Rome : Total War

Augsburg és Merseburg, a történelemkönyvek szerint a magyarok csak ezt a két csatát vívták és természetesen mind a kettõt elvesztették mert a magyar egy lúzer nép, az összes többi csak legenda pl. az is hogy Bécs 110 éven át magyar város volt stb.
Az íjász lényege hogy ne keveredjen közelharcba és a ló erre a megoldás. A könnyûlovasokat persze hogy lenyomja a nehézlovasság de én nem is a sima könnyûlovasságról beszéltem 😛
Az ellenfeleink meg bazira felkészülhettek a taktikánkra: mi lõttünk õk meg szépen meghaltak 😛
A belsõ ellentéteik is lényegtelenek mert mi sem voltunk olyan jajdesokan 😛
Utána nézni meg senki sem tud hogy hogyan is volt ez VALÓJÁBAN mert akkoriban elég érdekesen értelmezték az objektív történetírást, viszont ma visszagondolva mondjál már nekem egy olyan hatásos harcmodort a magyarok ellen aminek az akkori európaiak a birtokában voltak 😛

(és ne hidd hogy leszálok a témáról <#vigyor1><#mf2>)

1. Te honnan a fenébõl veszed, hogy nem íjaztak a perzsák? Ott voltál? Amit én olvastam, ott azt írják le, hogy az elsõ napon megpróbálkoztak szétlõni a görögöket, de nem sokra mentek vele. Az biztos, hogy számított a hegy is.

2. Egyetértek, mint ahogyan Agincourtnál, Crecynél is egy rosszul irányított sereget gyõztek le.

3. Ebben egyetértek.

A tiszafa íjban is. Mit mondassz akkor a rózsák háborújára? Olvastál a benne szereplõ csatákról? (Marston Moor, Bosworth)
Arról hallottál, hogy az Agincourtnál elesett franciák többségét egyszerûen lemészárolták, miután megadták magukat? Bunkósbotokkal, tõrökkel, talán még kövekkel is, merthogy nyilvesszõjük már nem volt az angoloknak és több foglyuk volt, mint az egész angol sereg! Ha annyira ütõs lett volna az íj, akkor nem lett volna erre szükség, mert nem lett volna kit lemészárolni.

Az angol íjászoknak voltak könnyû nagy hatótávolságú vesszõik, de azok nem ütöttek át semmilyen páncélt, meg voltak páncéltörõ vesszõik, amik 2-3 cm mélyen bele álltak a páncélba, ha közelrõl merõlegesen lõtték ki, akkor talán 5-10 cm-re. Ne a vaslemezt nézd, mert a páncél másmilyen anygból volt és nem sík.
Itt látható, egy kísérlet eredménye:

A játékban egyszer az íjászokat fenthagytam a falakon osrtomnál, és a meginduló ellenfeleket kb. 20 méterrõl merõlegesen lõtték (nem a szokványos ívben a közelségük miatt) és valami írtózatos módon hullottak az ellenfeleim, sõt amikor 10 méteren belülre értek és már támadhattak volna, addigra elszállt a maradék morál is és fejvesztve menekültek a falakról.

Ez persze azért is történhetett meg, mert a falakon szerencsére elég lassan lehet manõverezni. Emiatt az íjászaimnak volt ideje kétszer is lõni 20 méteren belül.

Az íjászok a játékban felállt seregeknél nagy veszteségeket tudnak okozni ez tény, és szerintem ez így van rendjén. De ettõl a csata menete még megfordítható. A gép nagy szeretettel az elsõ sorokat megrohamozza (lovakkal is) és pillanatok alatt áttöri azt. Majd utána az íjászok már hátrébb húzódnak és futás közben nem lõnek, ez idõ alatt a lovasok akár be is érhetik õket. Ha ottmaradnak az elsõ sorok mögött, az meg azért nem az igazi, mert közelharcban már nem túl erõsek. Persze ez csak egy kivett példa és sokféleképpen alakulhat a csata menete, hisz rengeteg kombináció van.

