1639
kémia meg minden....
-
Albertus #959 Az eléggé gáz.. Mikor lesz a ZH? -
icemankimi #958 köszi
csak baj totál hülye vok kémiából és ez nekem kínai. -
lally #957 A számolásokkal, biztosan nem lehet semmi gondod.
-pH: "Megfogalmazása" lesz szerintem az egyik "hiányzó" kérdésed, ami:
A Hidrogénion-koncentráció tizes-alapú logaritmusának; Negatív kitevője.
(-mert az oldat hidrogénionKoncentrációja egyrészt igen kis érték, másrészt a
kifejezésben még igen sok tizedesjegy is szerepelhet.)
pH = -lg {H+} = -lg{H3O+}
pH jellemző az oldat savas, vagy bázikus voltára. (-teljes disszociációt feltételezve:)
Erős sav:(kitevő:0;-1;-2)
pH ............. 0; 1; 2
Gyenge-sav:(kitevő:-3; -4; -5)
pH..................3; 4; 5
Semleges:(kitevője: -6; -7; -8)
pH tehát.......... 6; 7; 8
Gyenge lúg: ( -9; -10; -11) -> pH tehát:9;10;11
Erős lúg:(kitevő: -12;-13;-14) -> pH = 12; 13; 14
Titrimetrikus faktor:
Az a szám, amely megmutatja, hogy a mérőoldat 1 millilitere,
hány ml pontos normalitású mérőoldatnak felel meg.
f= Velm/Vgyak (-ha az oldatot indikátor jelenlétében megtitrálom, ez a fogyás a: Vgyak ) -Fogyás meghatározása csak 2tizedesig, de a faktoré már: 4tizedesig történik.
(pl.: f = 19,78 / 20,20 ml fogyás = 0,9790 )
V1*f1 = V2*f2
A = V*f*t*h ; ahol: V->mérőoldat fogyása; t-> titer; h-> higítás; f->faktor
Az anyagok oldatba vitele:
-a; Vízzel
-b; Savval
-c; Savkeverékkel
-d; Lúgos feltárással
Minőségi elemzés: Tudatosan, szándékosan előidézett reakciósorozaton keresztül, valamely anyag minőségi azonosítása (analitikája).
Titrimetria alapelve:
A meghatározandó elem, ion vagy gyök mennyiségére valamely ismert koncentrációjú mérőoldatnak a reakció során elhasznált mennyiségéből következtetünk.
OXI-Reduktometria része a Permanganometria (mangán meghat.)
Permanganometriánál indikátort nem használunk. A végpontot a káliumPermanganát színének megjelenése vagy eltűnése jelzi.
(-bocsi, de ez így, kínszenvedés lenne tovább mindegyőnknek.) -
icemankimi #956 zh kellenek -
lally #955 "Nu sto..." -mondánk oroszul.
Szivárog tán egy pöttyet az a nyamvadt "Vizsga-ZH" ? -avagy (csak!),
Középsulis szinten kéred ...
(-van közöttük néhány fogósabb eset is.) -
icemankimi #954 valaki aki ért a kémiához az tudna nekem segíteni? ezekre keresem a megoldásokat.
B csoport
1; hogyan kell egy minta szárazanyag %-át meghatározni?
2; mennyi a térfogattömege annak a mintának amelyről a következő adataim vannak:
- doboz tömege 50g
- doboz+ nedves minta tömege 97g
- doboz+száraz minta tömege 89g
a műszermérő edény térfogata 100cm2
3; nincs meg
4; hogyan végezzük el egy minta pH-jának mérését?
5; milyen műszer szükséges egy minta sótartalmának meghatározásához?
6; mik az ionvezetők? hogyan változik a vezetőképességük a hőmérséklet növekedésével?
7; nincs meg
8; az oldószer mivé alakul a reakció végére a KOI meghatározásakor? ezt milyen színváltozás követi?
9; hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát:
- kovalens kötésű vegyületekben?
- egyszerű ionok esetén?
- összetett ionok esetén?
10; mit jelent ha egy mérőoldat faktora 1,0000?
11; mi az oka annak, ha a KOI meghatározásakor a kálium-per manganát mintához adása után teljesen elveszti lila színét? mi ilyenkor a teendő?
12; mi a gerjesztett állapot?
