Hunter

Bemutatták az első Orion kapszulát

A Kennedy Űrközpontban hivatalosan is bemutatták a NASA űrsikló-korszak utáni első űrjárművének, az Orion kapszulának a központi elemét. Az Orion képes lesz kilépni az alacsony földkörüli pályáról, megnyitva az utat az emberi mélyűr küldetések előtt. Az első próbarepülést 2014-re tervezik.

"Az Orion az űrkutatás egy új korszakát hozza el, lehetővé téve, hogy minden korábbinál messzebbre merészkedjünk. A jövő itt van, és a jármű, amit ma itt látunk nem egy Powerpoint bemutató. Ez egy valódi űrhajó, ami 2014-ben már próbarepülést fog végrehajtani" - mondta beszédében a több mint 400 fős, mérnökökből, technikusokból és vezetőkből álló hallgatóságának az űrközpont igazgatója, Robert Cabana, egykori űrsikló parancsnok.

Az első Orion kapszula magját képező, alumínium ötvözetből készült, zöld legénységi modult a múlt héten szállították a Kennedy Űrközpontba, amit a jövő év során a mérnökök egy hőpajzzsal látnak el, illetve beszerelik a repülési rendszereket és a fedélzeti számítógépeket az összes többi létfontosságú alkatrésszel együtt.

A NASA egy új Saturn 5-osztályú, nehéz rakományok szállítására alkalmas rakétát tervez a jövő emberi mélyűr küldetéseihez, a 2014-es teszthez azonban a United Launch Alliance Delta 4 rakétáját fogják használni. A Delta 4 megközelítőleg 5.800 kilométer magasságú pályára állítja az Oriont. A kapszula ezt a pályát elhagyva óránkénti 32.000 kilométeres sebességgel fog visszatérni a légkörbe, szimulálva azt a sebességet, amit egy mélyűr küldetésből visszatérő űrhajósnak el kell majd viselnie. "Ez alapvetően a legelső legénység nélküli teszt" - mondta Rex Walheim, az utolsó űrsikló legénység tagja. "Az űrállomás magasságának körülbelül tizenötszörösére küldik fel, hogy egy igazi nagy sebességű visszatérést produkáljunk. Egyértelmű, hogy minél messzebbre küldünk valamit, annál nagyobb sebességgel érkezik vissza, ami nagy segítség lesz a hőpajzs és az összes többi fedélzeti rendszer tesztelésében, megmutatva, min kell még alakítanunk a következő próbaút előtt"


Ha ez a repülés jól sikerül a NASA vezetősége a következő próbarepülést egy SLS rakétával végezné el 2017-ben, mellyel a rendszerek teljesítményét mérnék fel, majd a harmadik repülés, amire 2021-ig kerülne sor már akár négy főnyi legénységet is magával vihet. Az időpontok nem tűnnek túl közelinek, azonban ezekhez is szükség van a Kongresszus folyamatos finanszírozására, ami a jelenlegi költségvetési hiányok, adók és a szövetségi kiadások csökkentésére irányuló általános nyomás közepette elég kényes kérdés. A NASA az új rakéták és kapszulák fejlesztésén túl a kereskedelmi emberi űrrepülést is támogatja, ami a Nemzetközi Űrállomás (ISS) elérését biztosítaná az amerikai asztronautáknak. Az első emberi kereskedelmi próbarepülésre már 2015-ben sor kerülhet, az első ISS-re utazó NASA legénység azonban leghamarabb csak 2017-ben kelhet útra az amerikai űrjárművekkel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • teddybear #85
    Hagyjuk. Nem elég, hogy képtelen felfogni, hogy mit is magyarázunk neki, de még büszke is a semmire, és megsértődik, mert nem érti.

    Ilyet utoljára hatodikban tapasztaltam, amikor Soós Erikának próbáltam elmagyarázni a gyökvonást...Az se értette, és még le is hülyézett...
  • Molnibalage #84
    Hihetetlen, hogy te ne fogod fel. Egy álalános iskolás értelmi szintjét sem éred el...
  • Kelta #83
    Hihetetlen ennyire nem fogod fel mit írok, annyira magas ez neked :)
    inkább hagyjuk, ok..sok ez neked...kösz az eddigieket..
    béke veled!
  • Molnibalage #82
    Igen, ugynis búvárkodásnál is számításba kell venni, hogy mit viszel le és hogyan. Tudod, régen a nehézbúvárok ballassztal merültek és úgy jöttek fel, hogy leoldották. Csak LEO pályára felmenni egészen más mutatvány, mint 100 méter mélyre lemerülni...
  • Kelta #81
    Kösz az okos válaszokat, tehát ha arról érdeklődik valaki, hogy pl: búvárkodásnál hogy kell felmerülni, milyen szabályok és törvények vannak a feljövetelkor...... akkor arról írtok, hogy hogy kell lemerülni, világos :)
    és persze az a hülye, aki nem érti a válaszokat:) pffffffff...
    nyilván van összefüggés...de nem erről volt szó :)

