Hunter

Mit is mond valójában a kiszivárogtatott IPCC jelentés?

Kiszivárogtatták a Kormányközi Éghajlat Változási Bizottság (IPCC) jövő évben publikálandó éghajlat változási jelentését. A félkésznek sem mondható tanulmányból kiemelt részletek valótlan képet alakíthatnak ki az emberekben, figyelmeztetnek a szakértők.

Az online közzétett előzetesből az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásaival szemben szkeptikus tömeg azonnal azt szűrte le, hogy a globális felmelegedés a Nap változékonyságának, és nem az üvegházgázok kibocsátásának az eredménye. Valójában a jelentés nem erről szól, csupán azt mutatja, hogy az éghajlatról szerzett információink átalakuláson mennek keresztül, és míg egyes jövőbeli veszélyek most kevésbé tűnnek valószínűnek, mások egyre fenyegetőbbé válnak.

Az IPCC legutóbbi nagyobb jelentése 2007-ben jelent meg, a következő pedig 2013 szeptemberében várható. Ennek egy vázlatos előzetesét szivárogtatta ki Alec Rawls, egy amerikai blogger, aki szakértőként feliratkozott a jelentés ellenőrzésére, ami alapvetően bárki megtehet. Rawls a 7. fejezet 43. oldaláról emelt ki egy bekezdést, ami állítása szerint aláássa a jelentés fő következtetését, miszerint az emberi tevékenység az éghajlat változás fő mozgatórugója.

A szóban forgó rész a naptevékenység és az éghajlat közötti kapcsolat bizonyítékait vizsgálja, arra a megállapításra jutva, hogy ez a kapocs valamivel erősebb, mint korábban feltételezték. Mindez arra utal, hogy a Nap befolyását nagyobb mértékben kell számításba venni a modelleknél, Rawls értelmezése szerint azonban a Nap jelentős tényező az éghajlatváltozásban. Az éghajlat tudósok eközben egymás után sorakoznak fel Rawls következtetésének cáfolására. "Ez a mondatok jelentésének félreértelmezése, legyen az szándékos vagy sem" - nyilatkozott Joanna Haigh, az Imperial College London munkatársa, aki a naptevékenység Földre gyakorolt hatását tanulmányozza, hozzátéve, hogy a Napnak igen kis hatása van a globális hőmérsékletre - ellentétben egyes régiókkal, például Európával, ami megzavarhatja az értelmezést.

Rawls-nak ugyanakkor sikerült elterelnie a figyelmet az előzetes jelentés jóval érdekesebb és meglepőbb konklúzióiról. Az egyik ilyen, hogy az IPCC megváltoztatta az aszályokkal kapcsolatos 2007-es előrejelzését, melyben jóval intenzívebb szárazságot prognosztizáltak világszerte. Az új jelentés azonban figyelembe látszik venni a kritikákat, miszerint a klimatológusok által alkalmazott statisztikai módszer nem megbízható, ezért a jelenlegi változat a globális aszály időtartamában, intenzitásában és súlyosságában is csökkenő tendenciáról ír.

A felmelegedés egy másik réme, a gyakori trópusi ciklonok is az enyészet felé haladnak. 2007-ben az IPCC "valószínűnek" nevezte a trópusi ciklonok erősödését, amik "valószínűleg" a vízhőmérsékletek globális melegedésének köszönhetők. Az új jelentés ezen a téren is visszakozik. "A korábbi becslést felül kell vizsgálni" - szögezi le a trópusi ciklon adatokra hivatkozva, melyek nem támasztják alá egyöntetűen a korábban jelentett hosszútávú változások nagyságát, bár arra is vannak bizonyítékok, hogy a ciklonok átlagos erőssége nőni fog az elkövetkező években.

Ugyancsak jó hír, hogy a jelentés szerint "nem valószínű" az óceáni áramlatok, köztük a Golf-áramlat összeomlása az elkövetkező évszázadokban, bár az északi-sarkvidék jégrétegével kapcsolatban nem különösebben optimista az IPCC. A jelentés szerint 2100-ra nyaranta teljesen jégmentessé válhat a terület, ami még mindig egészen rózsás képnek hat az éghajlat tudósok többsége által lefestetthez képest, ami ezt az állapotot már 2050-re vizionálja.

