1639
kémia meg minden....
-
#559
Nem tudok semmi biztosat, de pl úgy lehetne, hogy TiOH (nem tudom hány vegyértékű, de ha TiCN akkor 1) + HCN és abból lesz TiCN. vagy benzol-cianid származékokból, abból megy mint a meszes, de ez a legegyszerűbb, nem feltétlenül a leggazdaságosabb. -
Nuki #558 Ez már nagyon kemény dió, meghaladja a képességeimet, még interneten se találtam :P -
#557
Koszi! kozben megtalatam, hogy 2Ti+Ni2 egyenlo 2 TiN
de igaz, rosszul fejeztem ki magam, mert nem a keplet kellett volna, hanem a reakcioegyenlet. a Ti-bol TiCN reakcioegyenletet nem tudod veletlen?
-
#556
Nah,én a magyar wikinél kerestem,és ezért nem találtam:S -
Nuki #555 Fém titániumot reagáltatnak elemi nitrogénnel, nagyon csúcs-különleges körülmények között.
Képlet: TiN
Forrás: Wikipedia. -
#554
Okoskémikusok:
le tudnátok nekem írni, hogyan lesz a titánból titán-nitrid?
A képletre lennék kíváncsi, amilyen pontosan csak lehet. -
#553
Cinkkel és hasonlóval érdemes próbálkozni, azzal vonják be általában a saválló midnenálló cuccokat. Valamilyen cinkötvözet, de már nem emlékszem :\ -
Nuki #552 Sajnos annyira penge nem vagyok, hogy fejből tudjam (pedig a szakmámban alap lenne), így ha tudod nézd meg milyen anyagok lépnek reakcióba a vassal (tankönyv, akármi) és azok lesznek. -
panni82 #551 Azt tudom, h foltoz, nem is az a gomb, hanem vannak olyan anyagok, melyekkel reakcióba is lép, de itt nem valami nagy durranásra gondolok, csak mégis kerülendő reakcióra. talán 2-3 ilyen anyag van, és ezeket keresem. Hát, majd csak sikerrel járok. Mindenesetre köszi! Egyébként bármilyen fém vegyszereskanálra igaz, még a hiperszuper rozsdamnetes acél kanálra is. -
Nuki #550 Abba is csak azért nem szabad, mert összefoltozza a kanalad. Amúgy én nem tudok ilyesmiről...
Ha jó vegyszereskanalat veszel, akkor az elég sok sav és lúg álló.
Ha rosszat akkor nézd meg milyen fémből készült, és ehhez képest kell vigyázni, nehogy reakcióba lépjen satöbbi. -
panni82 #549 Sziasztok,
van egy elmés kérdésem: vannak bizonyos vegyületek, melyekbe nem szabad fém vegyszereskanállal belenyúlni, ilyen pl. a kristályos AgNO3. De ismertek még ezenkívűl ilyeneket? Légyszi, ha igen, írjátok meg. Köszi -
Nuki #548 Szerintem egyetemi anyag. :) -
#547
Tudom, most felvágsz a csajoddal( 
), de igazából ez csak elmondja, hogy ez a felezési idő :D
De a kérdés a miért, nem a mi, szóval hogy miért annyi amennyi, arra nem adott választ :)
Lehet hogy mindig ugyanannyi esélye van elbomlani, de hogy épp mitől függ hogy az adott atom elbomlik-e, mi befolyásolja, szerintem nem csupán a véletlen, mindennek van oka, max még nem találta meg az emberiség. -
Nuki #546 Szerintem egyáltalán nem számít hogy egy atom mennyi idős, még abból a szempontból is, hogy elbomlik-e vagy sem.Ha 90 évig nem bomlott el, következőleg is ugyanannyi esélye lesz hogy elbomlik-e vagy sem...
Mellesleg Wikipedia jó hely, ajánlom figyelmedbe :) (ahogy órán tanultuk a képleteket meg a számolást, kicsit érthetőbb volt mint itt :\ ) -
#545
Wow, érdekes amit felhoztál, tényleg elgondolkodtató.
Szerintem a természet megoldotta, biztosan van valamilyen rendszer, hogy mi bomoljon el, csak talán még nem állunk azon a szinten, hogy ezt tudjuk ill. megértsük...Lehet hogy a molekulák korosodnak, és ha visszateszed azt az egyet 99 közé, az tuti el fog bomlani....Lehetne vele kísérletezni, utána kellene nézni vajon foglalkoztak-e már vele, mondjuk nem pont a C14 5700 évével :D -
#544
úgyértem, hogy 5700 év alatt minden második 14es C izotóp elbomlik, tökmind1, hogy milyen csoportokba van összegyűjtve.
