1639
kémia meg minden....
  • Lackoooo
    #1159
    Kálium-permanganátra öntöttem Glicerint. De kipróbálom úgyis, hogy Glicerinbe szórok Kálium-permanganátot, hátha másképp fog reagálni.
  • polarka
    #1158
    glicerinbe szórtad a K-permanganátot vagy a K-permanganát köré öntötted a glicerint?
  • polarka
    #1157
    illetve kijavít, ha tévedek.
  • polarka
    #1156
    Gondolom körülményektől függ. Sajnos nem találtam neten semmi használhatót. A 2. reakció1enletet egy fősulis prezentációban találtam, ahol heves/látványos reakciók voltak összegyűjtve, de a legtöbb helyen az általad említett van.

    Én arra tippelek, h nem 1 reakció játszódik le. A molekulák térbeli találkozása + a hőmérséklet szabja meg, h hogyan reagálnak a szomszédos komponensek. Pl. a K-manganát vízzel K-permanganátot is előállít, Mn-dioxid hő hatására Mn(III)-oxiddá alakul.

    Remélem vki jobban, részletesebben el tudja mondani.
  • Lackoooo
    #1155
    Amúgy hogyan lehet az, hogy a Kálium-permanganát és Glicerin reakciójához kétféle reakcióegyenlet létezik?
    Egyikben Kálium-manganát,Mangán-dioxid, Szén-dioxid és Víz keletkezik, a másik egyenletben meg Kálium-karbonát, Mangán(III)-oxid Szén-dioxid és Víz.
  • TommyC
    #1154
    köszi

    amúgy paintbe rajzoltam és pixelarányos XD
    100 pixel = 1 Å (ha jól emlékszem)
  • Lackoooo
    #1153
    Jól néz ki.
  • TommyC
    #1152
    itt egy másik linken is (:
  • TommyC
    #1151
    csináltam egy ilyet, tetszik? (:
    (remélem nem írtam/számoltam el semmit)

    Metanol
  • qtab986
    #1150
    THX! A molekulát nem kell lerajzolni, megnéztem itt a wikin. Inkább csak az érdekel, hogy mekkora "dobozt" képzeljek el, ha bele akarom tenni. Szobahőmérsékleten, tekintettel a távolságra is, amit más anyagoktól tart.
  • polarka
    #1149
    14KMnO4 + 2C3H8O3 = 7K2MnO4 + 7MnO2 + 6CO2 + 8H2O
    K-manganát zöld por (oldva)
    Mn-dioxid
  • Lackoooo
    #1148
    Nos régebben tapasztaltam a klórgáz zöld haragját,és hát fájt a torkom rendesen.... . Amúgy felvetődött bennem egy kérdés.: Ugye mindenki ismeri a Kálium-permanganát és Glicerin reakcióját. Én valahányszor kipróbálom, mindig lesz a termék tetején egy kis zöld por. Mi lehet az az anyag?
    És egyszer egy nagyobb mennyiséget össze gyüjtöttem a reakciótermékből, aztán vizben kioldottam belőle a Kálium-karbonátot, és valami fekete anyag maradt vissza.Ez Mangán(III)-oxid?
  • polarka
    #1147
    ráadásul a S2Cl2 is mérgező
  • Nuki
    #1146
    Pont hogy nagyon veszélyes. A klórgáz képes megölni bárkit, szóval inkább nem érdemes vele kísérletezni otthon.
  • Lackoooo
    #1145
    Őőőő asszem ezt azt jelenti, hogy nem veszélyes és kipróbálhatom.
    Bár ahhogy láttam, a kén megolvadt és ezenkívül semmi nem történt igaz?
  • polarka
    #1144
  • Lackoooo
    #1143
    Sziasztok.
    A kénlap hogy ég klórgázban? Úgy mint a levegőn, vagy robbanásszerűen?
    Ki akarom próbálni de nem merem nehogy felrobbanjon(Nem felejtem a hidrogén és klór egyesülését napfényben....)
  • TommyC
    #1142
    az etanol, metanol méreteit megtudod nézni modellező programokkal (Hyperchem/Spartan)