13; nincs meg
A csoport
1; mi az az exikkátor? mi a szerepe a laboratóriumi mérésekben?
2; mennyi a talaj szárazanyag %-a ha a következő mérési adataim vannak:
3; edény tömege 120g
4; edény + nedves minta tömege 165g
5 edény+ száraz minta tömege 158g
6; milyen információkhoz jutat egy minta izzítási veszteségének meghatározásából?
7; a pH skálán az egyes kémhatások hol találhatók?
8; egy minta sótartalmát hogyan határozzuk meg?
9; mik az elektronvezetők?hogyan változik a vezetőképességük?
10; mit mutat meg egy talaj mérhető redoxi potenciálja?
11; milyen közegbe játszódik le a KOI meghatározás? ezt a közeget hogyan állítottuk elő?
12; hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát:
13; kovalens kötésű vegyületekben?
14;egyszerű ionok esetén?
15; összetett ionok esetén?
16; mit jelent ha egy mérőoldat faktora 0,9988?
17; az oxálsav mivé alakul a KOI meghatározásánál reakció végére?
18; miért láttunk színesnek egy vegyületet?
-
Lackoooo #953 Milyen lúgra gondolsz?
Nátronlúgot(NaOH) én "SZI-TI" lefolyótisztítóból szettem ki,sok van benne és olcsó(350ft)
Kálilúgot(KOH) nem tudom honnan lehet szerezni, talán próbáld meg a vegyszerboltot, vagy a kémia szertárt.
Vagy ha nem találsz ilyeneket, akkor állíts elő:
2Na + 2H2O => 2NaOH + H2
De nem hiszem hogy lenne nátriumod, vagy káliumod ezért:
-Vegyél néhány lítiumos elemet, belezd ki és a benne levő lítiumot dobd vízbe, és az oldatot kristályosítsd ki . Így lesz lítium-hidroxidod.
Metanolt szerintem sehol nem kapsz(talán szertár 8) -
ean22 #952 Helló mindenki!
Az a kérdésem lenne, hogy lúgot és metanolt honnan tudnék vásárolni?
Előre is köszi! -
berezol #951 Formaldehi-acetaldehid-hangyasav elegye 210 mg-ja az ezüsttükör próba során 1.3 g ezüstöt választ le Az előzővel megegyező tömegű és összetételű elegy közömbösítéséhez20 cm3 0,1 mol/dm3 koncentrációjú NaOH- oldatra van szükség. Határozd meg az elegy anyagmennyiség%-os
összetételét
Sziasztok!!kezdő kémiás vagyok!ha esetleg tudna vki segíteni... -
Lackoooo #950 Amúgy találtam egy másik vegyszerboltot, a Thomasker kft-t, ami nagyon közel van hozzám.Valaki járt már ott vagy vett valamit vagy ilyesmi? -
Lackoooo #949 De nekem olyan hely kell, ahova nem kell engedély. -
dopli #948 Az Azur Vegyszerbolt munkanapokon 8-tól 17 óráig várja vásárlóit a következő címen: 1085 Budapest, József körút 65. Tel./Fax: (1) 318-5377, (1) 338-4461 -
Nuki #947 Ami volt onnan :) -
Lackoooo #946 Valakinek van kálium-permanganátja?
Ha igen ő honnan szerezte?(gyógyszertárt kivéve) -
Lackoooo #945 Ez igaz , de a magnézium-hidroxid is reagál a hidrogén-peroxiddal, és akkor is magnézium-peroxid keletkezik.
Mg(OH)2 + H2O2 => MgO2 + 2H2O
Ez ki van találva.
-
#944
Vegyszerboltban, de hidrogénperoxidot kétlem hogy adnának. Amúgyis max híg vizes oldatával találkoznál, MgO vízzel érintkezve meg azonnal elhidrolizál ahogy lenntebb írták úgyhogy felesleges próbálkozni. -
Lackoooo #943 Amúgy honnan lehet szerválni magnézium-karbonátot és hidrogén-peroxidot?(a kémia szertárt kivéve )
-
Albertus #942 Tiszta logika.. Mondj egy anyagot és felépítjük a nevét, leírjuk a tulajdonságait.
Tudni, .. az elemek alapvető tulajdonságait illik tudni.
Ha mégsem tudnád, akkor a rendszámát, azaz a protonjainak a számát ismered, felépítjük az elektronszerkezetét, abból pedig a fizikai és a kémiai tulajdonságait levezetjük.