Sztem túl egzaktnak képzelem el, és ezért tűnik csak furcsának.
mert ha pl két izotópot különítenénk el, akkor nem biztos h 5700 év alatt elbomlik az egyik,mert kicsi a valószínűsége.Sztem még nem kisérleteztek ilyen kicsit mennyiségekkel.
A nagy mennyiségeknél pedig ki fog jönni az h kb feleződik a számuk; rádásul +/- 40 éves hibahatárral számolnak!És ez is azért lehet mert nagy mennyiségeknél sem biztos h pont fele az "elbomlandó" izotóp.
Szvl a furcsaság számomra még mindig az, h h lehet egyénileg nem időhöz kötött a létezésük...mármint ezalatt azt értem, amit lennebb írtam, h ha az egy megmaradót visszarakod, akkor az nem biztos h el fog bomlani...
De most h tudnak nyomon követni egy specifikus izotópot?...Sztem ez téves..egyébként
ITT olvastam, de EZT is érdemes megnézni. -
#543
olyan mintha lenne egy óra, ami meghatározza, hogy bizonyos időközönként egy-egy izotóp elbomoljon, de nincs magához az izotóphoz kötve, és ha többet raksz össze, nagyobb eséllyel fog egy közülük elbomlani -
#542
háh,
ha jobban belegondolok inkább valamifélel logikai buktató is van benne!
Ugyanis pl ha a 100db C14et 2 fele osztod és lesz 50-50 akkoris 5700 év múlva 25-25 marad belőlük, amit ha összeadunk akkor 50 lesz.De eloszthatjuk a 100at 50 fele is, így az atomok párossával lesznek, de 5700 év múlva ha az 50 pár fele elbomlik akkor 50 marad!
Tehát "egyszerűen" arról van szó, hogy ha több atomunk van akkor, nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik elbomlik!Ez eddgi logikus.
De az érdekes az, hogy ha például megvárjuk, hogy 100 db atom elbomoljon addíg míg csak 1 marad (jó sok idő..) majd azt az egyet berakjuk 99 másik mellé, akkor ugyanakkora esélye lesz h elbomoljon, mint a többieknek!Tehát nem "öregedik"; és ez azért érdekes, mert elméletileg ha egyedül marad akkor 5700 év múlva elbomlik, de ha a többi közé rakod akkor nem biztos... -
#541
OK.Köszönöm:D -
Nuki #540 A lényeg így is ugyanez.
Pl:
Na+ + Cl- -> NaCl
vagy
Na+ + Br- -> NaBr
(itt ugye bal oldalt +1 és -1 ezeket összeadod 0, a jobb oldalt alapból 0) -
#539
Hála istennek!Azt hittem könnyebb de ezt nem lehet tudni úgy,hogy nem magyaráz hozzá.Nem ilyenre gondoltam amúgy:D
Olyanra mint mondjuk bromid-ion nagy nátrium-ion.:) -
Nuki #538 Felírod az iont, és ügyelsz rá, hogy a reakcióegyenlet végén, mind a két oldalon ugyanannyi legyen a töltések összege.
Pl:
2 H2O = OH- + H3O+
(víz bomlása, disszociációja, ITT reverzibilis nyilat jelent az egyenlőségjel) -
#537
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni,hogy iont,hogy lehet kémiai egyenletbe írni mert eddig csak molekulákat írtunk le.Úgy,hogy pl:ammónia keletkezése,bontása meg ilyenek.Csak azért mert a tanárunk elég szemét:) -
#536
Hát, amit most felvetsz, szerintem mindenkiben megfordult, aki erről tanult (bennem is), de a válasz erősen a kvantumfizika és kvantumkémia rejtelmeiben bújkál valahol.
Azért nem egyenértékű a változás, mert az összefüggés logaritmikus, ami ugye tudjuk, érdekesen változik :D
Szóval leginkább ezért, de pontos válaszhoz inkább pár tudóst kérdezz, nemtudom, bárki is innen tudná a választ. Persze ezzel senkit sem akarok becsmérelni :D -
#535
ezt valahogy úgy tudom elképzelni, hogy a C14 atomok száma befolyásolja a bomlás valószínűségének bekövetkezését.De hogyan?
Minél több C14 van annál több bomlik el, voltaképp ha kétszer annyi van, akkor kétszer annyi bomlik el.
