4415
Matematika feladatok
  • DaemoonHunter
    #1412
    Még valami: a köböt és négyzetet nem lenne érdemes felbontani? Talán így egyszerűsödne valamennyit...
  • DaemoonHunter
    #1411
    Ohh...köszönöm a gyors segítséget!:):):)
  • Borgi
    #1410
    ezt ugy kell, hogy

    a/b < 0
    ha a<0 és b>0
    vagy a>0 és b<0

    és máris visszavezettük elöző fealadtra ;-)
  • DaemoonHunter
    #1409
    hopsz:):$

    (x-3)(x-5)(8-x)^3/(x-2)(5x-7)^2<0
  • Borgi
    #1408
    mi a kérdés? ;-)

    mintha egy egynelő valamivel lemaradt volna, vagy valami más.
  • DaemoonHunter
    #1407
    Azért leírom a másikat is, ha nem baj:
    (x-3)(x-5)(8-x)^3/(x-2)(5x-7)^2

    *Annyira mégsem ment mint képzeltem
  • Borgi
    #1406
    ugyan, nincs mit ;>
  • DaemoonHunter
    #1405
    1000 köszönet!:)
  • Borgi
    #1404
    mivel utolsó tag négyzetszám, ezért az első két tagnak egyszerre vagy pozitivnak vagy negativnak kell lennie. ennyi ;-)
  • DaemoonHunter
    #1403
    Üdv!
    Kicsit hülyének tartotok majd, de lenne 2 feladat amiben segítség kellene, de elég lesz 1 is, mert a 2. erre épül, szóval azt már talán megdolom majd:

    (3x-1)(4-x)(2x-3)^2>0
    Ez lenne az egyenlőtlenség, ami egyszerűnek tűnik, de valahogy mégse megy:$
    Előre is köszönöm!:)
  • pista007
    #1402
    Szerencsémre én néztem el a házit, úgyhogy nem kellett megcsinálni és mostmár tudom a megoldási módszert és a megoldást is!
  • ZilogR
    #1401
    Kérném a levezetést is!

    Akárcsak a matektanárod holnap...!
  • pista007
    #1400
    Négy szám egy mértani sorozat szomszédos tagja. Ha a másodikhoz 6-ot, a harmadikhoz 3-at adunk, és a negyedikből 36-t levonunk, egy számtani sorozat szomszédos elemeit kapjuk. Melyek ezek a számok? Kérném a levezetést is!
  • pista007
    #1399
    Ha jól gondolom ez a matek felvétel. Ha igen akkor az előtted szólónál be van linkelve a megoldás
  • belluci88
    #1398
    az ABCD egyenlő szárú trapéz belső szögfelezői egy pontban metszik egymást. fejjezük ki m magasságát és b=BC szár segítségével az a=AB és c=CD alapok összegét és szorzatát!
  • PrisonMan
    #1397
    Hali! Az OKM feltette már a honlapjára a feladatlapokat és a javítókulcsokat. Nem volt vészesen nehéz, olyan 70-80%-ra számítok.
    Ez volt a feladatsor: http://195.111.96.234/kfelveteli2008/2008felv09i/M1_8.pdf
    Volt egy téglatestes feladat, na hol hibáztam?
    Javítókulcs itt található.
    Remélem a legjobbakat
  • Borgi
    #1396
    1) ugye ha n páros akkor n+1 páratlan
    7 = 4k-1
    3 = 4k-1
    ugye, ha egyiket páratlanra emeljük az 4l-1 alakú lesz, és hozzá a másik a pároson 4m+1.
    4l-1 + 4m+1 = 4t

