Hunter
Magára hagyta az ESA a Phobos-Grunt szondát
Az Európai Űrügynökség pénteki bejelentése szerint befejezte az orosz Mars-szondával való kapcsolat felvételi kísérleteit, mivel egyre kevesebb a remény a bajba került űreszköz fölötti irányítás visszanyerésére és a vörös bolygó irányába történő elindítására.
Az ESA a hét során folyamatosan próbálkozott ausztráliai és a Kanári-szigeteken fekvő állomásain keresztül kommunikációt létesíteni a Phobos-Grunt űrszondával, az erőfeszítések azonban sikertelenek maradtak. "Egyeztetve a Phobos-Grunt földi irányításával egyetértünk abban, hogy az ESA mérnökei a mai nappal befejezzék az ESTRACK földi támogatást" – közölte az űrügynökség pénteken Twitter oldalán.
"Az ESA földi csapatai továbbra is készek segíteni a Phobos-Grunt küldetést, ha bármilyen változás áll be a helyzetben" - folytatja a közlemény. Az ESA ausztráliai állomásának november 22-én és 23-án többször is sikerült kapcsolatba lépni az orosz szondával, azóta azonban minden kísérletre csak rejtélyes csend volt a válasz. A sikeres kommunikációk során minden alkalommal utasítást küldtek a szonda adójának bekapcsolására, a Perth-i állomásnak pedig sikerült némi telemetriai adatot is fogadnia a szondától, amit továbbítottak a Phobos-Gruntot kivitelező moszkvai NPO Lavocskin mérnökeinek.
A szonda viselkedéséből a mérnökök arra következtettek, hogy akkumulátorainak feltöltésével adódhattak problémák, ezért pályájának csak a nappali oldalán lehet képes a kommunikációra. Ennek fényében az ESA a Kanári-szigeteki Maspalomasnál elhelyezkedő létesítményéből kezdett utasításokat sugározni a Phobos-Gruntnak, azonban ez sem vezetett sikerre. A héten elküldött utasítások a szonda pályájának emelését célozták, ezzel próbálták növelni a kommunikáció esélyét, az alacsony pálya miatt ugyanis egy-egy kapcsolatfelvétel legfeljebb 5-7 percig tarthatott, ami jelentősen korlátozza az anomáliák megoldásának esélyeit. A mérnökök „feedhorn” antennákat szereltek a 15 méter átmérőjű tányér antennáikra, csökkentve a jelátvitel erősségét, hogy a Phobos-Grunt számítógépei a gyengülő földi jelekből arra következtessenek, a szonda úton van a Mars felé.
Az ESA több tucat kapcsolat felvételi kísérletet hajtott végre mindkét földi állomásról, mielőtt meghozta volna pénteki döntését. A Maspalomas-i és a Perth-i állmás az ESTRACK, egy globális nyomkövető hálózat részei, amit Európa tart fenn. A NASA is megkísérelte az orosz szonda jeleinek befogását a kaliforniai Goldstone-ban található antennájával, azonban nekik egyetlen alaklommal sem sikerült, november 26-tól pedig a Mars Science Laboratory kilövésére kellett összpontosítaniuk erőforrásaikat.
A Phobos-Grunt november 8-án hagyta el a Földet, a NASA űrhulladék szakértője, Nicholas Johnson szerint január végén, vagy február elején sodródhat vissza a légkörbe. Az orosz mérnökök folytatják a küzdelmet az irányítás visszaszerzéséért, hogy legalább egy irányított visszatérést hajthassanak végre, ellenkező esetben a mérgező hajtóanyagokkal teli szonda kontrollálatlanul lép be a légkörbe, ahol üzemanyagával együtt szinte teljes egészében elég, azonban több törmelék is elérheti a felszínt.
Az ESA a hét során folyamatosan próbálkozott ausztráliai és a Kanári-szigeteken fekvő állomásain keresztül kommunikációt létesíteni a Phobos-Grunt űrszondával, az erőfeszítések azonban sikertelenek maradtak. "Egyeztetve a Phobos-Grunt földi irányításával egyetértünk abban, hogy az ESA mérnökei a mai nappal befejezzék az ESTRACK földi támogatást" – közölte az űrügynökség pénteken Twitter oldalán.
"Az ESA földi csapatai továbbra is készek segíteni a Phobos-Grunt küldetést, ha bármilyen változás áll be a helyzetben" - folytatja a közlemény. Az ESA ausztráliai állomásának november 22-én és 23-án többször is sikerült kapcsolatba lépni az orosz szondával, azóta azonban minden kísérletre csak rejtélyes csend volt a válasz. A sikeres kommunikációk során minden alkalommal utasítást küldtek a szonda adójának bekapcsolására, a Perth-i állomásnak pedig sikerült némi telemetriai adatot is fogadnia a szondától, amit továbbítottak a Phobos-Gruntot kivitelező moszkvai NPO Lavocskin mérnökeinek.
A szonda viselkedéséből a mérnökök arra következtettek, hogy akkumulátorainak feltöltésével adódhattak problémák, ezért pályájának csak a nappali oldalán lehet képes a kommunikációra. Ennek fényében az ESA a Kanári-szigeteki Maspalomasnál elhelyezkedő létesítményéből kezdett utasításokat sugározni a Phobos-Gruntnak, azonban ez sem vezetett sikerre. A héten elküldött utasítások a szonda pályájának emelését célozták, ezzel próbálták növelni a kommunikáció esélyét, az alacsony pálya miatt ugyanis egy-egy kapcsolatfelvétel legfeljebb 5-7 percig tarthatott, ami jelentősen korlátozza az anomáliák megoldásának esélyeit. A mérnökök „feedhorn” antennákat szereltek a 15 méter átmérőjű tányér antennáikra, csökkentve a jelátvitel erősségét, hogy a Phobos-Grunt számítógépei a gyengülő földi jelekből arra következtessenek, a szonda úton van a Mars felé.
Az ESA több tucat kapcsolat felvételi kísérletet hajtott végre mindkét földi állomásról, mielőtt meghozta volna pénteki döntését. A Maspalomas-i és a Perth-i állmás az ESTRACK, egy globális nyomkövető hálózat részei, amit Európa tart fenn. A NASA is megkísérelte az orosz szonda jeleinek befogását a kaliforniai Goldstone-ban található antennájával, azonban nekik egyetlen alaklommal sem sikerült, november 26-tól pedig a Mars Science Laboratory kilövésére kellett összpontosítaniuk erőforrásaikat.
A Phobos-Grunt november 8-án hagyta el a Földet, a NASA űrhulladék szakértője, Nicholas Johnson szerint január végén, vagy február elején sodródhat vissza a légkörbe. Az orosz mérnökök folytatják a küzdelmet az irányítás visszaszerzéséért, hogy legalább egy irányított visszatérést hajthassanak végre, ellenkező esetben a mérgező hajtóanyagokkal teli szonda kontrollálatlanul lép be a légkörbe, ahol üzemanyagával együtt szinte teljes egészében elég, azonban több törmelék is elérheti a felszínt.