Alkalmazom õket, mert messzire lõnek viszont talán a dárdás egységek jobban használhatóak amikor az ellenfél a közelbe ér. Talán egy jó felállás:

Elsõ sor: gyalogság.
Második sor: dárdások.
Harmadik sor: Íjászok.

Íjászok akár kimehetnek szélre is, így elkerülhetõ a közelség miatti hátbalövés, csak legyen ami védi õket oldalról pl. lovasság. De hát ahány ház annyi szokás. A védelem szempontjából a falakon mindenképpen jól jönnek ez tény. Sõt az egyiptomi íjászok még messzebbre is lõnek. Ezt inkább csak azért írtam, hogy legyen +1 hozzászólás. 😊

Hehe.
Egy csata volt meghatarozo ?
Ez csak azert nem fedi a valosagot, mert a Romai birodalom ezeknek a rossz ijakkal felszerelt konnyulovasoknak koszonheti a bukasat.
Tobb szaz evig gyakorlatilag nem volt ellenfeluk ezeknek a nomad torzseknek egymason kivul. A Mongolok egyaltalan nem a nehezlovasokkal igaztak le 1240-ben a Magyar seregeket, akik nehezlovasokbol alltak nagyreszt.
Gyakorlatilag eselytelenek voltak ellenuk, foleg azok utan , miutan a Kunok elvonultak.

Milyen kár, hogy ezt nem olvasták a németek Augsburgnál, a Mamelukok Ain-Dzsalutnál.. 😊

A korai magyarok nem csak lövöldözni tudtak, de igen kemény emberek voltak, a közelharcban is lenyomták az összegyûjtött díszkatonákat, akikkel sokszor összeakadtak. A mongoloknak iszonyat erõs nehézlovasságuk volt, pl. a könnyûlovasharcmodorra épülõ Khorezmi birodalmat közelharcban verték meg, nem is kicsit. De a legfõbb az volt, hogy ellenfeleik nem voltak felkészülve a magyarok taktikájára és általában belsõ ellentétek miatt nem volt megfelelõ az egész haderõ. De ez nem annyira egyszerû. 😊 Mindegy, nem akarok veled vitatkozni, már megtanultam, hogy aki az íjba szerelmes, az úgysem fog utánanézni annak, hogyan is volt valójában. 😛

Thermopulanal nem ijjaztak semmit a Perzsak mert egyszeruen nem volt mit. A hegyszorosba huzodo Gorogoket nem a pajzsaik vedtek meg, hanem maga a hegy. Ez a szigoru tortenelmi teny nem az amit te mondasz.

2.
Egy rosszul iranyitott sereget boven lelehet gyozni, foleg ha a sereg fokent csak ijaszokbol all, mert azok a kozelharcban gyakorlatilag nem sokat ernek a borpanceljaikban es rovidkardjukkal.

3.
Itt valaki megemlitette, hogy a nehezpancelzat miatt esett el oly keves lovag a csatatereken.
Hat ez igy nagyon nem fedi a valosagot.
Brémule-i csatában 900 lovagból például mindössze 3 de nem csak a pancelzat miatt, ez nagy tevedes, ennek oka az erõs védõfegyverzet mellett az egymás elleni gyûlölet hiánya és az ellenfél elfogására való törekvés (váltságdíj!) volt.