    2) miután sikerült lerajozlni a példát észre lehet venni egy egyenlőszárú háromszöget annál a csúcsnál amelyiken átmegy a kör, a két szára (a-r) az alapja r,
    innen pitagórasz tétel -> r= (gyök(2)/(1+gyök(2)))*a
  • belluci88
    #1395
    1,igazoljuk hogy 7^n + 3^n+1 n eleme N+ osztható 4-gyel!
    2, adott egy a oldalú négyzet. mekkora a sugara annak a körnek, amely átmegy a négyzet egyik csúcsán, és érinti a szemközti csúcsban találkozó oldalegyeneseket?
  • Borgi
    #1394
    teljesen jó így is :)
    gyakroaltilag, igen, ugyan az
    de ezekszerint sikerült megérteni, ami a lényeg volt ;)
  • PrisonMan
    #1393
    Nem rossz ötlet a kockacukor sem, de azért az egy picit kicsi a gyakorláshoz
    Bár mindenféleképpen meg fogom próbálni, szeretném ha el tudnám képzelni magam előtt a testeket. Főleg a komplikáltabbakat
  • PrisonMan
    #1392
    Húh az elképzelés nem az erősségem, az a legnagyobb problémám, hogy nem látom magam előtt a testet.
    Lehet, hogy ezt írtad te is más szavakkal, az írásod után gondolkoztam rajta sokat és nekem így jött ki:

    a) Ha elveszek egy kiskockát, marad belül három lap. Minden eredetileg is három volt így 3-3= 0, nem változik. Ugyanez kettőnél.

    b) Egy kockát látunk kinnt. Ha kivesszük, akkor majd lesz -1. Belül kapunk +5 új lapot. 5-1= 4 új lap.

    c) A szélső lap egyértelmű 3-3=0, egy szélsőből ha elveszünk, akkor -2, de kapunk 4 új lapot. 4-2= 2 új lap.

    Lehet, hogy ugyanezt írtad mást szavakkal, az írásodból én így tudtam kilogikázni. Köszi a segítséget!
  • kz
    #1391
    rakd ki kockacukorból.
    nem viccelek!
    gagyin hangzik, de egy perc alatt átlátod.
    és bár a felvételin nem lesz kockacukor, ha a látásmódod fejlődik, akkor talán az ottani feladat is menni fog...
  • Borgi
    #1390
    gondolom a térfogat változás az elég egyértelmü, a térfogat változást már nehezebb elképzelni.

    a felszin változásokat kicsit nehézkes igy leirni, de megprobálom.

    ha kiveszünk a sarokból egy "kiskockát" akkor ezen a képen látszik hogy a felszin nem változik, csak "odébbmegy". Nem a legmatekosabb szó, de azthiszem érthető :)

    ebből a gondolatból kiindulva:
    a) 2db sarokból kivett kiskocka, az ugyanugy nem változtatja mint ahogy 1 sem :)

    b) lap közepéböl kivesszük, akkor a középső "beljebb csúszik" és a szomszédos kiskockák oldalai belefognak a felületbe számítani.

    c) itt is a raokban lévő nem számit, élből kivett kiskocka, hasonlóan az elözöhöz, a "két eredeti felületi rész becsúszik", és a szomszédos oldalakból kettő be fog számitani a felületbe.

    húh.. kicsit elkell tudni képzelni, kicsit erölködni kell küzdeni hogy sikerüljön felfogni

    remélem segithettem ;>
  • PrisonMan
    #1389
    Ez egy 2006-os matekfelvételi feladat, szinte úgy ahogy van nem értem. Bár a térfogat még érthető, de a felszín...
    A megoldókulcs alapján beírtam a választ, de hogy a felszín miért így van, az számomra homály


    Pl. az egyik lap közepéből elbveszünk egy kiskockát. Akkor a felszín miért nő néggyel?
  • PrisonMan
    #1388
    Köszi köszi köszi istencsászár vagy!!
    Szombaton matekfelvételit írok, és volt 3 ilyen felszínes + térfogatos dolog, ami kifogott rajtam. Ha nem lenne nagy gáz kérdeznék még egyet, okés?
  • Borgi
    #1387
    nagy kocka felszine: 6* 2^2
    kicsi kocka felszine: 6* 1^2

    nade, ahol összeér a két kocka ott lévő nagy kocka oldalából a kiskocka kitakar 1*1 cm^2-nyi felüöletet, illetve a kis kocka egyik oldalát a nagy kocka takarja ki.

