Kémia!!! Segitség!!!

persze

szóval akkor csak szén,hidrogén és oxigén van benne?

egyértelmûen kovalens kötések, miért érdekel?

a cukorban milyen kémiai kötés van?
(gondolom nem fémes vagy hidrogén kötés...)
szóval marad a dipólus vagy diszperziós esetleg ionos kötés vagy kovalens kötés esetleg?

Szia
Én sem vagyok egy nagy kémia zseni, de azért megpróbálok segíteni.
Ha tiszta kálium-klorid kell, akkor szerintem vegyél 1 liter háztartási sósavat és mez.gaz. boltban kb. 3 zacskó borként(Kálium-metabiszulfit).
A sósavba szórj borként, és elvileg kálium-klorid oldatot kapsz a következõ egyenletbõl:
K2S2O5 + 2HCl => 2 KCl + 2 SO2 + H2O
A kálium-kloridnak a vizes oldatát kapod, így csak hagyni kell a napon kiszáradni.Inkább a természetben csináld, mert ahogy látod, mérgezõ kén-dioxid is keletkezik(Ezért is a napon hagyd kristályosodni mert ha forralod, akkor megint elindul a reakció és tele lesz a ház kén-dioxiddal.

Sziasztok!

Fontos és sürgõs dologban kérem a segítségeteket! Tiszta kálium-kloridra lenne szükségem. Kémiához eléggé züldfülû vagyok, de azért megpróbáltam magam kinyerni az azonos nevû mûtrágyából, azonban nem hiszem hogy teljesen jól csináltam, ugyanis kristályos szerkezetû anyagot kaptam, ám fehér helyett rózsaszínt.
Kb így csináltam:
- a forrásponton lévõ vízhez hozzáöntöttem kb 3 kg mûtrágyát
- ezt vagy 10 percig kevergettem
- majd leszûrtem, és vöröses lét kaptam, amit ismét forralni kezdtem egész addig, amíg el nem forrt belõle majdnem minden víz
- végül újságra kiterítettem, de vörösesbõl csak rózsaszín lett, nem pedig fehér.

Gyanítom, hogy ez nem tiszta KCl. Ha valaki tudja, hogy mit rontottam el, kérem, segítsen!

Pontosan!
Végre valaki olyan ír aki nem csak segítséget akar hanem van ötlete. 😊

0,5 mól/dm3 H2SO4(kénsav) Hány tömegszázalékos? ha a sûrûsége 0,5g/cm3
gondolom akkor M=98g
akkor 49g/500g*100%=9,8m/m%-os?
(ez a jó megoldás?)

szerintem ha jobban körülnézel megtalálod amit keresel.

http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://i.fotexnet.hu/fes/pictures/1/171/product/0/normal-product_picture_196490.jpg&imgrefurl=http://www.fotexnet.hu/conrad_s171/page/item/196490/natriumhidroxid_1_kg&usg=__hNgUjjfgh_DH0Uxoz1xepfJjHY4=&h=150&w=150&sz=4&hl=hu&start=66&um=1&itbs=1&tbnid=tv6VufjnkpJIMM:&tbnh=96&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dn%25C3%25A1trium-hidroxid%26start%3D60%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26ndsp%3D20%26tbs%3Disch:1

Hali
Honnan lehet venni nátrium-hidroxidot?(Már meguntam a lefolyótisztítóból kivenni, nem éri meg, és nem is tiszta.)
http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://i.fotexnet.hu/fes/pictures/1/171/product/0/normal-product_picture_196490.jpg&imgrefurl=http://www.fotexnet.hu/conrad_s171/page/item/196490/natriumhidroxid_1_kg&usg=__hNgUjjfgh_DH0Uxoz1xepfJjHY4=&h=150&w=150&sz=4&hl=hu&start=66&um=1&itbs=1&tbnid=tv6VufjnkpJIMM:&tbnh=96&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dn%25C3%25A1trium-hidroxid%26start%3D60%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26ndsp%3D20%26tbs%3Disch:1
Ez a hely hol van, és lehet innen kapni nátrium-hidroxidot? <#vigyor3><#vigyor3>

Kösziii <#eljen><#eljen><#eljen><#eljen>
Esetleg valami ötlet hogy hol lehet ezt kapni boltban?😄

Nem igazán ide vág de nem találtam jobb témát, szóval valaki mondja már meg annak a gáznak a nevét amit ha belélegzek elmélyül a hangom?Nem, nem a héliumra gondolok 😊

Itt egy videó, erre gondoltam.

köszi szépen, sokat segítettél.

