4415
Matematika feladatok
  • 7evenb
    #932
    igen
  • kz
    #931
    még mindig a #903-ról van szó?
  • 7evenb
    #930
    És persze köszönöm hogy gondolkodtatok rajta!
  • 7evenb
    #929
    Elnézést hogy eddig még nem válaszoltam (még most sem fogok:)
    átfutottam, de nem szeretném azt mondani, hogy hasonlóra gondoltam én is. Hamarosan ide kerül az én verzióm is (kissé elfoglalt vagyok, de a jövő héten már mindenképp megírom) és részletesebben átgondolom a tiéteket is.
    Megoldottnak nem tekinteném, hiszen odaírtam, hogy nincs abszolult megoldás...
  • via_mala
    #928
    Mond az neked valamit, hogy "végtelen tizedes tört"?
    Leülhetsz.
  • ZilogR
    #927
    ??? mindenkinek megfeküdte a gyomrát, vagy ennyire azért senki nem akarta megoldani, vagy igazából ki nem sz...rik bele, hogy hogy csinálja egy köcsög gépész, vagy a klasszikus eset a fizikus-matematikus-mérnök bezárva egy konzervdobozzal?

    Tegyük fel, hogy meg van oldva és ennyi??? ;)

    Ez tipikusan az az eset,hogy ELVBEN mindenki tudja, hogyan kell ivóvizet előállítani, de azt megcsinálni egészen más dolog...

    Na, várom a kommenteket - én meg bütykölök egy jó BASIC progit, h kiderüljön, fut-e a kicsike algoritmus.
  • Abruzzi
    #926
    ezzel csak az a gond hogy ha 0,999-et beszorzod 10-el nem 9,999-et hanem 9,99-et kapsz. És ha ezzel csinálod végig amit mondtál akkor a végén megint kijön x-re a 0,999 :)
  • dXter
    #925
    lehet, hogy béna vok, és már biztos megválaszoltátok ezt a kérdést, de itt egy pici bizonyítás arra, hogy 0,999... mért 1..
    0,999...=x
    szorozzunk 10-zel:
    9,999...=10x
    tekintsük ezt egyenletrendzsernek, és vonjuk ki az elsőt a másodikból:
    9=9x ossznk 9-cel:
    x=1
    fentebb még x=0,999... volt ;)
    0,999...=1
  • ZilogR
    #924
    egy apróság, ami kell a helyes működéshez:

    A kiválasztó algoritmus már csak azok között az x()-ek között kell hogy keressen, amik az épp aktuális xe-nél nagyobbak!
  • ZilogR
    #923
    A "...valami hasonló..." és a "...kicsit továbbfejlesztve..." azok a bűvös szavak, amik egy mérnök agyát a legjobban felcseszik. Mert ha eddig kell eljutni, akkor bele sem érdemes kezdeni (mert akkor mi a francnak a feladat), vagy ha meg kell oldani, akkor meg nincs megoldva.

    :) Azért senki ne vegye ezt a szívére. Na, nézzük, hogyan csinálja egy gépész :P

    Legyen az egyenesek száma N. A kezdőpontok "x" koordinátája legyen xe, a végpontok "x" koordinátája pedig xv. A másik ("y") koordináta pedig két vektorban van tárolva, az e() és v() vektorokban, amik N eleműek.

    Először előállítok egy mátrixot (tömböt), amiben azt tárolom, hogy melyik egyenesek metszik, vagy nem metszik egymást: Ez nagyon egyszerűen megoldható, mivel ha kiválasztom az i-edik és j-edik egyeneseket és az e() és v() koordinátákra igaz, hogy azonos sorrendben követik egymást a két vektorban mindkét egyenesre, tehát ha e(i)>e(j), akkor v(i)>v(j) igaz, akkor a két egyenes nem metszi egymást, egyébként van közös pontjuk:



    FOR i=1 TO N
    FOR j=1 TO N
    M(i,j)=SGN(e(j)-e(i))*SGN(v(j)-v(i))
    NEXT j
    NEXT i



    Ezzel ha M(i,j)=-1, akkor a két egyenes metszi egymást, ha M(i,j)=1, akkor nem metszik egymást és ha M(i,j)=0, akkor vagy a kezdő, vagy a végpontjuk egybeesik.

    Az egyértelmű, hogy meg kell keresni a legmagasabb kezdő- és végpontú egyeneseket:




    emax=1
    vmax=1
    FOR i=2 TO N
    IF e(emax)<e(i) THEN emax=i
    IF v(vmax)<v(i) THEN vmax=i
    NEXT i



    Tehát csak az indexet keressük meg.

