Kémia!!! Segitség!!!

Szerintem tömény kénsav katalizátorral igen 😄
Mondjuk az úgy menne h csinál belõle pentént és utána addícionálja a HCl-t de a végeredmény ugyan az.

Csak az alkohol+kénysav=etén és etén+hidrogén-halogenid=etil halogenidbõl gondoltam 😄 nem biztos h jó

Szerintetek lejátszódik ez a reakció valamilyen körülmények között?

Másodszorra megnézve sem tûnt fel benne számomra a nyomásmérõ.
De, Te; Okvetlen szerelj bele ! -lehetõleg precizíósat.
(Nem véletlenül beszéltem korábban a "lavóros_Víz-súlyzárról".)

Én még anno 70Ft-ért vettem egy (1db, kicsi,) jénai-köcsögöt.
Most már ez is; sokszorosan drágább.
(Üvegben gyártva a pia, egyébként is elveszíti az igazi_zamatát.)

A vicces az egészben, hogy még az átkos-szocializmusban is, csak a likõrök voltak 30-33%-osak ! -bár, a Bádel-RumPunch is közelebb állt a 60%-hoz, mint az 52%-höz.
-...ja, és legalább 50%-os "piatartalom" kell még ahhoz is, hogy meg lehessen azt gyújtani.
Nesze neked Te Gundel-palacsinta !

(Állítólag, vannak még olyan bacik is, amik beledöglenek a vízbe, tehát a "cVacak"-nyira_dekantált cefrefõzõüstök mosogatói levébe. -?!)

én is iylet akarok !!!!!! (:

Egy kis Hungarikumos történelmi Bio-Kémia:
(~ 1700 -) - 1955-ig, hazánkban, egy picurka-településen élõknek, többnyire csak 4 fontos alapgyógyszere volt otthon (, doki legközelebb, ~20 kilóméterre):

-1; Legalább 70%-os Pálinka ! -> Sebre; Lázra; Bacikra; ...
(-szégyenünk lett újabban; a Miszter-Unájkumusunk: "15%-os Szeszesital"-i szabványa !)

-2; (-igen tiszta) Disznózsír. -> Sebre; ...
-3; (-forró) Ecet -> Sebre; Tetvekre; ...
-4; Só -> Felsõlégúti kacatokra; ...

Igen, nem rossz ötletek; egyébként van egy desztilláló lombikom, egy eltört hoffman hûtõm és egy jó allihn kondenzálóm, csak az illesztéseket kéne megoldjam valahogy.
Ha elkezdõdik a következõ félév a szervetlen laborban megkérdezem mennyiért vesztegetnek egy készüléket...

Bocsi a #szám elcsúszásért; Neked kimondottan gratulálni szerettem volna !
Maradj továbbra is ilyen, kémia-stréber !

Sejtettem azt, hogy nem éppen desztvizet akarsz gyártani.
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1176629159
-ott talán nyersz ötletet.
A '30-as években a borbélyok még legálisan használhattak kb 10literes réz-lepárlót.
(Semmiképp se PéBé-gázzal tüzelj alatta!)
Lackoooo #978-as ötlete sem rossz, bár én a fedelét, zománcozott lavórral üzemeltetném.

hát elég sok minden szétválasztására jó lenne.
Elõször is van jópár liter 1 éves fügeborom, kíváncsi lennék milyen a párlata.
Aztán láttam egy videót, hogy hogy kell limonint kinyerni a narancs héjából, ezt is kipróbálnám.
+következõ félévtõl lesz szerves laborom, biztos ott is lesz pár érdekes dolog

(:

yea

Úgy kicsit olcsóbb, ha egy fazékban melegíted az X anyagot és a fedelérõl lecsöpögteted a desztillátumot vagy hogy a rákba nevezik.<#idiota>
Amúgy mit akarsz desztillálni? <#fejvakaras><#fejvakaras>

Hello.
Na örüljetek, mert a középiskolai kémia versenyen 1. helyezést értem el kb. 30 ember közül.(Petrikben)<#mf1><#mf1><#duma><#duma><#beka2><#beka2><#beka2><#vigyor><#vigyor><#vigyor>

nem tudjátok h hol és kb mennyiért lehetne egy desztillálókészüléket venni? olyantól kérdem, aki már ténylegesen látott is valahol, mert gugliban én is találtam (:

Sziasztok.
egy kis segítséget szeretnék kérni,vizsgára kellene.
Milyen kémiai reakciókon alapszik a I2-dal szennyezett kloroform tisztítása?