Az Angol tiszafabol keszult ij bizony veszedelmes fegyver volt.
Ilyen ijjal siman atlehet loni szembol egy 2-3mm vastagsagu vaslemezt is, akar 50 meterrol. Ami megmenthette az akkori katonakat , max az volt ha a vesszo nem merolegesen talalta el a pancelt vagy pajzsot.
Mindenkeppen bebizonyitjak a tortenelmi tenyek, hogy jol kezelt nagy szamu ijasz , hihetetlen vesztesegeket tudtak okozni az ellensegnek. ( Crecy 1346 ) (Agincourt)

Javaslom elolvasasra:
http://www.historicalweapons.com/bowandarrow.html

"A trained archer could shoot 12 arrows a minute, but some sources say that the most skilled archers could fire twice this number. The arrow could wound at 250 yards, kill at 100 yards and penetrate armor at 60 yards"

Akkor így: ha ÉN irányítottam volna azokat a csapatokat simán lenyomom a páncélos gyalogságot mert folyamatosan hátrálnék illetve bekeríteném az íjászokkal a marhakonzerveket akik 100 méter üldözés után már az infarktussal küszködnének a nagy páncél cipekedésben 😛
Az ókori témában nem vagyok otthon de a mongoloknak vagy pl. nekünk nem volt ellenfelünk európában mert a könnyû lovasíjászok gyalogsággal vagy nehézlovassággal kvázi lenyomhatatlanok, RTW-ben is a keleti népek ellen szívok pont ezért.
(lehet hogy pont ezért vagyok velük? 😊

És hogy lehet ezeket a skineket berakni a játékba? Letöltöttem a ModSwitcher.exe-t, de nem indul el. Tudsz segíteni?


Timur Lenk

Hát nem is tudom ki mondta azt, hogy a perzsák kilõtt nyilaitól elsötétedik az ég is. Nem baj, legalább árnyékban harcolunk... 😊
Na jó, tudom, hogy a Thermopülainál harcoló Spártaiak közül egy.

Ott pl. kifejezetten az volt Xerxész elsõ gondolata, hogy szarrá lövik õket nyilakkal! 3 Nap múlva sikerült az utolsó párszáz görögöt megölni, mikor már szanaszét estek a pajzsaik, az utolsók pusztakézzel, törött dárdanyelekkel támadtak az õket nyilazó perzsákra.. De elõtte behenteltek sok-sok ezer perzsát, többbek között ledarálták az õket lövõ elit perzsa íjászokat is. Szóval, kb. ennyit értek a korabeli íjak, ha az ellenfél páncélozva volt és tudta, hogyan kell használnia a pajzsát.

Angol hosszúíjak:
Merész Károly burgundi herceg ajnárizta az angol íjászokat, zsoldban is tartott közülük 3600-at. (történelmi adat!) A svájci gyalogság (ami páncélozva volt ugyan, de nam annyira, mint a gazdag lovagok) mégis bedarálta az egész burgundi sereget murtennél, úgy, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. Szóval ennyit a hosszúíjról. Ja! A rózsák háborújában angolok harcoltak angolok ellen, a páncélos katonák aránya az íjászokhoz 1:6 aránynam volt az íjászok javára. Mégsem döntöttek el egyetlen csatát sem az íjászok, sõt, az elesett fõurakat is általában az ellenlábasuk verte laposra a csatatéren, de minden esetben a páncélos gyalogság (fõként lovagok nem lóháton és a kíséretük) döntötte el a csatát.

Ezek is szigorú történelmi tények, nem érdemes velük vitatkozni<#nezze>

nem is tom melyik csatáról olvastam, hogy másfél perc alatt 60.000 nyílvesszõt lõttek ki az angolok. Itt már el tudom képzelni, hogy nem tódítás, amikor az írja a krónikás, hogy elsötétült az ég a nyilaktól... Gondolom 60e nyílvesszõ gyalogsági akadálynak sem utolsó 😊

Többféle helyesírással irják.
Francia: Agincourt, Angol: Azincourt, Lengyelül meg Azinqourt
De az a Medieval fórum témája 😊

Igen!

Olyan csatákat vívtam, hogy namég. Pl. az amikor a két pontuszi vezér elesett. Nekem alig van vezérem a seregeim élén, mert annyi városom van, hogy inkább oda viszem õket be.

Ez is egy vezér nélküli csatám volt, neki meg ugye kettõ is (volt bizony egyiptommal, hogy 3 vezére volt a seregében) és már teljesen úgy tünt, hogy vesztek, amikor mégis tudtam fordítani.

