46
-
fastleslie #46 Nem is csodálom! Rengeteg pénzt pazarolnak el feleslegesen olyan dolgokra, amelyekből az emberiség nagy része egyáltalán nem is profitálhat semmit! Rengeteg probléma van itt a Földön is, amit meg kellene oldani, és amiből talán még a ma élő emberek is profitálhatnának! Az ember esze megáll, amikor hallja ezeket az iszonyatosan nagy összegeket, emelyeket pusztán a tudományos kíváncsiság kielégítésére fordítanak, és őszintén: Jobb lesz nekünk attól, ha tudjuk, hogyan keletkezett a világegyetem? Vagy mi is az a fekete lyuk? Vagy van-e víz a Marson, és volt-e ott élet? És ki mehet majd el a Marsra? Néhány kiválasztott, a többi milliárdok itt maradnak a jó öreg Földön! -
Katalizátor #45 Bocsi a sok helyesírási hibáért, sajna angol a billenntyűzet. -
Katalizátor #44 "Jó de miben nyilvánul meg az intézményi rendszeren kívüli, "valódi tudomány"? Bocs de ilyen nincs. Az utolsó tudományos cikket is lektorálják, beillesztik az intézményi rendszerbe. Ami meg nem így jelenik meg, az nem nevezhető tudományos munkának."
Bocsi, de ILYEN VAN! Egyszerűen van. A majmok, amikor botot használnak a termeszek megevéséhez, akkor tudományos dolgok állnak a háttérben. Az intézmények meg sehol sincsenek!
Inkább úgy kéne elképzelned a tudományt, mint a művészetet! Mai világunkban itt vannak a nagy lemezkiadók, a nagy filmstúdiók, amik megmondják a múvészeknek, mit kell pontosan csinálni és mi a határidő. A művész ezután belevisz a műbe annyit magából, amennyit tud, de az egész mégis csak bérelt munka, nem teljesen a sajátja.
A tudomány ugyanez. Ezek a hatalmas fejlesztési, egyetemi, műszaki intézmények megszabják a tudósoknak, hogy mit KELL tenniük. A tudosok nem maguk döntik el mit szeretnének csinálni, mi érdekli őket. Amit gyártanak, abból később pénz lesz. Amiből nem lesz pénz, abból nem lesz semmi. Ez viszont nem jelenti, hogy felesleges, csak nem hoz profitot. Viszont rengeteg felesleges dolgot is csinálnak, ami meghozza a lóvét. A mai intézményesített tudomány hátterében semmilyen tudományos módszer nincs. Ez egy félig megerőszakolt, rabszolgasorba taszított hatalmi eszköz lett. Ne ezt vedd alapul, mert veszélyes! Ahogy ma láthatjuk is...
Végezetül pedig hidd el nekem: Mindenre van válasz! Csak nehéz megkeresni. Feladhatod, mondhatod, hogy lehetetlen, de minden lehetséges. A tudomány maga "Isten" arca, amit sokan leegyszerűsítenek valami személlyé. Pedig a valóság (ergo, amit tudománnyal ismerünk meg) sokkal csodálatosabb és sokkal mélyebb, szeretettel átitatott vmi, mint maguk a vallások. -
Doktor Kotász #43 "A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sőt ott igazán."
Szerintem csúsztatsz. Azért, mert az emberek nagyrésze nem tudós, a hétköznapi életben még nem bukik a tudomány.
Maximum annyi történik, hogy az emberek fele nem érti, hogy mi történik egy olyan hétköznapi tett folyamán, hogy felkapcsolja a villanyt.
70% azt hiszi, hogy drózon gyün a petroleum.
29% meg azt, hogy folyik az áram és ezért.
De csak 10% tudja, hogy a vezetékpár közötti szigetelőben a két ér feszültségkülönbsége miatt elindul egy elektromágneses hullám (fotonok), és ennek a hullámnak csak kísérőjelensége, azaz következménye a szabad elektronok elektronok elmozdulása, azaz az elektromos áram, ami energiaveszteséget okoz a villanykörtében, ahol hővé alakul, és a hőtől termikus sugárzással próbál megszabadulni az izzószál, és fényt bocsát ki magából.
