Hunter

Váratlan lehetőségeket hozhat a globális felmelegedés

Bár egyhamar nem fogják csökkenteni a Panama- és a Szuezi-csatorna forgalmát az Jeges-tengeren létrejövő új hajózási útvonalak, a globális felmelegedés munkája azonban egyre szembetűnőbb, az UCLA kutatása szerint nyaranta példátlan mennyiségű jég fog elolvadni.

"A folyamat egyrészt izgalmas a gazdasági szempontokat tekintve, ugyanakkor aggasztó a biztonság szempontjából, mind a sarkvidéki környezetet, mind a hajókat illetően" - nyilatkozott a kutatás vezetője, Laurence C. Smith az UCLA földtudományok professzora.

A tanulmány, ami az északi sarkvidék leghajózhatóbb hónapját elemezte, az első átfogó felmérés a Jeges-tenger átjárhatósági potenciáljáról a globális hőmérséklet emelkedése óta, maga a tanulmány a 2040-2059 közötti időszakot felölelő független éghajlat előrejelzéseken alapul.

A kutatók szerint az évszázad közepére a hagyományos vízi járművek is képesek lesznek elnavigálni a Jeges-tenger eddig elérhetetlen területeire, nem lesz szükség jégtörő hajókra, hogy utat vágjanak számukra, ahogy az jelenleg is zajlik. "Egy olyan jövőről beszélünk, amiben a nyíltvízi járművek - ha nem is minden évben - képesek lesznek kíséret nélkül átkelni a Jeges-tengeren, ami jelenleg elképzelhetetlen" - mondta Scott R. Stephenson, aki szintén részt vett a tanulmányban.

Ugyancsak meglepő, de az sarkvidék jege is elvékonyodhat annyira, hogy a jégtörők képesek lesznek átvágni magukat a Csendes- és az Atlanti-óceán között, vélekedett Smith és Stephenson. "Soha senki nem gondolkozott azon, hogy áthajózzon az Északi-sarkon" - mondta Smith. "Ez egy teljesen váratlan lehetőség"


Az Északi-sarkon átvezető útvonal 20 százalékkal rövidebb, mint a jelenlegi legforgalmasabb sarkvidéki hajózási útvonal, az északi tengeri útvonal, ami az orosz partok mentén halad. A Rotterdam és Yokohama között közlekedő vízi járművek útja egyébként már önmagában körülbelül 40 százalékkal rövidebb, mint a Szuezi-csatornán átvezető hagyományos útvonal. Még a kanadai partoknál fekvő legendás és hírhedten alattomos északnyugati-átjáró, ami a legközvetlenebb útvonalat biztosítja Ázsia és Kanada keleti, valamint az USA északkeleti része között, is a várakozások szerint alkalmasabb lehet a jég ellen felkészített Polar Class 6 besorolású járműveknek, sőt talán még a világ kereskedelmi flottáinak nagy részét alkotó, megerősített hajótesttel nem rendelkező vízi alkalmatosságok számára is.

Ma az északnyugati-átjáró elméletben átlagosan csak hétévente járható, ezért nem életképes opció a kereskedelmi hajózás számára. Az évszázad közepére azonban a tengeri jég olyan mértékben megolvadhat, hogy minden szeptemberben hajózhatóvá válik, a lehetőség azonban gyakorlatilag lekorlátozódik egyetlen hónapra, hangsúlyozta Smith, emellett nemzetközileg nem, vagy alig ellenőrzött vizekre enged bejutást.

A kutatók két éghajlat változási forgatókönyvet is megvizsgáltak. Az egyik az általánosan várt 25 százalékos, a másik egy további 10 százalékos szén emisszió növekedéssel számolt, meglepetésükre mindkét lehetőség hasonlóan drámai hatásokat jövendölt. A modellek azt mutatták, hogy az évszázad közepére elérjük azt a pontot, ahol még a közepes képességű jégtörők is oda hajózhatnak, ahová nekik tetszik.

Az előrejelzéseknek hatásuk lehet a hosszú távú kereskedelmi és kormányzati tervekre, különösen, ami a kikötő létesítéseket, természeti erőforrások kitermelését és a hajózási útvonalak jogi szabályzását illeti, fogalmazott Smith és Stephenson, hozzátéve, hogy a hajózási társaságok jelentős költségmegtakarítást érhetnek el az új útvonalak megnyílásával, míg Oroszország eleshet az innen származó bevételeinek egy részétől.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Frekvency #52
    "A metán nem halmozódik fel, ahogy a co2 sem. A természet megoldja!"