Csomószor volt olyan, hogy a csata alatt kérdéses volt ki nyeri, volt amikor háromszor is fordult a kocka, hol neki kedvezett, aztán nekem és megint neki. Ahogy írtad, a rengeteg egység nagyon megdobja a csaták hangulatát, taktikáját.

Nekem azon esett le az állam, hogy a tevés íjászok milyen messzire lõnek. Hát az nem semmi... Ja és igen: A felvehetõ zsoldosok is annyira sokoldalúak és változatosak, hogy.... Szóval ez nagyon ász!

Na ugye,hogy ugye? 😊 Nem megmondtam,hogy szeleukidákkal nagyon jó az élet? Szövetséges nem sok van, viszont nagyon változatos egységek, és ellenfélben sincs hiány.

😊

Mielõtt visszaolvasnék egy pár mondatban összegezném a hétvégén történteket:

Szelekuid birodalmat választottam egy nagy hadjárat erejéig és meg kell mondanom, ilyen izgalmas és változatos játékot még nem tapasztaltam ebben a játékban. Akár a strat. térképen, akár a csaták alatt. A változatosság gyönyörködtet. Aki próbálta tudja mirõl beszélek.

Hard/Hard-on kezdtem, most BC220 körül járok és nem volt könnyû amíg eljutottam idáig, de most már hatalmas birodalmam van. Jelenleg a logisztikai feladatok kötnek le, az egységeim átcsoprtosítását szervezem, hogy a legmegfelelõbb helyekre vigyem õket. Mivel birodalmam igen nagy kiterjedésû ezt jól át kell gondolni.

-Egyiptom legyûrve
-Pártusok legyûrve
-Pontusok legyûrve
-Õrmények legyûrve
-Görögök legyûrve

Jelenleg a trákokkal hadakozom, szövetségesem nincs, sosem volt. A játék eleje óta 4 frontos háborúkat vívtam, csak nemrég értem el oda, hogy kicsit nyugodtabb az élet. A birodalom pátyolgatása persze nem kis munka, szóval akad bõven tennivaló és nemrégiben a Scipió család is úgy gondolta megtámad. Így most már a rómaiak is az ellenségeim közé tartoznak. Egyedül a szkítákkal és a macedonokkal vagyok semleges viszonyban.

Érdekességképpen: A pontusok úgy dõltek ki, hogy volt még két városuk, de egy csata alkalmával két hadvezérét megöltem és mivel ez volt neki az ucsó kettõ, így kihalt a család és ezáltal a birodalmuk is feloszlott. Rebellis csõcseléké lett a maradék két városa, ami persze azóta már az én birodalmam része.

Ami meglepett így 150 óra játékidõ után, hogy a játék eleje táján volt egy olyan szitu amikor a vihar egy városom mellett tört ki közvetlenül és a strat. térképen is jó látható volt, de a külön érdekesség az volt számomra, hogy bejött egy kis infóablak és egy kép amin az elöntött város volt látható. Persze jónéhány lakos is elpusztult. Mindennestre én még ilyet nem tapasztaltam a játékban, szóval ez újdonságként hatott.

Amin meglepõdtem, hogy a a britek a harmadik legerõsebb katonai erejû frakció. Na majd ha arra járok ahol õk vannak, megnézem pontosan mennyit foglaltak el. A brutik az elsõk, én a második vagyok, de szerintem a brutik a flottáik miatt az elsõk. Az kizárt, hogy valakinek nálam nagyobb hadereje legyen. Egyrészt mert minden városomban vannak csapatok minimum félzászlónyi, másrészt meg csak😊

Egy szó mint száz: Mindenkinek ajánlom a szelekiud népeket, nagyon jó velük a játék, és az igaz, hogy az elején kemény, fõleg az egyiptomiak miatt, de ha sikerült a körülöttünk lévõ népekbõl fasirtot csinálni, akkor utána már jóval egyszerûbb lesz a helyzet.

