ez után szeretnék kérdezni egy csomó dolgot, ami érdekelne engem, mint laikust. (tényleg nem értek a kézilabdához.) 1 - a döntő második félidejében volt egy időkérési lehetősége. emlékeim szerint ezt nem használta ki. miért? nyugodtan lassíthatta volna vele a játékot. (amit akár azzal is elérhetett volna, hogy kimegy az alapvonalra, vitatkozik kicsit, és begyűjt egy figyelmeztetést.)
Mocsai Lajos (9) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 14:46:49
A testmagasság, a tesmagassághoz tartozó testsúly matematikailag pozitív összefüggést (korrelációt) mutat az eredményességgel a világ élmezőnyében. Az Ön által említett terminológiai kifejezés arra utal, hogy a játékosok tömegének és testmagasságának jelentős szerepe van az eredményességet illetően.
turgenyev (3) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 07:33:21
A napokban azt nyilatkozta, hogy óva int mindenkit attól, hogy aranyérmet várjon a csapattól az olimpián. 2000-ben a vízilabdázók azt mondták, hogy nincs rajtuk túl nagy súly, mert ŐK MAGUK IS aranyat várnak el saját maguktól. Pszichológiai szempontból nem lenne szerencsésebb, ha a válogatott magának igenis nagy célt tűzne ki? Ilyen játékoskerettel ez egyáltalán nem túlzás. Mi az a "testsúlykilogramm"? Ha merőben fizikai oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor a súlynak newton a mértékegysége, a kilogramm a tömegé.
Mocsai Lajos (8) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 14:44:05
Véleményem szerint a női válogatott számára az olimpiai éremszerzés reális, moiváló célkitűzés, hiszen hat csapat azonos föltételekkel fog éremesélyesként küzdeni. A pszichológiából tudjuk, hogy a túl magas, a túlzottan alacsony célkitűzés hibás választás, így a csapat számára a legmotiválóbbat kell megkeresnünk, és mivel a csapat tovább fiatalodik és a nemzetközi tapasztalata még nem éri el az esetlegesen optimáliisnak mondhatót, az éremszerzést mindenképp meg kell jelölni. Az más kérdés, hogy a felkészülést, az athéni versenyzést, a belső motivációt, a teljesítményigényt úgy építjük fel, hogy minden mérkőzést GYŐZELEMRE kell, és akarunk játszani.
turgenyev (3) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 07:33:21
A napokban azt nyilatkozta, hogy óva int mindenkit attól, hogy aranyérmet várjon a csapattól az olimpián. 2000-ben a vízilabdázók azt mondták, hogy nincs rajtuk túl nagy súly, mert ŐK MAGUK IS aranyat várnak el saját maguktól. Pszichológiai szempontból nem lenne szerencsésebb, ha a válogatott magának igenis nagy célt tűzne ki? Ilyen játékoskerettel ez egyáltalán nem túlzás. Mi az a "testsúlykilogramm"? Ha merőben fizikai oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor a súlynak newton a mértékegysége, a kilogramm a tömegé.
Mocsai Lajos (7) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 14:37:08
Sajnos nem tudok egyértelmű igennel válaszolni megállapítására, mert jelen pillanatban Radulovics szülés után másfél évvel fizikailag megújulva, rendkívül tudatosan készült a világbajnokságra, míg Farkas Ágnes az elmúlt két évben elsősorban ugrólábának valamikori dortmundi sérülése folytán (öt szalag szakadt a bokájában) egyre nehezebben birkózik meg a nélkülözhetetlen nagy terhelésű edzésmunkával. Az ő felkészülése, felkészítése a továbbiakban nagyban múlik egészségügyi állapotán, amit ezen a világversenyen előbb torok-, majd középfülgyulladása, magas láza nagyban befolyásolt. Az olimpiai sorozatmérkőzésen a két átlövő közös tevékenysége jónak mondható volt, Farkas Ágnes Dunaújvárosból való távozása után valami megbomlott a játékosok közötti érzelmi és szakmai kapcsolatban, amit a mai napig is igen nehéz visszaállítani. Az irányító pőozícióban valóban Görbicz Anita ígéretesen tehetséges, de ha jól emlékszem, az ön "leggólerősebb" jelzőjét nem tudom megerősíteni, ha jól emlékszem, átlövési effektivítása 27% volt ezen a világversenyen (csapatátlag 49%). Azon leszünk, hogy a világ egyik legjobb csapatát tovább építsük és a szükséges korosztályváltást tovább forszírozzuk. Miután a világbajnok orosz válogatott, norvég válogatott, szerb-montenegrói válogatott nem került ki az olimpiára ebben a hatalmas versengésben elmondható, hogy különösen a 12 közel azonos játékerőt képviselő csapat tekintetében ezen a világversenyen csapatunkat játékminősége, küzdeni tudása, morális tartása a világ egyik legjobb csapatává emelte.
stonedrop (2) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-13 21:16:41
Ha jól emlékszem a legutóbbi eb-n Farkas Ági volt a gólkirály, a vb-n Radulovics. Mondhatjuk, hogy ha mindketten hozzák magukat, akkor nekünk van a legjobb átlövő párosunk a világon? Ha igen, hozzájön a világ egyik (ha nem a) legjobb kapusa, a leggólerősebb és legtehetségesebb irányítója, az egyik (ha nem a) legjobb beállója, és a leggólerősebb szélsője. Mondhatjuk, hogy miénk a világ legjobb csapata?