Nos én lelkesen régen (egyetemi pályafutásom elején) elkezdtem fordítgatni szócikket (pl nemesgázokról) de aztán abbamaradt mert jött az egyetem és mások lettek a prioritások aztán meg el is felejtettem.

Ki kéne írnom egy cetlire ide az asztalomra, de igazából annyi más szabadidõs foglalkozást is kéne csinálnom (mást fordítani, más wikit szerkeszteni, mûvelõdni, japánt tanulni) így vizsgaidõszak után, hogy már az sok.

De azért köszönöm hogy így eszünkbe juttattad, hátha nem csak üres ígéret marad.

Hõsi tetted, a nevében is, megköszönöm!
(-bízom benne, nem is olyan nagyon bukott meg; E_KÉMek vizsgáján ... !
-mer'; Legalább 30pontot, má' csak az itteni alapokkal is, simán szerezhetett.)
-de például az: Exikátorról; Ti is írhatnátok ám, még a "hu.Wiki..."-re is egy szócikket!

Írtam neki, pontosabban válaszoltam.

A számolósak nem olyan nehezek, csak egy kis gondolkodás meg általános iskolai fizikai tudás kell hozzá 😉

Mérgezõ, szerintem sehol nem adnak.

Hello.
Megmondanátok nekem hogy galliumot honnét lehet szerezni?
<#smile>

Okay!
A számolásos példákkal kérd meg "Nuke; Nuki VIP"-et. Õ, a kézi megoldását be tudja ide is "szkennerelni".

A16 és B10 faktoros feladataidra a választ, szintén a #957-es összeállításomból,
és még a hu.wikipedia-ból is kiollózhatod.
(-itt, az "sg.hu" lapon, még egy piti-szöveget bekópizni sem nagyon tudok.)

áá az nem úgy megy 100 pontos és el kéne érni 51 pontot és épül rá tárgy az a baj, de puskázni is lehet a tanárnál mert már idõs és nem figyel annyira.

Igazad lehet. KOH is lehet a megoldás.
Viszont attól félek, hogy akinek az exikátorral gondja van, azon a válaszok bemagolása nem segít, ha az egész szemeszter kevés volt.
Jobbán jár, ha kihagyja most ezt a ZH, vizsgát és újra felveszi a következõ félévben.
Iszonyú égés, ha úgy jut el a diplomáig, hogy ennyire alapvetõ dolgokat nem tud.
És ismerjük el, hogy a leendõ beosztottak (például: laboránsok) égetik le.. Mert abban biztosak lehetünk, hogy ha más nem, de õk élvezettel szórakoznak egy diplomás tudatlanságán.

A18-ra, Albertus jóval többet tudna érdemben nyilatkozni, mint én.
-de addig is olvasd el a "színfizika" google találatát.

(Ui.: KCl-re rádumáltátok ugyan a "kisKölköt", de én még a;
KOH-t sem zárnám ki ! -ja, mer' felsõfokon, ezt tartom "sokkal izgisebbnek".)

IcemanKimi! -> #954.
A1; kérdésre:


Tehát: egy jó nagy (, és igen nehéz) üvegköcsög, aminek az "üvegdugós" tetejét csak vízszintes csúsztatással (, kín keservesen) mozgatva nyithatod ki. -a zárófelületek légmentes célú lezsírozásai miatt.

Ui.: A7 kérdésedre a választ, inkább az én #957-es dumámból hámozd ki, mintsem a "hu.Wiki...." lapról.

1 féléves tantárgy csak és kémiából soha semmit nem tudtam:S

De hát mit tanulsz?

Akkor nagy kalappal a szerencsébõl!

És imádkozz is.. Hátha segít.

hétfõn lesz
nekem úgy lenne jó, hogy kérdésekre legyenek válaszolva úgy megtudom tanulni.
(KCI AZ KOI igen)

Bár, ahogy látom, még nagyobb az a gáz.. KCl ..helyett jól látom KOl?

Az eléggé gáz.. Mikor lesz a ZH?

köszi
csak baj totál hülye vok kémiából és ez nekem kínai.

A számolásokkal, biztosan nem lehet semmi gondod.

-pH: "Megfogalmazása" lesz szerintem az egyik "hiányzó" kérdésed, ami:
A Hidrogénion-koncentráció tizes-alapú logaritmusának; Negatív kitevõje.