Hát elõször csináltam egy NaOH oldatot,kb 3 NaOH kristályt szórtam egy fõzõpohárba,és öntöttem rá kb 20ml vizet, megvártam hogy feloldódjon, aztán szórtam be a szalicilsavat, de ekkor semmi nem történt, ugyanúgy oldotta mint a víz a cukrot,semmi reakció(szemmel láthatólag).Szórtam bele kb 30ml szalicilsavat, ezt feloldotta az NaOH oldat, és ebbõl az oldatból öntöttem egy keveset egy kis ( 20ml)30%-os sósavba, és ekkor egy fehér ,szilárd anyag képzõdött gázfejlõdés nélkül,aztán kevergettem, és kissé odatapadt a pohár falára.Aztán véletlen egy kis darabka ilyen fehér cucc ráment a bõrömre, és rohadtúl csípett, de ez lehet hogy a sósavtól volt ami még nem reagált.Amúgy ez ilyen krém állagú volt de csak a folyadék miatt szerintem,olyan mint a gipszes víz kezdetben, hogy olyan állagú mint a takony és fehér darabkák vannak benne.
Egy kicsit férretettem belõle, majd kísérletezek vele.

hát nemtom, akkor lehet h nem szalicilsav anhidrid, mert ahogy nézem az ecetsav anhidridet sem így csinálják pedig azt hittem...

Amikor az NaOH-ba raktad a szalicilsavat akkor mit láttál pontosan?
és mikor ráöntötted a ccHCl-t?
és h érted h savas? leszûrted és vízbe raktad és úgy lett savas?

Jaaaa értem.
Nem, nem ez lesz, akkor csak úszkál a sósav tetején mint ha vizen lenne.
És ezzel a szalicilsav anhidriddel miket lehet csinálni? valami izgit? <#idiota><#idiota>

erre gondoltam, a végsõ vegyület a "szalicilsav anhidrid"



ha tudod próbáld ki h ha nem adsz hozzá NaOH-t hanem egybõl ccHCl-be teszed akkor is ez lesz?

Hát nem tudom, olyan amit a boltba lehet kapni fõzéshez vagy nem tudom mihez.

Szalicilsav anhidrid ? (igaz erre gugli semmit nem ad ki)
de sztem amikor NaOH-val reagáltattad akkor lett belõle Na salycilate, majd HCl-el elõször visszaprotonálódott és két szalicilsav molekula egyesült a észterkötéssel, vízkilépéssel....

sztem....
(bocs közbe szerkesztettem)

Hali
Elõállítottam valamilyen anyagot: Hófehér,szagtalan,szilárd,elvileg maró hatású,vízben nem oldódik.
Tudnátok segíteni hogy milyen anyagot állítottam elõ?
-Tömény nátrium-hidroxid oldatba sok szalicilsavat feloldottam, és az oldatot tömény sósavba öntöttem.Ekkor valami fehér anyag lett belõle.

Csak még annyit tennék hozzá hogy a molekularács és az atomrács között konkrétan az a különbség, hogy amíg a molekularácsban konkrétan elkülöníthetõk a másodrendû kötésekkel kapcsolódó molekulák a rácspontokban addig az atomrácsnál ezt nem tudod megtenni mivel azok kovalens kötéssel kapcsolódnak.

Az elsõ kérdéshez tudni kell a definíciókat:

Ionrács: rácspontokban ionok vannak. NaCl, KCl ilyen, a részecskék között nagy az elektronegativitás-különbség.

Fémrács: rácspontokban fém-részecskék (pozitív atomtörzsek, akármik) vannak. Ha magában látsz egy fémet leírva, az fémrács.

