Hunter

Denevérszárnyakon repülhetnek a robotok

A denevér szárnyának mozgását kihasználó Batbot mozgékonyabb és észrevehetetlenebb robotrepülőgépeket eredményezhet.

Az Egyesült Államok Hadserege, a kísérlet egyik finanszírozója nagy fantáziát lát az olyan robotrepülőkben, amik a madarakéhoz hasonló mozgó szárnyakkal rendelkeznek, mivel sokkal jobb eredményeket érhetnek el velük a lopakodásban, mint a gyorsabb, rögzített szárnyú gépekkel.

"A denevérszárny rendkívül tagolt, a szárny váza nagyban hasonlít az emberi karra és kézre" - taglalta a kutatást vezető Julian Colorado, a Madridi Műszaki Egyetem mérnöke. "Hatalmas potenciál rejlik abban, ahogy a denevér megváltoztatja szárnyainak alakját a mikroméretű légi járművek manőverezhetőségét illetően"

Colorado Spanyolországban, valamint munkatársai a Rhode Islandi Brown Egyetemen meg is építettek egy denevér inspirálta, félméteres szárnyfesztávolságú robotrepülőt. A Batbot lemásolta azt a megoldást, amivel a denevér lefelé és felfelé irányuló szárnycsapásai között megváltoztatja szárnyai alakját.

A lefelé irányuló mozgásnál nagy felszíni felületre van szükség a felhajtóerő és a hajtóerő generálásához. A felfelé irányuló mozgásnál azonban ugyanez a nagy felület légellenállást keltene, ezért a denevér befelé hajtja szárnyait. A robot esetében a lágy szilikonszárnyak fel-le csapkodó mozgását egy, a géptörzsben elhelyezett elektromos motor végzi, hasonlóan a többi madárszerűen csapkodó robotrepülőhöz. A különbség, hogy a szárny kitárását és összehúzását alakemlékező ötvözetből készült drótok vezérlik, amik elektromos feszültség hatására két különböző alakzat között váltakoznak, nagyon hasonlóan az emberi tricepsz és bicepsz működésére.

A robot "válla" és "könyöke" között elhelyezkedő drótok forgatják a könyököt, behúzzák az "ujjakat", hogy minél karcsúbb legyen a szárnyszelvény a felfelé irányuló mozgásnál. "Ez a természeteshez hasonló szárny összezárásokat és kifeszítéseket eredményez" - mondta Colorado.


A Newscientist illusztrációja a szárny működéséről

A Batbot repülése még nem tekinthető stabilnak, azonban Dario Floreano, a lausanne-i Svájci Nemzeti Robottechnikai Központ igazgatója így is "nagy lépésnek" tartja egy fürgébb és önállóbb repülő robot megvalósítása irányába. "Jó példája a merev mechanikus alkatrészek felől a lágyabb anyagokból, rugalmasabb összetevőkből és mesterséges izmokból készülő, nagyobb agilitású bionikus rendszerek felé történő elmozdulásra" - mondta Floreano.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • SzikraHuszár #23
    A postagalambot nem nagyon tanítják, az ösztönét használják ki, ugyanis a párjához/fészkéhez száll vissza. A trükk abban van, hogy elviszik onnan, majd ha szükséges, a csomaggal együtt elengedik és hazarepül. Nem mondanak neki címet, házszámot...
    Viszont ez a fejlesztést valószínűleg csak a katonaság/hírszerzés tud kihasználni. Azt hiszem, feltűnő lenne a "Terror Pistáknak", ha ott szoktatnák a galambokat a házukban... A másik, hogy humánusság... Így csak a célhoz tudnánk eljuttatni a csomagot, vissza nem. Így mi lehet az?...
    Mondjuk szárazföldön meg volt/van erre a módszer. Az oroszok éheztették a kutyáikat és tankok alá rejtették a kaját. A kutyák meg tudták találni és megtanulták, hogy a két lánctalp között ott a húsi. Majd tél volt, hó esett, jöttek a németek... és engedték a időzített bombával felszerelt Blökiket a tankokra, és bumm, így lett a Chocapic.