    tehát:
    (24 + 6) - 2 = 28 cm^2

    remélem segithettem ;>
  • PrisonMan
    #1386
    okés. Lenne még egy:
    Egy 2cm élhosszúságú tömör kockának az egyik lapjára ráragasztottunk egy 1 cm élhosszúságú kockát.
    Hány négyzetcentiméter a keletkezett test felszíne?

    Próbálkoztam úgy, hogy A= 6 x a négyzet (így nekem 30 négyzetcentiméter jött ki) Mert: 6 x 2 szer 2 + 6 x 1 szer 1.
    De a feladat megoldókulcsa 28 négyzetcentimétert ír ki helyes megoldásként. Miért?
  • kz
    #1385
    dméter???
    az nem a látótávolság mértékegysége?!??
  • Borgi
    #1384
    1000*m = 1*km
    1000^3*m^3 = 1^3*km^3

    1000*m = 1*km
    1000^2*m^2 = 1^2*km^2

    ez ilyen egyszerű ;>

  • PrisonMan
    #1383
    Összekeveredtem egy kicsit a köb és a négyzet hosszúságmértékegységek között.
    Hány ködméter egy köbkilométer?
    Hány négyzetméter egy négyzetkilométer?
  • Thibi
    #1382
    x^2+1/x^2 midíg nagyobb vagy egyenlő 2-nél
    2cos(y-pi/4) pedig midíg kisebb vagy egyenlő 2-nél
    vagyis azt kell nézni ahol a két oldal 2
  • timberland
    #1381
    Üdv,

    oldja meg az x^2+1/x^2=2cos(y-pi/4) egyenletet a valás számok halmazán!

    Szerintetek a fenti egyenletben az y elírás vagy van olyan trigonometrikus összefüggés amellyel a 2ismeretes egyenlet gyökei meghatározhatók.
    A fgv.táblába lévő összefüggés alapján cos(a-b)=cosacosb+sinasinb a jobb oldalra nekem ez jött ki (cospi/4=gyök2/2 -nek véve):
    gyök2(siny+cosy) a bal oldal maradt, innen viszont nem tudok továbblépni
    gondolom a cél a 0-ra rendezés...
  • kz
    #1380
    na ha senki sem tudja, akkor segítek.
    mi is a kérdés? hogy nincs közte fekete.
    vagyis, hogy mind fehér.
    tehát hány olyan eset van, hogy mind fehér?
    tehát hogyan tudok a négyből hármat kiválasztani?
    vagyis egyet kihagyni.
    4 féle képpen
    ezt elosztva az összes lehetőséggel, vagyis a títből hármat választási lehetőségek számával és már meg is van.
    köszönöm a segítséget...
  • kz
    #1379
    hogy is van az....
    már az amikor van 10 golyóm, 4 fehér, 6 fekete.
    kihúzok hármat (nem teszem vissza).
    mekkora az esélye, hogy nincs közte fekete?

