Rome : Total War

Ha annyira tudsz vele játszani, akkor már biztos végignyomtad egyszer kétszer a rómaikkal. Vagy tévedek, mert ha végignyomtad, akkor meg kell jellennie a játszható nationoknak.

jaj kész töriora van
csak nm pontos egyik sem😄<#crazya><#crazya><#taps>

Esküszöm, a ModSwitchert is tartalmazó zip egyik Read Me-jében sincs ilyen sor, mindenesetre nagyon köszönöm a linket! Már töltöm is. :-)


Timur Lenk

a hozzászólás sorszáma

Ismerem a Rome: Total War-t. Tudok is játszani vele, de hogy tudok idegen népekkel lenni?

Mi az a #6432?

#6432

pontosan

Valaki segítsen. Kérlek. Hogy tudok barbárokkal lenni? Mit olvassak?
Segítsetek. Légyszives.

NOTE: if the ModSwitcher has an error upon execution, download the Windows Update here: http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=262d25e3-f589-4842-8157-034d1e7cf3a3&displaylang=en

ehhe látom vetted a lapot 😊 <#eljen>

A Római birodalomnak nem a nomádok vetetettek véget, hanem a belsö rohadás, az anarchikus állapotok, a korrupcio, a gazdaság tönkremenetele, és az hogy tul sok barbár nép telepedett le a határain belül, akikkel nem igazán jöttek ki a helyi lakosok. Az tény hogy arra rákényszerült (itt föként a Ny-romai birodalomra értem), hogy ezeket a barbár népeket, akik a hunok elöl menekültek, betelepitse a határokon belülre, mert tul nagy volt az áradat és nem tudta volna feltartani. Az más kérdés hogy pl a betelepült ny-i(vizi) gotok elfoglalták romát 410ben és feldulták azt, de ezek a belsö ellentétek azért voltak, mert nem jöttek ki az "öslakosokkal", és a romai vezetés többször átbaszta öket, azzal, hogy amiket igértek nekki nem adták meg, ezért fordultak Roma ellen, és váltak lassa önállo királyságokká, amit Roma már nem tudott megakadályozni. Ezzel betetözött a teljes belsö széthullás. A lényeg az hogy nem a hunok vetettek véget a Ny-romai birodalomnak, hanem Roma saját magának okozta a veszteségét, hogy azok a népek akikkel szövetségben lehetett volna ellene fordultak. Aetius volt az utolso jo államférfije a Ny-romai birodalomnak, aki békét kötött még a 20-as években a hunokkal, és 450ig szövetségese is volt (némi ado fejében) Ny-roma a hunoknak. A hunok csak a Kelet-romai birodalmat támadták folyamatosan, ami mint tudjuk fennmaradt 1453ig, tehát nem vetettek véget a Romai birodalomnak a nomádok
Visszatérve Ny-romai bir-ra, 450ben azért mérgesedett el a viszny a hunokkal, mert a romai császár nem akarta átadni Atillának Galliát hozományként. Ezután került sor a catalaunumi ütközetre 451ben, ahol Aetius kénytelen volt az öt támogato Atilla ellen harcolni. Mivel kivállo politikus volt a romaiak mellé állitotta a birodalmon belül élö barbár népeket(ny-i gotok, burgundok, frankok stb.) Igy a két fél közel azonos méretü haderövel vonult a csatatérre. Iszonyatos nagy csata következett (az okor egyik legnagyobb ütközete). És a csata DÖNTETLEN lett, mindkét fél megtörten vonult el a csatatérröl.
A következö évben a hunok ujabb hadjáratot inditottak, feldulták Itáliát, de Románál megtorpantak, békét kért tölük Leo pápa, de nem is tudták volna elfoglalni Romát, mert a hun seregben kitört a pestis, és vissza kellett vonulniuk. Aztán 453ban meghalt Atilla és a hun birodalom darabjaira hullott. A Kárpát-medencéböl is kimenekültek, mert azt meg elárasztották a germán népek(longobárd, gepida) Ny-romai birodalom pedig tovább bomlott "jo" politikájának köszönhetöen, kivállo politikusukat és hadvezérüket Aetiust perbe fogták és szépen eltávolitották a közéletböl. Aztán mikor már Roma kezdett inkább hasonlitani egy adag szarra, mint egy erös államra, a herulok vezetöje, Odoaker gondolt egyet elfoglalta Roma bársonyszékét 476ban, az uralkodoi jelvényeket pedig elküldte a Kelet-romai birodalomba Theodosiusnak.
Szal igy bukott el a romai birodalom, nem pedig a hunok által. És csak a nyugati része, mert a keleti abszolute tulélte a mind a hunok, mind a barbárok rohamait(najo néhányukat letelepitették ott is), aztán pedig szépen felvirágzott ismét Iustinianus alatt. A K-romai birodalom(Bizánc) pedig meghatározo hatalom maradt a 13. századig
Boxs ha kicsit hosszura sikeredett

Ha új vagy, akkor elõbb olvass, aztán kérdezz.