Mocsai Lajos (6) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 14:22:37
Az edzői munka megítélése igen relatív, hiszen fiatalokkal foglalkozó edzők is szakmailag nem látványos, de ugyanakkor rendkívül magas szakmai színvonalon folytatott munkát végezhetnek. Egy edző életpályáját nem a rövidtávú sikerek, hanem az évtizedeken keresztül nyújtott szakmai tevékenység, eredményesség minősít. A budapesti Vasasnál 1982-ben, a Bp. Honvédnál 1983-84, öt évig a férfi válogatottnál, tíz évig a Bundesligában, öt éve a magyar női válogatottnál eltöltött edzői tevékenységemet megpróbáltam tisztességgel végezni, mellette főállásban 1978 óta a TF-en tanítok és a kézilabdával foglalkozom. Mindenkinek a saját joga eldönteni, hogy az ezekhez az időkhöz tartozó eredmények elfogadhatóak vagy eredménytelenek voltak.
Köszönöm Simics Judittal kapcsolatos véleményét, hiszen '98-ban, hazajövetelem után, mint régi tanítványomat újra a válogatottba visszaemeltem, annak ellenére, hogy egyesülete, a Dunaferr az Európa-kupa sikerek után nem tartott valósan igényt rá. Mind emberileg, mind szakmailag igen nagyra tartom őt és frissen született babája gátolta meg, hogy a válogatott melletti technikai vezetői feladatot mellettem ez időben ellássa. Tisztelettel köszönöm kérdését.
csaba68 (4) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 10:13:16
Tisztelt Mocsai Úr! 1. Nyilatkozataiból már-már úgy tűnik, hogy saját magát tartja a legjobb edzőnek. Az olimpiai és VB döntő után talán ez mégsem így van. 2. Nincs a védekezést összefogó, a pályán "látó" játékosa, mint Simics volt(akiről Kökény árnyékában méltatlanul keveset beszéltek). Talán Bohus lehetne. 3. Ha a TV- ben nyilatkozik, kérem gombolja be inge felső gombját és igazítsa meg a nyakkendőjét. Csakis az Ön érdekében :))
Mocsai Lajos (5) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 14:13:31
A magam részéről a médián keresztüli üzengetést nem tartom korrektnek, így magam sem élek vele. A magam részéről rendkívül tartózkodom attól, hogy más emberek teljesítményét hozzáértés nélkül megítéljem. Az előző két világversenyen a válogatott ötödik, hatodik helyezést ért el, elsősorban az olimpia utáni tizenegy pozícióban fiatalított válogatott kerettől az elért eredmény nem volt reálisan tervezhető.
Szabó Melindával igen régi és rendezett a kapcsolatom, este a banketton gratuláltam neki.
agasssi (5) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 10:56:36
Mit szólt ahhoz, hogy egy mindehez értő szakember, Havas Henrik szerint le kellett volna mondania, mert a legjobb csapat nem nyerte meg a vb-t? Gratulált Szabó Melindának a döntő után?
Mocsai Lajos (4) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 14:08:10
Köszönöm a gratulációját. Valóban nagy kockázatot vállaltam a szélsőjátékosok ilyenképpeni nevezésével, gyakorlatilag védőjáték minőségének erősítésére, a zért és nyitott 3:2:1-es védekezés alkalmazása miatt a belső védőpozíciókat kellett megerősítenem, valamint a belső négy támadó a taktikát döntően meghatározó átlövő relációt kellett igen variábilissá tennem. Mehlmann, Szrnka valóban fiatal és tehetséges játékosunk, Mehlmann Ibolya kéztörése miatt hathetes kihagyással érkezett, amit végig a felkészülés utolsó fázisában nehezen tudott bepótolni, míg Szrnka Hortenzia sajnálatos módon egy felfázás során lázas gyulladásos állapotban a vébé alatt egy hét orvosi, illetve edzéskihagyás miatt szakmai okok miatt nem tudott játszani. Görbicz megelőzte az irányítóposzton mindkét riválisát a játékidőt és a játéklehetőséget tekintve. Valójában a jobbszélső sérülése jelenthette volna a legkellemetlenebb problémát, hiszen a balszélső pozícióban több játékos tud elfogadhatóü teljesítményt nyújtani.