(-mert az oldat hidrogénionKoncentrációja egyrészt igen kis érték, másrészt a
kifejezésben még igen sok tizedesjegy is szerepelhet.)
pH = -lg {H+} = -lg{H3O+}

pH jellemzõ az oldat savas, vagy bázikus voltára. (-teljes disszociációt feltételezve😊
Erõs sav😞kitevõ:0;-1;-2)
pH ............. 0; 1; 2
Gyenge-sav😞kitevõ:-3; -4; -5)
pH..................3; 4; 5
Semleges😞kitevõje: -6; -7; -8)
pH tehát.......... 6; 7; 8

Gyenge lúg: ( -9; -10; -11) -> pH tehát:9;10;11
Erõs lúg😞kitevõ: -12;-13;-14) -> pH = 12; 13; 14

Titrimetrikus faktor:
Az a szám, amely megmutatja, hogy a mérõoldat 1 millilitere,
hány ml pontos normalitású mérõoldatnak felel meg.
f= Velm/Vgyak (-ha az oldatot indikátor jelenlétében megtitrálom, ez a fogyás a: Vgyak ) -Fogyás meghatározása csak 2tizedesig, de a faktoré már: 4tizedesig történik.
(pl.: f = 19,78 / 20,20 ml fogyás = 0,9790 )
V1*f1 = V2*f2
A = V*f*t*h ; ahol: V->mérõoldat fogyása; t-> titer; h-> higítás; f->faktor

Az anyagok oldatba vitele:
-a; Vízzel
-b; Savval
-c; Savkeverékkel
-d; Lúgos feltárással

Minõségi elemzés: Tudatosan, szándékosan elõidézett reakciósorozaton keresztül, valamely anyag minõségi azonosítása (analitikája).
Titrimetria alapelve:
A meghatározandó elem, ion vagy gyök mennyiségére valamely ismert koncentrációjú mérõoldatnak a reakció során elhasznált mennyiségébõl következtetünk.

OXI-Reduktometria része a Permanganometria (mangán meghat.)
Permanganometriánál indikátort nem használunk. A végpontot a káliumPermanganát színének megjelenése vagy eltûnése jelzi.
(-bocsi, de ez így, kínszenvedés lenne tovább mindegyõnknek.)

zh kellenek

"Nu sto..." -mondánk oroszul.
Szivárog tán egy pöttyet az a nyamvadt "Vizsga-ZH" ? -avagy (csak!),
Középsulis szinten kéred ...
(-van közöttük néhány fogósabb eset is.)

valaki aki ért a kémiához az tudna nekem segíteni? ezekre keresem a megoldásokat.

B csoport
1; hogyan kell egy minta szárazanyag %-át meghatározni?
2; mennyi a térfogattömege annak a mintának amelyrõl a következõ adataim vannak:
- doboz tömege 50g
- doboz+ nedves minta tömege 97g
- doboz+száraz minta tömege 89g
a mûszermérõ edény térfogata 100cm2
3; nincs meg
4; hogyan végezzük el egy minta pH-jának mérését?
5; milyen mûszer szükséges egy minta sótartalmának meghatározásához?
6; mik az ionvezetõk? hogyan változik a vezetõképességük a hõmérséklet növekedésével?
7; nincs meg
8; az oldószer mivé alakul a reakció végére a KOI meghatározásakor? ezt milyen színváltozás követi?
9; hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát:
- kovalens kötésû vegyületekben?
- egyszerû ionok esetén?
- összetett ionok esetén?

10; mit jelent ha egy mérõoldat faktora 1,0000?
11; mi az oka annak, ha a KOI meghatározásakor a kálium-per manganát mintához adása után teljesen elveszti lila színét? mi ilyenkor a teendõ?
12; mi a gerjesztett állapot?
13; nincs meg

A csoport
1; mi az az exikkátor? mi a szerepe a laboratóriumi mérésekben?
2; mennyi a talaj szárazanyag %-a ha a következõ mérési adataim vannak:
3; edény tömege 120g
4; edény + nedves minta tömege 165g
5 edény+ száraz minta tömege 158g
6; milyen információkhoz jutat egy minta izzítási veszteségének meghatározásából?
7; a pH skálán az egyes kémhatások hol találhatók?
8; egy minta sótartalmát hogyan határozzuk meg?
9; mik az elektronvezetõk?hogyan változik a vezetõképességük?
10; mit mutat meg egy talaj mérhetõ redoxi potenciálja?
11; milyen közegbe játszódik le a KOI meghatározás? ezt a közeget hogyan állítottuk elõ?
12; hogyan határozzuk meg az egyes elemek oxidációs számát:
13; kovalens kötésû vegyületekben?
14;egyszerû ionok esetén?
15; összetett ionok esetén?
16; mit jelent ha egy mérõoldat faktora 0,9988?
17; az oxálsav mivé alakul a KOI meghatározásánál reakció végére?
18; miért láttunk színesnek egy vegyületet?