Hello! Új vagyok. Nem tudjátok, hogy lehet a 3 római népen kívül más népekkel lenni. Pl. a gallokkal, a brittekkel, stb.<#help>

Azért nem ilyen egyszerû a képlet. Majd mindegyik római település fallal védett volt. Egy nagy seregnek, ha mezei csatát nem vállal és emiatt a városokkal sem tud mit kezdeni (ostrom elég idõt ad az ellenfélnek a felvonulásra), akkor a hátország feldulása csak falvak fosztogatását jelenti. Ebbõl minden lesz csak hódítás nem, mert amint eljön a tél húzhatsz haza, ha nem akarsz megfagyni éhen halni. Az élelmiszerraktárak ugye a városokban vannak és azok a rómaiaké.

Aztán nem volt olyan egyszerû abban a korban bejutni a birodalom területére, fõleg nem a Rajna vonala mentén. Egy folyami átkelés, amikor szemben ott áll hadrendben néhány római légió egynelõ az öngyilkossággal. És ez hazafelé is gond ha nem vered meg õket nyílt csatában. Meglepetésre igazán nincs esély, mivel akkortájt a rómaiknak nagyon jó kémhálózatuk volt a Rajnán túli területeken. Sõt hála a fejlett úthálózatnak még átcsoportosítani is gyorsan tudták csapataikat.

És mi van ha a rómaiak megtorló hadjárot vezetnek - mint tették ezt sokszor - ellened télvíz idején. Õk simán felvonulnak hála fejlett logisztikai megoldásaiknak. Neked nem olyan könnyû áthelyezni a téli szállást, mert nemcsak a seregnek kell mennie (annak is gond, mert a takarmány nem igazán mozdítható), hanem minden pereputtyodnak. Csatába meg jobb, ha nem állsz ki mert Varus esetétõl eltekintve nem nagyon verték meg ezeket a légiókat "'barbár" csapatok.

Tehát, ha hódítani akarsz meg kell verned a hadseregét, mint probálta Attila Catalaunumnál.
Én kiváncsi lennék mi lett volna egy ilyen csata eredménye.

izé, a széklán=székláb <#vigyor5>

Hogy megértsétek, mit is akarok végül is mondani, álljon itt egy elméleti küzdelem.

Piros sarokban áll a legjobb minõségû karddal felfegyverzett, személyre szabott gótikus páncélba öltöztetett Pistike, aki mellesleg nyüzüge, szemüvegnélkül nem lát el 5 méterre sem - és ugyebár a szemüveget le kell vennie a sisak miatt -, tornából fel van mentve és amúgy is irtózik az erõszaktól.
Fehér sarokban egy félmeztelen utcakölyök, akit erõszakos bûncselekmények miatt köröz a rendõrség, kezében egy jókora széklán és pár féltégla.

Ki melyik félre fogadna? <#wow1>

Ha valaki nem jönne rá, ez az erõsen túlzó példa arra akar szolgálni, hogy nem a fegyver számít, hanem az, hogy kinek a kezében van. Ahol mindkét fél testileg-lekileg felkészült, ott valószínûleg számít a fegyverzet, de azonos fegyverzetnél is döntõ az, hogy melyik fél akarja jobban a sikert és emiatt melyik készül fel jobban. Lásd Pharsalos, római polgárháború.
Pompeius ugyanolyan felszereléssel rendelkezett, de fölényben volt gyalogságilag (5:4) lovasságilag(7:1), íjászokban (10:1), õ választotta meg a terepet, híres-elismert hadvezér volt, mégis megsemmisítõ vereséget szenvedett, úgy, hogy Caesar légiói mindössze 200 embert vesztettek, tõle kb. 15.000 ember elhullott, 20.000 megadta magát.