Szilárd696 (6) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 11:09:40
Gratulálok az ezüsthöz.A kérdésem az lenne,hogy nem érzi-e úgy,hogy túl nagy kockázatot vállalt azzal,hogy mindkét szélső posztra csak egy játékost vitt ki?Szerintem csak a szerencsénknek köszönhetjük,hogy ebből nem lett"katasztrófa".Elgondolkozott azon, hogy mit csinál,ha valamelyikük betlizik vagy megsérül?A másik téma pedig a fiatalítás...miért nem bizonyítási lehetőséget a fiataloknak?Nagy Ivett szerintem már most a legjobb balszélső Magyarországon,Mehlmann,Szrnka,Görbicz....nekik már nem biztos, hogy csak csereembereknek kellene lenniük.
Mocsai Lajos (3) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 13:59:50
Valós probléma a végjáték sikeres megvívása, klasszikus értelemben véve a kézilabdázásban az utolsó hét percet szoktuk ebbe a kategóriába sorolni. A játék felgyorsulásával a támadások 75%-a 20-25 mp alatt befejeződik, valamint a passzív játék szabályának azonnali - akár egy passz utáni - alkalmazásával a kézilabdázás rendkívül fordulatos, végjátékában kiszámíthatatlan lett. Gyakorlatilag ezt a speciális területet a tét jelenléte nélkül modellezni a legnehezebb, de valóban az eddigiektől (rövidített intervall küzdőjátékok 2-3 percre szűkített speciális taktikai helyzetben való gyakorlás stb. nem hozta meg a kellő eredményt). Úgy gondolom, egy komplex felkészítéssel kell előrelépnünk, amely a lélektani és gyakorlati feladatokat magában foglalja. Köszönöm kérdését.
stonedrop (0) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-13 21:06:58
T. Mocsai úr! Gratulálok az ezüstéremhez! De szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy nem csak az olimpián és most herdált el a csapat ilyen nagy előnyt, hanem a romániai eb döntőben is. Ott szerencsére elég gyenge volt az ellenfél ahhoz, hogy a hosszabbításban kijöjjön a valós különbség. Még mindig nem lát tendenciát abban, hogy minden döntőben összedől a csapat a véghajrában?
Mocsai Lajos (2) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 13:53:58
Nagy szeretettel köszöntök mindenkit és köszönöm az eddigi kérdéseket!
Mocsai Lajos (1) válasz erre | adatok | e-mail
2004-01-14 13:53:07
Mocsai Lajos megérkezett, válaszol a kérdésekre és várja az újakat.
-
#27
-
#26
Ma délután az FTC–Prestigio mérkőzést a Sport1 csatorna szombaton 18 órakor közvetíti !!!
Hajrá Magyarok !!!!!!!!! -
#25
Azért eztsehittük volna pár éve mikor Prokopp orát beverték pl -
#24
Győr - Hypo 30-23 :)))
HÁJRÁ GYŐR!!!! -
#23
Pálinger, te csodás!
[2003-12-11]
Jegyzet
„Látom, Pigniczki vetkőzik a kispadon!”, mondja a magyar-román mérkőzést élőben közvetítő Sport1 televízió kommentátora. Majd kisvártatva hozzáteszi: „Görbicz is!” Én pedig – nyilván többezer férfitársammal együtt – bánatosan kesergek. Miért ennyire amatőrök a horvát operatőrök?! Ilyenkor miért azt kell mutatni, hogy Dobrin két gólra felhozza a szomszédokat? Őket nem érdeklik a magyar kispadnál zajló események?
Na, mindegy! A lényeg az, hogy mutatják a kedvencemet. Mint mindig, Pálinger Kati ezúttal is csodálatos. (Igen, az újságírónak is van kedvenc sportolója – a szerk.). Derekasan küzd a legendás Cornel Otelea szövetségi kapitány irányította balkáni válogatott, de a Pálinger, Ferling páros vezérelte magyar csapat magabiztosan győz 30-27-re.
Szerda este 7 óra. Következik a norvég-magyar párharc. Mivel a délutáni meccsen az ukránok legyőzték a németeket (25-23), és jelenleg éppen az athéni szálláslehetőségek iránt érdeklődnek, a képlet meglehetősen egyszerű: ha Pálingerék nyernek, akkor gyűjtögető életmódra váltok. A magyar győzelem athéni repülőjegyet jelent a magyar válogatottnak!
