Hunter

Ipari melléktermékekkel repülne a Virgin

Környezetbarátabbá tenné a repülést a Virgin Atlantic, azáltal, hogy repülőgépei üzemanyagát ipari melléktermékekből állítaná elő.

"Az olajkészletek kiapadásával fontos az új üzemanyag megoldások fenntarthatósága, és mivel az acélipar önmagában évente több mint 15 milliárd gallon repülőgép üzemanyagot képes biztosítani, a lehetőség nagyon kecsegtető" - nyilatkozott Richard Branson, a Virgin cégcsoport feje.


A Virgin Atlantic szerint új üzemanyaguk szénlábnyoma, vagyis a tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás környezetre gyakorolt hatása, fele a hagyományos kőolajszármazékokénak. "Ez az új technológia méretezhető, fenntartható és előállítási költségei is versenyképesek a hagyományos repülőgép üzemanyagokéval" - taglalta Branson, aki az új-zélandi LanzaTech céggel lépett együttműködésre.

A LanzaTech megoldásával az acél- és egyéb feldolgozó iparok gáznemű melléktermékeit hasznosíthatják újra, repülőgép-üzemanyagot állítva elő belőlük. A folyamat első lépése az ipari folyamatok során melléktermékként keletkező szén-monoxid-tartalmú gázok egy bioreaktorba történő befecskendezése, ahol mikrobák hasznosítják a szenet, a haszontalan hulladékból fermentációval alkoholt állítva elő, amiből egy tartályba átáramoltatva szétválasztják az üzemanyagot és a kémiai melléktermékeket. A keletkező folyadékok közvetlenül is alkalmazhatók üzemanyagként vagy adott alkotóelemek helyettesítőjeként, utóbbi esetben nincs szükség a szabványos hajtóművek átalakítására.

Jennifer Holmgren, a LanzaTech vezetője a Wall Street Journalnak nyilatkozva elmondta, hogy a technológiájuk "drasztikusan csökkentheti a légitársaságok üvegházhatású gázok kibocsátását azon gázok újrafelhasználásával, amik máskülönben közvetlenül a légkörbe kerülnének."


A Virgin a London-Delhi és London-Sanghaj járatain tervezi elsőként bevezetni az új üzemanyagot. Más légitársaságok, mint a Lufthansa, a Quantas és az Air New Zealand növényi alapú bioüzemanyagokat alkalmaznak, elsősorban az EU által felállított károsanyag kibocsátási kvóták hatására. 2012-től a légitársaságoknak fizetniük kell a kvóta feletti szén-dioxid-kibocsátás után.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #16
    A hadsereg tuturia nem. Legfeljebb a Navy vagy a USAF...
  • kvp #15
    "Tehat nem mondhatnank kornyezetbaratnak az eljarast."

    Nem, viszont az acelgyartashoz kepest nem noveli a szendioxid kibocsatast, igy a repulok kulon mar nem szennyezik a legkort. Es ami ennel is fontosabb, olcso technologia, tehat hasznalataval fenntarthato marad a jelenlegi legikozlekedes, raadasul a jelenlegi arakon, de koolajfugges nelkul. Ez a legtobb nyugati allamnak es kinanak jo, mivel egyik helyen sincs tul sok koolaj, de akad helyette koszen.

    ps: A kornyezetbarat megoldas a legkori szendioxid megkotese lenne ugyanezzel a tipusu bioreaktorral, de azzal az amerikai hadsereg kiserletezik, mivel ha nincs a kozelben olcso hoenergia (egy koho mellett van), akkor nem megy olyanhatekonyan a folyamat, viszont a hadseregnek meg ugy is megeri, mivel az uzemanyag szallitasa haborus ovezetekben draga es veszelyes. A jelenlegi kohok helyett pedig hasznalhatnank elektromos kohokat, de azok dragabbak lennenek a nagy energiaigenyuk miatt. Tehat olcso megoldasnak itt van ez, ha pedig elterjed, akkor kesobb barmikor atallithato a koho nuklearis energiaforrasra es onnantol mar jo esellyel nullszaldos lenne a folyamat szenmerlege.
  • Tetsuo #14
    ;) Tehat nem mondhatnank kornyezetbaratnak az eljarast.
  • Molnibalage #13
    Ez szimplán azt jelenti, hogy az olcsó repülés kora egyszer véget fog érni és újra luxusnak számít majd a repülés.
  • Trade #12
    majd jon a Nav es jol megbassza oket adocsalasert.Hat mit kepzelnek ezek hogy biomasszaval uzemeltetik a gepeiket.Hol marad akkor a jovedeki adocskank
  • kvp #11
    Szerintem a hozzaszolok kozzul nem nezett utanna senki, de jelenleg 11 milliard gallon a repulogepek eves kerozin fogyasztasa. Branson kepes eloallitani 15 milliard gallont (a csucs fogyasztas 14.5 volt 2001 elott), ugy hogy adozas szempontjabol 100%-ban kornyezetbarat uzemanyagnak minosul, es raadasul a kohok hulladekhojevel megy a folyamat. A szen egyenlege meg mindig negativ (mert koksszal megy a koho), viszont koolaj nelkul is fenttarthato lenne vele a repules es meg marad egy mashova eladhato mennyiseg. Arrol nem beszelve, hogy az ilyen bioreaktorokban eloallitott uzemanyagnak jobb a hatasfoka mint a koolajbol keszitettnek, mert tisztabb. A teljes rendszer hatasfoka pedig kb. ugyanannyi mint a hagyomanyosan finomitott koolajnak, viszont szen alapu, ami van boven europaban is.
  • uwu 80 #10
    Ha az ár üzemanyag esetén nem szempont akkor mi az?
    Hogy lehet ekkora hülyeséget mondani?
  • Tetsuo #9
    Amig Kina "fejlodik", addig a vas es acelgyartas folyamatos.

    Jo lenne tudni, hogy az okolabnyomot csak az uzemanyag hasznalata eseten szamitottak vagy az eloallitasa is benne van. Gondolom, csak az elobbi. ;)

    Ertelemszeruen nem a kornyezet megovasa a fontos egy vallalatnak, hanem tobb helyen is felbukkantak ertekelesek, miszerint mar elertuk az olaj kitermelesenek csucspontjat, igy hamarosan es folyamatosan dragulni fog az uzmeanyag, vagyis erdemes alternativak utan nezni. Ennyi.
  • Doktor Kotász #8
    Szerintem a vasgyártás és a légiközlekedés között egyenesarányú kapcsolat van.
    Tehát, ha csökken az acélgyártás, mert recesszió van, akkor kevesebbet is repkedünk.
  • philcsy #7
    Tudtommal a vas és acélgyártás elég stabil. Ha éppen nincs megrendelés raktárra dolgoznak.
    A fermentációs eljárások általában olcsók szoktak lenni. Alacsony az energiaigényük, nem kívánnak bonyolult berendezéseket, normális hőmérsékleten és nyomáson mennek. A hagyományos üzemanyaggyártás sokkal komplikaltabb.
    Engem az lep meg, hogy van ilyen bioszintetikus eljárás.