    A teljes megoldáshoz én kiszámolnám a koordinátákat, hogy tudjam, mikor kell váltanom a következő egyenesre:




    x(i,j)=xe+(e(j)-e(i))/(K(i)-K(j))
    y(i,j)=K(i)/(K(i)-K(j))*(e(j)-e(i))+e(j)



    ahol K() az egyes egyenesek meredekségét tartalmazó vektor:




    K(i)=(v(i)-e(i))/(xv-xe)



    Az algoritmus pedig: Elindulok az emax-adik egyenesről, megkeresem annak a sorát az M() táblázatban. Ahol -1-et látok, azok között az elemek között kiválasztom azt a j-edik elemet, amelyiknek az x() koordinátája a legkisebb. Ez lesz a váltás a következő egyenesre. Itt ez a j lesz emax helyén, xe helyén az x(). Ha ez egyenlő xv-vel, akkor már végig is értem, ha nem, a j-vel és x()-el fut újra a kiválasztó algoritmus.

    Ennyi, lehet rajta agyalni, hol hibádzik. Annyi időm még nem volt, h megírjam a programot, de igazán kevés hiányzik, de sok a meló. A feladattal is ma este tudtam foglalkozni.

    Az Ericsson telefonnal kapcsolatban valakinek híre???
  • centauri99
    #922
    hogyha jól felkészülsz,akkor elég jól meglehet írni,ráadásul emeltszinten 60% felett van 5ös,és nem 80-tól.Egyébként a középszint az vmi vicc.
  • justin
    #921
    Nem :)
  • Abruzzi
    #920
    Csáó!
    Műszaki pályára készülök szóval matekot és fizikát szeretném faktnak felvenni, és mndegyikből jó lenne egy emelt szintű érettségi, de ahhoz már nagyon nagy agynak kell lenni nem?:s
  • hucski
    #919
    köszi így értem csak hiányoztam mikor vettük, és nem tudták elmondani a többiek.
  • 7evenb
    #918
    én is valami hasonlóra gondoltam.
    ezt egy kicsit továbbfejlesztve egy iteratív eljárással szépen megkapható a megoldás. Egyébként ennek az álltalánosítása az eredeti feladat, n dimenzióban k hipersíkra.
  • kz
    #917
    agyalós (nem csak matematikai) feladványoknak nyitottam ezt a topikot!
  • kz
    #916
    a megoldás 2/3 -ad része:
    a1, a2, a3 pontok közül kiválasztom a legnagyobbat (legmagasabbat). a rajzon konkrétan a1.
    a hozzá tartozó egyenes (rajzon e) tutira alkotja (balról kezdi).
    a b1, b2, b3 közül is kiválasztom a legmagasabbat (b1), majd a hozzá tartozó egyenesről (g) megállapítom, hogy az is alkotja.
    ez eddig ugye legalább 2/3-ada a megoldásnak :)
    de nézzük tovább!
    - ha a bal és jobboldali pont is ugyanahoz at egyeneshez tartozik, akkor egy egyenes alkotja a felső burkolót.
    - ha a két legalsó pont szintén egy egyeneshez tartozik, akkor a másik kettő alkotja.
    ezt kár volt leírnom, mert ettől erősebb a következő szabály:
    - ha valamelyik egyenes mindkét pontja alacsonyabban van mint a másik két egyenes közül legalább az egyiknek a végpontjai (vagyis alatta halad), akkor a másik kettő alkotja.

    jelöljük akkor a legmagasabb a pontot a1-el, a középsőt a2-vel, a legalsót a3-al, és a legmagasabb b-t b1-el, alatta b2-vel, alul b3-al!

    akkor fordulhat elő, hogy három egyenes alkotja, ha a1 és b1 nem egy egyenesen van és a2 és b2 egy egyeneshez tartozik.
    ez szükséges, de nem elégséges feltétel!

    az a sejtésem, hogy ha a2 közelebb van a1-hez, mint a3-hoz, és b2 közelebb van b1-hez, mint b3-hoz (és az előző feltétel is teljesül) akkor három egyenes vesz részt.
    ezt bizonyítani nincs időm, ezért sejtés.

    sokat kéne rajzolgatni asszem. én ezt nem tettem, szóval lehet, hogy valahol van egy bukfenc is, de hátha nincs...
    remélem segítettem!
  • xDJCx
    #915
    A másodfokú egyenletre ezek a formulák:
    Ha az egyenlet a*x^2 + b*x +c =0 és gyökei x1 és x2, akkor:
    x1+x2 = -b/a
    x1*x2 = c/a