    ja, pont mint a Vénuszon...
  • narumon #51
    Csak a 35 millió éve tapossák a földet természetesen szabályzott számban nagy területen az nem egészen ugyanaz, mint a puszta szemmel nem látható végű marhatelepeken 2m2/marha mennyiségben iparilag nyomják a bizniszt.
  • szombi #50
    Csakhogy még a saját írásomba is belekössek:
    Nem csak a kérődzők termelnek metánt! A legtöbb gerinces emésztése folyamán
    szintén keletkezik, immár többszáz millió éve. Akkor most mindmeghalunk?
  • szombi #49
    Ez a metános dolog a marhákkal egyenesen marhaság! A kérődzők legalább 35 millió éve
    tapossák a Földet, mi mégis élünk. Hogy lehetséges ez?
    A metán nem halmozódik fel, ahogy a co2 sem. A természet megoldja!

    Miért nem foglalkozik senki sem azzal, hogy a metánnal mi történik?
    Kiderülne hogy a magaslégkörben az ionizáció hatására szerves anyagokká alakul,
    vagy az oxigénnel reakcióba lépve co2 + víz lesz belőle.
  • norbre #48
    * az üvegházgázok kb 30% csak az energiahordozók kitermelése során keletkező metán.
  • norbre #47
    hát a linkelt adatok szerint nem egészen, pl a 60% 11%-a a széntermelésből származik 37%-a pedig a földgázkitermelésből.. vagyis ha jól számolom az üvegházgázokból kb 30% metán csak az energiahordozók kitermelése során keletkezik.
  • Szefmester #46
    "A teljes metánkibocsátás 60%-ért az emberi tevékenység a felelős. " Még pontosabban a szarvasmarha tenyésztés...
  • norbre #45
    hmhmhm.. mindig tanul az ember valamit :)
  • torreadorz #44
    "én úgy tudom több üvegház hatású gáz van amelyről bebizonyították hogy a mennyiség növekedésével növekszik a hőmérséklet is, és ebben a metán is benne van meg a CO2 is.."

    Ez nem kérdés, ellenben a metán 21x nagyobb hatású üvegházhatású gáz. Magyarra fordítva ez annyit jelent hogy a metánkibocsátás 1%-os csökkentésével ugyanannyival csökkentheted az üvegházhatást mintha 21%-zal csökkentenéd a co2 kibocsátást.
    Innentől meg az egész matematika, pl. ha feltételezzük hogy 1% co2 kibocsátás csökkenés ugyanannyi költséggel jár mint 1% metánkibocsátás csökkentés akkor a co2 elleni harccal tulajdonképpen a pénzed 95%-t egy olyan dologra fecsérled el amit meg tudnál oldalni a pénzed 5%-ból is... A maradék 95%-ot meg költhetnéd mondjuk új gyógyszerekre, egészségügyre, oktatásra stb.

    "de nem tudom a marhatartáson kívül mi más van az iparban ami hasonló volument produkál mint a CO2.."
    http://epa.gov/climatechange/ghgemissions/gases/ch4.html

    A teljes metánkibocsátás 60%-ért az emberi tevékenység a felelős. A fenti oldalon van egy előrejelzés is, eszerint 2005 -> 2020-ra 8%-al növekszik meg a metánkibocsátás. Ez egyenértékü azzal mintha a co2 kibocsátás 168%-al növekedne meg...

    Szóval nagyon nem mindegy hogy mire költöd a pénzed mert 5%-os hatékonysággal dolgozni lehet hogy megéri lehet hogy nem, de azt mindenképp érezned kell hogy ez az a téma ahol piszkosul mérlegelni kell hogy tényleg az ellen védekezel ami ellen kell és tényleg megéri vagy nem. Lásd kiotói egyezmény, aminek kb. az lett a hatása hogy a co2 kibocsátás kvótáit az egyes nemzetek eladják másoknak és tulajdonképpen egy valag pénzzel elérték hogy kvázi tőzsde lett belőle talán még shortolni is lehet... De hogy az eredeti cél a globális felmelegedés elleni harc az lesilányult gyakorlatilag közönséges biznisszé az biztos.
  • norbre #43
    én úgy tudom több üvegház hatású gáz van amelyről bebizonyították hogy a mennyiség növekedésével növekszik a hőmérséklet is, és ebben a metán is benne van meg a CO2 is..
    amúgy a metántermelés javarészéért nem tudom valóban a kérődző állatok felelősek-e (a marhahús fogyasztás visszaszorítására elég sok kampány folyt/folyik tudtommal), és persze aggódnak a tudósok is hogy ha a hőmérséklet növekedésével majd a fagyott metán kiolvad a tajgán és az majd lök a fojamaton, de nem tudom a marhatartáson kívül mi más van az iparban ami hasonló volument produkál mint a CO2..