Hunter
Az összeomlás határán a NASA-ESA Mars együttműködés
Úgy tűnik az Egyesült Államok kilép az Európával közös ExoMars küldetésből. A NASA ESA-nak elküldött közleménye szerint nagyon valószínűtlen, hogy képes lesz hozzájárulni az európai űrügynökséggel közös vállalkozáshoz, ami egy bolygó körül keringő műholdat és egy felszínen dolgozó robotegységet foglalna magába.
Az Egyesült Államok még nem adott ki hivatalos állásfoglalást a témában, a döntés mögött azonban elvileg költségvetési problémák állnak. Európa most az oroszokat próbálja megnyerni a küldetés életben tartásához. A NASA ExoMars programból történő kivonulásának bejelentésére valószínűleg a 2013. évi költségvetési indítvány elfogadása után kerül sor, ami napokon belül várható, ezáltal tisztább képet kap az amerikai űrügynökség is a különböző projektjeire fordítható összegekről. "Az amerikaiak jelezték, hogy részvételük eshetősége jelenleg alacsony, nagyon alacsony. Egészen valószínűtlen" - nyilatkozott a BBC-nek Alvaro Gimenez, az ESA tudományos igazgatója. "Az érdeklődés megvan a részükről, tudják, hogy ez számukra is egy nagyon jó lehetőség, azonban nehezen tudják beilleszteni ezeket a küldetéseket a költségvetésükbe. Meg kell várnunk a hivatalos bejelentést, ugyanakkor el kell kezdenünk az alternatívák tanulmányozását is."
Amennyiben megerősítést nyer a NASA kivonulása, az csupán egy újabb csavar lesz egy egyébként is kalandos történeten. A jelenlegi tervezet szerint az ExoMars program 2016-ban elsőként egy műholdat küldene a Marsra, hogy metán és egyéb nyomgázok után szimatoljon a légkörben. A szondát 2018-ban követné egy marsjáró, ami képes lenne lefúrni a felszín alá. Az USA biztosítaná a küldetés műszereinek jelentős részét, valamint a műhold kommunikációs csomagját, nem is beszélve a fellövéshez szükséges rakétáról és robot biztonságos földet érését biztosító leszállórendszerről.
A NASA Mars költségvetéséről már tavaly is aggasztó hírek érkeztek, ami arra sarkallta az ESA-t, hogy elkezdjen puhatolózni az orosz űrügynökségnél, a Roszkozmosznál a programba való belépés lehetőségeiről, a legfrissebb hírek azonban arra késztetik az európai űrügynökséget, hogy egy teljes kétoldalú megállapodás létrehozására irányuló tárgyalásokba kezdjen. Teljes szerepcseréről nem lehet szó, mivel az oroszok nem rendelkeznek minden olyan megoldással, amivel a NASA hozzájárult volna az ExoMarshoz, viszont a műhold műszerezettségével és az egységek feljuttatásához szükséges rakétákkal nagyban hozzájárulhatnának a küldetés megvalósításához.
Európa számára mindez azt jelenti, hogy vissza kell térniük a marsjáró egy korábbi, kisebb változatához, illetve saját leszállórendszer-elveiket is újra elő kell venniük, a műszaki kihívások azonban eltörpülnek az anyagiak mellett. Az architektúra megváltoztatása elkerülhetetlenül megnyomja a költségvetést, túllépve az ESA tagállamok által elfogadott egymilliárd eurót. "Nagy meglepetés volt számunkra, hogy az amerikaiak ki akarnak szállni a játékból" - mondta dr. David Parker, a Brit Űrügynökség (UKSA) tudományos, műszaki és kutatási igazgatója. "Komoly és érzékeny döntéseket kell hoznunk a közpénzek felhasználásáról, ami magával vonhatja azt is, hogy egyes nemzeti tevékenységeket jegelnünk kell addig, amíg tisztább képet nem kapunk a jövőről."
Az ExoMars hivatalosan 2005-ben indult el, az ESA eddig 200 millió eurót költött a műszaki fejlesztésekre és nem szeretné feladni első számú űrtudományi programját. "Az ExoMars nagyon fontos Európának az űrkutatásban betöltött jövőbeni szerepe szempontjából" - mondta Gimenez. "Fontos a tudomány és fontos az ipar számára is. Számtalan okunk van az ExoMars folytatására, ezért dolgozok ilyen keményen a megoldáson."
A NASA kivonulása az amerikai bolygótudósok rosszallását is kiváltaná, hiszen a küldetésre a marsi kőzetminták Földre juttatásának első lépcsőfokaként tekintettek. A visszakozás emellett a transzatlanti kapcsolatokat is tovább rontaná; az USA az elmúlt időszakban három multi-milliárd eurós projekt mögül hátrált ki, melynek hatására az európai tudósok és mérnökök három évnyi megvalósíthatósági munka után kénytelenek voltak visszatérni rajzasztalaikhoz.