Valasek Tibor kolléga múlt kedd óta ötkarikás szemmel nézi a világbajnokságot. Mit mondjak, egészségére. Én „csak” csodálom a lányokat: Pálinger Katit, Ferling Dettit, Görbicz Anitát, Pigniczki Krisztát. (Utóbbiakat annak ellenére is, hogy a horvátok lemaradtak a vetkőzésről.) Szépek, aranyosak, ráadásul még kézilabdázni is tudnak. Olykor felsőfokon. Mint most, a norvégok ellen. Pálinger is teszi a dolgát. Véd. Ahogy szokta. Csodálatosan. Nem csak a norvégok nem hisznek a szemüknek. Az a gyanúm, hogy ma azok is elégedetten csettintenek a Pálinger-bravúrok láttán, akiknek ez már nem újdonság. Megszokott dolog.
Félidőben háromgólos magyar vezetést mutat az eredményjelző. 14-11, ide. Gólnélküli három perc után sötétségbe borul a csarnok. „Elment az áram”, nyugtázom magamban. „Jé, akkor ingyen vagyok!”, lövöm le a poént.
Végeredményt nem írhatok, lapzárta van. Cserébe viszont kinézek magamnak egy kempinget Vouliagmeni környékén. Jövőre a triatlonversenyt is, Pálinger Katit is élőben szeretném látni az olimpián, Athénban.
Lőrinczi Csaba
-
#22
Heti Hetes a kézi döntőről (1/2)
Jáksó: Ezüstérmes lett a zágrábi világbajnokságon a magyar női kézilabda válogatott.
(taps)
Verebes: Na most persze azt velem nem lehet csinálni, amit ezek a nők csináltak, mert gondolom láttátok a döntőt.
(Mindenki: Persze)
Havas: A lányok csinálták szerinted? A lányok csinálták?
V: 15 másodpercet kellett volna kibírni...
H: A lányok csinálták szerinted? A lányok hibája? Figyelj ide, ezt most nagyon komolyan mondom...
V: ...hülyeséget mondtam...
H: Nem, nem, jó nyomon vagy. A legjobb kapus a mienké volt, igaz?, a legjobb átlövő a mienké volt, az egyik legjobb irányító, a Görbicz a mienké volt, a Lovász a legtöbb golt dobó szélső volt. 6 perccel a vége előtt vezettünk hat vagy hét góllal, és akkor te azt mondod, hogy ezek a lányok tehetnek róla? Én azt gondolom - minden tiszteletem Mocsai Lajosé, minden tiszteletem - de ez a világ legjobb csapata. És az olimpián is a világ egyik legjobb csapata a mienké volt. Kétszer ilyen bakit elkövetni, azt gondolom le kellene vonni a következtetéseket. Kiváló szakember, de ilyen nem megy. Nem a lányokon múlt, nem a lányokon múlt.
V: Hanem? Nem mondtad meg, hogy min múlt.
H: Rajta. Mocsainak el kell menni, mert így nem nyerünk olimpiát.
V: De mit csinált?
H: Csak semmit. Nem cserélt időben, rosszul cserélt, nem kért időt...egyszerűen elrontotta.
V: Én ezt nem néztem, én a meccset néztem. Fogalmam nem volt, hogy kit hogy hívnak, azt se tudom, hogy ki az átlövő, a belövő, kit cserélt, kit nem cserélt; azt láttam, hogy 15 másodpercig ha bírták volna: megnyerik a világbajnokságot. Nem bírták a 15 másodpercet. Hihhhetetlen... Dühös voltam.
Farkasházy: Én szerintem azért közületek én láttam a legközelebbről ezt a meccset, mert én ott voltam.
Gálvölgyi: Megőrülök, ott voltál?
F: Igen. Nem dicsekedni akarok vele, hanem láttam olyat, amit esetleg nem láttok a közvetítésben. Tehát a következőt láttam: a szünetben 10 percig ordítozott a francia főtitkár a két izlandi bíróval, és mit tesz isten, ezek az izlandi bírók, nem tudják a franciáknak megnyerni a meccset, de megadták a lehetőségét, hogy sorban kiállították a magyarokat, elvettek egy teljesen szabályos gólt, a hosszabbításban 18-szor birkózták le a magyarokat, nem adtak se hetest, nem volt se kiállítás, tehát gyakorlatilag ezt a meccset ugyanúgy elcsalták, mint 95-ben Wiener Neustadtban. De mielőtt a Mocsainak le kéne mondania, egyszerűen nem lehetett ezek ellen a bírók ellen mit csinálni, mert vizilabdában, kézilabdában szokás izgalmassá tenni a meccset, felhozni a vesztésre álló ellenfelet. Ez történt. Az, hogy a Görbicz szegény kiejtette a kezéből a labdát, az azért történt mert teljesen szabályos gólját előtte 40 másodperccel nem adták meg, amit élete végéig nem fog megtudni, hogy miért vették el tőle...
