Napi Online

Túl nagy a szélenergia aránya Németországban

A Németország felől Kelet-Európába érkező, szélenergia alapon előállított villamos energia "dömping" komoly rendszerszintű zavarokat, áramszüneteket okozhat a régióban.

A szomszédos kelet-európai országok villamos energia hálózatát használja Németország, hogy a téli hónapokban északi szélerőműveiben megtermelt áramot a délebbi régiók fogyasztóihoz továbbítsa, ami az érintett államok rendszereit alaposan túlterheli. Németország tudatában van a problémának, de nincs elegendő politikai akarat a megoldásra, miután az roppant költséges. Csak a német rendszer korszerűsítése és felkészítése önmagában legkevesebb 32 milliárd eurót emésztene föl a német hálózatüzemeltetők Bloomberg által ismertetett álláspontja szerint. A közép- és kelet-európai országok így azon vannak, hogy a legveszélyesebb időszakban függetlenítsék villamos energia hálózatukat a németről a kritikus túlterheltség elkerülése érdekében.

Az egykori kommunista országok villamos energia rendszerei lehetőségeik határáig túlfeszítettek és az áramszünetek veszélyével néznek szembe, amidőn a Németország északi részén, illetve a Balti-tengeren üzemelő szélerőművek termelése - elsősorban a téli hónapokban - emelkedik. A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németország több mint 8885 megawatt (a Paksi Atomerőmű kapacitásának mintegy négy és félszerese) szélenergia kapacitást installált 2007 óta, többnyire északon. A szélerőművei által termelt villamos energiát azonban - jelenlegi hálózata elégtelensége miatt - nem mindig tudja országon belül eljuttatni, jellemzően ipari nagyfogyasztóihoz.


Még tanulmányozzák, hogy hogyan lehetne az iparosodottabb dél felé kiépíteni a gerincvezetéket, azonban addig is gyakran keleti szomszédaik hálózatait igénybe véve továbbítják az áramot, amennyiben a német vezetékek éppen nem tudják elvégezni e feladatot. A szeptemberben összekapcsolt cseh-szlovák-magyar piacok közös kereskedését egyelőre nem érinti számottevően a jelenség; a magyar rendszer megbízható, biztonságosan működtethető - reagált a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir). A hálózatüzemeltető szerint bár valóban az egész európai rendszer szintjén érzékelhető a jelenség, hatása alatt folyamatosan megoldandó, kezelendő kérdést jelentve, rendszerszintű zavaroktól, áramszünetektől ilyen méretekben nem kell tartanunk.

Egy-egy szeles napon "túlcsordulhat" a német rendszer, azaz a többlet energia elkezd áramolni az európai rendszerben - főleg, ha az alacsony fogyasztással párosul. Kiemelten kritikusak az ünnepnapok, amikor jelentősen csökken egy adott ország fogyasztása. Ilyen például Németország újraegyesítésének ünnepe, amikor évről-évre találkozunk a jelenséggel, vagy akár az év vége: az év utolsó 10 napjának fogyasztása például alig több mint egy átlagos vasárnapé - közölte a Mavir. A szélerőmű telepítések pedig folyamatosak, az elkövetkező időszakra a jelenlegi megújuló portfólió többszörösére növekedhet Németországban. Az arányok máris impozánsak: míg a német rendszer igénye átlag 60 gigawatt, a szél ebből 30, a napenergia pedig 25 gigawattot "el tud vinni" maximális kihasználtság mellett.

A tél beköszöntével súlyosbodhat a helyzet, az előttünk álló hónapok pedig kritikusak lehetnek e szempontból, ahogyan azt Philipp Rösler német gazdasági miniszter el is ismerte a minap. Elégtelen észak-déli összeköttetésével a német villamos energia hálózat tavaly februárban közel került az összeomláshoz, amikor a Balti-tenger szélenergiája elárasztotta a rendszert, a csehek és lengyelek pedig saját hálózataik leválasztásával fenyegetőztek.


A csehországi és lengyelországi hálózatüzemeltetők a német áramdömping miatt alkalmanként bizonyos, a nyugati-határhoz közeli erőműveik leállítására kényszerülnek, ami meglehetősen költséges és nem feltétlen hatékony eljárás. Ezért Cseh- és Lengyelország piaclezárást fontolgat nyugati határainál. Mindez a Mavir szerint azonban nem fizikai lezárást, azaz blokkolást jelent, hanem az egy irányban áramló villamos energia miatt ellehetetlenülő kereskedés terén tett kényszerlépéseket, azaz az adott határkeresztező kapacitás igénybevételével zajló adás-vétel időszakos felfüggesztését. Tehát ez nem megoldás, hanem egy újabb negatív hatás, amelyet Kelet-Európa kénytelen elszenvedni.