Hogy ezt az emberek 99%-a nem tudja, még nem a tudomány bukik, csak az emberek nem tudósok a hétköznapi életben.
"Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tűnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek."
Az nem a transzcendens, hanem a kutatandó terület.
A trenszcendcia vallásos műfogalom a természetfelettire a sámánizmustól a katolikus dogmákig. Szellemek, szentek, kísértetek, démonok, angyalok, istenek, ezoteria, kártyajóslás, csillagjövendölés, pénzenergia lehívása az Univerzumból emeltdíjas telefonvonalon.
Te azért próbálod a tudományt második helyre tolni, mert gyakran ütközik a vallásos dogmákkal. -
MrTressy #42 Majd mennek a kínaiak először aztán lesz kapkodás... -
Irasidus #41 "Erre az egyik legjobb példa az ember maga. Mi az ember? Mi a tudat, honnan ered, mi a célja? Mi az ezekre adható tudományos válaszokból a legautentikusabb??? Szerintem ne is kísérletezz, ezekre a kérsdésekre nincs válasz! Nincs megfelelő válasz, és valószínűleg soha nem is lesz."
Remek példa arra, hogy fogalmad sincs mi a tudomány. Kitalálod, hogy a tudomány minden kérdésre tudja a választ (ami marhaság), és utána felhozol egy példát amire nem tudja. Aztán meg kategorikusan és minden alap nélkül kijelented, hogy erre nem is lesz soha tudományos válasz! Ezt szalmabáb érvelésnek hívják, vagy árnyékbokszolásnak. A magad által kitalált "tudomány" ellen tiltakozol, és hozol fel példákat, és utána elégedetten hátradőlsz, hogy milyen igazad van. Ebben egyet tudok érteni veled, ha ilyen lenne a tudomány nem lenne jó, még jó, hogy nem ilyen. -
Irasidus #40 " A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sőt ott igazán."
Hétköznapi életnél sokkal többet ismertünk meg a tudomány segítségével. Egyszerűen nem tudsz olyat mutatni "hogy a hétköznapi életben bukik a tudomány" - legfejtebb csak saját ismereted korlátaid tudod megmutatni. Ebbe szerintem ne mennyünk bele, de ha akarsz égni mutass egy példát amikor szerinted bukik!
"Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tűnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek."
Ha valaha lett volna közöd a tudományhoz, tudnád, hogy a tudomány az ismeretlent kutatja, tudományos módszer segítségéével. Azt amit nem ismerünk, meg kutatási területnek nevezzük, vagy ismeretlennek, de semmi esetre sem transzcendensnek. Az meg kifejezetten nem értem, hogy miért gondolod ha kitalálsz valami bődületes marhaságot és azt nevezed tudománynak, akkor igazad lesz? -
#39
Félre értesz.
Nem akarom cáfolni a tudományt.
A tudománynak egyfajta mindenre érvényes értelmezését akarom cáfolni, megmutatni, hogy már a hétköznapi élet során is bukik, sőt ott igazán.
A tudománynak van létjogosultsága, univerzális érvényessége azonban nincs.
Egyrészt az emberi felfogóképesség, az ember mint információfeldolgozó rendszer korlátozottsága miatt (ha nem vagy autista minimális matematikai műveletet tudsz csak fejben elvégezni, márpedig a tudomány alapvető nyelve a matematika).
Másrészt annak a közvetítő rendszernek a korlátozottsága miatt, ami a tudást a társadalom többi rendszere felé átadja, a tudományos intézményrendszer korlátozottsága, öntörvényűsége miatt. Ez utóbbi szintén az ember korlátozottsága miatt van. Pl, mert az intézményrendszeren belül sem az az eredmény kerül feltétlenül előre, ami megfelel a tudományos kritériumoknak, hanem ami a rendszerben megbúvó hatalmi hálózatban jobb pozícióba kerül.
Ha tanultál volna rendszerelméletet, mert úgy tűnik, hogy nem, akkor tudhatnád, hogy a tudomány bizonyos szinten igen is számol a világnak azokkal a részeivel, amit nem ismer és nem is ismerhet, ezeket nevezik transzcendens rendszereknek.