    teddy: melyik felvetésemről? semmit nem vetettem fel, csak kérdeztem, lehetett persze a kérdés hülyeség, de sok kérdés az eleinte :)
    te beszélsz emberi értetlenségről?? hehe...
    sosem írtam hogy a hőpajzsos+ejtőernyős az nem fizikai..én a meghajtásról írtam ezt...(értő olvasás, ugye)a rakéta az kémiai...
    antigravról egy szót sem írtam, sőt kiemeltem, hogy fantaszta dolgokban nem
    hiszek..ez se tűnt fel neked...
    olyan dolgok írását tulajdonítod nekem, amit sosem írtam, és leszólsz érte..most abba már bele se megyek, mért is személyeskedsz?? mi ad neked erre jogot?? de hogy olvasni se tudsz...pff :)

    Csak annyi volt a lényege amit írtam: mért gyorsan jönnek be a légkörbe, kockáztatva az elégést, és meglehetősen szűkre szabva a visszatérési lehetőségeket? (belépési ablak)
    erre jöttek értelmes válaszok is...(nem a tied) :)
    de, kösz.
  • Molnibalage #80
    Ahhoz le gyere fel is kell menni...
  • teddybear #79
    Különben meg:

    Az űrlift minden további nélkül működne mindkét irányban. Épp úgy alkalmas körpályára emelni embereket és egyéb holmikat, mint ahogy visszahozni.

    Ami pedig a magleb-ágyút illeti, elvileg az is alkalmas fordított üzemmódban működni, azaz ahelyett, hogy felgyorsítaná az űrhajót, lelassítja leszálláskor. Csakhogy pontosan el kéne találni a szerkezet felső pályarendszerének nyílását az űrhajóval, ami nem lenne egyszerű. Ráadásul ha hibáznak, akkor egy több tonnás tömeg fog a közelben becsapódni, több kilométeres másodpercenkénti sebességgel, ami jókora krátert ütne a felszínbe.
  • teddybear #78
    A felvetésedről jópáran elmondták már, hogy hülyeség. Kár hogy még mindig nem fogtad fel. Én nem fogom még egyszer elmondani, annyira nem bírom az emberi értetlenséget, nem fogok veled kínlódni.

    Fizikai elven működő módszer a hőpajzsos+ejtőernyős leszállás is, csak nem fogtad fel eddig.

    Az antigravitációs hajtómű meg nem létezik, legfeljebb egy-két elborult elméjű ufóhívő hisz benne.
  • Kelta #77
    Na ja..érdekes, hogy te a felszállásról írsz, pedig én arról egy szót se kérdeztem.. :)

    Nem tűnt fel, hogy én a visszajövetelről érdeklődtem?? :), a te példáid meg a felszállásról szólnak :)
    Azért te se csodálkozz, ha minek is néznek?:)
  • teddybear #76
    Szóval, ezek után ne csodálkozz, ha lehülyéznek. Megdolgoztál érte.

    Perpillanat egyedül a kémiai rakéták tudnak akkora tolóerőt produkálni, amely elegendő a földkörüli pálya eléréséhez. Persze ezt lehet kombinálni hagyományos repülőgéppel is, amikor az első fokozat rakétáját magával a repülőgéppel helyettesítjük. Így, ha mondjuk veszünk egy MIG-31-est, és rápakolunk egy 2-3 tonnás rakétát, fel tudunk juttatni LEO pályára úgy 80-120 kilót.

    Voltak tervek ennél sokkal nagyobb kapacitású hordozó-repülőgépekre is, de aztán abbamaradt még a tervezési fázisban az egész.

    Más módszerek:

    Űrlift. Arthur C. Clarke ötlete, hogy ha egy nagyobb tömeget helyezünk el geostacionárius pályára, arról kötelet bocsáthatunk le a felszínre. Ezzel aztán egy űrliftet hozhatunk létre, amellyel embert és felszerelést juttathatunk földkörüli pályára. Ennek az ötletnek a továbbfejlesztése a Clarke-öv, amely tulajdonképp egy, a geostacionárius pályán keringő egyfajta abroncs, amely űrliftekkel van a felszínhez horgonyozva.

    Magleb-ágyú. Egy olyan kilövőszerkezet, amely mágneses erővel gyorsítaná fel a felbocsájtandó tömeget egészen a szökési sebesség fölé.
    A gond az vele, hogy az elviselhető mértékű gyorsulás betartásához, hatalmas méretekkel kell hogy rendelkezzen. Néhányszor tíz kilométeres magasságig kellene felnyúlnia. ez, a mostani építészet szerint kivitelezhetetlen.