Két hónappal a fukusimai katasztrófahelyzet kialakulása után Naoto Kan miniszterelnök bejelentette, országa nem épít újabb atomreaktorokat. Ha Kan ezt komolyan gondolja, a kormánynak fel kell adnia a nukleáris energia bővítési terveit, amit csupán tavaly fogadtak el. A kiesés pótlása érdekében Kan a megújuló energiaforrások felé fordítaná a nemzetet.

A japán Környezetvédelmi Minisztérium múlt hónapban közzétett jelentése szerint ez főként a szélenergiát jelentené, amit rendkívüli érdeklődés övez, különösen az ország szökőár sújtotta északkeleti részén. "A szélben hatalmas lehetőségek rejlenek japán hosszú partvonalának köszönhetően" - mondta Tetsunari Iida, az egyik megújuló energia mellett kampányoló szervezet, a tokiói Fenntartható Energiapolitikai Intézet alapítója. Jelenleg Japán energiaellátásának csupán 3 százalékát nyeri megújuló forrásokból, nap-, szél- és geotermális energiából, az atomenergia 30 százalékot tesz ki. Iida szeretné, ha a szigetország 2050-ig teljes egészében átállna a megújuló energiára.

Számításba véve a szél erejét, a rendelkezésre álló földterületet és a tengerparti szélfarmokban rejlő lehetőségeket, a jelentés becslése szerint Japán akár 1500 gigawatt kapacitású turbinákat is felállíthat, realitásként azonban 24-140 GW kapacitású turbinákkal számolnak. Napi 8 órás termeléssel számolva átlagosan 35 GW elektromos áramot biztosítanának, ami már megközelítené Japán 54 nukleáris reaktorának össztermelését.

A szélenergiát a napenergia követi a sorban, amiből a jelentés 69-100 GW energiakinyerést prognosztizál, anélkül, hogy termőföldeket áldoznának fel. Figyelembe véve az ország 120 aktív vulkánját és 28.000 meleg vizű forrását, meglepő, hogy a minisztériumi jelentés alig számol a geotermális energiával, legjobb esetként is mindössze 14 gigawattot említ, melynek nagy része elérhetetlen a nemzeti parkokban életben lévő fejlesztési korlátozások miatt. Más területeken a geotermális energia kiaknázása tönkretenné a jelenleg gyógyfürdőkként használt forrásokat.

A megújuló energiaforrásokra történő átállás hatalmas infrastrukturális beruházásokat igényel, amire különböző adókedvezményekkel ösztönöznék az energiaszolgáltatókat. A sors különös fintora, hogy a kormány pontosan a nagy földrengés napjának, március 11. reggelén hagyta jóvá a fentiek elérésével kapcsolatos javaslatokat. "A parlament előtt vannak a javaslatok, amik igen nagy lökést jelentenének, ha elfogadnák azokat" - mondta Iida.

Japán a megújuló energiaforrások alkalmazása terén gyakorlatilag semmilyen elmozdulást nem mutatott az elmúlt években, amit Iida a gyenge politikai támogatottsággal magyaráz, ezért könnyen elképzelhető, hogy amint az ország egy kicsit magához tér a Fukusima okozta sokkból, minden visszatér a régi kerékvágásba. A megújuló energia pedig legfeljebb néhány százalékos növekedésre lesz képes. A legfrissebb közvélemény kutatások mindenesetre biztatók, jelenleg az emberek kétharmada támogatja a nukleáris energiától való elszakadást.