A kelet-európai országok hálózatait az is extra terhelés alá helyezi, hogy a csúcsidőszakban Németország Ausztriából is vásárol áramot, amit gyakran ugyancsak keleti szomszédai rendszerén juttat el a német fogyasztókhoz. (Ráadásul, a német-osztrák zónában a kereskedőknek nem kell aukciókon részt venniük, noha használják keleti szomszédaik kapacitásait.) Az osztrák és német villamos energia hálózat közvetlen összeköttetésének mértéke messze elmarad a két ország közötti tranzakciók volumenétől, ezért a cseh, lengyel, szlovák és magyar hálózatot is igénybe veszik. A Bloomberg beszámolója szerint a négy ország szeretné elérni, hogy Németország és Ausztria rajzolja újra az áramkereskedelmi térképet, kisebb területekre bontva a jelenlegit.

Mindezt elősegíti, - pontosabban nem gátolja - az is, hogy a németek a szélerőműveiket nem szabályozzák le, azaz nem csökkentik a termelésüket, érzékelhetően csökkenő igény esetén sem a magyar hálózatüzemeltető szerint. Az el nem tárolt felesleget a németek értékesítik (szélsőséges esetben akar negatív áron is). A vevők pedig nem feltétlen a német szomszéd államokban, hanem gyakran távolabbi, akár Balkán országokban találhatóak. A túltermelt és eladott mennyiség pedig megtalálja a maga "útját" a rendszerben, amelyet nem, vagy csak nehezen lehet "kijelölni", azaz szabályozni.

Korábban ez az "út" elsősorban a Benelux államokon át vezetett, de mára ők - igen költséges beruházásokkal - fizikailag blokkolták a befolyó német áramot, amely így leginkább Lengyelország és Csehország irányában talál utat magának. További nehezítő tényező, hogy a német átviteli hálózat fejlesztése nem követte a létrejövő és folyamatosan duzzadó megújuló kapacitást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • SchumiBacsi #188
    De csak egy része. Újabban 500/1000kV-os hálózat, városhatárban 1000kV esetén 1000/500kV transzformáció, városközpontban földalatti 500kV-s állomás, és mindent szétosztanak a föld alatt. Persze vannak ott is régebbről megmaradt tákolt rendszerek, de ma tutira nem csinálnak újonnan.

    Budapestre visszatérve ha ma csinálnák, sztem simán 400kV-al érnék el a várost, és városhatártól földkábelen belvárosi 400kV-os állomásba vinnék a kraftot, és onnan terülne szét 120 és 35kV fesszinten.

    De ma úgy néz ki a kép hogy termelhet oda a Paks, Dunamenti és a Mátra erőmű is.
    Paksról 400-on megy Martonvásárra, onnan 220kV-on a Dunamenti erőmű trafóállomásán tud menni fel áram, de ez sztem már balhés állapot.
    Elsősorban a Dunamenti termel Pestre 220 és 120kV-on, valamint a Mátra 220kV-on.

    1ébként azért mondtam hogy kissé tákolt a rendszer, mert bár nem tegnap volt hanem 2003-ban hogy a Mátra erőműben a -25fokban befagyott a szén emiatt több blokk leállt, és többek közt Pest egy részén emiatt volt áramszünet.
  • Molnibalage #187
    Még a blokk fogalmát sem ismered. Nem semmi. De az észosztás az megy...
  • SchumiBacsi #186
    Így se jó :D

    Egy reaktor = 1blokk. A világon most 438 reaktor, azaz blokk üzemel.
    Egy telephely = 1atomerőmű.

    A paksi telephelyen jelenleg 4blokk üzemel. A világban van olyan telephely ahol 6-8 blokk üzemel, de olyan is van ami 2blokkos.

    A Ruszki rendszert biztosan nem hozzák össze komolyabban az EU-val, ahhoz 750kV kellene. Régen a KGST világban együtt járatták, az olcsó importáram miatt, mára az őszes 750-es vonal kikapcsolva, széthordva, miénket kivéve. Neki 2015-ben lesz kakukk, olyan szinten hogy országhatárhoz jóval közelebb lesz egy új 750kV-os állomás, azon belül 400kV-os lesz a jelenleg 750-en járó rendszer.
  • duke #185
    Valoban, 190 reaktor van, es 438 blokk.
  • Molnibalage #184
    A blokkok számát kevered az erőművek számával. Egyébként 30 éve az átlagos blokkméret 400-600 MWe volt, most az 1,5GWe az átlagos.
  • duke #183
    "A probléma ott kezdődik hogy az UCTE perpill már 600GW-nál is több beépített kapacitás."

    Nem hittem hogy mar most ekkora, gondoltam a plusz 100 gigaval megduplaznam a jelenlegit, az mar tuti eleg lenne. De igy akkor plane nem vagodna senki hanyatt attol, ha meg hozzacsapnanak par szaz gigat, na meg a ruszkikat.