H: És előtte 4 beejtett labda a védők közé, az mi? Abszolút igazad van, a bírók, ilyen szemét módon bíráskodni! Kettős emberelőnyben el kellett volna venni a labdát a franciáktól... viszont ennyi labdát eladni, a Farkas Áginak, és a Radulovicsnak is..
F: De hát gyerekek, ezek dobdták azt a sok gólt, hát most ne büntessétek őket.
H: Dehogy büntetjük, csak mondom.
G: Ez nem egy magyar betegség, hogy hátha például ez a remek labdarúgó válogatottunk egyszer egy megyei szintre eljutna... Ezek a lányok ezüstérmesek, és úgy beszélünk róluk... most ugye, amikor megállás nélkül ünnepeljük a 6-3at, és...
V: Fölálltam a székből és azt mondtam az apósomnak, hogy világbajnokok vagyunk. 3 perccel a... 2 vagy 3 góllal vezettünk...
H: 6 gólos előnyünknél azt mondtam, hogy ki fogunk kapni. Én azt mondtam: ki fogunk kapni. Biztos voltam benne.
V: ... és mire elmentem az asztalhoz és vettem egy datolyát vagy egy fügét, visszamentem és már elvesztettük a világbajnokságot.
H: Te, 6 gólos előnynél letettem volna a nagyesküt, hogy el fogjuk veszíteni. Amit a János mond: magyar mentalitás.
V: Nem vagyok olyan okos mint te, hát mit csináljak én szerencsétlen? Aki oly' ostoba, buta, hülye ember vagyok, één így éltem meg.
(taps)
V: Ennyi fenomén között hogy tudok létezni...
(és így tovább...)
-
#21
-
#20
ÁMEN -
#19
Ez igaz, de vizilabdában is nagy volt a nyomás és mégis sikerült nekik. Szerintem ennyi második hely után kéziben is meglesz egyszer az első hely. Csak ki kell várni. Talán pont jövőre lesz meg. -
#18
focis P -
#17
hát netudmeg miket csináltam mecs előtt
pl babonából mindig vettem fél kiló mogyorót
a döntő előtt is csak azért kimentem a vásárba
tudod, hogy én nagy focic vagyok, de a női kézit 95 óta imádom
bár most, hogy mutatták Kökééket olyan fura volt, mintha tök régi lenne..
Emléxem az olimpia után mondtam neki, hogy ugye egyszer elkapjátok a Dél-Koreaiakat is illetve: Mostmár megveritek Dél-Koreát is ugye?
Elmosolyodott és azt kérdezte, rendben egyébb kivánság?
Úgyhogy azt üzenem Köke megcsináltak :-)
Amúgy az olimpiára visszatérve félek, hogy nagy teher, lesz, hogy mindenki azt várja most el.
Minden fórumon ezt olvasni.
Persze sztem is van esélyük, de nem kéne előre elkiabálni szvsz. -
#16
De hát most VB volt...a cím pedig olimpia. Meg amúgy sem hiszem, hogy ezen múlna, hogy van vagy nincs topic az Sg-n, de hát Te tudod. Egyébként ismerős ez a babona dolog szóval azért megértem mire gondolsz. 
-
#15
tudod gondoltam rá
csak babonás vagyok -
#14
Breki már rég meg kellett volna nyitnod ezt a topic-ot. De ugye inkább későn mint soha. 
-
#13
"Sajnos előbb-utóbb el kell gondolkodnunk azon, hogy nekünk szerencsénk vagy sportdiplomáciánk nincsen?? Ennél talán egyetlen szarabb sorsolás lett volna, ha a Szeged a Lemgot kapja (vagy a 2 magyar csapat egymást). Valahogy MINDEN komoly meccsen kiderül (kezdve a lányok Vb-döntőjével, folytatva a Domino BL-meccseivel, vagy vehetjük a Szeged legutóbbi meccsét is), hogy egyszerűen NEM TUDJUK ELÉRNI, hogy normális játékvezetők fújják a sípot.
Egy Lemgo-Magdeburg párosítás valóban elképzelhetetlen, amíg jut valamennyire egy keleti(bb) csapat.
De immár mienk az idei BL két legnagyobb skalpja - azt hiszem, most már a Ciudad elnökének arca lehetett sápadtabb a 2 név kihúzása után!!! :) (követve a Barca elnökét, aki egyből az előző sorsolás után kiszaladt a teremből - valamit megérezhetett!!:))
Most már féljenek ők tőlünk! Ne mi mondjuk, hogy "nem szeretnénk összekerülni a Lemgoval", ...stb - mondja azt a Lemgo, hogy nem szeretne összekerülni a Fotexszel vagy a Szegeddel!
Hajrá Fotex!