A tudományt nem kell ezektől, mevédeni, vagy azoktól akik ezen rendszerek létét felhozzák.
A tudományt sokkal inkább az elvakult híveitől kell félteni.
Szerintem. -
#38
...szerintem ezt fejezzük be... 
Tudod mit? Igazad van.
-
#37
Jó de miben nyilvánul meg az intézményi rendszeren kívüli, "valódi tudomány"? Bocs de ilyen nincs. Az utolsó tudományos cikket is lektorálják, beillesztik az intézményi rendszerbe. Ami meg nem így jelenik meg, az nem nevezhető tudományos munkának.
"A tudomány teljesen szabad, létezése mindenkié és mindenkiért. Ezt fojtja meg az intézményesített alteregója, ami azért elég nagy gáz."
Hát szerintem meg az intézményrendszer segíti elő azt, hogy valami a társadalom más szervezetei számára is kompatibilis formában bekerüljön a nagy tudáshalmazból. Az intézményrendszert lehet szídni, mert szűkít, de pont az a dolga, hogy a nagy elképzeléseket, úgy mond szabványosítsa, az egymás mellett létező alternatív elméletekből kiválassza a gyakorlatban alkalmazhatót (és nem feltétlenül az "igazat"!!!).
Az, hogy a dolgokat tudományosan le lehet írni, forma szerint kategórizálni, vagy bizonyos működésüket az általunk ismert mechanizmusokkal magyarázni lehetséges, még nem biztos, hogy az adott dolgot, mint létező valamit, mint rendszert a leghatékonyabban ragadjuk meg.
Erre az egyik legjobb példa az ember maga.
Mi az ember? Mi a tudat, honnan ered, mi a célja? Mi az ezekre adható tudományos válaszokból a legautentikusabb???
Szerintem ne is kísérletezz, ezekre a kérsdésekre nincs válasz! Nincs megfelelő válasz, és valószínűleg soha nem is lesz. -
Irasidus #36 "Az ökológia centrális hipotézise -> Bárhol, bármikor, bármilyen populáció a természetben bármilyen mennyiségben megtalálható.
Az ökológia feladata pedig kideríteni, hogy ez miért nem így van. Mert nem így van egyik faj esetében sem. Kivéve az embert - már egy jó ideje... :)"
Tehát szerinted az ember azért nem állt, mert szerinted bárhol megtalálható a természetben? Te jó ég. -
Doktor Kotász #35 Ne haragudj, de ez műfilozófikus hablaty, vagy filozófikus műhablaty, válaszd azt, amelyik neked tetszik!
A tudomány és az igazság, azaz az igazságkeresése közötti relációt akarod megcáfolni, hogy valami transzcendens rendszert ültess a helyébe (gondolom én, téged ismerve). A süket szövegeléstől azonban sokan nem esnek hasra. Egy parasztbácsi, lehet, hogy vakarná a fejét, és megadná magát, hogy jól beszélsz, lehet, hogy van benne valami, okos ez az ember.
De nézzük például a gyógyszerek mellékhatását. Azzal vonod kétségbe a tudományt, hogy egy gyógyszernek a dobozán rengeteg mellékhatást sorolnak fel. Az nem zavar, hogy nem csak a gyógyszer kifejlesztése, hanem a mellékhatásainak feltérképezése is a tudományos módszereknek köszönhető? (Egyébként megkülönböztetném az alapkutatást, és a tudomány eszközeit használó produktív alkalmazását.) És az most lényegtelen, hogy az utóbbit (mellékhatás felderítést) a törvényes előírások kényszerítik ki.
Az okfejtésed kevés ahhoz, hogy a tudományt az igazségkeresésben a háttérbe szorítsd a transzcendens mögé. Igen, a tudomány sokszor cáfolta a vallásos dogmákat, sokszor kiálltották ki eretneknek, és a vallás sokszor meghátrálásra kényszerült. A tudomány alapcélja az igazság keresése. Ha látóterébe kerül egy hamis vallásos dogma, arról nem a tudomány tehet. -
#34
Ahhoz még a Hubble felbontása is túl kicsi. Ellenben a Lunar Reconnaissance Orbiter több holdraszálás helyszínét is végifotózta.
