1639
kémia meg minden....
  • TommyC
    #1039
    persze

  • nonicks
    #1038
    szóval akkor csak szén,hidrogén és oxigén van benne?
  • TommyC
    #1037
    egyértelműen kovalens kötések, miért érdekel?
  • nonicks
    #1036
    a cukorban milyen kémiai kötés van?
    (gondolom nem fémes vagy hidrogén kötés...)
    szóval marad a dipólus vagy diszperziós esetleg ionos kötés vagy kovalens kötés esetleg?
  • Lackoooo
    #1035
    Szia
    Én sem vagyok egy nagy kémia zseni, de azért megpróbálok segíteni.
    Ha tiszta kálium-klorid kell, akkor szerintem vegyél 1 liter háztartási sósavat és mez.gaz. boltban kb. 3 zacskó borként(Kálium-metabiszulfit).
    A sósavba szórj borként, és elvileg kálium-klorid oldatot kapsz a következő egyenletből:
    K2S2O5 + 2HCl => 2 KCl + 2 SO2 + H2O
    A kálium-kloridnak a vizes oldatát kapod, így csak hagyni kell a napon kiszáradni.Inkább a természetben csináld, mert ahogy látod, mérgező kén-dioxid is keletkezik(Ezért is a napon hagyd kristályosodni mert ha forralod, akkor megint elindul a reakció és tele lesz a ház kén-dioxiddal.
  • wshadow
    #1034
    Sziasztok!

    Fontos és sürgős dologban kérem a segítségeteket! Tiszta kálium-kloridra lenne szükségem. Kémiához eléggé züldfülű vagyok, de azért megpróbáltam magam kinyerni az azonos nevű műtrágyából, azonban nem hiszem hogy teljesen jól csináltam, ugyanis kristályos szerkezetű anyagot kaptam, ám fehér helyett rózsaszínt.
    Kb így csináltam:
    - a forrásponton lévő vízhez hozzáöntöttem kb 3 kg műtrágyát
    - ezt vagy 10 percig kevergettem
    - majd leszűrtem, és vöröses lét kaptam, amit ismét forralni kezdtem egész addig, amíg el nem forrt belőle majdnem minden víz
    - végül újságra kiterítettem, de vörösesből csak rózsaszín lett, nem pedig fehér.

    Gyanítom, hogy ez nem tiszta KCl. Ha valaki tudja, hogy mit rontottam el, kérem, segítsen!
  • Nuki
    #1033
    Pontosan!
    Végre valaki olyan ír aki nem csak segítséget akar hanem van ötlete. :)
  • nonicks
    #1032
    0,5 mól/dm3 H2SO4(kénsav) Hány tömegszázalékos? ha a sűrűsége 0,5g/cm3
    gondolom akkor M=98g
    akkor 49g/500g*100%=9,8m/m%-os?
    (ez a jó megoldás?)
  • Nuki
    #1031
    szerintem ha jobban körülnézel megtalálod amit keresel.
  • Lackoooo
    #1030
    http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://i.fotexnet.hu/fes/pictures/1/171/product/0/normal-product_picture_196490.jpg&imgrefurl=http://www.fotexnet.hu/conrad_s171/page/item/196490/natriumhidroxid_1_kg&usg=__hNgUjjfgh_DH0Uxoz1xepfJjHY4=&h=150&w=150&sz=4&hl=hu&start=66&um=1&itbs=1&tbnid=tv6VufjnkpJIMM:&tbnh=96&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dn%25C3%25A1trium-hidroxid%26start%3D60%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26ndsp%3D20%26tbs%3Disch:1
  • Lackoooo
    #1029
    Hali
    Honnan lehet venni nátrium-hidroxidot?(Már meguntam a lefolyótisztítóból kivenni, nem éri meg, és nem is tiszta.)
    http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://i.fotexnet.hu/fes/pictures/1/171/product/0/normal-product_picture_196490.jpg&imgrefurl=http://www.fotexnet.hu/conrad_s171/page/item/196490/natriumhidroxid_1_kg&usg=__hNgUjjfgh_DH0Uxoz1xepfJjHY4=&h=150&w=150&sz=4&hl=hu&start=66&um=1&itbs=1&tbnid=tv6VufjnkpJIMM:&tbnh=96&tbnw=96&prev=/images%3Fq%3Dn%25C3%25A1trium-hidroxid%26start%3D60%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DN%26ndsp%3D20%26tbs%3Disch:1
    Ez a hely hol van, és lehet innen kapni nátrium-hidroxidot?
  • MaRee
    #1028
    Kösziii
    Esetleg valami ötlet hogy hol lehet ezt kapni boltban?:D
  • TommyC
    #1027
    SF6
  • MaRee
    #1026
    Nem igazán ide vág de nem találtam jobb témát, szóval valaki mondja már meg annak a gáznak a nevét amit ha belélegzek elmélyül a hangom?Nem, nem a héliumra gondolok :)

