Hunter
Teret hódíthat a szélenergia a városokban
A szélturbinákkal ellátott épületek legalább 20 százaléknyi saját energiaszükségletet lennének képesek fedezni, de az sem kizárt hogy teljesen önellátóvá váljanak, ezáltal hatékonyabbak lennének a hagyományos szél- vagy napenergiával működtetett építményeknél.
Aerodinamikai mérnökök egy csoportja, az angliai Rutherford Appelton Laboratórium energia kutató egységétől egy olyan többtornyú irodaépület vagy lakónegyed terveivel állt elő melyekbe szélturbinákat építenének. A hajlított tornyok a szelet kürtőszerűen a turbinákhoz juttatnák, növelve ezzel a hatékonyságot. Először egy hétméteres prototípuson tesztelték az elképzeléseiket, ami azt bizonyította, hogy az új rendszer kétszer olyan hatékony, mint egy önálló szélerőmű, annak ellenére, hogy a turbinás rendszer nem mozdítható a szél irányába. A csapat szerint a városi területeken a szél sebessége kétharmada a beépítetlen területekhez képest, ezért különösen fontos ez a plusz teljesítmény.
A szél energia költségkímélőbb és kisebb helyigényű, mint a napenergia. Egy átlagos generátor csupán ötödébe kerül annak a napcella mennyiségnek, ami ugyanannyi energiát termelne, helyigénye pedig mindössze tizede. Épületekbe integrálva az oly sokszor szidott hangos üzemeltetés is megszűnne, mivel hangszigeteléssel lehetne körülvenni a szerkezetet.
A Stuttgarti Egyetem mérnökei segédkeztek a két-tornyos 200 méter magas épület terveinek elkészítésében, mely három beépített turbinát tartalmaz, egyenként 30 méteres átmérővel, ezek minimum 20 százalékát termelnék meg annak az energiának, ami egy ilyen méretű épületnek szükséges. Sinisa Stankovic, a projekt koordinátora szerint nehéz árat mondani az épület kivitelezéséhez. A turbinák beillesztése drága lenne ugyan, de így is csupán apró töredéke a teljes költségnek, számolni kell az épület szokatlan hajlított alakjával is, ami nem kis mértékben növeli a kiadásokat. Vigyázni kell a hődinamikára is, mivel a turbinák erőteljes hűtő hatást gyakorolhatnak a konstrukcióra.
Akadnak tehát nehézségek és megoldásra váró problémák, azonban ezeken kívül is egyre nagyobb nyomás nehezedik a tervezőkre, ami a természeti erőforrások a városok szolgálatába állítását illeti. Az angol kormány előirányozta, hogy 2010-ig az össz nemzeti energiaellátás 10 százalékát az úgy nevezett megújítható forrásokból kell kinyerniük, valószínűleg más országokban is követik a példát.
Aerodinamikai mérnökök egy csoportja, az angliai Rutherford Appelton Laboratórium energia kutató egységétől egy olyan többtornyú irodaépület vagy lakónegyed terveivel állt elő melyekbe szélturbinákat építenének. A hajlított tornyok a szelet kürtőszerűen a turbinákhoz juttatnák, növelve ezzel a hatékonyságot. Először egy hétméteres prototípuson tesztelték az elképzeléseiket, ami azt bizonyította, hogy az új rendszer kétszer olyan hatékony, mint egy önálló szélerőmű, annak ellenére, hogy a turbinás rendszer nem mozdítható a szél irányába. A csapat szerint a városi területeken a szél sebessége kétharmada a beépítetlen területekhez képest, ezért különösen fontos ez a plusz teljesítmény.A szél energia költségkímélőbb és kisebb helyigényű, mint a napenergia. Egy átlagos generátor csupán ötödébe kerül annak a napcella mennyiségnek, ami ugyanannyi energiát termelne, helyigénye pedig mindössze tizede. Épületekbe integrálva az oly sokszor szidott hangos üzemeltetés is megszűnne, mivel hangszigeteléssel lehetne körülvenni a szerkezetet.
A Stuttgarti Egyetem mérnökei segédkeztek a két-tornyos 200 méter magas épület terveinek elkészítésében, mely három beépített turbinát tartalmaz, egyenként 30 méteres átmérővel, ezek minimum 20 százalékát termelnék meg annak az energiának, ami egy ilyen méretű épületnek szükséges. Sinisa Stankovic, a projekt koordinátora szerint nehéz árat mondani az épület kivitelezéséhez. A turbinák beillesztése drága lenne ugyan, de így is csupán apró töredéke a teljes költségnek, számolni kell az épület szokatlan hajlított alakjával is, ami nem kis mértékben növeli a kiadásokat. Vigyázni kell a hődinamikára is, mivel a turbinák erőteljes hűtő hatást gyakorolhatnak a konstrukcióra.
Akadnak tehát nehézségek és megoldásra váró problémák, azonban ezeken kívül is egyre nagyobb nyomás nehezedik a tervezőkre, ami a természeti erőforrások a városok szolgálatába állítását illeti. Az angol kormány előirányozta, hogy 2010-ig az össz nemzeti energiaellátás 10 százalékát az úgy nevezett megújítható forrásokból kell kinyerniük, valószínűleg más országokban is követik a példát.