Haxorornak igaza van, emiatt inkább lefizették a hunokat a rómaiak. Egyszerûen így olcsóbb volt, mintha külön taktikát kellett volan kifejleszteni ellenük. Viszont pont emiatt estek szét katonailag.
Amúgy egy nomád seregnek is vannak kötöttségei, nem mozdulhat el a nagy kiterjedésû legelõktõl. A mongoloknak emiatt kellett visszavonulnia Bagdad alól és állítólag tõlünk is. Az utánuk jövõ tatárok (immár a mongol nehézlovasság nélkül, 1250 után valamikor) viszont véres fejjel lettek visszakergetve, tápos nomád ide, vagy oda

Igen, maga az exe nem indul. Mondjuk én nem olvastam semmiféle Windows frissítésrõl... És most sem látom (gyors' megnéztem a readme-t). Honnan kell és milyen WIN frissítést letölteni?


Timur Lenk

"Kiváncsi lennék, hogy mit ért volna el Attila a korai császárség fegyelmezett légióval szemben."

A nomádok hadviselésének a lényege a tényleges total war (gyenge poén 😊 nem a légiókat támadták volna hanem mozgékonyságukat kihasználva megkerülik azokat és a hátországot fosztják ki és a civil lakosságot mészárolják halomra. Nem a csatákat kell megnyerni hanem a háborút, a légiók tehetetlenségükben és a kajahiány maitt idõvel fellázadtak volna.
Szerintem. 😊

-> 451: Catalaunum ( ún. népek csatája - mindkét oldalon fõleg gyalogos germánok - rendkívül véres - elesik a burgund arisztokrácia zöme és Theoderich király is ) - az eredmény végül is döntetlen, de mindkettõ veszít: Aetius elvesztette a hunok bizalmát ( évtizedek óta garantálták a biztonságot! ) + nem tudott még egy ilyen koalíciót összehozni még egyszer, Attilának pedig nem sikerült megszerezni Galliát

Igazi gyõztesek a frankok, akik ezután fokozatosan megszerezték a római és vizigót területeket.

Jakuza vs Viharlovag vitában az utóbbi mellé állok.
A rRómai birodalom nem a hunok miatt omlott össze, hanem elsõsorban seját belsõ problémái miatt. Amik közül hábórúban talán a legfontosabb, hogy a hadsereg minõsége hihetetlen alacsony szinvonalra süllyedt. Catalaunumni ütközetet inkább lehet tekinteni germán vs germánnak, mintsem hun vs rómainak. Kiváncsi lennék, hogy mit ért volna el Attila a korai császárség fegyelmezett légióval szemben.
A Azincourt csatában sem az ijászok döntöttek. Lehet, hogy az általános iskolai törikönyvekben ez áll, de nem igaz. Egy két csatában tényleg döntõek voltak - például a páncélozatlan skótot ellen mindig hatásosak voltak.
Azincourtnál annyit értek el, hogy a támadó franciák, akik amúgy is elsõsorban az angol lovagokkal akartrak megmérközni és nem a szárnyakon álló ijászokkal a nyilzápor miatt még inkább a centrumba tömörültek. Olyan szinten, hogy a legtöbb levágott francia még fel sem tudta emelni fegyverét, annyi helye sem volt.
Aki volt koncerten elöl az tudja milyen, amikor igazán tömeg van. Na ezt érzehette egy francia lovag. Szemben az angolok lándzsaerdeje (igen azzal harcoltak), akik lazábban áltak, volt helyük kitérni egy-egy csapás elöl. Szegény francia, meg botladozott az elesett bajtársain, hátulról a tömeg nyomta bele az angol fegyverekbe. Jó ha tudott egyet csapni mielött ledöntötték és aztán többet biztos nem tudott felállni, mert aki ilyen tömegben elesik az lent is marad. (lásd idõnként focimeccs, koncert halálesetek)
Az ijászok egyébként tényleg sokat öltek, csak éppen nem nyillal, hanem annál közvetlenebb módon közelharci fegyverrel.