Az Egyesült Államok még nem adott ki hivatalos állásfoglalást a témában, a döntés mögött azonban elvileg költségvetési problémák állnak. Európa most az oroszokat próbálja megnyerni a küldetés életben tartásához. A NASA ExoMars programból történő kivonulásának bejelentésére valószínűleg a 2013. évi költségvetési indítvány elfogadása után kerül sor, ami napokon belül várható, ezáltal tisztább képet kap az amerikai űrügynökség is a különböző projektjeire fordítható összegekről. "Az amerikaiak jelezték, hogy részvételük eshetősége jelenleg alacsony, nagyon alacsony. Egészen valószínűtlen" - nyilatkozott a BBC-nek Alvaro Gimenez, az ESA tudományos igazgatója. "Az érdeklődés megvan a részükről, tudják, hogy ez számukra is egy nagyon jó lehetőség, azonban nehezen tudják beilleszteni ezeket a küldetéseket a költségvetésükbe. Meg kell várnunk a hivatalos bejelentést, ugyanakkor el kell kezdenünk az alternatívák tanulmányozását is."Amennyiben megerősítést nyer a NASA kivonulása, az csupán egy újabb csavar lesz egy egyébként is kalandos történeten. A jelenlegi tervezet szerint az ExoMars program 2016-ban elsőként egy műholdat küldene a Marsra, hogy metán és egyéb nyomgázok után szimatoljon a légkörben. A szondát 2018-ban követné egy marsjáró, ami képes lenne lefúrni a felszín alá. Az USA biztosítaná a küldetés műszereinek jelentős részét, valamint a műhold kommunikációs csomagját, nem is beszélve a fellövéshez szükséges rakétáról és robot biztonságos földet érését biztosító leszállórendszerről.
A NASA Mars költségvetéséről már tavaly is aggasztó hírek érkeztek, ami arra sarkallta az ESA-t, hogy elkezdjen puhatolózni az orosz űrügynökségnél, a Roszkozmosznál a programba való belépés lehetőségeiről, a legfrissebb hírek azonban arra késztetik az európai űrügynökséget, hogy egy teljes kétoldalú megállapodás létrehozására irányuló tárgyalásokba kezdjen. Teljes szerepcseréről nem lehet szó, mivel az oroszok nem rendelkeznek minden olyan megoldással, amivel a NASA hozzájárult volna az ExoMarshoz, viszont a műhold műszerezettségével és az egységek feljuttatásához szükséges rakétákkal nagyban hozzájárulhatnának a küldetés megvalósításához.
Európa számára mindez azt jelenti, hogy vissza kell térniük a marsjáró egy korábbi, kisebb változatához, illetve saját leszállórendszer-elveiket is újra elő kell venniük, a műszaki kihívások azonban eltörpülnek az anyagiak mellett. Az architektúra megváltoztatása elkerülhetetlenül megnyomja a költségvetést, túllépve az ESA tagállamok által elfogadott egymilliárd eurót. "Nagy meglepetés volt számunkra, hogy az amerikaiak ki akarnak szállni a játékból" - mondta dr. David Parker, a Brit Űrügynökség (UKSA) tudományos, műszaki és kutatási igazgatója. "Komoly és érzékeny döntéseket kell hoznunk a közpénzek felhasználásáról, ami magával vonhatja azt is, hogy egyes nemzeti tevékenységeket jegelnünk kell addig, amíg tisztább képet nem kapunk a jövőről."Az ExoMars hivatalosan 2005-ben indult el, az ESA eddig 200 millió eurót költött a műszaki fejlesztésekre és nem szeretné feladni első számú űrtudományi programját. "Az ExoMars nagyon fontos Európának az űrkutatásban betöltött jövőbeni szerepe szempontjából" - mondta Gimenez. "Fontos a tudomány és fontos az ipar számára is. Számtalan okunk van az ExoMars folytatására, ezért dolgozok ilyen keményen a megoldáson."
A NASA kivonulása az amerikai bolygótudósok rosszallását is kiváltaná, hiszen a küldetésre a marsi kőzetminták Földre juttatásának első lépcsőfokaként tekintettek. A visszakozás emellett a transzatlanti kapcsolatokat is tovább rontaná; az USA az elmúlt időszakban három multi-milliárd eurós projekt mögül hátrált ki, melynek hatására az európai tudósok és mérnökök három évnyi megvalósíthatósági munka után kénytelenek voltak visszatérni rajzasztalaikhoz.