Vannak azonban kijózanítóbb észrevételek is. Az IPCC nagyobb tengerszint emelkedést jósol, mint 2007-ben, melynek modellezésébe most már a jégtáblamozgásokat is belevette. A szmogok és más ember által a levegőbe juttatott aeroszolok hőmérsékletre gyakorolt hatása körül is nagyobb a bizonytalanság, mint korábban. Az előzetes jelentés szerint hűtő hatásuk 40 százalékkal alacsonyabb, mint 2007-ben feltételezték, ami azt jelzi, hogy eltúlozták a légszennyezés pozitív mellékhatásait.

A jelentés szerint "nagyon valószínű", hogy az elmúlt három évtized volt a legmelegebb az utóbb 800 évben, melynek hatására 2300-ra 9 Celsius fokos melegedés várható és az éghajlatváltozás nagy részben visszafordíthatatlanná válik az emberi időskálán - mindez persze a jelentés jövő őszi megjelenéséig még jelentős finomításokon fog átmenni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #61
    Vazzeg, tényleg van ilyen kifejezés. :-D
  • Garou #60
    Szerintem dobd be a gugliba, mielőtt levéded. :)
  • Vol Jin #59
    Megalkottam egy új kifejezést. Ökofasiszta.
  • Vol Jin #58
    A széndioxid hőmérsékletnövelő hatását abból mutatták ki, hogy a jégmintákban a széndioxid szintje magasabb volt akkor, amikor melegebb volt az éghajlat. Csakhogy a széndioxid emelkedése inkább utólag követi le a felmelegedést. Ez annyit jelent, hogy előbb nő a hőmérséklet, aminek a hatására az óceánból kiáramlik a széndioxid, és a növényzet a kontinenseken visszaszorul. Erre a környezetvédők álláspontja, hogy hát ez az utólagos széndioxidnövekedés mérési hiba és kész. Pedig arról van szó, hogy nem a széndioxid okozott meleget, hanem a meleg széndioxidot. Azaz nem katalizátor, hanem indikátor. Tehát nem ok, hanem okozat. Miért is lenne hülye, aki ezt gondolja? A természetbe került vegyi anyagok, a szemét, a környezet pusztítása amivel foglalkozni kellene, és nem a széndioxiddal. Leragadtunk egy kreállt álproblémával, az igazival meg nem foglalkozik a környezetvédelem.
  • Vol Jin #57
    "En nem a kajarol irtam, hanem a Holland ember okologia labnyomrol. A Hollandiai peldara visszaterve, az ottani 15 millio lakos annyit szennyez, mint Afrika fejletlen orszagai egyuttveve, persze az Afrikaban kulfoldre kitermelt aruk szennyezese nelkul. "

    Alapvetően téves a kiindulásod. Az afrikaiak konkrétan annyira teleszarják a saját kis patakjaikat, hogy ahol ember él, ott nincs iható víz. Közműhálózat semmi, szemétszállítás semmi, az összes mocskukat kibasszák a kunyhó elé, és ezért döglenek a fertőzőbetegségektől. A fejletlen világokban olyan, hogy környezetvédelem, az nem létezik. Az valami úri nyugati huncutságnak számít náluk. Nézd már meg milyen egy afrikai bánya! Egy afrikai hadúrnak csak annyi számít, hogy kitermelje a hadifogoly a gyémántot, aranyat, akármit, a többit meg leszarja.
  • gyuuula #56
    Millió tonna mennyiségekben égetjük el szénhidrogéneket, aki azt állítja, hogy ennek nem lesz hatása a természetre az vagy hülye, vagy nem érdekli a következmények. Inkább az kérdés, mennyire lesz élhető a Föld 50 100 200 év múlva.