Miért függ össze az elbomlott atomok száma a kiinduló mennyiséggel? -
#534
Hi, lenne egy kérdésem a felezési idővel kapcsolatba.
Ahogy olvasom a C14 felezési ideje 5700 év.
Azt írja a könyv: 100 C14 5700 év alatt feleződik meg, tehát 5700 év elteltével a 100-ból 50 lesz.Majd megint 5700 évre rá az 50 megfeleződik és 25 lesz.
Ezek alapján nekem úgy tűnik, hogy a felezési idő hossza kapcsolatba áll az atomok számával.Mert amikor először feleződött meg a C14, akkor 5700 év alatt 50 db C14 veszett el, de a második bomlásnál 5700 év alatt már csak 25.
Hogy van ez?Miért feleződik az atomok száma?És miért nem úgy van, hogy mondjuk 5700 évenként elbomlik 50 C14 atom? -
Nuki #533 :D
Jó, csak gondolj bele aki nem olyna penge, annak nem egyértelmü :P -
lally #532 ... Bocsika ! - persze.
Vizes oldatáról beszéltem, abban pedig szokott lenni H2O.
Enter-nyomásának pillanatában már én is érzékeltem e víz-spórolős bakim.
(Bezzeg a pálesz-"töményből" űjabban már nem hiányzik! Tegnap 15%-os "tömény-cefrét" hoztak belőle a boltból. -na; Ez a nem semmi !!!)
Bocsi "noch einmal" . -
Nuki #531 Itt hiányzik a reakcióegyenlet bal oldaláról többek között hidrogén.
Felírható egy reverzibilis reakcióegyenlet:
H2O + CO2 = H2CO3
SZóval: mivel a szódát VÍZben oldod, és a reakcióegyenletből kihagyhatatlan, ezért a vizet is fel kéne tűntetni szerintem. -
lally #530 -azaz, picit pontosabban:
Ha szódaoldatba szén-dioxidot vezetünk, a kevésbé oldható
Nátrium-hidrogén-karbonát kikristályosodik.
(A Solvay-féle szódagyártásban, közbenső termékként keletkezik.)
Na2CO3 + CO2 = 2 NaHCO3
-
Nuki #529 Az egyenlet jól van rendezve. :) -
pet0330 #528 Szisztok!
Arra lennék kiváncsi hogy , hogy lehet szódabikarbónát gyártani?
egy egyenletet már kitaláltam de nemtudom hogy jó-e?
Na2CO3+H2CO3-->2NaHCO3
ez jó?? -
Nuki #527 ..és akkor Head'n'Shoulders-szel vagy mi a ráktüdővel írtanánk a földönkívülieket, mi?!
-
#526
Elviekben előfordulhat, de a magyarázat már-már kvantumfizika határait súrolja.
A molekulák mérete a vegyületeknek ad egyfajta instabilitást, ami így korlátozza a lehetséges variációk számát. De elképzelhető, adott körülmények között még elő is lehetne állítani (talán). -
Berselius #525 Lehet hogy én vagyok a nagyon tudatlan...
Azon gondolkodtam, hogy mi lenne, ha a világban víz helyett kén-hidrogén lenne? Abból ugyanúgy képződnének savak, csak más lenne a képletük?
Pl. salétromsav(-szerűség): HNS3 ??? -
#524
Francba, elbizonytalanítottál :D
Így van, kukkantsatok rá. -
Nuki #523 Arra emlékszem hogy ők példálóztak, de nekem valmiért az maradt meg hogy csak egy van... Mindegy, ha megnézi az ember a weblapjukat, az a legbisztosabb :P -
#522
Pannon egyetemen mindkettő van asszem, még ők példálóztak a különbséggel :) -
Nuki #521 Várj!
Ha jól emlékszem sima Vegyészből lesz kutatóvegyész, nem? Azt pedig az ELTÉn oktatnak.
Vegyészmérnöki képzés van a Pannon egyetemen, és a BME-n.
Mondjuk ezek csak BSC alapszakok, és az úgynevezett kutatóvegyész talán csak MSC-ként érhető el.
Szegeden is van vegyészképzés, de az Pesttől kicsit nagyon messze van..:)
Az atomfizikus sem rossz móka, nekem is tetszene :) de én már döntöttem. -
#520
Nem muszáj, az új rendszert nem ismerem, de tavaly pl 89 pont volt asszem a 120ből, szóval relatíve alacsony. Csak jó ha legalább 70-80%osra megírod az érettségit.