Muhahahahaaaa!
veryhard/veryhard és Rómát majd csak akkor veszem be ha az ÖSSZES többi tartomány már az enyém! Az egész térkép! <#gun>

Ez pont olyan mint a Maffiózókban amikor Tony Sopprano az embereivel megfenyeget egy zsidó bizniszment az meg úgy érvel hogy
"Mi nem hajolunk meg senki elõtt, a rómaiak szolgái voltunk, mi ma is itt vagyunk de hova lettek a rómaiak?"
Mire Tony:
"Itt állnak elõtted, bazdmeg!" <#idiota>

Nos a nagy felindulásban mivel most kihagytam pár napot a játékkal ismét belekezdtem Numídiával emp/emp fokozaton de már teljesen más taktikát alkalmazva.
Elõször elfoglaltam két rebellis várost majd nekimentem carthagonak mondván lesz ami lesz alapon és iszonyat nagy veszteségek árán de vettem mind a két nagyvárosát+ a fõvárosomhoz közelit.
Ezzel úgy vettem észre eléggé megszeppent a fiú és nem nagyon akar támadni.
Ellenben a drága aranyos egyiptomi nép!
Kezdõdött hogy megvásárolta az egyik városomat.(mocskos pénzsóvár lehetett a kormányzója),majd pedig szépen elindúlt és az egyik elfoglalt rebellis városomra ment neki amit be is vett simán.
Egyenlõre ez most nem baj mert szépen tudok készülõdni mivel most már körönként 1500 körüli gempa üti a markomat és mivel háborúzik carthagóval is ezért nagyon sok idõbe fog neki tartani amíg elér hozzám a fõ városokhoz amik addígra full föl lesznek szerelve.
Másrészröl megjelent két csodálatosan szép Brutii hajó.Nem apró sereggel a fedélzetén,akik jelen pillanatban még a stagnálás fázisában vannak szerencsére,mert nem szálltak partra.
Csak imádkozom hogy ne kezdjenek el támadni vmint hogy az egyiptomiakat szépen föltartsa carthagó a maradék városával illetve seregével és ha mondjuk vagy 10 évet kitudnék így húzni már azt mondanám hogy okés van esélyem.
Megnézzük igaz e a mondás hogy a türelem rózsát terem.<#vigyor>

maga a mod switcher nem indul?. Mert ha igen, akkor a txt-ben olvashatod, hogy van egy windows frissités, amit ha leszedsz, akkor müködni fog. Én is leszedtem azt, utána müködött a mod switcher, ami egyböl felismerte a fökönyvtárba másolt modot, és installálta.
Én végül amugy nem tudtam megnézni, milyenek lesznek az egységek, mert sok szutykot felraktam, és nem indult a game, ezért éjszaka ujra kellett telepitenem, és csak most fogom ujra kiprobálni

A százalékokat most fejbõl nem tudom, de kb. 100-150 ezer egyes becslések szerint 250 ezer volt mindkét sereg nagysága, azaz összesen félmillió ember vett részt a csatában. Mintha több helyen olvastam volna, hogy a hunok kb. a kárpát mendencét tudták volna benépesíteni, de Attila fennhatósága alatt állott az egész északi térség, a mai németország, lengyelország, meg illirikum, talán a mai románia és bulgária is. És mivel mindehonnan hozott csapatokat.. De megmondom õszintén, hogy nem fogok utánajárni a pontos számoknak. Mindenesetee voltak a seregében mindenféle nációból, abban biztos lehetsz, de talán valóban kicsit nagyobb volt a hunok aránya.

Honnan idezed te ezt, hogy 10% volt csak Hun ?
Csak a balszarnya nem allt Attila seregenek Hunbol
"SZÉKELY GYÖRGY: A Római Birodalom és a hunok"

"Attila seregének balszárnyát Valamir keleti gót király hada alkotta.

A csatát kölcsönösen nagy emberveszteséget okozó összeütközések elõzték meg. <...> Az ütközet döntetlenül ért véget, elõbb Thorismond gótjai, majd Attila serege kerekedett fel és távozott."

Amugy inkabb a Romaiak alltak javareszt mas nemzetekbol.

"A nyugatrómai haderõ parancsnoka a korábbi segélykérõ, Flavius Aëtius volt. A római harcosok mellett a germán szövetségesek ereje volt tekintélyes (nyugati gótok I. Theoderich király és fia, Thorismond vezérlete alatt, száli frankok és burgundok). Õk engedelmeskedtek III. Valentinianus császár felhívásának, hogy "siessenek a köztársaság segítségére, amelynek tagjaként tekintik õket"

"Miután meghalt, a hunok el is takarodtak vissza a pusztába és azóta sem hallottunk róluk.."