1 db külső s elektron erős bázis (lúgképző)
2 db külső elektron kevésbé hevesen reagál, de még erősebb lúgokat képez.
1 db p elektron hiányzik a 6-ból nagyon erős savképző
2 db p elektron hiányzik a 6-ból, kevésbé reakcióképes
A többiek a két véglet közé esnek.. Minél nagyobb a rendszám, annál több elektronhéj, annál "lazább" a külső elektronok kapcsolata a maggal.
Minél kisebb a rendszám, annál kevesebb elektronhéj, ezzel a külső elektron is nagyon erősen kapcsolódik az atommaghoz.
Azaz a legerősebb lúgokat képző elemeket balra lent és a legerősebb savakat képző elemeket jobbra fent kell keresni a periódusos rendszerben.
Cs - F lehet a tengely két vége. A Cs elektronnegativitása 0,7 körüli a F pedig 4.. azaz amíg a Cs szinte ledobja a kűlső s elektronját, addig a Fluor szinte "foggal-körömmel" megkaparint egy elektront ha lehetősége adódik rá.
-
Albertus #941 Kétségtelen. Léteznek a peroxidok, de
1. Nem a felírt módszerrel képződnek
2. Veszedelmes anyagok. Nem célszerű játszadozni velük. -
Nuki #940 Létezik magnézium-peroxid is, az pedig tényleg MgO2 -
#939
Az lehet, de ha a 10%-ot nem tudom, ami nálam a régi elnevezések pl, akkor baszhatom:) Gondolom van egy rakat képlet, aminek úgy kell tudni a nevét, hogy semmi logika nincsen belerakva. -
Albertus #938 Te komolyan gondolod, hogy a kémia bemagolgató?
Akkor elszomorítalak, a kémia 90%-ban logika, 10% memória..
Ha magolós tárgyat keresel: történelem, földrajz, ásványtan.
Ésszel megértendő tárgyak: fizika, kémia, matek. -
Albertus #937 Szia Lackó!
Elsőként a magnézium csak két vegyértékű, másrészt ha vízzel érintkezik, vagy az oxidja vezet kap, magnézium hidroxiddá alakul.
Adok egy tippet:
Vannak a neten olyan táblázatok amelyekben egy-egy anyag képződéshője benne van adott nyomáson és hőmérsékleten.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy egy reakció lezajlik vagy nem, akkor a kiindulási és az általad feltételezett keletkező anyagok képződéshőit külön-külön add össze.
Tehát külön a kiinduló anyagokét és külön a keletkezőkét, ha a keletkezőké a nagyobb, akkor lehet, hogy végbemegy, ha a másik oldal akkor ha kicsi a különbség akkor hevítésre még végbemehet, de ha nagy akkor nem.
Példaként: 2MgO nagyobb mint 2Mg+O2 tehát
2Mg+O2=2 MgO végbemegy, a fordítottja nem..
-
Nuki #936 Kár érte... azért sok sikert, hátha jó leszel :P -
#935
Pont ezt csinálom:)
Az a bajom csak, hogy a képletek hagyományos elnevezését sose tudom... Pedig az fontos lenne, bár biztos van jópár a 4jegyűben. -
Nuki #934 Elolvasod a két tankönyvet 1-1 szer vagy 2-2-ször és annyi elég. Ott úgyis gondolkozni meg számolni kell a kémiatudásod alapján, nem bemagolt definíciókat kinyögni (azt hiszem, de ha tévedek majd szólj le nyugodtan) -
#933
Nem azért kérdeztem, mert keveset akarok tanulni, mert akkor megyek bölcsésznek, csak szimplán érdekel:) Most oktv-re készülök éppen, és a 9-10.-es anyagot akarom megtanulni 2 napba sűrítve. Sajnos nem kezdtem el korábban tanulni rá. -
#932
Kurzustól és persze szaktól függ. Van ahol csak órai anyag kell, van ahol könyvre épül. -
Nuki #931 Érdekes felvetés. megmondom őszintén nem tudok rá válaszolni, de próbáld ki.
#930: felteszem vegyész szakra gondolsz. BME-VBK-n igen változó. Nem könnyű, de nem is a legnehezebb (pl gondolj bele egy orvosnak mennyi mindent kell tudnia).