Jószerivel flottám is csak most van olyan ami használható is, egyrészt szarrá verték a korábbiakat (fullosak voltak), másrészt a játék kezdetén-közepén örültem ha a 4 frontos háborúra tudok koncentrálni. Az durva volt, hogy közel 20 év!!! (nem vicc) kellett ahhoz, hogy Rhodoszt el tudjam foglalni, mert egyszerûen még egy fullos flottát (amiben a seregemet akartam átvinni, is játszi könnyedséggel vertek szét az egyiptomi flották, aztán késõbb meg a bruti, szenátusi, trák és a többi... Nagyon durva volt ez.

Kb. 22 óra játékidõ kellett, hogy elérjem azt ahol most tartok, de legalább még ennyi tuti kell, hogy a világ ura legyek és Rómát is bevegyem. Én állok elébe, kurvajó ez a kampány.

Végszóként pedig: Szerintem tényleg ez az eddigi legjobb stratégiai játék azt hiszem ezt 150 óra játékidõ után bátran kimerem jelenteni. És még 150 óra után pedig már biztosan 😊 RTW foreva!

Hat volt okuk is felni tolluk. Foleg a mozgekony konnyulovassag, ami rendelkezett a kengyel elonyevel.
Ha jol olvastam itt valaki megemlitti az angol hosszuijat, hogy nem volt eleg hatekony. (Amugy nem Azincourt hanem Agincourt.)
Nos bizony eleg hatekony volt, a maga 5 lab hosszusagaval, 300 meteres lotavolsagaval. Egy Angol ijasz 4 mp alatt lott ki egy nyilvesszot. Most gondoljunk bele az 15 vesszo egy perc alatt, es nem ugy kell elkepzelni, hogy egy ember lovoldozik rank. Legyen csak 200 ijasz es maris egy perc alatt 3000 nyilvesszo zuhan a magasbol.
Na azt probaljak kivedeni a pajzsal, mert biza kilognak a testreszek es ha osztonosen odakapsz a masodik vesszo mar nem csak a labikraba csapodik.

akademiat meg a fejlesztett valtozatai, milyen bonuszt adnak?
azt ertem, hogy jobban muxik tolle a varos de ez miben jelentkezik? order bonusz? kevesebb korrupcio? Irni nem ir %-ot, meg nem is vettel eszre, hogy ezeken segitene. De akkor meg mit csinal az akademia?

Felbátoritottatok,folytattam......Összezedtem minden nelkuklozhetõ sereget,kinyomtam a Scipik 2 fõseregét Afrikábol......Egiptommal pedig sikerult békét kötni 2 sivatagi tartomány árán amiket elõször porig romboltam szal most lázadnak......<#eljen><#vigyor5>
A gallokkal sikerult szüvetséget kötönöm sza az ibér fõsereg hazatért a masikat meg felvásároltam.....Van 2 fõresegem,ujra él a remény.......

maga is 😊

Ha a nyilvesszö a pajzson lévö umbot(pajzsdudort) találta el, akkor lepattant rola, vagy elsiklott rajta. Amugy ha az illetö jol kezelte pajzsát, tehát jol védte magát vele, akkor nem vitte át a nyilvesszö, már csak azért sem, mert a messziröl kilött nyilvesszö veszitett erejéböl, ráadásul legtöbbször 45%-os szögben csapodtak be, igy megvolt rá az esély, hogy ha az ember maga fölé tartja pajzsát akkor belecsapodik a fába.
A nagy veszteségek azért voltak, mert egyszerre kibaszott sok nyilvesszö érkezett, amit nem feltétlenül lehetett mind egy pajzzsal kivédeni (igy vált az illetö pajzsa és mag is sündisznová) <#eplus2>