Itt. -
#33
Na és, te te szövegeid sem jobbak. 
-
Katalizátor #32 Jókat írtál, a baj csak annyi, hogy az intézményesített tudományról írtál. Mivel pénz-alapú világban élünk, ilyen bizony létezik. Ez viszont nem egyenlő a VALÓDI tudománnyal. Igazából nem is múködik jól a mai, ahogy le is írtad. De maga a tudomány valójában nem intézmény. Igenek és nemek sora, a természet megismerése, valójában maga a természet nyelve, szabályai, iránymutatásai. A tudomány teljesen szabad, létezése mindenkié és mindenkiért. Ezt fojtja meg az intézményesített alteregója, ami azért elég nagy gáz.
"Olvasva a mondataidat, egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki a tudománybéli hitében olyan mélyen eltemetkezett, hogy nem látja, hogy bármi is van azon kívül. Pedig nagyjából minden azon kívül létezik."
Nos talán én vagyok fanatikus, de ez tényleg nem hit kérdése. Tudomány egyszerűen van. És nincsen azon kívűl, hisz minden, ami valós, tudományos keretekbe lehet foglalni. Ez nem véletlen és nincs ebben semmi megbotránkoztató. -
#31
A tudomány végső soron egy intézmény rendszer.
Az emberi tudás legmagasabb szintje ma a tudományos intézményrendszer által tárolt, reprodukált és fejlesztett tudás. De ez nem volt mindig így, és nem is lesz.
Olvasva a mondataidat, egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki a tudománybéli hitében olyan mélyen eltemetkezett, hogy nem látja, hogy bármi is van azon kívül. Pedig nagyjából minden azon kívül létezik.
A vezetőink döntései, nem tudományosan megalapozottak, te sem tudományosan hozod meg életed legfontosabb döntéseit, az érzelmeid alapján.
Úgy tűnik azonban, hogy a tudományba vetett határtalan bizodalmad, és hited (ami szintén egy fajta érzelem) azt a látszatot kelti benned, hogy ha az érzelmeidre, a gondolataidra, azokra a dolgokra, amik történnek veled van valami minimális tudományos magyarázat, akkor a világod valójában tudományosan megalapozott.
Tudom, hogy nem fogod fölfogni, de teljesen más az igazság. A tudomány számára te egy statisztikai adat vagy, max. De igazából semmilyen tudományos igényű anyagban nem szerepelsz, és nem is számolnak veled.
Ha pl. beteg vagy és beadnak neked egy gyógyszert, akkor valójában senki nem tudja, hogy mi fog veled történni, mert a teszteket statisztikai alapon végezték. Az esetek többségében ugyan az jön be, ami a gyógyszer hivatalos hatása, de ha nyugodtan akarsz aludni, akkor ne olvasd el a mellékhatásokat felsoroló listát. Reménykedj, hogy te nem tartozol abba a marginális kisebbségbe semmilyen szempontból, akivel ez a bazi szép tudományra épülő világunk max mint vállalható devianciával, eltéréssel, kockázattal számol.
Ha beleesel, akkor zoxó nélkül elfogadhatod a sorsod és úgy tehetsz mintha már nem is léteznél.
De ez nem igaz. Te létezel. Tudomány ide, vagy oda. -
Katalizátor #30 A tudomány pár száz éves? Mindig is volt, már az ember előtt is, egyszerűen része minennek. Maga az evolóció is fejlődik tudományosan, csupán sokkal lassabban, hisz más szinteken múködik.
De gondolj csak bele abba, hogy a mi biológiánk természetesen afrikához van igazodva. Tudomány nélkül az ember nem is élne túl egy telet északon, tehát igen régi társunk, hisz vele hódítottuk meg a bolygót. Az ókorban pedig igen fejlett volt a tudásszintünk, gondolj csak az Alexandria könyvtárra. Az akkori emberek tudták, hogy a Föld gömbölyű és már gépekről vizionáltak. Csak aztán persze a sok okos felgyújtotta azt a hihetetlen mennyiségű tudást, mert "Isten" ellen való volt. -
Namelesske #29 Viszont, ha például sikerül antianyag vagy fúziós energia forrásokat megalkotni Akkor jóval gazdaságosabban meglehet valósítani mert nem lesz kérdés hogy "hova kerüljön az a bazisok üzemanyag) vagy ha már ezt megoldották akkor nem szóltam.
Atom/ion meghajtás ugyebár.
Viszt abban igazad van, hogy ez tényleg csak úgy megy ha van gyakorlati tapasztalt. De ameddig nem úgy mennek a dolgok mint a Star Trek utópiában (annyira nem utópia az már) addig szerintem nem haladunk sehova, max a saját kiirtásunk felé. A föld miatt nem aggódom, az jól meglenne nélkülünk. De ez már nagyon off. -
torreadorz #28 á, az ilyeneknek ez nem számít.
pl. itt egy kép a Holdról, egy magyar amatőr készítette:
http://www.makszutov.hu/galeria/galeria_showpict.php?img=1328287922
De a képen nincs egy csillag sem, pedig amikor felnézel az égre rengeteg van. Tehát a kép kamú mert a hold nem létezik :)
Ezeknek ilyen logikájuk van...
-
Hungarikum #27 ...Unalmas ez a "kamuvoltaholdraszállás" szöveg. Aki be akarja bizonyítani hogy nem volt ilyen elég könny dolga lehet. Biztos van egy fix koordináta ahova leszálltak az űrhajósok. Na. Vesz egy bazi nagy távcsövet v. elbattyog az nagy kukkoldába, és megnézi van e ott valami. Ha nincs, akkor kürtölje világga. De addig is fogja be a pofáját. -
#26
Ennek, amit leírtál az első mondatban, nem túl sok értelme van. Viszont sokáig tartana kifejteni. Úgyhogy ha tényleg érdekel, akkor ajánlom figyelmedbe tanárom, Dr. Májer József 'Bevezetés az ökológiába' c. könyvét (különösen a 24-48.oldalakat).
De azért szerintem ez kiindulásnak egész jó:
Az ökológia centrális hipotézise -> Bárhol, bármikor, bármilyen populáció a természetben bármilyen mennyiségben megtalálható.
Az ökológia feladata pedig kideríteni, hogy ez miért nem így van. Mert nem így van egyik faj esetében sem. Kivéve az embert - már egy jó ideje... :) -
Irasidus #25 Az ember is csak a saját ökológiai nicéhén belül képes elkerülni a sorsát, ezért is alakítja át a környezetét. Az ember ugyanúgy függ az élő és élettel környezetétől mint bármely más állat! (Off.: Mellesleg rengeteg természeti katasztrófa van ami ellen az ember tehetetlen, szóval "sorscsapások" vannak.) -
#24
Minden élőlény a saját ökológiai niche-én belül el képes kerülni a "sorsát". Azon kívül nem (annak az állatnak már más neve van). Az ember viszont igen...
A "hagyományos állat" nem szakkifejezés.
Nem, nem értek az űrkutatáshoz.
Nem vagyok jós.
(Viszont megtanultam értelmezve olvasni...)
-
Irasidus #23 "Minek kutatnák a marsot, ha nemrég azt nyilatkozták, hogy csupán 2000 azaz kétezer évig volt a felszinén folyékony viz??? Egyébiránt múltkor volt a tévében egy érdekes műsor. A föld órája 24 órából áll. Az élet félután fél 5kor alakult ki, most 5:55 van és az emberiségnek egyetlen másodperce van csak a föld teljes élettartama alatt. 6kor minden élet kipusztul. A maradék időben pedig teljesen élettelen bolygó lesz a miénk egészen míg a nap egyszer majd felrobban."
Hát nem vízért, az tudod van itt bőven. ;) Azért kutatják, mert nem ismerik és tudod vannak emberek (nevezzük őket tudósoknak) akiket érdekel, hogy mi frász vesz kűrül minket, nevezd kíváncsiságnak ha akarod. Na már most nem összevissza érdeklődnek, nem ám! Vannak akik a Mars érdekel, olyan dolgok mint a geológia, meteorológia, és persze a regolitba fagyott víz. És persze ott vannak az anyagiasa emberek, őket csak az azonnali haszon érdekli. Ami, ha nem lennél rövidlátó tudnád, hogy az ismereteknek hosszútávú haszna van, még anyagi is. Neked viszont valószínűleg semmilyen haszna sem lesz, mert nem lehet tőle bekábulni, nem szól jól, és még megdugni sem lehet, jaj anyám kész katasztrófa!
A Föld (nagybetűvel mert nem a termőföldről beszélsz) órája meg egy gyönyörű hasonlat, nincs neki valójában istenke által megszabott ideje, meg karórácskája. -
Irasidus #22 "Nem igazán értem, mit akarsz ezzel mondani. Az ember nem "hagyományos állat". Kitalál valamit, hogy elkerülje a "sorsát"."
Mert ugye egy állat nem tudja elkerülni a sorsát? A galamb csak vár míg a róka megeszi... Te biológus vagy, és szerinted az ember nem "hagyományos állat"? Ez ugye egy biológiai szakkifejezés: "hagyományos állat"? De ahogy látom az űrkutatáshoz is értesz, vagy jós vagy? Hogy lehet ilyen kijelentést tenni?: "Szerintem ilyen sose lesz, hogy na X idő múlva már megéri az űrhajózás, anélkül, hogy érdemi lépések nem történnek felé. Ezt az ösvényt ki kell taposni, nem lehet megkerülni.Ha bármilyen sokadig generációs eszközt, technológiát, gépet, járművet nézünk, akkor látszik, hogy jó pár generációt és fejlesztést megéltek (amihez gyakorlati tapasztalat is elengedhetetlen volt), mire abba az állapotba kerültek. A Földön való fejlesztgetés önmagában nem hozza meg az érdemi áttörést."
Hát persze, te is megmondtad: így lesz. -
Doktor Kotász #21 "Hahah Mars küldetés? Majd azt is leforgatják egy Hollywood -i studióban. Mint a Holdra szállást."
Én még nem találkoztam racionális állítással, hogy miért lett volna kamu a Holdraszállás, csak olyannal, amitől lekoccoltam az asztalt, hogy mekkora ostobaság. Mindegyik cáfolatnál lehet tudni egy kis általános fizikai műveltséggel, hogy hol téved, vagy pontosabban hol hazudik. -
#20
Nem tudom ezzel mit akarsz mondani, de én "így mérem", biológus vagyok.
Én nem szoktam a szavakon lovagolni, ha értem a mondanivalót... :)
De igazad van, nem voltam pontos.
Ezt inkább hagyjuk, meg lehet magyarázni mindent természettudományos alapon. Nem vagyok híve az ilyesmi "agymenéseknek"...
Nyilván nem pusztán, de igen lényeges része. -
#19
Az embert én nem mérném ezzel az állati mércével, mondjuk az állatokat sem.
Tudás akkor is volt, amikor a tudomány még nem, és akkor is elkerülte a sorsát. Az a dolog, amit tudománynak nevezünk csupán pár száz éves. És ebből az is következik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ebben a formában lesz pár száz év múlva is.
Aztán azt is megkérdezhetnénk, hogy mi az ember lényege, mi a tudat, vagy mi a lélek (ha van olyan)? Mert ezekre a tudomány nem ad választ, ezek már transzcendens dolgok. És ekkor felmerül a kérdés, hogy ezek vajon mennyi idősek, ha ez a kérdés értelmezhető-e egyáltalán, pl, mert a lélek örök.
Az ember nem pusztán a tudomány által ért el dolgokat, és az űr "meghódítása" sem biztos, hogy pusztán tudományos, vagy pénzügyi kérdés. -
#18
Nem igazán értem, mit akarsz ezzel mondani. Az ember nem "hagyományos állat". Kitalál valamit, hogy elkerülje a "sorsát". Mint ahogy a tudomány által eddig is tette. Szerintem már most sem ott tartunk, mint bármelyik másik állatfaj a Föld története során, amelyik megszületik, eszik-iszik-szarik-alszik, szaporodik, elpusztul... (összeesküvés-elméletek és felesleges szarkazmus nélkül)
Na mindegy, tényleg nem értem, hogy ez miként kapcsolódik ide. -
Jawarider #17 Bocs, hogy ezt mondom, de a Mars expedíció iszonyat összegbe kerül, és azért hogy elmenjen oda valaki és visszajöjjön kicsit luxus. Szeretem a tudományt de akkor is. -
wednes #16 Szerintem ilyen sose lesz, hogy na X idő múlva már megéri az űrhajózás, anélkül, hogy érdemi lépések nem történnek felé. Ezt az ösvényt ki kell taposni, nem lehet megkerülni.
Ha bármilyen sokadig generációs eszközt, technológiát, gépet, járművet nézünk, akkor látszik, hogy jó pár generációt és fejlesztést megéltek (amihez gyakorlati tapasztalat is elengedhetetlen volt), mire abba az állapotba kerültek. A Földön való fejlesztgetés önmagában nem hozza meg az érdemi áttörést. -
Namelesske #15 Szerintem jobb lenne várni, ameddig gazdaságosabban megoldható a Marsra szállás. Lehet mojduk x10 év múlva (kétlem) olyan fordulatot vesz a földi ipar és olyan energia forrásokat állítunk csatasorba ami nagyban megkönnyítheti a Marsra szállást. -
Artyy #14 Nyilván sokkal kisebb annak az esélye, hogy élő mikrobákat találjanak a Marson, de attól még az élet nyomait megtalálhatják akkor is ha már élettelen a bolygó. És attól, hogy megállapították, hogy a felszín nagy valószínűleg élettelen volt a víz hiányában csak annyit jelen, hogy mélyebb régiókban kell kutatniuk, nem azt, hogy felesleges bármit is kutatni. -
Deus Ex #13 Magam részéről fontosabbnak tartom, hogy a JWST mögül nem esett ki a támogatás.
Legalábbis ebben a fázisban. -
okosan gyerekek #12 ugyebár, ugyebár... hülye gyerek - ugyebár! -
#11
Mánnyá jön Gombabá is a sajátjával, én már őt várom.;) -
#10
Kicsit már unalmasak az ilyen jelleggű kommentek. -
#9
Úgy csinálnak, mintha a NASA-n kívül senki sem foglalkozna űrkutatással és űrrepüléssel. Pedig van egy pár szintén nemzeti, nemzetközi és magántulajdonban lévő cég rajtuk kívül is.
Igaz, ez nem egészen így működik, de akkor is... :)
És szerintem ez jó döntés volt több okból is. -
Cef #8 "Majd azt is leforgatják egy Hollywood -i studióban. Mint a Holdra szállást."
Khmmm... Inkább úgy teszek, hogy ezt a sort el sem olvastam ;)
Az a probléma, hogy egy új űrrepülő kifejlesztése túl sokba kerülne, egy gazdasági válság közepén. Az Orionnak is éppen hogy csak örülhetünk, a Constellation program törlésével az is a kukában végezte volna, csak már túl sokat költöttek rá, és a politika meg a lobbi nyomása túl nagy volt, így azt meghagyták. Annyi előnye van az Orionnak, hogy nem LEO pályára tervezték mint az űrsiklót, bár az kétségtelen, hogy technológiai szempontból az űrsikló sokkal összetettebb és bonyolultabb szerkezet. Lassacskán a kormány inkább a civil szférára akarja ráhárítani az új eszközök kifejlesztését, mivel azok költséghatékonyabban dolgoznak mint a NASA (állami cég ugyebár).
Jól hangzik, hogy az emberes űrutazás meg az Orion fejlesztése kapnak egy kis plusz pénzt, de nagy kár, hogy ezt a marskutatástól vonják meg, főleg, hogy az jelentősen hátráltatni fogja a jövőbeli bolygókutatásokat. Ráadásul az Exo-Marsból is kiszállnak. Bár a tervezet még nem végleges. -
wednes #7 Mi köze van a mi sorsunknak, ahhoz a tényhez, hogy nem fog felrobbanni?
"Úgy se fogjuk megtudni melyik lesz...."
Pontosan tudjuk, hogy melyik verzió lesz. Az, hogy ennek mi a jelentősége, vagy mire lesz hatással az egy teljesen más nézőpont.