Hunter
Mit is mond valójában a kiszivárogtatott IPCC jelentés?
Kiszivárogtatták a Kormányközi Éghajlat Változási Bizottság (IPCC) jövő évben publikálandó éghajlat változási jelentését. A félkésznek sem mondható tanulmányból kiemelt részletek valótlan képet alakíthatnak ki az emberekben, figyelmeztetnek a szakértők.
Az online közzétett előzetesből az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásaival szemben szkeptikus tömeg azonnal azt szűrte le, hogy a globális felmelegedés a Nap változékonyságának, és nem az üvegházgázok kibocsátásának az eredménye. Valójában a jelentés nem erről szól, csupán azt mutatja, hogy az éghajlatról szerzett információink átalakuláson mennek keresztül, és míg egyes jövőbeli veszélyek most kevésbé tűnnek valószínűnek, mások egyre fenyegetőbbé válnak.
Az IPCC legutóbbi nagyobb jelentése 2007-ben jelent meg, a következő pedig 2013 szeptemberében várható. Ennek egy vázlatos előzetesét szivárogtatta ki Alec Rawls, egy amerikai blogger, aki szakértőként feliratkozott a jelentés ellenőrzésére, ami alapvetően bárki megtehet. Rawls a 7. fejezet 43. oldaláról emelt ki egy bekezdést, ami állítása szerint aláássa a jelentés fő következtetését, miszerint az emberi tevékenység az éghajlat változás fő mozgatórugója.
A szóban forgó rész a naptevékenység és az éghajlat közötti kapcsolat bizonyítékait vizsgálja, arra a megállapításra jutva, hogy ez a kapocs valamivel erősebb, mint korábban feltételezték. Mindez arra utal, hogy a Nap befolyását nagyobb mértékben kell számításba venni a modelleknél, Rawls értelmezése szerint azonban a Nap jelentős tényező az éghajlatváltozásban. Az éghajlat tudósok eközben egymás után sorakoznak fel Rawls következtetésének cáfolására. "Ez a mondatok jelentésének félreértelmezése, legyen az szándékos vagy sem" - nyilatkozott Joanna Haigh, az Imperial College London munkatársa, aki a naptevékenység Földre gyakorolt hatását tanulmányozza, hozzátéve, hogy a Napnak igen kis hatása van a globális hőmérsékletre - ellentétben egyes régiókkal, például Európával, ami megzavarhatja az értelmezést.
Rawls-nak ugyanakkor sikerült elterelnie a figyelmet az előzetes jelentés jóval érdekesebb és meglepőbb konklúzióiról. Az egyik ilyen, hogy az IPCC megváltoztatta az aszályokkal kapcsolatos 2007-es előrejelzését, melyben jóval intenzívebb szárazságot prognosztizáltak világszerte. Az új jelentés azonban figyelembe látszik venni a kritikákat, miszerint a klimatológusok által alkalmazott statisztikai módszer nem megbízható, ezért a jelenlegi változat a globális aszály időtartamában, intenzitásában és súlyosságában is csökkenő tendenciáról ír.
A felmelegedés egy másik réme, a gyakori trópusi ciklonok is az enyészet felé haladnak. 2007-ben az IPCC "valószínűnek" nevezte a trópusi ciklonok erősödését, amik "valószínűleg" a vízhőmérsékletek globális melegedésének köszönhetők. Az új jelentés ezen a téren is visszakozik. "A korábbi becslést felül kell vizsgálni" - szögezi le a trópusi ciklon adatokra hivatkozva, melyek nem támasztják alá egyöntetűen a korábban jelentett hosszútávú változások nagyságát, bár arra is vannak bizonyítékok, hogy a ciklonok átlagos erőssége nőni fog az elkövetkező években.
Ugyancsak jó hír, hogy a jelentés szerint "nem valószínű" az óceáni áramlatok, köztük a Golf-áramlat összeomlása az elkövetkező évszázadokban, bár az északi-sarkvidék jégrétegével kapcsolatban nem különösebben optimista az IPCC. A jelentés szerint 2100-ra nyaranta teljesen jégmentessé válhat a terület, ami még mindig egészen rózsás képnek hat az éghajlat tudósok többsége által lefestetthez képest, ami ezt az állapotot már 2050-re vizionálja.
Vannak azonban kijózanítóbb észrevételek is. Az IPCC nagyobb tengerszint emelkedést jósol, mint 2007-ben, melynek modellezésébe most már a jégtáblamozgásokat is belevette. A szmogok és más ember által a levegőbe juttatott aeroszolok hőmérsékletre gyakorolt hatása körül is nagyobb a bizonytalanság, mint korábban. Az előzetes jelentés szerint hűtő hatásuk 40 százalékkal alacsonyabb, mint 2007-ben feltételezték, ami azt jelzi, hogy eltúlozták a légszennyezés pozitív mellékhatásait.
A jelentés szerint "nagyon valószínű", hogy az elmúlt három évtized volt a legmelegebb az utóbb 800 évben, melynek hatására 2300-ra 9 Celsius fokos melegedés várható és az éghajlatváltozás nagy részben visszafordíthatatlanná válik az emberi időskálán - mindez persze a jelentés jövő őszi megjelenéséig még jelentős finomításokon fog átmenni.