    Amúgy kb:
    C-C kötés ~ 1,5 Å
    C-O kötés ~ 1,4 Å
    C-H kötés ~ 1 Å
    O-H kötés ~ 0,9 Å

    ha érdekel pontosan, megnézem és lerajzolom.
    A másikat csak gáz fázisban tudom modellezni (azt hiszem) vagy vízben.
  • qtab986
    #1141
    Mekkora az etanol és a metanol molekulája? Mekkora távolság van a molekulák között folyadékként?
  • TommyC
    #1140
    de még mindig jobb annál, mint aki exszikkátort hozott el XD
  • Nuki
    #1139
    Bocsánat a dupla üzenetért, de kiegészíteném az előző üzenetet:
    fiatalabb korunkban próbáltunk venni kenet.
    Ketten két nagyon különböző napon mentünk be a boltba és kértünk, az egyikünk kapott, a másikunk nem (mert ugye engedélyköteles).

    Szóval ez az eladó jóindulatától, meg egy-két más dologtól is függhet szerintem.
  • Nuki
    #1138
    Az a szerencséd hogy tudtál venni. Úgy van ez. :)

    #1133: Szervetlen labor. Ó te.
  • Lackoooo
    #1137
    Sziasztok.
    Fluort vagy brómot honnan lehet venni olcsón?(és engedély nélkül.)
    Köszi.
  • TommyC
    #1136
    még jó h a NaCl nincs ott...
    ám a NaOH pl ott van, pedig vettem egy kilót (lemezest) és olyan töménységűt csinálok amilyet 'akarok' ... akkor h van ez?
  • Dj Faustus #1135
    A tömény salétromsav az ÁNTSZ-oldalán szereplő adatok szerint benne van a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékében (288. oldal), így a 2000. évi XXV. tv. 29.§-a értelmében engedélyköteles.

    Ára 3-4000 Ft körül van literenként.
  • Lackoooo
    #1134
    De lehet csak biztos drága, és engedély kell hozzá.
  • TommyC
    #1133
    szervetlen labor XD, amúgy cc
    Venni nem lehet?
  • Lackoooo
    #1132
    Honnan van salétromsavad?
    Olyan nekem is kell . Hány tömegszázalékos?
  • TommyC
    #1131
    amúgy gondolom Cu(NO3)2-al is megy; itthon csak HNO3-am van :D
  • TommyC
    #1130
    most már látom, először nem vettem észre csak a videót, köszi (:
    majd kipróbálom!
  • Dj Faustus #1129
    A #1125-ös hozzászólásombanmár belinkelt cikkben le van írva:
    Egy 500cm3-es főzőpohárba kimérunk 25g kristályvizes réz(II)-szulfátot és hozzáadunk kb. 150-200 cm3 desztillált vizet, majd az egészet felforraljuk, ezután 50cm3 vízben feloldott 4g nátrium-hidroxidot kevergetés közben hozzáöntjük, azonnal fekete réz(II)oxid csapadék válik ki. (Ha a CuSO4 oldathoz hidegen adjuk hozzá a NaOH-ot akkor világoskék réz(II)hidroxid csapadék válik ki, amit természetesen kiszűrhetünk, és majd amikor szárítjuk, vizet veszítve átalakul réz(II)-oxiddá.)
  • TommyC
    #1128
    és melegíted ? v hogy?
  • Lackoooo
    #1127
    De igen, ha oldatban van. Ha szilárdan keverjük össze, akkor lesz réz-oxid.Kipróbáltam, elvileg így jön létre réz-oxid.
  • TommyC
    #1126
    Például réz-szulfáthoz hozzáadsz nátrium-hidroxidot.

    Akkor nem Cu(OH)2 csapadék keletkezik ? ...
  • Dj Faustus #1125
    Réz-termithez vörös színű réz(I)-oxidot (CuO), vagy fekete színű réz(II)-oxidot (Cu2O) meg alumíniumot használnak 3:2 arányban:
    3CuO + 2Al -> Al2O3 + 3Cu
    3Cu2O + 2Al -> Al2O3 + 6Cu


    Forrás:




    "Milyen réz-szulfát kell hozzá?"
    Nem a permetezéshez használatos réz-szulfát (réz(II)-szulfát, rézgálic, kékkő, CuSO4), hanem réz-oxid.
    Például réz-szulfáthoz hozzáadsz nátrium-hidroxidot.