Itt a dolgok nem mérhetők oldal per nappal, mert aki mindig bejár órákra és figyel annak lényegesen kevesebbet kell tanulnia, mint aki nem jár be és zh-kra úgy készül hogy könyvből-haver füzetéből stb.
Vannak laborok amikből minden héten van beugró zh, szóval itt nincs egész éves láblógatás mint bölcsészkaron, de garantált hogy a McDonald's-on kívül más helyre is bejutsz ha dolgozni szeretnél.
Remélem nem követed el azt a hibát hogy oda mész ahol a legkevesebbet kell tanulni, mert ha belegondolsz: aki keveset tanul keveset tud, és kapcsolatok híján nem jut be sehova.
-
#930
Egyetemen mennyi az 1 napra jutó oldalak száma, amit meg kell tanulni könyvből? Mondjuk egy zh-ra kb mennyit kell tanulni? -
Lackoooo #929 Van egy ötletem.:
MgCO3+ hő => MgO +CO2
MgO + H2O2 => MgO2 + H2O
MgO2 + hő => Mg + O2
Így lehet Mg-karbonátból magnéziumot készíteni?
Helyes az elméletem?
(Utána jártam a neten és elvileg helyes, csak kíváncsi vagyok a véleményetekre.) -
Berselius #928 A lítiumé a legegyszerűbb, mert ő mindig 1 elektront lead, ezáltal ionná (Li+) alakul és kapcsolódik egy negatív töltésű ionnal. Ritkább esetben molekulát is képez.
A hidrogén molekulát alkot (H2), számára ez a legegyszerűbb.
A szén ha csak magában van, akkor grafitba rendeződik, végtelen láncolt hozva létre. Ha nagy nyomáson van, akkor gyémánttá, és néha fullerén-molekulába, a legegyszerűbb ilyen a C60. Ha más atom is mellette van, akkor molekulát képez, pl. CO2, CH4, C2H6 stb. (ide mind a négymilliárd szerves vegyület felsorolható)
A B csoportok elemei nagyon sok féle képpen adhatnak vagy vehetnek fel, de általánosságban az mondható el, hogy általában ami I. B-ben van az 1 elektront ad le, ami II. B-ben az 2-t, ami III. B-ben az 3-at és így tovább de igazából a IV. B után már minden van, a VIII. B-ben meg már adnak le, vesznek fel, tehát elég zavaros. -
liverpool123 #927 Hello!
Az lenne a kérdésem, hogy a Szén vagy a Hidrogén, vagy a Lítium hogyan éri el a nemesgázszerkezetet?
Valamint a B csoportokban lévő elemek hány elektront tudnak le, ill. felvenni?
Nagyon sürgős lenne, de előre is köszi. -
Lackoooo #926 Érdekes 
-
Lackoooo #925 Jah még kevertem hozzá valami enyhe jódtinktúra oldatot, és csak azzal lett fekete.
Amúgy sem a sósavtól, sem a réz-szulfátos oldatával, és sem a jódtinktúrától nem lett fekete, csak ezek összeöntésével lett fekete.
Jah és még egy hurkapálcát is tettem bele, és egy kicsit feketébb lett. -
Nuki #924 ismerem de még sosem hallgattam végig.
#922: az erősebb sav felszabadítja a sójából a gyengébb savat. Nem tudom a pKa-kat de azokból ki lehet deríteni ez lejátszódhat e magától vagy sem. -
#923
Ha meg valaki még nem hallgatta volna:
Vegyészopera (az 5. részt nem tudom linkelni, a honlapról meg nem lehet letölteni)
elég elvetemült darab :)
info
1
2
3
4
6
-
Lackoooo #922 Nahááát!!!
Sósavba tettem réz-szulfátot, és az véletlen rácsöppent egy lakmuszpapírra, és az egész tök fekete lett meg pezsgett.
Szerintem : 2HCl+CuSO4=H2SO4+CuCl2
Ez lehetséges hogy kénsav keletkezett? -
#921
Csak annyi különbség, hogy műtősköpeny cipővédő gumikesztyű, meg csipesz kell (és persze nem túl veszélyes az anyag) :) -
Lackoooo #920 Jah egy kérdés: Ha jódtinktúrába sósavat teszünk akkor ugyanúgy jód válik ki mintha H2O2-t is tettünk volna bele?