    Amúgy kövezettek meg, de úgy hiszem, hogy a természet eléggé kompromisszumos döntésekre kell hogy hagyatkozzon. A szárny nagyobb tömeg, fel-le kell mozgatni, pedig a cél az előre haladás. Nem hiszem, hogy annyira lehetetlen lenne mondjuk egy speciális rotorú gép előállítása, melynek lapátjai kioltanák a maguk keltette zajokat. Szárnnyal felszerelve gazdaságosan tudna előre haladni, ha dönthető a motor, helyben is lebeghetne. (Bár igaz, nappal nem olyan hatékony az álcázása, mint egy mű galambé.)
  • Globalmaster #22
    mizo?:) (pff-.-)

    Az izom szót a biológiában egy szerv megnevezésére használjuk. Itt most nem szerencsés használni, mert egy mesterségesen előállított anyagról van szó, amelynek eleget kell tennie az általad is kontrolcékontrolvézett ismérveknek.
  • philcsy #21
    Mielőtt lesajnálnád:
    http://www.origo.hu/tudomany/elet/20020502atavvezerelt.html
  • philcsy #20
    http://www.kfki.hu/chemonet/hun/olvaso/kemia/izom.html
  • Archenemy #19
    "ezert mondom, hogy ha lenne egy olyan anyag ami elektromossagra osszehuzodik es utana elernyed az lenne a legjobb megoldas"

    izom? :)
  • sonajdoba #18
    sok hazasagot megmentene egy ilyen cucc :D

    az asszony dumalna es odakialtod, hogy "Mute" es csak tatogtatna mint egy hal :D
  • MacropusRufus #17
    :)))
  • sonajdoba #16
    a denevert reptetni elegg vicces lenne, ugyanis nem lat semmit illetve keveset :D

    kamerat szeretnenek ra es ugy roptetnek. erdekes lenne, de szerintem az lenne a leghumanusabb es legjobb es leg legebb megoldas ha meg lehetne mondani be lehetne programozni, hogy mi a celallomas, hova kell repuljon. a hogyant meg ra lehetne bizni.
    mint ahogy a postagalambokat betanitjak, hogy repuljon haza. a hogyant meg rabizzak.

    igen persze a egy "kar, lab" mukodtetesehez sok lehetosege van hidraulika, phneomatika, mechanika, de szerintem ezekkel az a baj, hogy tul sok a mozgo alkatresz konnyen meghibasodik es nem utolso sorban, hogy tul nagy.

    ezert mondom, hogy ha lenne egy olyan anyag ami elektromossagra osszehuzodik es utana elernyed az lenne a legjobb megoldas mert csak az anyagra es huzalokra van szukseg. ha talalnanak ilyen anyagot az kiraly lenne.
  • Drinkman #15
    "Natgeon láttam, hogy kérték a nőt, hogy mondjon valamit, csak ő képtelen volt rá, ui. egy kis elektróda ezt meggátolta."

    Hol lehet kapni????!!!
  • MacropusRufus #14
    elektródák segítségével blokkolták a beszédközpontott, sőt különböző idióta hangokat csaltak elő a páciensből.
    Ha ezt meg lehet oldani akkor az irányítást is. Nem kell az agyat kivenni.
    Elektródákkal egyszerűen kiiktatják azt a részt ami esetleg beleszólna a repülési tervbe. A denevér nem lesz ura a cselekedeteinek, nem fogja kontroll alatt tartani a testét, gy.k. "kivűlállóként" fogja végignézni ahhogy egy számítógép repteti a testét.

    Izom: japók csináltak egy robot kart ahhol az izmokat pici légzsákok helyetesítették. Amikor a zsák üres volt akkor a kar nyújtott állapotban volt, amikor felfújták a kar behajlot. A zsák rögzítési pontjai a bicepsz esetén megegyeztek a valós izom rögzítési pontjainak. Csak egy kéz volt de az pontosan ugyan azt tudta csinálni mint az emberi kéz, még az újaik is finomam szépen mozogtak. Semmi robotos marhaság. A gond az volt, hogy a pneomatikus csövek eléggé sérülékenyek volt + a kompresszor is rendes méretekkel bírt. Amúgy bicepszből emelt közel 50kg.