😊

451 táján a rómaiak elpuhultak, a hadseregük félig motivál, alulfizetett barbárokból állott, akik pont a moztiváció és a tökéletlen hadvezérek miatt, csak azt nézték, mikor léphetnek le a csatából. Catalaunumnál tudtommal Attila visszavonult, azaz nem tudta elérni, amit akart, nevezetesen betörni délgalliába. Az õ seregének egyébként kb. 5-10%-át adták csak a könnyûlovas hunok, a többiek bizony a többi népbõl kerültek ki. Szóval, az hogy eljutott odáig, azt bizonyítja, hogy értett ahhoz, hogy különbözõ népeket egységbe gyúrjon. Miután meghalt, a hunok el is takarodtak vissza a pusztába és azóta sem hallottunk róluk..

Na de azert nem mindegy, hogy egy ember szerint nem is volt akkora vereseg, csak meghalt tobb mint 10ezer ember.
Hat nem tom erre mit mondjak, mert a legtobb irasos feljegyzes szerint biza ekkora volt a veszteseg.
Gyakorlatilag megszunt letezni Magyarorszag belso vedelme.

Jop, pontosan épp ezt akrtam írni a nagy történelmi diskurzus közepette.

mivel nagyon kevés a forrás ezekbõl az idõkbõl, a "történelmi tények" jelentõs része következtetés rosszabb esetben kitaláció. Szóval +köszönném ha forrást is írtok 😊

Én pont most olvastam Winkler Gusztáv könyvében, hogy nem is volt akkora az a vereség.. Na igen, nem mindegy, ki milyen könyvet ovas el egy témában. 😊 Én mindenesetre kb. 10-15 könyvet olvastam el Muhiról és a mongol-tatárokról. És én úgy tudom, hogy az a Szubotájjal lévõ testõrség pont 10.000 emberbõl állot, a mongolok legjobban felszerelt (páncélozott), elit csapataiból. 😉 És Batu kesergett is, hogy igen nagy veszteségeket szenvedett. Szóval, ha teheted, írd be, milyen forrsából merítessz, mert nem mindegy.

Catalaunum, 451

Igaz ott csak a Romaiak montak, hogy dontetlen lett.

"Az erõviszo- nyokra jellemzõ, hogy az messze nyugaton történt, a Troyes-Méry-Châlons- sur-Marne vonaltól nyugatra, a catalaunumi mezõkön. Attila tehát egészen idáig képes volt eljutni!"


Olyannyira gyengek voltak a Hunok, hogy 1 ev mulva mar Romat ostromoltak es a masik dontetlent elero fel sehol nem volt.

452-ben az erõt gyûjtött hun uralkodó - a római úthálózat felhasználásával - újra rátört Itáliára. Ostromgépekkel bevette és feldúlta Aquileát, ezt az észak és kelet felé addig nagy forgalmat lebonyolító, népes adriai kereskedõvárost az Isonzo torkolatvidékén. Elpusztította Bergamót, elfoglalta Milanót s a barbárok elleni védelem másik kulcspontját, Ticinumot (késõbb: Pavia). Felperzselte Cremonát, Mantovát.

Ezzel azt mondod, hogy a Romaiak nem voltak harcviseltek ?
Ugye ezt te se gondolod komolyan ?

Ja! Amikor még élt az utolsó római hadvezér, Aetius, akkor a Katalanumi (vagy hogy írják le) csatában bizony egy tisztességes döntetlen született...

Richard Arszufnál azért tudott gyõzni, mert fegyelmezetten visszatartotta a lovagjait, megvárta, míg az arabok kilövöldözik magukat távolról és közelebb jönnek. Távolról fõkén a lovak hullottak, ezért körbevették õket a gyalogosok. Aztán, mikor azt hitték, hogy mindent szabad, megindult a lovagi gõzhenger. A lovasíjászok megmutatták, mennyire tudnak gyorsan szaladni. Hát, a sok halottból kiindulva olyan nagyon gyorsan nem tudtak..
Türosznál pedig egy maroknyi keresztesre zúdult rá a teljes muzulmán maradék. Összesen kb tucatnyi lovuk volt, több lovag szamárháton indult a csatába. A gyalogosok pajzsfalat alkottak, mögülük lövöldöztek ki a számszeríjászok. Mikor az arabok közel értek, kirontottak a lovagok. Richard állítólag úgy nézett ki mint a sündisznó, tele volt tûzdelve nyilakkal, mégis iszonyatosan sok arabot levágott... A sûrûszövésû láncing alatt ugyanis 2-3 cm vastag, kóccal kitömött bélelt kabátkát hordtak, ami igen jó hatásfokkal megfogta a láncingen épphogy áthatoló nyílvesszõket.

Aztán, hogy egy római mekkora célpontot nyújtott az íjászoknak...