Molekularács: "rácspontokban" molekulák vannak. Ilyen a szén-dioxid, a nemesgázok. Rácspontokról akkor beszélhetünk ha hideg van és folyik vagy szilárd. Ha gázállapotban van attól még ugyanúgy molekularácsosak maradnak, csak ilyenkor nincs rács. 😄

Atomrács: minden ami az elõzõ háromba nem tartozik bele, az ide tartozik. Ez amolyan Jolly-joker.


Második:

Nem egészen értem a problémát, de megpróbálok válaszolni ahogy én értettem:
Csak akkor O2 ha oxigéngázról van szó. A gázokban oxigéngáz van természetesen szóval gázok tömegszázalékos összetételénél O2-vel kell számolni.
Ha oxigéntartalomról van szó egy vegyületben akkor oxigénatomról beszél a feladat. Például szerves vegyületek oxigéntartalmánál O-val kell számolni.

Sajnos gondolkozni kell miután elolvastad a feladatot, nincs-nagyon recept

Hello!

Az lenne a kérdésem, hogy honnan tudjuk megállapítani, hogy mikor jön létre atomrács, és mikor molekularács. (Azt tudom, hogy melyik milyen kötés után jön létre, de ez nem mindig elég.)

Másik, hogy van egy Avogadro törvényével kapcsolatos feladat. Ott szerepel az oxigén neve pl. Mibõl tudom megállapítani, hogy O2 kell és nem csak simán O?(Mert ugye a tömegszámításnál nem mindegy)

Elõre is köszi a válaszokat. (Bocs ha butaságokat kérdeztem, dehát én még csak gimnáziumi szinten ûzöm a kémiát😄)

Szerintem azt nem tudsz házi körülmények között elektrolizálni, csak vizet tudnál bontani aztán meg szerintem megállna a folyamat.

Az király <#vigyor><#vigyor><#vigyor>.
Van egy kérdésem.
Ha foszforsavat elektrolizálok,akkor abból foszfor lesz?(Ha igen akkor fehér vagy vörös?)

Sok kémiát fogsz tanulni az biztos ha oda mész. Laborban, például sokat leszel, ami inkább 2. évtõl lesz 'izgalmas'.

Köszi szépen.
És milyen a suli? Én is oda akarok járni, de a 3,8-as átlagommal....

Ja, hogy 8. osztályos verseny. Az más. Azt hittem oda jársz, mert én oda jártam.

Gratulálok hozzá!

Hogyhogy mit hogy? <#pardon1>
A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvû Vegyipari,Környezetvédelmi És Informatikai Szakközépiskolában volt egy 8. osztályos kémia verseny, és elsõ lettem.<#nevetes1><#nevetes1><#nevetes1>

Te aztán nagyon unatkozol.

#977: "Petrikben"
Mit hogy?

Köszi!
Am az angol nevüket csak az elsõ szóig olvastam onnan gondoltam 😊

a linkelt képen rajta van az egyik molekula HOMO-ja a másik LUMO-ja, minél magasabban van egy MO, annál magasabb energiájú, ezt mutatja a nyíl is (E).

Az ábra egy HOMO-LUMO kölcsönhatást mutat be, amikoris egy új kötés alakul ki és az elektronok a HOMO-ról az új (kötõ) MO-ra kerülnek, ez az MO alacsonyabb energiájú mint a régi HOMO és LUMO is, ezért "éri meg" a molekuláknak kialakítani a kötést.
Létrejön egy másik MO is, a lazító MO, ahova nem kerülnek elektronok alapállapotban (ez lesz az ÚJ LUMO), amint a képen is kivehetõ, ez a régi HOMO és LUMO-nál is magasabb ebergiájú.