    Itt egy videó, erre gondoltam.
  • liverpool123
    #1025
    köszi szépen, sokat segítettél.
  • Lackoooo
    #1024
    Hát először csináltam egy NaOH oldatot,kb 3 NaOH kristályt szórtam egy főzőpohárba,és öntöttem rá kb 20ml vizet, megvártam hogy feloldódjon, aztán szórtam be a szalicilsavat, de ekkor semmi nem történt, ugyanúgy oldotta mint a víz a cukrot,semmi reakció(szemmel láthatólag).Szórtam bele kb 30ml szalicilsavat, ezt feloldotta az NaOH oldat, és ebből az oldatból öntöttem egy keveset egy kis ( 20ml)30%-os sósavba, és ekkor egy fehér ,szilárd anyag képződött gázfejlődés nélkül,aztán kevergettem, és kissé odatapadt a pohár falára.Aztán véletlen egy kis darabka ilyen fehér cucc ráment a bőrömre, és rohadtúl csípett, de ez lehet hogy a sósavtól volt ami még nem reagált.Amúgy ez ilyen krém állagú volt de csak a folyadék miatt szerintem,olyan mint a gipszes víz kezdetben, hogy olyan állagú mint a takony és fehér darabkák vannak benne.
    Egy kicsit férretettem belőle, majd kísérletezek vele.
  • TommyC
    #1023
    hát nemtom, akkor lehet h nem szalicilsav anhidrid, mert ahogy nézem az ecetsav anhidridet sem így csinálják pedig azt hittem...

    Amikor az NaOH-ba raktad a szalicilsavat akkor mit láttál pontosan?
    és mikor ráöntötted a ccHCl-t?
    és h érted h savas? leszűrted és vízbe raktad és úgy lett savas?
  • Lackoooo
    #1022
    Jaaaa értem.
    Nem, nem ez lesz, akkor csak úszkál a sósav tetején mint ha vizen lenne.
    És ezzel a szalicilsav anhidriddel miket lehet csinálni? valami izgit?
  • TommyC
    #1021
    erre gondoltam, a végső vegyület a "szalicilsav anhidrid"



    ha tudod próbáld ki h ha nem adsz hozzá NaOH-t hanem egyből ccHCl-be teszed akkor is ez lesz?
  • Lackoooo
    #1020
    Hát nem tudom, olyan amit a boltba lehet kapni főzéshez vagy nem tudom mihez.
  • TommyC
    #1019
    Szalicilsav anhidrid ? (igaz erre gugli semmit nem ad ki)
    de sztem amikor NaOH-val reagáltattad akkor lett belőle Na salycilate, majd HCl-el először visszaprotonálódott és két szalicilsav molekula egyesült a észterkötéssel, vízkilépéssel....

    sztem....
    (bocs közbe szerkesztettem)
  • Lackoooo
    #1018
    Hali
    Előállítottam valamilyen anyagot: Hófehér,szagtalan,szilárd,elvileg maró hatású,vízben nem oldódik.
    Tudnátok segíteni hogy milyen anyagot állítottam elő?
    -Tömény nátrium-hidroxid oldatba sok szalicilsavat feloldottam, és az oldatot tömény sósavba öntöttem.Ekkor valami fehér anyag lett belőle.
  • Ron Ragm
    #1017
    Csak még annyit tennék hozzá hogy a molekularács és az atomrács között konkrétan az a különbség, hogy amíg a molekularácsban konkrétan elkülöníthetők a másodrendű kötésekkel kapcsolódó molekulák a rácspontokban addig az atomrácsnál ezt nem tudod megtenni mivel azok kovalens kötéssel kapcsolódnak.
  • Nuki
    #1016
    Az első kérdéshez tudni kell a definíciókat:

    Ionrács: rácspontokban ionok vannak. NaCl, KCl ilyen, a részecskék között nagy az elektronegativitás-különbség.

    Fémrács: rácspontokban fém-részecskék (pozitív atomtörzsek, akármik) vannak. Ha magában látsz egy fémet leírva, az fémrács.

    Molekularács: "rácspontokban" molekulák vannak. Ilyen a szén-dioxid, a nemesgázok. Rácspontokról akkor beszélhetünk ha hideg van és folyik vagy szilárd. Ha gázállapotban van attól még ugyanúgy molekularácsosak maradnak, csak ilyenkor nincs rács. :D

    Atomrács: minden ami az előző háromba nem tartozik bele, az ide tartozik. Ez amolyan Jolly-joker.


    Második:

    Nem egészen értem a problémát, de megpróbálok válaszolni ahogy én értettem:
    Csak akkor O2 ha oxigéngázról van szó. A gázokban oxigéngáz van természetesen szóval gázok tömegszázalékos összetételénél O2-vel kell számolni.
    Ha oxigéntartalomról van szó egy vegyületben akkor oxigénatomról beszél a feladat. Például szerves vegyületek oxigéntartalmánál O-val kell számolni.