Meg egy kicsit a megteveszto Muhi csatara amit irtal.
Itt az adatok vajh kevesbe pontosak. A mongol elõörsök (valószínûleg pont a tatárok) hihetetlen kegyetlenséggel elpusztították Vác városát, miközben a királyi fõsereg Pest környékén gyülekezett
A magyar sereg 20-25ezres volt aminek kozel 15-20%a nehezlovassagbol allt. Batu kan mindossze a Magyarorszagon levo csapatainak az 1/3dat iranyitotta es biza ezeknek a nagyresze nem nehezlovas volt ahogy te emlited, hanem konnyu lovas egyedul a nehezlovasok a Szubotaj Bagatur altal vezetett testorseget tettek ki.
A tortenetirok mindenhol megjegyzik, hoguy milyen taktikaval vertek el a magyar sereget es biza ott az van megemlitve, hogy a kokonnyulovasok elcsalogattak a Magyar nehezlovasokat majd a sarbaragado lovasokat halalra ijjaztak.
Megkell emliteni, hogy a magyarok a sereguk tobb mint 60%-at elvesztettek.

Azért vigyázz, lehet elég lesz a hard/very hard is😊

Ha végeztem a szelekudiákkal, akkor én is nekiállok a szkítáknak. Már olvastam más fórumokon, hogy nem egyszerû, de nem baj, szeressük a kihívásokat😊

Róma annak köszönheti a bukását, hogy:
1. nem volt hadserege
2. A császártól kezdve az szenátorokig, elpuhult szarjancsik voltak.
3. Az a társadalom, amelyiknek az ünnepelt "sztárjai" kocsiversenyzõk, meg színészek, az nem sok ellenállásra képes egy hadakozásra beállott népséggel szemben. Az már tök mindegy, hogy azok fejzsét lóbálnak, lándzsát tartanak, nyíllal lövöldöznek. Mindehhez kell egy jó vezér és a bukta borítékolható. Ugyanez végzett a perzsákkal is, akik a nagy jóléttõl elpuhultak, õket meg Nagy Sándor falanxai túrták le a térképrõl.

Jól felhúztam magam, na majd délután szkítákkal vh/vh-n felégetem a világot <#boxer><#violent>

Pont errõl a témakörrõl szerettem volna többet megtudni. Köszönöm, így legalább nem kell keresgélnem.

Tök jó dolgokat írtok, én örömmel olvasom mindhárom fél leírásait. Szóval húzzátok a vitát, mert nevetõ negyedikként sokat tudok meg a háttérrõl. 😊

Igen 😊

A szelekudiákkal emiatt nem is támadtam meg a szkítákat. Minek? Õk az északi birodalmam határait védelmezik, nekem elég ha a trákoktól indulok neki észak itáliai régióknak. És onnan tovább. Pártusok meg többek közt ostromok alatt véreztek el, a településeiket meg nagy létszámú csapatokkal vettem be, és a városi harcban már nem tudtak úgy érvényesülni a lovas íjászok. Szerencsémre...

És az oroszlánszagú milyen trükköt használt? <#fejvakaras>
Biztos volt rá példa hogy a "civilizáltak" is gyõztek de sztem ha épeszû vezére van az íjászoknak kizárt hogy bárki is lenyomhatná õket <#schmoll2>

Tényleg nem rossz. Köszönjük.

Neked is tudom ajánlani a több olvasást, mint írást. 😛<#beka3>

Kis segítség: Oroszlánszívû Richard, Arszuf-Türosz. Ellenfél az íjász-könnyûlovas, túlerõben lévõ (késõbb õk verték meg a mongolokat, elõtte meg a kereszteseket Hattin-Hittinnél!!) mameluk-arab csapatok, az alig ismert nevû Szaladin vezetésével. Ugyanez a harcmodor alkalmazható volt a magyarok ellen is, meg az összes szedett-vedett nomád népség ellen. 😊

Nyertes csatáról én csak egyrõl tudok, a Brentai csata, ahol is sikerült baromira megvezetni az itáliaiakat. (a fene sem tudja ki volt akkor éppen ott hatalmon😊) A többi "hadjárat" valójában nem volt más mint fosztogatás nagy méretekben. Mondjuk akkor is le a kalappal, mert a korszakban nagy teljesítmény volt mind katonailag, mind logisztikailag.