  • justin
    #914
    Igen, de ehet a Viéte formulákat is.
  • Abruzzi
    #913
    Akkor a gyöktényezős alakot használod nem?
  • constantin
    #912
    Baz.Ti kibaszott okostojások vagytok.Tisztelem amit csináltok.Jövő héten írunk matekból és tuti 1-es lessz.
  • justin
    #911
    Pl. akkor ha tudod a másodfokú egyenlet két gyökét és abból akarod meghatározni az egyenletet.
  • ZilogR
    #910
    király!!!!!!! na, végre valami ütősebb - most lestem rá a feladatra, nagyon jó, a meló mellett azonban nem sok agyalási időm van, de holnap estig csiholok rá valamit - máris van ötletem!!
  • ZilogR
    #909
    azaz párhuzamos szelők tétele - na, persze, ha a nagypapa azt mondja az unokájának, hogy madarat úgy lehet fogni, hogy sót szórunk a farkára, az pedagógiailag nem előnyös, mert lehet, az unoka nem veszi észre, h a nagypapa tréfálkozik.

    ígyhát megkövetve magam és ruhámat megszaggatva és hamut szórva a fejemre Bammy-tól elnézést kérek!

    :)
  • hucski
    #908
    Hali! Lenne egy kérdésem: mikor használjuk pontosan a Viéte-formulát?
    Elöre is kössz:Hucski
  • justin
    #907
    Akkor itt egy kis segítség:
    Ha az egyenessereget párhuzamos egyenesekkel metszük, akkor a párhuzamos egyeneseknek az egyenessereg közé eső metszetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az egyenessereg megfelelő metszetei.

    Feltétel: AA1 II BB1
    Állítás: BB1:AA1 = MB:MA = MB1:MA1
  • 7evenb
    #906
    talán így jó lesz
    remélem...
  • 7evenb
    #905
  • justin
    #904
    Nekem nem jelenik meg a kép :(
  • 7evenb
    #903
    Sziasztok!
    a következő problémám volna:

    az e, f, g egyenesek felső burkolójának töréspontjairól kellene megállapítani, hogy mely két (esetleg három) egyenes hozza azt létre,
    feltéve, hogy ismertek az a1, a2, a3, b1, b2, b3 pontok.
    Mindezt anélkül, hogy a töréspontok konkrét helyét megállapítanánk.

    abszolult megoldás nincs, igazából csak minnél egyszerűbben kéne...
    már az ötletek is sokat segítenének.
    előre is köszi!
  • Bammy
    #902
    Én hallgatnék ha mondana valami megoldást is vagy ilyesmit :) mert sajna nekem a párhuzamos reszelők nem mondanak semmit:S
  • justin
    #901
    Hallgass a Mesterre :D
  • ZilogR
    #900
    ez nem a párhuzamos reszelők tétele?
  • Bammy
    #899
    nha a trapézosat megtudtam :D a másik valszeg már túl egyszerű és vmi piti dolgot nem veszek észre :(
  • Bammy
    #898
    Légyszi segítsetek!! 2 feladat lenne, az egyik egy részét megcsináltam, a másikat nemnagyon de még gondolkozom:).
    szóval az egyik feladatban van 2 háromszögem amelyekenek szögeik ugyanazok, tehát hasonlók. Nha most meg van adva a c oldal, az a' és az hogy c-c'=8 (tehát c'=27). Ezekből ki kéne számolnom b'-et. De most nemtom, ezekből az a-t ki tudtam számolni szal megvan az a, a', c, c' oldal. De ha nincs meg a b akkor hogy tudom kiszámolni ezekből h mennyi a b'?:S
    Másik. Van egy trapéz, sima trapéz, nem szimmetrikus. Meg van adva a 4 oldala, a lényeg hogy számítsam ki a kiegészítőháromszög ismereten 2 oldalát. gondolom nem kell nektek elmondani hogy a kiegészítőháromszöget úgy kapjuk meg ha a 2 nem párhuzamos oldalt meghosszabítjuk amíg nem metszik egymást :). légyszi help. thx
  • ZilogR
    #897
    ehh, ne is törődj vele, lehet, csak nem éreztél még rá, hogy hol tudod hasznosítani - addig meg olyan, mintha ezzel erőszakolnának
  • constantin
    #896
    Ide csak észkombájnok járnak.Kár hogy ilyen hülye vagyok matekból.
  • justin
    #895
    Mindig csak a reklámozás...:)
  • ZilogR
    #894
    Ha már a számológépek szóba kerültek: Ha van vknek eladó zsebszámológépe, nyugodtan dobjon ám egy privátot - írd meg, mid van, lehet kereshetsz némi pénzt! (Ez hasonlóan érvényes ősi Ericsson telefonokra, PSION kéziszámítógépekre, kvarcjátékokra, stb...)

    Az nCr és nPr pedig megtalálható azon a CASIO-n is!!!
  • xDJCx
    #893
    azaz utolsó sor javítva:
    = 88*89*90*45/(96*97*98*99*5) = 0,070219...