Milyen lúgra gondolsz?
Nátronlúgot(NaOH) én "SZI-TI" lefolyótisztítóból szettem ki,sok van benne és olcsó(350ft)
Kálilúgot(KOH) nem tudom honnan lehet szerezni, talán próbáld meg a vegyszerboltot, vagy a kémia szertárt. <#idiota>
Vagy ha nem találsz ilyeneket, akkor állíts elõ:
2Na + 2H2O => 2NaOH + H2
De nem hiszem hogy lenne nátriumod, vagy káliumod ezért:
-Vegyél néhány lítiumos elemet, belezd ki és a benne levõ lítiumot dobd vízbe, és az oldatot kristályosítsd ki . Így lesz lítium-hidroxidod.
Metanolt szerintem sehol nem kapsz(talán szertár 8)

Helló mindenki!
Az a kérdésem lenne, hogy lúgot és metanolt honnan tudnék vásárolni?
Elõre is köszi!

Formaldehi-acetaldehid-hangyasav elegye 210 mg-ja az ezüsttükör próba során 1.3 g ezüstöt választ le Az elõzõvel megegyezõ tömegû és összetételû elegy közömbösítéséhez20 cm3 0,1 mol/dm3 koncentrációjú NaOH- oldatra van szükség. Határozd meg az elegy anyagmennyiség%-os
összetételét



Sziasztok!!kezdõ kémiás vagyok!ha esetleg tudna vki segíteni...

Amúgy találtam egy másik vegyszerboltot, a Thomasker kft-t, ami nagyon közel van hozzám.Valaki járt már ott vagy vett valamit vagy ilyesmi?

De nekem olyan hely kell, ahova nem kell engedély.

Az Azur Vegyszerbolt munkanapokon 8-tól 17 óráig várja vásárlóit a következõ címen: 1085 Budapest, József körút 65. Tel./Fax: (1) 318-5377, (1) 338-4461

Ami volt onnan 😊

Valakinek van kálium-permanganátja?
Ha igen õ honnan szerezte?(gyógyszertárt kivéve)

Ez igaz , de a magnézium-hidroxid is reagál a hidrogén-peroxiddal, és akkor is magnézium-peroxid keletkezik.
Mg(OH)2 + H2O2 => MgO2 + 2H2O
Ez ki van találva.<#crazya>

Vegyszerboltban, de hidrogénperoxidot kétlem hogy adnának. Amúgyis max híg vizes oldatával találkoznál, MgO vízzel érintkezve meg azonnal elhidrolizál ahogy lenntebb írták úgyhogy felesleges próbálkozni.

Amúgy honnan lehet szerválni magnézium-karbonátot és hidrogén-peroxidot?(a kémia szertárt kivéve )<#crazya>

Tiszta logika.. Mondj egy anyagot és felépítjük a nevét, leírjuk a tulajdonságait.
Tudni, .. az elemek alapvetõ tulajdonságait illik tudni.

Ha mégsem tudnád, akkor a rendszámát, azaz a protonjainak a számát ismered, felépítjük az elektronszerkezetét, abból pedig a fizikai és a kémiai tulajdonságait levezetjük.

1 db külsõ s elektron erõs bázis (lúgképzõ)
2 db külsõ elektron kevésbé hevesen reagál, de még erõsebb lúgokat képez.
1 db p elektron hiányzik a 6-ból nagyon erõs savképzõ
2 db p elektron hiányzik a 6-ból, kevésbé reakcióképes

A többiek a két véglet közé esnek.. Minél nagyobb a rendszám, annál több elektronhéj, annál "lazább" a külsõ elektronok kapcsolata a maggal.
Minél kisebb a rendszám, annál kevesebb elektronhéj, ezzel a külsõ elektron is nagyon erõsen kapcsolódik az atommaghoz.

Azaz a legerõsebb lúgokat képzõ elemeket balra lent és a legerõsebb savakat képzõ elemeket jobbra fent kell keresni a periódusos rendszerben.

Cs - F lehet a tengely két vége. A Cs elektronnegativitása 0,7 körüli a F pedig 4.. azaz amíg a Cs szinte ledobja a kûlsõ s elektronját, addig a Fluor szinte "foggal-körömmel" megkaparint egy elektront ha lehetõsége adódik rá.

Kétségtelen. Léteznek a peroxidok, de

1. Nem a felírt módszerrel képzõdnek
2. Veszedelmes anyagok. Nem célszerû játszadozni velük.

Létezik magnézium-peroxid is, az pedig tényleg MgO2