MTI

Szombat délután indul a Marsra a Curiosity

Szombaton, közép-európai idő szerint délután négy óra két perckor indul a vörös bolygóra a Curiosity (Kíváncsiság) nevű új amerikai marsjáró, amely a floridai Cape Canaveralről startol az Atlas V-hordozórakétán.

A Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Mars tudományos laboratórium) 8,5 hónapos út után, 2012 augusztusában érkezik meg a Marsra. A NASA 2003-ban kezdte el tervezni a 2,5 milliárd dolláros összköltségű projektet. Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike. A tervek szerint a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol. A csaknem kétéves misszióra érkező marsautó leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó 5 kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő.


A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. A NASA rekordszámú érdeklődőre számít a startnál. "Tizenhárom és félezer érdeklődőre számítunk" - jelentette be Allard Beutel, a NASA szóvivője. A következő hónapokat az amerikai űrkutatási hivatal 240 kutatója és munkatársa lázas munkával tölti, hogy felkészüljenek a marsjáró irányítására. Ehhez a NASA bolygókutató laboratóriumának, a Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratory modelljét használják, hogy megtapasztalják, miként viselkedik majd a Curiosity a vörös bolygó felszínén.


"Arra is fel kell készülnünk, hogy gyorsan ki tudjuk értékelni a marsjáró műszerei által küldött adatok sokaságát" - magyarázta Michael Meyer, a program egyik kutatója, aki szerint tudniuk kell meghatározni a vizsgálatok prioritását is. A marsjáró ugyanis csak meghatározott mennyiségű energiát használhat fel naponta. "Elég lehet mindössze néhány száz métert haladnia ahhoz, hogy az egész kutatási tervet teljesítsük" - tette hozzá Michael Meyer.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • COOLancs #12
    Gondolom a nagyobb energia felhasználás miatt, és a napelemekkel több probléma is felmerült, pl. hogy a téli időszakban kevesebb fényt kapnak illetve folyamatosan beterítődnek porral.

    Amúgy a küldetés gyenge pontja szerintem a landolás lesz, a rögtön kerekekre érkezés óriási vakmerőség volt. Mi van ha nem olyan a talaj mint amire számítottak? Vagy mások a légköri viszonyok? Szerintem ripityára fog törni az egész.
  • vargagergo13 #11
    Én meg azt nem értem, hogy miért reaktor az erőforrás, miért nem maradtak a napelemeknél? (gondolok itt a két előző rover sikerére, hangyányit túllépték a tervezett élettartamukat)
  • samebadi #10
    Én azt nem ertem, h pont egy tudomanyos (elvben) oldalon h lehetnek olyan hulyek az emberek, h foglalkoznak a politikaval.....

    a politikusok bábok. A nagy meccsek a bábszinház mögötti arab kocsmában játszódnak.
    mi meg csak tapsikolunk a szinesre festett bohocoknak.

    Emberek, ebreszto...... Mikozben jol elvagyunk az atnevezosdi meg egyeb musorokon eladták az országunkat a kinaiaknak.... Nem esett le??????
  • Royalize #9
    Meg azért hogy a politika-fóbiások megint be tudjanak szólni.
  • kissssss #8
    azért hogy meglegyen a napi trollkodási mennyiség, és azért hogy a modik se lustuljanak el.
  • Nabateus #7
    A mindennapi eletemben miert kell mindennap politikat erezzek?
    De azert jogos... Igaz vicces a komment. :)
  • Sliderx #6
    Egy tudományos cikkhez minek kell politikai kommenteket fűzni...
  • JimKirk #5
    A merkur izgalmasabb lenne a politikusok szamara, vagy akar a nap!:)
  • Petka #4
    És akkor legalább a visszaúttal se kell foglalkozni.
  • hunwhite #3
    Így van! Embert a Marsra!!!
    Legyen az első a fidesz képvieslők csoportja Orbánnal az élen!!!
    LOL:D