pavéza=pavéze
hutzolászni=hurcolászni
<#idiota><#idiota>

Oké.
A pavéza legjobb tudásom szerint nem a hagyományos értelemben vett pajzs volt hanem inkább egy mobil építõelem pajzs-fal hoz, földbe vert karóhoz támasztották és mögötte vigyorogtak. Az olasz nyílpuskák különben is erõsen a LoL kategóriába tartoztak 😛
Viszont egy olyan pajzsot amit a katona lazán félkézzel tudott hurzolászni egy reflex íjból kilõtt nyílvesszõ simán átütött legalább 5-10 vagy mégnagyobb mértékben és abban ugye egyetértünk hogy a pasi bal karja ényhén amortizálódik ilyen esetben és a heveny fájdalom és vérveszteség jelentõsen visszavesz a harcértékébõl <#idiota>
A reflex íjat se keverjük a 70-es évek NDK westernjeiben látható übergagyi indián cuccossal (Gojgo Mitics rulz 😊, több száz méteres lõtávot produkáló íjnál már van akkora stopping power (ez hogy van magyarul?) hogy átvigye a páncélt 😊

Mellesleg az tény, hogy a vértet viszont átvitte a nyilvesszõ legtöbbször (még a 14.sz-ban megjelenö klasszikus lovagvértet is) És mivel a vért rásimult az embere, igy káros következményei voltak az áldozatra nézve a becsapodo nyilvesszönek, ha az illetö nem tudta pajzsával blokkolni a nyil utját. Az is tény, hogy a pajzsba csapodo nyilvesszö sokszor át is furta a fát, de nem ment át rajta, hanem megállt benne

Mármint azt cáfolja, hogy abban a csatában az angol íjászok döntõ szerepet játszottak? Vagy mit ír, tényleg érdekelne. A könyvet addig is keresem 😊.

Mert nem voltak páncélban, de ha ügyes volt a ficko akkor kivédhette pajzzsal a nyilvesszöt És itt most fa pajzsra gondolok, mert pl a koraközépkorban nem is volt másfajta Eu-ban. Még a csepp alaku normann pajzsok is fábol voltak<#vigyor3>

Aha, szóval egy ilyen bigyó nem vitte át a páncélt? <#fejvakaras>
Akkor miért féltek annyira tõlük? <#crazya>

Javasolt olvasmány: John Keegen - A csata arca
Ebben eléggé leszámol még az angol hosszú ijászok hatékonyságával is az Azincourt csata elemzésénél. Szerintem sem sokat ért szembõl egy pajzsfal - még nem is teknõsbéka alakzat - ellen.

Hümi-hümi... Azért azt a reflex íjat megnézném, ami átviszi azokat a római pajzsokat, meg azt is aki azt meg bírja feszíteni... <#eplus2>
Szerintem egy olyat már ballisztának hívnának minimum. Szerinted, a céltáblákat is átviszik a nyílvesszõk? Vagy azok páncélból vannak? 😊 A fából készült pavézeket még a XV. században is használták, pedig akkoriban már számszeríjjal lövöldöztek. Azt nem mondom, hogy nem áll bele, azt sem, hogy nem tudja átlyukasztani, de ahol ilyenkor sérülést okozhatna, oda fémbõl készül pajzsdudort raktak. Szóval kicsit óvatosabban azokkal az íjász legendákkal, mert történelmileg és kísérletekkel bizonyítva nem kifejezetten úgy fest a dolog, ahogyan azt sokan képzelik. Ha valaki nem hiszi, az járjon utána, vagy vitassuk meg egy másmilyen fórumon, esetleg privátban. <#email>

Hi all!
Most nézegettem a modokat a twcenteren, és egész jok születtek mostanában
Pl nagyon király a "Abu's Complete Roman Texture Mod" (képek(
És akit zavar a 3.2realism egy-két hülyesége, az ennek a modnak a segitségével orvosolhat néhány fasságot (pl visszaállitja az ijászok létszámát, az egységek eredeti sebességét) Total Combat Mod II for RTR
de van még egy két jo skin, meg egyéb...