Lehet ezt érdemes lenne az elejérõl elmagyarázni 😄

"HOMO-nak (Highest Occupied Molecular Orbit) nevezzük azt a molekulapályát (MO), amelyen alap állapotban a legmagasabb energiájú elektronok vannak, ezután jön a LUMO (Lowest Unoccupied Molecular Orbit), itt alapállapotban nincs elektron, de ha gerjesztjük a HOMO elektronokat, akkor azok a LUMOra fognak kerülni, valamint a molekula ha egy reakcióban elektronokat kap, akkor azok szintén a LUMOra kerülnek."

nem írtam, hogy a LUMO kis energiájú (:
sõt, magasabb energiájú, mint a HOMO, hiszen van +1 csomósíkja

pl. HOMO-LUMO kölcsönhatás

THX! Ez tök jó 😊

Csak lenne egy kérdésem: Azt írtad h a HOMO-n vannak a nagy energiáju elektronok és hogy a LUMO az a kis energiáju rész. Ha gerjeszted az alapból nagy energiáju elektronokat akkor azok mért mennek a kisebb energiáju részre?

Lehet félreértettem 😊

Feltöltöttem GIF-ekben is a képeket, remélem mûködnek.

HOMO



LUMO



Elektronsûrûség



PS: lehet jó volna egy szerves kémia topik<#email>

oké <#smile>

Majd holnap átolvasom, ma már fáradt vagyok.

szívesen elmagyarázok bármit ha érdekel, csak kérdezz; bárki megtudja ezt érteni, csak akarni kell.
elsõsorban akarni kérdezni (:

nem magyaráztam elég érthetõen?

1k (:

Na ehhez én ma már kevés vagyok 😄

oké holnap lehet megcsinálom <#nevetes1>

Na akkor most külön-külön az Sn1 és Sn2 reakciómechanizmust c:
(csak viccelek, habár nem olvastam végig de kilóra is szép mennyiség)

Ahogy ígértem, megtartom a bemutatót;

A prop-1-én és H-Cl elektrofil addíciója

Elõször vegyük szemügyre a két molekula szerkezetét, és közben elmagyarázom a kifejezéseket is.

A prop-1-én, vagy propén az alkének közé tartozik (olefin), ez ugy-e azt jelenti, hogy a közönséges alkánok σ (szigma) kötéseihez képest π (pi) kötést is tartalmaz.
A prop-1-én, ahogy a nevében is szerepel, 1 π-kötést tartalmaz a C1 és C2 között, ha a C2 és C3 között lenne, az ugyanaz a molekula lenne, ezért el is lehet hagyni a prop-1-én bõl az 1-est, ami a π-kötés helyét jelöli.



Amint tudjuk a π-kötés többek között abban különbözik a σ-kötéstõl, hogy, nem a szóban forgó atomok között a legnagyobb az elektronsûrûség, hanem a π-kötés elektronjai a két atomot összekötõ képzeletbeli sík alatt és felett tartózkodnak.



A képen bejelöltem a π-kötés helyét, jól látszik a két lebeny; azért különbözõ színûek, mert az õket leíró hullámfüggvény különbözõ elõjelû; a hullámfüggvény a csomósíknál mindig elõjelt vállt, és a π-kötésnek a két atomot képzeletben összekötõ síkban, csomósíkja van, ez növeli a kötésben szereplõ elektronok energiáját.
HOMO-nak (Highest Occupied Molecular Orbit) nevezzük azt a molekulapályát (MO), amelyen alap állapotban a legmagasabb energiájú elektronok vannak, ezután jön a LUMO (Lowest Unoccupied Molecular Orbit), itt alapállapotban nincs elektron, de ha gerjsztjük a HOMO elektronokat, akkor azok a LUMOra fognak kerülni, valamint a molekula ha egy reakcióban elektronokat kap, akkor azok szintén a LUMOra kerülnek.



A képen bejelöltem a π pályához tartozó LUMOt (π*), ezt egyébként lazító-pályának is hívják, ezért csillagozzák, a nem lazító pályák a kötõ pályák, pl a π MO.
Jól látható, hogy a π*-nak még egy csomósíkja van, ami az elõzõ csomósíkjára merõleges. Ez azért fontos, mert ha elektronok kerülnek erre az MO-ra, akkor azok nem fogják a kötést erõsíteni, hiszen a két C atomtól elkülönítve fognak tartózkodni és nem a két atom körül, ahogy a π-kötés esetében. Ezért ha a π*-ra kerülnek elektronok, megbomlik a π-kötés.