Hajrá Szeged! "
-
#12
NSO hír. -
#11
Sorsoltak a férfi kézilabda Európa-kupákban. Fotex KC Veszprém a spanyol Ciudad Reallal, a Pick Szeged pedig a német SC Magdeburggal találkozik a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Az EHF Kupában a Dunaferr az orosz Lukoil-Dinamo Asztrahánnal csatázik a négy közé kerülésért.
-
#10
Cseszregi Balázs (Magyar Rádió Győri Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója) riportja a világbajnokságon részt vett győri kézilabdázókkal
Görbicz Anita a Győri ETO KC világbajnoki ezüstérmes kézilabdázója. Idéznék egy hetilapból: "… irányít Görbicz Anita, a női kézilabdázás Zinedine Zidane-ja, az Audrey Hepburn-i tekintetű zseni, aki húszévesen mindent tud erről a játékról, legkésőbb három év múlva egyszerűen kinövi a sportágat. "
Görbicz Anita: - Nem tudom, ki mondta ezt rólam, nem hiszem, hogy annyira nagy játékos lennék, de örülök neki, hogy így gondolják sokan.
Cs. B.: - Kimentél úgy, mint a magyar válogatott második számú irányítója és hazajöttél úgy, mint a világbajnokság, illetve a világ legjobb irányítója. Hogy érzed most magad?
G. A.: - Sikerült az én egyéni teljesítményem, ennek nagyon örülök, annak is örülök, hogy végül is elsőszámú irányítónak tartottak.
Cs. B.: - Azt láttam Zágrábban, hogy amint kiállítottak egyből a koreai játékosok mentek oda és vígasztaltak. Azért ez is nagy szó.
G. A.: - Igen, utólag tudtam meg, hogy ők simogattak, mert ugye elég rendesen sírtam. Szakemberekkel nem nagyon akartam és nem is beszéltem, inkább csak Mocsai úrral beszéltem meg, mit kell csinálnom.
Cs. B.: - Gondolom, most már ezt az ezüstérmet is nagy sikernek értékeled, annak tükrében, hogy amikor kimentetek, a kapitány mindig csak az olimpiai kvótáról beszélt.
G. A.: - Igen, csak az embernek evés közben jön meg az étvágya, egy döntőt mindig nagyon nagy fájdalom elveszíteni, de már szerintem tudunk örülni, tudunk értékelni. Örülünk neki, hogy kijutottunk az Olimpiára és ott megpróbálunk mindent megtenni, hogy végre aranyat érjünk el.
Cs. B.: - Csáktornyán a dánok ellen is félelmetes volt a közönség, de Zágrábban, amikor beléptem a csarnokba, megmondom őszintén, én elbőgtem magam.
G. A.: - Nekem is nagyon kevés kellett ahhoz, hogy mikor beléptem, elsírjam magam, viszont a magyar Himnusznál a meccs elején kijöttek a könnyeim, fantasztikus, hogy ennyi ember itt szurkolt értünk, énekelték a magyar Himnuszt, és egyszerűen kívánom mindenkinek, hogy élje át ezt az érzést, mert nagyon jó.
Cs. B.: - Valószínű, hogy Athénben is átélhetitek, hiszen viszonylag közel a görög főváros.
G. A.: - Reméljük, hogy oda is elkísérnek bennünket és reméljük, hogy ott a döntő után nem szomorúan térnek haza a szurkolók, hanem örömmel és ünnepelve.
Cs. B.: - Mit jelent az számodra, hogy a város is elismeri ezt a nagyszerű teljesítményt?
G. A.: - Tényleg fantasztikus, hogy büszkék ránk itt Győrben is és az egész országban, nagyon sok levelet, SMS-t kapunk, hogy ne bánkódjunk, így is szeretnek, nagyon jó és nagyon örülünk neki.
Cs. B.: - Irina. Te az ETO-ban hatvan perces kapus vagy, itt pedig igazán egy meccsen kellett bizonyítanod, azt hiszem, ez sikerült. Mit gondoltál akkor, amikor a kapitány szólt Korea ellen, "Ira! Gyerünk be!"
Sirina Irina: - Én minden meccsen készen voltam beállni a kapuba, ahogy mindig.
Cs. B.: - Kicsit féltettük a válogatottat Korea ellen, mert tudtuk, hogy hihetetlen gyors, pörgős játékot játszanak. Arra készültetek-e, hogy nagyon gyors szélsőik vannak, úgy tűnt, hogy ezen a meccsen is és korábban is inkább a szélsőket lövették a játékosok?
S. I.: - Készültünk erre, más stílusban, nem európai stílusban játszanak, európai csapatok mindig nehezen játszanak nem európai csapatok ellen.
Cs. B.: - Ami elképesztő volt, hogy 45 százalékkal védtél, úgy, hogy harmincnyolc gólt kapott a csapat. Több mint hetven lövés ment a kapura, ez általános egyébként a mai női kézilabdában?