Errõl van szó, perzsákkal persian cavalry-cathatraps csapattal hódítok ezerrel és nem hogy csatát nem vesztettem soha de a veszteségeim is inkább véletlen frendly fire balesetekbõl jöttek össze <#eljen>
Aztán Campus Sarmatae-nál összefutottam a szkíták noble archer-scythian noble csapatába... <#ijedt>

Úgy döntöttem hogy inkább délre terjeszkedek tovább <#idiota>

Attol hogy a Nyugati Gotok foglaltak el Romat nem annak koszonheti a bukasat Roma, hanem a hunoknak es a keletrol erkezo torzseknek.
Gyakorlatilag abban az idoben a keleti Gotok a Hunok csatlosai voltak.

Javaslom figyelmedbe ezt a kis olvasmanyt, akkor talan nem ellenkezel ennyit.

"A Római Birodalomban akkor szereztek tudomást a kelet felõl özönlõ, sztyeppei lovas hunok közeledésérõl, amikor 375-ben a Don és Dnyeper közti földeket azok harcosai elfoglalták. Az új jövevények mozgásba hozták az addig ott élõ germán törzseket. A hunokra alkalmazták a barbárnak ítélt népek sztereotip jellemvonásait: félelmet nem ismerõ vadság, durva, rút arcvonások, szekereken élés, házak nem ismerete, nyers hús evése. Valójában a hunok jól szervezett pásztortársadalma a nagycsalád-nemzetség-törzs-törzsszövetség felépítésen alapult, hadszervezetük a tized-század-ezred egységeket ismerte. A 4. század végére már a hagyományos szervezeti egységekbõl kivált katonai kíséret jelent meg a hun vezérek körül. Utóbbiak közül a leghatalmasabb emelkedett királyi tekintélyre. <...>

A hunok gazdasági fejlettségi foka, nomád társadalma érthetõvé teszi, hogy gyakorta támadtak szomszéd területek ellen, és az ottani népek terményeit, kézmûves termékeit adóba kicsikarták. Erre alkalmas volt a Keletrómai Birodalom európai területe. 400 óta a Dunáig tört elõre Uldin, a törzsszövetségi eredetû hun birodalom királya, aki némelykor ellenségként, máskor szövetségesként, hun és germán törzsek felett uralkodott. A hunok terjeszkedése elõl Sirmium népessége a Száva egy szigetére húzódott vissza.

II. Theodosius keletrómai császár (408-450) uralma elsõ évében még visszaûzte a hunokat. <...> A császár utóbb, 430 körül, nagy mennyiségû adó (évi 350 font arany) fizetését vállalta a következõ hun uralkodó, Ruas számára, hogy seregeit visszatartsa. A Balkán megmentése érdekében el kellett ismernie, hogy Pannónia tartomány a hunok területe, és le kellett mondania arról, hogy az északi barbárok közül zsoldosokat fogadjon.

Ruas halála (434) után a hun terjeszkedés veszélye felújult. <...>

Róma: gótok, hunok

Közben a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének veszedelmes külsõ és bomlasztó belsõ jelenségekkel kellett szembenéznie. 410-ben a nyugati gótok kitartóan ostromolták Róma városát és augusztus 24-re el is foglalták. A harcban a rómaiak rabszolgái is a gótokhoz csatlakoztak. A várost a gyõztesek felprédálták. A római uralkodó rétegek számára borzasztó esemény miatt elõször a gótokat nevezték - Aurelius Augustinus szavaival - isten ostorának.

Tovább rontott a Nyugatrómai Birodalom helyzetén, hogy 432-ben Itália, az udvari intrikák következtében, hadvezérek belháborújának lett a színtere. <...>

A folytonos háborúskodás és a nagybirtokok terjeszkedése folytán egyre kisebb számban maradtak a Nyugatrómai Birodalomnak szabad paraszt harcosai, és így fogadott zsoldosokra szorult. Az elnyomó államrendtõl szenvedõ parasztok legfeljebb olyan hódító ellenséggel fordultak szembe, mint a hun birodalom, amely életüket létalapjaiban fenyegette.