    Ui a jelenlegi társadalmak úgy "nőttek ki" az olajon, mint penész a szemeten. A közel-keleten felhőkarcolókat építenek a sivatag közepén. Ha majd el fogy az olaj, előbb-utóbb szellemvárosokká fognak változni azok a területek.
  • Náza #55
    En nem a kajarol irtam, hanem a Holland ember okologia labnyomrol. A Hollandiai peldara visszaterve, az ottani 15 millio lakos annyit szennyez, mint Afrika fejletlen orszagai egyuttveve, persze az Afrikaban kulfoldre kitermelt aruk szennyezese nelkul. Ez az amit sokan latnak at. Hollandia 15 millio embernek kell Iphone, LCD TV, laptop, ezerfele mas technikai eszkoz es mas dolog, oriasi energia igeny ezeket ki kell banyaszni, termelni, le kell gyartani valahol, artalmatlanitani valahol, persze nem Hollandiaban es a nyugati allamokban, hanem mondjuk Kinaban, ahhoz ott fognak szennyezni. A fejlett allamok attelepitettek a termelest mas orszagokaba es ott szennyeznek es hiaba oko-bio Hollandia a sajat orszaga teruleten, valojaban nagy szennyezo. Csak ilyen kimutatasok nem leteznek, csak olyanok amik az orszag teruleten belul mutatjak a szennyezest. Ha az egesz vilag olyan fejletlen lenne mint Afrika, Azsia nagy resze, tehat szennyezo gyartas sem volna, 1/100 lenne a koolaj, foldgaz termeles, szennyes stb. Nyilvan allitolag volnanak elelmezesi gondok ekkor de ez beszabalyozna a lakossag szamat is.

    Ehelyett viszont van 1-2 millard ember a foldon akik fosszilis energiahordozo igenye 10 szerese a masik 5-6 millard osszigenyenek, raadasul mivel 1-2 mrd ember igy el, a masik 5-6 is ezekre vagyik, ezert az elso kategoria letszama folyatosan no, de persze a folyamatos fejlodesnek kozonhetoen, az elso kategoria energia igenye, es pazarlasa is no. Es ez az amit nem bir el Fold, ezt az 1-2 milliard embert, vagyis azt a szennyezest amit ez a csoport okoz globalisan. Csokkennie kellene ennek a szamnak, de egyre csak no.

    Szoval en tenyleg azt gondolom, hogy a nagy fejlettseget es szennyezest csak ugy lehetne kordaban tartani, ha be lenne vezetve valamilyen szuletes szabalyozas, akar intelligenciahoz kotott, akar energiafelhasznalashoz kotott, akar osszemosva a bevandorlas politikaval, mert a fejlett orszagok feljettsege es az ezekben az orszagokban elok lakossaga a bolygo rakfeneje, nem az afrikai, indiai, kinai kecskepasztorok. Nem tudom hogy lehetne megoldani, nyilvan az en csaladomnak is fajna ez a lepes, de csak azert mert az LCD tevemet nem a szemem elott gyartjak, es szennyeznek hanem Kinaban, es aztan mikor elromlik, nem az en kertemben temetik el hanem valahol Afrikaban meg tudom, hogy az igenyeimmel en 100x annyit artok a bolygomnak mint az a kecskepasztor Indiaban, akinek 10 leszarmazottja van. Persze nem cserelnek vele nyilvan, de en ugy latom, hogy pusztan azzal hogy ha becsukom a szemem es erre nem gondolva vallalunk meg gyerekeket, azzal nem segitek a bolygomnak, raadasul ha mindenki becsukja a szemet es "felelotlenul" gyereket vallal most, akkor lehet hogy nagyon kiszur a gyerekevel, mert mire felnott lesz a gyerekbol, o mar nem olyan bolygot kap tolunk, mint amilyet mi kaptunk a szuleinktol.
  • ostoros #54
    Így igaz.
  • Vol Jin #53
    Erre gondoltam én is. Szóval sokan abból indulnak ki, hogy akkor van hideg, amikor esik az eső, tehát a felhő hűt. Pedig a klíma nem csak abból áll, hogy a talajszinten hány fok van, hanem abból, hogy az egész légtömeg mennyi hőt tárol.
  • ostoros #52
    Nem az a lényeg, hogy egy felhő mennyit nyel el a nap fényéből, hanem az, hogy mennyit nyel el a földfelszín által kibocsájtott hősugárzásból.
    Infravörös sugarak <> látható fény
    Évezredes tapasztalat, hogy csillagos éjszakákon hidegebb van, mint felhős éjjeleken. Most is érzem, ha kimegyek.
    Az általam linkelt Wikipedia cikkben is benne van, hogy a vízpára a napos időben 36 és 66 százalék között veszi ki a részét az üvegházhatásból. Felhős időben pedig 66 és 85 százalék között.