S. I.: - Nem, ezen a meccsen nagyon gyors támadások voltak, két passz után már lőttek és ezt mi is átvettük.
Cs. B.: - Most, hogy köszöntött a város, mennyire tudsz örülni a világbajnoki ezüstnek? Láttam, ahogy a többiek, Te is lehorgasztottad a fejed a döntő után.
S. I.: - Örülök én is, de az aranyéremnek jobban örültem volna. Jobban örültem volna, ha többet tudtam volna tenni a csapatért.
Cs. B.: - Jöhet majd az arany Athénban!
S. I.: - Remélem!
Cs. B.: - Mivel nagyon nehéz dolgod volt - végül is egy gólkirálynő játszott előtted -, hogy élted ezt meg, hiszen akárcsak Irina, az ETO-ban, illetve tavaly az Európa bajnokságon is végig kezdő voltál?
Mehlmann Ibolya: - Nehéz volt, de elsősorban annak örülök, hogy a keretben voltam és részt vehettem, átélhettem ezt a csodálatos érzést, amit a döntőben a szurkolóktól, magyar emberektől kaptunk. Jó másodikként is ott ülni a padon, mert nem akármilyen játékos van előttem, tanulhatok is tőle és remélem a jövő majd nekem áll.
Cs. B.: - Jövőre például Athén. Azt mondják, hogy a következő év az ETO, illetve a magyar kézilabda nagy éve lehet, hiszen a bajnokságban vezettek, nemzetközi kupa, Olimpia és Európa bajnokság következik. Akár ebből négy arany is összejöhet.
M. I.: - Ne legyünk telhetetlenek, biztos, hogy nagyon örülnék, ha mindegyiken aranyérmet tudnánk szerezni, de én egy olimpiai aranynak örülnék a legjobban, meg persze az, hogy a klubban egy kupadöntőt játsszunk, és ott győzzünk.
Cs. B.: - A világbajnokságra mindig azt mondják, hogy a sportág ünnepe. Az ünnep után hogyan rázódtok vissza a hétköznapokba, hiszen kedden már bajnoki?
M. I.: - Nagyon rossz, igazából annak örülünk, hogy végre itthon vagyunk ennyi idő után, nagyon sok dolgot el kellene rendezni, meg kell szokni.
Cs. B.: - Tudtok pihenni, vagy egyáltalán nincs erre idő, mert Kálmán azt mondja, napi két edzés, aztán jöttök Ti is.
M. I.: - Kaptunk néhány nap szabadnapot, de igazából egy hét lenne az igazi, de erre nincs lehetőség, megtanultunk gyorsan pihenni.
Cs. B.: - Belegondoltatok abba, hogy mikor pihenhettek legközelebb, mert most bajnokság, nemzetközi kupa, Olimpia, EB következik.
M. I.: - Igazából nyáron, az Olimpia előtt két hetet kapnánk. -
#9
-
#8
Győzelem
(Egy magyar szurkoló a XVI. horvátországi női kézilabda VB-ről)
Katkának, Irinának, Tíminek, Beának, Áginak, Bernadettnek, Anitának, Hortenziának, Erikának, Anitának, Zsuzskának, Ibolyának, Tímeának, Krisztinának, Bojankának, Eszternek
Csak azt nem tudom, mit fogok majd mondani a gyerekeknek… Mikor - akár így karácsony tájékán - el kell majd mondani, hogy szeretni úgy jó, meg úgy kell, hogy annak bizony sem nagysága (kicsisége), sem meghatározott iránya ne legyen, hanem csak úgy a téli szobában kályhaként sugározni vég - és válogatás - nélkül mindenre és mindenkire.
Mi a fenét fogok mondani, mikor épp arról a napról kell majd beszámolnom. Hazudni nem akarok, de valamit ki kell találnom, mert kicsit azért szégyellem: azon a napon azokat a mélykék (szutyok inkább) mezes lányokat, akik ott ugrabugráltak a piros-fehér-zöld zászlók, piros-fehér-zöld hajak, piros-fehér-zöld szívek, piros-fehér-zöld agyak, piros-fehér-zöld… Na szóval ott ugráltak, és én nagyon nem szerettem őket. Tiltakoztam magam előtt, de nem és nem, nem ment: utáltam őket, pedig nem ártottak nekem semmit. Illetve hát…
Akkor már tizenegynéhány napja mélyen aludtam és álmodtam. Meseszép volt az álom, csak olykor vegyült bele némi germán vagy viking rémmese és én tettettem a fáradságom, hogy fel ne ébredjek idő előtt. Csak majd a végén! Mikor a jó elnyeri méltó jutalmát. Volt, hogy hétezerkilencszázkilencvenkilencen ordítottak mellettem fülsüketítően mégsem ébredtem fel, sőt egyre édesebbé lett az álom. Aztán jöttek ezek a kékmezesek… Ezek a hülye (azt mondják ezek még a csigabigát is megeszik) kékmezesek néhány perc alatt elintéztek: álom helyett könnyek jöttek a szememre és kínlódva próbáltam visszazuhanni a rózsaszín mélységbe, de csak ezek a kékek ugráltak már ott, és minél jobban fickándoztak, annál inkább minden teljesen reménytelen lett. Pedig az egész történet igazi vesztese nem is én voltam. Hanem a tündérek, az álomból, akikkel együtt éltem két hete, és ezalatt végig tudtam, hogy a végén győzni fognak, mert a jók mindig győznek és ennek így kell lennie és nem lehet másképp és kész.