    Sajnos gondolkozni kell miután elolvastad a feladatot, nincs-nagyon recept
  • liverpool123
    #1015
    Hello!

    Az lenne a kérdésem, hogy honnan tudjuk megállapítani, hogy mikor jön létre atomrács, és mikor molekularács. (Azt tudom, hogy melyik milyen kötés után jön létre, de ez nem mindig elég.)

    Másik, hogy van egy Avogadro törvényével kapcsolatos feladat. Ott szerepel az oxigén neve pl. Miből tudom megállapítani, hogy O2 kell és nem csak simán O?(Mert ugye a tömegszámításnál nem mindegy)

    Előre is köszi a válaszokat. (Bocs ha butaságokat kérdeztem, dehát én még csak gimnáziumi szinten űzöm a kémiát:D)
  • Nuki
    #1014
    Szerintem azt nem tudsz házi körülmények között elektrolizálni, csak vizet tudnál bontani aztán meg szerintem megállna a folyamat.
  • Lackoooo
    #1013
    Az király .
    Van egy kérdésem.
    Ha foszforsavat elektrolizálok,akkor abból foszfor lesz?(Ha igen akkor fehér vagy vörös?)
  • Nuki
    #1012
    Sok kémiát fogsz tanulni az biztos ha oda mész. Laborban, például sokat leszel, ami inkább 2. évtől lesz 'izgalmas'.
  • Lackoooo
    #1011
    Köszi szépen.
    És milyen a suli? Én is oda akarok járni, de a 3,8-as átlagommal....
  • Nuki
    #1010
    Ja, hogy 8. osztályos verseny. Az más. Azt hittem oda jársz, mert én oda jártam.

    Gratulálok hozzá!
  • Lackoooo
    #1009
    Hogyhogy mit hogy?
    A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari,Környezetvédelmi És Informatikai Szakközépiskolában volt egy 8. osztályos kémia verseny, és első lettem.
  • Nuki
    #1008
    Te aztán nagyon unatkozol.

    #977: "Petrikben"
    Mit hogy?
  • pet0330
    #1007
    Köszi!
    Am az angol nevüket csak az első szóig olvastam onnan gondoltam :)
  • TommyC
    #1006
    a linkelt képen rajta van az egyik molekula HOMO-ja a másik LUMO-ja, minél magasabban van egy MO, annál magasabb energiájú, ezt mutatja a nyíl is (E).

    Az ábra egy HOMO-LUMO kölcsönhatást mutat be, amikoris egy új kötés alakul ki és az elektronok a HOMO-ról az új (kötő) MO-ra kerülnek, ez az MO alacsonyabb energiájú mint a régi HOMO és LUMO is, ezért "éri meg" a molekuláknak kialakítani a kötést.
    Létrejön egy másik MO is, a lazító MO, ahova nem kerülnek elektronok alapállapotban (ez lesz az ÚJ LUMO), amint a képen is kivehető, ez a régi HOMO és LUMO-nál is magasabb ebergiájú.

    Lehet ezt érdemes lenne az elejéről elmagyarázni :D
  • TommyC
    #1005
    "HOMO-nak (Highest Occupied Molecular Orbit) nevezzük azt a molekulapályát (MO), amelyen alap állapotban a legmagasabb energiájú elektronok vannak, ezután jön a LUMO (Lowest Unoccupied Molecular Orbit), itt alapállapotban nincs elektron, de ha gerjesztjük a HOMO elektronokat, akkor azok a LUMOra fognak kerülni, valamint a molekula ha egy reakcióban elektronokat kap, akkor azok szintén a LUMOra kerülnek."

    nem írtam, hogy a LUMO kis energiájú (:
    sőt, magasabb energiájú, mint a HOMO, hiszen van +1 csomósíkja

    pl. HOMO-LUMO kölcsönhatás

  • pet0330
    #1004
    THX! Ez tök jó :)

    Csak lenne egy kérdésem: Azt írtad h a HOMO-n vannak a nagy energiáju elektronok és hogy a LUMO az a kis energiáju rész. Ha gerjeszted az alapból nagy energiáju elektronokat akkor azok mért mennek a kisebb energiáju részre?

    Lehet félreértettem :)
  • TommyC
    #1003
    Feltöltöttem GIF-ekben is a képeket, remélem működnek.

    HOMO



    LUMO



    Elektronsűrűség



    PS: lehet jó volna egy szerves kémia topik
  • TommyC
    #1002
    oké
  • bardocz
    #1001
    Majd holnap átolvasom, ma már fáradt vagyok.
  • TommyC
    #1000
    szívesen elmagyarázok bármit ha érdekel, csak kérdezz; bárki megtudja ezt érteni, csak akarni kell.
    elsősorban akarni kérdezni (:

    nem magyaráztam elég érthetően?

    1k (: