MTI
Szombat délután indul a Marsra a Curiosity
Szombaton, közép-európai idő szerint délután négy óra két perckor indul a vörös bolygóra a Curiosity (Kíváncsiság) nevű új amerikai marsjáró, amely a floridai Cape Canaveralről startol az Atlas V-hordozórakétán.
A Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Mars tudományos laboratórium) 8,5 hónapos út után, 2012 augusztusában érkezik meg a Marsra. A NASA 2003-ban kezdte el tervezni a 2,5 milliárd dolláros összköltségű projektet. Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike. A tervek szerint a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol. A csaknem kétéves misszióra érkező marsautó leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó 5 kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő.
A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. A NASA rekordszámú érdeklődőre számít a startnál. "Tizenhárom és félezer érdeklődőre számítunk" - jelentette be Allard Beutel, a NASA szóvivője. A következő hónapokat az amerikai űrkutatási hivatal 240 kutatója és munkatársa lázas munkával tölti, hogy felkészüljenek a marsjáró irányítására. Ehhez a NASA bolygókutató laboratóriumának, a Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratory modelljét használják, hogy megtapasztalják, miként viselkedik majd a Curiosity a vörös bolygó felszínén.
"Arra is fel kell készülnünk, hogy gyorsan ki tudjuk értékelni a marsjáró műszerei által küldött adatok sokaságát" - magyarázta Michael Meyer, a program egyik kutatója, aki szerint tudniuk kell meghatározni a vizsgálatok prioritását is. A marsjáró ugyanis csak meghatározott mennyiségű energiát használhat fel naponta. "Elég lehet mindössze néhány száz métert haladnia ahhoz, hogy az egész kutatási tervet teljesítsük" - tette hozzá Michael Meyer.
A Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Mars tudományos laboratórium) 8,5 hónapos út után, 2012 augusztusában érkezik meg a Marsra. A NASA 2003-ban kezdte el tervezni a 2,5 milliárd dolláros összköltségű projektet. Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike. A tervek szerint a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol. A csaknem kétéves misszióra érkező marsautó leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó 5 kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő.
A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. A NASA rekordszámú érdeklődőre számít a startnál. "Tizenhárom és félezer érdeklődőre számítunk" - jelentette be Allard Beutel, a NASA szóvivője. A következő hónapokat az amerikai űrkutatási hivatal 240 kutatója és munkatársa lázas munkával tölti, hogy felkészüljenek a marsjáró irányítására. Ehhez a NASA bolygókutató laboratóriumának, a Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratory modelljét használják, hogy megtapasztalják, miként viselkedik majd a Curiosity a vörös bolygó felszínén.
"Arra is fel kell készülnünk, hogy gyorsan ki tudjuk értékelni a marsjáró műszerei által küldött adatok sokaságát" - magyarázta Michael Meyer, a program egyik kutatója, aki szerint tudniuk kell meghatározni a vizsgálatok prioritását is. A marsjáró ugyanis csak meghatározott mennyiségű energiát használhat fel naponta. "Elég lehet mindössze néhány száz métert haladnia ahhoz, hogy az egész kutatási tervet teljesítsük" - tette hozzá Michael Meyer.