Minden úgy is alakult, ahogy lennie kellett. A manók, a legkisebb manó vezérletével a legjobb úton haladtak a győzelem felé, és semmit nem bízva a véletlenre az egyik főtündér mindig hátul biztosította, hogy az első sorban lévők minél messzebbre jussanak…És jutottak, mindenki mindent megtett.
Azt hiszem, töviről hegyire elmesélem ezt a gyerekeknek… Majd úgy kezdem, hogy holnemvolt. Biztos, hogy meg fognak érteni, és mivel ártatlanok, majd nem akarnak követni, és nem akarnak majd kékmezeseket gyűlölni, hanem csak álmodni, és csak tündéreket szeretni és a végsőkig szurkolni nekik a győzelemért. Megalkuvás nélkül. Mert a szeretett tündérekkel győzni az olyan földöntúli ragyogás, ami oly csábító, ki megízleli másra nem vágyik. Mondom én, akit végül is ezek a fránya kékmezesek felébresztettek és azt sem tudom milyen az… Csak azt tudom: álmodni, álmodni a tündérek meneteléséről jó. Mit jó: nagyon jó, fantasztikusan jó, szuperjó és csupa boldogság Csak fekszik mozdulatlanul az ember és mégis mozog, szakadatlanul tombol a lelke és a szívverés hol felgyorsul, hol megáll. Az ember dolga ez, ez a magatehetetlen szorítás, esetleg álmában ordítozhat picit… Helyette meg dolgoznak a tündérek, ezek a fantasztikus lények, akik miatt az ember nem is akar feleszmélni egy ilyen kéthetes álomkórból.
És most, hogy felébredtem, anélkül, hogy a jó elnyerte volna méltó jutalmát, azért valamivel mégis gazdagabb lettem. Most ébren vagyok és itt legbelül dolgozik valami és szüntelenül mondja, ne add fel. Ne add fel, hogy újra álomba merülj, és csak a beteljesedés után ébredsz majd fel. És gazdagságom, hogy megismertem és a végsőkig megszerettem a tündéreket, akik szüntelenül csúsznak másznak, küzdenek, és törnek előre a győzelem reményében, és így küzdenek helyettem is, hisz győzelmük az álmom csodás végét jelenti. És most ebben az állapotban remegve várom, hogy újabb alkalmam legyen mélyen elaludni és várni, hogy az én pirosfehérzöld manócskáim újra és újra nekirugaszkodjanak a feladatnak.
Á, azt hiszem annak idején majd sok év múlva mégiscsak elmesélem a gyerekeknek… Abban a pillanatban nem szerettem a kékmezeseket, sőt… De majd gyorsan hozzáteszem: mióta okosabb lettem meg rosszabbul is alszom meg ilyenek, azóta teljesen megértettem, hogy a kékmezesek úgysem jönnek soha közel a kályhához, ezért én csak a pirosfehérzöld manókkal foglalkozom, és már régen az sem érdekel, hogy az álom végét megérjem, mert tudom, hogy a manók természetükből adódóan - ha olykor szomorúak és elkeserednek is - legyőzhetetlenek és a végén, a végén ők mindig győztesek.
Hja igen… Jövő nyárra tervezek egy olimpiai hosszúságú alvókúrát… Nem is tudom… Hogy az altató kilója manapság?
alatesz
-
#7
oldalcimevagyok -
Takigabi #6 mi az oldal cime? -
#5
Dunafer lapján -
#4
Ez hol lesz? -
#3
Élőfórumon a "csajok"!
"DO-ajándék fórumozóknak, néhány nappal karácsony előtt: lapunk szerkesztőségében a horvátországi vb-n ezüstérmet szerzett női kézilabda válogatott dunaferres tagjai december 22-én, hétfőn válaszolnak böngészőink kérdéseire! Bojana Radulovics, Ferling Bernadett, Bohus Bea és Lovász Zsuzsanna biztosan jön, Pigniczki Kriszinát várjuk, Pálinger Kati pedig gyógyuljon meg addig! Csak tessék, csak tessék - máris lehet kérdezni!
"
-
#2
-
#1
nyilatkozatok