    " Nem tudom hol építenek 100számra atomerőműveket, de EU-ban biztosan nem. Kínában se! 100db Westinghouse blokkról tudok ott 2020-ig."

    Nem a jovobeni eromuvekre gondoltam, hanem arra, hogy az elmult 50 evben a foldon, atlagban 10 evente epitettek 100 atomeromuvet, igy jutottunk el mai kb 450-es szamhoz. Csak nagysagrendet erzekeltettem, hogy ha ez igy megy, akkor ugyan miert ne lehetne nap, szeleromuveket, akkumlator kapacitast, es a szukseges halozatokat is felepiteni 20-30 ev alatt.
  • Molnibalage #182
    Ez miért tákolás? Én pont azt mondanám, hogy idomul a fogyasztási igényekhez. Nekem pont azt mesélte valaki, hogy a japán hi-tech imidzsnek tökéletsen ellentmond a közmű és áramhálózatuk egy része, ami még a '60-es évekből származik és azóta csak tákolgatják...
  • SchumiBacsi #181
    A probléma ott kezdődik hogy az UCTE perpill már 600GW-nál is több beépített kapacitás... Ehhez hozzápakolni 100-200GW zöldet, nem kis piskóta. Főleg hogy most pont azon múlik az EU sorsa hogy a Német bent marad e vagy sem, ha kilép akkor nagyjából az EU = csőd, csak ennyire állunk jól anyagilag. Nem tudom hol építenek 100számra atomerőműveket, de EU-ban biztosan nem. Kínában se!

    100db Westinghouse blokkról tudok ott 2020-ig. Ez 25 új atomerőművet jelent, mert általában telephelyenként 4blokkot szokás tenni. Ott nem volt gond 1ébként a vízerőművel se: 20GW egy telephelyen, na az a nemsemmi. Szénből már jobban építkeznek, azokkal együtt már kijön a 100db erőmű 2020-ig. Aztán nem szarakodnak a távvezeték építéssel sem: 500KV az alap, de nem ritka a 750 és 1000kV se. Most mondjam azt hogy ha sikerül akkor 50év múlva Afrikában és Dél Amerikába lesz a legfejlettebb hálózat? USA-EU régi elavult ócska, fejleszteni kéne, ez nem kérdés. Fejlődő országokban az Alaphálózat 500kV-ról indul, Dél Amcsiba meg Afrikába, 600 és 750kV környékén kezdik.

    EU hálózat épülésekkor a 80-as évek fogyasztásával számolhattak, csak most már 2012 van. Afrika-Dél amcsi, minden más fejlődő ország, már legalább 2020-as igényekkel számol és épít. Afrikába megtehetnék hogy EU szintű rendszert csinálnak, de már körvonalazódik a 600-750kV-os alaphálózat, ami csöppet keményebb lesz ha elkészül, mint az EU-s. Igaz hogy legalább 50év mire utolérnek, de akkor legalább nem fossa össze magát a rendszer.

    Japán az kakukktojás, ott van olyan hogy ipar, nem csak bohóckodás szintjén... 500-1000kV csak ezt a két fesszintet ismerik: hatalmas 100-130méteres csővázas két rendszerű oszlopok, 8×500mm2 kötegeléssel fázisonként 1000kV-on. Város mellé 1000/500kV SF6 és egész a városközpontba megy 500kV-os földalatti szintén SF6-os állomásokba a kraft és úgy osztják szét. Nem ilyen lassan tákolás szinten mint amilyen a Budapesti rendszer mondjuk. 50km-re tőle 400kV állomás, közelebb 220kV, legbelül meg 120kV...
  • Vol Jin #180
    "A dolog egyszeru, boven van eleg energia a szelben es a napsugarzasban, es meg van a technologia amivel azt kinyerjuk belole. A megoldas csak penz kerdese, a gazra, szenre, olajra, kornyezeti karokra elpazarolt ezer milliardokbol szel, nap eromuveket, es a hozzajuk szukseges akkumlatorokat, es szallitasi kapacitast kell epiteni."

    Látom még mindig nem érted, hogy a 100-200 ezer forintos villanyszámládat követeled.
  • Molnibalage #179
    Lent volt a pédal, hogy mibe kerülne ez a hálózat. Többe kerülne a leves, mint a hús. Azon felül nem igaz, amit mondasz, mert a nagy óceáni területek ebbe bekavarnak és télen egész kontinenseket lefedően lehet rossz idő.

    Bocs, de tovbbra is csak arra vagy jó, hogy röhögjön rajdtad az ember...

    Azt is alig várom elmagyarázva, hogy mibe kerülne olyan nap és szélerőművet építeni, ami kibírja a trópusi viharokat is...