Ezen a képen az látható, hogy a π-kötés körül a legnagyobb az elektronsûrûség (kék->piros fele nõ az elektronsûrûség), ami a fentiek alapján várható is volt, tehát ez a molekula legelektronegatívabb régiója, tehát egy pozitív töltésû szpéciesz itt támadna, hiszen itt a legnagyobb a Culomb-kölcsönhatás. A pozitívan töltött (parciálisan vagy teljesen) szpécieszeket a szerves kémiában általában elektrofileknek (pl proton) hívjuk, õk a negatívat kedvelik, a negatívan töltött (parciálisan vagy teljesen) szpécieszek (pl π-kötés, vagy klorid-ion) pedig általában a nukleofilek.

A HCl, amint tudjuk, nagyon poláros molekula, a Cl nagy és a H kis elektronegativitása miatt, ez a különbség az elektronsûrûség térképen is jól látszik, a Cl körül jóval nagyobb az elektronsûrûség.





Így már minden adott és érthetõ az alábbi reakcióhoz:



Elsõ lépésben létezik a propén és a HCl disszociációjábol adódó H+ ás Cl-.
Amint az elõbb megjegyeztük a H+ egy elektrofil, tehát betámad a propén π kötésére, amelynek a 2 elektronja így az új C-H σ-kötésbe kerülnek, hátrahagyva egy pozitív töltésû C atomot (karbokation), amely így elektrofil, és õt megtámadja a negatív töltésû klorid ion (nukleofil), megosztva vele a σ-kötéshez szükséges két elektront.
A C-H kötés viszont két helyen is kialakulhat: a C1-en és a C2-ön és ez azt jelentené, hogy kétféle termékünk lesz a végén, hiszen a Cl- pedig két helyre támadhatna. De csak egy termékünk van, és ezt a terméket Markovnyikov terméknek is nevezzük, mert a Markovnyikov szabálynak megfelelõen keletkezett.

A Markovnyikov szabály azt mondja ki, hogy a halogenid magasabb rendû szénre fog betámadni. A C1 csak elsõrendû (primer), hiszen ehhez csak 1 C kapcsolódik, a C2 viszont másodrendû (szekunder), mert hozzá két C kapcsolódik, tehát a szabály szerint a halogenid ide fog támadni és ez így is történik.

Ennek az az oka, hogy két lehetséges karbokation (C1 és C2) termodinamikai stabilitása nem azonos. A C1 karbokation sokkal magasabb energiájú szpéciesz, mint a C2 karbokation és ez azt jelenti, hogy lassabban is fog képzõdni!
Azért stabilabb a szekunder karbokation, mert azt a két szomszédos metil csoport az ún. +I és hiperkonjugációs effektusával stabilizálja, ez nagy vonalakban abban nyilvánul meg, hogy a metil csoport C-H σ-kötésekbõl elektronokat szív el a karbokation, ezzel csökkentve az energiáját.

Am a cinket próbáltad már vegyszerboltban??? ha jól tom engedély nem kell hozzá

Engem érdekelne! 😄

Jah és bocs tényleg elnéztem a neveket 😊

egyébként ha titeket is érdekel, csinálok ide a topikba egy kisebb bemutatót a HCl addíciójáról az olefinhez (elektrofil addíció) az FMO elmélet alapján, SPARTAN-al modellezem a molekulapályákat és az elektroneloszlást és bemutatom a termodinamikai stabilitás következményeit is (Markovnyikov sz.)

a mechanizmus, ha minden igaz:



(a neveket egy kicsit összekeverted (; )

igen úgy menne, 160° felett forró kénsavval az OH eliminálódik és olefin keletkezik (propén), aztán ezt H-Cl-el reagáltatva elõször karbokation keletkezik a Markovnyikov szabálynak megfelelõen (a pozitív töltés a középsõ szénen lesz) és oda addícionálodik a Cl.

de ezeket nem tudom megcsinálni, mert nincs meg a berendezésem 😄

egyébként az alábbi reakció azt hiszem h ZnCl2 katalizátorral végbemegy, csak Zn-t kell hozzá szerezzek (:

Jah meg természetesen sok sok hõ 😄