Király! 😊

Persze az ókori légiósok között nem volt ilyen gyakori a 180cm magasság <#hehe>
Ezek a pajzsok tényleg fából voltak <#wow2>
Egy reflex íj simán átviszi az ilyet, örülhetnek hogy mi csak pár száz évvel késõbb szálltunk be az európai játékokba <#mf2>

Ez nagyin klassz <#eljen> Megnéznék egy ilyen fellépést.
Na ki jelentkezett toborozni? <#vigyor3><#vigyor3><#vigyor3>

Akkor lehet, hogy az én lassabb és békésebb stratégiám a sikeres? Most BC235-öt irok:
Háború csak Kártágóval, de õ már nem számít, mert csak Ibériában van jelen. Egyiptom meg most támadott meg, de olyan messzirõl kell jönnie (10 kör), hogy anyagilag belerokkanna, ha normális méretû sereget küld. Szóval még 5 év béke után belevágok a Róma elleni háborúba.

http://www.legiobrigetio.com/hu/index.html

Ha valakit érdekel, hogyan is nézhettek ki a valódi légiósok. Ha már valaki belinkelte, akkor sorry. 😊

hahó

Amikor elfoglalok egy várost illetve falut,mindig felajánl valamit
hogy mit kezdjek vele,mit jelent az a három dolog,én mindig az alsót
nyomom hogy kiírtsa a lakokat.Csak azért kérdezem mert már van 25 városom és semmi pénzt nem hoznak,csak állandóan fellázadnak,egyszerûen nem tudok tovább hódítani mert mindig balhé van
valamelyik városban

???????????????

Khmm.. Pompeius krétai íjászokat, rhodoszi parittyásokat hozatott.. 😛

bölcsen szóltál <#eljen>

Elfelejtetted a bálna flottád.Az a legütõsebb!<#idiota>

szerintem inkabb a forumokban levo javaslatokat kene belehegeszteniuk!

van koztuk egesz jo is!

ha valakit erdekel nezze meg vagy ha kell bekopizom nem sok iras! 😊

Realism 135.0
Új terület antarktisz!
Powerfull pingvin légiók testudo formációval és pusztító mirelitt hering javellinnel! Cathatrap fókák és egyebek! <#idiota>

Remélem a mellékelt lista részletes lesz hogy vissza tudjam állítani a nekem nem tetszõ változtatásokat mert a plusz területek miatt biztos hogy kipróbálom (bár jó lenne ha kiadnának egy csak új terület plusz AI tweak verziót 😊

Mert azok az íjászok bénák voltak! <#idiota>
A légiósok meg gondolom testudoban sunnyogtak 😊
Az íjászok gyalog vagy lóháton mindig is hatékony részét képezték a hadseregeknek különben nem is alkalmazták volna õket.Asszem a japánok és az indiaiak szórakoztak azzal hogy mérgeskígyót kötöztek a nyílvasszõre, na egy ilyen "ajándék" után megnézném hogy melyik cohort tartja meg az alakzatot <#vigyor1>
Tény hogy a gagyi íjászok még tömegben sem tudtak igazán hatékonyak lenni de a szerepük szvsz soha nem volt elhanyagolható.
Most Pontussal nyomom, a legújabb trükköm hogy amikor a bronze shieldjeim ütköznek a görög armored hoplitákkal mögéjük rohanok a krétai zsoldosokkal és 30-40 méterrõl nyomatom a sortüzeket így szinte az összes nyílvesszõ talál ráadásul teljesen vízsszintesen csapódnak be hatalmas erõvel, egy sorozat 30 hoplitát is simán kinyír, félelmetes látvány garantált morálvesztéssel <#hehe>

urak uton az uj realim 😊

4.0 is coming along well and will be our most significant release. Some things to look forward to in 4.0:
Expansion of the map to western India, to include the Indus river valley, the lands of the Mayuran Empire. It was these people who led to the downfall of the Seleucid Empire.
Revamping of the ZoR (Zone of Recruitability) to be more historically accurate and less buggy overall. This will in turn create more realistic field campaigns and in the long run, complete games.
Release of an online database of changes (units, buildings, gameplay modifications etc), avalible also as download in PDF form.
Dozens of new units, tweaked provinces (including city/province names), new skins and more.
Possible changes that may or may not make it into 4.0: New music and unit voice sets, a new faction (easy to figure out if you have been paying attention) and a more complete Ptolemaic Empire among other things.