Róma és Attila szövetsége, 436

A Nyugatrómai Birodalom és a hun birodalom sajátságos szövetsége alakult ki viszont a germán burgundok ellen. Ez utóbbiak a növekvõ hun nyomás elõl mind nyugatabbra szorultak, a Rajna-Majna vidékre. <...> A burgundok törzsi állama Worms körül még 443-ig fennmaradt, amikor is a hunok felszámolták. (A hun fennhatóság következménye lehet a koponyatorzítás szokásának megjelenése az ottmaradt burgundoknál.) <...>

Attila híre a Nyugatrómai Birodalmon kívül elhelyezkedõ, illetve az abba betelepülõ germán törzsekhez is eljutott. A hun uralkodó hatalma alá került türingiaiak körében is teret hódított a hun szokás szerinti koponyatorzítás. Az angolszász honfoglalás hagyományaiban is jelentékeny helyet kapott: az Angolszász Krónika kéziratainak "E" változata (Peterborough Chronicle) szerint 443-ban a britek segítségért fordultak Rómához a piktek ellen, de hiába, mert a rómaiak le voltak kötve Attila, a hunok királya elleni hadjárattal. Az északi Eddaban kapott helyet az Atli-dal, a német hõsmondában (Nibelungen-Lied) pedig Etzel jutott szerephez. Az utóbbi monda ismerete alapján nevezhette a magyar Anonymus Attila király városának és Ecil- burgnak az aquincumi rommezõt. <...>"

Nem rossz leírás, különösen érdekesek a mért adatok:
Magyarok nyilai

A perzsa lovasíjászok és a tevés íjászok a játékban gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Iszonyat sok nyílvesszejük van, iszonyat nagy távolságból lõnek és gyorsak is.

Akkor lehet õket megsemmísíteni (ha még van mivel), ha már teljesen kifáradtak és lelassultak. Egy friss egység akkor beírheti õket, feltéve, ha már fogytán a lõszerük is.

Vagy az Onagerekkel még, de ahhoz nagy mázli kell, hogy pontosan betaláljon a lövedék a lovasok közé.

A pártusoknak a mostani kampányom alatt egy minimális serege állomásozott az egyik városom mellett, ahol kb. 3-szor annyian voltunk. Gondoltam, mit zavarnak ezek itt, leszámolok velük. Elõszõr csak a fele emberem küldtem rájuk mondván bõven elég lesz az is. Nos mindneki megfutott a csapatomból egy idõ után. Na ekkor mérges lettem aztán kiküldtem a vezéremet meg az egész sereget (akik megmaradtak retrain) és megint beszoptam, vezér meghalt. Ezután pedig ostrom alá vették a várost a pártusok ... Durva...

Szerencsére az elfoglalás már nem ment nekik, mert közben azért fogytak, de tanuságos volt az egyszer biztos. 😊

Nem en azt irtam le amit fenmaradt irasok irnak.

Es te ugylatom nagyon ellenkezel a fentmaradt irasokban is.
Megcafol az a teny is az az angol iras amit ugye valoszinuleg nem en irtam, hanem egy hadugyi muzeum feljegyzeseibol van a hozzaszolasom vegen.
Biztos hazudnak.
Mintahogy azok a tortenelmi tenyek, hogy a kengyellel felszerelt Mongol konnyulovassag halomra verte a Magyarokat, mintahogy meg ezernyi mas kereszteny haderot.
Mint ahogy a keletrol erkezo nomad nepek, mint pl a Hunok hihetetlen fejtorest okoztak a Romai haderoknek.
Ezek a nepek bizony a konnyu ijasz lovasegysegekre epitett, nem veletlenul volt abban az idoben az egyetlen vedekezesi mod ellenuk a kovarak.
IV. Bela nem veletlenul rendelte el a kovarak epiteset, mert felt egy esetleges ujabb Mongol invaziotol.

Jakuza, te honnan veszed az adataidat? Mert akkora baromságokat írsz le, hogy az csuda...

1. A római birodalmat a GÓTOK!!! verték szét, akik minden egyéb voltak, csak íjász lovasság NEM!!!

2. Muhinál a magyar sereg éppen átmenetben volt a nyugati és régi nomád harcmodor között. Nem tudtak már lóhátról nyilazni, de nem voltak nehézlovasok sem. Összesen talán 1-2 ezer korszerûnek mondható nehézlovasunk volt, Batunak pedig kb. 10 ezer, akik lamellált vértben, páncélozott lovakon indultak csatába.

3. Valóban nem volt ellenfelük a nomádoknak, mert ha keménynek tûnt az ellenfél, akkor inkább odébbáltak és futni valóban nagyon gyorsan tudtak. Ha több idõd lesz olvasni, mint hülyeségeket írni, olvasd el, hogy verte meg Belizár a Bizáncot fenyegetõ hunokat, mikor egyetlen bizánci hadsereg sem volt a környéken. Ha még nem hallottad ezt a nevet, akkor keress rá a neten. 😛