    "És jó hozzá a " Sirius Ezüstpor"?"
    Jó, bár vigyázz vele. Mint a termittel is.
  • pet0330
    #1124
    Szia!

    Hát úgy h össezkevered :D és sztem 3:2 anyagmennyiségarányban aluminiumból mehet picit több is :D De nem tuti.
  • Lackoooo
    #1123
    Sziasztok.
    Ahhogy látom kissebb láncreakciót indítottam a kérdéseimmel, már a Fizika topicban is ilyenről beszélnek.Ezért kicsit más irány felé terelem a szót:
    Hogyan lehet csinálni réz-szulfát+alumínium termitet?
    Milyen réz-szulfát kell hozzá?És jó hozzá a " Sirius Ezüstpor"?Milyen arányban kell keverni??
    Kipróbálnál kissebb mennyiségben
    Köszi.
  • lotsopa
    #1122
    Ha felhoztad az E=m*c^2 akkor az E ismert a részecskéknél c-t tekintsük 300 000 000 m/s-nek. Amennyiben helyes eddig a menet akkor a neutron nagyobb tömeggel és több energiával rendelkezik mint a proton akkor nem tudom milyen energia átalakulásra gondolsz, mármint amiből a hiányzó tömeg létrejön.

    Feltételezem hogy a proton ezekszerint gyorsabban mozog mint a neutron, így már módosítva E=m*v^2-re a képletet, v1 ha nagyobb mint v2( v1 proton sebessége ) de mivel tudjuk hogy az egyenlet bal oldalán, tehát E nagyobb értékek képvisel a neutronnál akkor nem segít a gyorsabb proton gondolata sem.
  • TommyC
    #1121
    Szóval a magfúziót a proton-proton ciklus (Wiki/HU) írja le.

    A He(4) atommag tömege kisebb, mint a nukleonjai tömegének az összege külön-összeadva. Ez a hiányzó tömeg megfelel a mag - E=mc^2 szerinti - kötési energiájának.

    De a rejtély még korábban van, a proton neutronná való alakulásánál.
    Ahogy olvastam ez a pozitív béta-bomlás.

    Szerintem a hiányzó tömeg energiaátalakulásból jön.
  • TommyC
    #1120
    A kép az valószínűleg jó, mert több helyen is ezt találom.
    Pl. itt

    kis kék golyó (νe) - elektron neutrínó
    kis lila golyó (e+) - pozitron
    piros golyó (:= p+) - proton
    fehér golyó (:= n0) - neutron

    Én sem nagyon foglalkoztam ezzel, csak felszínesen.

    Az első lépésben: 2 p+ -> p+ (+) n0 (Deutérium; :=D)

    Ha utánanézünk akkor a tömegek (E=mc^2 révén):
    m(p+)= 938.272 MeV és m(2p+)= 1876.544 MeV
    m(n0)= 939.566 MeV és m(D)= 1877.838 MeV

    a végét nézve: 4 p+ -> He(4)
    m(4p+)=3753.088 MeV
    m(He(4))=m(2D)= 3755.676 MeV
    különbség: -2.588 MeV

    Tehát valóban, jól írtad, m(D) > m(p+)+m(n0) és még nem is számoltuk bele a kissebb részecskéket.

    Első nekifutásra a probléma már ott kezdődik, h a neutron tömege nagyobb, mint a protoné, tehát a protonból neutronba való átalakulásnál "tömeg keletkezik".

    Amit szintén nem értek, h a wikin ezt írja:

    "Comparing the mass of the final helium-4 atom with the masses of the four protons reveals that 0.007 or 0.7% of the mass of the original protons has been lost. This mass has been converted into energy (...)"

    Amit én úgy értelmezek, hogy a wiki szerint a 4 proton nehezebb, mint a He(4) ...

    Valaki segítene? :D