Az online közzétett előzetesből az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásaival szemben szkeptikus tömeg azonnal azt szűrte le, hogy a globális felmelegedés a Nap változékonyságának, és nem az üvegházgázok kibocsátásának az eredménye. Valójában a jelentés nem erről szól, csupán azt mutatja, hogy az éghajlatról szerzett információink átalakuláson mennek keresztül, és míg egyes jövőbeli veszélyek most kevésbé tűnnek valószínűnek, mások egyre fenyegetőbbé válnak.
Az IPCC legutóbbi nagyobb jelentése 2007-ben jelent meg, a következő pedig 2013 szeptemberében várható. Ennek egy vázlatos előzetesét szivárogtatta ki Alec Rawls, egy amerikai blogger, aki szakértőként feliratkozott a jelentés ellenőrzésére, ami alapvetően bárki megtehet. Rawls a 7. fejezet 43. oldaláról emelt ki egy bekezdést, ami állítása szerint aláássa a jelentés fő következtetését, miszerint az emberi tevékenység az éghajlat változás fő mozgatórugója.
A szóban forgó rész a naptevékenység és az éghajlat közötti kapcsolat bizonyítékait vizsgálja, arra a megállapításra jutva, hogy ez a kapocs valamivel erősebb, mint korábban feltételezték. Mindez arra utal, hogy a Nap befolyását nagyobb mértékben kell számításba venni a modelleknél, Rawls értelmezése szerint azonban a Nap jelentős tényező az éghajlatváltozásban. Az éghajlat tudósok eközben egymás után sorakoznak fel Rawls következtetésének cáfolására. "Ez a mondatok jelentésének félreértelmezése, legyen az szándékos vagy sem" - nyilatkozott Joanna Haigh, az Imperial College London munkatársa, aki a naptevékenység Földre gyakorolt hatását tanulmányozza, hozzátéve, hogy a Napnak igen kis hatása van a globális hőmérsékletre - ellentétben egyes régiókkal, például Európával, ami megzavarhatja az értelmezést.
Rawls-nak ugyanakkor sikerült elterelnie a figyelmet az előzetes jelentés jóval érdekesebb és meglepőbb konklúzióiról. Az egyik ilyen, hogy az IPCC megváltoztatta az aszályokkal kapcsolatos 2007-es előrejelzését, melyben jóval intenzívebb szárazságot prognosztizáltak világszerte. Az új jelentés azonban figyelembe látszik venni a kritikákat, miszerint a klimatológusok által alkalmazott statisztikai módszer nem megbízható, ezért a jelenlegi változat a globális aszály időtartamában, intenzitásában és súlyosságában is csökkenő tendenciáról ír.
A felmelegedés egy másik réme, a gyakori trópusi ciklonok is az enyészet felé haladnak. 2007-ben az IPCC "valószínűnek" nevezte a trópusi ciklonok erősödését, amik "valószínűleg" a vízhőmérsékletek globális melegedésének köszönhetők. Az új jelentés ezen a téren is visszakozik. "A korábbi becslést felül kell vizsgálni" - szögezi le a trópusi ciklon adatokra hivatkozva, melyek nem támasztják alá egyöntetűen a korábban jelentett hosszútávú változások nagyságát, bár arra is vannak bizonyítékok, hogy a ciklonok átlagos erőssége nőni fog az elkövetkező években.
Ugyancsak jó hír, hogy a jelentés szerint "nem valószínű" az óceáni áramlatok, köztük a Golf-áramlat összeomlása az elkövetkező évszázadokban, bár az északi-sarkvidék jégrétegével kapcsolatban nem különösebben optimista az IPCC. A jelentés szerint 2100-ra nyaranta teljesen jégmentessé válhat a terület, ami még mindig egészen rózsás képnek hat az éghajlat tudósok többsége által lefestetthez képest, ami ezt az állapotot már 2050-re vizionálja.
Vannak azonban kijózanítóbb észrevételek is. Az IPCC nagyobb tengerszint emelkedést jósol, mint 2007-ben, melynek modellezésébe most már a jégtáblamozgásokat is belevette. A szmogok és más ember által a levegőbe juttatott aeroszolok hőmérsékletre gyakorolt hatása körül is nagyobb a bizonytalanság, mint korábban. Az előzetes jelentés szerint hűtő hatásuk 40 százalékkal alacsonyabb, mint 2007-ben feltételezték, ami azt jelzi, hogy eltúlozták a légszennyezés pozitív mellékhatásait.
A jelentés szerint "nagyon valószínű", hogy az elmúlt három évtized volt a legmelegebb az utóbb 800 évben, melynek hatására 2300-ra 9 Celsius fokos melegedés várható és az éghajlatváltozás nagy részben visszafordíthatatlanná válik az emberi időskálán - mindez persze a jelentés jövő őszi megjelenéséig még jelentős finomításokon fog átmenni.