    le kéne vezetni bugyuta módon, hogy megértsem.
    mer tanultam én ezt, meg értettem is, de fontos lenne, szóval nem akarom elbaltázni...
  • kz
    #1378
    borító
  • pista007
    #1377
    kössz ezt még meg kell emésztenem!Én tényleg azt hittem, valamivel egyszerűbb, és arra gondoltam, hogy változókkal lesz megadva az ellenfelek száma, de mindegy, nem érdekes, mégegyszer köszönöm!!!! Mi is ez a Lee Jones-féle könyv? Mi a pontos címe?
  • kz
    #1376
    ha egyszínű Q és 8 van a lezedben és Low Limit Texas Hold'em -et játszol, akkr 54.42% körüli esélyed van egy ellenféllel szemben, de a Lee Jones-féle könyv alapján ilyen lapokkal egy 10 személyes asztalon csak akkor menj játékba, ha hátsó pozícióban ülsz, a játékostársaid legalább fele megadta az induló tétet és nem volt emelés sem. minden más esetben dobd el.
    (azért az elsőre nekem meglepő volt, hogy bár a nyerési esély a több játékossal csökken, a nyeremény várható értéke ezzel szemben nő. persze logikus, hiszen nagyobb a betett zsetonok száma, így ugyanannyi befektetéssel nagyobbat lehet nyerni, vagy még egyszerűbben :ugyanannyi befektetéssel több ellenfél zsetonját nyered el.)

    különböző színű Q és 8 esetén pegig a fenti asztalnál (a könyv szerint) soha ne fizess a játékba kerülésért.
  • kz
    #1375
    egyszínűek?
    nem írtad.
    akkor különbözőek. (mindegy milyen színűek, de nem egyformák)
    hány ellenfeled van?
    nem írtad.
    akkor egy, mert ezt könnyebb kiszámolni.
    most hogy tisztáztuk a kezdeti feltételeket, jöhet a számolás.
    nem, nem a számítás, a számolás.
    mert a te kezedben van 2 (ismert) lap, ellenfelednél is 2 (ismeretlen), az asztalon 5 (ismeretlen).
    az ellenfelednél 50*49 kombináció lehet, de mivel a sorrend nem számít, ezért ez csak 1225 eset. (52 lapból nálad van kettő, 50 lap van még talonban ezek közül választunk egyet, vagyis 50-et választhatunk, majd ezután a maradék 49-ből is)
    minden ilyen leosztáshoz tartozik 5 lap az asztalon.
    52 a pakli, 2 nálad, 2 az ellenfélnél. marad 48 lap, ebből kell 5-öt kiválasztani. ezt 48*47*46*45*44=205476480-féleképpenlehet, de mivel a sorrend nem számít elosztjuk 5!=120-al.
    tehát ellenfeled minden 2 lapjához tartozik 1712304 lehetőség.
    így tehát ha nálad van két lap és az egyetlen ellenfelednél is, az asztalon pedig 5, és ezek közül csak a kezedben lévőket ismered, akkor 1225*1712304=2097572400 lehetséges leosztás van. igen, 2'097'572'400.
    ez elég sok.
    na. ezeket a leosztásokat mind megvizsgálod.
    igen mindet.
    és összeszámolod, hogy hány esetben nyertél te, hányszor az ellenfeled vagy hányszor lett döntetlen.
    mi is volt a kérdés?
    hogy mekkora esélyed van nyerni.
    ha jól számolsz, akkor a lehetséges leosztásokból több mint 1000000000 alkalommal nyersz te.
    ezt a számot elosztod az összes lehetőség számával (2097572400-el), majd az eredményt szorzod 100-al és már ki is jön (%-ban), hogy mekkora az esélyed nyerni.

    ha jól számolsz, a konkrét példában 51.93% körüli eredményt kell kapnod.

    de vigyázz, mert bár csábító az 50% feletti valószínűség, egy 10 játékosos asztalnál ezt a lapkombinációt hirtelen, nagy ívben dobd el, mert általában nem fogsz vele nyerni.

    remélem sikerült belátnod, hogy ha a póker (Texas Hold'em) annyira egyszerű lenne, mint azt tegnap gondoltad, akkor nem is lenne olyan érdekes és népszerű játék.
  • pista007
    #1374
    Kezemben van egy 8-as és egy Q, akkor mennyi esélyem van arra, hogy nyerek?
    Levezetnéd légyszives!?
  • ZilogR
    #1373
    persze, de ez egy olyan játék, amit nem mostanában találtak ki - és valszeg vannak efféle hátterei...