Hunter
Példátlan mértékben melegszik a sarkvidék
Idén is közzétették az Arctic Report Card elnevezésű éghajlati felmérést, amit először 2006-ban végeztek el, hogy általa kövessék nyomon a 21. század gyors változásait. Az idei jelentés szerint folytatódik az északi sarkvidék felmelegedése, hatást gyakorolva a helyi populációkra és ökorendszerekre, valamint az északi félteke lakott részeinek a többségén uralkodó időjárási sémákra.
A 69 tudósból álló nemzetközi csapat által elvégzett éves felmérés szerint Grönlandon soha nem mértek még olyan magas hőmérsékleteket és jégolvadást, mint 2010-ben. Ezzel példátlan mértékben csökkentek a gleccserek által borított területek, ráadásul a nyári tengeri jég is folytatja csökkenését. A 2009-2010 évi nyári tengeri jégtakaró kiterjedése a harmadik legalacsonyabb volt a műholdas megfigyelések 1979-es elindítása óta, és szintén aggasztó a jégtakaró folyamatos vékonyodása. A jégtakaró 2010-es minimuma ugyancsak a harmadik legvékonyabb volt 1979 óta, amit csak 2008 és a csúcstartó 2007 múlt felül, míg a hótakaró jelenlétének időtartama 1966 óta nem volt ilyen rövid.
A jelentés szerint az is bizonyítható, hogy a sarkvidék légkörét jellemző magasabb hőmérséklet hozzájárul az északi közepes szélességek légköri körforgásában bekövetkezett változásokhoz. A 2009-2010-es tél kapcsolatot mutat a kontinensünkön is tapasztalt szélsőségesen hideg és havas időjárással, valamint az északi sarkvidék szeleiben bekövetkezett változásokkal.
"Hogy az egyik NOAA-s kollégámat idézzem, 'akármi történjen is a világ többi részén, az először és a legnagyobb mértékben az északi sarkvidéken fog bekövetkezni'" - mondta Jane Lubchenco, tenger ökológus és környezeti tudós, a NOAA egyik vezető tisztségviselője. "Amellett, hogy hatással van a területüket otthonuknak tekintő emberekre és állatvilágra, a sarkvidék melegebb hőmérséklete és a fagyott altalaj, a hótakaró, a gleccserek, illetve a tengeri jég területi csökkenése szintén széles körű hatást fognak gyakorolni a világ többi részének fizikai és biológiai rendszereire. Az északi sarkvidék a világ éghajlatának és időjárásának fontos motorja, és számos globális jelentőségű madár, emlős és hal populáció táplálékszerző- és szaporodóhelye."
A jelentés egy színskála rendszeren értékeli a területi jegyeket, illetve a melegedés bizonyítékait. A NOAA weboldalán megtalálható értékelésen pirossal jelölték az egyértelmű bizonyítékokat, míg sárgával azokat a felmelegedési hatásokat, amik jelenleg még nem minden éghajlat-indikátornál és fajnál jelentkeztek.
A 69 tudósból álló nemzetközi csapat által elvégzett éves felmérés szerint Grönlandon soha nem mértek még olyan magas hőmérsékleteket és jégolvadást, mint 2010-ben. Ezzel példátlan mértékben csökkentek a gleccserek által borított területek, ráadásul a nyári tengeri jég is folytatja csökkenését. A 2009-2010 évi nyári tengeri jégtakaró kiterjedése a harmadik legalacsonyabb volt a műholdas megfigyelések 1979-es elindítása óta, és szintén aggasztó a jégtakaró folyamatos vékonyodása. A jégtakaró 2010-es minimuma ugyancsak a harmadik legvékonyabb volt 1979 óta, amit csak 2008 és a csúcstartó 2007 múlt felül, míg a hótakaró jelenlétének időtartama 1966 óta nem volt ilyen rövid.
A jelentés szerint az is bizonyítható, hogy a sarkvidék légkörét jellemző magasabb hőmérséklet hozzájárul az északi közepes szélességek légköri körforgásában bekövetkezett változásokhoz. A 2009-2010-es tél kapcsolatot mutat a kontinensünkön is tapasztalt szélsőségesen hideg és havas időjárással, valamint az északi sarkvidék szeleiben bekövetkezett változásokkal.
"Hogy az egyik NOAA-s kollégámat idézzem, 'akármi történjen is a világ többi részén, az először és a legnagyobb mértékben az északi sarkvidéken fog bekövetkezni'" - mondta Jane Lubchenco, tenger ökológus és környezeti tudós, a NOAA egyik vezető tisztségviselője. "Amellett, hogy hatással van a területüket otthonuknak tekintő emberekre és állatvilágra, a sarkvidék melegebb hőmérséklete és a fagyott altalaj, a hótakaró, a gleccserek, illetve a tengeri jég területi csökkenése szintén széles körű hatást fognak gyakorolni a világ többi részének fizikai és biológiai rendszereire. Az északi sarkvidék a világ éghajlatának és időjárásának fontos motorja, és számos globális jelentőségű madár, emlős és hal populáció táplálékszerző- és szaporodóhelye."A jelentés egy színskála rendszeren értékeli a területi jegyeket, illetve a melegedés bizonyítékait. A NOAA weboldalán megtalálható értékelésen pirossal jelölték az egyértelmű bizonyítékokat, míg sárgával azokat a felmelegedési hatásokat, amik jelenleg még nem minden éghajlat-indikátornál és fajnál jelentkeztek.