Ha zizis a helyzet néha 10 percet is tökölök egy körrel néha meg szinte azonnal nyomom a továbbot, multi kampány ebben a gameban sztem nem lesz/lehet 😞

Köszi, itt van csemegézni való bõven...
Ahogy olvasgattam a hozzászólásokat nagyon kíváncsi lettem a progira, úgyhogy ma éjjel valószinüleg nem alszom...

Némi adalékok, mennyit értek a korabeli íjászok. Én ennek figyelembe vételével nyúlkáltam bele a játékba és lássatok csodát, a tápos Krétaiak sem sok vizet zavarnak, max. idegesítik az ellenfelet. (azt viszont nagyon😊)

Római polgárháború, a forrás Caesar könyve:

Dyrrachiumnál Pompeiusnak jelentõs számú íjásza volt (kb. 3000 fõ) és mikor megostromolták az egyik Caesar által épített erõdöt, valami 20.000 körüli nyilvesszõt lõttek ki! Ehhez képest, kb. tucatnyi halottjuk volt Caesar légiósainak... Azt is megjegyzi, hogy ellenben 4 centúrió megvakult. Gondolom, ahogyan lestek ki a pajzsuk mögül, úgy kaphatta szemen õket egy-két kósza nyílvesszõ. Az egyik centúriónak viszont 120 lyukat találtak a pajzsában. Mindenesetre nem lehetett piskóta.

Szintén Dyrrachiumnál Pompeius megtámadott egy másik erõdöt, ott a légiósai vesszõfonatokat tettek a sisakjukra. Elõször nem értettem, azt gondoltam, az öreg Pompi meghibbant. Utána Caesar leírja, hogy az erõd védõinek csak fejenként egy dárdája volt és ezek elhajítása után, jó szokás szerint kövekkel hajigálták az ellenfelet. Nos, ezek ellen a kövek ellen védett a vesszõfonat. Kicsit érthetõnek tûnik, miért pont ez a nép, ezek alatt a vezérek alatt hódította meg a világot.

Eddig rendben, de akkor qrvagyorsan csinálhatnának hozzá multi campaign-t!

Egy pillanatig se keseregj, 247re már rég gyõznöd kellett volna.... <#bee1>

Áhh elegem van gyereke kész feladam......Vesztettem Numidiával,pedig már biztos voltam a gyõzelembe.....Miutan meghalt a 79 éves vezérem,mind2 fõ csatát beszoptam a Scipiktõl....Kozbe feltamadt Egyiptom i,és partraszállt Ibéria......Áhh 15 ora jatekidot buktam.....Már 247 ben voltam...

Tegnap kipróbáltam hogy egyszerre 4 kémet nyomtam be egy ellenséges városba, az unrest nem adódott össze de a kapunyitás igen, simán volt 107% esélyem 😄

Én az AI hibáit azzal ellensúlyozom hogy szívás népekkel játszom (pontus, armenia stb.), elefántot nem használok és bribe-ot sem max rebelekre néha, így azért már nem olyan könnyû.
Persze az AI az ötvenedik patch után se lesz legyõzhetetlen ellenfél mert a gépet mindig meg lehet valahogy szívatni, végülis ez nem egy sakkprogram ami megadná az egyenlõ csapatok luxusát vagy a teljes rálátást a másik fél mozgására és innentõl már tényleg agy igazi AI kellene hogy legyõzze az embert 😊

<#eljen>